<?xml version="1.0" encoding="utf-8"?>
<?xml-stylesheet type="text/css" href="http://www.textpartnership.net/docs/code/pfs.css"?>
<!DOCTYPE ETS SYSTEM "http://www.textpartnership.net/docs/code/eebo2prf.xml.dtd">
<ETS>
<!-- TEMPHEAD>
<REVDESCR>
<CHANGE><DATE>9-14-16</DATE><RESPSTMT><NAME>lattaj</NAME><RESP>MURP</RESP></RESPSTMT><ITEM>Added TEMPHEAD, checked ID, and added TYPEs to DIVs in order to validate. Checked for N=""s. Checked for GROUP tags. Proofed title. Checked <SUP>s</SUP>. Reviewed structure; removed prose fragment from beginning of text; removed prose fragment from end of text; changed numerous marginal NOTEs to MILESTONEs; changed pars to Verbars; removed incorrect MILESTONEs from NOTEs; moved several misplaced unnumbered NOTEs to HEADs and TRAILERs; added preface DIV2; changed some DIV2s to DIV1s; DIV3s to DIV2s. Checked placement and completeness of PBs. Checked for damage GAPs, #s, @s, dashes, and UNCLEARs. Corrected [dollar]s. Checked for &amp;cs with incorrect spacing. Checked for LBs. Checked for startqs and endqs, abq's, oes, qs, Ae's, and Qs. Checked proofsheets and made corrections. Checked italic I / J and U / V. Checked for missing page GAPs. Checked for EPIGRAPHs and ARGUMENTS. Checked CLOSERs, OPENERs, SIGNEDs, SALUTEs, TRAILERs, BYLINEs. Checked decorated initials. Checked FIGUREs. Sample: 2 minutes. Proofing: 0 minutes. Tag review and corrections: 50 minutes. DONE.</ITEM></CHANGE>
</REVDESCR>
</TEMPHEAD -->

<HEADER><FILEDESC><TITLESTMT>
         <TITLE TYPE="245" I2="0">Zu Lydgates Isopus / [ed. Julius Zupitza].</TITLE>
         <TITLE TYPE="alt" I2="0">Aesop's fables. English (Middle English)</TITLE>
         <AUTHOR>Lydgate, John, 1370?-1451?</AUTHOR>
         <AUTHOR>Zupitza, Julius, 1844-1895.</AUTHOR>
      </TITLESTMT><EXTENT>20 pages, ca. 89 kb</EXTENT><PUBLICATIONSTMT>
         <PUBLISHER>University of Michigan Library</PUBLISHER>
         <PUBPLACE>Ann Arbor, Michigan</PUBPLACE>
         <DATE>2018</DATE>
         <IDNO TYPE="dlps">CME00105</IDNO>
         <IDNO TYPE="aleph">04078823</IDNO>
         <IDNO TYPE="notis">BAV4428</IDNO>
         <AVAILABILITY><P>The University of Michigan Library provides access to these materials in furtherance of its educational and research mission. This work has been identified as being in the public domain, free of known restrictions under copyright law, including all related and neighboring rights. You may copy, modify, distribute and perform the work, even for commercial purposes, all without asking permission. If you have questions about the collection, please contact Digital Content and Collections (mec-info@umich.edu). If you have concerns about the inclusion of an item in this collection, please contact Library Information Technology (LibraryIT-info@umich.edu).</P></AVAILABILITY>
      </PUBLICATIONSTMT><SOURCEDESC>
         <BIBLFULL>
            <TITLESTMT>
               
                  <TITLE>Archiv für das studium der neueren sprachen und literaturen / ed.  Stephan Waetzoldt and Julius Zupitza. Vol. 85, p. [1]-28.</TITLE>
               
            </TITLESTMT>
            <EXTENT>28 p. ; 24 cm.</EXTENT>
            <PUBLICATIONSTMT>
               <PUBPLACE>Braunschweig</PUBPLACE>
               <PUBLISHER> George Westermann </PUBLISHER>
               <DATE>1890</DATE>
            </PUBLICATIONSTMT>
            <NOTESSTMT>
               <NOTE>Title from email of 2000-03-08 ; description based on email  note.</NOTE>
               <NOTE>Corpus of Middle English.</NOTE>
               <NOTE>"Julius Zupitza."--Editor, p. 28.</NOTE>
            </NOTESSTMT>
         </BIBLFULL>
      </SOURCEDESC></FILEDESC><ENCODINGDESC><PROJECTDESC>
         <P>Header created with script catalogedexcerpts2cmeteiutf.xsl on 2018-07-13.</P>
         <P>Header expanded with script IDmapper.xsl on 2018-07-31.</P>
      </PROJECTDESC><EDITORIALDECL N="4">
         <P>Encoding has been done using the recommendations for Level 4 of the TEI in  Libraries Guidelines.</P>
      </EDITORIALDECL></ENCODINGDESC><PROFILEDESC><LANGUSAGE>
         <LANGUAGE ID="enm">English, Middle (1100-1500) </LANGUAGE>
      </LANGUSAGE></PROFILEDESC><REVISIONDESC>
<CHANGE><DATE>9-14-16</DATE><RESPSTMT><NAME>lattaj</NAME><RESP>MURP</RESP></RESPSTMT><ITEM>Added TEMPHEAD, checked ID, and added TYPEs to DIVs in order to validate. Checked for N=""s. Checked for GROUP tags. Proofed title. Checked <HI REND="sup">s</HI>. Reviewed structure; removed prose fragment from beginning of text; removed prose fragment from end of text; changed numerous marginal NOTEs to MILESTONEs; changed pars to Verbars; removed incorrect MILESTONEs from NOTEs; moved several misplaced unnumbered NOTEs to HEADs and TRAILERs; added preface DIV2; changed some DIV2s to DIV1s; DIV3s to DIV2s. Checked placement and completeness of PBs. Checked for damage GAPs, #s, @s, --s, and UNCLEARs. Corrected [dollar]s. Checked for &amp;cs with incorrect spacing. Checked for LBs. Checked for startqs and endqs, abq's, oes, qs, Ae's, and Qs. Checked proofsheets and made corrections. Checked italic I / J and U / V. Checked for missing page GAPs. Checked for EPIGRAPHs and ARGUMENTS. Checked CLOSERs, OPENERs, SIGNEDs, SALUTEs, TRAILERs, BYLINEs. Checked decorated initials. Checked FIGUREs. Sample: 2 minutes. Proofing: 0 minutes. Tag review and corrections: 50 minutes. DONE.</ITEM></CHANGE>
</REVISIONDESC></HEADER>


<EEBO>
<IDG S="marc" R="UM" ID="CME00105">
<STC T="M">105</STC>
<BIBNO T="mec">CME00105</BIBNO>
<VID>CME00105</VID>
</IDG>
<TEXT LANG="enm ger">
<BODY>
<DIV1 TYPE="poem">
<PB N="6" REF="6"/>
<HEAD>The tale of the cok, that founde a p<HI REND="italic">re</HI>cyous <MILESTONE N="12r. a." UNIT="fol."/> stone, groundyd by Isopus, the phylosopher of Rome, that yche man shuld take in gree suche, as god sent. <NOTE PLACE="foot"><HI REND="italic">Die Überschrift rot C, dafür</HI> Isopos Fabules <HI REND="italic">L</HI></NOTE></HEAD>
<LG>
<L>Wisdom ys more in p<HI REND="italic">r</HI>ise, þen gold in cofers, <MILESTONE N="(1, 1)"/> <NOTE PLACE="foot">1 <HI REND="italic">der Rubrikator hat das ihm klein vorgeschriebene grosse</HI> W <HI REND="italic">hier ebensowenig gesetxt, wie</HI> R <HI REND="italic">V.</HI> 225, B 358 <HI REND="italic">und</HI> T 526 ‖ <HI REND="italic">erstes</HI> in] * of <HI REND="italic">L</HI> ‖ <HI REND="italic">mit V.</HI> 1 <HI REND="italic">und zum Teil mit V.</HI> 3 <HI REND="italic">vgl. Albon</HI> 1, 895 <HI REND="italic">f.</HI> A boke compyled rycher, than gold in coffers, Lyues of poetes and prudent philosophers; <HI REND="italic">Fall of Princes fol.</HI> 95 <HI REND="italic">v. a. oben</HI> This knot auayleth more, than gold in cofre, And is more glorious perpetually to abyde: A mighty prince to be a philosopher <HI REND="italic">u. s. w.;</HI> 106 <HI REND="italic">r. a. unten</HI> These old clerkes, these two philosophers, Were in tho dayes for doctrine souerayne Called in thys world the rich precious cofers; <HI REND="italic">Minor Poems</HI> 185 Thre grete wysdoms . . . More of walewe . . ., Than al the golde, that is shet in thi cofre</NOTE></L>
<L>To he<HI REND="italic">m,</HI> þ<HI REND="italic">a</HI>t haue sauo<HI REND="italic">ur</HI> in lettrure.</L>
<L>Olde examples of prudent philosophers</L>
<L>Moche auaylyd to folke, þ<HI REND="italic">a</HI>t dyd her cure <NOTE PLACE="foot">4 *availith <HI REND="italic">L</HI> ‖ that <HI REND="italic">bezieht sich auf</HI> philosophers, <HI REND="italic">nicht etwa auf</HI> folke ‖ dyd] don <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>To serche out lykenes in nature, <MILESTONE N="5"/> <NOTE PLACE="foot">5 in] of <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>In whyche men myght conceue <HI REND="italic">and</HI> clerely see</L>
<L>Notable sentence of gret moralyte. <NOTE PLACE="foot">7 sentences <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
</LG>
<LG>
<L>Vnto purpos þe poete laureate <NOTE PLACE="foot">8 Vnto my pur∣pos this <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>Callyd Isopus dyd hy<HI REND="italic">m</HI> occupy <NOTE PLACE="foot">9 *hym so occupy <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>Whylom in Rome to plese þe senate, <MILESTONE N="10"/></L>
<L>Fonde out fables, þ<HI REND="italic">a</HI>t men myght he<HI REND="italic">m</HI> apply</L>
<L>To sondry matyrs, yche man for hys party, <NOTE PLACE="foot">12 that echman in his party <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>Aftyr þeyr lust, to conclude in substaunce,</L>
<L>Dyu<HI REND="italic">er</HI>se moralytees set out to þeyr plesaunce.</L>
</LG>
<LG>
<L>Som of foules, of best<HI REND="italic">ys</HI> and of fyssh, <MILESTONE N="15"/> <NOTE PLACE="foot">15 of bestis of foulis <HI REND="italic">L</HI> ‖ <HI REND="italic">ich löse die Schleife in C durch</HI> ys <HI REND="italic">und nicht</HI> is <HI REND="italic">auf wegen der Schreibung in V.</HI> 26. 27. 75. 84. 195. 196. 312. 337 <HI REND="italic">u. s. w.</HI></NOTE></L>
<L>Thys Isopus founde out exsa<HI REND="italic">m</HI>ple pleyne. <NOTE PLACE="foot">16 *examples <HI REND="italic">L.</HI></NOTE></L>
<L>Where sylu<HI REND="italic">er</HI> fayleþ, in a pewt<HI REND="italic">er</HI> dyssh</L>
<L>Ryall dentees byn oft tymes seyne,</L>
<L>And semblably poetes, in certeyne, <NOTE PLACE="foot">19 thus poyetes certayne <HI REND="italic">L.</HI></NOTE></L>
<L><PB N="7" REF="7"/>
In fables rude includyd gret prudence <MILESTONE N="20"/></L>
<L>And moralytees full notable of sentence.</L>
</LG>
<LG>
<L>Vnder blak erþe byn p<HI REND="italic">re</HI>cious stones founde,</L>
<L>Ryche saphyres <HI REND="italic">and</HI> charbuncles full ryall, <NOTE PLACE="foot">23 charbuncles] *rubyes <HI REND="italic">L (vgl. Edmund</HI> 1, 977 The ruby, kyng of stonys alle; <HI REND="italic">Albon</HI> 1, 298 Amonge stones the ruby is moost shene; 3, 1182 Lyke to rubies most souerayne of renowne)</NOTE></L>
<L>And, who þ<HI REND="italic">a</HI>t myneþ downe lowe in þe grounde, <NOTE PLACE="foot">24 <HI REND="italic">die Interpunktion bei Sauerstein (Komma erst hinter</HI> who) <HI REND="italic">ist wohl nur ein Druckfehler</HI> ‖ downe <HI REND="italic">fehlt L</HI></NOTE></L>
<L>Of gold <HI REND="italic">and</HI> sylu<HI REND="italic">er</HI> groweþ þe mynerall; <MILESTONE N="25"/> <NOTE PLACE="foot">25 groweþ] *fyndith <HI REND="italic">L</HI> ‖ <HI REND="italic">Sauerstein hat hinter V.</HI> 25 <HI REND="italic">keine Inter∣punktion, dagegen hinter V.</HI> 26 <HI REND="italic">ein Komma</HI></NOTE></L>
<L>Perlys whyte, clere <HI REND="italic">and</HI> orientall</L>
<L>Ben oft founde in muscle shellys blake,</L>
<L>And out of fables gret wysdom men may take. <NOTE PLACE="foot">28 And] So <HI REND="italic">L</HI> ‖ wysdoms <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
</LG>
<LG>
<L>For whyche I cast to folow þys poete <MILESTONE N="12r. b."/></L>
<L>And hys fables in englyssh to translate, <MILESTONE N="30"/></L>
<L>And, þough I haue no rethoryk swete, <NOTE PLACE="foot">31 And þough] Although <HI REND="italic">L, das Sauerstein, indem er nach V.</HI> 31 <HI REND="italic">einen Strichpunkt setzt, zum Vorhergehenden zieht</HI> ‖ <HI REND="italic">Vgl. Fall of Princes A</HI> III <HI REND="italic">v. a.</HI> To set a part all rethorikes swete</NOTE></L>
<L>Haue me excusyd: I was born in Lydgate; <NOTE PLACE="foot">32 <HI REND="italic">Vgl. Daunce of Machabree (Len∣voye)</HI> Haue me excused: my name is John Lidgate; Rude of langage I was not borne in France</NOTE></L>
<L>Of Tullius gardeyn I passyd nat þe gate, <NOTE PLACE="foot">33 <HI REND="italic">Cäsur hinter</HI> gardeyn <HI REND="italic">durch einen Punkt bezeichnet C; ebenso</HI> 59 <HI REND="italic">h.</HI> haþe, 126 <HI REND="italic">h.</HI> arestyd, 203 <HI REND="italic">h.</HI> werst, 469 <HI REND="italic">h.</HI> fayle, 495 <HI REND="italic">h.</HI> frosshe ‖ passyd] entrid <HI REND="italic">L</HI> ‖ <HI REND="italic">Vgl. Lydgates Guy</HI> 74, 5 In Tullius gardyn he gadrid neuer flour; <HI REND="italic">Edmund</HI> 1, 832 In Tullius gardeyn I gadrid neuer floures</NOTE></L>
<L>And cause, why: I had no lycence</L>
<L>There to gadyr floures of elloquence. <MILESTONE N="35"/></L>
</LG>
<LG>
<L>Yet, as I can, forþe I woll procede <NOTE PLACE="foot">36 Yet as] Than <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>In þys labo<HI REND="italic">ur and</HI> my style dresse <NOTE PLACE="foot">37 and] I wil <HI REND="italic">L</HI> ‖ <HI REND="italic">Mit</HI> my style dresse <HI REND="italic">vgl. Edmund</HI> 1, 204 <HI REND="italic">ff.</HI> And, blissid martir, my stile do so dresse . . ., That I nat erre in my translacioun <HI REND="italic">(vgl. V.</HI> 44)</NOTE></L>
<L>To do plesaunce to þey<HI REND="italic">m,</HI> þ<HI REND="italic">a</HI>t shall hit rede,</L>
<L>Requiryng he<HI REND="italic">m</HI> of v<HI REND="italic">er</HI>rey gentylnes, <NOTE PLACE="foot">39 gentillesse <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>Of her grace to rewe on my rudenes, <MILESTONE N="40"/> <NOTE PLACE="foot">40 rewe on] pardon <HI REND="italic">L (vgl. mit der Lesart von C Minor Poems</HI> 22 O noble meyer, be it unto your plesaunce . . . On my rudnesse and on myne ignorance Of grace and mercy for to have pitee; <HI REND="italic">Albon</HI> 2, 1979 <HI REND="italic">ff.</HI> To haue compassyon, If ought be sayde in this translation Through ignorance . . ., and rewe on my symplenes)</NOTE></L>
<L>Thys co<HI REND="italic">m</HI>pilacion for to take at gree,</L>
<L>Whyche they<HI REND="italic">m</HI> to plese translatyd was by me.</L>
</LG>
<LG>
<L>And, yef I fall bycause of ignoraunce, <NOTE PLACE="foot">43 fall] *faile <HI REND="italic">L.</HI></NOTE></L>
<L>That I erre in my translacion,</L>
<L><PB N="8" REF="8"/>
Lowly of hert <HI REND="italic">and</HI> feyþfull obeysaunce <MILESTONE N="45"/></L>
<L>I me submyt to þeyr correccion, <NOTE PLACE="foot">46 <HI REND="italic">obgleich auch L</HI> their <HI REND="italic">hat, ist wohl</HI> þe <HI REND="italic">zu schreiben (und dann das Komma hinter</HI> 46 <HI REND="italic">zu streichen)</HI></NOTE></L>
<L>Of hem, þ<HI REND="italic">a</HI>t haue more clere inspeccion <NOTE PLACE="foot">47 Of] To <HI REND="italic">L</HI> 49 Me] And <HI REND="italic">L</HI> ‖ they me nat <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>In matyrs, þ<HI REND="italic">a</HI>t touche poetry,</L>
<L>Me to reforme þ<HI REND="italic">a</HI>t þey nat deny.</L>
</LG>
<LG>
<L>And, as myn auctor doþe at þe cok begyn, <MILESTONE N="50"/> <NOTE PLACE="foot">50 doþe <HI REND="italic">fehlt L</HI></NOTE></L>
<L>I cast me to folow hy<HI REND="italic">m</HI> in substaunce,</L>
<L>Fro þe trouþe in sentence nat to twyn,</L>
<L>As god <HI REND="italic">and</HI> grace woll yeue me suffysaunce,</L>
<L>Co<HI REND="italic">m</HI>pyle þys lybell for a reme<HI REND="italic">m</HI>braunce: <NOTE PLACE="foot">54 lybell] qwayer <HI REND="italic">L</HI> ‖ <HI REND="italic">Sauerstein hat kein Zeichen nach V.</HI> 54 <HI REND="italic">und ein Komma nach</HI> reders <HI REND="italic">V.</HI> 55</NOTE></L>
<L>To the reders hereaftyr may be founde <MILESTONE N="55"/></L>
<L>The thanke þ<HI REND="italic">er</HI>of fully to rebounde.</L>
</LG>
<LG>
<L>The cok of kynde haþe a crest rede <MILESTONE N="(2, 1)"/> <NOTE PLACE="foot">57 hath of kynde <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>Shape lyke a crowne, token of gret noblesse,</L>
<L>By whyche he haþe, whyle hit stont on hys hede,</L>
<L>As clerk<HI REND="italic">ys</HI> seyn, corage <HI REND="italic">and</HI> hardynes, <MILESTONE N="60"/> <NOTE PLACE="foot">60 and] of <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>And of hys berde melancolyk felnes: <MILESTONE N="(2, 5)"/></L>
<L>Aboute hys nek by m<HI REND="italic">er</HI>cyall apparayll <NOTE PLACE="foot">62 *marcial <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>Nature haþe yeue hy<HI REND="italic">m</HI> a stately auentayll. <NOTE PLACE="foot">63 a <HI REND="italic">über der Zeile nachgetragen C</HI></NOTE></L>
</LG>
<LG>
<L>Thys hardy foule w<HI REND="italic">i</HI>t<HI REND="italic">h</HI> brest <HI REND="italic">and</HI> voyce so clere <MILESTONE N="12v. a."/> <NOTE PLACE="foot">64 so] ful <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>Most trewly kepeþ þe tydes of þe nyght <MILESTONE N="65"/></L>
<L>Of custom namyd comon astrologere <MILESTONE N="(2, 10)"/> <NOTE PLACE="foot">66 a comvne <HI REND="italic">L (vgl. Minor Poems</HI> 151 Comoun astrologeer, as folk expert weel knowe, To kepe the howrys and tydis of the nyght)</NOTE></L>
<L>In throwpes smale to make þeyr hert<HI REND="italic">ys</HI> lyght; <NOTE PLACE="foot">67 theyr <HI REND="italic">fehlt L</HI></NOTE></L>
<L>W<HI REND="italic">i</HI>t<HI REND="italic">h</HI> spores sharpe enarmyd for to fyght</L>
<L>Lyke a champion iustly doþe attende, <NOTE PLACE="foot">69 Lyke a champion; <HI REND="italic">vgl. Edmund</HI> 3, 398 Lyk a champioun in erthe sent from heuene; <HI REND="italic">Albon</HI> 2,889 Lyke a champion agayn them to warrye; <HI REND="italic">Fall of Princes</HI> 23 <HI REND="italic">v. a. oben</HI> To acquite himselfe like a champion; <HI REND="italic">Albon</HI> 2, 523 He rose vp lyke a stronge champyon ‖ doþe attende] to intende <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>As a proud capten, hys broode for to defende; <MILESTONE N="70"/></L>
</LG>
<LG>
<L>Beteþ hys wyng<HI REND="italic">ys,</HI> aforn or he do syng <MILESTONE N="(2, 15)"/> <NOTE PLACE="foot">71 He betyng <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>But sluggy hert<HI REND="italic">ys</HI> out of þeyr slepe to wake, <NOTE PLACE="foot">72 But] *Therwith <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>When Lucyfer toward þe dawnyng <NOTE PLACE="foot">73 Lucyfer] sulphur <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>Lawgheth in þe oryent <HI REND="italic">and</HI> haþe þe west forsake <NOTE PLACE="foot">74 Lawghith in] Lowtith to <HI REND="italic">L</HI> ‖ and] whan he <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>To chase awey þe myghty clowdys blake: <MILESTONE N="75"/> <NOTE PLACE="foot">75 þe <HI REND="italic">fehlt L</HI> ‖ *nyghty <HI REND="italic">L.</HI></NOTE></L>
<L><PB N="9" REF="9"/>
Towarde Aurora þys foule, who takeþ kepe, <MILESTONE N="(2, 20)"/> <NOTE PLACE="foot">76 <HI REND="italic">vgl. Edm.</HI> 3, 1014 Toward Aurora the martir . . . To hym appered ‖ ho that <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>Byddyth folk ayene awake out of þeyr slepe, <NOTE PLACE="foot">77 to wake <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
</LG>
<LG>
<L>Whos waker callyng þryes tolde in no<HI REND="italic">m</HI>bre <NOTE PLACE="foot">78 Whos waker] Voyce vigour <HI REND="italic">L</HI> ‖ tolde <HI REND="italic">fehlt L</HI></NOTE></L>
<L>W<HI REND="italic">i</HI>t<HI REND="italic">h</HI> treble laudes youe to þe trinite <NOTE PLACE="foot">79 trebled <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>Slouþe auoydyng clepeþ folk out of þ<HI REND="italic">er</HI> slo<HI REND="italic">m</HI>bre <MILESTONE N="80"/> <NOTE PLACE="foot">80 þer <HI REND="italic">fehlt L</HI></NOTE></L>
<L>(Good hope repeyreth to all, þ<HI REND="italic">a</HI>t heuy bee), <MILESTONE N="(2, 25)"/></L>
<L>Comforteþ þe seke in hys infirmite, <NOTE PLACE="foot">82 hys] theyr <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>Causeþ m<HI REND="italic">er</HI>chaunt<HI REND="italic">ys and</HI> pylgryms to be glad</L>
<L>The þeuys swerde hyd vndyr þe shad</L>
</LG>
<LG>
<L>Callyd þe p<HI REND="italic">ro</HI>phete of ioy <HI REND="italic">and</HI> all gladnes, <MILESTONE N="85"/> <NOTE PLACE="foot">85 ioy and all] yowre alther <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>Embassiato<HI REND="italic">ur</HI> of Phebus fyry lyght, <MILESTONE N="(2, 30)"/></L>
<L>Whyche put awey by musicall swetnes <NOTE PLACE="foot">87 put <HI REND="italic">C</HI> = puttith <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>The vgly blaknes of þe derk nyght; <NOTE PLACE="foot">88 owgel <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>For whyche me semeth, me shuld of dew ryght <NOTE PLACE="foot">89 <HI REND="italic">zweites</HI> me] I <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>For .iij. causes p<HI REND="italic">re</HI>ferre þys foule among, <MILESTONE N="90"/></L>
<L>For waker kepyng, for hardynes <HI REND="italic">and</HI> song. <MILESTONE N="(2, 35)"/> <NOTE PLACE="foot">91 and for song <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
</LG>
<LG>
<L>Thys foule ys waker ayen þe vyce of slouþe, <NOTE PLACE="foot">92 agenst <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>In v<HI REND="italic">er</HI>tu strong <HI REND="italic">and</HI> hardy, as a lyon,</L>
<L>Stable, as a geaunt, opon a grou<HI REND="italic">n</HI>de of trouþe, <NOTE PLACE="foot">94 geaunt] * centre <HI REND="italic">L (vgl. Albon</HI> 2, 935 Euer of one herte, as any centre, stable; <HI REND="italic">Fall of Princes</HI> 106 <HI REND="italic">v. b. unten</HI> In thys pur∣pose, as any centre, stable; <HI REND="italic">Story of Thebes</HI> 364 <HI REND="italic">r. b.</HI> Plein and hool, as a centre <HI REND="italic">[gedruckt</HI> contre], stable) ‖ on <HI REND="italic">L</HI> ‖ <HI REND="italic">vgl. Albon</HI> 2, 898 His sabba∣tons set on grounde of trouthe</NOTE></L>
<L>Ayene all vyces þe morall champion, <MILESTONE N="95"/> <NOTE PLACE="foot">95 mortal <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>And w<HI REND="italic">i</HI>t<HI REND="italic">h</HI> þe entewnes of hys melodious soun <MILESTONE N="(2, 40)"/> <NOTE PLACE="foot">96 twnes <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>He yeueþ ensample, as he hys voyce doþ reyse, <NOTE PLACE="foot">97 as—reyse] that we oure self shuld ease <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>Howe day <HI REND="italic">and</HI> nyght we the lord shall preyse. <NOTE PLACE="foot">98 Howe] That <HI REND="italic">L</HI> ‖ shuld please <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
</LG>
<LG>
<L>And, for because hys brest ys strong <HI REND="italic">and</HI> cleere <MILESTONE N="12v. b."/></L>
<L>And on hys tipto dysposeþ for to syng, <MILESTONE N="100"/> <NOTE PLACE="foot">100 And <HI REND="italic">fehlt L</HI> ‖ typton disposyd <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>He ys of poett<HI REND="italic">ys</HI> callyd chaunceleer. <MILESTONE N="(2, 45)"/> <NOTE PLACE="foot">101 He ys of] These <HI REND="italic">L</HI> ‖ callith hym <HI REND="italic">L</HI> ‖ * chauntcliere <HI REND="italic">L (lies</HI> Chauntecleere)</NOTE></L>
<L>And, as myn aucto<HI REND="italic">ur</HI> reme<HI REND="italic">m</HI>breþ by wrytyng,</L>
<L>Whylom þys foule in a glad mornyng</L>
<L>Reioysyd hy<HI REND="italic">m</HI> ayene the son shene <NOTE PLACE="foot">104 <HI REND="italic">vgl. Giles</HI> 159 Dewy droopys ageyn the sonne sheene; <HI REND="italic">Albon</HI> 2, 223 Agayne the son shene</NOTE></L>
<L>W<HI REND="italic">i</HI>t<HI REND="italic">h</HI> all hys flok to walke opon a grene. <MILESTONE N="105"/> <NOTE PLACE="foot">105 folke <HI REND="italic">L</HI> ‖ a] the <HI REND="italic">L.</HI></NOTE></L>
</LG>
<LG>
<PB N="10" REF="10"/>
<L>He was furst besy for to breke hys faste <MILESTONE N="(2, 50)"/> <NOTE PLACE="foot">106 for <HI REND="italic">fehlt L</HI></NOTE></L>
<L>W<HI REND="italic">i</HI>t<HI REND="italic">h</HI> hys wyues about hy<HI REND="italic">m</HI> eu<HI REND="italic">er</HI>ychone,</L>
<L>On a small dong hyll to fynde a good repaste</L>
<L>Gan scrape <HI REND="italic">and</HI> sporne <HI REND="italic">and</HI> fast about gone. <NOTE PLACE="foot">109 to scrape <HI REND="italic">L</HI> ‖ to gon <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>Hyd in þe dong hyll he fonde a iacynct stone, <MILESTONE N="110"/></L>
<L>Yet hys labo<HI REND="italic">ur and</HI> hys besy cure <MILESTONE N="(2, 55)"/> <NOTE PLACE="foot">111 <HI REND="italic">vgl. Guy</HI> 66, 1 She scholde doon hir besy cure; <HI REND="italic">Albon</HI> 1, 766 Of one assent did theyr busy cure; 2, 1820 Do thy busy cure; 3, 707 Of false malyce dyd theyr busy cure; 1204 Dyd his busy cure; <HI REND="italic">p.</HI> 184 With his busy cure</NOTE></L>
<L>Was for nat elles, but for hys pasture. <NOTE PLACE="foot">112 <HI REND="italic">wegen L s. oben S.</HI> 3</NOTE></L>
</LG>
<LG>
<L>He yaue ensample, whyche gretly may auayle, <NOTE PLACE="foot">113 examples <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>As he was oonly taught by nature, <NOTE PLACE="foot">114 taught only <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>To auoyde slouþe by dylygent trauayle, <MILESTONE N="115"/></L>
<L>By honest labo<HI REND="italic">ur</HI> hys lyuelood to procure. <MILESTONE N="(2, 60)"/></L>
<L>For, who woll þryue, labo<HI REND="italic">ur</HI> must endure; <NOTE PLACE="foot">117 þryue] travaile he <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>For idylnes <HI REND="italic">and</HI> froward negligence</L>
<L>Makeþ sturdy beggars for lak of þeyr dyspence.</L>
</LG>
<LG>
<L>Losengowres, þ<HI REND="italic">a</HI>t fele he<HI REND="italic">m</HI> strong ynough, <MILESTONE N="120"/> <NOTE PLACE="foot">120 hem self <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>Whyche haue sauo<HI REND="italic">ur</HI> in slouþe <HI REND="italic">and</HI> slogardy, <MILESTONE N="(2, 65)"/></L>
<L>Haue leu<HI REND="italic">er</HI> to beg, þen go at þe plough, <NOTE PLACE="foot">122 Had <HI REND="italic">L</HI> ‖ to <HI REND="italic">fehlt L</HI> ‖ at þe] to <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>Dyche or delue þey<HI REND="italic">m</HI>sylf to occupy. <NOTE PLACE="foot">123 Dygge <HI REND="italic">L</HI> ‖ than hem self o. <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>Thus idylnes causeþ robry <NOTE PLACE="foot">124 al robry <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>In vacant pepyll, þ<HI REND="italic">a</HI>t to and fro dyd wende: <MILESTONE N="125"/> <NOTE PLACE="foot">125 vacant] vagabundis <HI REND="italic">L</HI> ‖ * doth <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>For þeft arestyd at Tyburn make an ende. <MILESTONE N="(2, 70)"/></L>
</LG>
<LG>
<L>They be no men, but folk<HI REND="italic">ys</HI> bestiall,</L>
<L>Voyde of reson oonly for lak of grace, <NOTE PLACE="foot">128 Voyded <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>Whyche ete <HI REND="italic">and</HI> drynke <HI REND="italic">and</HI> labo<HI REND="italic">ur</HI> nat at all.</L>
<L>The cok was besy hys lyuelood to purchase <MILESTONE N="130"/></L>
<L>The long day in many diu<HI REND="italic">er</HI>se plase, <MILESTONE N="(2, 75)"/></L>
<L>Hym <HI REND="italic">and</HI> hys broode oonly to forstre, in trouþe,</L>
<L>Suche folke rebukyng, þ<HI REND="italic">a</HI>t lyue in slo<HI REND="italic">m</HI>bre <HI REND="italic">and</HI> slouþe. <NOTE PLACE="foot">133 And suche folke to rebuken <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
</LG>
<LG>
<L>Vertu gynneþ at occupacion, <MILESTONE N="13r. a."/> <NOTE PLACE="foot">134 begynnyth <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>Vyces all p<HI REND="italic">ro</HI>cede of idelnesse, <MILESTONE N="135"/> <NOTE PLACE="foot">135 founders <HI REND="italic">L: Sauerstein hat an das Ende von V.</HI> 135 <HI REND="italic">einen Strichpunkt gesetzt und dann weiter inter∣pungiert</HI> Vnto thefes, founders, and patroun <HI REND="italic">(dahinter Komma); er scheint</HI> founders = <HI REND="italic">'Gründer' im modernsten Sinne genommen zu haben, freilich weiss ich nicht zu raten, wie er sich</HI> patroun <HI REND="italic">zurechtgelegt hat</HI></NOTE></L>
<L>Vnto þeues foundres <HI REND="italic">and</HI> patron; <MILESTONE N="(2, 80)"/></L>
<L>Of thryft co<HI REND="italic">m</HI>meþ of v<HI REND="italic">er</HI>tuous besynesse, <NOTE PLACE="foot">137 Of] * As <HI REND="italic">L (vielleicht stand im Original von C</HI> Os)</NOTE></L>
<L>So of myschyef slouth ys chief maistresse: <NOTE PLACE="foot">138 myschief of <HI REND="italic">L.</HI></NOTE></L>
<L><PB N="11" REF="11"/>
Thys ydelnes causeþ folk in dede <NOTE PLACE="foot">139 Thys = Thus <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>To waste þeyr dayes in myschief <HI REND="italic">and</HI> in nede. <MILESTONE N="140"/></L>
</LG>
<LG>
<L>W<HI REND="italic">i</HI>t<HI REND="italic">h</HI> scrapyng, spornyng all þe long day <MILESTONE N="(2, 85)"/> <NOTE PLACE="foot">141 and spornyng <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>The cok was besy hy<HI REND="italic">m and</HI> hys broode to fede,</L>
<L>Founde a iacyncte, whyche in þe dong hyll lay,</L>
<L>A ryche stone <HI REND="italic">and</HI> a p<HI REND="italic">re</HI>cious, as I rede; <NOTE PLACE="foot">144 as I rede] in dede <HI REND="italic">L (vgl. die nächste Zeile in L)</HI></NOTE></L>
<L>Of whyche stone when þe cok toke hede, <MILESTONE N="145"/> <NOTE PLACE="foot">145 As I rede of <HI REND="italic">L</HI> ‖ þe cok] he <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>Stynt awhyle, sodenly abrayde, <MILESTONE N="(2, 90)"/> <NOTE PLACE="foot">146 til sodainly at abrayde <HI REND="italic">L; vgl. Edmund</HI> 2, 468 <HI REND="italic">f.</HI> He gan abraide In fel lan∣gage, and thus to him he saide; 3, 594 <HI REND="italic">f.</HI> Dide sodenly abrayde, And unto Oswy euene thus it sayde; 965 <HI REND="italic">f.</HI> The martir gan abraide, And to his chapleyn euene thus he saide; 1084 <HI REND="italic">f.</HI> Sodenly abrayde, To his freendis euene thus he sayde <HI REND="italic">u. s. w.</HI></NOTE></L>
<L>And to þe ston euyn þus he sayde: <NOTE PLACE="foot">147 And to] Vnto <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
</LG>
<LG>
<L>'Who þ<HI REND="italic">a</HI>t knew þy nature <HI REND="italic">and</HI> þy kynde, <NOTE PLACE="foot">148 <HI REND="italic">erstes</HI> þy] the <HI REND="italic">L</HI> ‖ and] of <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>All þe p<HI REND="italic">ro</HI>purtees, whyche of the be tolde, <NOTE PLACE="foot">149 And al thy <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>A ieweller, yef he þe myght fynde, <MILESTONE N="150"/> <NOTE PLACE="foot">150 if that he myght the <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>Wolde for þy v<HI REND="italic">er</HI>tues close þe in golde. <MILESTONE N="(2, 95)"/></L>
<L>Euax to the yeueþ p<HI REND="italic">r</HI>aysyng manyfolde, <NOTE PLACE="marg">Euax rex Arabu<HI REND="italic">m</HI></NOTE> <NOTE PLACE="foot">152 <HI REND="italic">die in C rot geschriebene Randbemerkung fehlt L</HI> ‖ he yevith <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>Whos lapydary bereþ opynly wytnesse, <NOTE PLACE="foot">153 His <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>Geyn sorow <HI REND="italic">and</HI> wo þ<HI REND="italic">o</HI>u bryngest in gladnesse. <NOTE PLACE="foot">154 Agaynst <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
</LG>
<LG>
<L>The best iacyncte in Ethiope ys founde <MILESTONE N="155"/></L>
<L>And ys of colo<HI REND="italic">ur</HI> lyke þe saphyre ynde, <MILESTONE N="(2, 100)"/></L>
<L>Co<HI REND="italic">m</HI>forteþ men, þ<HI REND="italic">a</HI>t ly in p<HI REND="italic">r</HI>ison bounde,</L>
<L>Makeþ men strong <HI REND="italic">and</HI> hardy of hys kynde, <NOTE PLACE="foot">158 hys] * theyr <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>Contract synewes þe iacyncte doþ vnbynde:</L>
<L>Yet for all þy v<HI REND="italic">er</HI>tuous excellence <MILESTONE N="160"/></L>
<L>Twene þe <HI REND="italic">and</HI> me ys no conuenience. <MILESTONE N="(2, 105)"/> <NOTE PLACE="foot">161 Bitwene <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
</LG>
<LG>
<L>For me þ<HI REND="italic">o</HI>u shalt in þys place abyde,</L>
<L>W<HI REND="italic">i</HI>t<HI REND="italic">h</HI> the I haue lyght or nought to done. <NOTE PLACE="foot">163 litel <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>Late þese m<HI REND="italic">er</HI>chant<HI REND="italic">ys,</HI> þ<HI REND="italic">a</HI>t go so ferr <HI REND="italic">and</HI> ryde,</L>
<L>Trete of þy valew, wheþ<HI REND="italic">er</HI> hit be late or sone, <MILESTONE N="165"/></L>
<L>Deme, how þe cherle came furst in þe mone: <MILESTONE N="(2, 110)"/> <NOTE PLACE="foot">166 Late hem deme <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>Of suche mysteryes I take but lytell hede; <NOTE PLACE="foot">167 mysterie I can take <HI REND="italic">L</HI> ‖ kepe <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>Me lyst nat hewe chyppes aboue myn hede. <NOTE PLACE="foot">168 to hewe <HI REND="italic">L</HI> ‖ ouer <HI REND="italic">L (vgl. Edmund</HI> 3, 5 <HI REND="italic">ff.</HI> And I am ferful aboue myn hed to hewe, Lyst fro∣ward chippis of presumcioun Sholde blynde myn eyen in ther fallyng doun).</NOTE></L>
</LG>
<LG>
<PB N="12" REF="12"/>
<L>Precyous stones longen to iewellers <MILESTONE N="13r. b."/></L>
<L>And to p<HI REND="italic">r</HI>inces, when þey lyst wel be seyn: <MILESTONE N="170"/> <NOTE PLACE="foot">170 wel] to <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>To me more deynte in bernes or garn<HI REND="italic">er</HI>s <MILESTONE N="(2, 115)"/> <NOTE PLACE="foot">171 is in <HI REND="italic">L</HI> ‖ or in <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>A lytell rewarde of corn or good greyn. <NOTE PLACE="foot">172 or of <HI REND="italic">L</HI> ‖ <HI REND="italic">Sauerstein hat hinter diesem Verse keine Interpunktion, dafür aber einen Strichpunkt hinter</HI> To take <HI REND="italic">in V.</HI> 173, <HI REND="italic">das aber ohne Zweifel zum Folgenden gehört</HI></NOTE></L>
<L>To take þys stone to me hit were but veyn:</L>
<L>Set more store (I haue hit of nature) <NOTE PLACE="foot">174 * I set <HI REND="italic">L</HI> ‖ of] by <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>Among rude chaffe to shrape for my pasture. <MILESTONE N="175"/></L>
</LG>
<LG>
<L>Lyke as folk<HI REND="italic">ys</HI> of relyk<HI REND="italic">ys</HI> haue deynte, <MILESTONE N="(2, 120)"/></L>
<L>Theron þey set a valew or a pryce, <NOTE PLACE="foot">177 And theron set <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>Hygh maters p<HI REND="italic">ro</HI>founde <HI REND="italic">and</HI> secrete <NOTE PLACE="foot">178 Hygh] Like as <HI REND="italic">L (aus V.</HI> 176) ‖ * secre <HI REND="italic">L (die überlieferten Texte bieten öfter</HI> secret <HI REND="italic">für das vom Reim ver∣langte</HI> secre: <HI REND="italic">Minor Poems</HI> 165 Tunge spreynt withe sugre, the galle kept secret [: the = <HI REND="italic">ae.</HI> þêon]; <HI REND="italic">Albon</HI> 3, 1272 Theyr trouble and rumour was not kept secrete [: aduersite, citie])</NOTE></L>
<L>Ne shuld nat w<HI REND="italic">i</HI>t<HI REND="italic">h</HI>out gret auyce <NOTE PLACE="foot">179 Ne] None <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>Be shewyd in opyn to hem, þ<HI REND="italic">a</HI>t be nat wyse; <MILESTONE N="180"/></L>
<L>For, as a wyseman in wysdo<HI REND="italic">m</HI> haþe delyte, <MILESTONE N="(2, 125)"/></L>
<L>Ryght so a foole of doct<HI REND="italic">r</HI>ine haþe dyspyte.</L>
</LG>
<LG>
<L>Golde <HI REND="italic">and</HI> stones be for a kyng<HI REND="italic">ys</HI> hede,</L>
<L>Stele ys tryed for plat<HI REND="italic">ys</HI> in armure, <NOTE PLACE="foot">184 in] * and <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>To couer churches couenable ys lede, <MILESTONE N="185"/></L>
<L>Brasse for belles, iren long to endure <MILESTONE N="(2, 130)"/> <NOTE PLACE="foot">186 long] strong <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>(Thus eu<HI REND="italic">er</HI>y þyng foloweþ hys nature),</L>
<L>Pryncys to reygne, knyght<HI REND="italic">ys</HI> for batayll,</L>
<L>Plowmen for tylþe, shypmen forto sayll. <NOTE PLACE="foot">189 <HI REND="italic">Cäsur hinter</HI> tylþe <HI REND="italic">durch einen Strich angedeutet C; ebenso</HI> 272 <HI REND="italic">hinter</HI> be, 276 <HI REND="italic">hinter</HI> here, 278 <HI REND="italic">hinter</HI> youres, 501 <HI REND="italic">hinter</HI> esca∣pyd ‖ shippes <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
</LG>
<LG>
<L>The hert desyreþ to drynke of crystall welles, <MILESTONE N="190"/> <NOTE PLACE="foot">190 <HI REND="italic">Ps.</HI> 41, 1 Quemadmodum desiderat ceruus ad fontes aquarum</NOTE></L>
<L>The swan to swy<HI REND="italic">m</HI>me in large brood riu<HI REND="italic">er</HI>es, <MILESTONE N="(2, 135)"/> <NOTE PLACE="foot">191 desirith to <HI REND="italic">L</HI> ‖ brood <HI REND="italic">fehlt L</HI></NOTE></L>
<L>The gentyll faucon w<HI REND="italic">i</HI>t<HI REND="italic">h</HI> gesse <HI REND="italic">and</HI> ryche belles <NOTE PLACE="foot">192 iessis <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>To cache hys pray lyke to hys desyres, <NOTE PLACE="foot">193 lyke to hys desyres <HI REND="italic">'nach Wunsch'; vgl.</HI> 200 Lyke hys opinion; <HI REND="italic">Albon</HI> 2, 720 To serue hym duely lyke my profession; 1428 A place assigned lyke theyr opi∣nion; 1598 <HI REND="italic">f.</HI> For to accomplysshe, that we haue begon, Agayn our moste enemy lyke to our entention; 1763. 1800, 1879. 3, 663. 1253; <HI REND="italic">Edmund</HI> 2, 615 <HI REND="italic">u. s. w.</HI></NOTE></L>
<L>I w<HI REND="italic">i</HI>t<HI REND="italic">h</HI> my brode to scrape afore garn<HI REND="italic">er</HI>es: <NOTE PLACE="foot">194 And I <HI REND="italic">L</HI> ‖ afore] in corn <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>P<HI REND="italic">re</HI>cious stonys noþyng app<HI REND="italic">er</HI>teyne <MILESTONE N="195"/> <NOTE PLACE="foot">195 doth appartene <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>To gese nor fovlys, þ<HI REND="italic">a</HI>t pasture on þe grene. <MILESTONE N="(2, 140)"/> <NOTE PLACE="foot">196 To gees ne ganders nor <HI REND="italic">L.</HI></NOTE></L>
</LG>
<LG>
<PB N="13" REF="13"/>
<L>Of þeyr nature as folke byn dysposyd, <NOTE PLACE="foot">197 folkes <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>Diu<HI REND="italic">er</HI>sely þey make eleccion. <NOTE PLACE="foot">198 theyr eleccioun <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>Double of v<HI REND="italic">er</HI>tu þe saphyr in gold closyd.</L>
<L>Yche man cheseþ lyke hys opinion: <MILESTONE N="200"/></L>
<L>On cheseþ þe best of wysdom <HI REND="italic">and</HI> reson, <MILESTONE N="(2, 145)"/></L>
<L>And anoþ<HI REND="italic">er</HI> (hys eyen byn so blynde) <NOTE PLACE="foot">202 <HI REND="italic">S. hat keine Klammer und nur am Ende des Verses ein Komma</HI></NOTE></L>
<L>Cheseþ þe werst, þe best he lyt behynde.' <NOTE PLACE="foot">203 he lyt (= let)] abidith <HI REND="italic">L Das in C rot geschriebene Wort</HI> Lenuoy <HI REND="italic">fehlt L</HI></NOTE></L>
</LG>
<DIV2 TYPE="envoy">
<HEAD>Lenuoy. <MILESTONE N="13v. a."/></HEAD>
<LG>
<L>Though þys fabyll be boysters and rurall, <NOTE PLACE="foot">204 bo boystous <HI REND="italic">L (vgl. Albon</HI> 2, 469 Boyṣtous folk and rude, <HI REND="italic">aber auch Minor Poems</HI> 166 Bosters withe boreas)</NOTE></L>
<L>Ye may þ<HI REND="italic">er</HI>yn consider þyng<HI REND="italic">ys</HI> þre: <MILESTONE N="205"/> <NOTE PLACE="foot">205 conceyve <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>Howe þ<HI REND="italic">a</HI>t diligence in especiall <MILESTONE N="(2, 150)"/> <NOTE PLACE="foot">206 þat <HI REND="italic">fehlt L</HI></NOTE></L>
<L>Haþe agayn slouþe caught þe sou<HI REND="italic">er</HI>eynte, <NOTE PLACE="foot">207 agenst <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>And, where fre choyse haþ hys lib<HI REND="italic">er</HI>te, <NOTE PLACE="foot">208 <HI REND="italic">auch L hat</HI> hath, <HI REND="italic">aber dies scheint ein gemeinschaftlicher Fehler für</HI> at <HI REND="italic">(vgl. Minor Poems</HI> 262 See Baraban goon at his liberte): <HI REND="italic">das Komma hinter V.</HI> 208 <HI REND="italic">(Sauerstein hat da einen mir unbegreiflichen Strichpunkt) ist dann zu tilgen</HI></NOTE></L>
<L>Cheseþ þe werst in ernest or in game,</L>
<L>Who, but hymsylf, þ<HI REND="italic">er</HI>of ys to blame? <MILESTONE N="210"/> <NOTE PLACE="foot">210 is therof <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
</LG>
<LG>
<L>Who foloweþ v<HI REND="italic">er</HI>tu, vyces doþ eschew, <MILESTONE N="(2, 155)"/></L>
<L>He cheseþ þe best in myn opinion. <NOTE PLACE="foot">212 He] Who <HI REND="italic">(aus der vorhergehenden Zeile) L</HI> ‖ þe <HI REND="italic">fehlt L</HI> ‖ in] to <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>The cok demyd, to hy<HI REND="italic">m</HI> hit was more dew</L>
<L>Small simple grayne, þen stones of hygh renoun, <NOTE PLACE="foot">214 hygh] grete <HI REND="italic">(vgl. Edmund</HI> 1, 181 Noblesse and hih renoun; 246 His famous hih renoun; 387 Al his hih renoun; 854 Thoruh his hih renoun; 938 The marcial hih renoun <HI REND="italic">u. s. w.)</HI></NOTE></L>
<L>Of all treso<HI REND="italic">ur</HI> chief possessioun. <MILESTONE N="215"/></L>
<L>Suche, as god sent, eche man take at gre, <MILESTONE N="(2, 160)"/></L>
<L>Nat prowde w<HI REND="italic">i</HI>t<HI REND="italic">h</HI> ryches nor groge w<HI REND="italic">i</HI>t<HI REND="italic">h</HI> pou<HI REND="italic">er</HI>te. <NOTE PLACE="foot">217 <HI REND="italic">zweites</HI> with] in <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
</LG>
<LG>
<L>The worldly man laboreth for rychesse,</L>
<L>And on the worlde he set all hys intent.</L>
<L>The v<HI REND="italic">er</HI>tuos man to auoyde all ydelnesse <MILESTONE N="220"/> <NOTE PLACE="foot">220 * man <HI REND="italic">fehlt L</HI></NOTE></L>
<L>W<HI REND="italic">i</HI>t<HI REND="italic">h</HI> suffisaunce holde hy<HI REND="italic">m</HI>sylf content. <MILESTONE N="(2, 165)"/> <NOTE PLACE="foot">221 holdith <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>Eche man þ<HI REND="italic">er</HI>fore w<HI REND="italic">i</HI>t<HI REND="italic">h</HI> suche, as god haþ sent,</L>
<L>Thanke þe lorde, in v<HI REND="italic">er</HI>tu kepe hem stable, <NOTE PLACE="foot">223 and in <HI REND="italic">L</HI> ‖ * hym <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>Whyche ys conclusion of þys lytyll fable. <NOTE PLACE="foot">224 <HI REND="italic">das erste</HI> n <HI REND="italic">in</HI> con∣clusion <HI REND="italic">aus etwas anderem C</HI> ‖ lite <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
</LG>
<TRAILER>Explicit. <NOTE PLACE="foot">Explicit <HI REND="italic">rot C,</HI> Here endith the tale of Isope how that the cok fonde a iaconet stone in þe dunghill <HI REND="italic">L.</HI></NOTE></TRAILER>
</DIV2>
</DIV1>
<DIV1 TYPE="poem">
<PB N="14" REF="14"/>
<HEAD>The tale of the wolfe and the lambe groundyd opon Isopus, the phylosophor of Rome, ayenst raueyn <HI REND="italic">and</HI> tiranny. <NOTE PLACE="foot">The secunde tale of Isopos <HI REND="italic">Titel in L</HI></NOTE></HEAD>
<LG>
<L>Ryght as atwene turment <HI REND="italic">and</HI> delyces <MILESTONE N="(3, 1)"/> <MILESTONE N="225"/> <NOTE PLACE="foot">225 <HI REND="italic">vgl. zu V.</HI> 1</NOTE></L>
<L>There ys in kynde a gret difference,</L>
<L>Ryght so atwene v<HI REND="italic">er</HI>tues lyfe <HI REND="italic">and</HI> vyces <NOTE PLACE="foot">227 vertues = vertuous <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>There may be no iust conuenience:</L>
<L>Malyce contrary to pure innocence, <MILESTONE N="(3, 5)"/> <NOTE PLACE="foot">229 ful contrary <HI REND="italic">L</HI> ‖ pure innocence] prouidence <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>And phylosophers by wrytyng bere recorde, <MILESTONE N="230"/></L>
<L>Twene trowþe <HI REND="italic">and</HI> fraude may be non acorde. <NOTE PLACE="foot">231 Atwene frawde and trowth <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
</LG>
<LG>
<L>Atwene ranco<HI REND="italic">ur and</HI> humble pacience <MILESTONE N="13v. b."/></L>
<L>Ther ys in nature a gret diuision.</L>
<L>A sely shepe make may no resistence <MILESTONE N="(3, 10)"/> <NOTE PLACE="foot">234 may make <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>Ageyn þe power of a strong lyon. <MILESTONE N="235"/></L>
<L>A dwerfe to fyght w<HI REND="italic">i</HI>t<HI REND="italic">h</HI> a champyon <NOTE PLACE="foot">236 a grete champioun <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>Were to febyll in a felde to endure <NOTE PLACE="foot">237 a <HI REND="italic">fehlt L</HI></NOTE></L>
<L>By lykenes agayn nature. <NOTE PLACE="foot">238 agayn] *of reason and ageyne <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
</LG>
<LG>
<L>Grete pykes, þ<HI REND="italic">a</HI>t swy<HI REND="italic">m</HI>me in large stewes, <MILESTONE N="(3, 15)"/></L>
<L>Smaller fysshe most felly þey deuour. <MILESTONE N="240"/> <NOTE PLACE="foot">240 Smal <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>Who haþe most myght, þe febler gladly sewes:</L>
<L>The pore haþe few hys party to socour. <NOTE PLACE="foot">242 few] for <HI REND="italic">L</HI> ‖ to] no <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>The rauenous wolfe opon þe lambe doþe lour,</L>
<L>Of whyche Isopus in hys booke <MILESTONE N="(3, 20)"/> <NOTE PLACE="foot">244 *whiche twayne <HI REND="italic">L</HI> ‖ his] this <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>Full notably thys example he toke. <MILESTONE N="245"/> <NOTE PLACE="foot">245 he <HI REND="italic">fehlt L</HI></NOTE></L>
</LG>
<LG>
<L>The lambe, þe wolf cont<HI REND="italic">r</HI>ary of nature <NOTE PLACE="foot">246 <HI REND="italic">das Asyndeton wird durch L bestätigt, und es ist unnötig, mit Sauer∣stein</HI> and <HI REND="italic">hinter</HI> lambe <HI REND="italic">einzuschieben; vgl.</HI> 467 Bacus, Thetis be causers of plesaunce = <HI REND="italic">L</HI> 6, 110 Bachus, Thetus be cause of plesaunce; <HI REND="italic">ferner in L allein</HI> 4, 81 The wolf, the puttok, that were ful loth to ly; 5, 83 His body, his lyf the laborer evyn partith; 7, 24 To goddis, goddessis: <HI REND="italic">an allen diesen Stellen hat Sauerstein ebenfalls ein</HI> and <HI REND="italic">interpoliert. In V.</HI> 141 <HI REND="italic">oben hat dies schon L gethan</HI></NOTE></L>
<L>Euer diu<HI REND="italic">er</HI>se <HI REND="italic">and</HI> noþyng oon þey þynke. <NOTE PLACE="foot">247 noþyng] nat <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>Boþe at onys of soden auenture <NOTE PLACE="foot">248 Boþe] But <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>To a fresshe ryu<HI REND="italic">er</HI> þey came downe to drynke: <MILESTONE N="(3, 25)"/></L>
<L>At þe hede spryng hy opon þe brynke <MILESTONE N="250"/> <NOTE PLACE="foot">250 hede] high <HI REND="italic">L (vgl. Edmund</HI> 1, 348 From fressh hed sprynges renne stre∣mys cristallyne; <HI REND="italic">Albon</HI> 3, 1108 It is the heede springe and the gostly streme) ‖ hy] aloft <HI REND="italic">L.</HI></NOTE></L>
<L><PB N="15" REF="15"/>
Stondeþ þe wolfe, a froward beste of kynde;</L>
<L>The sely lambe stood fer abak behynde.</L>
</LG>
<LG>
<L>Who þ<HI REND="italic">a</HI>t ys froward of condicion</L>
<L>And disposyd to malyce <HI REND="italic">and</HI> outrage, <MILESTONE N="(3, 30)"/></L>
<L>Can sone seke <HI REND="italic">and</HI> fynde occasion <MILESTONE N="255"/></L>
<L>Pyke a quarell for to do damage; <NOTE PLACE="foot">256 To contryve <HI REND="italic">L</HI> (To <HI REND="italic">ist jedenfalls aufzunehmen)</HI></NOTE></L>
<L>And vnto p<HI REND="italic">ur</HI>pose malycious of corage</L>
<L>The furyos wolfe out w<HI REND="italic">i</HI>t<HI REND="italic">h</HI> hys venym brake,</L>
<L>And euyn þys vnto þe la<HI REND="italic">m</HI>be he spake: <MILESTONE N="(3, 35)"/> <NOTE PLACE="foot">259 þys = thus <HI REND="italic">L (vgl. V.</HI> 139) ‖ to <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
</LG>
<LG>
<L>'Lyke þy fadyr, þo<HI REND="italic">u</HI> art false <HI REND="italic">and</HI> double <MILESTONE N="260"/></L>
<L>And hy<HI REND="italic">m</HI> resemblest of dysposicion;</L>
<L>For he was wont my wat<HI REND="italic">er</HI> here to trouble,</L>
<L>To meue þe þyk, þ<HI REND="italic">a</HI>t lay low doune:</L>
<L>Þ<HI REND="italic">a</HI>t I myght haue no recreacioune <MILESTONE N="(3, 40)"/></L>
<L>To drynk my fyll of wat<HI REND="italic">er</HI> pure and clere, <MILESTONE N="265"/></L>
<L>He was so cont<HI REND="italic">r</HI>ary to trouble þys ryuere.</L>
</LG>
<LG>
<L>And þ<HI REND="italic">o</HI>u of malyce art com to do þe same, <MILESTONE N="14r. a."/></L>
<L>Sekest occasion by trobly vyolence <NOTE PLACE="foot">268 trobly <HI REND="italic">fehlt in den Wörterbüchern; vgl. Albon</HI> 1, 54 The troubly mystes from me to enchace Of rude langage; <HI REND="italic">Minor Poems</HI> 175 In troubly seis how they shal hem guye</NOTE></L>
<L>Ayenst me <HI REND="italic">and</HI> makest þ<HI REND="italic">er</HI>of a game</L>
<L>To fynde mat<HI REND="italic">er</HI>er and for to do offence.' <MILESTONE N="270"/> <NOTE PLACE="foot">270 <HI REND="italic">l.</HI> mater</NOTE></L>
<L>The lambe answerd w<HI REND="italic">i</HI>t<HI REND="italic">h</HI> hu<HI REND="italic">m</HI>ble reuerence:</L>
<L>'Thys may nat be; þe preef ys seyn full oft:</L>
<L>I stond beneþe, <HI REND="italic">and</HI> ye stond aloft.</L>
</LG>
<LG>
<L>Fro<HI REND="italic">m</HI> þe hyll þe ryu<HI REND="italic">er</HI> downe dyscendeþ:</L>
<L>For to ascende hit were ageyn nature. <MILESTONE N="275"/></L>
<L>That I stond here hit noþyng yow offendeþ.</L>
<L>The trowble goþe low, aboue hit ys most pure. <NOTE PLACE="foot">277 trowble <HI REND="italic">ist wohl Adjektiv (siehe Halliwell, wo indessen kein Beleg gegeben ist); vgl. Minor Poems</HI> 67 Have dispite of folkes, that ben trouble (: double); <HI REND="italic">Alis. ed. Weber</HI> 4079 Theo eyr bycam tho trouble and thikke.</NOTE></L>
<L>The clere ys youres, but I must endure,</L>
<L>Tyll ye haue dronke, and þen at erst begyn,</L>
<L>Take, as hit falleþ, þe þyk w<HI REND="italic">i</HI>t<HI REND="italic">h</HI> þe þyn. <MILESTONE N="280"/></L>
</LG>
<LG>
<L>I may nat chese: þe choyse to yow ys fall.</L>
<L>Hyt were but foly for me w<HI REND="italic">i</HI>t<HI REND="italic">h</HI> yow to stryue.</L>
<L>Ye shall for me haue yo<HI REND="italic">ur</HI> desyres all:</L>
<L><PB N="16" REF="16"/>
Of yo<HI REND="italic">ur</HI> ryght I wyll nat yow depryue.'</L>
<L>But þe wolfe a cause gan contryue <MILESTONE N="285"/></L>
<L>Ageyn þe lambe of naturall haterede,</L>
<L>Seyd vnto hym quakyng in hys drede:</L>
</LG>
<LG>
<L>'Thy feynyd speche flateryng <HI REND="italic">and</HI> benygne!</L>
<L>I see hit well in myn inward syght,</L>
<L>How þ<HI REND="italic">o</HI>u dost ayene me malygne <MILESTONE N="290"/></L>
<L>To vex me wrongfully, yef þ<HI REND="italic">o</HI>u haddyst myght.</L>
<L>The lawe shall part vs, whyche of vs haþ ryght.'</L>
<L>But he no lengor on þe lawe abood,</L>
<L>Deuouryd þe lambe <HI REND="italic">and</HI> aftyr soke hys blood.</L>
</LG>
<LG>
<L>The lambe was sleyn, for he seyd soþ. <MILESTONE N="295"/></L>
<L>Thus was law tornyd to rauyne,</L>
<L>Dome execute by þe wolf<HI REND="italic">ys</HI> tothe,</L>
<L>By whyche lawe Naboth lost hys vyne, <NOTE PLACE="marg">iii<SUP>o</SUP>. Reg<HI REND="italic">um</HI> xii<SUP>o</SUP> ca<SUP>o</SUP>.</NOTE> <NOTE PLACE="foot">298 <HI REND="italic">in der rot geschriebenen Randbemerkung ist</HI> XIII <HI REND="italic">ein Versehen statt</HI> XXI</NOTE></L>
<L>Whylom co<HI REND="italic">m</HI>mau<HI REND="italic">n</HI>dyd by law, whyche ys dyuyne, <NOTE PLACE="foot">299 <HI REND="italic">absol. Participium</HI> ‖ whyche ys dyuyne <HI REND="italic">u. ä. braucht Lydgate sehr gern am Versschluss; vgl. Isopus in L</HI> 4, 183 In his preceptis, whiche that be devyne; <HI REND="italic">Edmund</HI> 1, 652. 3, 355 By grace, which is dyuyne; 1, 700 To do seruyse, which that is dyuyne; 3, 33 Tofor whos face and throne, that is deuyne; <HI REND="italic">Giles</HI> 7 Bynfluence of grace, which is divyne; <HI REND="italic">Albon</HI> 1, 269 By aspectes of grace, whiche is diuine; 2, 213 By his power, whiche that is deuine; 3, 1117 By grace causeth, whiche that is deuine <HI REND="italic">u. s. w.</HI></NOTE></L>
<L>No rauenous beste (þe byble doþ deuyse) <MILESTONE N="300"/> <NOTE PLACE="foot">300 þe byble: <HI REND="italic">mein Kollege P. Kleinert bestätigt mir, dass eine derartige Bestim∣mung in der Bibel nicht vorkommt</HI></NOTE></L>
<L>Shuld be offred to god in sacryfyse.</L>
</LG>
<LG>
<L>Herdys be rekles þe lambe for to defende, <MILESTONE N="14r. b."/></L>
<L>Take noon hede on theyr flok to tary.</L>
<L>Ther hounde ys muett, whyche þ<HI REND="italic">a</HI>t shuld attende <NOTE PLACE="foot">304 muett <HI REND="italic">verblasst oder ausradiert C</HI></NOTE></L>
<L>To kepe þe wache fro wolues most contrary; <MILESTONE N="305"/></L>
<L>Fewe shep<HI REND="italic">er</HI>dys <HI REND="italic">and</HI> many m<HI REND="italic">er</HI>cynary, <NOTE PLACE="marg">Pauci pastores <HI REND="italic">et</HI> m<HI REND="italic">er</HI>ce∣narii multi</NOTE> <NOTE PLACE="foot">306 <HI REND="italic">vgl. Giles</HI> 183 Pastor callid, nat a mercenarye</NOTE></L>
<L>That falsly entre, as Iohns gospell tolde, <NOTE PLACE="foot">307 Iohns gospell 10, 1 <HI REND="italic">(die Randbemerkung in C mit roter Tinte)</HI></NOTE></L>
<L>By þe wyndow into Cryst<HI REND="italic">ys</HI> folde.</L>
</LG>
<LG>
<L>The wolf ys clyppyd, chese and mylke ys peysyd, <NOTE PLACE="foot">309 wolf] f <HI REND="italic">steht auf Rasur und dahinter ist</HI> e <HI REND="italic">radiert: die Korrektur ist unberechtigt, es ist</HI> wolle <HI REND="italic">herzustellen.</HI></NOTE></L>
<L>On felle <HI REND="italic">and</HI> flesshe ys set a certayn pryse, <MILESTONE N="310"/></L>
<L>For tylþe of lond þe dong ys also preysyd,</L>
<L>Noþyng foryete (shep<HI REND="italic">er</HI>dys be so wyse):</L>
<L>The beest ys spoylyd <HI REND="italic">and</HI> nat w<HI REND="italic">i</HI>t<HI REND="italic">h</HI>out avyse.</L>
<L>The wolf haþ so ferre þe lambe p<HI REND="italic">ur</HI>chasyd,</L>
<L>That he ys deuouryd <HI REND="italic">and</HI> haþ noþy<HI REND="italic">n</HI>g trespasyd. <MILESTONE N="315"/></L>
</LG>
<LG>
<PB N="17" REF="17"/>
<L>The ram in Colches bare a flees of golde;</L>
<L>Therof he was dyspoylyd by Iason, <NOTE PLACE="foot">317 <HI REND="italic">vgl. L</HI> 4, 99 <HI REND="italic">ff.</HI> The ram of Colchos bare a flees of gold, Whiche was conquered manly by Iason</NOTE></L>
<L>The body left hoole, lyke as hit ys tolde.</L>
<L>But shepe þese dayes be spoylyd to þe bon;</L>
<L>For þer be wolfes many mo, þen oon, <MILESTONE N="320"/></L>
<L>That clyp lamborn at sessions <HI REND="italic">and</HI> at shyres <NOTE PLACE="foot">321 shyres: <HI REND="italic">vgl. Archiv</HI> LXXXIV, 123</NOTE></L>
<L>Bare to þe bone, <HI REND="italic">and</HI> yet þey haue no sheres. <NOTE PLACE="foot">262-322 <HI REND="italic">fehlen L mit Ausnahme der als Custos ge∣setzten ersten beiden Worte von V.</HI> 262; <HI REND="italic">doch hat später Stowe die Verse</HI> 262-266 <HI REND="italic">(wahrscheinlich aus C) nachgetragen: s. oben S.</HI> 3 <HI REND="italic">zu</HI> 3, 38 <HI REND="italic">ff.</HI></NOTE></L>
</LG>
<LG>
<L>The sely lambe ys spoylyd to þe bones, <MILESTONE N="(3, 43)"/></L>
<L>The wolf goþ fre, wheþ<HI REND="italic">er</HI> hit be ryght or wrong.</L>
<L>When iorro<HI REND="italic">ur</HI> haþe caught sauo<HI REND="italic">ur</HI> ones <MILESTONE N="325"/> <NOTE PLACE="foot">325 *a <HI REND="italic">nach</HI> Whan <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>To be forsworn, custom makeþ hy<HI REND="italic">m</HI> strong.</L>
<L><HI REND="italic">Si dedero</HI> ys now so mery a song,</L>
<L>Haþ founde a practyk by lawe to make a preef <NOTE PLACE="foot">328 He hath a practis <HI REND="italic">L</HI> ‖ <HI REND="italic">nach</HI> preef <HI REND="italic">ein zweites</HI> f <HI REND="italic">radiert C</HI></NOTE></L>
<L>To hang a trew man <HI REND="italic">and</HI> saue an errant theef.</L>
</LG>
<LG>
<L>W<HI REND="italic">i</HI>t<HI REND="italic">h</HI> empty hande men may noon hawk<HI REND="italic">ys</HI> lewre <MILESTONE N="(3, 50)"/> <MILESTONE N="330"/> <NOTE PLACE="foot">330 handis <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>Nor cache a iorro<HI REND="italic">ur,</HI> but yef he yeue hy<HI REND="italic">m</HI> mede.</L>
<L>The pore pleteþ: what ys hys auenture? <NOTE PLACE="foot">332 <HI REND="italic">Sauerstein hat hinter</HI> pleteþ <HI REND="italic">kein Zeichen und hinter</HI> auenture <HI REND="italic">ein Komma</HI></NOTE></L>
<L>Voyde purse causeþ, he may nat spede.</L>
<L>The lambe put bak þe wolf þe daunce doþ lede.</L>
<L>Dyfference atwene þese best<HI REND="italic">ys</HI> tweyne <MILESTONE N="(3, 55)"/> <MILESTONE N="335"/> <NOTE PLACE="foot">335 Different betwene <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>Causyd Isopus þys tale for to feyne. <NOTE PLACE="foot">336 Causith <HI REND="italic">L</HI> ‖ Is <HI REND="italic">aus e. a. ? C</HI> ‖ tale] fable <HI REND="italic">L</HI> ‖ sayne <HI REND="italic">L</HI> Conclusio <HI REND="italic">mit roter Tinte C, fehlt L</HI></NOTE></L>
</LG>
<DIV2 TYPE="conclusion">
<LG>
<HEAD>Conclusio. <MILESTONE N="14v. a."/></HEAD>
<L>The wolfe ys lykenyd to folkys rauenous,</L>
<L>The sely lambe rese<HI REND="italic">m</HI>bleþ þe porayle;</L>
<L>The wolfe ys gredy, fell, cruell, dyspituous, <NOTE PLACE="foot">339 cruell] and <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>The lambe content w<HI REND="italic">i</HI>t<HI REND="italic">h</HI> grasse for hys vytayle. <MILESTONE N="(3, 60)"/> <MILESTONE N="340"/></L>
<L>The dey boþe: þe wolfe may not auayle, <NOTE PLACE="foot">341 The = They <HI REND="italic">L</HI> ‖ dey] ded <HI REND="italic">L: bei dieser Lesart darf wohl hinter</HI> both, <HI REND="italic">wo bei Sauerstein ein Strichpunkt steht, keine stärkere Interpunktion gesetzt werden, da dann</HI> ded = <HI REND="italic">ne.</HI> dead <HI REND="italic">sein muss (nicht etwa = ne.</HI> died) <HI REND="italic">und demnach</HI> the wolfe <HI REND="italic">und</HI> the lamb <HI REND="italic">Appositionen zu</HI> they</NOTE></L>
<L>Be hit for hound<HI REND="italic">ys</HI> caren most corru<HI REND="italic">m</HI>pable, <NOTE PLACE="foot">342 Be hit] * But only <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>The lambe vp<HI REND="italic">er</HI> s<HI REND="italic">er</HI>uyd at þe kyng<HI REND="italic">ys</HI> table. <NOTE PLACE="foot">343 * vp <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
</LG>
<LG>
<L>As men des<HI REND="italic">er</HI>ue, þey receue þeyr guerdon.</L>
<L>Onrepentaunte þe tyraunt goþ to hell. <MILESTONE N="(3, 65)"/> <MILESTONE N="345"/></L>
<L>The pore man w<HI REND="italic">i</HI>t<HI REND="italic">h</HI> small possession <NOTE PLACE="foot">346 with his smal <HI REND="italic">L.</HI></NOTE></L>
<L><PB N="18" REF="18"/>
V<HI REND="italic">er</HI>tuosly doþ in þe erþe dwell, <NOTE PLACE="foot">347 doþ] liveth and doth <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>Content w<HI REND="italic">i</HI>t<HI REND="italic">h</HI> lytell doþ trewly by and sell</L>
<L>And of hoole hert can loue god <HI REND="italic">and</HI> drede,</L>
<L>When he goþ hens, haþe heuen to hys mede. <MILESTONE N="(3, 70)"/> <MILESTONE N="350"/> <NOTE PLACE="foot">350 to] for <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
</LG>
<LG>
<L>To encrese v<HI REND="italic">er</HI>tu and vyces to confounde</L>
<L>Example here shewyd of gret diu<HI REND="italic">er</HI>syte <NOTE PLACE="foot">352 <HI REND="italic">Sauerstein hat einen Strichpunkt hinter diesem Verse: mir scheint aber</HI> example <HI REND="italic">als Apposition zu</HI> þys fable <HI REND="italic">gefasst werden zu müssen</HI></NOTE></L>
<L>By Isopus was þys fable founde, <NOTE PLACE="foot">353 was <HI REND="italic">fehlt L</HI> ‖ I founde <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>Where ys rehersyd, toforne as ye may se, <NOTE PLACE="foot">354 Where ys] Whan he <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>The wolf<HI REND="italic">ys</HI> felnesse, þe lambes p<HI REND="italic">ro</HI>perte; <MILESTONE N="(3, 75)"/> <MILESTONE N="355"/></L>
<L>The lambe co<HI REND="italic">m</HI>mendyd for naturall mekenes,</L>
<L>The wolfe rebuked for rauenous felnes.</L>
<TRAILER>Explicit. <NOTE PLACE="foot"><HI REND="italic">Für das in L rot geschriebene</HI> Explicit <HI REND="italic">hat L</HI> Here endith the secunde tale of Isope declaryng how the wolf founde agenst the lamb a quarel.</NOTE></TRAILER>
</LG>
</DIV2>
</DIV1>
<DIV1 TYPE="poem">
<HEAD>The tale of the frogge and þe mowse foundyd by Isopus, þe philosophor, groundyd ayenst de∣ceyte. <NOTE PLACE="foot">Die Überschrift in C rot, fehlt L</NOTE></HEAD>
<LG>
<L>By a decree of natures law <MILESTONE N="(6, 1)"/> <NOTE PLACE="foot">358 <HI REND="italic">vgl. zu V.</HI> 1 ‖ a decree] de∣crees <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>Peysyd egally þe balance of reson,</L>
<L>Who þ<HI REND="italic">a</HI>t cast hym deceue hys felaw, <MILESTONE N="360"/> <NOTE PLACE="foot">360 to dissayve <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>Shall of deceyte receue þe guerdon.</L>
<L>Salary to feynyng ys simulacion. <MILESTONE N="(6, 5)"/></L>
<L>Who by dyssimelyng <HI REND="italic">and</HI> fraude doþ p<HI REND="italic">ro</HI>cede, <NOTE PLACE="foot">363 dyssimelyng] disceyte <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>Lyke a defrauder receue shall hys mede.</L>
</LG>
<LG>
<L>Som reioyse þeym in malyce <HI REND="italic">and</HI> in fraude <MILESTONE N="14v. b."/> <MILESTONE N="365"/></L>
<L>And cou<HI REND="italic">er</HI>tely to hynder þeyr neyghbors.</L>
<L>As men des<HI REND="italic">er</HI>ue, reporte yeueþ they<HI REND="italic">m</HI> þeyr lawde. <MILESTONE N="(6, 10)"/></L>
<L>Cloþe falsly wouen may kepe no fresshe colo<HI REND="italic">ur</HI>s. <NOTE PLACE="foot">368 *fresshe <HI REND="italic">fehlt L</HI></NOTE></L>
<L>The dorre on donghyll, þe bee on holsom floures, <NOTE PLACE="foot">369 dunghills <HI REND="italic">L</HI> ‖ the .B. in <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>As þey receue, þey bryng home to theyr heue: <MILESTONE N="370"/></L>
<L>The oon doþe damage, þe oþ<HI REND="italic">er</HI> doþ releue. <NOTE PLACE="foot">371 that other <HI REND="italic">L.</HI></NOTE></L>
</LG>
<LG>
<L>Aftyr þeyr naturall disposicions <MILESTONE N="(6, 15)"/></L>
<L>In man <HI REND="italic">and</HI> beste ys shewyd exp<HI REND="italic">er</HI>yence:</L>
<L>Som haue to v<HI REND="italic">er</HI>tew þeyr inclinacions,</L>
<L><PB N="19" REF="19"/>
Oone to p<HI REND="italic">ro</HI>fyte, anoþ<HI REND="italic">er</HI> to do offence; <MILESTONE N="375"/> <NOTE PLACE="foot">375 <HI REND="italic">hinter</HI> 376 <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>Som man pesyble, som man doþ violence; <NOTE PLACE="foot">376 <HI REND="italic">erstes</HI> man] men <HI REND="italic">L</HI> ‖ <HI REND="italic">zweites</HI> man <HI REND="italic">fehlt L</HI></NOTE></L>
<L>Som man delyteþ in trouþe in hys entent, <MILESTONE N="(6, 20)"/> <NOTE PLACE="foot">377 <HI REND="italic">erstes</HI> in] to <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>Anoþ<HI REND="italic">er</HI> reioyseþ to be fraudulent. <NOTE PLACE="foot">378 for to <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
</LG>
<LG>
<L>Who þ<HI REND="italic">a</HI>t meneþ treson or falsnes</L>
<L>W<HI REND="italic">i</HI>t<HI REND="italic">h</HI> a p<HI REND="italic">re</HI>tence outward or frenshyp or frendlyhede, <MILESTONE N="380"/> <NOTE PLACE="foot">380 or frenshyp or] *of <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>Face count<HI REND="italic">er</HI>fete of feynyd fals gladnes, <NOTE PLACE="foot">381 countrefeted <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>Of all enemyes suche oon ys most to drede, <MILESTONE N="(6, 25)"/> <NOTE PLACE="foot">382 most <HI REND="italic">fehlt L</HI></NOTE></L>
<L>And Isopus to purpos, as I rede, <NOTE PLACE="foot">383 And] Wherfor <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>Telleþ, how a frosshe felle and contraryouse <NOTE PLACE="foot">384 felle and] ful <HI REND="italic">L</HI> ‖ contraryouse] <HI REND="italic">ein langes</HI> s <HI REND="italic">aus einem kurzen C</HI></NOTE></L>
<L>Dowble of entent deceuyd haþe þe movse. <MILESTONE N="385"/> <NOTE PLACE="foot">385 movse] v <HI REND="italic">aus etwas anderem und ein langes</HI> s <HI REND="italic">aus einem kurzen C</HI></NOTE></L>
</LG>
<LG>
<L>Of þys fable þe p<HI REND="italic">ro</HI>cesse for to tell,</L>
<L>The frosshe of custom abode at a ryuer; <MILESTONE N="(6, 30)"/> <NOTE PLACE="foot">387 a] the <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>The mowse also soiornyd at a myll, <NOTE PLACE="foot">388 a] the <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>That stood besyde from all dangere; <NOTE PLACE="foot">389 *ferre from <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>And a morow, when Phebus shone full clere, <MILESTONE N="390"/> <NOTE PLACE="foot">390 *on a morn <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>So as þe frosshe passyd þ<HI REND="italic">er</HI>besyde,</L>
<L>The mowse besought hy<HI REND="italic">m</HI> goodly to abyde. <MILESTONE N="(6, 35)"/></L>
</LG>
<LG>
<L>Lad hym vp to þe myll alofte, <NOTE PLACE="foot">393 * After lad <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>Shewyd hym the hop<HI REND="italic">er,</HI> þe trowgh <HI REND="italic">and</HI> þe myll stone, <NOTE PLACE="foot">394 þe trowgh <HI REND="italic">fehlt L</HI></NOTE></L>
<L>On a corne sak made hy<HI REND="italic">m</HI> syt softe, <MILESTONE N="395"/> <NOTE PLACE="foot">395 * And on <HI REND="italic">L</HI> ‖ to sitte <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>Seyde, he shuld to dyn<HI REND="italic">er</HI> go anone, <NOTE PLACE="foot">396 * And seyde <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>Leyde afore hym greynes many oone: <MILESTONE N="(6, 40)"/> <NOTE PLACE="foot">397 of dyuers greynes <HI REND="italic">L</HI> (of <HI REND="italic">ist wohl auf∣zunehmen)</HI></NOTE></L>
<L>To shewe hy<HI REND="italic">m</HI> of gentylnes gret fauo<HI REND="italic">ur</HI>ure <NOTE PLACE="foot">398 To shewe hym] Thus <HI REND="italic">L</HI> ‖ grete] the mowse shewid hym grete <HI REND="italic">L</HI> ‖ * favoure <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>The second course he brought in mele <HI REND="italic">and</HI> floure.</L>
</LG>
<LG>
<L>'See', quoth þe mowse, 'þys ys a mery lyfe. <MILESTONE N="15r. a."/> <MILESTONE N="400"/></L>
<L>Here ys my lordshyp <HI REND="italic">and</HI> dominacion.</L>
<L>I lyue here esyly out of noyse <HI REND="italic">and</HI> stryfe. <MILESTONE N="(6, 45)"/></L>
<L>Thys cloos all hoole ys in my subieccion. <NOTE PLACE="foot">403 This is al hooly vnder my possessioun <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>Suffisaunce ys my possessione. <NOTE PLACE="foot">404 In suffisaunce is my condicioune <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>As I haue appetyte, I dyne late or sone; <MILESTONE N="405"/> <NOTE PLACE="foot">405 <HI REND="italic">zweites</HI> I] to <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>For Gyb, þe catte, haþe here noþyng to done.</L>
</LG>
<LG>
<L>As me semeþ, I am here ryght well easyd. <MILESTONE N="(6, 50)"/> <NOTE PLACE="foot">407 here <HI REND="italic">fehlt L.</HI></NOTE></L>
<L>Bett<HI REND="italic">er</HI> ys quyete, þen troble w<HI REND="italic">i</HI>t<HI REND="italic">h</HI> ryches.</L>
<L><PB N="20" REF="20"/>
A poreman, þ<HI REND="italic">a</HI>t ys w<HI REND="italic">i</HI>t<HI REND="italic">h</HI> lytyll plesyd,</L>
<L>Laboreþ truly, meneþ no falsenes <MILESTONE N="410"/> <NOTE PLACE="foot">410 l <HI REND="italic">in</HI> falsenes <HI REND="italic">aus etwas anderem C</HI></NOTE></L>
<L>And ys sequestryd fro worldly besynes, <NOTE PLACE="foot">411 from al worldly riches <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>He may at nyght by many sondry p<HI REND="italic">re</HI>ues <MILESTONE N="(6, 55)"/> <NOTE PLACE="foot">412 preues] brefis <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>Meryly slepe for any fere of theues.</L>
</LG>
<LG>
<L>Blessyd be pou<HI REND="italic">er</HI>te, þ<HI REND="italic">a</HI>t causeþ assurance, <NOTE PLACE="foot">414 <HI REND="italic">Sauerstein hat unnötigerweise</HI> aswraunce, <HI REND="italic">wie L schreibt, in</HI> a swrance <HI REND="italic">getrennt</HI></NOTE></L>
<L>Namely when gladnes doþ hys brydyll lede. <MILESTONE N="415"/></L>
<L>What god sendeþ, hit ys to þeyr plesance, <NOTE PLACE="foot">416 What that <HI REND="italic">L</HI> ‖ to <HI REND="italic">fehlt L</HI> ‖ <HI REND="italic">auch L hat</HI> theyr, <HI REND="italic">aber es ist doch wohl wegen V.</HI> 418 hys <HI REND="italic">zu lesen</HI></NOTE></L>
<L>Thankeþ þe lorde, grogeþ for no nede. <MILESTONE N="(6, 60)"/> <NOTE PLACE="foot">417 * and gr. <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>As he fyndeþ, þ<HI REND="italic">er</HI>on he doþ hy<HI REND="italic">m</HI> fede.</L>
<L>Thus am I content here in my householde</L>
<L>As well, as Cresus was w<HI REND="italic">i</HI>t<HI REND="italic">h</HI> all hys golde. <MILESTONE N="420"/> <NOTE PLACE="foot">420 his riche gold <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
</LG>
<LG>
<L>Tresour of Mygdas medelyd was w<HI REND="italic">i</HI>t<HI REND="italic">h</HI> drede, <NOTE PLACE="foot">421 Mygdas = Mydas <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>Broke slepes, reft hy<HI REND="italic">m</HI> hys libertees. <MILESTONE N="(6, 65)"/> <NOTE PLACE="foot">422 *Brak his slepes <HI REND="italic">L</HI> ‖ *liberte <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>The pore man slepeþ fearelese, takeþ noon hede,</L>
<L>Who ryde or go: hys gat<HI REND="italic">ys</HI> opyn bee. <NOTE PLACE="foot">424 ridith or goth <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>And I suppose, noman ys more free <MILESTONE N="425"/></L>
<L>Nor more assuryd to myne opynyon,</L>
<L>Then glad pou<HI REND="italic">er</HI>t w<HI REND="italic">i</HI>t<HI REND="italic">h</HI> small possession. <MILESTONE N="(6, 70)"/></L>
</LG>
<LG>
<L>Salomon wryteþ, howe hit ys bet by halfe <NOTE PLACE="foot">428 Salomon: <HI REND="italic">Lydgate hat wohl Sprüche</HI> 15, 17 <HI REND="italic">im Sinne:</HI> Melius est uocari ad olera cum caritate, quam ad uitu∣lum saginatum cum odio ‖ better <HI REND="italic">L</HI> ‖ <HI REND="italic">Sauerstein schreibt</HI> behalf <HI REND="italic">statt</HI> be half, <HI REND="italic">scheint also darin ein Substantivum gesehen zu haben; vgl. aber Grein s. v.</HI> healf, <HI REND="italic">wo zu</HI> healfe þŷ swêtre <HI REND="italic">altn. Parallelen angeführt werden. Ähn∣lich braucht man auch jetzt noch</HI> by half; <HI REND="italic">vgl. Dickens, Bleak House (House∣hold Edition)</HI> 146 <HI REND="italic">b</HI> You girls are more trouble than you're worth, by half; 227 <HI REND="italic">b</HI> That grandfather of his is too keen by half; <HI REND="italic">Payn, Confidential Agent</HI> 24 They are already too clever by half; <HI REND="italic">Smedley, Lewis Arundel</HI> 32 Bell's too lazy by half; <HI REND="italic">Mrs. H. Ward, Rob. Elsmere (Tauchn.)</HI> 1, 301 You clergy are too inventive by half; <HI REND="italic">Miss Betham-Edwards, For One and the World (Tauchn.)</HI> 217 My heir is a worthy man enough, but already too rich by half</NOTE></L>
<L>A lompe of brede w<HI REND="italic">i</HI>t<HI REND="italic">h</HI> reioysyng, <NOTE PLACE="foot">429 lompe] *smal morsel <HI REND="italic">L</HI> ‖ with joy and rejoysyng <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>Then at fest<HI REND="italic">ys</HI> to haue a rostyd calfe <MILESTONE N="430"/></L>
<L>W<HI REND="italic">i</HI>t<HI REND="italic">h</HI> heuy chere, frownyng or grogyng. <NOTE PLACE="foot">431 frown∣yng or] and forward <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>Nature ys content w<HI REND="italic">i</HI>t<HI REND="italic">h</HI> full lytell þyng. <MILESTONE N="(6, 75)"/></L>
<L>As men seyen <HI REND="italic">and</HI> reporte at þe leste, <NOTE PLACE="foot">433 leste] best <HI REND="italic">L.</HI></NOTE></L>
<L>Nat many deyntees, but good chere makeþ a feste.</L>
</LG>
<LG>
<PB N="21" REF="21"/>
<L>Where a tyraunt haþ power noon nor myght, <MILESTONE N="15r. b."/> <MILESTONE N="435"/></L>
<L>Ys sewre abydyng vnto þe porayll. <NOTE PLACE="foot">436 There is <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>Diogenes was w<HI REND="italic">i</HI>t<HI REND="italic">h</HI> hys towne as lyght, <MILESTONE N="(6, 80)"/> <NOTE PLACE="foot">437 towne] *tonne <HI REND="italic">L</HI> ‖ as] of <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>As Alysaundre w<HI REND="italic">i</HI>t<HI REND="italic">h</HI> all hys apparayll. <NOTE PLACE="foot">438 As riche as Ali∣saundre <HI REND="italic">L</HI> ‖ all <HI REND="italic">fehlt L</HI></NOTE></L>
<L>Thys lytyll mylle fynt me my vytayll: <NOTE PLACE="foot">439 Thus this <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>I haue þ<HI REND="italic">er</HI>in as gret lust and ioy, <MILESTONE N="440"/> <NOTE PLACE="foot">440 lust and] a <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>As kyng P<HI REND="italic">r</HI>iam<HI REND="italic">us</HI> had in hys towne of Troy. <NOTE PLACE="foot">441 As euer had priamus of his <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
</LG>
<LG>
<L>The poreman mery in hys cotage, <MILESTONE N="(6, 85)"/> <NOTE PLACE="foot">442 as <HI REND="italic">vor</HI> mery <HI REND="italic">L (es ist wohl statt dessen</HI> ys <HI REND="italic">in den Text zu setzen)</HI></NOTE></L>
<L>As ys þe m<HI REND="italic">er</HI>chaunt in hys stuffyd house;</L>
<L>The plowman glad w<HI REND="italic">i</HI>t<HI REND="italic">h</HI> bacon <HI REND="italic">and</HI> potage,</L>
<L>As in þeyr paleyse byn prynces gloriouse. <MILESTONE N="445"/> <NOTE PLACE="foot">445 As princis with delicatis in theyr paleys glorious <HI REND="italic">L (es ist wohl</HI> byn <HI REND="italic">zu streichen)</HI></NOTE></L>
<L>And, þough þ<HI REND="italic">a</HI>t I be but a lytell movse, <NOTE PLACE="foot">446 <HI REND="italic">Sauerstein interpungiert seltsamerweise</HI> And though, that ‖ movse] v <HI REND="italic">aus etwas anderem C</HI></NOTE></L>
<L>Ther ys no lorde, mo castelles haþ to kepe, <MILESTONE N="(6, 90)"/></L>
<L>Then I haue hernes <HI REND="italic">and</HI> hooles in to crepe.</L>
</LG>
<LG>
<L>Abyde w<HI REND="italic">i</HI>t<HI REND="italic">h</HI> me all nyght in þys mylle, <NOTE PLACE="foot">449 alnyght with me <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>That we togedyr may haue our dalyaunce. <MILESTONE N="450"/></L>
<L>Of greyn <HI REND="italic">and</HI> mele þ<HI REND="italic">o</HI>u shalt haue þy fylle.</L>
<L>When frend<HI REND="italic">ys</HI> mete, ys ioy <HI REND="italic">and</HI> plesaunce. <MILESTONE N="(6, 95)"/> <NOTE PLACE="foot">452 it is <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>At eue at soper we shall haue a petaunce, <NOTE PLACE="foot">453 to souper <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>And, when Aurora to morow doþ apere, <NOTE PLACE="foot">454 doth to morwe <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>Or we departe, we shall dyne in fere.' <MILESTONE N="455"/></L>
</LG>
<LG>
<L>The frosshe answeryd <HI REND="italic">and</HI> gan hys tale telle: <NOTE PLACE="foot">456 to telle <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>'I haue had here plente of vytayll, <MILESTONE N="(6, 100)"/> <NOTE PLACE="foot">457 *of goode vitaile <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>Of fresshe lyco<HI REND="italic">ur</HI> þys ys a baren mylle. <NOTE PLACE="foot">458 * But of <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>I prayse no feeste, where good drynke doþ fayll,</L>
<L>And what ys worþe all þe apparayll <MILESTONE N="460"/> <NOTE PLACE="foot">460 And <HI REND="italic">fehlt L</HI> ‖ þe] the straunge <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>Of diu<HI REND="italic">er</HI>se deyntees to a mannys lust, <NOTE PLACE="foot">461 deyntees] metis <HI REND="italic">L</HI> ‖ a <HI REND="italic">fehlt L</HI></NOTE></L>
<L>When aftyr mete men gon awey a thrust? <MILESTONE N="(6, 105)"/> <NOTE PLACE="foot">462 men] gestis <HI REND="italic">L</HI> ‖ <HI REND="italic">auch in L getrennt</HI> a thurst: <HI REND="italic">man sah darin wohl ein Nomen = ae.</HI> on þurste</NOTE></L>
</LG>
<LG>
<L>Good drynke at festes makeþ all þe chere,</L>
<L>Well sesenyd mete, of good drynke habundance. <NOTE PLACE="foot">464 of—hab.] * requirith drynk suffisaunce <HI REND="italic">L</HI> (suffisaunce <HI REND="italic">zeigt dieselbe Konstruktion wie</HI> plente <HI REND="italic">u. dgl.).</HI></NOTE></L>
<L>Here fast by ys a brode ryuere, <MILESTONE N="465"/></L>
<L><PB N="22" REF="22"/>
Whyche of fresshe watyr haþ all suffisaunce. <NOTE PLACE="foot">466 suffisaunce] *habaundaunce <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>Bacus, Thetis be causers of plesaunce, <NOTE PLACE="marg">Bacus god of wyne, Thet<HI REND="italic">is</HI> god of wat<HI REND="italic">er.</HI></NOTE> <NOTE PLACE="foot">467 <HI REND="italic">ff. Die Randbemerkung rot C, fehlt L</HI></NOTE> <NOTE PLACE="foot">467 <HI REND="italic">Asyndeton auch in L, aber Sauerstein hat</HI> and <HI REND="italic">interpoliert (vgl. zu V.</HI> 246) ‖ Thetus <HI REND="italic">L</HI> ‖ cause <HI REND="italic">L (Sauerstein hat gegen die Handschrift</HI> because <HI REND="italic">zusammengeschrieben: ich weiss nicht, wie er das verstanden hat)</HI></NOTE></L>
<L>And, to discure þe sentence of my þought, <NOTE PLACE="foot">468 discure] discord <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>Where þey two fayle, I sey, þe fest ys nought.' <NOTE PLACE="foot">469 þey] these <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
</LG>
<LG>
<L>They passyd forþe by a grene mede: <MILESTONE N="15v. a."/> <MILESTONE N="470"/></L>
<L>The sylu<HI REND="italic">er</HI> dew toward þe mornyng <NOTE PLACE="foot">471 þe <HI REND="italic">fehlt L</HI></NOTE></L>
<L>Haþe of þe mowse soylyd so þe wede, <MILESTONE N="(6, 115)"/> <NOTE PLACE="foot">472 soylyd] wet <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>That he haþ lost hys power of rennyng. <NOTE PLACE="foot">473 of] and <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>Thus were þese wormes contrary of lyuyng:</L>
<L>The frosshe delyteþ to abyde in mory lakys, <MILESTONE N="475"/> <NOTE PLACE="foot">475 delyteþ] desirith <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>The mowse to fede hym on chese <HI REND="italic">and</HI> tendyr cakys.</L>
</LG>
<LG>
<L>The mowse was wery w<HI REND="italic">i</HI>t<HI REND="italic">h</HI> þe frosshe to abyde, <MILESTONE N="(6, 120)"/></L>
<L>But þe frosshe w<HI REND="italic">i</HI>t<HI REND="italic">h</HI> a false feynyd chere <NOTE PLACE="foot">478 feyneng <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>Seyþe to þe mowse: 'Yende on þe oþer syde <NOTE PLACE="foot">479 Sayde <HI REND="italic">L</HI> ‖ yonder on that <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>Ys myne abydyng vppon þe water clere. <MILESTONE N="480"/></L>
<L>Lat vs go swy<HI REND="italic">m</HI>me ou<HI REND="italic">er</HI> þe ryuere,</L>
<L>And, lyke as I haue vnto þe tolde, <MILESTONE N="(6, 125)"/></L>
<L>Thow shalt abyde <HI REND="italic">and</HI> see þere my householde.'</L>
</LG>
<LG>
<L>The mowse answeryd quakyng in hys drede:</L>
<L>'I haue of swy<HI REND="italic">m</HI>myng noon exp<HI REND="italic">er</HI>ience.' <MILESTONE N="485"/></L>
<L>'No', quoth þe frosshe, 'I shall tey a threde</L>
<L>About þy nek by gret diligence, <MILESTONE N="(6, 130)"/></L>
<L>The other ende shall for þy defence <NOTE PLACE="foot">488 That other <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>At my leg sore be knyt behynde <NOTE PLACE="foot">489 sore] fast <HI REND="italic">hinter</HI> knyt <HI REND="italic">L</HI> (fast <HI REND="italic">ist wohl vorzuziehen)</HI></NOTE></L>
<L>Ou<HI REND="italic">er</HI> þe broke passage for to fynde.' <MILESTONE N="490"/></L>
</LG>
<LG>
<L>Thus gan þe frosshe cou<HI REND="italic">er</HI>tly to feyne</L>
<L>Of false fraude þe lytell mowse to drowne. <MILESTONE N="(6, 135)"/></L>
<L>The frosshe by swy<HI REND="italic">m</HI>myng dyd hys besy peyne</L>
<L>To make þe mowse lowe to plonge downe. <NOTE PLACE="foot">494 adowne <HI REND="italic">L.</HI></NOTE></L>
<L>Forþe goþ þe frosshe, þe mowse for fere gan sowne, <MILESTONE N="495"/></L>
<L>And in þys whyle a kyte, or þey toke hede,</L>
<L>Raught hem boþe vp hangyng by þe þrede. <MILESTONE N="(6, 140)"/></L>
</LG>
<LG>
<L>Fatte was þe frosshe, þe mowse sklender <HI REND="italic">and</HI> lene;</L>
<L>The frosshe deuouryd because of hys fatnes.</L>
<L>The threde tobrake, þe mowse fell on þe grene, <MILESTONE N="500"/></L>
<L><PB N="23" REF="23"/>
Fro deþe escapyd: þe frosshe for hys falsnes <NOTE PLACE="foot">501 he skapid <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>Gwerdon receueþ of vnkyndenes. <MILESTONE N="(6, 145)"/> <NOTE PLACE="foot">502 Gwerdon] Gwer <HI REND="italic">undeutlich C</HI> ‖ of] for his <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>For conclusion, clerk<HI REND="italic">ys</HI> put in mynde, <NOTE PLACE="foot">503 For this c. <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>Lawe <HI REND="italic">and</HI> nature pleynyn on folke vnkynde. <NOTE PLACE="foot">504 That lawe <HI REND="italic">L</HI> ‖ of folkis <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
</LG>
<DIV2 TYPE="conclusion">
<HEAD>Conclusio. <MILESTONE N="15v. b."/> <NOTE PLACE="foot">Conclusio <HI REND="italic">rot in C, fehlt L</HI></NOTE></HEAD>
<LG>
<L>Of vyces all, shortly to conclude, <MILESTONE N="505"/></L>
<L>Ther ys no vyce in co<HI REND="italic">m</HI>paryson <NOTE PLACE="foot">506 in comparyson] * so parilous of reason <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>To þe vyce of ingratitude; <MILESTONE N="(6, 150)"/> <NOTE PLACE="foot">507 To] *As is <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>For hit ys worse, þen pestylence or poyson,</L>
<L>More to be drad, me semeþ, of reson: <NOTE PLACE="foot">509 And more <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>P<HI REND="italic">re</HI>s<HI REND="italic">er</HI>uatyf made for pestylence, <MILESTONE N="510"/> <NOTE PLACE="foot">510 *Preservatifs are made <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>But agayn fraude may be no defence.</L>
</LG>
<LG>
<L>In þys fable for an exemplary <MILESTONE N="(6, 155)"/></L>
<L>For þe party of pure innocence <NOTE PLACE="foot">513 parties in pure <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>The mowse ys but sympyll, nat contrary, <NOTE PLACE="foot">514 but <HI REND="italic">fehlt L</HI> ‖ *and nat <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>Where þe frosshe by fraude <HI REND="italic">and</HI> violence <MILESTONE N="515"/></L>
<L>Vnder colo<HI REND="italic">ur</HI> of frendly dylygence</L>
<L>Was eu<HI REND="italic">er</HI> besy hys felow to encloy: <MILESTONE N="(6, 160)"/></L>
<L>The cause out sought hit dyd hy<HI REND="italic">m</HI>sylf dystroy. <NOTE PLACE="foot">518 hit] he <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
</LG>
<LG>
<L>To a deceyuo<HI REND="italic">ur</HI> by ryght, as hit ys founde: <NOTE PLACE="foot">519 <HI REND="italic">ist</HI> by = be <HI REND="italic">L als Konj. des Verb. subst. zu nehmen? 'Dem Betrüger gehe es genau, wie man es (in der Fabel) findet'?</HI></NOTE></L>
<L>Kynde requyreþ in folk<HI REND="italic">ys</HI> fraudulent, <MILESTONE N="520"/></L>
<L>Where fraude ys vsyd, fraude mot rebounde,</L>
<L>Gwerdon for fraude most conuenient; <MILESTONE N="(6, 165)"/></L>
<L>For whyche Isopus in hys fynall entent <NOTE PLACE="foot">523 in hys] *to this <HI REND="italic">L (vgl.</HI> 2, 416)</NOTE></L>
<L>Thys fable wrote full soþly in hys wyt: <NOTE PLACE="foot">524 soþly] shortly <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>Who useþ fraude, w<HI REND="italic">i</HI>t<HI REND="italic">h</HI> fraude shalbe quyt. <MILESTONE N="525"/> <NOTE PLACE="foot">525 shalbe <HI REND="italic">auch in L zusammengeschrieben</HI></NOTE></L>
<TRAILER>Explicit. <NOTE PLACE="foot">Explicit <HI REND="italic">rot C,</HI> Here endith the .v. fable of Isopos discernyng the myschief that the frossh <HI REND="italic">(hier fehlt wohl ein Verbum, etwa</HI> hadde) for his ingratitud shewed to the mowse <HI REND="italic">L</HI></NOTE></TRAILER>
</LG>
</DIV2>
</DIV1>
<DIV1 TYPE="poem">
<HEAD>The tale of þe hownde and þe shepe groundyd ayen p<HI REND="italic">er</HI>iure <HI REND="italic">and</HI> false wytnes founde by Isopus. <NOTE PLACE="foot">The tale—Isopus <HI REND="italic">rot C,</HI> Here begynneth the .iii. fabul of Isopos <HI REND="italic">L</HI></NOTE></HEAD>
<LG>
<L>The world made diu<HI REND="italic">er</HI>se by froward folk<HI REND="italic">ys</HI> tweyne, <MILESTONE N="(4, 1)"/> <NOTE PLACE="foot">526 <HI REND="italic">vgl. zu V.</HI> 1.</NOTE></L>
<L>By a false iorro<HI REND="italic">ur</HI> and a false wytnesse,</L>
<L>Horryble monstres enbrasyd in a cheyne</L>
<L><PB N="24" REF="24"/>
Trouþe forto assayle <HI REND="italic">and</HI> greuosly to oppresse, <NOTE PLACE="foot">529 forto] to <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>Whyche forto clypse þe lyght of ryghtwysnesse <MILESTONE N="(4, 5)"/> <MILESTONE N="530"/></L>
<L>Be nat aferde w<HI REND="italic">i</HI>t<HI REND="italic">h</HI> hande put forþe toforn <NOTE PLACE="foot">531 a forn <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>Vppon a boke falsely to be forsworn!</L>
</LG>
<LG>
<L>W<HI REND="italic">i</HI>t<HI REND="italic">h</HI> cancryd lyppes <HI REND="italic">and</HI> w<HI REND="italic">i</HI>t<HI REND="italic">h</HI> tung double <MILESTONE N="16r. a."/></L>
<L>Twene ryght <HI REND="italic">and</HI> wrong forþe þey woll p<HI REND="italic">ro</HI>cede, <NOTE PLACE="foot">534 Atwene <HI REND="italic">L</HI> ‖ forþe þ. w.] that wiln forth <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>Ryghtfull causes to trau<HI REND="italic">er</HI>se <HI REND="italic">and</HI> trouble, <MILESTONE N="(4, 10)"/> <MILESTONE N="535"/> <NOTE PLACE="foot">535 Rightwis <HI REND="italic">L</HI> ‖ trauerse and] transgres <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>To be forsworn on a boke for mede. <NOTE PLACE="foot">536 vpon <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>Of conscience þey take so lytell hede;</L>
<L>Whyche þyng to p<HI REND="italic">re</HI>ue by exsa<HI REND="italic">m</HI>ples full notable <NOTE PLACE="foot">538 thynges <HI REND="italic">L</HI> ‖ example notable <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>Of olde Isopus whylom wrote þys fable. <NOTE PLACE="foot">539 olde date <HI REND="italic">L</HI> ‖ whylom <HI REND="italic">fehlt L</HI></NOTE></L>
</LG>
<LG>
<L>Hauyng thys conceyte set hit for a grounde: <MILESTONE N="(4, 15)"/> <MILESTONE N="540"/> <NOTE PLACE="foot">540 and set <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>By man<HI REND="italic">er</HI> lyknes rehersyng in sentence <NOTE PLACE="foot">541 * By a maner <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>He wrete, þ<HI REND="italic">er</HI> was whylom a gret hounde, <NOTE PLACE="foot">542 writeth <HI REND="italic">L (ist</HI> wrete <HI REND="italic">in C</HI> = writ, writeth <HI REND="italic">oder für</HI> wrote <HI REND="italic">verschrieben?)</HI> ‖ that ther <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>Whyche toke a quarell by hatefull violence <NOTE PLACE="foot">543 toke] to <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>Agayns a shepe simple of innocence, <NOTE PLACE="foot">544 of] and <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>Whyche stood alone voyde of all refuge, <MILESTONE N="(4, 20)"/> <MILESTONE N="545"/></L>
<L>Constreynyd by force to apere afore a iuge. <NOTE PLACE="foot">546 a] the <HI REND="italic">L</HI> ‖ <HI REND="italic">Der übrige Teil des Blattes leer C.</HI></NOTE></L>
</LG>
</DIV1>
<DIV1 TYPE="fable">
<HEAD>III. Die Fabel vom Hund und Schatten</HEAD>
<HEAD TYPE="sub">nach der Oxforder Hs. Ashmole 59.</HEAD>
<DIV2 TYPE="preface">
<P><HI REND="italic">Die Oxforder Hs. (= O) ist von Shirley geschrieben: man setzt sie</HI> 1430-40. <HI REND="italic">Am Anfang einer neuen Strophe steht ein Paragraphzeichen. Im übrigen verweise ich auf die Vorbemer∣kung unter</HI> II. <HI REND="italic">Die Abschrift der Fabel verdanke ich meinem Freunde Napier.</HI></P>
</DIV2>
<DIV2 TYPE="poem">
<HEAD>Here begynneþe a notable proverbe of Ysopus <MILESTONE N="24v." UNIT="fol."/> Ethiopyen in balad by daun Iohan Liedegate made in Oxenford. <NOTE PLACE="foot">Die Überschrift fehlt L</NOTE></HEAD>
<LG>
<L>An olde proverbe haþe beo seyde and shal <MILESTONE N="(8, 1)"/></L>
<L>Touching þe vyce of gredye coveytyse: <NOTE PLACE="foot">2 coveytyse] <HI REND="italic">der obere Teil des ersten</HI> e <HI REND="italic">ist in O verblasst</HI></NOTE></L>
<L>Who al coveyteþe, offt he leseþe al;</L>
<L>Loo, wherevppon Isopus doþe devyse <NOTE PLACE="foot">4 * Loo <HI REND="italic">fehlt L.</HI></NOTE></L>
<L>A moral fabul rehersing in þis wyse, <MILESTONE N="5"/></L>
<L><PB N="25" REF="25"/>
Howe a grehounde over a brugge ful sqware <NOTE PLACE="foot">6 * grete hownd <HI REND="italic">L</HI> ‖ * ful <HI REND="italic">fehlt L</HI></NOTE></L>
<L>A large cheese in his mouþe he bare.</L>
</LG>
<LG>
<L>Casting his looke adowne into þe ryviere <NOTE PLACE="foot">8 downe <HI REND="italic">L</HI> ‖ * to <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>By apparence and fals illusyoun, <NOTE PLACE="foot">9 and] of <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>As Isopus dempte, þere did appere, <MILESTONE N="10"/> <NOTE PLACE="foot">10 Isopus <HI REND="italic">(statt</HI> o <HI REND="italic">könnte man allenfalls auch</HI> a <HI REND="italic">lesen) O,</HI> * he <HI REND="italic">L</HI> ‖ * a cheese ther <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>Whiche was nought ellis, but þe reflecc<HI REND="italic">i</HI>on <NOTE PLACE="foot">11 Whiche <HI REND="italic">O,</HI> And <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>Of þe cheese, grehounde hade possessyoun; <NOTE PLACE="foot">12 grehounde hade] * in his <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>Whiche for to kacche þe grehounde did his peyne, <NOTE PLACE="foot">13 for <HI REND="italic">fehlt L</HI> ‖ þe greh.] * whan he <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>And opunyng his mouþe he loste boþe tweyne. <NOTE PLACE="foot">14 * And <HI REND="italic">fehlt L</HI></NOTE></L>
</LG>
<LG>
<L>By whiche ensample men may here lere <MILESTONE N="15"/> <NOTE PLACE="foot">15 here] *conseyve and <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>(Þexparyence is proeved in many place), <NOTE PLACE="foot">16 * Be experience proved in many a place <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>Who al þat coveyteþe, leseþe offte al in feere; <NOTE PLACE="foot">17 * þat <HI REND="italic">fehlt L</HI> ‖ leseþe offte] faileth <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>A man al oone ne may not al purchace <NOTE PLACE="foot">18 For oo man <HI REND="italic">L</HI> ‖ ne <HI REND="italic">fehlt L</HI></NOTE></L>
<L>Ne in heos armes al þe worlde enbrace. <NOTE PLACE="foot">19 Nor <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>A meene is beste with gode governance <MILESTONE N="20"/> <NOTE PLACE="foot">20 meene] man <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>To hem, þat beon contente with suffisance. <NOTE PLACE="foot">21 with litel suffisance <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
</LG>
<LG>
<L>Þere is noman, þat liveþe more at eese,</L>
<L>Þane he, þat cane with lytel beo contente.</L>
<L>Þe contrarye he stondeþe ay in disese, <MILESTONE N="25r." UNIT="fol."/> <NOTE PLACE="foot">24 Þe] In <HI REND="italic">L</HI> ‖ euer <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>Þat in his herte with coveytyse is blent. <MILESTONE N="25"/></L>
<L>With suche fals etykes many man is shent, <NOTE PLACE="foot">26 etykes] de∣sires <HI REND="italic">L: die Lesart von O ist gewiss vorzuziehen, da Lydgate sehr oft</HI> etyke (= <HI REND="italic">ne.</HI> hectic; <HI REND="italic">vgl. Halliwell) in übertragenem Sinne braucht: Fall of Princes</HI> 83 <HI REND="italic">r. a. unten</HI> To staunch the etike of hys gredinesse; 89 <HI REND="italic">v. b.</HI> Their hungry etike kyndleth so the fiers Of auarice; 91 <HI REND="italic">v. a. unten</HI> Their freting etik of hate incomparable; 93 <HI REND="italic">r. b. oben</HI> Whose freting etik there mai no plentie fede <HI REND="italic">u. s. w.</HI> ‖ many a <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>Lyche þe grehounde nought content w<HI REND="italic">i</HI>t<HI REND="italic">h</HI> oone cheese <NOTE PLACE="foot">27 * Like as the hownd <HI REND="italic">L</HI></NOTE></L>
<L>Desireþe tweyne, þerfore he doþe boþe leese. <NOTE PLACE="foot">28 But *desired <HI REND="italic">L</HI> ‖ þerfore—boþe] * and both he dide <HI REND="italic">L</HI> ‖ <HI REND="italic">Schluss in L</HI> Here en∣dith the .vii. fable of Isopos declaryng what damage folwith on couetise.</NOTE></L>
</LG>
</DIV2>
</DIV1>
</BODY>
</TEXT>
</EEBO>
</ETS>
