<?xml version="1.0" encoding="utf-8"?>
<?xml-stylesheet type="text/css" href="http://www.textpartnership.net/docs/code/pfs.css"?>
<!DOCTYPE ETS SYSTEM "http://www.textpartnership.net/docs/code/eebo2prf.xml.dtd">
<ETS>
<!-- TEMPHEAD>
<REVDESCR>
<CHANGE><DATE>9-12-16</DATE><RESPSTMT><NAME>lattaj</NAME><RESP>MURP</RESP></RESPSTMT><ITEM>Added TEMPHEAD, checked ID, and added TYPEs to DIVs in order to validate. Checked for N=""s. Checked for GROUP tags. Proofed title page; removed two Ps. Checked <SUP>s</SUP>. Reviewed structure; added Greek transliteration of HEAD text; moved two NOTEs; removed DIV3s and DIV4s; changed numerous italic oe's to ae's throughout. Checked placement and completeness of PBs. Checked for damage GAPs, #s, @s, dashes, and UNCLEARs. Corrected [dollar]s. Checked for &amp;cs with incorrect spacing. Checked for LBs. Checked for startqs and endqs, abq's, oes, qs, Ae's, and Qs. Checked proofsheets and made corrections. Checked italic I / J and U / V. Checked for missing page GAPs. Checked for EPIGRAPHs and ARGUMENTS. Checked CLOSERs, OPENERs, SIGNEDs, SALUTEs, TRAILERs, BYLINEs. Checked decorated initials. Checked FIGUREs. Sample: 2 minutes. Proofing: 0 minutes. Tag review and corrections: 50 minutes. DONE.</ITEM></CHANGE>
</REVDESCR>
</TEMPHEAD -->

<HEADER><FILEDESC><TITLESTMT>
         <TITLE TYPE="245" I2="0">Peri Didaxeon : eine Sammlung von Rezepten in englischer Sprache aus dem 11./12. Jahrhundert nach einer Handschrift des Britischen  Museums / herausgegeben von Max Löweneck.</TITLE>
         <TITLE TYPE="alt" I2=" ">Peri Didaxeon.</TITLE>
         <AUTHOR>Löweneck, Max.</AUTHOR>
      </TITLESTMT><EXTENT>27 pages, ca. 120 kb</EXTENT><PUBLICATIONSTMT>
         <PUBLISHER>University of Michigan Library</PUBLISHER>
         <PUBPLACE>Ann Arbor, Michigan</PUBPLACE>
         <DATE>2018</DATE>
         <IDNO TYPE="dlps">CME00117</IDNO>
         <IDNO TYPE="aleph">04155774</IDNO>
         <IDNO TYPE="notis">BBD6911</IDNO>
         <AVAILABILITY><P>The University of Michigan Library provides access to these materials in furtherance of its educational and research mission. This work has been identified as being in the public domain, free of known restrictions under copyright law, including all related and neighboring rights. You may copy, modify, distribute and perform the work, even for commercial purposes, all without asking permission. If you have questions about the collection, please contact Digital Content and Collections (mec-info@umich.edu). If you have concerns about the inclusion of an item in this collection, please contact Library Information Technology (LibraryIT-info@umich.edu).</P></AVAILABILITY>
      </PUBLICATIONSTMT><SOURCEDESC>
         <BIBLFULL>
            <TITLESTMT>
               
                  <TITLE>Peri Didaxeon, eine Sammlung von Rezeptenin englischer Sprache  aus dem 11./12. Jahrhundert nach einer Handschrift des Britischen Museums / herausgegeben von Max Löweneck.</TITLE>
               
            </TITLESTMT>
            <EXTENT>viii, 57 p. ; 23 cm.</EXTENT>
            <PUBLICATIONSTMT>
               <PUBPLACE>Erlangen</PUBPLACE>
               <PUBLISHER>Verlag von Fr. Junge</PUBLISHER>
               <DATE>1896</DATE>
            </PUBLICATIONSTMT>
            <NOTESSTMT>
               <NOTE>Title from email of 2001-01-26 ; description based on email  note.</NOTE>
               <NOTE>Corpus of Middle English</NOTE>
            </NOTESSTMT>
         </BIBLFULL>
      </SOURCEDESC></FILEDESC><ENCODINGDESC><PROJECTDESC>
         <P>Header created with script catalogedexcerpts2cmeteiutf.xsl on 2018-07-13.</P>
         <P>Header expanded with script IDmapper.xsl on 2018-07-31.</P>
      </PROJECTDESC><EDITORIALDECL N="4">
         <P>Encoding has been done using the recommendations for Level 4 of the TEI in  Libraries Guidelines.</P>
      </EDITORIALDECL></ENCODINGDESC><PROFILEDESC><LANGUSAGE>
         <LANGUAGE ID="enm">English, Middle (1100-1500) </LANGUAGE>
      </LANGUSAGE></PROFILEDESC><REVISIONDESC>
<CHANGE><DATE>9-12-16</DATE><RESPSTMT><NAME>lattaj</NAME><RESP>MURP</RESP></RESPSTMT><ITEM>Added TEMPHEAD, checked ID, and added TYPEs to DIVs in order to validate. Checked for N=""s. Checked for GROUP tags. Proofed title page; removed two Ps. Checked <HI REND="sup">s</HI>. Reviewed structure; added Greek transliteration of HEAD text; moved two NOTEs; removed DIV3s and DIV4s; changed numerous italic oe's to ae's throughout. Checked placement and completeness of PBs. Checked for damage GAPs, #s, @s, --s, and UNCLEARs. Corrected [dollar]s. Checked for &amp;cs with incorrect spacing. Checked for LBs. Checked for startqs and endqs, abq's, oes, qs, Ae's, and Qs. Checked proofsheets and made corrections. Checked italic I / J and U / V. Checked for missing page GAPs. Checked for EPIGRAPHs and ARGUMENTS. Checked CLOSERs, OPENERs, SIGNEDs, SALUTEs, TRAILERs, BYLINEs. Checked decorated initials. Checked FIGUREs. Sample: 2 minutes. Proofing: 0 minutes. Tag review and corrections: 50 minutes. DONE.</ITEM></CHANGE>
</REVISIONDESC></HEADER>


<EEBO>
<IDG S="marc" R="UM" ID="CME00117">
<STC T="M">117</STC>
<BIBNO T="mec">CME00117</BIBNO>
<VID>CME00117</VID>
</IDG>
<TEXT LANG="enm">
<FRONT>
<DIV1 TYPE="title page">
<PB REF="2"/>
<P>PERI DIDAXEON, EINE SAMMLUNG VON REZEPTEN IN ENGLISCHER SPRACHE AUS DEM 11./12. JAHRHUNDERT.</P>
<P>NACH EINER HANDSCHRIFT DES BRITISCHEN MUSEUMS HERAUSGEGEBEN VON MAX LÖWENECK.</P>
<P>ERLANGEN. VERLAG VON FR. JUNGE. 1896.</P>
</DIV1>
</FRONT>
<BODY>
<DIV1 TYPE="collection of medical treatises">
<PB REF="10"/>
<HEAD>ΠΕΡΙ ΔΙΔΑΞΕΩΝ.</HEAD>
<DIV2 N="1" TYPE="item">
<HEAD>1. Incipit lib<HI REND="italic">er,</HI> qui dicit<HI REND="italic">ur</HI> p<HI REND="italic">er</HI>i didaxeon.</HEAD>
<P>Her <NOTE N="1" PLACE="foot">C.; Hs. <HI REND="italic">er</HI> mit Raum davor.</NOTE> onginþ seo boc p<HI REND="italic">er</HI>i didaxeon, þ<HI REND="italic">aet</HI> ys seo swytelunȝ, hu fela ȝera waes behuded se laececraeft. <HI REND="italic">And</HI> be his ȝewitnesse <NOTE N="2" PLACE="foot">Hs. <HI REND="italic">ȝewisnesse.</HI></NOTE> þa ȝelaeredusþan <NOTE N="3" PLACE="foot">Hs. <HI REND="italic">ȝelaeredus.</HI></NOTE> laece ȝewislice smeadon. Þ<HI REND="italic">aet</HI> was <NOTE N="4" PLACE="foot">C.; Hs. <HI REND="italic">wat.</HI></NOTE> se <MILESTONE N="5"/> aerusta Apollo <HI REND="italic">and</HI> his suna Esculapfius <HI REND="italic">and</HI> Asclepius; <HI REND="italic">and</HI> Asclepius was Ypocrates yem. Þeos IIII<SUP>or</SUP> ȝemetu<HI REND="italic">m</HI> aerest þa ȝetymbru<HI REND="italic">n</HI>ga þare laececrafte after Noes flode ymba wintra a þusund <NOTE N="5" PLACE="foot">Vor <HI REND="italic">þusund</HI> steht <HI REND="italic">sun</HI> unterpunktiert; am Rande: <HI REND="italic">circa mille annos.</HI></NOTE> <HI REND="italic">and</HI> fif hund wintra on Artaxis daeȝe, se was P<HI REND="italic">er</HI>sa cinge <NOTE N="6" PLACE="foot">Hs. <HI REND="italic">cingi.</HI></NOTE>; hy aluste þa leoht þaera laececraefte. Giwislica <MILESTONE N="10"/> se Apollon aerest he ȝemetta <NOTE N="7" PLACE="foot">Hs. <HI REND="italic">metta</HI> doppelt, das erste korrigiert und unterpunktiert.</NOTE> meþodicam, þ<HI REND="italic">aet</HI> syndon sa ysene, þa mann mid cnifun haele menn; <HI REND="italic">and</HI> Escolafius <NOTE N="8" PLACE="foot">C.; <HI REND="italic">E</HI> fehlt in der Hs.</NOTE> empirica<HI REND="italic">m</HI> <NOTE N="9" PLACE="foot">C.; Hs. <HI REND="italic">empitricā.</HI></NOTE>, þ<HI REND="italic">aet</HI> is ilaecnunga of laececrafta; <HI REND="italic">and</HI> Asclepius loicam, þ<HI REND="italic">aet</HI> ys seo gehealdenysse þaere ae <HI REND="italic">and</HI> þaes lifaes; <HI REND="italic">and</HI> Ypocras theoricam, þ<HI REND="italic">aet</HI> ys foresceawunȝa þara seocnesse. <MILESTONE N="15"/> Þannu<HI REND="italic">m</HI> Plato <HI REND="italic">and</HI> Aristotiles, þa ȝelaeredusþan aþwytyna, þas aefterfyliȝdun <NOTE N="10" PLACE="foot">Am Rande: <HI REND="italic">secuti sunt.</HI></NOTE> þan <NOTE N="11" PLACE="foot">Hs. <HI REND="italic">þas.</HI></NOTE> forecwedenan laecu<HI REND="italic">m, and</HI> hi ȝesaed∣dun þ<HI REND="italic">aet</HI> feower waetu<HI REND="italic">n</HI> syndon on þan manniscen lichama; forþam byđ wylyd ealswa middanȝeardes boȝa, þat ys þa waete on þan heafode <HI REND="italic">and</HI> þ<HI REND="italic">aet</HI> blod on þara breosta <HI REND="italic">and</HI> se ruwa <MILESTONE N="20"/> ȝealla on þan innoþe <HI REND="italic">and</HI> se swerta ȝealle innan đare blaedran. And hyra anra ȝehwylce <NOTE N="12" PLACE="foot">Statt <HI REND="italic">anra ȝehwylce</HI> Hs. <HI REND="italic">anȝehylce;</HI> C. <HI REND="italic">anȝehwylce.</HI></NOTE> rixaþ đra monþas: Þ<HI REND="italic">aet</HI> ys fram XVIII <NOTE N="13" PLACE="foot">Darüber: <HI REND="italic">octodecimo.</HI></NOTE> kl'. jan̄. usq<HI REND="italic">ue</HI> in VIII <NOTE N="14" PLACE="foot">Darüber: <HI REND="italic">octo.</HI></NOTE> kl'. ap'l'. þ<HI REND="italic">aet</HI> on đan heafde se waete byđ wexende; and fram XVIII <NOTE N="15" PLACE="foot">Darüber: <HI REND="italic">octodecimo.</HI></NOTE> kl'. ap'l'. usq<HI REND="italic">ue</HI> in VIII kl'. julij, þ<HI REND="italic">aet</HI> đ<HI REND="italic">aet</HI> blod biþ wexinde on þan breosten; <MILESTONE N="25"/> ab XVIII kl'. julij usq<HI REND="italic">ue</HI> i<HI REND="italic">n</HI> octaua kl'. octobris, þ<HI REND="italic">aet</HI> sa ruwa ȝealle byđ wexenda on þan innoþe, forþan synd þa
<PB N="5" REF="12"/>
daeȝes ȝenemnede cinotici, þ<HI REND="italic">aet</HI> sindan þa daeȝes caniculares, <HI REND="italic">and</HI> þara byd fif <HI REND="italic">and</HI> feowertiȝ daeȝa; <HI REND="italic">and</HI> on þan daeȝen <NOTE N="1" PLACE="foot">Hs. <HI REND="italic">and on þam daeȝe and on þan daeȝen.</HI></NOTE> ne maeȝ nan laece wel don fultu<HI REND="italic">m</HI> aeniȝen seoce manne. Anđ þe feorđan ȝescornesse ys ab XVIII kl'. octobris usq<HI REND="italic">ue</HI> in VIII kl'. Jan̄., þat se blace gealle wixt on þara bladre. Þis <MILESTONE N="5"/> ȝescead ys haefter þam feorwer heorren heofenes <HI REND="italic">and</HI> eorđan <HI REND="italic">and</HI> þara lyfte <HI REND="italic">and</HI> þara dupnesse. Þa waes ealswa drihte licede, ealswa was se man ȝeset. Þ<HI REND="italic">aet</HI> þur þara smeaȝunga <HI REND="italic">and</HI> þare <NOTE N="2" PLACE="foot">C.; Hs. <HI REND="italic">þarre;</HI> dahinter <HI REND="italic">ed</HI> unterpunktiert.</NOTE> endbirnesse. Vtan nu nymen <NOTE N="3" PLACE="foot">C.; Hs. <HI REND="italic">mymen.</HI></NOTE> aeryst ȝewislice þane fruman of þan heafde. <MILESTONE N="10"/></P>
</DIV2>
<DIV2 N="2" TYPE="item">
<HEAD>2. Wiđ oman <NOTE N="4" PLACE="foot">Am Rande: <HI REND="italic">wiđ oman.</HI></NOTE></HEAD>
<P>Þus man sceal wyrcen þa sealfe wiđ oman, <HI REND="italic">and</HI> þus he sceal beon ȝehaled: Nim litargio twentiȝe scillinga ȝewyht <HI REND="italic">and</HI> niwes limes twentiȝa scillinga ȝewihte <HI REND="italic">and</HI> anne healfne sester ecedes <HI REND="italic">and</HI> feorwer scilli<HI REND="italic">n</HI>ga ȝewiht de oleo mirtino <HI REND="italic">and</HI> <MILESTONE N="15"/> meng togadere <HI REND="italic">and</HI> gnid swiþe aetsomne mid þan ecede, <HI REND="italic">and</HI> þanne nima man ođđer <NOTE N="5" PLACE="foot">Hs. <HI REND="italic">ođder.</HI></NOTE> ele <HI REND="italic">and</HI> meng þarto <HI REND="italic">and</HI> smyre þ<HI REND="italic">aet</HI> sare mid.</P>
</DIV2>
<DIV2 N="3" TYPE="item">
<HEAD>3. Ad scabiosos.</HEAD>
<P>Wid þ<HI REND="italic">aet</HI> heafod, þe <NOTE N="6" PLACE="foot">Vor <HI REND="italic">þe</HI> steht <HI REND="italic">þat</HI> unterpunktiert.</NOTE> byđ toswollen, þ<HI REND="italic">aet</HI> Grecas ulcerosus <MILESTONE N="20"/> hatađ, þ<HI REND="italic">aet</HI> is heafodsar, þa bula, þe betwyx <NOTE N="7" PLACE="foot">Hs. <HI REND="italic">becwyx.</HI></NOTE> felle <HI REND="italic">and</HI> flaesce arisađ <HI REND="italic">and</HI> on mannes anwlytan utbersteþ swa grete swa beane. Þus he scel beon ȝehaled: Nim winȝeardes saet <HI REND="italic">and</HI> gnid on waete <HI REND="italic">and</HI> leȝe uppan þat sar, <HI REND="italic">and</HI> he byđ sona hael.</P>
</DIV2>
<DIV2 N="4" TYPE="item">
<HEAD>4. Ad jdem. <MILESTONE N="25"/></HEAD>
<P>Eftsona wid þat ylca <NOTE N="8" PLACE="foot">Am Rande: <HI REND="italic">ad ydem.</HI></NOTE>: Nim swearte beanen <HI REND="italic">and</HI> cnuca hy swiđe smale <HI REND="italic">and</HI> bynd <NOTE N="9" PLACE="foot">Hs. <HI REND="italic">byd.</HI></NOTE> hy to þare wunda, <HI REND="italic">and</HI> selest heo hit ȝehaleđ.</P>
</DIV2>
<DIV2 N="5" TYPE="item">
<HEAD>5. Ad jde<HI REND="italic">m</HI> <NOTE N="10" PLACE="foot">Am Rande: <HI REND="italic">ad idem</HI> radiert.</NOTE>.</HEAD>
<P>Eftsona nim minta<HI REND="italic">n and</HI> cnuca hy smale <HI REND="italic">and</HI> leȝe uppan <MILESTONE N="30"/> þa wunda, <HI REND="italic">and</HI> ealle þa waeten, đe þarut gađ of þan sare, eall heo hit adriȝh, <HI REND="italic">and</HI> ȝehaelđ þ<HI REND="italic">aet</HI> sare.</P>
</DIV2>
<DIV2 N="6" TYPE="item">
<PB N="7" REF="14"/>
<HEAD>6. It<HI REND="italic">em.</HI></HEAD>
<P>Eftsona wiđ <NOTE N="1" PLACE="foot">Hs. <HI REND="italic">wd wiđ.</HI></NOTE> [þaet ylca], ȝif þeo ylca adle cilde eȝelic on ȝeoȝeþe: Nim garluces heafud swa ȝehael mid felle <HI REND="italic">and</HI> mid ealle <HI REND="italic">and</HI> baerne hit to axan <HI REND="italic">and</HI> nim þa<HI REND="italic">n</HI>ne þa axan <HI REND="italic">and</HI> ele, meng togadere <HI REND="italic">and</HI> smire þ<HI REND="italic">aet</HI> sar mid; <HI REND="italic">and</HI> þ<HI REND="italic">aet</HI> byd <MILESTONE N="5"/> selysþe wiđ þa adle.</P>
</DIV2>
<DIV2 N="7" TYPE="item">
<HEAD>7. And eftsona, ȝif þa wu<HI REND="italic">n</HI>da tođindaþ. It<HI REND="italic">em</HI> <NOTE N="2" PLACE="foot">Am Rande: <HI REND="italic">Wid wunda, þ<HI REND="italic">ae</HI>t swellad.</HI></NOTE>.</HEAD>
<P>Nim fyrs <HI REND="italic">and</HI> cnuca hine <HI REND="italic">and</HI> lege uppa þat ȝeswollene, <HI REND="italic">and</HI> hyt sceal <NOTE N="3" PLACE="foot">Nach <HI REND="italic">sceal</HI> noch <HI REND="italic">lc</HI> unterpunktiert.</NOTE> sana settan</P>
</DIV2>
<DIV2 N="8" TYPE="item">
<HEAD>8. It<HI REND="italic">em.</HI> Wiđ tobrocene heafod. <MILESTONE N="10"/></HEAD>
<P>Wiđ tobrocenu<HI REND="italic">m</HI> heafod ođđer ȝewu<HI REND="italic">n</HI>dedu<HI REND="italic">m,</HI> þe of þan waetan byđ acenned of þan heafode: Nim betonica <HI REND="italic">and</HI> cnuca hi <HI REND="italic">and</HI> lege to þare wu<HI REND="italic">n</HI>da, <HI REND="italic">and</HI> eal þat sar heo <NOTE N="4" PLACE="foot">C.; Hs. <HI REND="italic">heo heo.</HI></NOTE> forswylhþ <NOTE N="5" PLACE="foot">Hs. <HI REND="italic">forswyhþ.</HI></NOTE>.</P>
</DIV2>
<DIV2 N="9" TYPE="item">
<HEAD>9. De cefalaponia <NOTE N="6" PLACE="foot">Am Rande: <HI REND="italic">Wiđ heafodsar.</HI></NOTE>.</HEAD>
<P>Cefalaponia, đ<HI REND="italic">aet</HI> ys heafodsar, <HI REND="italic">and</HI> þat sar fylȝþ lanȝe <MILESTONE N="15"/> þan heafode. <HI REND="italic">And</HI> þis synda þa tacnu þaes sares. Þ<HI REND="italic">aet</HI> is: AErest þa đunewenga claeppaþ, <HI REND="italic">and</HI> eal þat heafod byđ hefi, <HI REND="italic">and</HI> swoȝađ <NOTE N="7" PLACE="foot">Hs. <HI REND="italic">swaȝođ.</HI></NOTE> þa earan <NOTE N="8" PLACE="foot">C.; Hs. <HI REND="italic">earam.</HI></NOTE> <HI REND="italic">and</HI> þa sinan on þan hneccan saerȝiađ. Þis sceal to botan þan sare: Do þane mann i<HI REND="italic">n</HI>nan to ana huse, þe be no to leoht [no to] <NOTE N="9" PLACE="foot">Nach <HI REND="italic">leoht</HI> ist Raum, wahrscheinlich Rasur; C. schiebt <HI REND="italic">ah on</HI> ein.</NOTE> þustre, and beȝyte man hym <MILESTONE N="20"/> rudan, swa mycel swa he maeȝe mid hys hand <NOTE N="10" PLACE="foot">C.; Hs. <HI REND="italic">han.</HI></NOTE> byfon, <HI REND="italic">and</HI> eorđjui ealswa micel <HI REND="italic">and</HI> laurtreowes leaf em mycel ođđer þaera beriȝa nigon <HI REND="italic">and</HI> seoþ hit eall togadere on waetera <HI REND="italic">and</HI> do þarto ele <HI REND="italic">and</HI> smere þ<HI REND="italic">aet</HI> heafod myd; hyt byđ sona hael.</P>
</DIV2>
<DIV2 N="10" TYPE="item">
<HEAD>10. Ad dolore<HI REND="italic">m</HI> capitis <NOTE N="11" PLACE="foot">Am untern Rande des Blattes nochmals: <HI REND="italic">ad dolorem capitis.</HI></NOTE>. <MILESTONE N="25"/></HEAD>
<P>To þan mann, þ<HI REND="italic">aet</HI> hys heafod aecþ, ođđer wurmas on þan heafedon rixiad <NOTE N="12" PLACE="foot">C.; Hs. <HI REND="italic">rixisiad.</HI></NOTE>: Nim senepsaed <HI REND="italic">and</HI> naepsaed <HI REND="italic">and</HI> meng eced <HI REND="italic">and</HI> cned hyt mid þa<HI REND="italic">m</HI> ecede, þ<HI REND="italic">aet</HI> hit si swa þicce swa doh, <HI REND="italic">and</HI> smyre þ<HI REND="italic">aet</HI> heafođ foreweard mid; <HI REND="italic">and</HI> þis his anredest <NOTE N="13" PLACE="foot">Hs. <HI REND="italic">anredes.</HI></NOTE> laececraeft. <MILESTONE N="30"/></P>
</DIV2>
<DIV2 N="11" TYPE="item">
<PB N="9" REF="16"/>
<HEAD>11. Ad jdem. Wiđ þ<HI REND="italic">aet</HI> ylca <NOTE N="1" PLACE="foot">Hs. <HI REND="italic">ylcan.</HI></NOTE>.</HEAD>
<P>Eft nim ladsar, þ<HI REND="italic">aet</HI> [ys] teafur, <HI REND="italic">and</HI> galpanj oþþres healfes paniȝe whit <HI REND="italic">and</HI> gnid hyt togadere mid wlacan ecede <HI REND="italic">and</HI> nim þanne þa sealfe <HI REND="italic">and</HI> ȝeot on þaes seocys mannes eare <HI REND="italic">and</HI> laet hyne liggen swa lange fortþan eara hit habben eal <MILESTONE N="5"/> ȝedruncan <NOTE N="2" PLACE="foot">Hs. <HI REND="italic">ȝedrucan.</HI></NOTE>, <HI REND="italic">and</HI> he byđ wunderlice <NOTE N="3" PLACE="foot">Hs. <HI REND="italic">wundelice.</HI></NOTE> hraþe hal.</P>
</DIV2>
<DIV2 N="12" TYPE="item">
<HEAD>12. Ad jdem <NOTE N="4" PLACE="foot">Am Rande.</NOTE>.</HEAD>
<P>Eft nim ellenes piþan <HI REND="italic">and</HI> ecede <HI REND="italic">and</HI> wull eall togadere <HI REND="italic">and</HI> ȝeot þa sealfan in þat eare, ȝif se wyrme ys þarinnan; sona he sceal hutgan of þan earen, ȝif he þari<HI REND="italic">n</HI>na hys. <MILESTONE N="10"/></P>
</DIV2>
<DIV2 N="13" TYPE="item">
<HEAD>13. Ad tornionem <NOTE N="5" PLACE="foot">So liest C.; Hs. sehr undeutlich.</NOTE> capitis.</HEAD>
<P>Þis ys se lacecraeft be þan manne, þat hym þingþ <NOTE N="6" PLACE="foot">C.; Hs. <HI REND="italic">þing.</HI></NOTE>, þ<HI REND="italic">aet</HI> hyt turnȝe abota<HI REND="italic">n</HI> hys heafod <HI REND="italic">and</HI> farþ furwendun brachenu<HI REND="italic">m:</HI> Nim man rudan <HI REND="italic">and</HI> ceruellan <HI REND="italic">and</HI> enneleac <HI REND="italic">and</HI> cnuca þa wurtan togadere. Nim þanne eale <HI REND="italic">and</HI> buteran <HI REND="italic">and</HI> ecede <MILESTONE N="15"/> <HI REND="italic">and</HI> huniȝ <HI REND="italic">and</HI> meng togadere þa sealfe mid þare wulle, þe ne com naefre awaexan, <HI REND="italic">and</HI> do i<HI REND="italic">n</HI>na þa sealfen <HI REND="italic">and</HI> waete þa sealfen i<HI REND="italic">n</HI>ne ane panne mid wulle <HI REND="italic">and</HI> mid ell; nim þane þa wulle werme <HI REND="italic">and</HI> beþeȝe <NOTE N="7" PLACE="foot">C.; Hs. <HI REND="italic">beþete.</HI></NOTE> þ<HI REND="italic">aet</HI> heafod mid, <HI REND="italic">and</HI> him byđ sona bet. <MILESTONE N="20"/></P>
</DIV2>
<DIV2 N="14" TYPE="item">
<HEAD>14. Ad jdem <NOTE N="8" PLACE="foot">Darunter noch ein Wort, radiert, wahrscheinlich <HI REND="italic">Item.</HI></NOTE>.</HEAD>
<P>Eftsane nim renwaeter ođđer wullewaeter, þa upwaerd wylld <HI REND="italic">and</HI> claene byđ; do hyt i<HI REND="italic">n</HI> an faet, nim þan<HI REND="italic">n</HI> anne lin∣nenne clađ <HI REND="italic">and</HI> do hine eal wate on þan waetere <HI REND="italic">and</HI> bynd <NOTE N="9" PLACE="foot">C.; Hs. <HI REND="italic">byn.</HI></NOTE> hine syđþan twyfeald uppe þan heafode, of se claþ driȝe beon, <MILESTONE N="25"/> <HI REND="italic">and</HI> hym byđ sone bet.</P>
</DIV2>
<DIV2 N="15" TYPE="item">
<HEAD>15. Jt<HI REND="italic">em.</HI></HEAD>
<P>Eftsona nim balsmeđan <HI REND="italic">and</HI> ele <HI REND="italic">and</HI> cnuca þane balsme∣þan <HI REND="italic">and</HI> menge syđđe <NOTE N="10" PLACE="foot">Hs. <HI REND="italic">sydđe.</HI></NOTE> wiđ hlutre ele <HI REND="italic">and</HI> cnuca; nim þan<HI REND="italic">n</HI> ane panne <NOTE N="11" PLACE="foot">Hs. <HI REND="italic">þanne.</HI></NOTE> <HI REND="italic">and</HI> wyrme þa sealfe innan; nim þan<HI REND="italic">n</HI> þa sealfe <MILESTONE N="30"/> swa wearme <HI REND="italic">and</HI> bebind <NOTE N="12" PLACE="foot">C.; Hs. <HI REND="italic">bebin.</HI></NOTE> þ<HI REND="italic">aet</HI> heafed mid. <HI REND="italic">And</HI> nim eftsona plantaginem <NOTE N="13" PLACE="foot">C.; Hs. <HI REND="italic">platagine.</HI></NOTE>, þ<HI REND="italic">aet</HI> ys webraedan, <HI REND="italic">and</HI> cnuca þa wurt togadere, 
<PB N="11" REF="18"/>
<HI REND="italic">and</HI> meng hecede þarto; wyrce syđan anne cliþan þarof <NOTE N="1" PLACE="foot">C.; Hs. <HI REND="italic">þarto; nim</HI> steht in der Hs. doppelt, das erste ausgestrichen.</NOTE>; nim þan<HI REND="italic">n</HI> þane clyđan <HI REND="italic">and</HI> bynd to þan sare. Þanne scealt þu wyrcen đus þone dreng þarto: Nim sauinam <HI REND="italic">and</HI> ambrotena <HI REND="italic">and</HI> cnuca hi <HI REND="italic">and</HI> do hi syþþan on win <HI REND="italic">and</HI> meng piper þarto <HI REND="italic">and</HI> sum dal huniȝes <HI REND="italic">and</HI> þiȝe þarof anne cuppan fulle on <MILESTONE N="5"/> aerne morȝe <NOTE N="2" PLACE="foot">Vor <HI REND="italic">morȝe</HI> noch <HI REND="italic">a</HI> unterpunktiert.</NOTE> <HI REND="italic">and</HI> oþerne an <NOTE N="3" PLACE="foot">Nach <HI REND="italic">an</HI> steht <HI REND="italic">ay</HI> unterpunktiert.</NOTE> niht, þan<HI REND="italic">n</HI> he gad to bedde.</P>
</DIV2>
<DIV2 N="16" TYPE="item">
<HEAD>16. De capitis purgat<HI REND="italic">i</HI>one.</HEAD>
<P>Wiđ þat þaet <NOTE N="4" PLACE="foot">Hs. <HI REND="italic">þae;</HI> C. <HI REND="italic">þaes.</HI></NOTE> mannes heafod claeppitađ <HI REND="italic">and</HI> to ealre þare clansunȝe þas heafodes. <HI REND="italic">And</HI> hit ys nidþearf wiđ aelc yfel, þ<HI REND="italic">aet</HI> man aerest hys heafod claensiȝe. Þ<HI REND="italic">aet</HI> ys: [Nim] aerest tweȝen <MILESTONE N="10"/> sestres sapan <HI REND="italic">and</HI> tweȝe hunies <HI REND="italic">and</HI> þre sestres ecedes; <HI REND="italic">and</HI> se sester sceal weȝan twa pund be sylfyrȝewyht; <HI REND="italic">and</HI> nim hwytne <NOTE N="5" PLACE="foot">Vor <HI REND="italic">hwytne</HI> noch <HI REND="italic">hyyn</HI> unterstrichen.</NOTE> stor <HI REND="italic">and</HI> senep <HI REND="italic">and</HI> gingiber, ael þissa twelf peniȝa ȝewihte; <HI REND="italic">and</HI> nim rudan ane handfulle <HI REND="italic">and</HI> organe ane handfulle <HI REND="italic">and</HI> ane ȝelare pinahnutte <NOTE N="6" PLACE="foot">C.; Hs. <HI REND="italic">hnurtte.</HI></NOTE> <HI REND="italic">and</HI> do eal þys i<HI REND="italic">n</HI>nan anne niwne <MILESTONE N="15"/> croccan, <HI REND="italic">and</HI> amorȝen þan<HI REND="italic">n</HI> seođ þu hyt swa swiđe, þat se þriddan dael beo besodan; nim hit þan<HI REND="italic">n</HI>e <HI REND="italic">and</HI> do in an glaesfat <HI REND="italic">and</HI> man machiae stufbaeþ <HI REND="italic">and</HI> baþeȝe hine þaron <HI REND="italic">and</HI> smyriȝe þan<HI REND="italic">n</HI> þ<HI REND="italic">aet</HI> heafod mid þare scealfe.</P>
</DIV2>
<DIV2 N="17" TYPE="item">
<HEAD>17. Ad aures. <MILESTONE N="20"/></HEAD>
<P>Þis sceal <NOTE N="7" PLACE="foot">Hs. <HI REND="italic">scead.</HI></NOTE> to þan earan, þe wind oþþ<HI REND="italic">er</HI> waeter forclyst. Þus man hy laecnian sceal: Ȝif þar sy sweȝ oþþ<HI REND="italic">er</HI> sar i<HI REND="italic">n</HI>nan þan heafedan, on fruman do þas scealfe: Nim tweȝen styccan fulle godes <NOTE N="8" PLACE="foot">C.; Hs. <HI REND="italic">gedes.</HI></NOTE> eles <HI REND="italic">and</HI> grene diles twa handfulle <HI REND="italic">and</HI> rudan calswa micel <HI REND="italic">and</HI> wyl on an niwen crocen naes to swiđe, đe <MILESTONE N="25"/> laesse þe ele his maeȝn <NOTE N="9" PLACE="foot">C.; Hs. <HI REND="italic">maenȝ.</HI></NOTE> forleosen; wryng <NOTE N="10" PLACE="foot">C.; Hs. <HI REND="italic">wyng.</HI></NOTE> þan<HI REND="italic">n</HI> þur linne claeþ <HI REND="italic">and</HI> do hyt on an glaesfaet; wyrme þa<HI REND="italic">n</HI>ne mann þ<HI REND="italic">aet</HI> heafod <HI REND="italic">and</HI> smyre mid þare sealfe, <HI REND="italic">and</HI> he binde þa<HI REND="italic">n</HI>ne þ<HI REND="italic">aet</HI> heafod mid ane claeþe ane niht; wring þa<HI REND="italic">n</HI>ne garleyc i<HI REND="italic">n</HI>ne þa eare <NOTE N="11" PLACE="foot">C.; Hs. <HI REND="italic">earre.</HI></NOTE> alche daeȝ; after þat he byd hael. <MILESTONE N="30"/></P>
</DIV2>
<DIV2 N="18" TYPE="item">
<HEAD>18. Ad parotidas.</HEAD>
<P>Ad parotidas, þ<HI REND="italic">aet</HI> ys to đan sare, þe abutan sa earan wycst, þ<HI REND="italic">aet</HI> ma<HI REND="italic">n</HI> nemneđ on ure ȝeđeode healsgund. <HI REND="italic">And</HI> þe
<PB N="13" REF="20"/>
healsgu<HI REND="italic">n</HI>d <NOTE N="1" PLACE="foot">Hs. <HI REND="italic">healsgun.</HI></NOTE> ys twera cu<HI REND="italic">n</HI>na; <HI REND="italic">and</HI> he becu<HI REND="italic">m</HI> oþerhwylu<HI REND="italic">m</HI> <NOTE N="2" PLACE="foot">C.; Hs. <HI REND="italic">oþer hylum.</HI></NOTE> an ma<HI REND="italic">n,</HI> þur þa awergeda adle, <HI REND="italic">and</HI> þam mannan swyđest, se on sara seocnesse cealdne waetan drincaþ. <HI REND="italic">And</HI> þa healsgu<HI REND="italic">n</HI>da sy<HI REND="italic">n</HI>dan twa cu<HI REND="italic">n</HI>na: Þe <NOTE N="3" PLACE="foot">Hs. <HI REND="italic">þo.</HI></NOTE> oþer byd eađe to halene, <HI REND="italic">and</HI> þaeȝe no<HI REND="italic">n</HI> dolh ne wyrces; <HI REND="italic">and</HI> oþer syndu<HI REND="italic">n,</HI> þe Grecas cacote hateđ, <MILESTONE N="5"/> þ<HI REND="italic">aet</HI> synde awyrȝede, <HI REND="italic">and</HI> þaeȝe syndan to aȝytene ealswa hit her beforen seȝđ, forþan þe faerunga hy atyweþ <HI REND="italic">and</HI> faeringa aweȝ ȝewiteþ buta aelce laececrafte <HI REND="italic">and</HI> swa þeah micele frecnysse ȝetacnaeđ, forþan þe hi beođ acennede of þan swertan waetan, <HI REND="italic">and</HI> hy reade atywþ. Þus hy man sceal haelen: Nim <MILESTONE N="10"/> webradeleaf ar sunne upgange; nym þa<HI REND="italic">n</HI>ne hlaf <HI REND="italic">and</HI> sealt <HI REND="italic">and</HI> swamm <HI REND="italic">and</HI> cnuca hyt eal togadere <HI REND="italic">and</HI> wyrce <NOTE N="4" PLACE="foot">C.; Hs <HI REND="italic">wyrlce.</HI></NOTE> to clyđan <HI REND="italic">and</HI> leȝe to þan sare; þa<HI REND="italic">n</HI>ne sceal hit bersten <NOTE N="5" PLACE="foot">C.; Hs. <HI REND="italic">besten.</HI></NOTE> <HI REND="italic">and</HI> haeliȝe sona <NOTE N="6" PLACE="foot">C.; Hs. <HI REND="italic">þona.</HI></NOTE> after.</P>
</DIV2>
<DIV2 N="19" TYPE="item">
<HEAD>19. Ad cecitatem oc<HI REND="italic">u</HI>lor<HI REND="italic">um</HI> <NOTE N="7" PLACE="foot">Am Rande nochmals ebenso.</NOTE>. <MILESTONE N="15"/></HEAD>
<P>Þis scal wyđ þare eaȝene tyddernesse, heallswa Hypcras þe laece hyt cydde. Þ<HI REND="italic">aet</HI> ys aerest, þaet đaet sar becymþ on đa eaȝen mid mycelre haetan; hwilu<HI REND="italic">m</HI> hit cymđ on mid waeten, þ<HI REND="italic">aet</HI> hi beođ toþundene, <HI REND="italic">and</HI> hwilu<HI REND="italic">m</HI> buton aelce sore, þat hi ablindiađ, <HI REND="italic">and</HI> hwilu<HI REND="italic">m</HI> of þan flewsan, þe of þan eaȝean yrnaþ. <MILESTONE N="20"/> Þa<HI REND="italic">n</HI>ne sceal hy man þus lacnian: Ȝif seo unhaelþe cymþ of þare driȝan haetan, þa<HI REND="italic">n</HI>ne niman man ane claeþ <HI REND="italic">and</HI> waxen þa eaȝan mid þan clađe, dyppe hine on watere <HI REND="italic">and</HI> gnide þa eaȝean mid; <HI REND="italic">and</HI> ȝif hi beoþ toswollene ođđer blodes fulle, đanne scel mann settan horn aþ þunwangan; <HI REND="italic">and</HI> ȝif hy <MILESTONE N="25"/> ablindiaþ butan aelcon sare, sylle hym drincan catarcu<HI REND="italic">m, and</HI> he byđ ȝehaled; <HI REND="italic">and</HI> eftsona, ȝif ani þing i<HI REND="italic">n</HI>nan þa <NOTE N="8" PLACE="foot">Hs. <HI REND="italic">þa þa,</HI> das erste <HI REND="italic">þa</HI> unterpunktiert.</NOTE> eaȝen byfulþ, þa<HI REND="italic">n</HI>ne sceal man nime mede ođđer wyfes meolc and do innan þa eaȝen, <HI REND="italic">and</HI> him byđ sona bet.</P>
</DIV2>
<DIV2 N="20" TYPE="item">
<HEAD>20. Wiđ totore eȝean <NOTE N="9" PLACE="foot">Am Rande: <HI REND="italic">wid tore eȝean.</HI></NOTE>. <MILESTONE N="30"/></HEAD>
<P>Þis sceal to þan eaȝen, se ȝesleȝen byđ ođđer toreȝan: Nim berbeneleaf <HI REND="italic">and</HI> cnuca hy swyþe <NOTE N="10" PLACE="foot">Hs. <HI REND="italic">swþe</HI> mit Punkt über <HI REND="italic">w.</HI></NOTE>, wyrc anne cliđan swylc an litel cicel <HI REND="italic">and</HI> leȝe uppan þa <NOTE N="11" PLACE="foot">Hs. <HI REND="italic">þ</HI> mit Strich oben, d. h. <HI REND="italic">þaet.</HI></NOTE> eaȝan anne daeȝe <HI REND="italic">and</HI> ana 
<PB N="15" REF="22"/>
niht. Eftsona nim attrumu <HI REND="italic">and</HI> huniȝ <HI REND="italic">and</HI> þ<HI REND="italic">aet</HI> hwita of aeȝe, meng togadere, laȝe to þan eaȝean; hym byđ sona sel.</P>
</DIV2>
<DIV2 N="21" TYPE="item">
<HEAD>21. Eftsona wiđ þan ylcan.</HEAD>
<P>Nim niwne cysan <HI REND="italic">and</HI> screda hyne on weallendan waetere <HI REND="italic">and</HI> nim þa<HI REND="italic">n</HI>ne cyse <HI REND="italic">and</HI> maca elswa litles cicles <NOTE N="1" PLACE="foot">C.; Hs. <HI REND="italic">citles.</HI></NOTE> <HI REND="italic">and</HI> bynd <NOTE N="2" PLACE="foot">Hs. <HI REND="italic">byđ.</HI></NOTE> <MILESTONE N="5"/> to þan eaȝean ane niht.</P>
</DIV2>
<DIV2 N="22" TYPE="item">
<HEAD>22. <HI REND="italic">Contra</HI> glaucomata <NOTE N="3" PLACE="foot">Am Rande: <HI REND="italic">Wiđ eaȝen dymnysse.</HI></NOTE>.</HEAD>
<P>Þis sceal wyđ eaȝena dymnysse, þ<HI REND="italic">aet</HI> Grecas nemniađ glaucomata, þ<HI REND="italic">aet</HI> ys eaȝena dymnesse. Þus me hyne sceal laecniȝe: Nim wifes meolce þry sticcaes fulla <HI REND="italic">and</HI> cyleþena, id <MILESTONE N="10"/> <HI REND="italic">est</HI> celidonia-wos, anne sticce fulne <HI REND="italic">and</HI> alewan <HI REND="italic">and</HI> croh, safran gallice, <HI REND="italic">and</HI> meng ael þas togadere <HI REND="italic">and</HI> wring đurh linnenne claþ <HI REND="italic">and</HI> do þanne þa sealfan inna þa eaȝen.</P>
</DIV2>
<DIV2 N="23" TYPE="item">
<HEAD>23. It<HI REND="italic">em</HI> c<HI REND="italic">ontra</HI> cecitate<HI REND="italic">m.</HI></HEAD>
<P>Þis sceal wyđ eaȝen tyddernyssa, þe beoþ on þan aeȝmoran <MILESTONE N="15"/> sara: Nim myrta <HI REND="italic">and</HI> leȝe hy on huniȝe <NOTE N="4" PLACE="foot">Vor <HI REND="italic">huniȝe</HI> steht <HI REND="italic">þan</HI> unterpunktiert.</NOTE> <HI REND="italic">and</HI> nym þa<HI REND="italic">n</HI>ne đa myrta <HI REND="italic">and</HI> leȝe to đan eaȝean, þ<HI REND="italic">aet</HI> þa eaȝen tođinden, <HI REND="italic">and</HI> nim þa<HI REND="italic">n</HI>ne rudan <HI REND="italic">and</HI> cnuca hy <HI REND="italic">and</HI> meng axan to <HI REND="italic">and</HI> leȝe syđþan to þan eaȝen; þa<HI REND="italic">n</HI>ne aerest byt heo, swyle þa brewas, <HI REND="italic">and</HI> after þan heo hyt ȝlewlyce ȝehaelđ. <MILESTONE N="20"/></P>
</DIV2>
<DIV2 N="24" TYPE="item">
<HEAD>24. Ad eos, q<HI REND="italic">ui</HI> no<HI REND="italic">n</HI> possunt uid<HI REND="italic">er</HI>e a sol<HI REND="italic">e</HI> don<HI REND="italic">e</HI>c ad occasu<HI REND="italic">m</HI> <NOTE N="5" PLACE="foot">Am Rande: <HI REND="italic">Item.</HI></NOTE>.</HEAD>
<P>Ad nectalopas, þ<HI REND="italic">aet</HI> ys on ure þeodu<HI REND="italic">m</HI> þe man, þe ne maeȝe nenig <NOTE N="6" PLACE="foot">Hs. <HI REND="italic">nengi.</HI></NOTE> ȝeseo after sunna upgange, aer sunna eft on setl ga. Þa<HI REND="italic">n</HI>ne is þis đe laececraeft, þe þe þaerto ȝebyreþ: Nim buccan hwurfban <HI REND="italic">and</HI> braede hit, <HI REND="italic">and</HI> þa<HI REND="italic">n</HI>ne þeo braede ȝe∣swate, <MILESTONE N="25"/> nim þa<HI REND="italic">n</HI>ne đaet swot <HI REND="italic">and</HI> smyre mid þa eaȝen, <HI REND="italic">and</HI> after þan ete þa ylcan braden; <HI REND="italic">and</HI> nim þa<HI REND="italic">n</HI>ne niwe assan <NOTE N="7" PLACE="foot">Vor <HI REND="italic">assan</HI> steht <HI REND="italic">axan</HI> unterpunktiert.</NOTE> tord <HI REND="italic">and</HI> wrynge hit; nime đanne þ<HI REND="italic">aet</HI> wos <HI REND="italic">and</HI> smyreȝe þa eaȝen mid, <HI REND="italic">and</HI> hym byđ sone bet.</P>
</DIV2>
<DIV2 N="25" TYPE="item">
<PB N="17" REF="24" MS="y"/>
<HEAD>25. Ad ordiolu<HI REND="italic">m.</HI></HEAD>
<P>Þis sceal wyđ þat, þe on eaȝen beoþ <NOTE N="1" PLACE="foot">Vor <HI REND="italic">beoþ</HI> steht <HI REND="italic">byđ</HI> unterstrichen.</NOTE>, þ<HI REND="italic">aet</HI> Grecas hatađ ordiolu<HI REND="italic">m.</HI> þ<HI REND="italic">aet</HI> ys þe laececraeft, đe þarto ȝebyređ: Nim beremele <HI REND="italic">and</HI> cned hyt mid huniȝe, leȝe to þan eaȝen: þes laececraeft <NOTE N="2" PLACE="foot">C.; Hs. <HI REND="italic">laececraef.</HI></NOTE> hys fram <NOTE N="3" PLACE="foot">Darüber <HI REND="italic">vel of;</HI> ersteres ist das lateinische Wort.</NOTE> maniȝum mannu<HI REND="italic">m</HI> afanded. <MILESTONE N="5"/></P>
</DIV2>
<DIV2 N="26" TYPE="item">
<HEAD>26. It<HI REND="italic">em</HI> ad ide<HI REND="italic">m</HI> <NOTE N="4" PLACE="foot">Am Rande.</NOTE>.</HEAD>
<P>Eftsana nim beana melu <HI REND="italic">and</HI> sapan. meng togadere <HI REND="italic">and</HI> leȝe to þan eaȝen.</P>
</DIV2>
<DIV2 N="27" TYPE="item">
<HEAD>27. It<HI REND="italic">em</HI> <NOTE N="5" PLACE="foot">Am Rande: <HI REND="italic">Ad somnum.</HI></NOTE>.</HEAD>
<P>Þis man sceal don þan mane. þe ne maeȝ slapan: Nim <MILESTONE N="10"/> wermod <HI REND="italic">and</HI> gnid on wine ođđer <NOTE N="6" PLACE="foot">Hs. <HI REND="italic">ođđer.</HI></NOTE> on wearme waetere <HI REND="italic">and</HI> drinca. <HI REND="italic">and</HI> hym byđ sona bet.</P>
</DIV2>
<DIV2 N="28" TYPE="item">
<HEAD>28. Ad st<HI REND="italic">er</HI>nutatio<HI REND="italic">n</HI>em <NOTE N="4" PLACE="foot">Am Rande.</NOTE>.</HEAD>
<P>Þis[ys] þa tylung to þan manne, þe wel ȝefnesan ne maeȝe <HI REND="italic">and</HI> micel nearnesse on þa heafedan habbaþ. þis ys þe laece∣craft. <MILESTONE N="15"/> þe þarto ȝebyređ: Nim castoriu<HI REND="italic">m</HI> ođđer elleboru<HI REND="italic">m and</HI> wyre to duste <HI REND="italic">and</HI> do hyt innan þa nosan. <HI REND="italic">and</HI> hyt bringđ <NOTE N="7" PLACE="foot">C.; Hs. <HI REND="italic">bring.</HI></NOTE> forđ þane fnaest.</P>
</DIV2>
<DIV2 N="29" TYPE="item">
<HEAD>29. Ad j<HI REND="italic">n</HI>f<HI REND="italic">ir</HI>mit<HI REND="italic">atem</HI> labior<HI REND="italic">um et</HI> li<HI REND="italic">n</HI>gue <NOTE N="8" PLACE="foot">Am Rande: <HI REND="italic">Wiđ lippesar.</HI></NOTE>.</HEAD>
<P>Eftsona þes laecedom <NOTE N="9" PLACE="foot">Vor <HI REND="italic">laecedom</HI> cin unterpunktiertes <HI REND="italic">l.</HI></NOTE> secal þan manne, đa hyra lippa beođ <MILESTONE N="20"/> sare. ođđer hyra tunga <HI REND="italic">and</HI> seo ceola swa saer byþ, þ<HI REND="italic">aet</HI> he hearfođlice hys spatel forswelȝan maeȝ. þus hym man sceal tiliȝan: Nim fifleafan <HI REND="italic">and</HI> driȝe to duste <HI REND="italic">and</HI> meng <NOTE N="10" PLACE="foot">Nach <HI REND="italic">meng</HI> steht <HI REND="italic">mid</HI> unter∣punktiert.</NOTE> huniȝe þa<HI REND="italic">n</HI>ne þarto: nim đanne se sealfe <HI REND="italic">and</HI> smire mid þa lippa <HI REND="italic">and</HI> đa ȝeaȝlas innan, <HI REND="italic">and</HI> hym [byđ] sona bet. <MILESTONE N="25"/></P>
</DIV2>
<DIV2 N="30" TYPE="item">
<HEAD>30. Eis. qui sobito obmutescu<HI REND="italic">n</HI>t <NOTE N="11" PLACE="foot">Am Rande: <HI REND="italic">His qui subito obmutescunt.</HI></NOTE>.</HEAD>
<P>Þisne laececraeft man sceal don þan manne, đa faeringa adumbiaþ: Nim dworȝedwostlan, hoc <HI REND="italic">est</HI> pollegia, <HI REND="italic">and</HI> do hi on ecede <NOTE N="12" PLACE="foot">Nach <HI REND="italic">ecede</HI> Abkürzung für <HI REND="italic">and</HI> unterpunktiert.</NOTE> <HI REND="italic">and</HI> nim þanne anne linnenne claeđ <HI REND="italic">and</HI> do þa dworȝe∣dwostlan on innan <HI REND="italic">and</HI> do þa<HI REND="italic">n</HI>ne benyþan his nosu. <HI REND="italic">and</HI> he <MILESTONE N="30"/> maeȝ specan sona.</P>
</DIV2>
<DIV2 N="31" TYPE="item">
<PB N="19" REF="26"/>
<HEAD>31. It<HI REND="italic">em</HI> ad inf<HI REND="italic">ir</HI>mi<HI REND="italic">tatem</HI> lingue.</HEAD>
<HEAD>Wiđ þa<HI REND="italic">m,</HI> þe se streng under þare tunga toswollen byđ <NOTE N="1" PLACE="foot">Diese Zeile steht am untern Rande der Seite.</NOTE>.</HEAD>
<P>Þisne laececraeft maen sceal don þan mannu<HI REND="italic">m,</HI> þe se strenȝ under þare tunge toswollen byđ: <HI REND="italic">and</HI> þurh þa<HI REND="italic">n</HI>ne streng aerest aelc untru<HI REND="italic">m</HI>nesse on þane man becumđ. Þa<HI REND="italic">n</HI>ne nim þu aerest <MILESTONE N="5"/> þane cyrnel, þe byđ i<HI REND="italic">n</HI>nan þan persogȝe, <HI REND="italic">and</HI> cyrfetan cyrnel <HI REND="italic">and</HI> cawelstelan, |cnuca| togaedere, <HI REND="italic">and</HI> ceorf þane streng under þara tunga <HI REND="italic">and</HI> do þat dust on innan, <HI REND="italic">and</HI> hym byd sona bet.</P>
</DIV2>
<DIV2 N="32" TYPE="item">
<HEAD>32. Wyđ þ<HI REND="italic">aet</HI> flaese, đe abute þe teþ wuxt <NOTE N="2" PLACE="foot">Diese Zeile steht am obern Rande der Seite.</NOTE>.</HEAD>
<P>Ad ginciuas þe Grecas haeteđ. þ<HI REND="italic">aet</HI> ys on ure þeodu<HI REND="italic">m</HI> þ<HI REND="italic">aet</HI> <MILESTONE N="10"/> flaesc, đe abute þa teþ wuxt <HI REND="italic">and</HI> þa teþ aweȝđ <HI REND="italic">and</HI> astyreþ: Nim forcorfen leac <HI REND="italic">and</HI> cnuca hyt <HI REND="italic">and</HI> wring þ<HI REND="italic">aet</HI> wos of anne sticcan fulne <HI REND="italic">and</HI> ecede anne sticcan fulne <HI REND="italic">and</HI> huniȝes þry sticca<HI REND="italic">n</HI> fulle <NOTE N="3" PLACE="foot">C.; Hs. <HI REND="italic">fulne.</HI></NOTE> <HI REND="italic">and</HI> do, þ<HI REND="italic">aet</HI> hyt welle þrywa. Nim þa<HI REND="italic">n</HI>ne swa haette swa he hattest forbere maeȝe, <HI REND="italic">and</HI> habban an dael on <MILESTONE N="15"/> hys muþe, forte acoled beo; þa<HI REND="italic">n</HI>ne eftsona ođer dael eallswa <NOTE N="4" PLACE="foot">Hs. <HI REND="italic">ealla swa.</HI></NOTE>: þane þ<HI REND="italic">aet</HI> þriddan dael eallswa.</P>
</DIV2>
<DIV2 N="33" TYPE="item">
<HEAD>33. Ad dentes <NOTE N="5" PLACE="foot">Am Rande: <HI REND="italic">To þan toþe</HI> und am untern Rande der Seite: <HI REND="italic">de causa dolorum dentium.</HI></NOTE>.</HEAD>
<P>Þes lacecraft ys to đan menniscan toþan. đat Grecas nemneþ organu<HI REND="italic">m.</HI> þ<HI REND="italic">aet</HI> ys on ure ȝeþeodan <NOTE N="6" PLACE="foot">C.; Hs. <HI REND="italic">ȝeþeddan.</HI></NOTE> bysse ȝenemned, <MILESTONE N="20"/> forþan þurh þa teþ seo blissa sceal uppspringa<HI REND="italic">n and</HI> manna arwyrþnys <HI REND="italic">and</HI> ealle nydþearfnys on þan toþan ys, aelc <NOTE N="7" PLACE="foot">C.; Hs. <HI REND="italic">ael.</HI></NOTE> man wyte maeȝ, <HI REND="italic">and</HI> þan toþa þa tunga to spaece ȝesteal <NOTE N="8" PLACE="foot">Hs. <HI REND="italic">ȝesceal.</HI></NOTE> ys. Þanne, þ<HI REND="italic">aet</HI> Greccas nemnes. ys aerest tritumes. þ<HI REND="italic">aet</HI> synden þa <NOTE N="9" PLACE="foot">Nach <HI REND="italic">þa</HI> noch ein <HI REND="italic">t,</HI> welches aber unterpunktiert ist.</NOTE> fyrst <NOTE N="10" PLACE="foot">C.; Hs. <HI REND="italic">syst.</HI></NOTE> teþ. þe aerest þane mete underfođ <NOTE N="11" PLACE="foot">Hs. <HI REND="italic">aerest onȝemete wisdom underfođ;</HI> vgl. aber Z. 26f.</NOTE>. Oþre Greccas nemneđ <MILESTONE N="25"/> eumotici, þ<HI REND="italic">aet</HI> sindon þe teþ. þe þane mete brecaþ, syþþe þa forme hyne underfangene habbaet. Þan<HI REND="italic">n</HI> Grecces nemneþ sume molides, þ<HI REND="italic">aet</HI> we haeteđ grindingteþ <NOTE N="12" PLACE="foot">Hs. <HI REND="italic">grindig teþ.</HI></NOTE>. fore hy grindeþ ael, þ<HI REND="italic">aet</HI> man byȝleofaþ. Anđ oft mann smeaþ, hwaeþer teþ baenene beon <NOTE N="13" PLACE="foot">Vor <HI REND="italic">beon</HI> steht <HI REND="italic">byþ</HI> unterpunktiert.</NOTE>. forþan þe aelc ban mearh haefþ <HI REND="italic">and</HI> hy nan mearh <MILESTONE N="30"/> nabbaþ. Anđ oþre baen. þeah hi beon tobrocene. mid suman
<PB N="21" REF="28"/>
laececraefte hy man maj haelen, <HI REND="italic">and</HI> nafre þane toþ, ȝif he to∣broce<HI REND="italic">n</HI> beoþ. Oft of þan heuede se wyrsta wate cumþ to þan toþan on þare ȝelicnesse, þe hyt of huse dropađ on stan, þan hyt vinđ, <HI REND="italic">and</HI> þane stan þurhþurleþ <HI REND="italic">and</HI> þurhþreawþ <NOTE N="1" PLACE="foot">Vor <HI REND="italic">þreawþ</HI> steht <HI REND="italic">þraewawþ</HI> unterpunktiert.</NOTE>, ealswa þa ufe waete of þan heafod fylþ uppan þa teþ <HI REND="italic">and</HI> hy þane <MILESTONE N="5"/> þurhþreawþ <NOTE N="2" PLACE="foot">C.; Hs. <HI REND="italic">þurhþreaþþ.</HI></NOTE> <HI REND="italic">and</HI> deþ, þ<HI REND="italic">aet</HI> hy rotiȝeþ <HI REND="italic">and</HI> toþinddaþ, þat þa teþ þoliȝean ne maeȝe ne haete ne ceald <HI REND="italic">and</HI> swyþest þa grindingteþ <NOTE N="3" PLACE="foot">Hs. <HI REND="italic">grindig teþ;</HI> vor <HI REND="italic">grindig</HI> noch <HI REND="italic">gy</HI> unterpunktiert.</NOTE>, þe ale mid feower wyrtrume <NOTE N="4" PLACE="foot">C.; Hs. <HI REND="italic">wyr∣tume.</HI></NOTE> Ȝefaestned byđ; <HI REND="italic">and</HI> þane hy hero wurtruma forleataþ, þa<HI REND="italic">n</HI>ne sweratiȝed hy <HI REND="italic">and</HI> fealled. Þa<HI REND="italic">n</HI>ne ys se laececraeft <NOTE N="5" PLACE="foot">C.; Hs. <HI REND="italic">laecraeft.</HI></NOTE> þarto: Nim sumne dael of <MILESTONE N="10"/> heortes hyde <HI REND="italic">and</HI> a<HI REND="italic">n</HI>ne niwne croccan <HI REND="italic">and</HI> do waeter on <HI REND="italic">and</HI> seoþ swa swyþe, þ<HI REND="italic">aet</HI> hit þriwa wylle, swa swyđe swa waeter∣flaese. Nim þa<HI REND="italic">n</HI>ne þat waeter, <HI REND="italic">and</HI> habbe on hys muþe, swa wearm swa he forbere maeȝe, fort hyt acoled beon, <HI REND="italic">and</HI> þa<HI REND="italic">n</HI>ne hyt si col, wyrpe hyt ut of hvs muþe <HI REND="italic">and</HI> nime eft wearmre <MILESTONE N="15"/> <HI REND="italic">and</HI> do yt eft col ut, <HI REND="italic">and</HI> byđ sona bet.</P>
</DIV2>
<DIV2 N="34" TYPE="item">
<HEAD>34. Jt<HI REND="italic">em</HI> ad jde<HI REND="italic">m</HI> <NOTE N="6" PLACE="foot">Am Rande.</NOTE></HEAD>
<P>Eftsona nim piper <HI REND="italic">and</HI> alewen <HI REND="italic">and</HI> sealt <HI REND="italic">and</HI> leaces saed and huniȝ <HI REND="italic">and</HI> meng eal togadere. Nim þa<HI REND="italic">n</HI>ne se sealfe <HI REND="italic">and</HI> gnid þa teþ mid, <HI REND="italic">and</HI> þa sealfe aflymþ fram þa toþa eall <MILESTONE N="20"/> þ<HI REND="italic">aet</HI> yfel.</P>
</DIV2>
<DIV2 N="35" TYPE="item">
<HEAD>35. [Jtem ad jdem.]</HEAD>
<P>Eftsona [nim] hwitne stor <HI REND="italic">and</HI> laurberiȝie <HI REND="italic">and</HI> ecede, meng heal togadere, nym þa<HI REND="italic">n</HI>ne ane pa<HI REND="italic">n</HI>ne <HI REND="italic">and</HI> wlece hyt eall toga∣dere, þ<HI REND="italic">aet</HI> hyt wlaee beo, <HI REND="italic">and</HI> habbe on hys muþe swa wlac. <MILESTONE N="25"/></P>
</DIV2>
<DIV2 N="36" TYPE="item">
<HEAD>36. Ad vfam.</HEAD>
<P>Þes lacecraeft deah wyđ þone huf: Nim piper <HI REND="italic">and</HI> cumyn <HI REND="italic">and</HI> rudan þreora scyllinga ȝewyht, <HI REND="italic">and</HI> do þarto anne sticcan fulne huniȝes. Ni<HI REND="italic">m</HI>m þa<HI REND="italic">n</HI>ne ane claene pa<HI REND="italic">n</HI>ne <HI REND="italic">and</HI> seod þa scealfe, þ<HI REND="italic">aet</HI> heo wel wealle, <HI REND="italic">and</HI> styre hy swyþe, ȝemanȝ þan <MILESTONE N="30"/> þe heo welle; nim an <NOTE N="7" PLACE="foot">Hs. <HI REND="italic">anne.</HI></NOTE> claene faet <HI REND="italic">and</HI> do hy on; [and syle hym] etan þa<HI REND="italic">n</HI>ne tweȝen sticcan fulle a aefen, tweȝen a morȝen, <HI REND="italic">and</HI> byþ sona hael.</P>
</DIV2>
<DIV2 N="37" TYPE="item">
<PB N="23" REF="30"/>
<HEAD>37. Pro inflatione gutturis.</HEAD>
<HEAD>For mannes þrote, þe byđ toswolle <NOTE N="1" PLACE="foot">Diese Zeile steht am obern Rande des Blattes.</NOTE>.</HEAD>
<P>Þes lacecraeft deaþ, ȝif þaes mannes þrota toswollen <NOTE N="2" PLACE="foot">C.; Hs. <HI REND="italic">toswellon.</HI></NOTE> byđ <HI REND="italic">and</HI> þa ceola, þ<HI REND="italic">aet</HI> Greccas brahmas hataþ. Þis ys þe laececraeft: Sule hym supan ȝebraeddan hrere aeȝeran <HI REND="italic">and</HI> huniȝ to <HI REND="italic">and</HI> do <MILESTONE N="5"/> hym bryđ of meolce <NOTE N="3" PLACE="foot">Hs. <HI REND="italic">meolte.</HI></NOTE> ȝemaced. <HI REND="italic">and</HI> syle hym ceruillan etan <NOTE N="4" PLACE="foot">Vor <HI REND="italic">etan</HI> steht <HI REND="italic">ea</HI> unterpunktiert.</NOTE> <HI REND="italic">and</HI> faet flaesc, þ<HI REND="italic">aet</HI> beo wel ȝesoden, etan <NOTE N="5" PLACE="foot">Hs. <HI REND="italic">eta.</HI></NOTE>, <HI REND="italic">and</HI> he byd sona hal.</P>
</DIV2>
<DIV2 N="38" TYPE="item">
<HEAD>38. Ad strictu<HI REND="italic">m</HI> pect<HI REND="italic">us.</HI></HEAD>
<P>Þes lacecraft sceal þan manne, þe nerwnysse byđ aet þare heortan <HI REND="italic">and</HI> aet đare þrotu, þ<HI REND="italic">aet</HI> he uneþe specan maeȝan. Þ<HI REND="italic">aet</HI> <MILESTONE N="10"/> scealt þu hym þus <NOTE N="6" PLACE="foot">Dahinter in der Hs. <HI REND="italic">laera,</HI> aber unterstrichen.</NOTE> don: Nim leac <HI REND="italic">and</HI> cnuca hit <HI REND="italic">and</HI> wring þat [wos] <NOTE N="7" PLACE="foot"><HI REND="italic">wos</HI> schlägt C. vor.</NOTE> of, syle hym supan, <HI REND="italic">and</HI> hym byđ sona bet.</P>
</DIV2>
<DIV2 N="39" TYPE="item">
<HEAD>39. Jt<HI REND="italic">em</HI> ad jdem <NOTE N="8" PLACE="foot">Am Rande: <HI REND="italic">ad jdem.</HI></NOTE>.</HEAD>
<P>Eft nim beana <HI REND="italic">and</HI> ele <HI REND="italic">and</HI> seođ þa beana on eala <HI REND="italic">and</HI> syle hym etan, <HI REND="italic">and</HI> hy doþ þa nearwnysse aweȝ. <MILESTONE N="15"/></P>
</DIV2>
<DIV2 N="40" TYPE="item">
<HEAD>40. Ad vocem p<HI REND="italic">er</HI>ditam recuperandam <NOTE N="9" PLACE="foot">Am Rande: <HI REND="italic">ad vocem perditam.</HI></NOTE></HEAD>
<P>Þisne laececraft man sceal don þan manne, þe hura stemna offylþ, đaet Greccas nemneþ <NOTE N="10" PLACE="foot">Vor <HI REND="italic">nemneþ</HI> steht <HI REND="italic">me</HI> unterpunktiert.</NOTE> catulemsis <NOTE N="11" PLACE="foot">Vor <HI REND="italic">catulemsis</HI> steht <HI REND="italic">cata catulemþ</HI> unterstrichen.</NOTE>. Þus þu hine scealt lacnian: Do hym forhaefaednysse on mete <HI REND="italic">and</HI> laet hine beo on stille stowe: nim þa<HI REND="italic">n</HI>ne godre butere tweȝen sticcan fulle <HI REND="italic">and</HI> <MILESTONE N="20"/> anne sticcan fulne huniȝes <HI REND="italic">and</HI> wyll togadere <HI REND="italic">and</HI> laet hine swelȝan þa sealfe leohtlice: <HI REND="italic">and</HI> sile hym þa<HI REND="italic">n</HI>ne leohtne <NOTE N="12" PLACE="foot">C.; Hs. <HI REND="italic">leohne.</HI></NOTE> mete, <HI REND="italic">and</HI> drinca <NOTE N="13" PLACE="foot">Hs. <HI REND="italic">drica.</HI></NOTE> win, <HI REND="italic">and</HI> hym cymþ bote.</P>
</DIV2>
<DIV2 N="41" TYPE="item">
<HEAD>41. Ad jnflationem gutturis.</HEAD>
<HEAD>Wid mannes ceola, þe byđ saer <NOTE N="14" PLACE="foot">Vor <HI REND="italic">saer</HI> steht <HI REND="italic">to</HI> unterpunktiert; die ganze Zeile steht am untern Rande der Seite.</NOTE>. <MILESTONE N="25"/></HEAD>
<P>Þisne laececraeft man sceal don manne, þe byd þe ceola sar, þ<HI REND="italic">aet</HI> Greccas haeteþ gargarisis: Nim niwe beane <HI REND="italic">and</HI> puna,
<PB N="25" REF="32" MS="y"/>
nim þanne eced oþþ<HI REND="italic">er</HI> win <HI REND="italic">and</HI> seođ se beanna <HI REND="italic">and</HI> nim ele <HI REND="italic">and</HI> meng þarto. oþþ<HI REND="italic">er</HI> spic, ȝif man ele nabbe, <HI REND="italic">and</HI> do þarto: wille on ana pa<HI REND="italic">n</HI>na. Nim þa<HI REND="italic">n</HI>ne wylle <HI REND="italic">and</HI> dype on þare scealfe <HI REND="italic">and</HI> bind þa wulle to þare ceolan.</P>
</DIV2>
<DIV2 N="42" TYPE="item">
<HEAD>42. Ad colli inf<HI REND="italic">ir</HI>mitatem. <MILESTONE N="5"/></HEAD>
<HEAD>Wyđ hnecca<HI REND="italic">n</HI> sar <NOTE N="1" PLACE="foot">Diese Zeile steht am obern Rande der Seite.</NOTE>.</HEAD>
<P>Þes laecedon <NOTE N="2" PLACE="foot">C.; Hs. <HI REND="italic">þisne—</HI>darüber <HI REND="italic">þes—</HI><HI REND="italic">laecedon.</HI></NOTE> is god manne. þe hyra hnecca saer byd <HI REND="italic">and</HI> eal se swyra sarȝiađ swa swiđe, þ<HI REND="italic">aet</HI> he þane muþ uneaþe to∣don maeȝ: þ<HI REND="italic">aet</HI> sar Greccas nemneþ spasmus, þ<HI REND="italic">aet</HI> ys on ure leodene hneccasar <NOTE N="3" PLACE="foot">Hs. <HI REND="italic">hnencca sar;</HI> C. <HI REND="italic">hneccan sar.</HI></NOTE>. Þis ys se laecedom þarto: Nim ane <MILESTONE N="10"/> handfulle mintan <HI REND="italic">and</HI> cnuca hy <HI REND="italic">and</HI> nim þa<HI REND="italic">n</HI>ne a<HI REND="italic">n</HI>ne sester fulne wines <HI REND="italic">and</HI> ane pu<HI REND="italic">n</HI>des ȝewyht eles: meng þane eall togadere <HI REND="italic">and</HI> seođ hit swa swyđe, þ<HI REND="italic">aet</HI> þaes wines <HI REND="italic">and</HI> þaes eles ne sy na maere, þane aer waes þaes eles. þa hit driȝe waes: wring þa<HI REND="italic">n</HI>ne þurh claþ <HI REND="italic">and</HI> wurþ aweȝ þa mintan <HI REND="italic">and</HI> nim wulle <HI REND="italic">and</HI> wyre <NOTE N="4" PLACE="foot">C.; Hs. <HI REND="italic">wyrcean.</HI></NOTE> <MILESTONE N="15"/> tweȝen cliđan of þare wulle: duppe þa<HI REND="italic">n</HI>ne đonne cliþan on þare sealfe <HI REND="italic">and</HI> leȝe to þan hneccan. þanne eftsona þane oþþerne <HI REND="italic">and</HI> do þanne oþþerne aweȝ <NOTE N="5" PLACE="foot">Vor <HI REND="italic">aweȝ</HI> steht <HI REND="italic">aȝe</HI> unterstrichen.</NOTE>: do þus fiftine syþun; nim þa<HI REND="italic">n</HI>ne oþþ<HI REND="italic">re</HI> wulle <HI REND="italic">and</HI> wyrm to heorþe, þ<HI REND="italic">aet</HI> heo beo swyþe wearm. <HI REND="italic">and</HI> by<HI REND="italic">n</HI>d to þan hneccan; þa<HI REND="italic">n</HI>ne byn twan tide <MILESTONE N="20"/> do þa wylle aweȝ <HI REND="italic">and</HI> nim þa ylcan clyþan, þe þar aer waeran: do þarto on þa ylcan wisan. þe þu aer dydest.</P>
</DIV2>
<DIV2 N="43" TYPE="item">
<HEAD>43. Wiđ <NOTE N="6" PLACE="foot">Hs. <HI REND="italic">wis;</HI> die ganze Zeile steht am untern Rande der Seite nochmals ebenso.</NOTE> þan yfelan on mannes swure.</HEAD>
<P>Þisne laececraeft man sceal don mannu<HI REND="italic">m.</HI> þe hyra swyran mid þan sinu<HI REND="italic">m</HI> fortogen beoþ. þ<HI REND="italic">aet</HI> he hys naen ȝeweald nah. <MILESTONE N="25"/> þ<HI REND="italic">aet</HI> Greccas haetađ tetanic<HI REND="italic">as.</HI> Þys adle ys þreora cynna <NOTE N="7" PLACE="foot">Hs. <HI REND="italic">cyuna.</HI></NOTE>: Þ<HI REND="italic">aet</HI> an cynn Greccas haetađ tetanicas <NOTE N="8" PLACE="foot">Hs. <HI REND="italic">tetamcas.</HI></NOTE>. þat syndan þa menn. þa rihte gađ [wiđ] uppaþenedan swyran <HI REND="italic">and</HI> ne maȝan abuȝan fora untru<HI REND="italic">m</HI>nesse <NOTE N="9" PLACE="foot">C.; Hs. <HI REND="italic">untwumnesse.</HI></NOTE>. Anđ þa oþer adle sit þus on þan swuran, þ<HI REND="italic">aet</HI> sa syna teođ fram þan cynne to þan breostan, þ<HI REND="italic">aet</HI> he <MILESTONE N="30"/> þane muþ atyne ne maeȝ fore syna ȝetoȝe: <HI REND="italic">and</HI> þaeȝe adle Greccas nemneđ brostenus. <HI REND="italic">And</HI> þe þrydde adle sitt þus <NOTE N="10" PLACE="foot">Hs. <HI REND="italic">þo;</HI> C. will <HI REND="italic">þonne</HI> lesen oder <HI REND="italic">þo</HI> streichen.</NOTE> on
<PB N="27" REF="34"/>
þa swyran, þ<HI REND="italic">aet</HI> sa syna teoþ fram þan cynnbane to þan [sculdre] <NOTE N="1" PLACE="foot">C.</NOTE> <HI REND="italic">and</HI> þane muþ awoh breddad. Do hym aerest þanne þisne laececraeft <NOTE N="2" PLACE="foot">C.; Hs. <HI REND="italic">laecraeft.</HI></NOTE>: Wyrce hym arest hnesce bedd <HI REND="italic">and</HI> maca <NOTE N="3" PLACE="foot">Hs. <HI REND="italic">macian.</HI></NOTE> wearm fyr; þanne sceal hym man laeten blod on þan earme on þan middemyste aedra. <HI REND="italic">And</HI> gif þan ȝehaeled ne byd. þanne <MILESTONE N="5"/> teo hym man blod ut betweoxan þan sculdran mid horne: nim þanne eald wyn <HI REND="italic">and</HI> ealde rusel: nim þa<HI REND="italic">n</HI>ne ane pa<HI REND="italic">n</HI>ne <HI REND="italic">and</HI> seođ þane rusel <HI REND="italic">and</HI> þat wyn swa swyþe, fort se rusel <NOTE N="4" PLACE="foot">Hs. <HI REND="italic">ruse.</HI></NOTE> habbe bedruncan þat wyn: nim þa<HI REND="italic">n</HI>ne wulle <HI REND="italic">and</HI> taes hy <HI REND="italic">and</HI> maca hy swylce <NOTE N="5" PLACE="foot">C.; Hs. <HI REND="italic">swyce.</HI></NOTE> anne clyþa <HI REND="italic">and</HI> leȝe þa scealfe on uppan <MILESTONE N="10"/> <HI REND="italic">and</HI> bynd þa<HI REND="italic">n</HI>ne to þan sare myd ane claeþe.</P>
</DIV2>
<DIV2 N="44" TYPE="item">
<HEAD>44. Ad jdem.</HEAD>
<P>Eftsona nym buteran <HI REND="italic">and</HI> ele <HI REND="italic">and</HI> meng togaedere: nim þanne winberian coddes <HI REND="italic">and</HI> galpania <HI REND="italic">and</HI> anan <HI REND="italic">and</HI> cnuca eall togadere <HI REND="italic">and</HI> wyl in đare buteran <HI REND="italic">and</HI> on þan ele <HI REND="italic">and</HI> do <MILESTONE N="15"/> to þan sare, ealswa hyt <NOTE N="6" PLACE="foot">Hs. <HI REND="italic">hyr.</HI></NOTE> beforan seiđ: do hym þanne hnesce mettas <HI REND="italic">and</HI> godne drincan. healswa hit beforen seiđ. swylce wile, swa hym he beþurfe.</P>
</DIV2>
<DIV2 N="45" TYPE="item">
<HEAD>45. Ad pormones. i<HI REND="italic">d est</HI> ad i<HI REND="italic">n</HI>f<HI REND="italic">ir</HI>mit<HI REND="italic">atem</HI> manuu<HI REND="italic">m.</HI></HEAD>
<P>Þes laececraeft is god wyđ sare handu<HI REND="italic">m and</HI> þara fingra <NOTE N="7" PLACE="foot">C.; Hs. <HI REND="italic">fringra.</HI></NOTE> <MILESTONE N="20"/> sare. þ<HI REND="italic">aet</HI> Greccas hataþ pormones, <HI REND="italic">and</HI> on leden perniciam man hyt haet: Nim hwitne stor <HI REND="italic">and</HI> seolferun syndru<HI REND="italic">n and</HI> swefel <HI REND="italic">and</HI> meng togadere. nim þanne ele <HI REND="italic">and</HI> meng þarto: wurm þanna sa hauda <HI REND="italic">and</HI> smyra þarmid: bewynd þanne þa handan mid linnen claþe. <MILESTONE N="25"/></P>
</DIV2>
<DIV2 N="46" TYPE="item">
<HEAD>46. Jt<HI REND="italic">em</HI> ad i<HI REND="italic">n</HI>f<HI REND="italic">ir</HI>mit<HI REND="italic">atem</HI> manuu<HI REND="italic">m.</HI></HEAD>
<HEAD>Wyđ sare handa.</HEAD>
<HEAD>Wyđ þa handa. þe þ<HI REND="italic">aet</HI> fell of gađ <NOTE N="8" PLACE="foot">Diese Zeile steht am untern Rande der Seite.</NOTE>.</HEAD>
<P>Þis hys to þan handan. þ<HI REND="italic">aet</HI> þat fel of gaeþ <HI REND="italic">and</HI> þaet <NOTE N="9" PLACE="foot">C.; Hs. <HI REND="italic">þan.</HI></NOTE> flaesc tospri<HI REND="italic">n</HI>gad: Nym winberian. þe beoþ acende aefter oþþre <MILESTONE N="30"/> beriȝian. <HI REND="italic">and</HI> cnuca hy swyþe smale <HI REND="italic">and</HI> do hy on buteran swyþe <HI REND="italic">and</HI> smure þ<HI REND="italic">aet</HI> sar ȝelomelice mid; baerne þa<HI REND="italic">n</HI>ne <NOTE N="10" PLACE="foot">C.; Hs. <HI REND="italic">þanne</HI> doppelt.</NOTE> streuw <NOTE N="11" PLACE="foot">Vor <HI REND="italic">streuw</HI> steht <HI REND="italic">stru</HI> unterstrichen.</NOTE> <HI REND="italic">and</HI> nime þa axan <HI REND="italic">and</HI> strewe þaruppe.</P>
</DIV2>
<DIV2 N="47" TYPE="item">
<PB N="29" REF="36"/>
<HEAD>47. Ad jdem <NOTE N="1" PLACE="foot">Am obern Rande des Blattes; am untern Rande steht: <HI REND="italic">Eft∣sona nim dracentan wrutruma.</HI></NOTE>.</HEAD>
<P>Eft nim dracentan wyrtrume <HI REND="italic">and</HI> puna hy smale <HI REND="italic">and</HI> wyll hy on huniȝe <HI REND="italic">and</HI> leȝe þan<HI REND="italic">n</HI>e uppan haendan.</P>
</DIV2>
<DIV2 N="48" TYPE="item">
<HEAD>48. Ad inf<HI REND="italic">ir</HI>mit<HI REND="italic">atem</HI> manuu<HI REND="italic">m.</HI></HEAD>
<HEAD>To handu<HI REND="italic">m</HI> <NOTE N="2" PLACE="foot">Hs. <HI REND="italic">handrum.</HI> Am Rande <HI REND="italic">Jtem.</HI></NOTE> <MILESTONE N="5"/></HEAD>
<P>Þis lacecraeft sceal to þa<HI REND="italic">n</HI> handa<HI REND="italic">n,</HI> þe þ<HI REND="italic">aet</HI> fell of pyleþ: Nim betan ane handfulle <HI REND="italic">and</HI> lactuca<HI REND="italic">n</HI> ane handfulle <HI REND="italic">and</HI> coliandrone ane handfulle <HI REND="italic">and</HI> cnuca eall togadere: nim þa<HI REND="italic">n</HI>ne cruman <HI REND="italic">and</HI> do on waeter <HI REND="italic">and</HI> þa wyrt mid <HI REND="italic">and</HI> wurme þa<HI REND="italic">n</HI>ne wel þa wurtan on þan waeter <HI REND="italic">and</HI> þa cruma<HI REND="italic">n</HI> mid: wrye þa<HI REND="italic">n</HI>ne <MILESTONE N="10"/> clyþan þarof <HI REND="italic">and</HI> bind uppa<HI REND="italic">n</HI> þa handa<HI REND="italic">n</HI> ane niht <HI REND="italic">and</HI> do þus þa lange. þe hit beþurfe.</P>
</DIV2>
<DIV2 N="49" TYPE="item">
<HEAD>49. Jt<HI REND="italic">em</HI> ad vnguem scabiosam.</HEAD>
<P>Þis sceal to scurfeda<HI REND="italic">n</HI> naeȝlu<HI REND="italic">m:</HI> Nim plumsewes anes scyllinges ȝewyht <HI REND="italic">and</HI> sweȝles aepples tweȝean scyllenges <MILESTONE N="15"/> ȝewyht <HI REND="italic">and</HI> cnuca hy togadere; smyre þa naeȝlas mid <HI REND="italic">and</HI> laet hy beon swa ȝesmyrede.</P>
</DIV2>
<DIV2 N="50" TYPE="item">
<HEAD>50. Ad eos. q<HI REND="italic">ui</HI> no<HI REND="italic">n</HI> h<HI REND="italic">abe</HI>nt appetitu<HI REND="italic">m</HI> ad cibu<HI REND="italic">m.</HI></HEAD>
<P>Þis hys god ta þan mann. þe hura metes ne lyst, þ<HI REND="italic">aet</HI> Greccas hataþ blaffesis, and Ypocras <NOTE N="3" PLACE="foot"><HI REND="italic">blaffesis</HI> und <HI REND="italic">Ypocras</HI> mit roter Tinte durchstrichen; hierauf scheint sich die Randbemerkung zu beziehen: <HI REND="italic">Ypocras dicit, quod hec infirmitas tribus de causis accidit. De prima causa.</HI></NOTE> seggeþ. þ<HI REND="italic">aet</HI> seo untrunyss <MILESTONE N="20"/> cymþ of þrim þingu<HI REND="italic">m</HI> <NOTE N="4" PLACE="foot">Hs. <HI REND="italic">þringū,</HI> ein <HI REND="italic">Versehen für þri(m þi)ngū.</HI> Der Rubrikator setzte dann <HI REND="italic">þrim</HI> vor <HI REND="italic">þringum</HI> ein.</NOTE>, oþþ<HI REND="italic">er</HI> of cyle, oþþ<HI REND="italic">er</HI> of miclum haete <NOTE N="5" PLACE="foot">Hs. <HI REND="italic">haete miclum</HI> mit Umstellungszeichen.</NOTE> <HI REND="italic">and</HI> drince, oþþ<HI REND="italic">er</HI> of lytte aete <HI REND="italic">and</HI> drince, oþþ<HI REND="italic">er</HI> of miclum wernesse. Ȝif hyt cumeþ of þan cyle, þa<HI REND="italic">n</HI>ne scealt þu hym helpan mid baþe: ȝif hyt cymet of mycele drence, þa<HI REND="italic">n</HI>ne scel he habba forhaefdnysse; ȝif hyt cymeþ of mycle swynce oþþ<HI REND="italic">er</HI> <MILESTONE N="25"/> of earfodnysse <NOTE N="6" PLACE="foot">Vor <HI REND="italic">earfodnysse</HI> steht <HI REND="italic">earferd</HI> in der Hs.</NOTE>, þa<HI REND="italic">n</HI>ne scealt þu hym don eced wyd huniȝe
<PB N="31" REF="38"/>
ȝemenged <NOTE N="1" PLACE="foot">C.; Hs. <HI REND="italic">ȝemengded.</HI></NOTE> oþþ<HI REND="italic">er</HI> dri<HI REND="italic">n</HI>ccan ecede wyd leac ȝemenged <NOTE N="1" PLACE="foot">C.; Hs. <HI REND="italic">ȝemengded.</HI></NOTE>; ȝif þa untru<HI REND="italic">m</HI>nysse cumþ of þan cyle. þa<HI REND="italic">n</HI>ne nim þu beferes herþan <HI REND="italic">and</HI> barne to duste <HI REND="italic">and</HI> grind piper <HI REND="italic">and</HI> meng piper <HI REND="italic">and</HI> þ<HI REND="italic">aet</HI> dust togadere <HI REND="italic">and</HI> nim sticcan fulne þas ȝemengede <NOTE N="2" PLACE="foot">Hs. <HI REND="italic">ȝemengdede;</HI> C. <HI REND="italic">ȝemengedes.</HI></NOTE> dustes <HI REND="italic">and</HI> do in ane <NOTE N="3" PLACE="foot">Vor <HI REND="italic">ane</HI> steht noch <HI REND="italic">ane</HI> mit einem Punkte unter <HI REND="italic">e.</HI></NOTE> cuppefulle wynes <HI REND="italic">and</HI> wlece þa<HI REND="italic">n</HI>ne þ<HI REND="italic">aet</HI> win mid þan <NOTE N="4" PLACE="foot">Hs. <HI REND="italic">þ</HI> mit einem Striche oben, d. h. <HI REND="italic">þaet.</HI></NOTE> <MILESTONE N="5"/> duste <HI REND="italic">and</HI> sile hym drinca. Oþþ<HI REND="italic">er</HI> ni<HI REND="italic">m</HI> peretrum wyđ mede gemenged <NOTE N="5" PLACE="foot">C.; Hs. <HI REND="italic">gemengded.</HI></NOTE>, swa micel swa ȝemenged |waes| <NOTE N="6" PLACE="foot">C.</NOTE> þaes oþþeres <NOTE N="7" PLACE="foot">Hs. <HI REND="italic">oþþ.</HI></NOTE>. <HI REND="italic">and</HI> sile hym drince.</P>
</DIV2>
<DIV2 N="51" TYPE="item">
<HEAD>51. Ad strictu<HI REND="italic">m</HI> pectus. s<HI REND="italic">iue</HI> ad asmaticos.</HEAD>
<P>Þisne laecedon do þan manne, þa hym beođ on hyra brosten <MILESTONE N="10"/> nearuwe <NOTE N="8" PLACE="foot">Dazu <HI REND="italic">ad strictum pectus</HI> als Glosse.</NOTE>, þat Greccas haeteđ asmaticos, þ<HI REND="italic">aet</HI> ys nearunyss; <HI REND="italic">and</HI> uneaþe maeg þane fnaest to do <HI REND="italic">and</HI> utabringan <HI REND="italic">and</HI> haefd haete breost <HI REND="italic">and</HI> byd innen mid micle nearnysse <NOTE N="9" PLACE="foot">Vor <HI REND="italic">nearnysse</HI> steht <HI REND="italic">haef</HI> unterpunktiert.</NOTE>; <HI REND="italic">and</HI> hwilan he blod hraecþ <HI REND="italic">and</HI> hwylu<HI REND="italic">m</HI> <NOTE N="10" PLACE="foot">C.; Hs. <HI REND="italic">hylum.</HI></NOTE> mid blode ȝemenged, <HI REND="italic">and</HI> hwile he riþaþ, swylce he on dueorge sy: <HI REND="italic">and</HI> micel spatel on ceola <MILESTONE N="15"/> wyxeþ <HI REND="italic">and</HI> syhþ adun on þara lungane. <HI REND="italic">And</HI> þus byđ þat yfel acenned: AErest þur mycele aeteþ <HI REND="italic">and</HI> drincas þ<HI REND="italic">aet</HI> yfel hym on innan wyxt <HI REND="italic">and</HI> rixađ swa swyþe, þ<HI REND="italic">aet</HI> hym naeþer ne meteþ ne ealaþ ne lyst. Þus þu scealt hine halan: Do hyne i<HI REND="italic">n</HI>to þan huse, þe beo naeþer <NOTE N="11" PLACE="foot">C.; Hs. <HI REND="italic">naerþer.</HI></NOTE> ne to haet ne to ceald, <HI REND="italic">and</HI> <MILESTONE N="20"/> laet hym laece blod on þan wynstran earme, ȝef he þare ylde hafeþ; ȝif þu þa<HI REND="italic">n</HI>ne on þan earme ne maeȝe, þanne sceal þu hym laeten blod mid cyrfetu<HI REND="italic">m</HI> betwex þan scoldrum on þa ylcan wysa, þe mann mid horne deđ: ȝyf wyntra sy, þanne scealt þu niman pollegian <HI REND="italic">and</HI> seođ hy on watere, nim þanne <MILESTONE N="25"/> þa wyrta <HI REND="italic">and</HI> wyrce togadere swa micel swa celras: þacc <NOTE N="12" PLACE="foot">Vor <HI REND="italic">þacc</HI> steht <HI REND="italic">þaccy</HI> unterpunktiert.</NOTE> yt þa<HI REND="italic">n</HI>ne ȝelomelice mid þan wermum waetere betwex þan sculdrun <NOTE N="13" PLACE="foot">Hs. <HI REND="italic">scaldrun.</HI></NOTE> oþþ<HI REND="italic">er</HI> mid harehunan, ȝif þu dueorȝeduostle <NOTE N="14" PLACE="foot">Hs. <HI REND="italic">ducorȝeduostle.</HI></NOTE> naebbe. <HI REND="italic">And</HI> ȝif þur þis hael ne beon. nim uentuosam <HI REND="italic">and</HI> leȝe under þa earmes <HI REND="italic">and</HI> anbutan þane maeȝen <HI REND="italic">and</HI> nim þane fele cyne <MILESTONE N="30"/> wyrta <HI REND="italic">and</HI> wyre to sealfe <HI REND="italic">and</HI> smeri abotan þan maeȝe mid sare selfe: nim þane hnesce wulle <HI REND="italic">and</HI> dupe on ele, þe beo of
<PB N="33" REF="40"/>
cypressan, <HI REND="italic">and</HI> smyre anne claeþ mid þan ele <HI REND="italic">and</HI> wriđ þane claeþ abutan þan maeȝan <HI REND="italic">and</HI> smyre abutan þane swyran mid þan ele <HI REND="italic">and</HI> abutan þa hriȝbraede ȝeloemelice; wyrc þanne clydan of eorþan, þa mann nemneþ nitro, þa byþ fundan on Ytalia, <HI REND="italic">and</HI> do þar piper to <HI REND="italic">and</HI> leȝe to þan sare, fort þe man <MILESTONE N="5"/> wearmie; nym þa<HI REND="italic">n</HI>ne narđ <HI REND="italic">and</HI> pintreowes saep <HI REND="italic">and</HI> panic <HI REND="italic">and</HI> wyrc þaer drenc <HI REND="italic">and</HI> syle hym drince. Nim þa<HI REND="italic">n</HI>ne eft cicenamete ane handfulle <HI REND="italic">and</HI> þry aepple of celidonia; nim þa<HI REND="italic">n</HI>ne ane healfne sester wynes <HI REND="italic">and</HI> seoþ hi, fort hy beon wel ȝesodene; syle hym þa<HI REND="italic">n</HI>ne drincan þry daeȝes, aelce daeȝ ane cuppan fulne. <MILESTONE N="10"/></P>
</DIV2>
<DIV2 N="52" TYPE="item">
<HEAD>52. Jt<HI REND="italic">em</HI> ad pectus <NOTE N="1" PLACE="foot">Am Rande: <HI REND="italic">Ad jdem.</HI></NOTE>.</HEAD>
<P>Þes laecedom sceal to þan mann, þe byđ yfele on þan breostam. Þur þa breost fela freccenysse synden, þe on þe manne becumeþ. <HI REND="italic">And</HI> soþ <NOTE N="2" PLACE="foot">C.; Hs. <HI REND="italic">þoþ,</HI> am Rande <HI REND="italic">uerum.</HI></NOTE> hys. þ<HI REND="italic">aet</HI> aelc waete cymd aerest ut of þan maȝan, <HI REND="italic">and</HI> þur þane waeten þa breost <NOTE N="3" PLACE="foot">C.; Hs. <HI REND="italic">breorst.</HI></NOTE> beoþ ȝeheafuȝede <MILESTONE N="15"/> <HI REND="italic">and</HI> þa heorte ȝe sydu byđ ȝefullede mid yfele blode; <HI REND="italic">and</HI> aefter þan ealle þa aedran <NOTE N="4" PLACE="foot">C.; Hs. <HI REND="italic">aerdran.</HI></NOTE> slapad <HI REND="italic">and</HI> þa sina fortoȝiađ <HI REND="italic">and</HI> eal se lichama byþ faþ <HI REND="italic">and</HI> þa eaxle <NOTE N="5" PLACE="foot"><HI REND="italic">eaxle</HI> zweimal, das erstemal unter∣punktiert.</NOTE> saerȝeaþ <HI REND="italic">and</HI> sa sculdraþ teoþ togadere. <HI REND="italic">and</HI> hyt pricaþ innan þan sculdru <HI REND="italic">and</HI> on þan hriȝȝe <NOTE N="6" PLACE="foot">C.; Hs. <HI REND="italic">hriȝȝe</HI> mit darüber geschriebenem <HI REND="italic">f</HI> zwischen <HI REND="italic">ȝ</HI> und <HI REND="italic">e.</HI></NOTE> swilce <NOTE N="7" PLACE="foot">C.; Hs. <HI REND="italic">swice.</HI></NOTE> þar þornas on sy. <HI REND="italic">and</HI> hys andwlita byđ eall <MILESTONE N="20"/> awend. Þa<HI REND="italic">n</HI>ne þu þas tacnunȝe <NOTE N="8" PLACE="foot">C.; Hs. <HI REND="italic">tacnuȝe.</HI></NOTE> seo on þan manna <NOTE N="9" PLACE="foot">Am Rande: <HI REND="italic">cura.</HI></NOTE>, þa<HI REND="italic">n</HI>ne scealt þu hym blod laetan; <HI REND="italic">and</HI> ȝif þu ne dest, hit cym hym to mucele <HI REND="italic">and</HI> stranga adle, forþan þa aeddra <HI REND="italic">and</HI> þa lime beoþ ȝefullede myd mucellere fulnesse. Forþan we byddaþ aeraest, þ<HI REND="italic">aet</HI> mann hym wyrce <NOTE N="10" PLACE="foot">Hs. <HI REND="italic">þyrce</HI> und <HI REND="italic">spcaudrenc.</HI></NOTE> speaudrenc, forþan eal þ<HI REND="italic">aet</HI> yfel, <MILESTONE N="25"/> þe byđ on þare heorta <HI REND="italic">and</HI> on þan breoste, eall yt sceal þanne ut <NOTE N="11" PLACE="foot">C.; Hs. <HI REND="italic">uf</HI> mit Zeichen der Ungültig∣keit.</NOTE> <HI REND="italic">and</HI> beo þa heorta <HI REND="italic">and</HI> þa breost <HI REND="italic">and</HI> þ<HI REND="italic">aet</HI> heafod swa wel ȝeclansaed; <HI REND="italic">and</HI> ȝif he þa<HI REND="italic">n</HI>ne þa spatl swyþe utspaete, þa<HI REND="italic">n</HI>ne hys <NOTE N="12" PLACE="foot">Vor <HI REND="italic">hys</HI> steht <HI REND="italic">y</HI> mit Punkt darunter.</NOTE> þat þe hyfela waete, þe on þan heafode <NOTE N="13" PLACE="foot">C.; Hs. <HI REND="italic">heafoded.</HI></NOTE> rixaþ; <HI REND="italic">and</HI> eall se lichama ȝeswaered byþ <HI REND="italic">and</HI> ȝehefeȝuþ, eal swylc <MILESTONE N="30"/> he of mycele swynce come, <HI REND="italic">and</HI> ealle he byþ ȝeswenced <HI REND="italic">and,</HI> bute he þe hraþar ȝehaeled beo, hyt cum hym to mycele
<PB N="35" REF="42"/>
yfele. Þus <NOTE N="1" PLACE="foot">Am Rande: <HI REND="italic">cura.</HI></NOTE> man hine sceal laecnie: He hine forhabban <NOTE N="2" PLACE="foot">Vor <HI REND="italic">forhabban</HI> ein <HI REND="italic">b</HI> mit Punkt darunter.</NOTE> wyđ feala cunna metas <HI REND="italic">and</HI> drencas <HI REND="italic">and</HI> wyđ ȝebraed flaesc <HI REND="italic">and</HI> wiđ aelces orffes flaesc, þe <NOTE N="3" PLACE="foot">C.; Hs. <HI REND="italic">and</HI> (durch Abkürzungszeichen) <HI REND="italic">þe.</HI></NOTE> cudu ceowe, <HI REND="italic">and</HI> drince leoht wyn, þ<HI REND="italic">aet</HI> hym ne þyrste. Ac ceowe hwytes cuduwys saed <HI REND="italic">and</HI> fiffingran <NOTE N="4" PLACE="foot">C.; Hs. <HI REND="italic">fiffringran.</HI></NOTE> aelce daeȝ, aer he etan; <HI REND="italic">and</HI> wite þu ȝewyslice, ȝif he <MILESTONE N="5"/> mid earfodnysse hwest <HI REND="italic">and</HI> yt uthraecþ, þa<HI REND="italic">n</HI>ne hys <NOTE N="5" PLACE="foot">C. <HI REND="italic">(ys);</HI> Hs. <HI REND="italic">hyt.</HI></NOTE> þ<HI REND="italic">aet</HI> claensunga þara breosta. Þanne sceal he etan driȝne hlaf <HI REND="italic">and</HI> cyse, <HI REND="italic">and</HI> ne cume he on nane cyle, þe hwile þe he seoc beo, ac beo on <NOTE N="6" PLACE="foot">Vor <HI REND="italic">on</HI> noch <HI REND="italic">hym.</HI></NOTE> wermum huse, <HI REND="italic">and</HI> haete hym man baeþ swa hraþa, swa hys wisa godiȝe. Nim þa<HI REND="italic">n</HI>ne earixena wyrtruman <NOTE N="7" PLACE="foot">C.; Hs. <HI REND="italic">wyrtrūma,</HI> wohl verschrieben für <HI REND="italic">wyrtrumā.</HI></NOTE> <MILESTONE N="10"/> <HI REND="italic">and</HI> glaedene more <HI REND="italic">and</HI> swearte mintan <HI REND="italic">and</HI> mucgwurt <HI REND="italic">and</HI> driȝe to duste <HI REND="italic">and</HI> do þaer aecern to, oþþ<HI REND="italic">er</HI> hwaetena flysma; mengc togaedera, meng þar þanne huniȝ to <HI REND="italic">and</HI> wynberiȝea <NOTE N="8" PLACE="foot">Hs. <HI REND="italic">wynberiȝera.</HI></NOTE> coddes <HI REND="italic">and</HI> pices sum dael <HI REND="italic">and</HI> hwyttre gosu smere; seođ þa<HI REND="italic">n</HI>ne eall togadera on anu niwe croccan; nim þanne wulle, <MILESTONE N="15"/> þe ne com naefre awaxen, wyrc <NOTE N="9" PLACE="foot">Vor <HI REND="italic">wyrc</HI> steht <HI REND="italic">and wyc</HI> unterstrichen.</NOTE> cliþan þaerof, leȝe þaeruppa þa sealfe wel þicce: wryđ þa<HI REND="italic">n</HI>ne to þan breostan, swa haet swa he hattest <NOTE N="10" PLACE="foot">Vor <HI REND="italic">hattest</HI> steht <HI REND="italic">has</HI> unterpunktiert.</NOTE> forberan maeȝe; þa<HI REND="italic">n</HI>ne þeo beo acoled, leȝe oþerne wearme þarto, <HI REND="italic">and</HI> do þus đe hwyle hym þearf sy: wyrce hym drenc gode, þe aeȝþer claensiȝe ȝe þa breost ȝe <MILESTONE N="20"/> þane innoþ; <HI REND="italic">and</HI> bace hym man þa<HI REND="italic">n</HI>ne wearmen hlaf be heorþe, <HI REND="italic">and</HI> ete þane maniȝe daeȝes þane hlaf þe wyrm. Nim eft cicenemete <NOTE N="11" PLACE="foot">Vor <HI REND="italic">cicene</HI> steht <HI REND="italic">cit</HI> unterpunktiert.</NOTE> <HI REND="italic">and</HI> wermod <HI REND="italic">and</HI> lauberiȝan <HI REND="italic">and</HI> [do] <NOTE N="12" PLACE="foot">C.</NOTE> hwyt <NOTE N="13" PLACE="foot">C. <HI REND="italic">hwytt cudu;</HI> Hs. <HI REND="italic">hytt cudud.</HI> Vgl. auch 37, 21.</NOTE> oþer ȝerusodne ele to <HI REND="italic">and</HI> gnid eall togadere mid ele mid eall; wyrme þane þa breost to heorþan <HI REND="italic">and</HI> smyre hy <MILESTONE N="25"/> þa<HI REND="italic">n</HI>ne mid þare scealfe.</P>
</DIV2>
<DIV2 N="53" TYPE="item">
<HEAD>53. Ad jde<HI REND="italic">m</HI> <NOTE N="14" PLACE="foot">Am Rande nochmals: <HI REND="italic">Ad jdem.</HI></NOTE>.</HEAD>
<P>Eft nim cicenemete <HI REND="italic">and</HI> seoþ on wine; do þanne ele to, þe beo of frencissen <NOTE N="15" PLACE="foot">Vor <HI REND="italic">frencissen</HI> steht noch <HI REND="italic">fr.</HI></NOTE> hnutu, <HI REND="italic">and</HI> drince þaet.</P>
</DIV2>
<DIV2 N="54" TYPE="item">
<HEAD>54. Wyđ þan scearpan bane, þe betweox þan breostan <NOTE N="16" PLACE="foot">C.; Hs. <HI REND="italic">breostran;</HI> die ganze Zeile steht am untern Rande der Seite.</NOTE> byþ. <MILESTONE N="30"/></HEAD>
<P>Þus man sceal wyrcean þane cliþan to þan <NOTE N="17" PLACE="foot">C.; Hs. <HI REND="italic">þann.</HI></NOTE> scearpan
<PB N="37" REF="44"/>
bane, þe betweox þan breostu<HI REND="italic">m</HI> byđ, ȝif hyt sar siȝ: Nim ealdne <NOTE N="1" PLACE="foot">Vor <HI REND="italic">ealdne</HI> steht <HI REND="italic">ealde</HI> unterpunktiert.</NOTE> swynes risel tweȝea punda ȝewiht <HI REND="italic">and</HI> wexas syx scyllinga ȝewyht <NOTE N="2" PLACE="foot">Nach <HI REND="italic">ȝe</HI> folgen zwei Buchstaben <HI REND="italic">(w</HI> und der erste Strich zu einem <HI REND="italic">h),</HI> die unterpunktiert sind.</NOTE> <HI REND="italic">and</HI> eles swa mycel <HI REND="italic">and</HI> þaet saepp of cypresso swa micel <HI REND="italic">and</HI> fearres smere fif scillinga wyht <HI REND="italic">and</HI> panecis fif scillinga ȝewyht <HI REND="italic">and</HI> ysopa feorwer scillinga wyht <MILESTONE N="5"/> <HI REND="italic">and</HI> galpanan feorfer scellinga <NOTE N="3" PLACE="foot">C.; Hs. <HI REND="italic">scelliga.</HI></NOTE> wyht <HI REND="italic">and</HI> beferes herþan feorfer scillingaþ wiht <HI REND="italic">and</HI> hwitere gose smere anes sceallinges wyht <HI REND="italic">and</HI> euforbeo swa micel, <HI REND="italic">and</HI> pyne ael togadere <HI REND="italic">and</HI> do in ane boxs, <HI REND="italic">and</HI> nime syþþan swa oft swa he beþurfe.</P>
</DIV2>
<DIV2 N="55" TYPE="item">
<HEAD>55. Ad jdem. <MILESTONE N="10"/></HEAD>
<P>Eftsona to þan ylcan: Nim niwe butera tweȝen daeles <HI REND="italic">and</HI> þane þriddan dael nifes huniȝes <HI REND="italic">and</HI> ane gode cuppan fulle wines <HI REND="italic">and</HI> haet <NOTE N="4" PLACE="foot">Vor <HI REND="italic">haet</HI> steht noch ein unterpunktiertes <HI REND="italic">a.</HI></NOTE> þat wyn on ane claene panne, <HI REND="italic">and</HI> þa<HI REND="italic">n</HI>ne hyt wel haet byđ, do þ<HI REND="italic">aet</HI> huniȝ <HI REND="italic">and</HI> þa butera þaerto <HI REND="italic">and</HI> syle hym þa<HI REND="italic">n</HI>ne drinca faestende ane cuppan fulle. <MILESTONE N="15"/></P>
</DIV2>
<DIV2 N="56" TYPE="item">
<HEAD>56. Ad vmbilicu<HI REND="italic">m.</HI></HEAD>
<P>Þisne laecedon man sceal do þan manne, se his nafulsceaft intyhþ. Nim eormeleaf <HI REND="italic">and</HI> seoþ <HI REND="italic">and</HI> wryđ <NOTE N="5" PLACE="foot">Vor <HI REND="italic">wryđ</HI> steht <HI REND="italic">wy</HI> unterstrichen.</NOTE> þa<HI REND="italic">n</HI>ne swa haet uppan þane nafelon.</P>
</DIV2>
<DIV2 N="57" TYPE="item">
<HEAD>57. Ad jde<HI REND="italic">m</HI> <NOTE N="6" PLACE="foot">Am Rande.</NOTE>. <MILESTONE N="20"/></HEAD>
<P>Eftsona to þan ylcan: Nim hwit cudu <HI REND="italic">and</HI> weremod <HI REND="italic">and</HI> cicenamete <HI REND="italic">and</HI> wyll eall togadere: nim þa<HI REND="italic">n</HI>ne þa wyrta <HI REND="italic">and</HI> streuwa uppa ane claeþe <NOTE N="7" PLACE="foot">Vor <HI REND="italic">claeþe</HI> steht noch <HI REND="italic">cff</HI> unterpunktiert.</NOTE> <HI REND="italic">and</HI> bynd swa hate uppa þane nafelan.</P>
</DIV2>
<DIV2 N="58" TYPE="item">
<HEAD>58. Wiđ <NOTE N="8" PLACE="foot">C.; Hs. <HI REND="italic">wis.</HI> Die zweite und dritte Zeile des Titels stehen am untern Rande der Seite; die erste und zweite Zeile stammen vom Rubrikator.</NOTE> heortan <HI REND="italic">and</HI> sidane sore.</HEAD>
<HEAD>Ad morbu<HI REND="italic">m</HI> cordis <HI REND="italic">et</HI> lateris. <MILESTONE N="25"/></HEAD>
<HEAD>Wyđ heortan ȝe sydu unhaele.</HEAD>
<P>Þisne laecedom mann sceal do þan mann, þeo beo on heora heortan ȝe sidu unhale. Þus þu scealt þat yfel ongyta on þan manne: Hym byd hynnene eall swylce he si eall tobrocen, <HI REND="italic">and</HI> he hwest swyþe hefelice <HI REND="italic">and</HI> micelne hefe ȝefret aet hys <MILESTONE N="30"/> heortan, <HI REND="italic">and</HI> þat he uthraecþ, byþ swyþe þicce <HI REND="italic">and</HI> haefet hwyt
<PB N="39" REF="46"/>
hyw. Þan scealt þu hine þus laecniȝean: Nim grene helda <HI REND="italic">and</HI> cnuca hy swyþe smale <HI REND="italic">and</HI> nim ane aeȝ <HI REND="italic">and</HI> þa wrut <NOTE N="1" PLACE="foot">Vor <HI REND="italic">wrut</HI> steht noch <HI REND="italic">wyr</HI> unterpunktiert.</NOTE> <HI REND="italic">and</HI> swyng togadere: nim þa<HI REND="italic">n</HI>ne swynes smere <HI REND="italic">and</HI> ana claena panne, wylle þa<HI REND="italic">n</HI>ne þa wurt mid þan aeȝe on þan swunes smere i<HI REND="italic">n</HI>nan þare panne, fort hyt ȝenoh beo, <HI REND="italic">and</HI> sile him <MILESTONE N="5"/> faestenda eta; <HI REND="italic">and</HI> aefter þan he sceal faesten seofan tide, aer he aeniȝne <NOTE N="2" PLACE="foot">Vor <HI REND="italic">aeniȝne</HI> steht <HI REND="italic">aei</HI> unterpunktiert.</NOTE> oþerne mete etan. <HI REND="italic">And</HI> ȝif <NOTE N="3" PLACE="foot">Vor <HI REND="italic">ȝif</HI> steht ein unterpunktiertes <HI REND="italic">n.</HI></NOTE> nabbe grene helda, nime þat dust <HI REND="italic">and</HI> maeciȝe mid þan aeȝe <HI REND="italic">and</HI> bruce þysses laececraeft, fort he byđ hael.</P>
</DIV2>
<DIV2 N="59" TYPE="item">
<HEAD>59. Ad eos, qui nimis saliuam co<HI REND="italic">n</HI>spuunt. <MILESTONE N="10"/></HEAD>
<P>Þis sceal þan manna to laececraefte <NOTE N="4" PLACE="foot">Hs. <HI REND="italic">laecraefte.</HI></NOTE>, þe swyþe hyra spatl utspiwaþ, <HI REND="italic">and</HI> hy habbaþ swyþe heue <NOTE N="5" PLACE="foot">Vor <HI REND="italic">heue</HI> steht <HI REND="italic">fula nn</HI> unterpunktiert; <HI REND="italic">and hy habbaþ swyþe</HI> steht in der Hs. doppelt.</NOTE> maȝan. Þanne ys god, þ<HI REND="italic">aet</HI> mann foresceawie, hwanne seo seocnysse siȝ, forþan þeos aedle [ne] <NOTE N="6" PLACE="foot">C.; vgl. Anm.</NOTE> eȝlad aelce manne ȝelice. Sume men hyt eaȝles <NOTE N="7" PLACE="foot">C.; Hs. <HI REND="italic">eaȝes.</HI> Davor <HI REND="italic">ealet</HI> unterpunktiert.</NOTE> hof þas heafedes waeten, <HI REND="italic">and</HI> sume men hyt eaȝles, þa<HI REND="italic">n</HI>ne hi <MILESTONE N="15"/> faestende beoþ, <HI REND="italic">and</HI> hy swyþust hyre spatl utspiwaþ, of hy fulle beoþ, <HI REND="italic">and</HI> naefre hy ne swycaþ, ac þa<HI REND="italic">n</HI>ne hi hungrie beoþ. Þu miht þa adle ȝecnawa, forþan of þara haeten byþ þ<HI REND="italic">aet</HI> spatl tolysed, <HI REND="italic">and</HI> þa micele spatl of þara mycele haete, ealswa þ<HI REND="italic">aet</HI> treow, þ<HI REND="italic">aet</HI> man on heorþe leȝes: for þare mycele <MILESTONE N="20"/> haeten, þe þ<HI REND="italic">aet</HI> treow <NOTE N="8" PLACE="foot">Vor <HI REND="italic">treow</HI> steht <HI REND="italic">tw</HI> mit <HI REND="italic">r</HI> über <HI REND="italic">w</HI> und dann <HI REND="italic">troj,</HI> beides unterstrichen; über <HI REND="italic">treow arbor</HI> als Glosse.</NOTE> barned beoþ, þare wylþ ut of þan ende water. Þus þu hyne scealt laecȝnie: Nim <NOTE N="9" PLACE="foot"><HI REND="italic">cura</HI> am Rande.</NOTE> gingyfran twelf peneȝa wyht <HI REND="italic">and</HI> piperes feower <HI REND="italic">and</HI> twentiȝa peneȝa ȝewhyt <HI REND="italic">and</HI> huniȝe heahta <HI REND="italic">and</HI> feorwertiȝ peneȝa ȝewyht <NOTE N="10" PLACE="foot">Nach <HI REND="italic">ȝe</HI> folgt <HI REND="italic">w</HI> und der erste Strich zu einem <HI REND="italic">h</HI> unter∣strichen.</NOTE> meng þanne eal þas togadere <HI REND="italic">and</HI> sille hym faestende etan þarof <MILESTONE N="25"/> tweȝe sticca fulle oþþer þru.</P>
</DIV2>
<DIV2 N="60" TYPE="item">
<HEAD>60. Ad acidiua.</HEAD>
<HEAD>Wyþ þ<HI REND="italic">aet</HI> haete waeter. þe scyt upp of þan breosten <NOTE N="11" PLACE="foot">Diese Zeile steht am untern Rande der Seite.</NOTE>.</HEAD>
<P>Ad acidiua, þ<HI REND="italic">aet</HI> hys þ<HI REND="italic">aet</HI> haete waeter. þe scet upp of þan breostan <HI REND="italic">and</HI> hwylan of þa maeȝe. Þa<HI REND="italic">n</HI>ne sceal he dri<HI REND="italic">n</HI>ca fif <MILESTONE N="30"/>
<PB N="41" REF="48" MS="y"/>
handfulle scealtes waeteres. <HI REND="italic">And</HI> nim eftsona wermodes saed <HI REND="italic">and</HI> seoþ hyt on watere <HI REND="italic">and</HI> menge þaerto wyn <HI REND="italic">and</HI> drince hyt þanne. Eallswa <NOTE N="1" PLACE="foot">Am Rande: <HI REND="italic">Ad jdem.</HI></NOTE> nim þro pipercorn oþþer fif <HI REND="italic">and</HI> hete hyt. Eft <NOTE N="2" PLACE="foot">Am Rande: <HI REND="italic">Item.</HI></NOTE> nim bettonica anes scyllingas ȝewyht <NOTE N="3" PLACE="foot">C.; Hs. <HI REND="italic">wewyht.</HI></NOTE> <HI REND="italic">and</HI> seoþ on wae∣tere <HI REND="italic">and</HI> sile him drinca faestinda. Nim eft <NOTE N="2" PLACE="foot">Am Rande: <HI REND="italic">Item.</HI></NOTE> rudan <HI REND="italic">and</HI> cnuca <MILESTONE N="5"/> <HI REND="italic">and</HI> leȝe hy þa<HI REND="italic">n</HI>ne on eced <HI REND="italic">and</HI> sile hym faestende drinca. Eftsona <NOTE N="2" PLACE="foot">Am Rande: <HI REND="italic">Item.</HI></NOTE> nim lufestices saed ane handfulle <HI REND="italic">and</HI> ete hyt.</P>
</DIV2>
<DIV2 N="61" TYPE="item">
<HEAD>61. Potus p<HI REND="italic">ro</HI>uoca<HI REND="italic">n</HI>s vomit<HI REND="italic">um</HI> <NOTE N="4" PLACE="foot">Am Rande: <HI REND="italic">Ad uomitum.</HI></NOTE>.</HEAD>
<P>Þes lacecraeft sceal þan mann, þ<HI REND="italic">aet</HI> spiwan wyllan. Wyte þu ȝewyslice, þ<HI REND="italic">aet</HI> se speaudrene deaþ hym mycel god <HI REND="italic">and</HI> <MILESTONE N="10"/> fultu<HI REND="italic">m</HI> ȝe on þa breostan <HI REND="italic">and</HI> on heort ȝe sida <HI REND="italic">and</HI> on þara <NOTE N="5" PLACE="foot">Hs. <HI REND="italic">þarra.</HI></NOTE> lungane <HI REND="italic">and</HI> on þare milta <HI REND="italic">and</HI> on þan i<HI REND="italic">n</HI>noþ <HI REND="italic">and</HI> on þan maeȝa ȝe on ealle þa yfele waeta. þe wyþi<HI REND="italic">n</HI>na þe maeȝen beoþ <HI REND="italic">and</HI> abeotan þa heortan. Eall þe drenc afyrsaþ <HI REND="italic">and</HI> aclaensaþ þa <NOTE N="6" PLACE="foot">Hs. <HI REND="italic">and þa;</HI> vor <HI REND="italic">þa</HI> ein über∣klebtes Loch.</NOTE> hylc þing, swa þar weaxa<HI REND="italic">n,</HI> þe byđ to yfele in <MILESTONE N="15"/> þan mann: þur þane drenc he sceal beon ȝelyþegod <HI REND="italic">and</HI> alysed. Þe spaeudrenc ys god aer mete <HI REND="italic">and</HI> betra <NOTE N="7" PLACE="foot">C.; Hs. <HI REND="italic">bera.</HI></NOTE> aefter mete, forþan þe calde laeces hyt þus wrytan. þat seo fastnysse þaes yfeles waetan on þan heafede <HI REND="italic">and</HI> þ<HI REND="italic">aet</HI> oferflawende yfel on þan breostan byđ astired aeft<HI REND="italic">er</HI> þan mete. <HI REND="italic">and</HI> se yfela waeta <MILESTONE N="20"/> on þan ȝellan byđ eac astired: þanne þur þane dreng he byd afeormud <HI REND="italic">and</HI> ne ȝeþafaþ, þ<HI REND="italic">aet</HI> þaer aeniȝ yfel waeta beo ȝe∣samnad i<HI REND="italic">n</HI>nan þan maeȝen. Þus <NOTE N="8" PLACE="foot">Am Rande: <HI REND="italic">Item potus ad Vomitum.</HI></NOTE> þu scealt þane spaeawdrenc wyrcean: Nim smale napes <HI REND="italic">and</HI> leȝe hy on eced <NOTE N="9" PLACE="foot">Vor <HI REND="italic">eced</HI> steht <HI REND="italic">hunige</HI> unterpunktiert.</NOTE> <HI REND="italic">and</HI> do þar huniȝ to <HI REND="italic">and</HI> laet hy licgean ane niht þaeron ofȝotene; ete <MILESTONE N="25"/> þa<HI REND="italic">n</HI>ne a morȝen. fort he full sy. drince þa<HI REND="italic">n</HI>ne aft<HI REND="italic">er</HI> wearm waeter. Nim þa<HI REND="italic">n</HI>ne an feđere <HI REND="italic">and</HI> dyppe on ele <HI REND="italic">and</HI> stynge on hys muþe, oþþer his fingers do on hys muþ, þ<HI REND="italic">aet</HI> he þane spaeudrenc astyrie. <HI REND="italic">And</HI> eftsona: Nim cuppan fulle waeteres <HI REND="italic">and</HI> sealtes <NOTE N="10" PLACE="foot">Hs. <HI REND="italic">sealt,</HI> mit einem Striche nach dem <HI REND="italic">t.</HI></NOTE> <HI REND="italic">and</HI> meng swyþe togadere, of þ<HI REND="italic">aet</HI> sealt <NOTE N="11" PLACE="foot">Vor <HI REND="italic">sealt</HI> steht <HI REND="italic">hyt</HI> unterpunktiert.</NOTE> moltan <MILESTONE N="30"/> sy; do hyt þa<HI REND="italic">n</HI>ne on ane croccan an nyht, nim hyt a morȝen <HI REND="italic">and</HI> dreahne hit þurh linnen claeþ <HI REND="italic">and</HI> syle hym drinca. Þa<HI REND="italic">n</HI>ne se drenc hyne styrȝe, þa<HI REND="italic">n</HI>ne sile him drince þelomlice wearm waeter, þ<HI REND="italic">aet</HI> he þa bet spiwe.</P>
</DIV2>
<DIV2 N="62" TYPE="item">
<PB N="43" REF="50" MS="y"/>
<HEAD>62. It<HI REND="italic">em:</HI> Pot<HI REND="italic">us</HI> leuior ad vom<HI REND="italic">itum.</HI></HEAD>
<P>And eft, ȝyf þu wylle, sile hym leohtran dreng. Nim þa<HI REND="italic">n</HI>ne wearm waeter <HI REND="italic">and</HI> syle hym drincan, duppe þa<HI REND="italic">n</HI>ne a feþer on ele <HI REND="italic">and</HI> do on hys muþ, oþþer hys fingres, <HI REND="italic">and</HI> he spiþ sona. Eftsona [nim] endlufun leaf of bulȝaȝine, ofȝeot hy <MILESTONE N="5"/> ane niht mid wyne, þa<HI REND="italic">n</HI>ne on morȝen nim þa leaf <HI REND="italic">and</HI> cnuca hy on treowenu<HI REND="italic">m</HI> faete <HI REND="italic">and</HI> ofȝeot hy mid þan ylcan wyne, þe hy aer <NOTE N="1" PLACE="foot"><HI REND="italic">aer</HI> in der Hs. doppelt, das erstemal unterpunktiert.</NOTE> ofȝotene waeran <HI REND="italic">and</HI> sile hym drincan. Nim eft eallan wyrte wos swa wearm tweȝea daeles <HI REND="italic">and</HI> huniȝes þan þriddan dael <HI REND="italic">and</HI> meng togadere <HI REND="italic">and</HI> sile hym drincan fa∣stende. <MILESTONE N="10"/> <HI REND="italic">And</HI> nim eftsana <NOTE N="2" PLACE="foot">Hs. <HI REND="italic">eftswana.</HI></NOTE> grene cyrfaetan an handfulle <HI REND="italic">and</HI> do hy on wyn <HI REND="italic">and</HI> do þarto huniȝe <HI REND="italic">and</HI> do hy on ealu <HI REND="italic">and</HI> sile drinca. <HI REND="italic">And</HI> eftsona nim curfettan wyrtruman <HI REND="italic">and</HI> cnuca hy <HI REND="italic">and</HI> wring þaerof anes aeȝessculle fulle þaes woses <HI REND="italic">and</HI> eles aene aeȝessculle fulle <HI REND="italic">and</HI> ellan wyrte wurtrumen <NOTE N="3" PLACE="foot">Hs. <HI REND="italic">wurtrumem.</HI></NOTE> nim þanne <MILESTONE N="15"/> <HI REND="italic">and</HI> cnuca hy <HI REND="italic">and</HI> wring þaerof ane sculla fulle <HI REND="italic">and</HI> tweȝra aeȝersculle fulle wynes, <HI REND="italic">and</HI> meng eall togadere <HI REND="italic">and</HI> sile hym drincan on stufbaþe.</P>
</DIV2>
<DIV2 N="63" TYPE="item">
<HEAD>63. C<HI REND="italic">ontra</HI> nimium vomitu<HI REND="italic">m.</HI></HEAD>
<P>Þisne lacecraeft mann sceal don manne, þ<HI REND="italic">aet</HI> swyþe spywaþ, ȝif <MILESTONE N="20"/> wullaþ, þat hit astonden, þ<HI REND="italic">aet</HI> Greccas hateþ apoxerrisis: þ<HI REND="italic">aet</HI> sinden þa menn, þa after þan þe hy hure mete habbaþ ȝe∣þiȝed, þ<HI REND="italic">aet</HI> hine sceollan aspywan, <HI REND="italic">and</HI> hwylan aer hy etan, hy spiwaþ. <HI REND="italic">and</HI> þe maeȝa sarȝađ, <HI REND="italic">and</HI> þe innoþ toswylþ, <HI REND="italic">and</HI> he byþ on aelce lime ȝwerȝi, <HI REND="italic">and</HI> sinȝanlice hym þurst, <HI REND="italic">and</HI> se <MILESTONE N="25"/> ansine <HI REND="italic">and</HI> þa fet beoþ toswollen, <HI REND="italic">and</HI> his anwlita byþ blac, <HI REND="italic">and</HI> his migga byþ hwit, <HI REND="italic">and</HI> he sceal ȝelomelice miȝan. Þus <NOTE N="4" PLACE="foot">Am Rande: <HI REND="italic">cura.</HI></NOTE> þu scealt hine hraedlice laecniȝe: Ȝif þa ylda habbe, laet hym blod of bam þa foten byneoþan ancleowe <NOTE N="5" PLACE="foot">C.; Hs. <HI REND="italic">ancweowe.</HI></NOTE>: swa si þ<HI REND="italic">aet</HI> blod forlaete, þ<HI REND="italic">aet</HI> eallunga <NOTE N="6" PLACE="foot">Hs. <HI REND="italic">ealluga,</HI></NOTE> se seocca ne ȝetoriȝe, <HI REND="italic">and</HI> þa þing, þe <MILESTONE N="30"/> þane <NOTE N="7" PLACE="foot">Vor <HI REND="italic">þane</HI> steht <HI REND="italic">þaȝen</HI> unterstrichen.</NOTE> maȝen healdeþ. þ<HI REND="italic">aet</HI> hy naefre forþan forwyrþan, <HI REND="italic">and</HI> þeo oþru blodlaese ys, þe þu þane seoccan laecniȝe scealt, þ<HI REND="italic">aet</HI> ys, þ<HI REND="italic">aet</HI> þu hym scealt laetan blod under þare tuncgan, þ<HI REND="italic">aet</HI> þeo blodlaese þane mann alihte: <HI REND="italic">and</HI> aeft<HI REND="italic">er</HI> þ<HI REND="italic">aet</HI> seo blodlaese si ȝefylled, þu hine scealt scearpiȝean: nim þan<HI REND="italic">n</HI> sealt <HI REND="italic">and</HI> gnid <MILESTONE N="35"/>
<PB N="45" REF="52"/>
þa wunda mid; nim þa<HI REND="italic">n</HI>ne cicenamete <HI REND="italic">and</HI> wyllecaersen <HI REND="italic">and</HI> eorme leafes saed <HI REND="italic">and</HI> seoþ hy on watere; hwonlice meng þarto ele <HI REND="italic">and</HI> huniȝe <HI REND="italic">and</HI> wyre þa<HI REND="italic">n</HI>ne clyþan þerof <HI REND="italic">and</HI> leȝe þarto þru daeȝes <HI REND="italic">and</HI> þre niht. Eftsona nim gladenan <HI REND="italic">and</HI> hlutter pic <HI REND="italic">and</HI> meng togadere <HI REND="italic">and</HI> do to ele <HI REND="italic">and</HI> wex <HI REND="italic">and</HI> beferes herþþan <MILESTONE N="5"/> <HI REND="italic">and</HI> galpanan <HI REND="italic">and</HI> panic <HI REND="italic">and</HI> hwyt cudu; cnuca þa<HI REND="italic">n</HI>ne eall þas togadere <HI REND="italic">and</HI> maȝce togadere, meng þarto þa<HI REND="italic">n</HI>ne ecede <HI REND="italic">and</HI> wyrce clyþan of þissu<HI REND="italic">m and</HI> leȝe þarto. Eftsona <NOTE N="1" PLACE="foot">Am Rande: <HI REND="italic">Item.</HI></NOTE> nim alewen <HI REND="italic">and</HI> myrra <HI REND="italic">and</HI> hwit cudu <HI REND="italic">and</HI> aeȝra hwit, meng call togadere: nim sona <NOTE N="2" PLACE="foot">Hs. <HI REND="italic">þona.</HI></NOTE> acuma <HI REND="italic">and</HI> wylle þaron <HI REND="italic">and</HI> leȝe aforen anȝen <NOTE N="3" PLACE="foot">C.; Hs. <HI REND="italic">aforenan renanȝen;</HI> der Schreiber schrieb <HI REND="italic">-renan</HI>- doppelt.</NOTE> <MILESTONE N="10"/> þane maeȝe: <HI REND="italic">and</HI> after þyssun nim weremod <HI REND="italic">and</HI> dyle. cnuca togadere; nim þanne ele. seođ þa wyrta, wyrma þa<HI REND="italic">n</HI>ne þa fet <HI REND="italic">and</HI> þa handa, wyrce þa<HI REND="italic">n</HI>ne clyþan of þisse wyrta <HI REND="italic">and</HI> bynd swyþe to þan handan <HI REND="italic">and</HI> to þan fotu<HI REND="italic">m and</HI> myd swyþe driȝeon handu<HI REND="italic">m</HI> straca ȝeornlice þane innoþ <HI REND="italic">and</HI> aeft<HI REND="italic">er</HI> þissu<HI REND="italic">m</HI> <MILESTONE N="15"/> unbynd þa fet <HI REND="italic">and</HI> þa handa <HI REND="italic">and</HI> smyre hy lange hwile mid þare sealfe <HI REND="italic">and</HI> forhabban hyne wyđ micele gangas <HI REND="italic">and</HI> nim ȝetemsud melu <HI REND="italic">and</HI> bac hym anne cicel of <HI REND="italic">and</HI> nim cumin <HI REND="italic">and</HI> merces saed <HI REND="italic">and</HI> cnede to þan hlafe <HI REND="italic">and</HI> syle hym etan hnesce aeȝere mid þan hlafe <HI REND="italic">and</HI> hetan pinhnutena <NOTE N="4" PLACE="foot">C.; Hs. <HI REND="italic">pinhutena.</HI></NOTE> cyrnles <MILESTONE N="20"/> <HI REND="italic">and</HI> amigdalas <HI REND="italic">and</HI> oþera hnutena cyrnlu <HI REND="italic">and</HI> wyrce hym blacne briuþ <HI REND="italic">and</HI> forhabbe hyne <NOTE N="5" PLACE="foot">Vor <HI REND="italic">hyne</HI> steht <HI REND="italic">ha</HI> unterpunktiert.</NOTE> wyđ aelc þweal <NOTE N="6" PLACE="foot">Hs. <HI REND="italic">þweald.</HI></NOTE>, <HI REND="italic">and</HI> ȝif he after spiwe <NOTE N="7" PLACE="foot">Hs. <HI REND="italic">and spiwe.</HI></NOTE>, sile him drincan hlutur ecede, aer he eta <HI REND="italic">and</HI> aft<HI REND="italic">er</HI> hys mete. Wyđ <NOTE N="11" PLACE="foot">Vor <HI REND="italic">clyne</HI> ein <HI REND="italic">d</HI> mit einem Punkte darunter.</NOTE> þan ylcan: Nym betonican swa grene <HI REND="italic">and</HI> gnid hy on waetera <HI REND="italic">and</HI> do þon<HI REND="italic">n</HI> sum dael huniȝes to <HI REND="italic">and</HI> sile <MILESTONE N="25"/> drincan faestende ane cuppan fulle. Nim eft bettonican þreora scyllange ȝewyht <HI REND="italic">and</HI> seođ hy on huniȝe sweþe <HI REND="italic">and</HI> stire hy ȝelomlice; wyrc þan<HI REND="italic">n</HI> swa greate clympran <NOTE N="8" PLACE="foot">Toller, Anglo-Sax, Dict.; Hs. <HI REND="italic">clymppan.</HI></NOTE> feowur swa <NOTE N="9" PLACE="foot">Hs. <HI REND="italic">þa.</HI></NOTE> litle aeceran <HI REND="italic">and</HI> sile hym þan<HI REND="italic">n</HI> faestende etan on wearmum waeteran feowur daȝes, aelc daeȝ <NOTE N="10" PLACE="foot">Hs. <HI REND="italic">dae.</HI></NOTE> ane clyne <NOTE N="11" PLACE="foot">Vor <HI REND="italic">clyne</HI> ein <HI REND="italic">d</HI> mit einem Punkte darunter.</NOTE> Eft <NOTE N="1" PLACE="foot">Am Rande: <HI REND="italic">Item.</HI></NOTE> nim <MILESTONE N="30"/> saluian <NOTE N="12" PLACE="foot">Vor <HI REND="italic">saluian</HI> noch <HI REND="italic">sl</HI> unterpunktiert.</NOTE> ane handfulle <HI REND="italic">and</HI> cnuca hy swyþe smale <HI REND="italic">and</HI> nim twelf pipercorn <HI REND="italic">and</HI> grind <NOTE N="13" PLACE="foot">C.; Hs. <HI REND="italic">gnind.</HI></NOTE> hy smaele <HI REND="italic">and</HI> nim þan<HI REND="italic">n</HI> aeȝru <NOTE N="14" PLACE="foot">Darüber <HI REND="italic">oua</HI> als Glosse.</NOTE>
<PB N="47" REF="54"/>
<HI REND="italic">and</HI> swing heo <NOTE N="1" PLACE="foot">Hs. <HI REND="italic">ho.</HI></NOTE> togaedere mid þam wyrtu<HI REND="italic">m and</HI> mid þan pi∣pore; nim þane ane claene panne <HI REND="italic">and</HI> hyrste hy mid ele <HI REND="italic">and</HI> þan<HI REND="italic">n</HI> hy beon cole, ete hy þan<HI REND="italic">n</HI> faestinde. Nim eft <NOTE N="2" PLACE="foot">Am Rande: <HI REND="italic">Item.</HI></NOTE> dyles saedes twelf peneȝa ȝewiht <NOTE N="3" PLACE="foot">Nach <HI REND="italic">ȝe</HI> folgt <HI REND="italic">wh</HI> unterstrichen, dann erst <HI REND="italic">with.</HI></NOTE> <HI REND="italic">and</HI> piperes aelswa fela <HI REND="italic">and</HI> cimenes swa fela <HI REND="italic">and</HI> gnid hit to duste; nim þan<HI REND="italic">n</HI> mintan <HI REND="italic">and</HI> seođ <MILESTONE N="5"/> hi on waetera <HI REND="italic">and</HI> do þaerto ȝehwaede wyn, drinca, þane he wylle to hys bedde. Eftsona <NOTE N="2" PLACE="foot">Am Rande: <HI REND="italic">Item.</HI></NOTE>, ȝif se man spiwan, <HI REND="italic">and</HI> he ne maȝe etan: Syle him drincan elenam wyrtrumann oþþ<HI REND="italic">er</HI> uale∣rianam leaf oþþ<HI REND="italic">er</HI> myllefolyam wyđ wyne ȝemengged. Eft∣sona <NOTE N="2" PLACE="foot">Am Rande: <HI REND="italic">Item.</HI></NOTE>, ȝif man sy ȝewunulic <NOTE N="4" PLACE="foot">Hs. <HI REND="italic">ȝewanulic.</HI></NOTE>. þ<HI REND="italic">aet</HI> hyne þyrete: Nym lubestican <MILESTONE N="10"/> nyþewearde <HI REND="italic">and</HI> gnid <NOTE N="5" PLACE="foot">Vor <HI REND="italic">gnid</HI> steht <HI REND="italic">gni</HI> unterstrichen.</NOTE> on wine <HI REND="italic">and</HI> on watera <HI REND="italic">and</HI> sile hym drincan. Eftsona <NOTE N="2" PLACE="foot">Am Rande: <HI REND="italic">Item.</HI></NOTE> nim elenam <HI REND="italic">and</HI> spelter <HI REND="italic">and</HI> seoþ on wine <HI REND="italic">and</HI> sile hym drincan. Þis ys seo selesta drenc wyđ þ<HI REND="italic">aet</HI> broc. <HI REND="italic">And</HI> wyđ þan ylcan <NOTE N="6" PLACE="foot">Hs. <HI REND="italic">ylcam.</HI></NOTE>: Ȝenym hwit cude <HI REND="italic">and</HI> alewan <HI REND="italic">and</HI> mirra <HI REND="italic">and</HI> gingiferan <HI REND="italic">and</HI> cymen <NOTE N="7" PLACE="foot">Vor <HI REND="italic">cymen</HI> steht <HI REND="italic">cimj</HI> unterstrichen.</NOTE> <HI REND="italic">and</HI> grind hy eal togadere <MILESTONE N="15"/> <HI REND="italic">and</HI> do huniȝ to, swa fela swa þaerf sy. Nim þan<HI REND="italic">n</HI> linnenne claeđ <HI REND="italic">and</HI> leȝe þa sealfe uppan, bynđ <NOTE N="8" PLACE="foot">C.; Hs. <HI REND="italic">byđ.</HI></NOTE> þan<HI REND="italic">n</HI> ofer þane maeȝen. Þan<HI REND="italic">n</HI> clansaþ þa scealfe þane innoþ <HI REND="italic">and</HI> þa werinysse aweȝ ȝedeđ <HI REND="italic">and</HI> þan<HI REND="italic">n</HI> maȝan ȝewyrmþ. Wyþ þan ylcan <NOTE N="9" PLACE="foot">Am Rande: <HI REND="italic">contra fluxum uentris.</HI></NOTE>: Nim swefles ehta peneȝa ȝewyhta <HI REND="italic">and</HI> cnuca hine smale: nim þan<HI REND="italic">n</HI> <MILESTONE N="20"/> an hrere braed aeȝ <HI REND="italic">and</HI> do hyt on innan <HI REND="italic">and</HI> sile hym etan. Eftsona <NOTE N="2" PLACE="foot">Am Rande: <HI REND="italic">Item.</HI></NOTE>. ȝif þu wylt þe werinyssa aweȝ don of þan mann. þan<HI REND="italic">n</HI> þat yfel hyne ȝeþreadne haefđ. of đe þurft aweȝ adon: Nim hwyt cudu <HI REND="italic">and</HI> gyngyfere <HI REND="italic">and</HI> recels <HI REND="italic">and</HI> lauwinberiȝean <HI REND="italic">and</HI> cost, aelces þissa emfela; nim þan<HI REND="italic">n</HI> of oþþru<HI REND="italic">m</HI> pyhmentu<HI REND="italic">m</HI> <MILESTONE N="25"/> ane sticcan fulne <HI REND="italic">and</HI> gnid hy eal togadere: nim þan<HI REND="italic">n</HI> wateres tweȝen dales <NOTE N="10" PLACE="foot">C.; Hs. <HI REND="italic">daleles.</HI></NOTE> <HI REND="italic">and</HI> wines þan<HI REND="italic">n</HI> <NOTE N="11" PLACE="foot"><HI REND="italic">þann</HI> in der Hs. doppelt, das erstemal unterpunktiert.</NOTE> þriddan dal. meng þan<HI REND="italic">n</HI> eall togadere <HI REND="italic">and</HI> syle him drincan <NOTE N="12" PLACE="foot">Hs. <HI REND="italic">drican.</HI></NOTE>.</P>
</DIV2>
<DIV2 N="64" TYPE="item">
<HEAD>64. Ad emoptoycos. latine d<HI REND="italic">icitu</HI>r reiectatio.</HEAD>
<P>Ad emoptoycos. þ<HI REND="italic">aet</HI> Greccas hateđ amatostax. þ<HI REND="italic">aet</HI> ys on <MILESTONE N="30"/> ledene <NOTE N="13" PLACE="foot">Hs. <HI REND="italic">ledene ure,</HI> wobei der Schreiber wohl an <HI REND="italic">leodene</HI> dachte.</NOTE> ȝenemned reiectatio. <HI REND="italic">and</HI> on englise ys haten blodrine.
<PB N="49" REF="56" MS="y"/>
Þus him eȝleþ se blodrine: Hwilu<HI REND="italic">m</HI> þurh þa nosa hym yrnþ þ<HI REND="italic">aet</HI> blod, hwilu<HI REND="italic">m</HI> þane on arsganga sitt, hyt hym fram yrnaþ. Ac þa ealde laeces saedan, þ<HI REND="italic">aet</HI> þeos þrowung ys ȝeset of feofer þingu<HI REND="italic">m.</HI> þ<HI REND="italic">aet</HI> ys of þan breoste <HI REND="italic">and</HI> of þan maȝan <HI REND="italic">and</HI> of aedran <HI REND="italic">and</HI> of þan þearman. Galwenus <NOTE N="1" PLACE="foot">Am Rande: <HI REND="italic">Galienus dicit.</HI></NOTE> se laece hyt of hys <MILESTONE N="5"/> snotornysse þus wrat: Gif hyt on þan breoste byd oþþ<HI REND="italic">er</HI> on þan maȝan, þanne þurh þan<HI REND="italic">n</HI> spiþan þu hyt miht ȝeenawen <NOTE N="2" PLACE="foot">Hs. <HI REND="italic">ȝecwawen.</HI></NOTE>: Ȝif hyt byþ on þan aedran oþþ<HI REND="italic">er</HI> of þare bladre. þu miht þurh þane miggan hyt ȝeenawan.</P>
</DIV2>
<DIV2 N="65" TYPE="item">
<HEAD>65. Si dolor <HI REND="italic">et</HI> inf<HI REND="italic">ir</HI>mit<HI REND="italic">as</HI> <NOTE N="3" PLACE="foot">C.; Hs. <HI REND="italic">ifirmitas;</HI> die ganze Zeile steht am obern Rande der Seite.</NOTE> sit in viscerib<HI REND="italic">us.</HI> <MILESTONE N="10"/></HEAD>
<P>Ȝif hit byđ of þan þerman. þa<HI REND="italic">n</HI>ne myht þu þurh þane arsgang hyt ȝecnawan. Hit <NOTE N="4" PLACE="foot">Hs. <HI REND="italic">his;</HI> am Rande: <HI REND="italic">Item.</HI></NOTE> byþ ongyton on sume manne. þ<HI REND="italic">aet</HI> þ<HI REND="italic">aet</HI> blod hym ut of þan heafode utwylþ, <HI REND="italic">and</HI> on suma hwilu<HI REND="italic">m.</HI> þ<HI REND="italic">aet</HI> hyt utsprinþ þur þa twa litlan <NOTE N="5" PLACE="foot">Vor <HI REND="italic">litlan</HI> steht <HI REND="italic">lippa</HI> unterpunktiert.</NOTE> þurlu, þa innan þara ceolan beoþ. forþan þa aedran beoþ tobrocone. þa i<HI REND="italic">n</HI>na <MILESTONE N="15"/> þa þurlu beoþ: <HI REND="italic">and</HI> hwilun of þare ceolan þ<HI REND="italic">aet</HI> blod utwylþ, hwilu<HI REND="italic">m</HI> of ȝoman. hwylu<HI REND="italic">m</HI> of þan scearþan banu<HI REND="italic">m,</HI> þe by∣tweox <NOTE N="6" PLACE="foot">Hs. <HI REND="italic">by∣tweorx.</HI></NOTE> þan breostan byþ, <HI REND="italic">and</HI> hwylu<HI REND="italic">m</HI> of þare lungone, hwylu<HI REND="italic">m</HI> of þan maȝen. hwylu<HI REND="italic">m</HI> of þa<HI REND="italic">n</HI> innoþe, hwilu<HI REND="italic">m</HI> of þan lendune. Þis <NOTE N="7" PLACE="foot">Am Rande: <HI REND="italic">Item, de eodem.</HI></NOTE> ys þ<HI REND="italic">aet</HI> ȝescead þara lacnunge: Ȝif þat blod oþ þan hea∣fode <MILESTONE N="20"/> wyll. þus þu scealt hyt aȝytan <NOTE N="7" PLACE="foot">Am Rande: <HI REND="italic">Item, de eodem.</HI></NOTE>: He hwest hefelice, <HI REND="italic">and</HI> sindriȝ blod he utracþ. Þane, ȝif þa adra byþ tobrocen innan þan þurlu, of <NOTE N="8" PLACE="foot">Vor <HI REND="italic">of</HI> steht noch <HI REND="italic">and.</HI></NOTE> þan uue dropaþ uppan þa tunga, <HI REND="italic">and</HI> of þara tungan hyt inȝehwyrfþ <NOTE N="9" PLACE="foot">C.; Hs. <HI REND="italic">ingehwyfþ.</HI></NOTE> <HI REND="italic">and</HI> he agynþ to brecanne, þane to spiwanne. Þan<HI REND="italic">n</HI> <NOTE N="10" PLACE="foot">Am Rande; <HI REND="italic">de eodem.</HI></NOTE> ȝif hyt cumþ of þare þrotan, þus þu hyt <MILESTONE N="25"/> scealt aȝitan: Þan<HI REND="italic">n</HI> he hwest, þan<HI REND="italic">n</HI> smyit hys tunge, <HI REND="italic">and</HI> he uthraeþ wurmsig <NOTE N="11" PLACE="foot">Vor <HI REND="italic">wurmsig</HI> steht <HI REND="italic">wursin</HI> unterpunktiert.</NOTE> blod, <HI REND="italic">and</HI> þeo þrutu byþ mid sare ȝemenged, swa swiþe, þ<HI REND="italic">aet</HI> he hyt utan ȝefret. Ȝif <NOTE N="7" PLACE="foot">Am Rande: <HI REND="italic">Item, de eodem.</HI></NOTE> hyt of þan goman [byþ] butan blode, <HI REND="italic">and</HI> swiđe uthreaecþ, þan<HI REND="italic">n</HI> todo þu hys muþ, <HI REND="italic">and</HI> hawa, hwaeþer hys ceaflas <NOTE N="12" PLACE="foot">Vor <HI REND="italic">ceaflas</HI> steht <HI REND="italic">ceale</HI> unterpunktiert.</NOTE> sin toswollene, <MILESTONE N="30"/> <HI REND="italic">and</HI> he eaþelic nan þing forswoliȝon ne maeȝ. Þan<HI REND="italic">n,</HI> ȝif hyt
<PB N="51" REF="58"/>
of þan scearpe bane byþ, þ<HI REND="italic">aet</HI> he sarlice hwest, <HI REND="italic">and</HI> blod ut∣spiuwþ <HI REND="italic">and</HI> micel blod astyreþ <HI REND="italic">and</HI> ȝif ȝaed, hys breost beođ ȝesarȝude, þan<HI REND="italic">n</HI> wite þu ȝewyslice, þ<HI REND="italic">aet</HI> þa adran [synd] tobro∣cene, þe on þa þurlun synd ȝesette. Þan<HI REND="italic">n</HI> <NOTE N="1" PLACE="foot">Am Rande: <HI REND="italic">Item.</HI></NOTE>, ȝif þat blod of þa lungune cymþ, þ<HI REND="italic">aet</HI> aȝyt þu hyt þus, ȝif þat blod beo swyþe <MILESTONE N="5"/> read <HI REND="italic">and</HI> clane ut to spiwanne, <HI REND="italic">and</HI> he mid hwostan hyt ut∣hraecþ butu<HI REND="italic">n</HI> <NOTE N="2" PLACE="foot">Hs. <HI REND="italic">butun.</HI></NOTE> alcu<HI REND="italic">m</HI> sare. Ȝif þat <NOTE N="3" PLACE="foot">C.; Hs. <HI REND="italic">þan;</HI> am Rande: <HI REND="italic">Item.</HI></NOTE> blod of þan innoþe flowe, þ<HI REND="italic">aet</HI> wyte þu, þ<HI REND="italic">aet</HI> sindon wunda on þan þearmu<HI REND="italic">m</HI> <NOTE N="4" PLACE="foot">C.; Hs. <HI REND="italic">þearnum.</HI></NOTE>. <HI REND="italic">and</HI> þan<HI REND="italic">n</HI> he to arsganga gaeþ, þan<HI REND="italic">ne</HI> þ<HI REND="italic">aet</HI> hym fram gaeþ, byþ swyþe wyþ blode ȝemenged. <HI REND="italic">And</HI> þan<HI REND="italic">n</HI> <NOTE N="1" PLACE="foot">Am Rande: <HI REND="italic">Item.</HI></NOTE>, ȝif hyt byþ of renys, oþþ<HI REND="italic">er</HI> þan <MILESTONE N="10"/> lendene, þane cumþ þ<HI REND="italic">aet</HI> blod of þara blaeddran; <HI REND="italic">and</HI> þ<HI REND="italic">aet</HI> he myhþ <NOTE N="5" PLACE="foot">Darüber <HI REND="italic">mingit</HI> als Glosse.</NOTE>, byþ sweart oþþ<HI REND="italic">er</HI> hwyt <NOTE N="6" PLACE="foot">C.; Hs. <HI REND="italic">hyt.</HI></NOTE> oþþ<HI REND="italic">er</HI> read, forþan of yfelre adle becymþ þis þing on þan mann. Þus þu hyne scealt lac∣niȝe: Do hyne on wearme huse <HI REND="italic">and</HI> on beorht <HI REND="italic">and</HI> bedde hys bed myd morsecge oppan þara eorþa. <HI REND="italic">And</HI> he hyne sceal for∣habban <MILESTONE N="15"/> wyþ fela þingas: þis ys aerest wyþ micele <NOTE N="7" PLACE="foot">Vor <HI REND="italic">micele</HI> steht <HI REND="italic">fela þinga</HI> unterpunktiert.</NOTE> spaece; <HI REND="italic">and</HI> wyþ yrsunga <HI REND="italic">and</HI> wyþ hamed þing <HI REND="italic">and</HI> fram alce fur∣werfetu<HI REND="italic">m</HI> flaesce <HI REND="italic">and</HI> fram smyce <HI REND="italic">and</HI> fram alce unȝeþilde. forþan þa addran berstađ hwyla for þan miceles blodes þinge, þe on þan <NOTE N="8" PLACE="foot">C.; Hs. <HI REND="italic">þin.</HI></NOTE> lichama <HI REND="italic">and</HI> on addra byþ. <MILESTONE N="20"/></P>
</DIV2>
<DIV2 N="66" TYPE="item">
<HEAD>66. Jpocras dic<HI REND="italic">it</HI> q<HI REND="italic">uo</HI>d q<HI REND="italic">ui</HI>da<HI REND="italic">m</HI> plures <NOTE N="9" PLACE="foot">C.; Hs. <HI REND="italic">pluras.</HI></NOTE> venas qua<HI REND="italic">m</HI> |alii habeant| <NOTE N="10" PLACE="foot">C.; die ganze Zeile steht am untern Rande der Seite.</NOTE>.</HEAD>
<P>Jpocras se laece atuwde <NOTE N="11" PLACE="foot">Hs. <HI REND="italic">atwuwde.</HI></NOTE>, þ<HI REND="italic">aet</HI> on sumu<HI REND="italic">m</HI> lichama beoþ ma addra, þane on sume, <HI REND="italic">and</HI> þe lichama byþ wearmra, þan<HI REND="italic">n</HI> se þe smalran <NOTE N="12" PLACE="foot">Hs. <HI REND="italic">smaran; smalran</HI> schlägt auch C. vor.</NOTE> addran <HI REND="italic">and</HI> þa swa feawa ann beoþ. <MILESTONE N="25"/> Þane þe lichama <HI REND="italic">and</HI> þa addran beoþ þaes yfelan blodes fulle, þan<HI REND="italic">n</HI> scealt þu hym <NOTE N="13" PLACE="foot">Hs. <HI REND="italic">hy.</HI></NOTE> laeten blod on þan earme, ȝif he þara hulde habban; <HI REND="italic">and</HI> wyrc hym siþþan tweȝen firesce clyþan <HI REND="italic">and</HI> bind oþerne betwex þa sculdru, oþerne betweox þa breoste <HI REND="italic">and</HI> syle hym ealra aerest etan ȝebraedne swam. <HI REND="italic">And</HI> ȝif <NOTE N="14" PLACE="foot">Nach <HI REND="italic">ȝif</HI> ist ein Zeichen; wahrscheinlich stand am Rande <HI REND="italic">item,</HI> was aber nicht mehr erkennbar ist.</NOTE> þ<HI REND="italic">aet</HI> blod <MILESTONE N="30"/> utwealle oþan heafode, þan<HI REND="italic">n</HI> cnuca þu swam <HI REND="italic">and</HI> nim waeter <HI REND="italic">and</HI> huniȝ <HI REND="italic">and</HI> meng togadere <HI REND="italic">and</HI> sile hym drincan. Nym
<PB N="53" REF="60"/>
þan<HI REND="italic">n</HI> ecede <HI REND="italic">and</HI> huniȝ and <NOTE N="1" PLACE="foot">Hs. <HI REND="italic">an.</HI></NOTE> meng togadere. Nim þane an feþere <NOTE N="2" PLACE="foot">Die Hs. hat vom <HI REND="italic">þ</HI> nur den vertikalen Strich.</NOTE> <HI REND="italic">and</HI> dyppe þaron <HI REND="italic">and</HI> smyra þan<HI REND="italic">n</HI> þa stowe mid. Loca, hwaer þ<HI REND="italic">aet</HI> blod utwealle, ȝif þu þa stowe ȝeracen maeȝen. Ȝif þat blod of þara ceolan utwealle <NOTE N="3" PLACE="foot">Am Rande: <HI REND="italic">Item, sanguis de guttere.</HI></NOTE>, nym cole, spongiam <NOTE N="4" PLACE="foot">Hs. <HI REND="italic">spogiam;</HI> vgl. Z. 12.</NOTE> <HI REND="italic">and</HI> swam <HI REND="italic">and</HI> sealt <HI REND="italic">and</HI> cnuca eall togadere <HI REND="italic">and</HI> bynd þan<HI REND="italic">n</HI> þane <MILESTONE N="5"/> clyþan uppa þa þrotan <HI REND="italic">and</HI> sile hym aerest drincan finul on hluttrun <NOTE N="5" PLACE="foot">C.; Hs. <HI REND="italic">hlultrun.</HI></NOTE> wine <HI REND="italic">and</HI> sile hym etan nywe beoblaed; <HI REND="italic">and</HI> hym byd sona bet. And ȝif <NOTE N="6" PLACE="foot">Am Rande: <HI REND="italic">Item de pulmone.</HI></NOTE> þat blod on þara lungane si, þane nim weȝbraedan <HI REND="italic">and</HI> cnuca hiȝ <HI REND="italic">and</HI> wring þarof þ<HI REND="italic">aet</HI> wos <HI REND="italic">and</HI> drinc. Gif <NOTE N="7" PLACE="foot">Am Rande: <HI REND="italic">Item de pectore.</HI></NOTE> hyt byþ of þan scearpan bane, þa betwex þa <MILESTONE N="10"/> breosta <NOTE N="8" PLACE="foot">Hs. <HI REND="italic">broesta.</HI></NOTE> byþ, þan<HI REND="italic">n</HI> nym þu cealde swam <HI REND="italic">and</HI> scealt <HI REND="italic">and</HI> cnuca togadere; nym þane spongyam <HI REND="italic">and</HI> leȝe þa scealfe on uppan <HI REND="italic">and</HI> bynd to þan breostan; cnuca þan<HI REND="italic">n</HI> swam <HI REND="italic">and</HI> do hine on watere <HI REND="italic">and</HI> drinca hyne butan <NOTE N="9" PLACE="foot">Vor <HI REND="italic">butan</HI> steht <HI REND="italic">be</HI> unterpunktiert.</NOTE> sealt, <HI REND="italic">and</HI> ȝif he þare ylde habban, þan<HI REND="italic">n</HI> laet þu hym blod <HI REND="italic">and</HI> bynd þa scealfe to þan <MILESTONE N="15"/> breostan þane.</P>
</DIV2>
<DIV2 N="67" TYPE="item">
<HEAD>67. Ȝif þ<HI REND="italic">aet</HI> blod of þan i<HI REND="italic">n</HI>noþe cumþ. vij'.</HEAD>
<P></P>
</DIV2>
</DIV1>
</BODY>
</TEXT>
</EEBO>
</ETS>
