<?xml version="1.0" encoding="utf-8"?>
<?xml-stylesheet type="text/css" href="http://www.textpartnership.net/docs/code/pfs.css"?>
<!DOCTYPE ETS SYSTEM "http://www.textpartnership.net/docs/code/eebo2prf.xml.dtd">
<ETS>
<!-- TEMPHEAD>
<REVDESCR>
<CHANGE><DATE>9-6-16</DATE><RESPSTMT><NAME>lattaj</NAME><RESP>MURP</RESP></RESPSTMT><ITEM>Added TEMPHEAD, checked ID, and added TYPEs to DIVs in order to validate. Checked for N=""s. Checked for GROUP tags. Proofed title. Checked <SUP>s</SUP>. Reviewed structure; added DIV1; changed DIV2 to DIV1; changed some DIV2s to DIV3s; changed mdashes between numerals to hyphens; changed numerous marginal NOTEs to HEADs and added DIV3s. Checked placement and completeness of PBs. Checked for damage GAPs, #s, @s, dashes, and UNCLEARs. Corrected [dollar]s. Checked for &amp;cs with incorrect spacing. Checked for LBs. Checked for startqs and endqs, abq's, oes, qs, Ae's, and Qs. Checked proofsheets and made corrections. Checked italic I / J and U / V. Checked for missing page GAPs. Checked for EPIGRAPHs and ARGUMENTS. Checked CLOSERs, OPENERs, SIGNEDs, SALUTEs, TRAILERs, BYLINEs. Checked decorated initials. Checked FIGUREs. Sample: 2 minutes. Proofing: 0 minutes. Tag review and corrections: 50 minutes. DONE.</ITEM></CHANGE>
</REVDESCR>
</TEMPHEAD -->

<HEADER><FILEDESC><TITLESTMT>
         <TITLE TYPE="245" I2="0">Medicinische gedichte aus einer Stockholmer handschrift / [ed. F. Holthausen].</TITLE>
         <AUTHOR>Holthausen, Ferdinand, 1860-1956.</AUTHOR>
      </TITLESTMT><EXTENT>37 pages, ca. 156 kb</EXTENT><PUBLICATIONSTMT>
         <PUBLISHER>University of Michigan Library</PUBLISHER>
         <PUBPLACE>Ann Arbor, Michigan</PUBPLACE>
         <DATE>2018</DATE>
         <IDNO TYPE="dlps">CME00098</IDNO>
         <IDNO TYPE="aleph">04078792</IDNO>
         <IDNO TYPE="notis">BAV4396</IDNO>
         <AVAILABILITY><P>The University of Michigan Library provides access to these materials in furtherance of its educational and research mission. This work has been identified as being in the public domain, free of known restrictions under copyright law, including all related and neighboring rights. You may copy, modify, distribute and perform the work, even for commercial purposes, all without asking permission. If you have questions about the collection, please contact Digital Content and Collections (mec-info@umich.edu). If you have concerns about the inclusion of an item in this collection, please contact Library Information Technology (LibraryIT-info@umich.edu).</P></AVAILABILITY>
      </PUBLICATIONSTMT><SOURCEDESC>
         <BIBLFULL>
            <TITLESTMT>
               
                  <TITLE>Anglia : zeitschrift für Englische philologie / ed. Eugen  Einenkel. Vol. 18, p. [293]-331.</TITLE>
               
            </TITLESTMT>
            <EXTENT>[39] p. ; 24 cm.</EXTENT>
            <PUBLICATIONSTMT>
               <PUBPLACE>Halle a. S.</PUBPLACE>
               <PUBLISHER>Max Niemeyer</PUBLISHER>
               <DATE>1896</DATE>
            </PUBLICATIONSTMT>
            <NOTESSTMT>
               <NOTE>Title from email of 2000-03-08 ; description based on email  note.</NOTE>
               <NOTE>Corpus of Middle English.</NOTE>
               <NOTE>"F. Holthausen."--Editor, p. 331.</NOTE>
            </NOTESSTMT>
         </BIBLFULL>
      </SOURCEDESC></FILEDESC><ENCODINGDESC><PROJECTDESC>
         <P>Header created with script catalogedexcerpts2cmeteiutf.xsl on 2018-07-13.</P>
         <P>Header expanded with script IDmapper.xsl on 2018-07-31.</P>
      </PROJECTDESC><EDITORIALDECL N="4">
         <P>Encoding has been done using the recommendations for Level 4 of the TEI in  Libraries Guidelines.</P>
      </EDITORIALDECL></ENCODINGDESC><PROFILEDESC><LANGUSAGE>
         <LANGUAGE ID="enm">English, Middle (1100-1500) </LANGUAGE>
      </LANGUSAGE></PROFILEDESC><REVISIONDESC>
<CHANGE><DATE>9-6-16</DATE><RESPSTMT><NAME>lattaj</NAME><RESP>MURP</RESP></RESPSTMT><ITEM>Added TEMPHEAD, checked ID, and added TYPEs to DIVs in order to validate. Checked for N=""s. Checked for GROUP tags. Proofed title. Checked <HI REND="sup">s</HI>. Reviewed structure; added DIV1; changed DIV2 to DIV1; changed some DIV2s to DIV3s; changed mdashes between numerals to hyphens; changed numerous marginal NOTEs to HEADs and added DIV3s. Checked placement and completeness of PBs. Checked for damage GAPs, #s, @s, --s, and UNCLEARs. Corrected [dollar]s. Checked for &amp;cs with incorrect spacing. Checked for LBs. Checked for startqs and endqs, abq's, oes, qs, Ae's, and Qs. Checked proofsheets and made corrections. Checked italic I / J and U / V. Checked for missing page GAPs. Checked for EPIGRAPHs and ARGUMENTS. Checked CLOSERs, OPENERs, SIGNEDs, SALUTEs, TRAILERs, BYLINEs. Checked decorated initials. Checked FIGUREs. Sample: 2 minutes. Proofing: 0 minutes. Tag review and corrections: 50 minutes. DONE.</ITEM></CHANGE>
</REVISIONDESC></HEADER>

<EEBO>
<IDG S="marc" R="UM" ID="CME00098">
<STC T="M">98</STC>
<BIBNO T="mec">CME00098</BIBNO>
<VID>CME00098</VID>
</IDG>
<TEXT LANG="enm ger">
<BODY>
<DIV1 TYPE="medicinal poems">
<PB N="295" REF="3"/>
<DIV2 N="1" TYPE="poem">
<HEAD>1. Gereimte Heilkunde.</HEAD>
<DIV3 TYPE="section">
<HEAD>Hic incipiunt medicine optime <HI REND="italic">et</HI> probate. <MILESTONE N="35" UNIT="P."/></HEAD>
<L>¶ In fowre parties of a ma<HI REND="italic">n</HI></L>
<L>Be-gynnyth þe sekenesse þ<HI REND="italic">at</HI> þei han:</L>
<L>In heed, in wombe, or i<HI REND="italic">n</HI> (þe) splene,</L>
<L>Or i<HI REND="italic">n</HI> bleddyr, þese iiij I mene.</L>
<L>Qwylke fowr<HI REND="italic">e</HI> stedys ben knowy<HI REND="italic">n and</HI> sen <MILESTONE N="5"/> <MILESTONE N="36" UNIT="P."/></L>
<L>He þ<HI REND="italic">at</HI> xall a good leche ben.</L>
<L>Now at þe heed I wyll be-gy<HI REND="italic">n</HI>ne, <MILESTONE N="78 B." UNIT="P."/> <MILESTONE N="1426"/> <NOTE PLACE="foot">7 [1426] <HI REND="italic">a(m) r(ande):</HI> Medicina p<HI REND="italic">ro</HI> capite <HI REND="italic">f(ehlt) A.</HI> Now <HI REND="italic">f. B.</HI> hed wyll I <HI REND="italic">B.</HI></NOTE></L>
<L>For oftyn sekenesse fallyth þ<HI REND="italic">er</HI>-i<HI REND="italic">n</HI>ne. <NOTE PLACE="foot">8 <HI REND="italic">nach</HI> For <HI REND="italic">ein buchstabe ausgestrichen A.</HI> seknesse fallyth ofty<HI REND="italic">n B.</HI></NOTE></L>
</DIV3>
<DIV3 TYPE="section">
<HEAD>Medicina p<HI REND="italic">ro</HI> capite.</HEAD>
<L>¶ Ȝif a ma<HI REND="italic">n</HI> or woma<HI REND="italic">n,</HI> mor<HI REND="italic">e</HI> or lesse, <NOTE PLACE="foot">9 a <HI REND="italic">f. B.</HI> wo<HI REND="italic">m</HI>man <HI REND="italic">B.</HI></NOTE></L>
<L>In hys heed hath gret sekenesse <MILESTONE N="10"/> <NOTE PLACE="foot">10 his hed hawe <HI REND="italic">B.</HI> seknesse <HI REND="italic">B.</HI></NOTE></L>
<L>Or ony grewau<HI REND="italic">n</HI>ce or ony werkynge, <MILESTONE N="1430"/> <NOTE PLACE="foot">11 Or greuau<HI REND="italic">n</HI>ce <HI REND="italic">B.</HI> werkyng <HI REND="italic">B.</HI></NOTE></L>
<L>Aueroyne he take w<HI REND="italic">ith</HI>-owte letty<HI REND="italic">n</HI>ge, <NOTE PLACE="foot">12 Awoyne <HI REND="italic">B.</HI> lettyng <HI REND="italic">B.</HI></NOTE></L>
<L>Queche is callyd soþ<HI REND="italic">er</HI>nwode also, <NOTE PLACE="foot">13 Queche] þ<HI REND="italic">at B.</HI> sowthernwode <HI REND="italic">B.</HI></NOTE></L>
<L>And hony <HI REND="italic">and</HI> heysyl stampe þ<HI REND="italic">er</HI>-to, <NOTE PLACE="foot">14 eysel stamp <HI REND="italic">B.</HI></NOTE></L>
<L>And þis d<HI REND="italic">ri</HI>nke fastynge late hy<HI REND="italic">m</HI> dry<HI REND="italic">n</HI>ke, <MILESTONE N="15"/> <NOTE PLACE="foot">15 And late hy<HI REND="italic">m</HI> þis drynk fastend drynky<HI REND="italic">n B.</HI></NOTE></L>
<L>And all hys hedwerk awey xal sy<HI REND="italic">n</HI>ke. <MILESTONE N="1435"/> <NOTE PLACE="foot">16 all <HI REND="italic">f. B.</HI> schall synkyn <HI REND="italic">B.</HI></NOTE></L>
</DIV3>
<DIV3 TYPE="section">
<HEAD>Hed-werk. Alia medicina.</HEAD> 
<L>¶ A medicyn I hawe i<HI REND="italic">n</HI> my<HI REND="italic">n</HI>de <MILESTONE N="79 B." UNIT="P."/> <NOTE PLACE="foot">17 Alia medicina <HI REND="italic">a. r. f. A.</HI> Hedwerk <HI REND="italic">a. r. f. B.</HI> Anoþ<HI REND="italic">er</HI> medicin ȝet I fynde <HI REND="italic">B.</HI></NOTE></L>
<L>For hedwerk to telle, as I fynde: <NOTE PLACE="foot">18 For þe hed, as I hawe mynde <HI REND="italic">B.</HI></NOTE></L>
<L>Take eysyl <HI REND="italic">and</HI> pulyole ryale <NOTE PLACE="foot">19 To takyn <HI REND="italic">A.</HI> oysel <HI REND="italic">B. and f. A.</HI> puliol real <HI REND="italic">B.</HI></NOTE></L>
<L>And camomylle, <HI REND="italic">and</HI> sethe w<HI REND="italic">ith</HI>-all; <MILESTONE N="20"/> <NOTE PLACE="foot">20 camamylle <HI REND="italic">A.</HI> seth <HI REND="italic">B.</HI></NOTE></L>
<L>And w<HI REND="italic">ith</HI> þe jous anoy<HI REND="italic">n</HI>te þi<HI REND="italic">n</HI> nosethryl wel <MILESTONE N="1440"/> <NOTE PLACE="foot">21 And—jous] þ<HI REND="italic">er</HI> w<HI REND="italic">ith B.</HI> þe nasethirl <HI REND="italic">B.</HI> well <HI REND="italic">Hss.</HI></NOTE></L>
<L>And make a playst<HI REND="italic">er</HI> of þe toþ<HI REND="italic">er</HI> del, <NOTE PLACE="foot">22 Amake <HI REND="italic">A.</HI> dell <HI REND="italic">B.</HI></NOTE></L>
<L>And do it in o good gret clowte <NOTE PLACE="foot">23 a good clowth <HI REND="italic">B.</HI></NOTE></L>
<L>And wynde þi<HI REND="italic">n</HI> heed þ<HI REND="italic">er</HI>-w<HI REND="italic">ith</HI> abowte; <NOTE PLACE="foot">24 And þ<HI REND="italic">er</HI>-w<HI REND="italic">ith</HI> wynde þi<HI REND="italic">n</HI> hed abowth <HI REND="italic">B.</HI></NOTE></L>
<L>As sone as it be leyd þ<HI REND="italic">er</HI>on, <MILESTONE N="25"/> <NOTE PLACE="foot">25 leyde <HI REND="italic">A.</HI> And sone aft<HI REND="italic">er</HI> þat it is <HI REND="italic">B, ein</HI> is <HI REND="italic">vor</HI> it <HI REND="italic">durchstrichen.</HI></NOTE></L>
<L>All þe heedwerk awey xal gon. <MILESTONE N="1445"/> <NOTE PLACE="foot">26 hed-werk awey schall <HI REND="italic">B,</HI> xal awey <HI REND="italic">A.</HI></NOTE></L>
</DIV3>
<DIV3 TYPE="section">
<HEAD>Hed-werk. Alia medicina.</HEAD> 
<L>¶ Also it is good for þe hed-ake <NOTE PLACE="foot">27 Hedwerk <HI REND="italic">a. r. f. B.</HI> Alia medicina <HI REND="italic">a. r. nur B.</HI> þe <HI REND="italic">f. B.</HI> had <HI REND="italic">A.</HI></NOTE></L>
<L>X kyrnellis of pepyr for to take, <NOTE PLACE="foot">28 pepyr-greynys <HI REND="italic">B.</HI> for <HI REND="italic">f. A.</HI></NOTE> <NOTE PLACE="foot">Pag. 35-39 incl. stehen je 2 verse in einer zeile A.</NOTE></L>
<L><PB N="296" REF="4"/>
And gry<HI REND="italic">n</HI>d e(s) well w<HI REND="italic">ith</HI> eysyl amonge <NOTE PLACE="foot">29 gryndyn is <HI REND="italic">B.</HI> well <HI REND="italic">f. B.</HI> oysel þ<HI REND="italic">er</HI> amo<HI REND="italic">n</HI>g <HI REND="italic">B.</HI></NOTE></L>
<L>And d<HI REND="italic">ri</HI>nke or bynde to þe thone-wo<HI REND="italic">n</HI>ge. <MILESTONE N="30"/> <NOTE PLACE="foot">30 drynkyn <HI REND="italic">B.</HI> byndyn is <HI REND="italic">B.</HI> thon wong <HI REND="italic">B.</HI></NOTE></L>
</DIV3>
<DIV3 TYPE="section"> 
<HEAD>Unguentum.</HEAD>
<L>¶ Take a noble onyme<HI REND="italic">n</HI>t, <MILESTONE N="1450"/></L>
<L>For hed-werk good and pre[pote]nt,</L>
<L>Take ij vnc<HI REND="italic">is</HI> of betonye, <NOTE PLACE="foot">33 betoyne <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>And of horhowne ek as monye, <NOTE PLACE="foot">34 mayne <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>Viij of puliol reall, <MILESTONE N="35"/> <NOTE PLACE="foot">35 f. <HI REND="italic">in einer z.</HI></NOTE></L>
<L>And bray he<HI REND="italic">m</HI> alle to-geder<HI REND="italic">e</HI> small, <MILESTONE N="1455"/></L>
<L>And lete hem stondy<HI REND="italic">n</HI> helyd fayre</L>
<L>Owt of þe wynd, owt of þe ayre,</L>
<L>Vij dayes or ix at þe moste,</L>
<L>Tyll þ<HI REND="italic">ou</HI> fynde it abowyn hoste; <MILESTONE N="40"/></L>
<L>And all þe mat<HI REND="italic">er</HI> tak þ<HI REND="italic">ou</HI> þa<HI REND="italic">n</HI>ne <MILESTONE N="1460"/></L>
<L>And fry it wyth oyle in a pa<HI REND="italic">n</HI>ne,</L>
<L>A q<HI REND="italic">ua</HI>rt<HI REND="italic">er</HI> of v<HI REND="italic">er</HI>gyn-wax þ<HI REND="italic">ou</HI> take</L>
<L>And frank-encens þ<HI REND="italic">er</HI>-in melte make,</L>
<L>And do these gresys alle þ<HI REND="italic">er</HI>-to <MILESTONE N="45"/> <NOTE PLACE="foot">45 don <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>And alle to-gedere plaw ys so, <MILESTONE N="1465"/> <NOTE PLACE="foot">46 plaw ys] plawyn <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>And þow it be dawng<HI REND="italic">er</HI>ous loth,</L>
<L>All hot lete clense þorow a cloth. <MILESTONE N="80 B." UNIT="P."/></L>
<L>Wh<HI REND="italic">an</HI>n it is wrongyn <HI REND="italic">and</HI> kelyd clene,</L>
<L>Anoynte þe hed þ<HI REND="italic">er</HI>-wyth be-dene, <MILESTONE N="50"/></L>
<L>And all þe hed-werk <HI REND="italic">and</HI> þe ake <MILESTONE N="1470"/></L>
<L>W<HI REND="italic">ith</HI>-in lytyll all schall slake.</L>
<L>¶ þ<HI REND="italic">er</HI> schall bleuy<HI REND="italic">n</HI> a wat<HI REND="italic">er</HI> schire;</L>
<L>Tak <HI REND="italic">and</HI> plaw it ou<HI REND="italic">er</HI> þe fyir,</L>
<L>And take a porciou<HI REND="italic">n</HI> of whete-bren <MILESTONE N="55"/></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> as it plawyth, cast þ<HI REND="italic">er</HI>-in, <MILESTONE N="1475"/></L>
<L>And take an hand-full of rose-flowr<HI REND="italic">is</HI></L>
<L>And cast in fresch, of red colowr<HI REND="italic">is,</HI></L>
<L>And menge hem to-geder<HI REND="italic">e</HI> saw[n] del[a]y,</L>
<L>As well as þ<HI REND="italic">ou</HI> [ever] may, <MILESTONE N="60"/></L>
<L>And in a poket þ<HI REND="italic">ou</HI> it do, <MILESTONE N="1480"/> <NOTE PLACE="foot">61 poketh <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>þat þe wat<HI REND="italic">er</HI> may renne þ<HI REND="italic">er</HI>-fro,</L>
<L>And ley it on þe hed þat hath gret werk,</L>
<L>And het yt ageyn, wh<HI REND="italic">an</HI>n it is sterk; <NOTE PLACE="foot">64 hetyth <HI REND="italic">Hs.</HI> stark <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>And wyth-in an nyth <HI REND="italic">and</HI> a day <MILESTONE N="65"/></L>
<L>All þe hed-werk schal away. <MILESTONE N="1485"/></L>
</DIV3>
<DIV3 TYPE="section">
<HEAD>For wo[u]ndys <HI REND="italic">in</HI> þe hed.</HEAD>
<L>Ȝyf a ma<HI REND="italic">n</HI> be wou<HI REND="italic">n</HI>dyd ille <MILESTONE N="31"/></L>
<L>And i<HI REND="italic">n</HI> hys heed hath wou<HI REND="italic">n</HI>dis grylle,</L>
<L>Betonye <HI REND="italic">and</HI> v<HI REND="italic">er</HI>ueyn þe[r]-to þ<HI REND="italic">ou</HI> take, <NOTE PLACE="foot">69 þer] þo <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>W<HI REND="italic">ith</HI> swynys grees a playst<HI REND="italic">er</HI> þ<HI REND="italic">ou</HI> make <MILESTONE N="70"/></L>
<L><PB N="297" REF="5"/>
And bynde to þe wou<HI REND="italic">n</HI>de faste, <MILESTONE N="35"/></L>
<L>And it schal be hol in haste.</L>
</DIV3>
<DIV3 TYPE="section">
<HEAD>For þe eyne.</HEAD>
<L>¶ Take rose <HI REND="italic">and</HI> rwe <HI REND="italic">and</HI> fenkele</L>
<L>And selydonye to-gedyr wele;</L>
<L>In somyr, qu<HI REND="italic">an</HI> alle þese gresys be<HI REND="italic">n</HI> i-take, <MILESTONE N="75"/></L>
<L>Stillid wat<HI REND="italic">er</HI> þ<HI REND="italic">er</HI>-of lat make. <MILESTONE N="40"/></L>
</DIV3>
<DIV3 TYPE="section">
<HEAD>For þe syth.</HEAD>
<L>¶ þis is p<HI REND="italic">ro</HI>wyd thy<HI REND="italic">n</HI>ge for þe syth,</L>
<L>To clensyn þe eyne <HI REND="italic">and</HI> make he<HI REND="italic">m</HI> bryth:</L>
<L>Take rwe [and] heysele <HI REND="italic">and</HI> me<HI REND="italic">n</HI>g ys w<HI REND="italic">ith</HI> hony</L>
<L>For wattryd eyne <HI REND="italic">and</HI> to grety, <MILESTONE N="80"/></L>
<L>And stampe alle togedir bedene <MILESTONE N="45"/></L>
<L>And wry<HI REND="italic">n</HI>g <HI REND="italic">is</HI> thorow a cloth clene; <NOTE PLACE="foot">82 <HI REND="italic">oder</HI> wry<HI REND="italic">n</HI>g<HI REND="italic">es?</HI></NOTE></L>
<L>And þis d<HI REND="italic">ri</HI>nke xal forth ano<HI REND="italic">n</HI></L>
<L>Slaky<HI REND="italic">n</HI> þe terys eu<HI REND="italic">er</HI>ychon. <NOTE PLACE="foot">84 wattry terys <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
</DIV3>
<DIV3 TYPE="section">
<HEAD>For eyne.</HEAD>
 <L>¶ For helpe of syth mekyl I hawe sowth <MILESTONE N="85"/></L>
<L>And mor<HI REND="italic">e</HI> to telle let wil I no[w]t[h]: <MILESTONE N="50"/></L>
<L>Late gadre an hep of red[e] snayl[is]</L>
<L>þ<HI REND="italic">at</HI> crepy<HI REND="italic">n</HI> abowte i<HI REND="italic">n</HI> reyn and haylys,</L>
<L>And sethe is i<HI REND="italic">n</HI> welle-wat<HI REND="italic">er</HI> wel, <NOTE PLACE="foot">89 <HI REND="italic">a. r. von späterer hand:</HI> oleu<HI REND="italic">m</HI> testudinis.</NOTE></L>
<L>And þa<HI REND="italic">n</HI>ne gadir of þe gres il del <MILESTONE N="90"/> <NOTE PLACE="foot">90 dell <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>And grese þi<HI REND="italic">n</HI> eyne well w<HI REND="italic">ith</HI>-al, <MILESTONE N="55"/></L>
<L>And sone þi syth amende schal.</L>
</DIV3>
<DIV3 TYPE="section">
<HEAD>For eyne.</HEAD>
<L>¶ A medicyne is ȝet for eyne bote:</L>
<L>To take þe jus of fenkel-rote</L>
<L>And droppy<HI REND="italic">n</HI> i<HI REND="italic">n</HI> þe eyne bothe ewe <HI REND="italic">and</HI> morwe; <MILESTONE N="95"/></L>
<L>þe peyne xal slake <HI REND="italic">and</HI> þe sorwe. <MILESTONE N="60"/></L>
</DIV3>
<DIV3 TYPE="section"> 
<HEAD>For defhed of þe heed.</HEAD>
<L>¶ For defhed of hed <HI REND="italic">and</HI> for dul hery<HI REND="italic">n</HI>ge</L>
<L>I fynde wrete dyu<HI REND="italic">er</HI>s thynge:</L>
<L>Take o porcyon of borys vryne</L>
<L>And me<HI REND="italic">n</HI>ge it w<HI REND="italic">ith</HI> hony, good <HI REND="italic">and</HI> fyne, <MILESTONE N="100"/></L>
<L>And i<HI REND="italic">n</HI> þe ere late it caste; <MILESTONE N="37" UNIT="P."/> <MILESTONE N="65"/></L>
<L>þe herynge schal ame<HI REND="italic">n</HI>de in haste.</L>
</DIV3>
<DIV3 TYPE="section"> 
<HEAD>For þe hed.</HEAD>
<L>¶ Ȝif in þe ere be ony fowle thy<HI REND="italic">n</HI>ge,</L>
<L>Or fylth þ<HI REND="italic">at</HI> lettyth þin herynge,</L>
<L>[With] chyldys vryne þi<HI REND="italic">n</HI> ere fowe <MILESTONE N="105"/></L>
<L>And helpe þi<HI REND="italic">n</HI> ere on a throwe. <MILESTONE N="70"/></L>
</DIV3>
<DIV3 TYPE="section"> 
<HEAD>Alia p<HI REND="italic">ro</HI>bata.</HEAD>
<L>¶ Late take a gres i<HI REND="italic">n</HI> som<HI REND="italic">er</HI>-sesou<HI REND="italic">n</HI></L>
<L>þ<HI REND="italic">at</HI> men clepe pedelyou<HI REND="italic">n,</HI></L>
<L>And take þe jus <HI REND="italic">and</HI> an hard ey</L>
<L>And do þe schelle all awey, <MILESTONE N="110"/></L>
<L>And hawe þis wro<HI REND="italic">n</HI>gyn <HI REND="italic">and</HI> i<HI REND="italic">n</HI> ere don; <MILESTONE N="75"/></L>
<L>It schal ame<HI REND="italic">n</HI>de þi<HI REND="italic">n</HI> hery<HI REND="italic">n</HI>ge ano<HI REND="italic">n.</HI></L>
</DIV3>
<DIV3 TYPE="section">
<PB N="298" REF="6"/>
<HEAD>Alia medicina.</HEAD> 
<L>¶ þe jws of betonye is ȝet þe best, <NOTE PLACE="foot">113 betanye <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>And stampe it, þa<HI REND="italic">n</HI>ne late it reste;</L>
<L>And qu<HI REND="italic">an</HI> it is al cler <HI REND="italic">and</HI> bryth, <MILESTONE N="115"/></L>
<L>W<HI REND="italic">ith</HI> wolle late it þ<HI REND="italic">er</HI>-inne be [dyth]. <MILESTONE N="80"/> <NOTE PLACE="foot">116 be don þ<HI REND="italic">er</HI>-inne <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
</DIV3>
<DIV3 TYPE="section"> 
<HEAD>Alia medicina p<HI REND="italic">ro</HI>bata.</HEAD>
<L>¶ Take an onyown, good <HI REND="italic">and</HI> hard,</L>
<L>And make an hole i<HI REND="italic">n</HI> þe mydward</L>
<L>And por<HI REND="italic">e</HI> þ<HI REND="italic">er</HI>-i<HI REND="italic">n</HI>ne hony, good <HI REND="italic">and</HI> schyre,</L>
<L>And rost to-gedyr i<HI REND="italic">n</HI> þe fyre; <MILESTONE N="120"/></L>
<L>And qu<HI REND="italic">an</HI> it is rostyd wel thorow-oute, <MILESTONE N="85"/></L>
<L>þa<HI REND="italic">n</HI>ne late it be wro<HI REND="italic">n</HI>ge tho<HI REND="italic">ru</HI> a cloute</L>
<L>And pore in þe ere al at ewy<HI REND="italic">n;</HI></L>
<L>And of þe ewyll xal no-thy<HI REND="italic">n</HI>ge blewy<HI REND="italic">n.</HI></L>
</DIV3>
<DIV3 TYPE="section"> 
<HEAD>For v<HI REND="italic">er</HI>my<HI REND="italic">n</HI> i<HI REND="italic">n</HI> þe ere.</HEAD>
<L>¶ Ȝif þ<HI REND="italic">at</HI> wormys ben waxe grylle <MILESTONE N="125"/></L>
<L>In ma<HI REND="italic">n</HI>nys ere <HI REND="italic">and</HI> grewe hy<HI REND="italic">m</HI> ille, <MILESTONE N="90"/></L>
<L>þe jus of wodby<HI REND="italic">n</HI>de eu<HI REND="italic">er</HI>y sesou<HI REND="italic">n</HI></L>
<L>May al hot in hys er<HI REND="italic">e</HI> be don;</L>
<L>And alle þe wormys sone ano<HI REND="italic">n,</HI></L>
<L>þe boke seyth, it wyll hem slon, <MILESTONE N="130"/></L>
<L>And al þe peyne <HI REND="italic">and</HI> al þe damage <MILESTONE N="95"/></L>
<L>Hastyleche schall aswage.</L>
</DIV3>
<DIV3 TYPE="section"> 
<HEAD>Medicine an<HI REND="italic">te</HI> d<HI REND="italic">i</HI>cte.</HEAD>
<L>¶ Take jws of sentorye a good del</L>
<L>And sethe i<HI REND="italic">n</HI> good old ale ildel</L>
<L>And por<HI REND="italic">e</HI> þ<HI REND="italic">er</HI>to þe þryd[d]e part wy<HI REND="italic">n</HI> <MILESTONE N="135"/></L>
<L>And plawe is to-gedyr wel <HI REND="italic">and</HI> fyne, <MILESTONE N="100"/></L>
<L>Scome of þ<HI REND="italic">e</HI> ou<HI REND="italic">er</HI>est twye or thrye</L>
<L>And þa<HI REND="italic">n</HI>ne late it stonde kole <HI REND="italic">and</HI> drye, <NOTE PLACE="foot">138 kele <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>And qu<HI REND="italic">an</HI> it be cold <HI REND="italic">and</HI> thycke of kynde,</L>
<L>Ilke day þ<HI REND="italic">ou</HI> xalt hawe i<HI REND="italic">n</HI> my<HI REND="italic">n</HI>de <MILESTONE N="140"/></L>
<L>Fastande to vse sponfull thre, <MILESTONE N="105"/></L>
<L>Till his sekenesse war[is]ched be.</L>
<L>þis d<HI REND="italic">ri</HI>nke xal fyen fro þi<HI REND="italic">n</HI> herte</L>
<L>Glet <HI REND="italic">and</HI> rewme <HI REND="italic">and</HI> peynys smerte,</L>
<L>And makyn hy<HI REND="italic">m</HI> hwngry for to ete <MILESTONE N="145"/></L>
<L>As a qwert ma<HI REND="italic">n</HI> al man<HI REND="italic">er</HI> mete. <MILESTONE N="110"/></L>
</DIV3>
<DIV3 TYPE="section"> 
<HEAD>For bolny<HI REND="italic">n</HI>g in þe armys.</HEAD>
<L>¶ Ȝif me<HI REND="italic">n</HI>nys armys ben bolned grete,</L>
<L>Take schepys talwe <HI REND="italic">and</HI> flo<HI REND="italic">ur</HI> of qwete,</L>
<L>And jws of ache do take þ<HI REND="italic">er</HI>-to</L>
<L>And sethe hem wel to-gedyr so, <MILESTONE N="150"/></L>
<L>And as hot as it comyth owte of þe pa<HI REND="italic">n</HI>ne, <MILESTONE N="115"/></L>
<L>Late make a playst<HI REND="italic">er</HI> þ<HI REND="italic">er</HI>-of þa<HI REND="italic">n</HI>ne</L>
<L>And bynde it on þe arm faste,</L>
<L>And þe bolny<HI REND="italic">n</HI>ge xal swage i<HI REND="italic">n</HI> haste.</L>
</DIV3>
<DIV3 TYPE="section">
<HEAD>For rancle of venem<HI REND="italic">us</HI> bytynge.</HEAD>
<L>¶ In cas rancle be-falle of veny<HI REND="italic">m,</HI> <MILESTONE N="155"/></L>
<L>As of jra<HI REND="italic">n</HI>nys or podys or v<HI REND="italic">er</HI>myn, <MILESTONE N="120"/> <NOTE PLACE="foot">156 jrau<HI REND="italic">n</HI>ys?</NOTE></L>
<L><PB N="299" REF="7"/>
Take flo<HI REND="italic">ur</HI> of barly <HI REND="italic">and</HI> e[i]syle or wy<HI REND="italic">n</HI></L>
<L>And hony, <HI REND="italic">and</HI> me<HI REND="italic">n</HI>g es w<HI REND="italic">ith</HI> seed of lyn</L>
<L>And plawe well to-geder<HI REND="italic">e</HI> ilcon,</L>
<L>þa<HI REND="italic">n</HI>ne wyl þis playst<HI REND="italic">er</HI> al ra<HI REND="italic">n</HI>cles slon. <MILESTONE N="160"/></L>
</DIV3>
<DIV3 TYPE="section"> 
<HEAD>To stau<HI REND="italic">n</HI>che bledy<HI REND="italic">n</HI>ge at þe nose.</HEAD>
<L>A ma<HI REND="italic">n</HI> þ<HI REND="italic">at</HI> wyll han helpe at nede <MILESTONE N="38." UNIT="P."/> <MILESTONE N="125"/></L>
<L>And mekyl at his nose blede, <NOTE PLACE="foot">162 And se a ma<HI REND="italic">n</HI> mekyl <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>Take hy<HI REND="italic">m</HI> p<HI REND="italic">er</HI>uenk, a gres wol cowthe,</L>
<L>And hold atwyx his teth i<HI REND="italic">n</HI> his mowth;</L>
<L>In al þ<HI REND="italic">at</HI> tyme, þ<HI REND="italic">at</HI> it be þor<HI REND="italic">e,</HI> <MILESTONE N="165"/> <NOTE PLACE="foot">165 þor<HI REND="italic">e]</HI> ȝer<HI REND="italic">e Hs.</HI></NOTE></L>
<L>He ne schal blede no drope more. <MILESTONE N="130"/></L>
</DIV3>
<DIV3 TYPE="section"> 
<HEAD>For þe toth∣ake, þ<HI REND="italic">er</HI> w<HI REND="italic">er</HI>m<HI REND="italic">is</HI> ben.</HEAD> 
<L>Take plaunteyne <HI REND="italic">and</HI> wasshe it wel,<NOTE PLACE="foot">167 playn∣t eyne <HI REND="italic">Hs.</HI> whasse it well <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>And schepis talwe, my<HI REND="italic">n</HI>ge þis ildel,</L>
<L>Be þe sor half anoy<HI REND="italic">n</HI>te þe cheke-bon, <NOTE PLACE="foot">169 <HI REND="italic">a. r.</HI> v<HI REND="italic">er</HI>m<HI REND="italic">is Hs.</HI></NOTE></L>
<L>þe wormys xul comy<HI REND="italic">n</HI> owt eu<HI REND="italic">er</HI>i-chon. <MILESTONE N="170"/> <NOTE PLACE="foot">170 vormys <HI REND="italic">Hs</HI></NOTE></L>
</DIV3>
<DIV3 TYPE="section"> 
<HEAD>For w<HI REND="italic">er</HI>mys i<HI REND="italic">n</HI> þe wombe.</HEAD>
<L>Now I xal telle, as I wrete fy<HI REND="italic">n</HI>de: <MILESTONE N="135"/> <NOTE PLACE="foot">171 f. <HI REND="italic">a. r. und im texte</HI> v<HI REND="italic">er</HI>mys <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>Ȝif i<HI REND="italic">n</HI> ma<HI REND="italic">n</HI>nys body w<HI REND="italic">er</HI>mys gry<HI REND="italic">n</HI>de,</L>
<L>Take mylfoly <HI REND="italic">and</HI> flo<HI REND="italic">ur and</HI> comy<HI REND="italic">n</HI></L>
<L>And meng <HI REND="italic">is</HI> w<HI REND="italic">ith</HI> eysyl or egyr wy<HI REND="italic">n</HI></L>
<L>And bynde it on þe nowele i<HI REND="italic">n</HI> a clout, <MILESTONE N="175"/></L>
<L>And queke or dede þe w<HI REND="italic">er</HI>m<HI REND="italic">is</HI> xal owt. <MILESTONE N="140"/> <NOTE PLACE="foot">176 v<HI REND="italic">er</HI>m<HI REND="italic">is Hs.</HI></NOTE></L>
</DIV3>
<DIV3 TYPE="section">
<HEAD>¶ For hym þat for-lesyth hys speche, a medycine.</HEAD>
<L>Ȝif a ma<HI REND="italic">n</HI> for sekenesse hat[h] leyde speche,</L>
<L>þis medecy<HI REND="italic">n</HI> I wil ȝow teche:</L>
<L>Take violet <HI REND="italic">and</HI> pulyoll ryall</L>
<L>And grynd hem [wel] te-gedyr small, <MILESTONE N="180"/></L>
<L>And lete hy<HI REND="italic">m</HI> dry<HI REND="italic">n</HI>ke þe jws ful thy<HI REND="italic">n</HI>ne <MILESTONE N="145"/></L>
<L>And por<HI REND="italic">e</HI> þ<HI REND="italic">er</HI>-of his ere w<HI REND="italic">ith</HI>-i<HI REND="italic">n</HI>ne,</L>
<L>And as þese maistris cordy<HI REND="italic">n and</HI> seyn,</L>
<L>He xal take his speche agey<HI REND="italic">n.</HI></L>
</DIV3>
<DIV3 TYPE="section">
<HEAD>For hem þat may noȝt holdyn vryne, a medycine.</HEAD>
<L>¶ In werd ben me<HI REND="italic">n and</HI> wome<HI REND="italic">n</HI> bolde <MILESTONE N="185"/></L>
<L>þ<HI REND="italic">at</HI> þ<HI REND="italic">er</HI> stale mown not holde, <MILESTONE N="150"/> <NOTE PLACE="foot">186 mow<HI REND="italic">n</HI>n <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>A swynys clawe he<HI REND="italic">m</HI> behow<HI REND="italic">ith</HI> to take <NOTE PLACE="foot">187 <HI REND="italic">klein a. r. (spätere hand?):</HI> porc<HI REND="italic">us.</HI></NOTE></L>
<L>And bre<HI REND="italic">n</HI>ne it <HI REND="italic">and</HI> poudir þ<HI REND="italic">er</HI>of mak[e] <NOTE PLACE="foot">188 mak[e], <HI REND="italic">das</HI> e <HI REND="italic">ist durch das einbinden unsichtbar geworden.</HI></NOTE></L>
<L>And vsyn it i<HI REND="italic">n</HI> dry[n]ke <HI REND="italic">and</HI> mete,</L>
<L>Ȝif hee wyl her<HI REND="italic">e</HI> helth[e] gete. <MILESTONE N="190"/></L>
</DIV3>
<DIV3 TYPE="section">
<PB N="300" REF="8"/>
<HEAD>For hem þat mow noȝt well pysse, a medicyne.</HEAD>
<L>¶ Many a gret holdyng [han] <HI REND="italic">and</HI> pyne <MILESTONE N="155"/> <NOTE PLACE="foot">191 peyne <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>þ<HI REND="italic">at</HI> mow not pysse ne make vrine.</L>
<L>Late hy<HI REND="italic">m</HI> take þe cheriston mete</L>
<L>And w<HI REND="italic">ith</HI> holy watir it dry<HI REND="italic">n</HI>ke <HI REND="italic">and</HI> ete,</L>
<L>And hawe good hope i<HI REND="italic">n</HI> God alm[i]th, <MILESTONE N="195"/></L>
<L>And he xal hawe helpe, I plyth. <MILESTONE N="160"/></L>
</DIV3>
<DIV3 TYPE="section"> 
<HEAD>For hem þ<HI REND="italic">at</HI> pysse blod.</HEAD>
<L>¶ And þ<HI REND="italic">er</HI> be men þ<HI REND="italic">at</HI> pysse blod;</L>
<L>Many medesyne þ<HI REND="italic">er</HI>-for<HI REND="italic">e</HI> is good:</L>
<L>Woderowe is þ<HI REND="italic">er</HI>fore good <HI REND="italic">and</HI> fyn,</L>
<L>To dry<HI REND="italic">n</HI>ke hot w<HI REND="italic">ith</HI> ale or wy<HI REND="italic">n.</HI> <MILESTONE N="200"/></L>
</DIV3>
<DIV3 TYPE="section"> 
<HEAD>For seke <HI REND="italic">and</HI> sore pappys.</HEAD>
<L>Take dowys donge <HI REND="italic">and</HI> hony, wel gro[u]nde, <MILESTONE N="165"/></L>
<L>And te<HI REND="italic">m</HI>p<HI REND="italic">er</HI> þ<HI REND="italic">er</HI>-w<HI REND="italic">ith</HI> wax a stou<HI REND="italic">n</HI>de,</L>
<L>A playst<HI REND="italic">er</HI> ley þe pappe vpon,</L>
<L>And þe bolnyng xal ou<HI REND="italic">er</HI> gon.</L>
</DIV3>
<DIV3 TYPE="section">
<HEAD>For þe gowte.</HEAD>
<L>Take jws of rubarbe ful aney <MILESTONE N="205"/></L>
<L>And as mekyl of eysyl, I þe sey, <MILESTONE N="170"/></L>
<L>—And þ<HI REND="italic">at</HI> þe eysyl be scharp <HI REND="italic">and</HI> soure!—</L>
<L>And me<HI REND="italic">n</HI>ge it w<HI REND="italic">ith</HI> a porciou<HI REND="italic">n</HI> of barly-flo<HI REND="italic">ur,</HI></L>
<L>And on a flaxene clout spred it clene</L>
<L>And bynd it þ<HI REND="italic">er</HI> þe goute is most sene. <MILESTONE N="210"/></L>
</DIV3>
<DIV3 TYPE="section"> 
<HEAD>For þe gowte∣festyr.</HEAD>
<L>Take olye of rubarbe <HI REND="italic">and</HI> alema<HI REND="italic">n</HI>d <MILESTONE N="175"/></L>
<L>þ<HI REND="italic">at</HI> wel togedir be<HI REND="italic">n</HI> te<HI REND="italic">m</HI>p<HI REND="italic">er</HI>id <HI REND="italic">and</HI> mey<HI REND="italic">n</HI>gd, <NOTE PLACE="foot">212 mey<HI REND="italic">n</HI>gt <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>W<HI REND="italic">ith</HI> þis playst<HI REND="italic">er</HI> of flaxen clo(w)t <NOTE PLACE="foot">213 clo(w)th <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>Bynd þe soor festeryd wel abowte;</L>
<L>And ȝif þ<HI REND="italic">er</HI> be in hole or wou<HI REND="italic">n</HI>de, <MILESTONE N="215"/> <MILESTONE N="39" UNIT="P."/></L>
<L>Por<HI REND="italic">e</HI> þ<HI REND="italic">er</HI>-in þe jws, or it be bou<HI REND="italic">n</HI>de; <MILESTONE N="180"/></L>
<L>And as good lechys alle seyn,</L>
<L>Men xul þ<HI REND="italic">er</HI>-to no<HI REND="italic">n</HI> oþ<HI REND="italic">er</HI> thy<HI REND="italic">n</HI>g ley<HI REND="italic">n.</HI></L>
</DIV3>
<DIV3 TYPE="section">
<HEAD>For to wete, ȝif a worm be in þe festre, a medicine.</HEAD>
<L>¶ Take a porcyow<HI REND="italic">n</HI> of fresche chese</L>
<L>And wynd it i<HI REND="italic">n</HI> hony al be[t]wese, <MILESTONE N="220"/></L>
<L>And ou<HI REND="italic">er</HI> al nyght it be bou<HI REND="italic">n</HI>de; <MILESTONE N="185"/></L>
<L>On morwe holyd ȝif it be fou<HI REND="italic">n</HI>de,</L>
<L>Wete þ<HI REND="italic">ou</HI> wel þa<HI REND="italic">n</HI>ne i-wys,</L>
<L>þ<HI REND="italic">at</HI> a worm þ<HI REND="italic">er</HI>-in[ne] is!</L>
</DIV3>
<DIV3 TYPE="section">
<HEAD>For to knowe þe festre hoot <HI REND="italic">and</HI> cold, bona regula.</HEAD>
<L>¶ As lechys mowne i<HI REND="italic">n</HI> bokys sen, <MILESTONE N="225"/></L>
<L>To man<HI REND="italic">er</HI> of festeris þ<HI REND="italic">er</HI> ben: <MILESTONE N="190"/></L>
<L>þe ton is cold <HI REND="italic">and</HI> gnawande, <NOTE PLACE="foot">227 knaw∣ande <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>þe toþ<HI REND="italic">er</HI> is hot <HI REND="italic">and</HI> b[r]ennande;</L>
<L><PB N="301" REF="9"/>
þe cold hath a str[o]ute hole <HI REND="italic">and</HI> noyous, <NOTE PLACE="foot">229 stryte <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>þe hote a w[o]und hole <HI REND="italic">and</HI> mor<HI REND="italic">e</HI> p<HI REND="italic">er</HI>ylows. <MILESTONE N="230"/> <NOTE PLACE="foot">230 wynd <HI REND="italic">Hs.</HI> p<HI REND="italic">er</HI>lyows <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>Diu<HI REND="italic">er</HI>ce medecynys þ<HI REND="italic">er</HI>-for<HI REND="italic">e</HI> I fynde, <MILESTONE N="195"/></L>
<L>For þei ben noȝt of on[e] kinde: <NOTE PLACE="foot">232 kende <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>þe cold festre xal be holyd w<HI REND="italic">ith</HI> hete,</L>
<L>And coldhed xal þe hete beete;</L>
<L>And comelyche so xal be-falle <MILESTONE N="235"/></L>
<L>In medesynis in lechecraft alle. <MILESTONE N="200"/></L>
</DIV3>
<DIV3 TYPE="section">
<HEAD>For þe brennand festre good medicine.</HEAD>
<L>¶ Of cler hony <HI REND="italic">and</HI> rye-flo<HI REND="italic">ur</HI> late bake a kake,</L>
<L>As hard as me<HI REND="italic">n</HI> may it make,</L>
<L>And ley't to þe hole of þe festeryd sor,</L>
<L>And wha<HI REND="italic">n</HI>ne it waxit[h] nesche, ley anoþ<HI REND="italic">er</HI> þor; <MILESTONE N="240"/></L>
<L>And so it schal holy<HI REND="italic">n,</HI> as maystris sey<HI REND="italic">n,</HI> <MILESTONE N="205"/></L>
<L>Schal me<HI REND="italic">n</HI> þ<HI REND="italic">er</HI>to no<HI REND="italic">n</HI> oþ<HI REND="italic">er</HI> thynge leyn. <NOTE PLACE="foot">242 leyne <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
</DIV3>
<DIV3 TYPE="section">
<HEAD>For þe cold festre goo[d] medicine.</HEAD>
<L>¶ Take jws of launsele, I seye,</L>
<L>W<HI REND="italic">ith</HI> þe whyte of tweyne eyre</L>
<L>And a porcyou<HI REND="italic">n</HI> of rye-mele, <MILESTONE N="245"/></L>
<L>And late it well to-geder welle <MILESTONE N="210"/></L>
<L>And i<HI REND="italic">n</HI> þe festre do it leye, <NOTE PLACE="foot">247 leyne <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>Tyl be hi[m]-self it falle aweye. <NOTE PLACE="foot">248 þe self <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>To make a newe þa<HI REND="italic">n</HI>ne swythe þ<HI REND="italic">ou</HI> do,</L>
<L>Til it be hool, do ley þ<HI REND="italic">er</HI>to! <MILESTONE N="250"/></L>
</DIV3>
<DIV3 TYPE="section">
<HEAD>For to hole þe cankyr good medicine.</HEAD>
<L>¶ Take a porciou<HI REND="italic">n</HI> of bacwn lene <MILESTONE N="215"/></L>
<L>And bre<HI REND="italic">n</HI>ne it al i<HI REND="italic">n</HI> powd<HI REND="italic">er</HI> clene,</L>
<L>And do wasche þe cankyr sone ano<HI REND="italic">n</HI></L>
<L>And caste þe powdyr þ<HI REND="italic">er</HI>i<HI REND="italic">n</HI> ano<HI REND="italic">n.</HI></L>
<L>Take þe fayrest of þe qwete <MILESTONE N="255"/></L>
<L>And do it smal to-gedyr bete, <MILESTONE N="220"/></L>
<L>And menge it w<HI REND="italic">ith</HI> mylk of woma<HI REND="italic">n</HI> mylde</L>
<L>þ<HI REND="italic">at</HI> hat[h] bory<HI REND="italic">n</HI> a knawe-chylde.</L>
</DIV3>
<DIV3 TYPE="section">
<HEAD>For þe felou<HI REND="italic">n</HI> þat waxit[h] on bletchys.</HEAD>
<L>Ȝif a felou<HI REND="italic">n</HI> waxe ful of blechis ou<HI REND="italic">er</HI>-al,</L>
<L>Take plauntey<HI REND="italic">n and</HI> gry<HI REND="italic">n</HI>de it smal <MILESTONE N="260"/> <NOTE PLACE="foot">260 playntey<HI REND="italic">n Hs.</HI></NOTE></L>
<L>And anoy<HI REND="italic">n</HI>te þe felou<HI REND="italic">n</HI> fryst w<HI REND="italic">ith</HI> þe jws wel, <MILESTONE N="225"/></L>
<L>An playst<HI REND="italic">er</HI> ley þ<HI REND="italic">er</HI>-on on þe toþ<HI REND="italic">er</HI> del. <NOTE PLACE="foot">262 An] In <HI REND="italic">Hs.</HI> dell <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
</DIV3>
<DIV3 TYPE="section">
<PB N="302" REF="10"/> 
<HEAD>Salwe for wou<HI REND="italic">n</HI>dys.</HEAD>
<L>¶ Take sanycle and grynde it smal <MILESTONE N="40" UNIT="P."/></L>
<L>And þe crop of þe brembelys w<HI REND="italic">ith</HI>-all,</L>
<L>þe crop of þe reed worte do þ<HI REND="italic">er</HI>-to <MILESTONE N="265"/></L>
<L>And plawnteyne <HI REND="italic">and</HI> vyolette also; <MILESTONE N="230"/></L>
<L>þe crop of þe reed nettyle forȝete þ<HI REND="italic">ou</HI> noȝt,</L>
<L>Also smalache þ<HI REND="italic">er</HI>-to [be] browthe;</L>
<L>And ȝet take rwe of bytt<HI REND="italic">er</HI> sawo<HI REND="italic">ur</HI></L>
<L>And smal consowde w<HI REND="italic">ith</HI> þe whyte flo<HI REND="italic">ur,</HI> <MILESTONE N="270"/></L>
<L>And þ<HI REND="italic">at</HI> hee ben gaderyd in somerys day <MILESTONE N="235"/></L>
<L>And sothyn to-gedyr w<HI REND="italic">ith</HI> botyr of may!</L>
<L>Sythyn make here-of salwe o rythe,</L>
<L>For eu<HI REND="italic">er</HI>y wou<HI REND="italic">n</HI>de þis is bote, I plythe.</L>
</DIV3>
<DIV3 TYPE="section"> 
<HEAD>To hele a fresche wou<HI REND="italic">n</HI>de.</HEAD>
<L>¶ Fryst it mwst wasched be <MILESTONE N="275"/></L>
<L>Wyth vryne of ma<HI REND="italic">n</HI>nys p<HI REND="italic">re</HI>wyte, <MILESTONE N="240"/></L>
<L>And lat it þ<HI REND="italic">er</HI>-on so ly[e]n ay, <NOTE PLACE="foot">277 latyn it <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE> <NOTE PLACE="foot">277 f. <HI REND="italic">in einer zeile.</HI></NOTE></L>
<L>Til it be on þe toþ<HI REND="italic">er</HI> day.</L>
<L>And þa<HI REND="italic">n</HI>ne a qwyte onyou<HI REND="italic">n and</HI> salt þ<HI REND="italic">ou</HI> take</L>
<L>And g(r)ynde it to-gedir, a playst<HI REND="italic">er</HI> to make, <MILESTONE N="280"/></L>
<L>And bynde it clene vp-on þe soor, <MILESTONE N="245"/></L>
<L>þ<HI REND="italic">er</HI>-to ne thar come no thynge mor<HI REND="italic">e.</HI></L>
</DIV3>
<DIV3 TYPE="section"> 
<HEAD>Alia medicina.</HEAD>
<L>And ȝet anoþ<HI REND="italic">er</HI> thyng hawe I fou<HI REND="italic">n</HI>de</L>
<L>þ<HI REND="italic">at</HI> medecyne is for sweche a wou<HI REND="italic">n</HI>de:</L>
<L>Late sethe an onyou<HI REND="italic">n and</HI> mynte w<HI REND="italic">ith</HI>-all <MILESTONE N="285"/> <NOTE PLACE="foot">285 Late] Take <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>And grynde is wyth salt to-gedir smal <MILESTONE N="250"/></L>
<L>And bynd ys to þe soor to dayis or thre,</L>
<L>Thorow helpe of God sone hool schal he be. <NOTE PLACE="foot">288 schal he hool <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
</DIV3>
<DIV3 TYPE="section"> 
<HEAD>For wou<HI REND="italic">n</HI>dis i<HI REND="italic">n</HI> ma<HI REND="italic">n</HI>nys heed.</HEAD>
<L>¶ Ȝif þ<HI REND="italic">ou</HI> hawe i<HI REND="italic">n</HI> þin heed a wo[u]nde,</L>
<L>Take betonye, qwer<HI REND="italic">e</HI> it may be fou<HI REND="italic">n</HI>de, <MILESTONE N="290"/> <NOTE PLACE="foot">290 betanye <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>A[nd] me<HI REND="italic">n</HI>ge it w<HI REND="italic">ith</HI> gres of a swyne, <MILESTONE N="255"/></L>
<L>And no<HI REND="italic">n</HI> oþ<HI REND="italic">er</HI> salwe ther-by that lyn. <NOTE PLACE="foot">292 ther-by thar] thar be þe wou<HI REND="italic">n</HI>de <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
</DIV3>
<DIV3 TYPE="section">
<HEAD>Alia.</HEAD>
<L>Also I fynde wrete for a wou<HI REND="italic">n</HI>de <NOTE PLACE="foot">293 f. <HI REND="italic">in einer z.</HI></NOTE></L>
<L>þ<HI REND="italic">at</HI> I wyl ȝow telle þis stou<HI REND="italic">n</HI>de:</L>
<L>Take salt <HI REND="italic">and</HI> gres of swyne <HI REND="italic">and</HI> v<HI REND="italic">er</HI>weyne, <MILESTONE N="295"/> <MILESTONE N="41" UNIT="P."/></L>
<L>It wyll make þe wou<HI REND="italic">n</HI>de hol <HI REND="italic">and</HI> seyne. <MILESTONE N="260"/> <NOTE PLACE="foot">296 And it <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
</DIV3>
<DIV3 TYPE="section"> 
<HEAD>For a betyn wou<HI REND="italic">n</HI>de medicyn.</HEAD>
<L>¶ Ȝif a gret wou<HI REND="italic">n</HI>de w<HI REND="italic">ith</HI> beste be betyn,</L>
<L>Or w<HI REND="italic">ith</HI> a wepy<HI REND="italic">n</HI> wyckydly smetyn,</L>
<L>Take garlek <HI REND="italic">and</HI> hony <HI REND="italic">and</HI> an eyis ȝelke</L>
<L>And do hem to-gedyr wel bete <HI REND="italic">and</HI> welke; <MILESTONE N="300"/> <NOTE PLACE="foot">300 wolke <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>It schal drywy<HI REND="italic">n</HI> owte all þe peyne <MILESTONE N="265"/></L>
<L>W<HI REND="italic">ith</HI>-owte gret spetynge or oþer peyne.</L>
</DIV3>
<DIV3 TYPE="section"> 
<HEAD>For to swage a rankle good medycine.</HEAD>
<L>¶ Take frankencens <HI REND="italic">and</HI> qwete-mele</L>
<L>And jws of walwort <HI REND="italic">and</HI> of morele,</L>
<L><PB N="303" REF="11"/>
þe jws of ache þ<HI REND="italic">er</HI>-to ȝet schall gon <MILESTONE N="305"/></L>
<L>And of erbe benet <HI REND="italic">and</HI> humlok—þei bothe ar on, <MILESTONE N="270"/></L>
<L>And bray is well w<HI REND="italic">ith</HI> swynys gres</L>
<L>And make a playstyr of good reles;</L>
<L>Do leye þis playstyr þe rank[l]e vp-on,</L>
<L>And al þe ranclynge schall owyr gon; <MILESTONE N="310"/> <NOTE PLACE="foot">310 rancelynge <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>And þow it drye, þese maystrys seyn, <MILESTONE N="275"/> <NOTE PLACE="foot">311 seyne <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>It may be chafyd <HI REND="italic">and</HI> leyd ageyn. <NOTE PLACE="foot">312 leyde ageyne <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
</DIV3>
<DIV3 TYPE="section"> 
<HEAD>Alia medicina.</HEAD>
<L>¶ Ȝet take a blew cloth þ<HI REND="italic">at</HI> be fyne</L>
<L>W<HI REND="italic">ith</HI> salt <HI REND="italic">and</HI> boyle it well w<HI REND="italic">ith</HI> wyn, <NOTE PLACE="foot">314 boyle <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>And ley it to þe rank[l]e al a day, <MILESTONE N="315"/> <NOTE PLACE="foot">315 <HI REND="italic">Vor</HI> ranke <HI REND="italic">ist</HI> wou<HI REND="italic">n</HI>de <HI REND="italic">durchgestrichen.</HI></NOTE></L>
<L>And þe rank[l]ynge schal swange away. <MILESTONE N="280"/></L>
</DIV3>
<DIV3 TYPE="section"> 
<HEAD>For bolny<HI REND="italic">n</HI>ge in þe knes medicine.</HEAD>
<L>¶ Ȝif þe knes ben bolned grete,</L>
<L>Take þe fayre flo<HI REND="italic">ur</HI> of þe qwete</L>
<L>And boyle [it] in watir, til it drye be, <NOTE PLACE="foot">319 boyled <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>þa<HI REND="italic">n</HI>ne in a clowte ley it to þe kne. <MILESTONE N="320"/></L>
</DIV3>
<DIV3 TYPE="section"> 
<HEAD>For bolny<HI REND="italic">n</HI>ge i<HI REND="italic">n</HI> þe schankys medicine.</HEAD>
<L>¶ Take walwort-rotys, styf <HI REND="italic">and</HI> starke, <MILESTONE N="285"/></L>
<L>Sothe wel in watir, pul of þe barke</L>
<L>And in a morter grynd it smal <NOTE PLACE="foot">323-26 <HI REND="italic">je 2 verse in einer zeile.</HI></NOTE></L>
<L>And stampe schepis talwe w<HI REND="italic">ith</HI>-all;</L>
<L>Do it clene al hoot i<HI REND="italic">n</HI> a clowt <MILESTONE N="325"/> <NOTE PLACE="foot">325 clowth <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>And bynde þe bolny<HI REND="italic">n</HI>ge þ<HI REND="italic">er</HI>-w<HI REND="italic">ith</HI> abowte. <MILESTONE N="290"/></L>
</DIV3>
<DIV3 TYPE="section">
<HEAD>For þe bol∣ny<HI REND="italic">n</HI>ge of þe genytaylys medicine.</HEAD>
<L>¶ A fayre medycyne ȝet telle I can <MILESTONE N="42" UNIT="P."/></L>
<L>For bolnynge of genytayles of ma<HI REND="italic">n,</HI></L>
<L>Bothe for elde <HI REND="italic">and</HI> for ȝinge, <NOTE PLACE="foot">329 ȝonge <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>For bolnynge <HI REND="italic">and</HI> all man<HI REND="italic">er</HI> bre<HI REND="italic">n</HI>nynge: <MILESTONE N="330"/></L>
<L>Lewys of lorer<HI REND="italic">e and</HI> rwe þ<HI REND="italic">ou</HI> take <MILESTONE N="295"/></L>
<L>And smal do hem brese <HI REND="italic">and</HI> make,</L>
<L>Take thre han[d]ful of þe ton</L>
<L>And as mekyl of þe toþ<HI REND="italic">er</HI> anon,</L>
<L>And make þ<HI REND="italic">er</HI>-of a playst<HI REND="italic">er</HI> clene <MILESTONE N="335"/></L>
<L>And bynd abowte þe genytayles bedene. <MILESTONE N="300"/></L>
<L>And ȝif þis ne helpe þe noȝt,</L>
<L>Anoþ<HI REND="italic">er</HI> medycyne þ<HI REND="italic">er</HI>-for<HI REND="italic">e</HI> hawe I sowth:</L> 
</DIV3>
<DIV3 TYPE="section">
<HEAD>Alia medicina.</HEAD>
<L>¶ Take þe lewys of þe reed docke,</L>
<L>þe tendronys in þe mydward awey do knocke <MILESTONE N="340"/></L>
<L>And sethe hem in wyn all hol i<HI REND="italic">n</HI> a pa<HI REND="italic">n</HI>ne <MILESTONE N="305"/></L>
<L>And ley hem aboute þe genytaylys þa<HI REND="italic">n</HI>ne.</L>
</DIV3>
<DIV3 TYPE="section"> 
<HEAD>For bre<HI REND="italic">n</HI>ny<HI REND="italic">n</HI>ge of þe verge.</HEAD>
<L>¶ þe mayst<HI REND="italic">er</HI> tellyth: ȝif þe verge be brente,</L>
<L>As man of woman may so be schente,</L>
<L>Thorow cas þ<HI REND="italic">at</HI> woma<HI REND="italic">n</HI> may be his bote <MILESTONE N="345"/></L>
<L>Off qwom his sekenesse be-gan þe rote: <MILESTONE N="310"/></L>
<L><PB N="304" REF="12"/>
Ȝe must wete, qwat I ȝow telle,</L>
<L>Hym behowyth ta watter<HI REND="italic">e</HI> at her<HI REND="italic">e</HI> welle;</L>
<L>And ȝif he (ne) mow þ<HI REND="italic">at</HI> woman tane</L>
<L>Anoþ<HI REND="italic">er</HI> medycyne he must hane: <MILESTONE N="350"/></L>
</DIV3>
<DIV3 TYPE="section"> 
<HEAD>Alia medicina.</HEAD>
<L>¶ Hym be-howyth to take seed of lyne <MILESTONE N="315"/></L>
<L>And boylyn it i<HI REND="italic">n</HI> mylke <HI REND="italic">and</HI> wyn</L>
<L>And don it hoot in a lethery<HI REND="italic">n</HI> hoodky<HI REND="italic">n</HI> <NOTE PLACE="foot">353 <HI REND="italic">Vor</HI> in <HI REND="italic">ein</HI> t <HI REND="italic">durchgestrichen.</HI></NOTE></L>
<L>And late his v<HI REND="italic">er</HI>ge hange þ<HI REND="italic">er</HI>-in,</L>
<L>And qwa<HI REND="italic">n</HI>ne it is cold, late it hete ageyne, <MILESTONE N="355"/></L>
<L>Boþ<HI REND="italic">e</HI> morwe<HI REND="italic">n and</HI> ewy<HI REND="italic">n</HI> þ<HI REND="italic">er</HI>-in late it l[e]yne. <MILESTONE N="320"/> <NOTE PLACE="foot">356 þ<HI REND="italic">er</HI>in late it leyne] late it þ<HI REND="italic">er</HI>in lyne <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
</DIV3>
<DIV3 TYPE="section"> 
<HEAD>Alia medicina.</HEAD>
<L>¶ Also ȝet þ<HI REND="italic">er</HI> is a good medycyne <MILESTONE N="43" UNIT="P."/></L>
<L>For bre<HI REND="italic">n</HI>ny<HI REND="italic">n</HI>ge of þe verge <HI REND="italic">and</HI> pyne:</L>
<L>Take malwys <HI REND="italic">and</HI> sawge, sothe<HI REND="italic">n</HI> i<HI REND="italic">n</HI> bryne, <NOTE PLACE="foot">359 swage <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>And take comy<HI REND="italic">n and</HI> caste þ<HI REND="italic">er</HI>-i<HI REND="italic">n</HI>ne <MILESTONE N="360"/></L>
<L>And mele of benys þ<HI REND="italic">ou</HI> take also, <MILESTONE N="325"/></L>
<L>A lytyl qwyte of eyryn late do þ<HI REND="italic">er</HI>to, <NOTE PLACE="foot">362 do] to <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>And jws of ache <HI REND="italic">and</HI> gres of a swyne</L>
<L>W<HI REND="italic">ith</HI> hony to-gedyr late menge þ<HI REND="italic">er</HI>-inne;</L>
<L>And qwa<HI REND="italic">n</HI>ne þis playstir is mad well <HI REND="italic">and</HI> fyne, <MILESTONE N="365"/></L>
<L>Well warme bynde it to þe verge to lyne. <MILESTONE N="330"/></L>
</DIV3>
<DIV3 TYPE="section">
<HEAD>Here be-gynnyth þe medicines for þe dropesye, to knowe bothe cold <HI REND="italic">and</HI> hoot.</HEAD>
<L>¶ The dropesye is a sekenes full m<HI REND="italic">er</HI>veylous <NOTE PLACE="foot">367 m<HI REND="italic">er</HI>velyous <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>And to ȝonge <HI REND="italic">and</HI> elde full p<HI REND="italic">er</HI>ylous; <NOTE PLACE="foot">368 p<HI REND="italic">er</HI>lyous <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>Thys maystyr tellyth to leryd <HI REND="italic">and</HI> lowe,</L>
<L>How he mowe þe dropesye knowe <MILESTONE N="370"/> <NOTE PLACE="foot">370 he] ȝe <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>And how he þ<HI REND="italic">at</HI> þ<HI REND="italic">er</HI>-in[ne] ben, <MILESTONE N="335"/> <NOTE PLACE="foot">371 he þ<HI REND="italic">at]</HI> þ<HI REND="italic">at</HI> he <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>How he mowne it knowe <HI REND="italic">and</HI> seen.</L>
<L>þ<HI REND="italic">er</HI> ben to man<HI REND="italic">er</HI> of dropesye,</L>
<L>As seyth þe maystyr i<HI REND="italic">n</HI> his mayst<HI REND="italic">ri</HI>[e]:</L>
<L>þe ton is hot, þe toþ<HI REND="italic">er</HI> cold; <MILESTONE N="375"/></L>
<L>þei wyl bothe slen a ma<HI REND="italic">n</HI> ful bold, <MILESTONE N="340"/></L>
<L>But ȝyf he hawe helpe redely</L>
<L>Of medysyne þat longyth þ<HI REND="italic">er</HI>-to rythly. <NOTE PLACE="foot">378 <HI REND="italic">Vor</HI> rythly <HI REND="italic">ist</HI> red <HI REND="italic">durchgestrichen.</HI></NOTE></L>
<L>A man þat is in þe dropesye, I say,</L>
<L>þe more he drynkyth, þe more he may; <MILESTONE N="380"/></L>
<L>And þ<HI REND="italic">er</HI>-by schal a leche hym knowe, <MILESTONE N="345"/></L>
<L>Qwethyr he bolne hey or lowe:</L>
<L>Ȝif he bolne fryst in hys feet</L>
<L>And þe bolnynge drawe vpward sket,</L>
<L><PB N="305" REF="13"/>
þe bokys tellyn for sothe i-wys, <MILESTONE N="385"/></L>
<L>þe hoote dropesye þat it is; <MILESTONE N="350"/></L>
<L>And qwa<HI REND="italic">n</HI>ne it comyth to þe herte, I seye,</L>
<L>But ȝif he hawe helpe, sone schal he deye.</L>
<L>And ȝif he bolne fryst in hys visage, <MILESTONE N="44" UNIT="P."/></L>
<L>As tellyth þe maystyr in hys langage, <MILESTONE N="390"/></L>
<L>And [it] goth downe be body <HI REND="italic">and</HI> flanke, <MILESTONE N="355"/></L>
<L>Tyll it comyth to þe feet <HI REND="italic">and</HI> schanke,</L>
<L>þa<HI REND="italic">n</HI>ne it is þe cold[e] dropesye,</L>
<L>As tellyth vs þe maystyr wytt<HI REND="italic">er</HI>lye.</L>
<L>¶ þese to man<HI REND="italic">er</HI>ys, þe sothe to say, <MILESTONE N="395"/></L>
<L>A lewyd man wel knowe he may, <MILESTONE N="360"/></L>
<L>And qwa<HI REND="italic">n</HI>ne he knowyth hym well þ<HI REND="italic">er</HI>-inne,</L>
<L>þa<HI REND="italic">n</HI>ne may he his medycynys be-gynne.</L>
</DIV3>
<DIV3 TYPE="section"> 
<HEAD>For þe hoot dropesye good medi∣cine.</HEAD>
<L>¶ Take grete erthe-wormys thryis thre</L>
<L>þat alle þe hedys smet of be, <MILESTONE N="400"/></L>
<L>And in holy watyr temp<HI REND="italic">er</HI>e hem smal <MILESTONE N="365"/></L>
<L>And swkyr or lycoryce menge w<HI REND="italic">ith</HI>-all,</L>
<L>þ<HI REND="italic">at</HI> þe dropyk drynke ix wormys ilke day,</L>
<L>Lessand þe membrys of þe wormys ay,</L>
<L>Tyll ix dayes be comyn <HI REND="italic">and</HI> goon, <MILESTONE N="405"/></L>
<L>Thow hym thynkyth, it schwlde hy<HI REND="italic">m</HI> sloon, <MILESTONE N="370"/></L>
<L>And þ<HI REND="italic">at</HI> he n[e] ete no goses flesche,</L>
<L>Ne onyownys, ne no<HI REND="italic">n</HI> noyows mete fresche!</L>
<L>þis medycyne full well prowyd is,</L>
<L>As tellyth maystyr Galyeen i-wys. <MILESTONE N="410"/> <NOTE PLACE="foot">410 Galyoon <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
</DIV3>
<DIV3 TYPE="section"> 
<HEAD>For þe cold dropesye good medi∣cine.</HEAD>
<L>¶ Take <HI REND="italic">and</HI> fle a mole owte of þe sky<HI REND="italic">n</HI>ne <MILESTONE N="375"/> <NOTE PLACE="foot">411 molle <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>And boyle it þa<HI REND="italic">n</HI>ne in watyr <HI REND="italic">and</HI> wyn,</L>
<L>And þe dropyk late drynke þe broth fresche</L>
<L>And þa<HI REND="italic">n</HI>ne ete þe molys flesche.</L>
<L>þis is medycyne good to trye <MILESTONE N="415"/> <NOTE PLACE="foot">415 to] <HI REND="italic">and Hs.</HI></NOTE> <NOTE PLACE="foot">415 f. <HI REND="italic">in einer zeile.</HI></NOTE></L>
<L>For þe cold[e] dropesye. <MILESTONE N="380"/></L>
</DIV3>
<DIV3 TYPE="section"> 
<HEAD>Alia medicina.</HEAD>
<L>¶ Anoþ<HI REND="italic">er</HI> medycyne I fynde wrete also</L>
<L>þat to þe cold dropesye is good to doo:</L>
<L>Alisawndir, betonye <HI REND="italic">and</HI> fenkele do take, <NOTE PLACE="foot">419 betanye <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>W<HI REND="italic">ith</HI> aneyce [a] ȝewene porcyou<HI REND="italic">n</HI> late make <MILESTONE N="420"/> <MILESTONE N="45" UNIT="P."/> <NOTE PLACE="foot">420 anence <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>And in a lynen cloth these gresys be take, <MILESTONE N="385"/></L>
<L>It must be sothyn in good olde ale;</L>
<L>And late hym drynkyn dayes sewene</L>
<L>Eu<HI REND="italic">er</HI>ilke a day a porc[i]ou<HI REND="italic">n</HI> ȝewene.</L>
</DIV3>
<DIV3 TYPE="section"> 
<HEAD>Alia medicina.</HEAD>
<L>¶ To þe cold dropesye may [þis] ȝet do bote: <MILESTONE N="425"/></L>
<L>Take <HI REND="italic">and</HI> wasche clene þe fenkele-rote, <MILESTONE N="390"/></L>
<L>Take walwort, ysope <HI REND="italic">and</HI> alysawndyr</L>
<L>And brom <HI REND="italic">and</HI> cost <HI REND="italic">and</HI> lawandere</L>
<L><PB N="306" REF="14"/>
And sawge and percely-rotys þ<HI REND="italic">er</HI>-too</L>
<L>And wyrmode <HI REND="italic">and</HI> smalache ewy<HI REND="italic">n</HI>-lyke also, <MILESTONE N="430"/></L>
<L>And seth ys w<HI REND="italic">ith</HI> hony, þese gressys, be-dene, <MILESTONE N="395"/> <NOTE PLACE="foot">431 <HI REND="italic">Vor</HI> sethys <HI REND="italic">ist</HI> sch <HI REND="italic">durchgestrichen.</HI></NOTE></L>
<L>W<HI REND="italic">ith</HI> eyes qwytys do cleryn es clene; <NOTE PLACE="foot">432 claryn <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>þat oþ<HI REND="italic">er</HI> drynke so he drynke non,</L>
<L>Tyll ix dayes be comyn <HI REND="italic">and</HI> gone!</L>
<L>Fwl certeynlyke þis drynke to make, <MILESTONE N="435"/></L>
<L>Saw[er]eye [and] polypodye þ<HI REND="italic">er</HI>-to þ<HI REND="italic">ou</HI> take <MILESTONE N="400"/></L>
<L>And seth ys in fywe galonys of wyne,</L>
<L>In qwyt or reed[e], good <HI REND="italic">and</HI> fyne, <NOTE PLACE="foot">438 qwyth <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>And ȝif þe seke hys lyfe wyl borwe, <NOTE PLACE="foot">439 seke man wyl hys lyfe <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>Late hym it drynke bothe ewen <HI REND="italic">and</HI> morwe. <MILESTONE N="440"/></L>
</DIV3>
<DIV3 TYPE="section"> 
<HEAD>For þe dro∣pesye for a woman.</HEAD>
<L>¶ All hoot do clewe a swynys mawe <MILESTONE N="405"/></L>
<L>And all þe fylthe do clene owte drawe,</L>
<L>And sprede it hot ou<HI REND="italic">er</HI> hyr<HI REND="italic">e</HI> prewyte,</L>
<L>And all þe dropesye pysse schall sche.</L>
</DIV3>
<DIV3 TYPE="section"> 
<HEAD>Medicine for þe cold <HI REND="italic">and</HI> þe hoot dropesye.</HEAD>
<L>¶ Take to handfull of ȝonge elerne-spritell <MILESTONE N="445"/></L>
<L>And schrape of þe ou<HI REND="italic">er</HI>est bark w<HI REND="italic">ith</HI> a qwetyll <MILESTONE N="410"/></L>
<L>And ley hem þa<HI REND="italic">n</HI>ne wel <HI REND="italic">and</HI> fyne</L>
<L>In a galow<HI REND="italic">n</HI> of ale or ellys reed wyne,</L>
<L>And w<HI REND="italic">ith</HI> centorye late hym soo sethe weel, <NOTE PLACE="foot">449 weell <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>Tyl it be sothyn into þe halwyndel, <MILESTONE N="450"/> <MILESTONE N="46" UNIT="P."/> <NOTE PLACE="foot">450 dell <HI REND="italic">Hs.; a. r.</HI> For þe stomak a good medicine <HI REND="italic">durchgestrichen.</HI></NOTE></L>
<L>And ȝewe it hym to drynke ewy<HI REND="italic">n and</HI> morwe, <MILESTONE N="415"/></L>
<L>And it schal swage þe seke ma<HI REND="italic">n</HI>nys sorwe.</L>
<L>Here hawe I wretyn þ<HI REND="italic">at</HI> I fynde can</L>
<L>To helpe þe dropesye of man <HI REND="italic">and</HI> woman.</L>
</DIV3>
<DIV3 TYPE="section"> 
<HEAD>For þe sto∣mak a good medicine.</HEAD>
<L>¶ The rotys of polypodye, þ<HI REND="italic">at</HI> is wylde brake, <MILESTONE N="455"/></L>
<L>W<HI REND="italic">ith</HI> fenkele-seed and aneys he take, <MILESTONE N="420"/></L>
<L>To sponfull of ilke, <HI REND="italic">and</HI> comyne</L>
<L>And sethe hem i<HI REND="italic">n</HI> a galou<HI REND="italic">n</HI> of wyne;</L>
<L>Make of þis jous peletys be-dene,</L>
<L>For it wyll make þe stomak clene. <MILESTONE N="460"/></L>
</DIV3>
<DIV3 TYPE="section"> 
<HEAD>For þe pockys.</HEAD>
<L>¶ Seint Nicasse had a pokke small <MILESTONE N="425"/></L>
<L>And mekyl grewau<HI REND="italic">n</HI>s he had wyth-all;</L>
<L>He preyed to God, þ<HI REND="italic">at</HI> hym dere bowte,</L>
<L>þat qwo so indyrly hym be-sowte,</L>
<L>þat he hym fro þe pockys schuld wer<HI REND="italic">e,</HI> <MILESTONE N="465"/></L>
<L>Ȝif he on hym hys name wrete bere. <MILESTONE N="430"/></L>
</DIV3>
<DIV3 TYPE="section"> 
<HEAD>For to slepe well.</HEAD>
<L>¶ Qwo so may not slepe wel, <NOTE PLACE="foot">467 f. <HI REND="italic">in einer zeile.</HI></NOTE></L>
<L>Take eg<HI REND="italic">ri</HI>monye a fayre del <NOTE PLACE="foot">468 <HI REND="italic">a. r.</HI> weell <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L><PB N="307" REF="15"/>
And ley it vndir his heed on nyth,</L>
<L>And it schall hym do slepe aryth; <MILESTONE N="470"/></L>
<L>For of his slepe schal he noȝt wakyn, <MILESTONE N="435"/></L>
<L>Tyll it fro vndir his heed be takyn. <NOTE PLACE="foot">472 be <HI REND="italic">steht vor</HI> fro <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
</DIV3>
<DIV3 TYPE="section"> 
<HEAD>For þe sydis medycine.</HEAD>
<L>¶ Take wormode <HI REND="italic">and</HI> qwyt of eyre, I telle, <NOTE PLACE="foot">473 qwyth <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>And mynte <HI REND="italic">and</HI> cressys of þe welle</L>
<L>And seth es well in ma<HI REND="italic">n</HI>nys vryne, <MILESTONE N="475"/></L>
<L>To wasche þe sydys: it slakyth þe pyne. <MILESTONE N="440"/></L>
</DIV3>
<DIV3 TYPE="section">
<HEAD>For costyfhed a medicyne.</HEAD> 
<L>¶ Take plaw<HI REND="italic">n</HI>teyn <HI REND="italic">and</HI> swynys gres <NOTE PLACE="foot">477 f. <HI REND="italic">in einer zeile.</HI></NOTE></L>
<L>And make a playst<HI REND="italic">er</HI> of good r<HI REND="italic">e</HI>les,</L>
<L>All hoot þe nowele lat it lyn vp-on,</L>
<L>And here-of he schall hawe helpe full sone. <MILESTONE N="480"/></L>
</DIV3>
<DIV3 TYPE="section"> 
<HEAD>Alia me<HI REND="italic">dicin</HI>a.</HEAD>
<L>¶ In cas þis ne helpe may, <MILESTONE N="445"/></L>
<L>þis is anoþ<HI REND="italic">er</HI> prowyd, I say:</L>
<L>Take an onyou<HI REND="italic">n and</HI> hony clene <MILESTONE N="47" UNIT="P."/></L>
<L>And rost it wel i<HI REND="italic">n</HI> colys [be]dene. <NOTE PLACE="foot">481-84 <HI REND="italic">je 2 verse in einer zeile.</HI></NOTE> <NOTE PLACE="foot">484 [be]dene] clene <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>And hoot on his nowyl ȝif it be bou<HI REND="italic">n</HI>de, <MILESTONE N="485"/></L>
<L>It schal delyu<HI REND="italic">er</HI>en hym on a stou<HI REND="italic">n</HI>de. <MILESTONE N="450"/></L>
</DIV3>
<DIV3 TYPE="section"> 
<HEAD>Alia medicina.</HEAD>
<L>¶ Also it is good ȝet at gret nede</L>
<L>Of ley[n]tone-cresses to take þe seede;</L>
<L>Take a large penywyte, <NOTE PLACE="foot">489 f. <HI REND="italic">in einer zeile.</HI></NOTE></L>
<L>Qwere so þ<HI REND="italic">ou</HI> gete it myte, <MILESTONE N="490"/></L>
<L>Mengid w<HI REND="italic">i</HI>t<HI REND="italic">h</HI> holy watyr so þ<HI REND="italic">at</HI> it be, <MILESTONE N="455"/> <NOTE PLACE="foot">491 mengid] menge it <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>And lat it be dronkyn dayes thre.</L>
<L>þis dry<HI REND="italic">n</HI>ke schal warysche a ma<HI REND="italic">n,</HI> I seye,</L>
<L>Or sone aft<HI REND="italic">er</HI> he xal deye,</L>
<L>So þ<HI REND="italic">at</HI> he no<HI REND="italic">n</HI> oþ<HI REND="italic">er</HI> drynke ay, <MILESTONE N="495"/></L>
<L>Ewene ne morwe ne mydday. <MILESTONE N="460"/> <NOTE PLACE="foot">493-96 <HI REND="italic">je 2 verse in einer zeile.</HI></NOTE> <NOTE PLACE="foot"><HI REND="italic">Zwischen den gedichten stehen mehrere prosarecepte.</HI></NOTE></L>
</DIV3>
</DIV2>
<DIV2 N="2" TYPE="poem">
<HEAD>2. Heilkräuterlehre.</HEAD>
<DIV3 TYPE="section">
<HEAD>Frawschm<HI REND="italic">an</HI> halle.</HEAD>
<L>¶ Of erbis xxiiij <MILESTONE N="49" UNIT="P."/></L>
<L>I wyl þe telle by and by,</L>
<L>As I fond wrety<HI REND="italic">n</HI> in a bok</L>
<L>þ<HI REND="italic">at</HI> in borwyng I be-tok</L>
<L>Of a gret ladyes prest <MILESTONE N="5"/> <MILESTONE N="465"/></L>
<L>þ<HI REND="italic">at</HI> of gret name bar þe mest.</L>
</DIV3>
<DIV3 N="1" TYPE="section">
<PB N="308" REF="16"/>
<HEAD>[1.] Betonye.</HEAD>
<L>¶ At betonye I wyll be-gy<HI REND="italic">n</HI>ne,</L> 
<L>þ<HI REND="italic">at</HI> many v<HI REND="italic">er</HI>tewys hath hy<HI REND="italic">m</HI> w<HI REND="italic">ith</HI>-i<HI REND="italic">n</HI>ne. <NOTE PLACE="foot">V. 1-8 <HI REND="italic">je 2 in einer zeile.</HI></NOTE></L>
<L>Betonye sethy<HI REND="italic">n</HI> þese lechys bedene, <NOTE PLACE="foot">9 sothy<HI REND="italic">n Hs.</HI></NOTE></L>
<L>þat kepyth ma<HI REND="italic">n</HI>nys body clene; <MILESTONE N="10"/> <MILESTONE N="470"/></L>
<L>Who so betonye on hym bere,</L>
<L>Fro wykked speryt<HI REND="italic">es</HI> it wyll hy<HI REND="italic">m</HI> were.</L>
<L>In þe monyth of august on all wyse</L>
<L>It mwste be gaderyd, or so<HI REND="italic">n</HI>ne ryse;</L>
<L>Who so drynke betonye <HI REND="italic">and</HI> hawe þe ston, <MILESTONE N="15"/> <MILESTONE N="475"/></L>
<L>Be hys vryne it schall owt gon;</L>
<L>Betonye, boyled <HI REND="italic">and</HI> dronkyn w<HI REND="italic">ith</HI> hony, <NOTE PLACE="foot">17 bolyed <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>Is good ageyn þe dropesy, <NOTE PLACE="foot">18 <HI REND="italic">nach</HI> good <HI REND="italic">ist</HI> to dry <HI REND="italic">ausge∣strichen.</HI></NOTE></L>
<L>And a playst<HI REND="italic">er</HI> of betoyne <NOTE PLACE="foot">19 f. <HI REND="italic">in einer zeile.</HI></NOTE> <NOTE PLACE="foot">19 betonye <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>Is good to leyn to syth of eyne; <MILESTONE N="20"/> <MILESTONE N="480"/></L>
<L>Jows of betonye w<HI REND="italic">ith</HI> eurose clere</L>
<L>Counfortyth þe herynge of þe ere; <NOTE PLACE="foot">22 Coūnf. <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>Powdyr of betonye eke is good,</L>
<L>Medelyd w<HI REND="italic">ith</HI> hony, for vyolent blod; <NOTE PLACE="foot">24 wyolent <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>Ageyn þe host, w<HI REND="italic">ith</HI>-owte lac, <MILESTONE N="25"/> <MILESTONE N="485"/></L>
<L>It counfortyth þe brest w<HI REND="italic">ith</HI> þe stak; <NOTE PLACE="foot">26 It] þat; coūnf. <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>þe lewys of betonye, w<HI REND="italic">ith</HI> salt mad nesche,</L>
<L>Is good for woundys in þe heed fresche; <NOTE PLACE="foot">28 woūndys <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>Betonye also, dronkyn <HI REND="italic">and</HI> etyn,</L>
<L>Terys of eyne it wyll letyn; <MILESTONE N="30"/> <MILESTONE N="490"/></L>
<L>Betonye sothyn, þe soth to sayn,</L>
<L>Is good for þe bolnynge of þe eyn</L>
<L>In lycure þ<HI REND="italic">at</HI> whych wy<HI REND="italic">n</HI> men cally<HI REND="italic">n,</HI> <NOTE PLACE="foot">33 lycure <HI REND="italic">corrig. aus</HI> lucure.</NOTE></L>
<L>Wha<HI REND="italic">n</HI>ne þe eyne arn blod-fallyn.</L>
<L>Betonye, w<HI REND="italic">ith</HI> rewe sothy<HI REND="italic">n and</HI> dyth, <MILESTONE N="35"/> <MILESTONE N="495"/> <NOTE PLACE="foot">35 f. <HI REND="italic">in einer z.</HI></NOTE></L>
<L>For-doth i<HI REND="italic">n</HI>-n<HI REND="italic">ur</HI>hed of ma<HI REND="italic">n</HI>nys syth;</L>
<L>And betonye dronkyn sekyrly <MILESTONE N="50" UNIT="P."/></L>
<L>Distroyeth veny<HI REND="italic">m</HI> in ma<HI REND="italic">n</HI>nys body.</L>
<L>Betonye, sothy<HI REND="italic">n</HI> in reed wyn clene,</L>
<L>P<HI REND="italic">ur</HI>gyth þe stomak <HI REND="italic">and</HI> þe splene. <MILESTONE N="40"/> <MILESTONE N="500"/></L>
<L>Iiij lewys of betonye fyn <NOTE PLACE="foot">41 f. <HI REND="italic">in einer z.</HI></NOTE></L>
<L>And iij cupful of elde wy<HI REND="italic">n</HI></L>
<L>And greynes of pepir xx and vij,</L>
<L>Alle to-geddere growndy<HI REND="italic">n</HI> ewene</L>
<L>And mad a drynke þ<HI REND="italic">er</HI>-of clenlyke, <MILESTONE N="45"/> <MILESTONE N="505"/></L>
<L>þ<HI REND="italic">at</HI> p<HI REND="italic">ur</HI>gyth þe neris mythylyke.</L>
<L>Betonye <HI REND="italic">and</HI> plantayn to-ged<HI REND="italic">er</HI> þ<HI REND="italic">ou</HI> take</L>
<L>And w<HI REND="italic">ith</HI> hoot wat<HI REND="italic">er</HI> to-geder<HI REND="italic">e</HI> þ<HI REND="italic">ou</HI> make,</L>
<L><PB N="309" REF="17"/>
As seyth Mac<HI REND="italic">er</HI> opylyke,</L>
<L>þ<HI REND="italic">at</HI> couertyth þe cotidyan mythilyke. <MILESTONE N="50"/> <MILESTONE N="510"/> <NOTE PLACE="foot">50 mythilyche <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>Ȝif þ<HI REND="italic">ou</HI> of vomites wylt hawe bote,</L>
<L>Make a powdyr of betonye-rote</L>
<L>And drynk it wi<HI REND="italic">th</HI> wat<HI REND="italic">er</HI> clene, <NOTE PLACE="foot">53 f. <HI REND="italic">in einer z.</HI></NOTE></L>
<L>It dist<HI REND="italic">ro</HI>ith þe fe[uer] all be-dene.</L>
<L>Iiij lewis of betonye, dronken w<HI REND="italic">ith</HI> hot wyn, <MILESTONE N="55"/> <MILESTONE N="515"/> <NOTE PLACE="foot">55 hoth <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>P<HI REND="italic">ur</HI>gyth þe rewme weel <HI REND="italic">and</HI> fyn. <NOTE PLACE="foot">56 weell <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>þe seed of betonye in tyme</L>
<L>Is mythy drynke ageyn all venyme.</L>
<L>Powdyr of betonye w<HI REND="italic">ith</HI> wyn, I wene,</L>
<L>P<HI REND="italic">ur</HI>gyth þe mat<HI REND="italic">ri</HI>ce <HI REND="italic">and</HI> makyth al clene. <MILESTONE N="60"/> <MILESTONE N="520"/></L>
<L>Who so take a bene-weyt[h]e</L>
<L>Off powdyr of betonye, w<HI REND="italic">ith</HI> hony weel dyth, <NOTE PLACE="foot">62 <HI REND="italic">desgl.</HI></NOTE></L>
<L>And ete it aft<HI REND="italic">er</HI> his soper<HI REND="italic">e</HI> ryf, <NOTE PLACE="foot">63 <HI REND="italic">nach</HI> ete <HI REND="italic">zwei buchstaben ausgestrichen;</HI> it sone <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>It counfortyth þe stomak <HI REND="italic">and</HI> mythys degestyf. <NOTE PLACE="foot">64 coūnf. <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>Who so wyll don a serpent tene, <MILESTONE N="65"/> <MILESTONE N="525"/></L>
<L>Take a garlond of betonye grene <NOTE PLACE="foot">66 Make <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>And make a cerkle hy<HI REND="italic">m</HI> rownd abowte,</L>
<L>And he schall neu<HI REND="italic">er</HI> on lywe gon owte,</L>
<L>But w<HI REND="italic">ith</HI> his tayle he schall hy<HI REND="italic">m</HI> schende <MILESTONE N="51" UNIT="P."/></L>
<L>Or w<HI REND="italic">ith</HI> his mowth hy<HI REND="italic">m</HI>-self to-rende. <MILESTONE N="70"/> <MILESTONE N="530"/></L>
<L>þorow all þis woorld here on grou<HI REND="italic">n</HI>de</L>
<L>Bet<HI REND="italic">er</HI> erbys may non be fou<HI REND="italic">n</HI>de</L>
<L>þa<HI REND="italic">n</HI>ne betonye <HI REND="italic">and</HI> my<HI REND="italic">n</HI>te for þe stomak</L>
<L>And eke for peyne <HI REND="italic">and</HI> werke in þe bak.</L>
<L>A playst<HI REND="italic">er</HI> ot betonye, I þe seye, <MILESTONE N="75"/> <MILESTONE N="535"/></L>
<L>Is good on þe thonwongys for to leye, <NOTE PLACE="foot">76 <HI REND="italic">nach</HI> þe <HI REND="italic">ein</HI> j <HI REND="italic">ausgekratzt.</HI></NOTE></L>
<L>It abreggyth heed-werk <NOTE PLACE="foot">77 f. <HI REND="italic">in einer z.</HI></NOTE></L>
<L>And ȝewyth brythenesse to syth derke;</L>
<L>And ȝif it be-falle to eld or ȝing</L>
<L>Newly to lesyn here heryng, <MILESTONE N="80"/> <MILESTONE N="540"/></L>
<L>Jows of betonye in his ere do leyn,</L>
<L>And it bryngyth þe herynge ageyn.</L>
<L>Ȝif on hawe þe toth-ake, <NOTE PLACE="foot">83 f. <HI REND="italic">desgl.</HI></NOTE></L>
<L>Betoyn sothy<HI REND="italic">n and</HI> wy<HI REND="italic">n</HI> he take</L>
<L>And kepe it in hys mowth at ewyn <HI REND="italic">and</HI> morwe, <MILESTONE N="85"/> <MILESTONE N="545"/> <NOTE PLACE="foot">85 morwy<HI REND="italic">n Hs.</HI></NOTE></L>
<L>And it schall drywy<HI REND="italic">n</HI> away þe sorwe.</L>
<L>Who so for t<HI REND="italic">ra</HI>uayle or for swynke</L>
<L>Vse erly or late for to drynke,</L>
<L>Vse betoyn fastande: i<HI REND="italic">n</HI> fay</L>
<L>He schall noȝt be dronkyn þ<HI REND="italic">at</HI> ilke day. <MILESTONE N="90"/> <MILESTONE N="550"/></L>
<L><PB N="310" REF="18"/>
For alle sekenesse in eu<HI REND="italic">er</HI>y stou<HI REND="italic">n</HI>de</L>
<L>Betonye is good, whyl it may be fou<HI REND="italic">n</HI>de.</L>
<L>What man<HI REND="italic">er</HI> hurt þ<HI REND="italic">at</HI> neddres hawe, <NOTE PLACE="foot">93 hurth <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>And he mowe betony crawe,</L>
<L>He schall hy<HI REND="italic">m</HI> striky<HI REND="italic">n</HI> þ<HI REND="italic">er</HI>-on anon, <MILESTONE N="95"/> <MILESTONE N="555"/> <NOTE PLACE="foot">95 anon <HI REND="italic">aus</HI> anan <HI REND="italic">corr.</HI></NOTE></L>
<L>And all his wo schal fro hy<HI REND="italic">m</HI> gon.</L>
<L>þat hawe I seyn w<HI REND="italic">ith</HI> ye <NOTE PLACE="foot">97 eye <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>In gaderynge of betonye.</L>
<L>Betoyne is þe erbis name</L>
<L>And vetonye eke i<HI REND="italic">n</HI> same; <MILESTONE N="100"/> <MILESTONE N="560"/> <NOTE PLACE="foot">100 ike <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>At betoyne ende I</L>
<L>And begy<HI REND="italic">n</HI>ne at centory. <NOTE PLACE="foot">95-102 <HI REND="italic">je zwei in einer z.</HI></NOTE></L>
</DIV3>
<DIV3 N="2" TYPE="section">
<HEAD>[2.] Centory.</HEAD> 
<L>¶ In good <HI REND="italic">and</HI> clene sothy<HI REND="italic">n</HI> centory,<NOTE PLACE="foot"><HI REND="italic">Vor</HI> 103 <HI REND="italic">sind wohl zeilen ausgefallen.</HI></NOTE></L>
<L>And it be dronkyn by <HI REND="italic">and</HI> by, <NOTE PLACE="foot">104 dronkyn xv dayes <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>So þ<HI REND="italic">at</HI> it be mad cler<HI REND="italic">e and</HI> thynne; <MILESTONE N="105"/> <MILESTONE N="52." UNIT="P."/> <MILESTONE N="565"/></L>
<L>What man<HI REND="italic">er</HI> veny<HI REND="italic">m</HI> be man w<HI REND="italic">ith</HI>-inne,</L>
<L>It schal verely bresty<HI REND="italic">n</HI> þe flesch</L>
<L>And drywy<HI REND="italic">n</HI> owt þe veny<HI REND="italic">m</HI> nesch.</L>
<L>Ley no thyng ellys to þe wou<HI REND="italic">n</HI>de,</L>
<L>Tyll þ<HI REND="italic">at</HI> he be heyl and sownde, <MILESTONE N="110"/> <MILESTONE N="570"/> <NOTE PLACE="foot">110 sown̄de <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>Sawe i<HI REND="italic">n</HI> cas þ<HI REND="italic">at</HI> it be-tyde <NOTE PLACE="foot">111 f. <HI REND="italic">in einer z.</HI></NOTE></L>
<L>þ<HI REND="italic">at</HI> þe wou<HI REND="italic">n</HI>de be hool <HI REND="italic">and</HI> wyde,</L>
<L>þa<HI REND="italic">n</HI>ne entret þ<HI REND="italic">er</HI>-on do leyn,</L>
<L>þ<HI REND="italic">at</HI> drawyth þe hyde togeder<HI REND="italic">e</HI> ageyn.</L>
<L>þe odo<HI REND="italic">ur</HI> of centorie <HI REND="italic">and</HI> þe smel <MILESTONE N="115"/> <MILESTONE N="575"/></L>
<L>Cou<HI REND="italic">n</HI>fortyth ma<HI REND="italic">n</HI>nys braynys well,</L>
<L>Chasyth weckyd h(u)ork owt of þe heed <NOTE PLACE="foot">117 wockyd <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>Be-twyn þe herlus <HI REND="italic">and</HI> þe sched.</L>
<L>His flo<HI REND="italic">ur</HI> is whyt, his smel is sote, <NOTE PLACE="foot">119 whyth <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>For eu<HI REND="italic">er</HI>y soor he may do bote. <MILESTONE N="120"/> <MILESTONE N="580"/></L>
</DIV3>
<DIV3 N="3" TYPE="section">
<HEAD>[3.] Golde.</HEAD>
<L>¶ Golde is bitt<HI REND="italic">er</HI> in sauo<HI REND="italic">ur,</HI> <NOTE PLACE="foot">121 f. <HI REND="italic">in einer z.</HI></NOTE> <NOTE PLACE="foot">121 is <HI REND="italic">aus</HI> to <HI REND="italic">corrig.</HI></NOTE></L>
<L>Fayr <HI REND="italic">and</HI> ȝelw in his flow<HI REND="italic">ur.</HI></L>
<L>þe golde-flo<HI REND="italic">ur</HI> is good to sene,</L>
<L>It makyth þe syth bryth <HI REND="italic">and</HI> clene;</L>
<L>Wyscely to lokyn on his flowr<HI REND="italic">es</HI> <MILESTONE N="125"/> <MILESTONE N="585"/></L>
<L>Drawyth owt of þe heed wikked hu<HI REND="italic">m</HI>ores.</L>
<L>Good is þe lef, so is þe sed,</L>
<L>To gryndyn <HI REND="italic">and</HI> drynky<HI REND="italic">n</HI> at gret ned;</L>
<L>It wyll be dronky<HI REND="italic">n</HI> w<HI REND="italic">ith</HI> whey or w<HI REND="italic">ith</HI> ale</L>
<L>Or w<HI REND="italic">ith</HI> good reed wyn þat be stale; <MILESTONE N="130"/> <MILESTONE N="590"/></L>
<L>Alle man<HI REND="italic">er</HI> veny<HI REND="italic">m</HI> it will abate</L>
<L>In ma<HI REND="italic">n</HI>nys body erly <HI REND="italic">and</HI> late.</L>
<L><PB N="311" REF="19"/>
Loke wyscely on golde erly at morwe,</L>
<L>þat day fro feu<HI REND="italic">er</HI>es it schall þe borwe.</L>
<L>þe odo<HI REND="italic">ur</HI> of þe golde is good to smelle, <MILESTONE N="135"/> <MILESTONE N="595"/></L>
<L>As bokys of physyk ap<HI REND="italic">er</HI>tly telle,</L>
<L>Ȝif it be gaderyd in som<HI REND="italic">er</HI>-tyde, <MILESTONE N="53" UNIT="P."/></L>
<L>Wha<HI REND="italic">n</HI>ne he hy<HI REND="italic">m</HI> spredyth wyde <HI REND="italic">and</HI> syde;</L>
<L>In þe monyth of august most it be,</L>
<L>Wha<HI REND="italic">n</HI>ne þe mone is in þe v<HI REND="italic">er</HI>gine; <MILESTONE N="140"/> <MILESTONE N="600"/></L>
<L>þe gaderer<HI REND="italic">e</HI> most þ<HI REND="italic">at</HI> tyme be-ware</L>
<L>þ<HI REND="italic">at</HI> þe planete regne noth, Jubit<HI REND="italic">er,</HI></L>
<L>For in þ<HI REND="italic">at</HI> tyme þ<HI REND="italic">at</HI> regnyth he, <NOTE PLACE="foot">143 f. <HI REND="italic">in einer z.</HI></NOTE></L>
<L>He lesyth [all] þe erbis powste.</L>
<L>Eke he þ<HI REND="italic">at</HI> golde schall be gaderande, <MILESTONE N="145"/> <MILESTONE N="605"/></L>
<L>Hy<HI REND="italic">m</HI> be-howyth to be fastande <NOTE PLACE="foot">146 fastende <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>And owt of dedly synne be clene,</L>
<L>Thre pat<HI REND="italic">er</HI> nost<HI REND="italic">er</HI> seyende betwene; <NOTE PLACE="foot">148 nost<HI REND="italic">er and</HI> iij aues <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>And þa<HI REND="italic">n</HI>ne seyth mayst<HI REND="italic">er</HI> Macrobius:</L>
<L>Wha<HI REND="italic">n</HI>ne þis erbe is gaderid þus, <MILESTONE N="150"/> <MILESTONE N="610"/></L>
<L>In lewys of lorry it must be wounde <NOTE PLACE="foot">151 woūnde <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>And don þ<HI REND="italic">er</HI>-to woluys toth on a stou<HI REND="italic">n</HI>de.</L>
<L>Wha<HI REND="italic">n</HI>ne it is þ<HI REND="italic">us</HI> to-geder<HI REND="italic">e</HI> browt[h],</L>
<L>I rede þe gadder<HI REND="italic">e</HI>rys for-ȝete hem nowth,</L>
<L>þe tyme þ<HI REND="italic">at</HI> he [it] on hy<HI REND="italic">m</HI> bere, <MILESTONE N="155"/> <MILESTONE N="615"/> <NOTE PLACE="foot">155 f. <HI REND="italic">in einer z.</HI></NOTE></L>
<L>Fro alle p<HI REND="italic">er</HI>ylys it wyl hy<HI REND="italic">m</HI> wer<HI REND="italic">e;</HI></L>
<L>Man no wo<HI REND="italic">m</HI>man schall hawe no myth</L>
<L>To speke aȝen hym but ryth;</L>
<L>Frend <HI REND="italic">and</HI> foo hy<HI REND="italic">m</HI> schul grete</L>
<L>W<HI REND="italic">ith</HI> wordys bothe fayr<HI REND="italic">e and</HI> swete. <MILESTONE N="160"/> <MILESTONE N="620"/></L>
<L>And ȝif ony thyng be þe stoln</L>
<L>And þe thewys wo[l]lyn be for-holn,</L>
<L>Take þis golde, wowndyn <HI REND="italic">and</HI> leyd <NOTE PLACE="foot">163 wowndyd <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>To-geder<HI REND="italic">e,</HI> as be-forn is seyd, <NOTE PLACE="foot">164 seyde <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>And hang yt abowty<HI REND="italic">n</HI> þi<HI REND="italic">n</HI> necke on nyth, <MILESTONE N="165"/> <MILESTONE N="625"/> <NOTE PLACE="foot">165 hangyth <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>And þ<HI REND="italic">ou</HI> schalt of þe thewys hawe a syth</L>
<L>And þ<HI REND="italic">ou</HI> schalt hem ke<HI REND="italic">n</HI>nyn <HI REND="italic">and</HI> sen</L>
<L>And wetyn her<HI REND="italic">e</HI> c<HI REND="italic">on</HI>diciou<HI REND="italic">n</HI>s, what þei ben.</L>
<L>As seyn þese maystres, golde wyl do mor<HI REND="italic">e,</HI> <MILESTONE N="54" UNIT="P."/></L>
<L>Ȝif it be dyth as is seyd be-fore, <MILESTONE N="170"/> <MILESTONE N="630"/></L>
<L>For ȝif it be leyd in holy stedys, <NOTE PLACE="foot">171 leyde <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>In chyrche þ<HI REND="italic">er</HI> wo<HI REND="italic">m</HI>men seyn here bedys,</L>
<L>Ȝif þei ben cawse be strengthe of fors</L>
<L>Of ony mariage be mad dewors,</L>
<L>þow it be longe þ<HI REND="italic">at</HI> þei ben irke, <MILESTONE N="175"/> <MILESTONE N="635"/></L>
<L>Schuln þei neu<HI REND="italic">er</HI> owt of þe kyrke,</L>
<L><PB N="312" REF="20"/>
þow messe be seyd <HI REND="italic">and</HI> passyd anon,</L>
<L>Tyl it be remewyd <HI REND="italic">and</HI> awey don.</L>
</DIV3>
<DIV3 N="4" TYPE="section">
<HEAD>[4.] Celidonye.</HEAD>
<L>¶ Celydonye is an erbe, I seye,</L>
<L>þ<HI REND="italic">at</HI> growyth in ȝerdys <HI REND="italic">and</HI> be weye <MILESTONE N="180"/> <MILESTONE N="640"/></L>
<L>In tyme of somyr; ȝelw is his flo<HI REND="italic">ur,</HI></L>
<L>Full bytt<HI REND="italic">er</HI> to drynkyn is his sawo<HI REND="italic">ur,</HI></L>
<L>It is good to drynke i-wys</L>
<L>For þe ȝelw jawndys.</L>
<L>Who so wele on la<HI REND="italic">m</HI>messe-day <MILESTONE N="185"/> <MILESTONE N="645"/></L>
<L>Erly on morw, or so<HI REND="italic">n</HI>ne splay,</L>
<L>Gader<HI REND="italic">e</HI> celydony w<HI REND="italic">ith</HI> his roote,</L>
<L>It helpyth <HI REND="italic">and</HI> doth meche bote.</L>
<L>þe gaderer<HI REND="italic">e</HI> fastend most be</L>
<L>W<HI REND="italic">ith</HI> pat<HI REND="italic">er</HI> nost<HI REND="italic">er and</HI> aue thre, <MILESTONE N="190"/> <MILESTONE N="650"/></L>
<L>And celydonye w<HI REND="italic">ith</HI> hy<HI REND="italic">m</HI> ber<HI REND="italic">e,</HI></L>
<L>No p<HI REND="italic">er</HI>sou<HI REND="italic">n</HI> schal [him] holde ne der<HI REND="italic">e.</HI> <NOTE PLACE="foot">183-192 <HI REND="italic">je zwei verse in einer z.</HI></NOTE></L>
<L>¶ Ȝit seyth þe bok a wondyre-thyng:</L>
<L>Ȝif man or wo<HI REND="italic">m</HI>man, eld or ȝing, <NOTE PLACE="foot">194 Ȝif] þ<HI REND="italic">at Hs.</HI></NOTE></L>
<L>Celydonye þ<HI REND="italic">us</HI> gaderyd on hy<HI REND="italic">m</HI> ber<HI REND="italic">e</HI> <MILESTONE N="195"/> <MILESTONE N="655"/></L>
<L>W<HI REND="italic">ith</HI> herte of melle þ<HI REND="italic">at</HI> ded were, <NOTE PLACE="foot">196 herthe <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>He schall ou<HI REND="italic">er</HI>-come hys enmys</L>
<L>And schapy<HI REND="italic">n</HI> her<HI REND="italic">e</HI> st<HI REND="italic">er</HI>[n]nys <HI REND="italic">and</HI> here malys;</L>
<L>And ȝif it be takyn, as is seyd,</L>
<L>And vnd<HI REND="italic">er</HI> a sek ma<HI REND="italic">n</HI>nys heed leyd, <MILESTONE N="200"/> <MILESTONE N="660"/></L>
<L>Ȝif he schall deyin, he schall syngyn,</L>
<L>Ȝif he schal lewy<HI REND="italic">n,</HI> terys schuln owt flyngy<HI REND="italic">n</HI></L>
<L>Out of his eyne, gretande as sore</L>
<L>As on þ<HI REND="italic">at</HI> hadde his modyr lore. <MILESTONE N="55" UNIT="P."/></L>
<L>þese mayst<HI REND="italic">re</HI>s <HI REND="italic">and</HI> oþ<HI REND="italic">er</HI> many on <MILESTONE N="205"/> <MILESTONE N="665"/></L>
<L>Celydonye, þis gres, wil don. <NOTE PLACE="foot">206 dōn <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
</DIV3>
<DIV3 N="5" TYPE="section">
<HEAD>[5.] Pipnielle.</HEAD>
<L>¶ Pypnielle, a noble gres,</L>
<L>þ<HI REND="italic">at</HI> pinp<HI REND="italic">er</HI>nolle callyd is—</L>
<L>Of þis erbe arn spyc<HI REND="italic">is</HI> iij,</L>
<L>Wol on-lyk sawe i<HI REND="italic">n</HI> qu<HI REND="italic">an</HI>tyte: <MILESTONE N="210"/> <MILESTONE N="670"/> <NOTE PLACE="foot">205-210 <HI REND="italic">je zwei in einer z.</HI></NOTE> <NOTE PLACE="foot">210 qu<HI REND="italic">an</HI>ntyte <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>þe femel on howsys w<HI REND="italic">ith</HI> lytyl whyt flowr<HI REND="italic">is</HI> <NOTE PLACE="foot">211 whyth <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>In gret plente <HI REND="italic">and</HI> lytyl honowr<HI REND="italic">is;</HI></L>
<L>W<HI REND="italic">ith</HI> smale blo flowr<HI REND="italic">is</HI> þe toþ<HI REND="italic">er</HI> is wylde,</L>
<L>Plente in whet<HI REND="italic">is</HI> growyth in felde;</L>
<L>þe thrydde is best of eu<HI REND="italic">er</HI>i-chon, <MILESTONE N="215"/> <MILESTONE N="675"/></L>
<L>A wel cowthe erbe of on <HI REND="italic">and</HI> on.</L>
<L>In som<HI REND="italic">er</HI> he beryth a smal reed flo<HI REND="italic">ur,</HI></L>
<L>P<HI REND="italic">ur</HI>pyr in syth <HI REND="italic">and</HI> in colo<HI REND="italic">ur;</HI></L>
<L><PB N="313" REF="21"/>
Hys stalke is flegged, fowr<HI REND="italic">e</HI>-sqwar<HI REND="italic">e</HI></L>
<L>And beryth all-wey a flow<HI REND="italic">ur and</HI> is an hare. <MILESTONE N="220"/> <MILESTONE N="680"/></L>
<L>Al day ageyn vndern <HI REND="italic">and</HI> non <NOTE PLACE="foot">221 vndern] e <HI REND="italic">aus</HI> r <HI REND="italic">korrig.</HI></NOTE></L>
<L>He wyl hy<HI REND="italic">m</HI> spredy<HI REND="italic">n and</HI> on-don,</L>
<L>And ageyn þe ewene-tyde</L>
<L>He lokyth hy<HI REND="italic">m</HI>-self be eu<HI REND="italic">er</HI>y syde;</L>
<L>He growyth be þe erthe lowe, <MILESTONE N="225"/> <MILESTONE N="685"/></L>
<L>Nyh euery man wyl hy<HI REND="italic">m</HI> knowe,</L>
<L>He hath in hy<HI REND="italic">m</HI> v<HI REND="italic">er</HI>teus monye, <NOTE PLACE="foot">227 manye <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>Ȝif he be meynt clene w<HI REND="italic">ith</HI> betonye. <NOTE PLACE="foot">228 betoyne <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>W<HI REND="italic">ith</HI> thre pat<HI REND="italic">er</HI> nost<HI REND="italic">er</HI> in monyth of may</L>
<L>It schulde be gaderyd in sprynge of day. <MILESTONE N="230"/> <MILESTONE N="690"/></L>
<L>þis erbe alone, þ<HI REND="italic">us</HI> gaderyd clene, <NOTE PLACE="foot">231 alono <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>Mythly he fowyth þe splene;</L>
<L>þe man þ<HI REND="italic">at</HI> beryth it day or nyth,</L>
<L>Wekked spryt of hy<HI REND="italic">m</HI> schal han no myth;</L>
<L>It w<HI REND="italic">ith</HI>-stant fendys power <MILESTONE N="235"/> <MILESTONE N="695"/> <NOTE PLACE="foot">235 f. <HI REND="italic">in einer zeile.</HI></NOTE></L>
<L>And distroyith veny<HI REND="italic">m</HI> þ<HI REND="italic">at</HI> syt hy<HI REND="italic">m</HI> n<HI REND="italic">er;</HI> <NOTE PLACE="foot">236 weny<HI REND="italic">m Hs.</HI></NOTE></L>
<L>Ȝif it be dronken w<HI REND="italic">ith</HI> betonye, <NOTE PLACE="foot">237 be∣toyne <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>Thow qweke w<HI REND="italic">ur</HI>mys ben in þe monye, <MILESTONE N="56" UNIT="P."/> <NOTE PLACE="foot">238 manye <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>Thorow þis drynk it schwln owt drywe,</L>
<L>þ<HI REND="italic">er</HI> schal noȝt be-lewy<HI REND="italic">n</HI> on on lywe. <MILESTONE N="240"/> <MILESTONE N="700"/></L>
<L>Ewene w<HI REND="italic">ith</HI> oþ<HI REND="italic">er in</HI> porsiou<HI REND="italic">n</HI> all</L>
<L>He goth to þe merwall, <NOTE PLACE="foot">242 ner∣wall <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>And on eu<HI REND="italic">er</HI>y oþ<HI REND="italic">er</HI> halwe</L>
<L>He is good to eu<HI REND="italic">er</HI>y salwe, <NOTE PLACE="foot">241-244 <HI REND="italic">je zwei in einer zeile.</HI></NOTE></L>
<L>To eu<HI REND="italic">er</HI>y salwe <HI REND="italic">and</HI> to þe syth <MILESTONE N="245"/> <MILESTONE N="705"/> <NOTE PLACE="foot">245 salwe] l <HI REND="italic">aus einem andern buchst. corrig.</HI></NOTE></L>
<L>[Of] mekyl v<HI REND="italic">er</HI>tue <HI REND="italic">and</HI> meche of myth.</L>
</DIV3>
<DIV3 N="6" TYPE="section">
<HEAD>[6.] Modirwort.</HEAD>
<L>¶ Off modir-wort I wyl þe tellyn <NOTE PLACE="foot">247 -worth <HI REND="italic">Hs. a. r. und im texte.</HI></NOTE></L>
<L>And as I fynde I schall þe spelly<HI REND="italic">n.</HI></L>
<L>Off þ<HI REND="italic">at</HI> erbe arn spycys iij,</L>
<L>I wyl þe tellyn whyche þei be: <MILESTONE N="250"/> <MILESTONE N="710"/></L>
<L>þ[at] on, it growyth comely hende <NOTE PLACE="foot">251 þ[at] on] þow <HI REND="italic">Hs.!</HI></NOTE></L>
<L>Be-twy<HI REND="italic">n</HI> weye, as men wende, <NOTE PLACE="foot">252 veye <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>þe crop wyl bet<HI REND="italic">er</HI> þa<HI REND="italic">n</HI>ne þe rote</L>
<L>To alle medycinis do bote; <NOTE PLACE="foot">254 may do <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>It is good to beryn day <HI REND="italic">and</HI> nyth, <MILESTONE N="255"/> <MILESTONE N="715"/></L>
<L>It chasyth þe feu<HI REND="italic">er</HI>es fro his myth. <NOTE PLACE="foot">256 feu<HI REND="italic">er</HI>res <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>þe toþ<HI REND="italic">er</HI> man<HI REND="italic">er</HI> of modirwort, <NOTE PLACE="foot">257 -worth <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>As seyth þe bok, is callyd cowth-wort, <NOTE PLACE="foot">258 -word <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L><PB N="314" REF="22"/>
And mayst<HI REND="italic">er</HI> botanic<HI REND="italic">us</HI> leryth vs bet, <NOTE PLACE="foot">259 beta<HI REND="italic">n</HI>nic<HI REND="italic">us Hs.</HI></NOTE></L>
<L>Ȝif it be lewkyd w<HI REND="italic">ith</HI> oyle of roset, <MILESTONE N="260"/> <MILESTONE N="720"/></L>
<L>Feu<HI REND="italic">er</HI>ows man, onoyntyd iij dayes w<HI REND="italic">ith</HI>-all,</L>
<L>þe malys of feu<HI REND="italic">er</HI>es for-beryn he schall.</L>
<L>þe thrydde man<HI REND="italic">er</HI> of modirwort is <NOTE PLACE="foot">263 -worth þ<HI REND="italic">er</HI> is <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>[þat] ȝelwe flowres beryth i-wys.</L>
<L>Who so in his hond it bere, <MILESTONE N="265"/> <MILESTONE N="725"/></L>
<L>Trawayle of weye schall hy<HI REND="italic">m</HI> non dere;</L>
<L>And lete it be leyd in ony hows,</L>
<L>As seyth mayst<HI REND="italic">er</HI> botanic<HI REND="italic">us,</HI> <NOTE PLACE="foot">268 betanic<HI REND="italic">us Hs.</HI></NOTE></L>
<L>It schall out caste þe deuel[is] myth</L>
<L>And torny<HI REND="italic">n</HI> wickyd ma<HI REND="italic">n</HI>nys syth. <MILESTONE N="270"/> <MILESTONE N="57" UNIT="P."/> <MILESTONE N="730"/></L>
<L>In cas a wo<HI REND="italic">m</HI>man baryn be <NOTE PLACE="foot">271 f. <HI REND="italic">in einer z.</HI></NOTE></L>
<L>And conseywe noȝt may sche,</L>
<L>Ȝif modirwort be dryed cler <NOTE PLACE="foot">273 -worth <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>And sythyn take leuys of lorer</L>
<L>And sothyn in watyr weel <HI REND="italic">and</HI> fyn, <MILESTONE N="275"/> <MILESTONE N="735"/></L>
<L>þa<HI REND="italic">n</HI>ne do þis dryed [all] þ<HI REND="italic">er</HI>-in <NOTE PLACE="foot">276 And þa<HI REND="italic">n</HI>ne <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>And þ<HI REND="italic">er</HI>-of a bath þ<HI REND="italic">ou</HI> her<HI REND="italic">e</HI> make;</L>
<L>And w<HI REND="italic">ith</HI> her<HI REND="italic">e</HI> owen hond sche take</L>
<L>þis wat<HI REND="italic">er,</HI> þat sche noȝt bly<HI REND="italic">n</HI>ne</L>
<L>To waschyn her<HI REND="italic">e</HI> p<HI REND="italic">ri</HI>uyte w<HI REND="italic">ith</HI>-owty<HI REND="italic">n and</HI> inne; <MILESTONE N="280"/> <MILESTONE N="740"/> <NOTE PLACE="foot">280 p<HI REND="italic">er</HI>vyte <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>It schall her<HI REND="italic">e</HI> helpy<HI REND="italic">n</HI> to conseyuy<HI REND="italic">n</HI>g</L>
<L>And also wo<HI REND="italic">m</HI>man in chyldyng.</L>
<L>But modir-wort moste gaderyd be, <NOTE PLACE="foot">283 -worth <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>Whyl þe so<HI REND="italic">n</HI>ne is in ariete. <NOTE PLACE="foot">284 Whyll <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>Ȝit seyth þe mayst<HI REND="italic">er</HI> in his [q]v<HI REND="italic">er</HI>ye: <MILESTONE N="285"/> <MILESTONE N="745"/></L>
<L>þis erbe is bet<HI REND="italic">er</HI>e grene, þa<HI REND="italic">n</HI> drye;</L>
<L>Ȝif he be gaderid in hys kynde,</L>
<L>þ<HI REND="italic">e</HI> wycke humores þat he may fynde</L>
<L>þ<HI REND="italic">at</HI> man <HI REND="italic">and</HI> wo<HI REND="italic">m</HI>man han su<HI REND="italic">m</HI> tyme take</L>
<L>And mown hem-self non issu make, <MILESTONE N="290"/> <MILESTONE N="750"/></L>
<L>It schall dist<HI REND="italic">ro</HI>yn w<HI REND="italic">ith</HI>-owte lesyng</L>
<L>W<HI REND="italic">ith</HI> playst<HI REND="italic">er</HI> mad <HI REND="italic">and</HI> it wassyng.</L>
<L>Ȝit seyth mayst<HI REND="italic">er</HI> Mac<HI REND="italic">ro</HI>bius</L>
<L>þat olde men hadden su<HI REND="italic">m</HI> tyme in vs</L>
<L>To gadere modir-wort woll wyde <MILESTONE N="295"/> <MILESTONE N="755"/> <NOTE PLACE="foot">295 -worth <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>W<HI REND="italic">ith</HI> fenel grene in som<HI REND="italic">er</HI>-tyde</L>
<L>In howse [to] hangyn at ilke entre,</L>
<L>[þat] þe deuyl ne wyk sprit [mithe] hawe no<HI REND="italic">n</HI> powste <NOTE PLACE="foot">298 sprith <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>Hem ne here chyldir for to dere,</L>
<L>And fro alle p<HI REND="italic">er</HI>yl hem to were. <MILESTONE N="300"/> <MILESTONE N="760"/></L>
<L>Ȝit tellyth þe mayst<HI REND="italic">er</HI> þ<HI REND="italic">at</HI> I seyde be-fore, <MILESTONE N="58" UNIT="P."/></L>
<L>þ<HI REND="italic">at</HI> modirwort is of v<HI REND="italic">er</HI>tue more: <NOTE PLACE="foot">302 -worth <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L><PB N="315" REF="23"/>
Ȝif eyther lewyd or prest</L>
<L>Hawe gret streythed at hys brest, <NOTE PLACE="foot">304 streythed] r <HI REND="italic">aus einem andern buchst. corr.</HI></NOTE></L>
<L>Modirwort late hym taky<HI REND="italic">n</HI> all grene <MILESTONE N="305"/> <MILESTONE N="765"/></L>
<L>And grynde horhowne <HI REND="italic">and</HI> it to-ged<HI REND="italic">er</HI> clene</L>
<L>And sethin w<HI REND="italic">ith</HI> barly-wort full cler <NOTE PLACE="foot">305 <HI REND="italic">u.</HI> 307 -worth <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE> <NOTE PLACE="foot">307 sothyn <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>And drynkyn it of tyn be-for<HI REND="italic">e</HI> dyner<HI REND="italic">e;</HI> <NOTE PLACE="foot">308 drynkyn] r <HI REND="italic">aus einem andern buchst. corrig.</HI></NOTE></L>
<L>It schall drywe þe streythed all away</L>
<L>And makyn hy<HI REND="italic">m</HI> as qwart as pyk in fay. <MILESTONE N="310"/> <MILESTONE N="770"/></L>
<L>þis v<HI REND="italic">er</HI>tues <HI REND="italic">and</HI> many mo</L>
<L>Hath þis erbe, who so can þo,</L>
<L>It is good to playst<HI REND="italic">er and</HI> many oþ<HI REND="italic">er</HI> thyng</L>
<L>For þe mod<HI REND="italic">er and</HI> to drynkyng.</L>
</DIV3>
<DIV3 N="7" TYPE="section">
<HEAD>[7.] Ver∣wayne.</HEAD>
<L>¶ A lytyll wyl I tellyn of verwayne, <MILESTONE N="315"/> <MILESTONE N="775"/></L>
<L>Herbe þat meche is of mayne;</L>
<L>How good he is to ma<HI REND="italic">n</HI>nys helpe,</L>
<L>Tunge noȝt well may it ȝelpe.</L>
<L>Comely be weye <HI REND="italic">and</HI> gate <NOTE PLACE="foot">319 f. <HI REND="italic">in einer z.</HI></NOTE></L>
<L>þ<HI REND="italic">ou</HI> may it fynde hey in state, <MILESTONE N="320"/> <MILESTONE N="780"/></L>
<L>W<HI REND="italic">ith</HI> heye stalkys, many smale brawnchys,</L>
<L>Smale bloysh flo<HI REND="italic">ur</HI>is owt of hym lawnchis;</L>
<L>Frossis fot men calle it,</L>
<L>For his leuys ar<HI REND="italic">e</HI> lyke þe frossys fet.</L>
<L>To drynkys <HI REND="italic">and</HI> to playstrys alle <MILESTONE N="325"/> <MILESTONE N="785"/></L>
<L>Hys v<HI REND="italic">er</HI>tues full well be-falle,</L>
<L>To veynes astonyid <HI REND="italic">and</HI> to þe syth</L>
<L>V<HI REND="italic">er</HI>t[u]ows <HI REND="italic">and</HI> ful of myth.</L>
<L>As we redyn, gaderyd most hym be</L>
<L>W<HI REND="italic">ith</HI> iij pat<HI REND="italic">er</HI> nost<HI REND="italic">er and</HI> iij aue, <MILESTONE N="330"/> <MILESTONE N="790"/></L>
<L>Fastande, þow þe wedir be grylle,</L>
<L>Be-twen mydde march <HI REND="italic">and</HI> mydde aprille; <MILESTONE N="59" UNIT="P."/></L>
<L>And ȝet awysyd moste þe be <NOTE PLACE="foot">333 f. <HI REND="italic">in einer z.</HI></NOTE></L>
<L>þ<HI REND="italic">at</HI> þe sonne be in ariete.</L>
<L>Wha<HI REND="italic">n</HI>ne þ<HI REND="italic">ou</HI> hast gaderyd on þis maner<HI REND="italic">e,</HI> <MILESTONE N="335"/> <MILESTONE N="795"/></L>
<L>Take v greynes of pionye of o ȝere,</L>
<L>Do hem a clene cloth [with]inne,</L>
<L>Kepe him clene owt of dedly sy<HI REND="italic">n</HI>ne, <NOTE PLACE="foot">338 hem <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>As seyth the bok ap<HI REND="italic">er</HI>tly,</L>
<L>It couerith þe falland euyl p<HI REND="italic">er</HI>fythly; <MILESTONE N="340"/> <MILESTONE N="800"/></L>
<L>Ȝif it be on hym day <HI REND="italic">and</HI> nyth</L>
<L>And [he] kepe fro dedly synne aryth,</L>
<L>þe deuel of helle schal hawe no myth</L>
<L>To don hym neyþ<HI REND="italic">er</HI> fray ne fryth.</L>
<L>Who so wyl maystres make, <MILESTONE N="345"/> <MILESTONE N="805"/></L>
<L>Powdir of v<HI REND="italic">er</HI>ueyne hy<HI REND="italic">m</HI> most take,</L>
<L><PB N="316" REF="24"/>
But it most in þe monyth of may</L>
<L>Be gadderid in spryng of day</L>
<L>And sythen mad to powdir clene</L>
<L>And cast on man <HI REND="italic">and</HI> wo<HI REND="italic">m</HI>man betwene, <MILESTONE N="350"/> <MILESTONE N="810"/></L>
<L>Alle men sen schuln mown <NOTE PLACE="foot">351 schwuln <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>Be-twen hem fallen [in] discensiou<HI REND="italic">n:</HI></L>
<L>þow þei lowy<HI REND="italic">n</HI> hem neu<HI REND="italic">er</HI> so wel, <NOTE PLACE="foot">353 well <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>þei schul flytyn <HI REND="italic">and</HI> strywy<HI REND="italic">n</HI> þ<HI REND="italic">at</HI> sel. <NOTE PLACE="foot">354 sell <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>Also seyth Macrobius: <MILESTONE N="355"/> <MILESTONE N="815"/> <NOTE PLACE="foot">355 f. <HI REND="italic">in einer z.</HI></NOTE></L>
<L>Ȝif it be cast in dofhows,</L>
<L>Alle þe toþ<HI REND="italic">er</HI> dowis abowte</L>
<L>Schwll gaderin þedir on a rowte.</L>
<L>þis gres v<HI REND="italic">er</HI>ueyne, sothy<HI REND="italic">n</HI> in wyn,</L>
<L>Ȝif it be dronkyn, distroyith venym <MILESTONE N="360"/> <MILESTONE N="820"/> <NOTE PLACE="foot">360 wenym <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>And postemys þ<HI REND="italic">at</HI> waxin i<HI REND="italic">n</HI> man smert,</L>
<L>And mythly cachyth hem fro þe herte.</L>
<L>Good is þe crop, good is þe rote</L>
<L>To drynkyn <HI REND="italic">and</HI> in playst<HI REND="italic">re</HI>s doth meche bote; <MILESTONE N="60" UNIT="P."/></L>
<L>In som<HI REND="italic">er</HI> he schall be gaderyd g<HI REND="italic">re</HI>ne, <MILESTONE N="365"/> <MILESTONE N="825"/></L>
<L>þa<HI REND="italic">n</HI>ne is his myth most be-dene.</L>
</DIV3>
<DIV3 N="8" TYPE="section">
<HEAD>8.] Mortul aca.</HEAD>
<L>¶ Mortulaca <HI REND="italic">and</HI> mortagon, <NOTE PLACE="foot">367 f. <HI REND="italic">in einer z.</HI></NOTE></L>
<L>Of swiche an erbe name is on,</L>
<L>As seyth þe bok to hey <HI REND="italic">and</HI> lowe.</L>
<L>I schall þe telle how it is knowe: <MILESTONE N="370"/> <MILESTONE N="830"/></L>
<L>Of fynger-lengthe or sum del more</L>
<L>þe lewys arn stiffe <HI REND="italic">and</HI> scharp be-fore,</L>
<L>Also thicke <HI REND="italic">and</HI> fayr <HI REND="italic">and</HI> grene</L>
<L>Ou<HI REND="italic">er</HI>thwert þe lef w<HI REND="italic">ith</HI> veyne[s] clene; <NOTE PLACE="foot">374 -thwerth <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>þe veynys ben as whyt as mylke, <MILESTONE N="375"/> <MILESTONE N="835"/> <NOTE PLACE="foot">375 whyth <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>Like þ<HI REND="italic">at</HI> erbe is knowe non swylk.</L>
<L>Ȝif þ<HI REND="italic">ou</HI> (mow) þat erbe fynde, <NOTE PLACE="foot">377 mow <HI REND="italic">am ende der zeile nachgetr.</HI></NOTE></L>
<L>I schall þe tellyn qwat is his kynde,</L>
<L>As bokys techyn eu<HI REND="italic">er</HI>y-chon:</L>
<L>He wyll ageyn þe strem gon, <MILESTONE N="380"/> <MILESTONE N="840"/></L>
<L>Ageyn cowrs of watyr wyll he flete,</L>
<L>Ȝif þe wat<HI REND="italic">er</HI> renne i<HI REND="italic">n</HI> good quiete;</L>
<L>In his kynde tyme gaderid ȝif he be,</L>
<L>þat no planete lette his powste,</L>
<L>He wyl werkyn m<HI REND="italic">er</HI>w[el]ously, <MILESTONE N="385"/> <MILESTONE N="845"/> <NOTE PLACE="foot">385 f. <HI REND="italic">in einer z.</HI></NOTE></L>
<L>As seyth þe bok op<HI REND="italic">er</HI>tly.</L>
<L>Lete takyn his lewys to a pref</L>
<L>An[d] chowe hem be-twyn þi teth</L>
<L><PB N="317" REF="25"/>
And ley hem on neu<HI REND="italic">er</HI> so strong a lok,</L>
<L>It schal on-schety<HI REND="italic">n and</HI> onstrok; <MILESTONE N="390"/> <MILESTONE N="850"/></L>
<L>Be gemews of jru<HI REND="italic">n</HI> mad neu<HI REND="italic">er</HI> so wel, <NOTE PLACE="foot">391 well <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>It driwyth hem asundir eu<HI REND="italic">er</HI>y del. <NOTE PLACE="foot">392 dell <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>W<HI REND="italic">ith</HI> powdir of hy<HI REND="italic">m</HI> jogelowres pley</L>
<L>And oftyn be-gylen me<HI REND="italic">n</HI>nys eye.</L>
</DIV3>
<DIV3 N="9" TYPE="section">
<HEAD>[9.] Par∣wynke.</HEAD>
<L>¶ Parwynke is an erbe grene of colo<HI REND="italic">ur,</HI> <MILESTONE N="395"/> <MILESTONE N="855"/></L>
<L>In tyme of may he beryth blo flo<HI REND="italic">ur,</HI> <MILESTONE N="61" UNIT="P."/></L>
<L>His stalkys arn so feynt <HI REND="italic">and</HI> feye <NOTE PLACE="foot">397 febyl <HI REND="italic">vor</HI> feynt <HI REND="italic">getilgt.</HI></NOTE></L>
<L>þ<HI REND="italic">at</HI> neu<HI REND="italic">er</HI> mor<HI REND="italic">e</HI> growyth he heye;</L>
<L>On þe grownde he re<HI REND="italic">n</HI>nyth <HI REND="italic">and</HI> [doth] growe,</L>
<L>As doth þe erbe þ<HI REND="italic">at</HI> hyth tu<HI REND="italic">n</HI>howe; <MILESTONE N="400"/> <MILESTONE N="860"/></L>
<L>þe lef is thicke, schine<HI REND="italic">n</HI>de <HI REND="italic">and</HI> styf,</L>
<L>As is þe grene jwy-leef,</L>
<L>[An] vnche brod <HI REND="italic">and</HI> nerhand rownde,</L>
<L>Men calle it þe juy of grownde.</L>
<L>Anoþ<HI REND="italic">er</HI> erbe is callyd soo, <MILESTONE N="405"/> <MILESTONE N="865"/></L>
<L>þ<HI REND="italic">at</HI> we cally<HI REND="italic">n</HI> tu<HI REND="italic">n</HI>hoo.</L>
<L>Ȝif it be gaderid in may-sel</L>
<L>And dryed <HI REND="italic">and</HI> mad to powd<HI REND="italic">er</HI> wel <NOTE PLACE="foot">405-8 <HI REND="italic">je zwei in einer z.</HI></NOTE> <NOTE PLACE="foot">408 well <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>And wermys, tweyanglys be name,</L>
<L>Mad to powdyr <HI REND="italic">and</HI> menkte i<HI REND="italic">n</HI> same, <MILESTONE N="410"/> <MILESTONE N="870"/></L>
<L>Ȝif wyf <HI REND="italic">and</HI> husbonde i<HI REND="italic">n</HI> drynk <HI REND="italic">and</HI> mete</L>
<L>It vsyn oftyn <HI REND="italic">and</HI> noȝt for-ȝete,</L>
<L>What discord be-twen hem be,</L>
<L>It schall hem brynge to vnyte</L>
<L>And don hem lewy<HI REND="italic">n</HI> togedir weel, <MILESTONE N="415"/> <MILESTONE N="875"/> <NOTE PLACE="foot">415 lowyn <HI REND="italic">Hs.;</HI> weell <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>As eu<HI REND="italic">er</HI> þei dedin in ony seel. <NOTE PLACE="foot">416 dedin þei <HI REND="italic">Hs.;</HI> seell <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>Take of þe powd<HI REND="italic">er</HI> a lytyl also</L>
<L>And do a lytyl bren þ<HI REND="italic">er</HI>-to</L>
<L>An[d] in a fysch-pond late it caste,</L>
<L>þe fysches schwln deyin iche on i<HI REND="italic">n</HI> hast. <MILESTONE N="420"/> <MILESTONE N="880"/></L>
<L>To a net<HI REND="italic">is</HI> mowth ȝif þis poud<HI REND="italic">er</HI> be don, <NOTE PLACE="foot">421 anett<HI REND="italic">is Hs.</HI></NOTE></L>
<L>It schall to-brestyn sone anon;</L>
<L>þis is soth <HI REND="italic">and</HI> p<HI REND="italic">re</HI>wyd thynge</L>
<L>Of owre eldere w<HI REND="italic">ith</HI>-owte lesynge.</L>
<L>Ȝet wyl p<HI REND="italic">er</HI>uenke don meche more: <MILESTONE N="425"/> <MILESTONE N="885"/></L>
<L>þow man blede of wou<HI REND="italic">n</HI>dys sore,</L>
<L>It wyll dryen þe blod wondirly</L>
<L>And staw[n]che þe blod redely. <MILESTONE N="62" UNIT="P."/></L>
<L>Lete hym take lewys tweyne</L>
<L>And heldyn hem be-twin hys teth, I seye, <MILESTONE N="430"/> <MILESTONE N="890"/></L>
<L><PB N="318" REF="26"/>
Where so he blede <HI REND="italic">and</HI> in what place,</L>
<L>þe blod schall stawnchy<HI REND="italic">n</HI> thorow Goddys g<HI REND="italic">ra</HI>ce;</L>
<L>þis hawe I seyn p<HI REND="italic">re</HI>wyd w<HI REND="italic">ith</HI>-owty<HI REND="italic">n</HI> fable</L>
<L>And þ<HI REND="italic">er</HI>fore sertys I helde it stable.</L>
</DIV3>
<DIV3 N="10" TYPE="section">
<HEAD>[10.] Rose.</HEAD>
<L>¶ Of þe rose þ<HI REND="italic">at</HI> spryngyth on spray <MILESTONE N="435"/> <MILESTONE N="895"/></L>
<L>[And] schewyth hys flowr<HI REND="italic">is</HI> in someres day—</L>
<L>It nedyth noȝt hy<HI REND="italic">m</HI> to discrie,</L>
<L>Eu<HI REND="italic">er</HI>i man [him] knowyth at ye. <NOTE PLACE="foot">438 eye <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>Of his v<HI REND="italic">er</HI>tues <HI REND="italic">and</HI> of his kinde <NOTE PLACE="foot">439 kende <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>I schal þe seyn, as in bok I fynde: <MILESTONE N="440"/> <MILESTONE N="900"/> <NOTE PLACE="foot">440 as I in bok <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>Hys flowrys, gaderyd in som<HI REND="italic">er</HI>is day <NOTE PLACE="foot">441 Hys rede <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>And kyndely dryed, for sothe to say,</L>
<L>It arn goode, as in bok is set, <NOTE PLACE="foot">443 seth <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>To gryndyn <HI REND="italic">and</HI> don to sucre-roset; <NOTE PLACE="foot">444 roseth <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>And as longe as it ben drye, <MILESTONE N="445"/> <MILESTONE N="905"/></L>
<L>It mown to playstres <HI REND="italic">and</HI> many mayst<HI REND="italic">ri</HI>e.</L>
<L>Whil þei ben fresche as þei stood, <NOTE PLACE="foot">447 stonde <HI REND="italic">vor</HI> stood <HI REND="italic">ausge∣strichen.</HI></NOTE></L>
<L>To styllyn [þer] of wat<HI REND="italic">er</HI> for eyne is good;</L>
<L>þ<HI REND="italic">at</HI> wat<HI REND="italic">er</HI> is callyd eurose be name,</L>
<L>W<HI REND="italic">ith</HI> oþ<HI REND="italic">er</HI> erbis mad in same; <MILESTONE N="450"/> <MILESTONE N="910"/></L>
<L>Oþ<HI REND="italic">er</HI> erbys, þat is to seyne</L>
<L>Celidonye, reed fenel, rewe <HI REND="italic">and</HI> v<HI REND="italic">er</HI>ueyne.</L>
<L>Su<HI REND="italic">m</HI>me don to þe same cas <NOTE PLACE="foot">453 þ <HI REND="italic">vor</HI> to <HI REND="italic">durchgestrichen.</HI></NOTE></L>
<L>Filago, egremonye <HI REND="italic">and</HI> ewfras. <NOTE PLACE="foot">454 Filago <HI REND="italic">and Hs.</HI></NOTE></L>
<L>Do stille þese erbis be hem selwe <MILESTONE N="455"/> <MILESTONE N="915"/> <NOTE PLACE="foot">455 Do] To <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>And ewene porcyou<HI REND="italic">n</HI> w<HI REND="italic">ith</HI> waterys melle;</L>
<L>þis wat<HI REND="italic">er</HI> is good for eyne sm<HI REND="italic">er</HI>tyng</L>
<L>And for þe syth claryfying. <MILESTONE N="63." UNIT="P."/></L>
<L>Ȝif man hawe at his herte</L>
<L>Peyne hy<HI REND="italic">m</HI> grewend sore <HI REND="italic">and</HI> smerte, <MILESTONE N="460"/> <MILESTONE N="920"/></L>
<L>Playst<HI REND="italic">er</HI> of rose, mad wel, <NOTE PLACE="foot">461 well <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>All hot leyd to, dist<HI REND="italic">ro</HI>ith il del; <NOTE PLACE="foot">462 leyde <HI REND="italic">Hs.;</HI> dell <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>And aft<HI REND="italic">er</HI>ward a drawt[h] of wyn <NOTE PLACE="foot">463 r <HI REND="italic">vor</HI> afte<HI REND="italic">r durch∣gestr.;</HI> good wyn <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>Schall cler<HI REND="italic">e</HI> þi bowalys weel <HI REND="italic">and</HI> fyn. <NOTE PLACE="foot">464 weell <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>Also þe bok tellyth i<HI REND="italic">n</HI> latyn: <MILESTONE N="465"/> <MILESTONE N="925"/> <NOTE PLACE="foot">465 f. <HI REND="italic">in einer z.</HI></NOTE></L>
<L>Take a greyn of rose fyn</L>
<L>And w<HI REND="italic">ith</HI> a greyn of mustard-seed</L>
<L>Lete sethy<HI REND="italic">n and</HI> grynd it w<HI REND="italic">ith</HI> weslfet <NOTE PLACE="foot">468 a wesl <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>And þa<HI REND="italic">n</HI>ne hang yt in a tre, <NOTE PLACE="foot">469 f. <HI REND="italic">in einer z.</HI></NOTE></L>
<L>In what place so þ<HI REND="italic">at</HI> it be; <MILESTONE N="470"/> <MILESTONE N="930"/></L>
<L><PB N="319" REF="27"/>
And neu<HI REND="italic">er</HI> schall þe tre fruyt bere,</L>
<L>Whyl þ<HI REND="italic">at</HI> con-feccyou<HI REND="italic">n</HI> hangyt[h] þ<HI REND="italic">er</HI>e.</L>
<L>Ȝit tellyth þe bok ferþ<HI REND="italic">er</HI> vs:</L>
<L>þis confeccyou<HI REND="italic">n</HI> is mor<HI REND="italic">e</HI> m<HI REND="italic">er</HI>uylyows;</L>
<L>Lete castyn it in a net in þe se, <MILESTONE N="475"/> <MILESTONE N="935"/></L>
<L>Wond<HI REND="italic">er</HI>-thyng þ<HI REND="italic">ou</HI> [sone] schalt se:</L>
<L>Alle þe fyschis þ<HI REND="italic">er</HI>-abowte <NOTE PLACE="foot">477 f. <HI REND="italic">in einer z.</HI></NOTE></L>
<L>Schall gadir þedir i<HI REND="italic">n</HI> a rowte.</L>
<L>þis c<HI REND="italic">on</HI>feccyou<HI REND="italic">n</HI> al be-dene</L>
<L>Be brent <HI REND="italic">and</HI> mad to powd<HI REND="italic">er</HI> clene <MILESTONE N="480"/> <MILESTONE N="940"/></L>
<L>And be in a lawmpe cast <NOTE PLACE="foot">481 f. <HI REND="italic">in einer z.</HI></NOTE></L>
<L>And be þ<HI REND="italic">er</HI>-i<HI REND="italic">n</HI>ne lyth aft<HI REND="italic">er</HI> i<HI REND="italic">n</HI> hast;</L>
<L>Alle þ<HI REND="italic">at</HI> þ<HI REND="italic">er</HI> stondyn abowte, to falle</L>
<L>Schwln semy<HI REND="italic">n,</HI> as þei wer<HI REND="italic">e</HI> deblett<HI REND="italic">is</HI> alle.</L>
<L>Ȝit þis powdyr wyll don al-so: <MILESTONE N="485"/> <MILESTONE N="945"/> <NOTE PLACE="foot">485 <HI REND="italic">das</HI> ll <HI REND="italic">von</HI> wyll <HI REND="italic">ver∣schmiert.</HI></NOTE></L>
<L>And oyle of olyue be don þ<HI REND="italic">er</HI>-to <NOTE PLACE="foot">486 olyue or bru<HI REND="italic">n</HI>ston or wy<HI REND="italic">n Hs.</HI></NOTE></L>
<L>And an hous þ<HI REND="italic">er</HI>-wyth anoynted be,</L>
<L>It schall a[p]peryn bre<HI REND="italic">n</HI>nyng to se.</L>
<L>þese fowre laste þ<HI REND="italic">us</HI> wrety<HI REND="italic">n</HI> I fynde <NOTE PLACE="foot">489 la <HI REND="italic">vor</HI> wrety<HI REND="italic">n aus∣gestr.,</HI> r <HI REND="italic">in</HI> wrety<HI REND="italic">n aus</HI> e <HI REND="italic">corrig.</HI></NOTE></L>
<L>þ<HI REND="italic">at</HI> þis <HI REND="italic">con</HI>feccyou<HI REND="italic">n</HI> will werky<HI REND="italic">n</HI> be kynde; <MILESTONE N="490"/> <MILESTONE N="950"/></L>
<L>Wheþ<HI REND="italic">er</HI> it is soth, or it ne is,</L>
<L>I seye noȝt but as þe bok me wys. <MILESTONE N="64" UNIT="P."/></L>
<L>þe autow<HI REND="italic">ur</HI>s name þat þis wrot <NOTE PLACE="foot">493 wroth <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>þe bok wytnessit[h] ryth not. <NOTE PLACE="foot">494 wythnessit <HI REND="italic">Hs.</HI> noth <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
</DIV3>
<DIV3 N="11" TYPE="section">
<HEAD>[11.] Lilie.</HEAD>
<L>¶ Of þe lylie [I telle] <HI REND="italic">and</HI> of his kynde, <MILESTONE N="495"/> <MILESTONE N="955"/></L>
<L>In diu<HI REND="italic">er</HI>se bokys as I fynde.</L>
<L>Fowre man<HI REND="italic">er</HI> of liliis þ<HI REND="italic">er</HI> ben,</L>
<L>As men in þe bok may sen:</L>
<L>þe ton is meche, þ<HI REND="italic">at</HI> is callyd hende,</L>
<L>þ<HI REND="italic">at</HI> is most of v<HI REND="italic">er</HI>teu to man <HI REND="italic">and</HI> kende, <MILESTONE N="500"/> <MILESTONE N="960"/></L>
<L>[It] waxit[h] in ȝerdis w<HI REND="italic">ith</HI> þe flo<HI REND="italic">ur</HI></L>
<L>þat is callyd þe gleyglof-pow<HI REND="italic">ur;</HI></L>
<L>And it is whyt as ony mylk, <NOTE PLACE="foot">503 whyth <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>No flow<HI REND="italic">ur</HI> on o<HI REND="italic">ur</HI> grou<HI REND="italic">n</HI>de is non swylk.</L>
<L>þis lilie may most do man bote <MILESTONE N="505"/> <MILESTONE N="965"/></L>
<L>Bothe in leuys <HI REND="italic">and</HI> in rote;</L>
<L>For botchys <HI REND="italic">and</HI> postemys egr<HI REND="italic">e and</HI> wode</L>
<L>þis lilie in playstre is ful gode;</L>
<L>Ȝif it be meynt w<HI REND="italic">ith</HI> swynes gres,</L>
<L>All hot leyd to, w<HI REND="italic">ith</HI>-outy<HI REND="italic">n</HI> les <MILESTONE N="510"/> <MILESTONE N="970"/></L>
<L>It rypyth þe sor sothly <NOTE PLACE="foot">511 f. <HI REND="italic">in einer z.</HI></NOTE></L>
<L>And mak<HI REND="italic">ith</HI> to bresty<HI REND="italic">n</HI> vereyly</L>
<L><PB N="320" REF="28"/>
And p<HI REND="italic">ur</HI>gyth <HI REND="italic">and</HI> helyth w<HI REND="italic">ith</HI>-owte lesynge</L>
<L>More þa<HI REND="italic">n</HI>ne þe toþ<HI REND="italic">er</HI> in alle thynge.</L>
<L>þe toþ<HI REND="italic">er</HI> lilie in som<HI REND="italic">er</HI>-tyde <MILESTONE N="515"/> <MILESTONE N="975"/></L>
<L>In grene londys <HI REND="italic">and</HI> wodys wyde</L>
<L>Is wode-lilie w<HI REND="italic">ith</HI> flowres fele,</L>
<L>Blo p<HI REND="italic">ur</HI>pre-flowres, no leef on stele. <NOTE PLACE="foot">518 <HI REND="italic">Hier scheinen einige verse ausgefallen zu sein.</HI></NOTE></L>
<L>. . . . . . . . . . . . . . .</L>
<L>þe fowrt[h]e spyce of lilie is</L>
<L>[þat] is callyd lilie of feld i-wys. <MILESTONE N="520"/> <MILESTONE N="980"/></L>
<L>Hys wyse is ȝelw lyk safrou<HI REND="italic">n,</HI></L>
<L>þ<HI REND="italic">er</HI>by knowy<HI REND="italic">n</HI> it weel men mown. <NOTE PLACE="foot">522 weell <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>Lilie wil be gaderyd i-wys, <MILESTONE N="65" UNIT="P."/> <NOTE PLACE="foot">523 f. <HI REND="italic">in einer z.</HI></NOTE></L>
<L>Whil þe so<HI REND="italic">n</HI>ne i<HI REND="italic">n</HI> leon is,</L>
<L>þat is to seye: fro mydde july <MILESTONE N="525"/> <MILESTONE N="985"/></L>
<L>To mydde awgust sekyrly,</L>
<L>Fro þe xv. day of july trust <NOTE PLACE="foot">527 f. <HI REND="italic">desgl.</HI></NOTE></L>
<L>Tyl þe xiij. of august.</L>
<L>Gadere þat tyme lilie of ȝer<HI REND="italic">e</HI></L>
<L>And meng yt w<HI REND="italic">ith</HI> lewys of lorer<HI REND="italic">e</HI> <MILESTONE N="530"/> <MILESTONE N="990"/></L>
<L>And ley it vnder a gret donghille,</L>
<L>þ<HI REND="italic">er</HI>-of schall brede wormys g<HI REND="italic">re</HI>te <HI REND="italic">and</HI> grylle,</L>
<L>Off whyche a powdir be mad anon</L>
<L>And cast it on clothys þ<HI REND="italic">at</HI> folk han on;</L>
<L>þey schull noȝt slepyn be dayes iij, <MILESTONE N="535"/> <MILESTONE N="995"/> <NOTE PLACE="foot">535 þey] Ȝey <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>Whil þe clothis on hem be; <NOTE PLACE="foot">536 Whill <HI REND="italic">Hs.; vor</HI> þe <HI REND="italic">ist</HI> cl <HI REND="italic">durchgestr.</HI></NOTE></L>
<L>For tyll þe clothys be don away,</L>
<L>þei schwll noȝt slepe be nyth ne day.</L>
<L>Ȝif þ<HI REND="italic">ou</HI> take netys mylk also</L>
<L>And þis powdir þ<HI REND="italic">ou</HI> medyl þ<HI REND="italic">er</HI>to, <MILESTONE N="540"/> <MILESTONE N="1000"/></L>
<L>And who þ<HI REND="italic">er</HI>-of etyn schall, <NOTE PLACE="foot">541 f. <HI REND="italic">in einer z.</HI></NOTE></L>
<L>In to a feu<HI REND="italic">er</HI> sone schal he falle;</L>
<L>Be it woma<HI REND="italic">n,</HI> be it ma<HI REND="italic">n,</HI></L>
<L>For sothe þe feu<HI REND="italic">er</HI>ys schall hym han.</L>
<L>þis powdir, ȝit it wyll do more <MILESTONE N="545"/> <MILESTONE N="1005"/></L>
<L>And it wyll werkyn meche sore:</L>
<L>Ȝif in an hows be xl neet <NOTE PLACE="foot">547 Ȝif] þ<HI REND="italic">at Hs.</HI></NOTE></L>
<L>And alle ȝeuy<HI REND="italic">n</HI> mylk in plente gret,</L>
<L>A dischefull of mylk, do it in a bacyn <NOTE PLACE="foot">549 dyll <HI REND="italic">vor</HI> dische <HI REND="italic">getilgt.</HI></NOTE></L>
<L>And þis powdir let cast þ<HI REND="italic">er</HI>-in: <MILESTONE N="550"/> <MILESTONE N="1010"/></L>
<L>þo ilke neet schull eu<HI REND="italic">er</HI>y-chon</L>
<L>Alle here mylk for-gon anon. <NOTE PLACE="foot">552 anan <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L><PB N="321" REF="29"/>
þese hawe I noȝt p<HI REND="italic">re</HI>wyd i-wys,</L>
<L>But þe bok tellyth þ<HI REND="italic">at</HI> þus it is. <MILESTONE N="554"/></L>
</DIV3>
<DIV3 N="12" TYPE="section">
<HEAD>[12.] Hen[n]e∣bane.</HEAD>
<L>¶ Henbane, an erbe comown, <MILESTONE N="1015"/> <NOTE PLACE="foot">555 f. <HI REND="italic">in einer z.</HI></NOTE></L>
<L>On bankis growith i<HI REND="italic">n</HI> eu<HI REND="italic">er</HI>y town;</L>
<L>It nedyth noȝt meche to mowthe, <MILESTONE N="66" UNIT="P."/></L>
<L>For to eu<HI REND="italic">er</HI>y body weel it is kowthe. <NOTE PLACE="foot">558 For ny to <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>Hys jows, medelyd w<HI REND="italic">ith</HI> rosalgere</L>
<L>And ermodattilis of on ȝere, <MILESTONE N="560"/> <MILESTONE N="1020"/></L>
<L>Ȝif [it] in mete or drynk be cast,</L>
<L>It wyll ben howndys bane in hast.</L>
<L>Also þis same c<HI REND="italic">on</HI>fecc[i]ou<HI REND="italic">n,</HI> <NOTE PLACE="foot">563 f. <HI REND="italic">desgl.</HI></NOTE></L>
<L>Grett<HI REND="italic">er</HI> wondris wyl it don:</L>
<L>Ȝif a dysche be mad of sylu<HI REND="italic">er</HI> fyn <MILESTONE N="565"/> <MILESTONE N="1025"/></L>
<L>And þis c<HI REND="italic">on</HI>fecc[i]ou<HI REND="italic">n</HI> be don þ<HI REND="italic">er</HI>-in,</L>
<L>As þe bok i-wys tellyth in tale,</L>
<L>þe dysch schall brestyn in pecys smale.</L>
<L>Harys blod ȝif þ<HI REND="italic">ou</HI> take <NOTE PLACE="foot">569 f. <HI REND="italic">desgl.</HI></NOTE></L>
<L>And w<HI REND="italic">ith</HI> jows of he<HI REND="italic">n</HI>nebane medele <HI REND="italic">and</HI> make <MILESTONE N="570"/> <MILESTONE N="1030"/></L>
<L>And in an harys skyn do it bynde</L>
<L>And lete it so lyn in feld or<HI REND="italic">e</HI> lynde</L>
<L>Or sow it on an harys skyn, <NOTE PLACE="foot">573 ith <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>And in what place þ<HI REND="italic">ou</HI> lete it lyn:</L>
<L>Alle þe har<HI REND="italic">is</HI> þ<HI REND="italic">er</HI> abowte <MILESTONE N="575"/> <MILESTONE N="1035"/> <NOTE PLACE="foot">575 f. <HI REND="italic">in einer z.</HI></NOTE></L>
<L>Schull gad<HI REND="italic">er</HI> þedir on a rowte.</L>
<L>Take here a fayr<HI REND="italic">e</HI> leryng</L>
<L>Of he<HI REND="italic">n</HI>nebane w<HI REND="italic">ith</HI>-owte lesyng:</L>
<L>þe bok tellyth þ<HI REND="italic">at</HI> he<HI REND="italic">n</HI>nebane-rote</L>
<L>Of þe broc is mythi bote; <MILESTONE N="580"/> <MILESTONE N="1040"/></L>
<L>Ȝif it in hys kynde be leyd þ<HI REND="italic">er</HI>-on,</L>
<L>It schal brestyn it anon</L>
<L>And awey þe felthe don eu<HI REND="italic">er</HI>y deel</L>
<L>And sithen helyn it fayr<HI REND="italic">e and</HI> wel. <NOTE PLACE="foot">584 well <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>Ferþ<HI REND="italic">er</HI>more, as seyth þe bok, <MILESTONE N="585"/> <MILESTONE N="1045"/></L>
<L>Ȝif þe falle to brede a broc <NOTE PLACE="foot">586 broc] b <HI REND="italic">aus einem andern buchst. corrig.</HI></NOTE></L>
<L>And jows of he<HI REND="italic">n</HI>nebane þ<HI REND="italic">ou</HI> take</L>
<L>And drynk it, þow þ<HI REND="italic">ou</HI> hawe ake,</L>
<L>Ȝif þe bok be to leuy<HI REND="italic">n</HI> on, <NOTE PLACE="foot">589 f. <HI REND="italic">in einer z.</HI></NOTE></L>
<L>Schalt þ<HI REND="italic">ou</HI> neu<HI REND="italic">er</HI> mor<HI REND="italic">e</HI> hawe no<HI REND="italic">n.</HI> <MILESTONE N="590"/> <MILESTONE N="1050"/></L>
<L>Among<HI REND="italic">is</HI> wo<HI REND="italic">m</HI>men ȝif þ<HI REND="italic">ou</HI> schuldist gon <MILESTONE N="67" UNIT="P."/></L>
<L>And he<HI REND="italic">n</HI>nebane hawe þe vp-on,</L>
<L>þis ilk cas it schall be-falle,</L>
<L>It schall hem make to lowe þe alle,</L>
<L><PB N="322" REF="30"/>
It schall þe makyn ȝong <HI REND="italic">and</HI> lyth <MILESTONE N="595"/> <MILESTONE N="1055"/></L>
<L>And dilitable to here syth.</L>
<L>Ȝif vnd<HI REND="italic">er</HI> nethy<HI REND="italic">n</HI> þ<HI REND="italic">er</HI> hennys sate</L>
<L>Of he<HI REND="italic">n</HI>nebane a smoþ<HI REND="italic">er</HI> þ<HI REND="italic">ou</HI> make,</L>
<L>Alle þo þ<HI REND="italic">at</HI> þe smoþ<HI REND="italic">er</HI> smyt, <NOTE PLACE="foot">599 f. <HI REND="italic">in einer z.</HI></NOTE></L>
<L>As ded þei schul fa[l]ly<HI REND="italic">n</HI> dou<HI REND="italic">n</HI> i<HI REND="italic">n</HI> a fyt. <MILESTONE N="600"/> <MILESTONE N="1060"/></L>
<L>Of alle erbys þ<HI REND="italic">at</HI> growy<HI REND="italic">n</HI> on grownde,</L>
<L>To wickyd spirit<HI REND="italic">is</HI> it is a wou<HI REND="italic">n</HI>de;</L>
<L>Ageyns hem fel it is <HI REND="italic">and</HI> fers,</L>
<L>þ<HI REND="italic">at</HI> weel knowyn nyg<HI REND="italic">ro</HI>manseris. <NOTE PLACE="foot">604 weell <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>Of he<HI REND="italic">n</HI>nebane arn spycys iij, <MILESTONE N="605"/> <MILESTONE N="1065"/></L>
<L>I schal ȝow telle whyche it be:</L>
<L>There is red, ȝelw <HI REND="italic">and</HI> blac,</L>
<L>Alle wyll sauo<HI REND="italic">ur</HI> an hidhows smak.</L>
<L>No ferþ<HI REND="italic">er</HI>e tellyth þe bok of here kinde, <NOTE PLACE="foot">609 her<HI REND="italic">e nach</HI> here <HI REND="italic">getilgt;</HI> kende <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>No more telle I ȝow, þa<HI REND="italic">n</HI>ne I fynde. <MILESTONE N="610"/> <MILESTONE N="1070"/></L>
</DIV3>
<DIV3 N="13" TYPE="section">
<HEAD>[13.] Affodille.</HEAD>
<L>¶ Affodille, a p<HI REND="italic">re</HI>cious gres, <NOTE PLACE="foot">611 f. <HI REND="italic">in einer z.</HI></NOTE></L>
<L>Is noth red in englysch; <NOTE PLACE="foot">612 His <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>Su<HI REND="italic">m</HI>me seyn, þ<HI REND="italic">er</HI> arn lekys fywe</L>
<L>But þe beste þat is on lywe: <NOTE PLACE="foot">614 on] o <HI REND="italic">aus</HI> i <HI REND="italic">corrig.</HI></NOTE></L>
<L>Garlec þe ton, lec þe toþ<HI REND="italic">er,</HI> <MILESTONE N="615"/> <MILESTONE N="1075"/> <NOTE PLACE="foot">615 f. <HI REND="italic">in einer z.</HI></NOTE></L>
<L>Sq<HI REND="italic">uir</HI>le[c] is þe g<HI REND="italic">re</HI>te broþ<HI REND="italic">er,</HI></L>
<L>Gracia dei, þ<HI REND="italic">at</HI> growyth in mede,</L>
<L>Affodylle þe fyfte schrede.</L>
<L>In februarie he gy<HI REND="italic">n</HI>nyth to sp<HI REND="italic">ri</HI>nge, <NOTE PLACE="foot">619 sprede <HI REND="italic">vor</HI> sp<HI REND="italic">ri</HI>nge <HI REND="italic">getilgt.</HI></NOTE></L>
<L>In may he gy<HI REND="italic">n</HI>nyth down to hynge; <MILESTONE N="620"/> <MILESTONE N="1080"/> <NOTE PLACE="foot">620 dow̄n <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>Fyrst in piscib<HI REND="italic">us</HI> his sp<HI REND="italic">ri</HI>nginge is,</L>
<L>Be so<HI REND="italic">n</HI>ne in cancer awey i-wys;</L>
<L>In marche <HI REND="italic">and</HI> ap<HI REND="italic">ri</HI>le wyll he flowre,</L>
<L>Non herbe so fayr is i<HI REND="italic">n</HI> colo<HI REND="italic">ur;</HI> <MILESTONE N="68" UNIT="P."/> <NOTE PLACE="foot">624 Non so fayr herbe to hym is <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>þe flow<HI REND="italic">ur</HI> is ȝelw, wol lytyl whyt, <MILESTONE N="625"/> <MILESTONE N="1085"/> <NOTE PLACE="foot">625 ȝewl <HI REND="italic">Hs.;</HI> whyth <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>I knowe no flo<HI REND="italic">ur</HI> lyk to it;</L>
<L>þe stalke is [i] fote <HI REND="italic">and</HI> quart<HI REND="italic">er</HI> longe,</L>
<L>þe lef is of þe same wange;</L>
<L>On the stalke are leuys non,</L>
<L>But bothe owt of grownde gon: <MILESTONE N="630"/> <MILESTONE N="1090"/> <NOTE PLACE="foot">630 bothe] stalke <HI REND="italic">and</HI> lweys <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>Stalke <HI REND="italic">and</HI> lewys alle of on heythe,</L>
<L>Ny as it were of on heyt[h]e [&amp;] weythe; <NOTE PLACE="foot">632 wheyte <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>þe tast is sumdel also eke, <NOTE PLACE="foot">633 sumdell <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>þow it lytyl be as of lek; <NOTE PLACE="foot">634 lytyll <HI REND="italic">Hs.; vor</HI> lek <HI REND="italic">ist</HI> gar <HI REND="italic">getilgt.</HI></NOTE></L>
<L><PB N="323" REF="31"/>
He beryth a knop w<HI REND="italic">ith</HI> many sedys, <MILESTONE N="635"/> <MILESTONE N="1095"/></L>
<L>Blac polyssyd as geet it is.</L>
<L>þis erbe in a clene cloth <HI REND="italic">and</HI> his rote,</L>
<L>Ageyn þe fallande euyl it is bote. <NOTE PLACE="foot">638 <HI REND="italic">a. r. von späterer hand:</HI> affodill for fally<HI REND="italic">n</HI>g ill.</NOTE></L>
<L>Affodyll, in clene cloth kepte þ<HI REND="italic">us,</HI></L>
<L>Schall suffryn no fend i<HI REND="italic">n</HI> þ<HI REND="italic">at</HI> howse; <MILESTONE N="640"/> <MILESTONE N="1100"/></L>
<L>And þ<HI REND="italic">ou</HI> bere it on þe day <HI REND="italic">and</HI> nyth,</L>
<L>þe fend of þe schall haue no myth;</L>
<L>Ne dred of man schall hy<HI REND="italic">m</HI> non dere,</L>
<L>þe man þ<HI REND="italic">at</HI> on nyth it on hy<HI REND="italic">m</HI> bere; <NOTE PLACE="foot">644 on hy<HI REND="italic">m</HI> it <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>And good it is to bere on nyth <MILESTONE N="645"/> <MILESTONE N="1105"/></L>
<L>To man þ<HI REND="italic">at</HI> goth in fray <HI REND="italic">and</HI> f[r]yth.</L>
<L>Ȝif it be stampyd <HI REND="italic">and</HI> leyd to wou<HI REND="italic">n</HI>de,</L>
<L>It stau<HI REND="italic">n</HI>chyth þe blood on a stownde; <NOTE PLACE="foot">648 stow<HI REND="italic">n</HI>nde <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>þe powdir on ded flesch who so leye,</L>
<L>Anon it sleth it, as men seye. <MILESTONE N="650"/> <MILESTONE N="1110"/></L>
</DIV3>
<DIV3 N="14" TYPE="section">
<HEAD>[14.] Dra∣gau<HI REND="italic">n</HI>ce.</HEAD>
<L>Dragau<HI REND="italic">n</HI>ce <HI REND="italic">and</HI> serpentyn i<HI REND="italic">n</HI> same</L>
<L>And nedderistonge, alle on be name,</L>
<L>It is of þe mythy[ist] erb[is] on <NOTE PLACE="foot">653 f. <HI REND="italic">in einer z.</HI></NOTE> <NOTE PLACE="foot">653 on of ... erb <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>þ<HI REND="italic">at</HI> her<HI REND="italic">e</HI> grow<HI REND="italic">ith</HI> þis erthe [upon]; <NOTE PLACE="foot">654 in þis erthe <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>He comyth vp tymyly in som<HI REND="italic">er</HI>-tyde <MILESTONE N="655"/> <MILESTONE N="69" UNIT="P."/> <MILESTONE N="1115"/></L>
<L>W<HI REND="italic">ith</HI> lewys on stalke on eu<HI REND="italic">er</HI>y syde;</L>
<L>His stalke is quart<HI REND="italic">er</HI> ȝerde longe,</L>
<L>Lyke nedder<HI REND="italic">is</HI> hyde spaclyd amonge.</L>
<L>þis erbe to syth well is cowthe,</L>
<L>It is lyk a dragonys mowthe, <MILESTONE N="660"/> <MILESTONE N="1120"/></L>
<L>Swart, reed, blo <HI REND="italic">and</HI> hol w<HI REND="italic">ith</HI>-inne, <NOTE PLACE="foot">661 blod <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>A small long tu<HI REND="italic">n</HI>ge stant w<HI REND="italic">ith</HI>-jnne;</L>
<L>Mowthe <HI REND="italic">and</HI> tu<HI REND="italic">n</HI>ge is [of] on colo<HI REND="italic">ur,</HI></L>
<L>To þe syth a wou<HI REND="italic">n</HI>d<HI REND="italic">er</HI>-flo<HI REND="italic">ur.</HI></L>
<L>Macrobi<HI REND="italic">us</HI> tellyt[h] vs þ<HI REND="italic">us,</HI> <MILESTONE N="665"/> <MILESTONE N="1125"/> <NOTE PLACE="foot">665 Macrobiu<HI REND="italic">us Hs.</HI></NOTE></L>
<L>þ<HI REND="italic">at,</HI> of t<HI REND="italic">ri</HI>folie ȝif þ<HI REND="italic">ou</HI> take þe jows</L>
<L>And stampe dragau<HI REND="italic">n</HI>ce [eke] þ<HI REND="italic">er</HI>to</L>
<L>And hel yt vnd<HI REND="italic">er</HI> þe erthe soo, <NOTE PLACE="foot">663-668 <HI REND="italic">je zwei in einer z.</HI></NOTE> <NOTE PLACE="foot">668 helyd <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>Nedderys schull brede þ<HI REND="italic">er</HI>-of rede <HI REND="italic">and</HI> grene,</L>
<L>Off whyche ȝif þ<HI REND="italic">ou</HI> make powd<HI REND="italic">er</HI> clene <MILESTONE N="670"/> <MILESTONE N="1130"/></L>
<L>And caste it in a lau<HI REND="italic">m</HI>pe-lyth,</L>
<L>þow þe son<HI REND="italic">n</HI>e schyne neu<HI REND="italic">er</HI> so bryth,</L>
<L>þ<HI REND="italic">at</HI> place schall seme w<HI REND="italic">ith</HI>-owte dowte</L>
<L>þat alle ben nedder<HI REND="italic">is</HI> þ<HI REND="italic">at</HI> stondy<HI REND="italic">n</HI> abowte.</L>
<L>Ȝit it wyll don anoþ<HI REND="italic">er</HI> wondyr: <MILESTONE N="675"/> <MILESTONE N="1135"/></L>
<L>A ma<HI REND="italic">n</HI>nys heed ȝif þ<HI REND="italic">ou</HI> leye it vnd<HI REND="italic">er,</HI></L>
<L><PB N="324" REF="32"/>
He schall slepyn no slep in fay,</L>
<L>Tyl it be remowyd <HI REND="italic">and</HI> don away. <NOTE PLACE="foot">678 remownde <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>Ȝif þ<HI REND="italic">ou</HI> wylt mo maystreys make,</L>
<L>þe jows of serpentyn þ<HI REND="italic">ou</HI> take <MILESTONE N="680"/> <MILESTONE N="1140"/></L>
<L>And all abowty<HI REND="italic">n</HI> weel <HI REND="italic">and</HI> fyn</L>
<L>Wasch þin hondyn weel þ<HI REND="italic">er</HI>-in:</L>
<L>þ<HI REND="italic">ou</HI> schalt nedder<HI REND="italic">is</HI> w<HI REND="italic">ith</HI>-owty<HI REND="italic">n</HI> p<HI REND="italic">er</HI>yle</L>
<L>Gaderyn <HI REND="italic">and</HI> handelyn hem at þi wylle.</L>
<L>Also tellyth vs þe bok <MILESTONE N="685"/> <MILESTONE N="1145"/> <NOTE PLACE="foot">685 f. <HI REND="italic">in einer z.</HI></NOTE></L>
<L>þ<HI REND="italic">at</HI> for sty<HI REND="italic">n</HI>gyng of nedder<HI REND="italic">is</HI> d<HI REND="italic">ra</HI>gau<HI REND="italic">n</HI>ce is good</L>
<L>To drynkyn for a stongyn man,</L>
<L>ȝif he wyll his curynge han.</L>
<L>þe playst<HI REND="italic">er</HI> of dragance is good i-wys <MILESTONE N="70" UNIT="P."/></L>
<L>To leyn on place þ<HI REND="italic">er</HI> styngyng is, <MILESTONE N="690"/> <MILESTONE N="1150"/></L>
<L>It drawyth awey þe smert so stowr<HI REND="italic">e</HI></L>
<L>And alle þe veny<HI REND="italic">m and</HI> þe dolowr<HI REND="italic">e.</HI> <NOTE PLACE="foot">692 wenym <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>For emp<HI REND="italic">er</HI>o<HI REND="italic">ur and</HI> lord <HI REND="italic">and</HI> qwen <NOTE PLACE="foot">693 lord <HI REND="italic">vor</HI> lord <HI REND="italic">getilgt.</HI></NOTE></L>
<L>And for wo<HI REND="italic">m</HI>men þ<HI REND="italic">at</HI> fayr<HI REND="italic">e</HI> wolde ben,</L>
<L>And for on <HI REND="italic">and</HI> oþ<HI REND="italic">er</HI> alle <MILESTONE N="695"/> <MILESTONE N="1155"/></L>
<L>To waxy<HI REND="italic">n</HI> fayre <HI REND="italic">and</HI> make hem talle <NOTE PLACE="foot">696 waschyn <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>Dragance is good to make hem whyte,</L>
<L>[Ȝif] eurose [be] menkt þ<HI REND="italic">er</HI>-w<HI REND="italic">ith,</HI> I plyth.</L>
<L>Ȝif on be in poynt to worthy<HI REND="italic">n</HI> wood</L>
<L>For peyne of teth, dragance is good; <MILESTONE N="700"/> <MILESTONE N="1160"/></L>
<L>A thenne scheu<HI REND="italic">er</HI> of þe rote,</L>
<L>Leyd on þe place i<HI REND="italic">n</HI> mowth, doth bote;</L>
<L>It doth noth awey all þe pyne, <NOTE PLACE="foot">703 peyne <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>But all þe wodnesse for þe tyme;</L>
<L>An c<SUP>m</SUP> days an[d] c<SUP>m</SUP> nyth <MILESTONE N="705"/> <MILESTONE N="1165"/></L>
<L>I hawe it asayd, þ<HI REND="italic">er</HI>-fore I plyth. <NOTE PLACE="foot">706 I it hawe <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>Ȝif þ<HI REND="italic">ou</HI> take good hede,</L>
<L>At fywe ȝer age he beryth his seede</L>
<L>Lik a trwnchown or a pestell, <NOTE PLACE="foot">709 trwnfown <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>Rede beryis cowchyd as p<HI REND="italic">er</HI>lys well; <MILESTONE N="710"/> <MILESTONE N="1170"/></L>
<L>Wha<HI REND="italic">n</HI>ne þe seed is drye <HI REND="italic">and</HI> rype, <NOTE PLACE="foot">711 rype <HI REND="italic">and</HI> drye <HI REND="italic">Hs., mit umstellungs∣zeichen.</HI></NOTE></L>
<L>Of þe stalke þ<HI REND="italic">ou</HI> hem strype,</L>
<L>In a vessell w<HI REND="italic">ith</HI> wat<HI REND="italic">er</HI> clene <NOTE PLACE="foot">713 wessell <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>Putte hem <HI REND="italic">and</HI> þ<HI REND="italic">ou</HI> schalt sene</L>
<L>W[h]yche is femel <HI REND="italic">and</HI> w[h]yche is male, <MILESTONE N="715"/> <MILESTONE N="1175"/></L>
<L>As þe bok tellyth be tale:</L>
<L>þe femel howyth on a stou<HI REND="italic">n</HI>de,</L>
<L>þe male goth anon to þe g<HI REND="italic">ro</HI>wnde.</L>
<L>þe seed is good at eu<HI REND="italic">er</HI>y stownde, <MILESTONE N="71" UNIT="P."/></L>
<L><PB N="325" REF="33"/>
Wh<HI REND="italic">an</HI>n þe erbe is noȝt abowe þe gro[u]nde. <MILESTONE N="720"/> <MILESTONE N="1180"/> <NOTE PLACE="foot">720 is <HI REND="italic">über getilgtem</HI> may; <HI REND="italic">nach</HI> noȝt <HI REND="italic">ist</HI> be fo <HI REND="italic">durchgestrichen.</HI></NOTE></L>
<L>Also for sothe I telle þe, <NOTE PLACE="foot">721 f. <HI REND="italic">in einer z.</HI></NOTE></L>
<L>Of dragans arn spyc<HI REND="italic">is</HI> iij:</L>
<L>þe grete, þe mene <HI REND="italic">and</HI> þe lesse, <NOTE PLACE="foot">723 lasse <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>As bokys of phisyk ber<HI REND="italic">e</HI> wytnesse; <NOTE PLACE="foot">724 <HI REND="italic">nach</HI> of <HI REND="italic">ein</HI> f <HI REND="italic">getilgt.</HI></NOTE></L>
<L>þe grete in gardinys hey <HI REND="italic">and</HI> long, <MILESTONE N="725"/> <MILESTONE N="1185"/></L>
<L>þe mene in wodis <HI REND="italic">and</HI> wod<HI REND="italic">is</HI> [a]mong; <NOTE PLACE="foot">726 wong <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>Fyrst he spryngyth <HI REND="italic">and</HI> fyrst goth down,</L>
<L>Where so he growyth in wode or town;</L>
<L>He g<HI REND="italic">ro</HI>wyth bothe in wode <HI REND="italic">and</HI> mede</L>
<L>In som<HI REND="italic">er</HI>-tyme, fayr<HI REND="italic">e</HI> on schrede; <MILESTONE N="730"/> <MILESTONE N="1190"/> <NOTE PLACE="foot">730 on] and <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>Kocok-pyntyl is þe ton, <NOTE PLACE="foot">731 f. <HI REND="italic">in einer z.</HI></NOTE></L>
<L>Bothe arn callyd sat<HI REND="italic">ur</HI>iou<HI REND="italic">n,</HI></L>
<L>þe male spaclyd i<HI REND="italic">n</HI> blac colo<HI REND="italic">ur,</HI></L>
<L>[þe] femel w<HI REND="italic">ith</HI> noȝt so gentil flo<HI REND="italic">ur.</HI></L>
</DIV3>
<DIV3 N="15" TYPE="section">
<HEAD>[15.] Aristo∣logii.</HEAD>
<L>¶ Of aristologij arn spicis t[w]o, <MILESTONE N="735"/> <MILESTONE N="1195"/> <NOTE PLACE="foot">735 f. <HI REND="italic">desgl.</HI></NOTE></L>
<L>þe longe <HI REND="italic">and</HI> þe rownde also;</L>
<L>To medicinis bet<HI REND="italic">er</HI> is þe rownde,</L>
<L>As fesyk tellyth in eu<HI REND="italic">er</HI>y stownde; <NOTE PLACE="foot">738 stow<HI REND="italic">n</HI>nde <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>Bothe þei ben of dyu<HI REND="italic">er</HI>se colowres</L>
<L>In rot<HI REND="italic">is,</HI> stalkys, lewys <HI REND="italic">and</HI> flowrys. <MILESTONE N="740"/> <MILESTONE N="1200"/></L>
<L>Aristologij þe rownde þ<HI REND="italic">er</HI> is, <NOTE PLACE="foot">741 f. <HI REND="italic">in einer z.</HI></NOTE></L>
<L>It is teld þe male i-wis,</L>
<L>þ<HI REND="italic">er</HI> it growyth <HI REND="italic">and</HI> þ<HI REND="italic">er</HI> it stant,</L>
<L>þe lef is most like an hol-worte-plante,</L>
<L>Dep g<HI REND="italic">re</HI>ne wyth-inne, ledyn w<HI REND="italic">ith</HI>-owte, <MILESTONE N="745"/> <MILESTONE N="1205"/> <NOTE PLACE="foot">745 ledyng <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>Iche stalke a lef w<HI REND="italic">ith</HI>-owte dowte,</L>
<L>In myddys of þe lef a veyne whyt, <NOTE PLACE="foot">747 whyth <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>In [bre]de þe femel nothyng lyke, <NOTE PLACE="foot">748 Inde longe <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>Vnches longe eythe or nyne.</L>
<L>Femell is but iiij or v; <MILESTONE N="750"/> <MILESTONE N="1210"/> <NOTE PLACE="foot">750 is at þe moste <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>Lengthe of femell is brede of male,</L>
<L>Gawde-grene iij veynys smale.</L>
<L>Many knottys sche hath in stalke, <MILESTONE N="72" UNIT="P."/></L>
<L>At eu<HI REND="italic">er</HI>y knot ij lewys owt walke;</L>
<L>His stalke is gret as whete-stro, <MILESTONE N="755"/> <MILESTONE N="1215"/> <NOTE PLACE="foot">755 stre <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>Hire stalke as swych two. <NOTE PLACE="foot">756 twe <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>An vnche <HI REND="italic">and</HI> half abowy<HI REND="italic">n</HI> hir knot</L>
<L>Alwey a lef owt brot; <NOTE PLACE="foot">758 blot <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>[An] vnche <HI REND="italic">and</HI> half on hys crop</L>
<L>Smale whyte flowrys is his top. <MILESTONE N="760"/> <MILESTONE N="1220"/></L>
<L><PB N="326" REF="34"/>
In eu<HI REND="italic">er</HI>y nowele sche beryth her<HI REND="italic">e</HI> flowr<HI REND="italic">is,</HI></L>
<L>Most lyk benys in colowres;</L>
<L>His rotys arn most lyk galy<HI REND="italic">n</HI>gale, <NOTE PLACE="foot">763 gany<HI REND="italic">n</HI>gale <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>Hyr<HI REND="italic">e</HI> most lyk mad<HI REND="italic">er</HI> all be tale.</L>
<L>To drawyn owt veny<HI REND="italic">m</HI> is his kynde, <MILESTONE N="765"/> <MILESTONE N="1225"/> <NOTE PLACE="foot">765 weny<HI REND="italic">m Hs.</HI></NOTE></L>
<L>In what place he may it fynde.</L>
<L>Who so hawe wounde on heel <HI REND="italic">and</HI> [w]rest <NOTE PLACE="foot">767 wou<HI REND="italic">n</HI>nde <HI REND="italic">Hs.;</HI> hool <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>And be betyn of venymows best, <NOTE PLACE="foot">768 veny<HI REND="italic">m</HI>mows <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>Rownde aristologii wyl <HI REND="italic">and</HI> fyn</L>
<L>Schall drywy<HI REND="italic">n and</HI> wastyn awey þe veny<HI REND="italic">m.</HI> <MILESTONE N="770"/> <MILESTONE N="1230"/> <NOTE PLACE="foot">770 al þe <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>A playst<HI REND="italic">er</HI> of aristologii þe rownde</L>
<L>W<HI REND="italic">ith</HI> hony c<HI REND="italic">on</HI>fortyth þe heryng ilke stownde,</L>
<L>And leu<HI REND="italic">er</HI>e <HI REND="italic">and</HI> longys it p<HI REND="italic">ur</HI>gyth clene <NOTE PLACE="foot">773 longyth <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>And brest <HI REND="italic">and</HI> stomac all be-dene.</L>
<L>Where ded flesch be in ma<HI REND="italic">n</HI>nys bowk, <MILESTONE N="775"/> <MILESTONE N="1235"/></L>
<L>Powd<HI REND="italic">er</HI> [þer]-of wyl rotyn [it] owt. <NOTE PLACE="foot">776 of aristologii <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>Aristologii who so on hym bere,</L>
<L>Fro fendis dere it wyll hy<HI REND="italic">m</HI> were.</L>
<L>þese arn his v<HI REND="italic">er</HI>tuys <HI REND="italic">and</HI> his kynde</L>
<L>And many mo, þa<HI REND="italic">n</HI>ne I can fynde. <MILESTONE N="780"/> <MILESTONE N="1240"/></L>
</DIV3>
<DIV3 N="16" TYPE="section">
<HEAD>[16.] Baldmonye.</HEAD>
<L>Of baldmonye <HI REND="italic">and</HI> of hys los</L>
<L>Su<HI REND="italic">m</HI>-what to telly<HI REND="italic">n</HI> is my p<HI REND="italic">ur</HI>pos;</L>
<L>Wylde p<HI REND="italic">er</HI>syle most is he lik, <MILESTONE N="73" UNIT="P."/></L>
<L>Both growy<HI REND="italic">n</HI> in fen <HI REND="italic">and</HI> in fe<HI REND="italic">n</HI>nys dyk.</L>
<L>Of alle erbys þ<HI REND="italic">at</HI> growy<HI REND="italic">n</HI> in clo<HI REND="italic">ur</HI> <MILESTONE N="785"/> <MILESTONE N="1245"/></L>
<L>Most bitt<HI REND="italic">er</HI> I holde his sawo<HI REND="italic">ur.</HI></L>
<L>þe rote is bet<HI REND="italic">er</HI> þa<HI REND="italic">n</HI>ne þe gres <NOTE PLACE="foot">787 f. <HI REND="italic">in einer z.</HI></NOTE></L>
<L>To alle medicinis i-wys;</L>
<L>Wha<HI REND="italic">n</HI>ne þe rote schal gaderyd be,</L>
<L>þe so<HI REND="italic">n</HI>ne [be] in tauro or gemi<HI REND="italic">n</HI>e, <MILESTONE N="790"/> <MILESTONE N="1250"/> <NOTE PLACE="foot">790 or in <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>And þa<HI REND="italic">n</HI>ne dryed wyll it be</L>
<L>Owt of þe eyr ij ȝer or iij;</L>
<L>Eu<HI REND="italic">er</HI> þe [h]arder<HI REND="italic">e</HI> þat it is, <NOTE PLACE="foot">793 ardeer<HI REND="italic">e Hs.</HI></NOTE> <NOTE PLACE="foot">793 f. <HI REND="italic">in einer z.</HI></NOTE></L>
<L>Eu<HI REND="italic">er</HI> þe bet<HI REND="italic">er</HI> it is i-wys.</L>
<L>For raw metys it is good, <MILESTONE N="795"/> <MILESTONE N="1255"/></L>
<L>As seyth an[d] techyth vs þe bok,</L>
<L>To fyin þe stomac <HI REND="italic">and</HI> þe splene,</L>
<L>And plac<HI REND="italic">is</HI> abowte þe brest makyth clene. <NOTE PLACE="foot">798 plac<HI REND="italic">is Hs.</HI></NOTE></L>
<L>Who so baldmonye on hym bere, <NOTE PLACE="foot">799 on hym <HI REND="italic">nach</HI> so <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>Bold ne hardy schall hy<HI REND="italic">m</HI> non dere, <MILESTONE N="800"/> <MILESTONE N="1260"/></L>
<L>Ne no dewyl schall hy<HI REND="italic">m</HI> asayle <NOTE PLACE="foot">801 dewyll <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>Ne no tempest, w<HI REND="italic">ith</HI>-owtyn fayle.</L>
</DIV3>
<DIV3 N="17" TYPE="section">
<PB N="327" REF="35"/>
<HEAD>[17.] Eg<HI REND="italic">re</HI>∣monye.</HEAD>
<L>¶ Of eg<HI REND="italic">re</HI>monye, þat nobyl gres,</L>
<L>To lytyl schall I seyn i-wys; <NOTE PLACE="foot">804 lytyll <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>But of hym <HI REND="italic">and</HI> of his kynde <MILESTONE N="805"/> <MILESTONE N="1265"/></L>
<L>I telle in rym ryth as I fynde.</L>
<L>To drynkys <HI REND="italic">and</HI> playstris it is good</L>
<L>Ageyn venymys <HI REND="italic">and</HI> sorys wood; <NOTE PLACE="foot">808 veynymys <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>It remewyth postemys, dronkyn w<HI REND="italic">ith</HI> wy<HI REND="italic">n,</HI></L>
<L>And clensyth þe splene <HI REND="italic">and</HI> dist<HI REND="italic">ro</HI>ith venym. <MILESTONE N="810"/> <MILESTONE N="1270"/></L>
<L>Ȝif it be leyd vndir ma<HI REND="italic">n</HI>nys heed,</L>
<L>He schal slepyn, as he were deed;</L>
<L>He schall neu<HI REND="italic">er</HI> drede ne wakyn,</L>
<L>Til it fro vnd<HI REND="italic">er</HI> his heed be takyn. <NOTE PLACE="foot">814 it <HI REND="italic">vor</HI> be <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>þus tellyth þe bok, þ<HI REND="italic">us</HI> wyl it do, <MILESTONE N="815"/> <MILESTONE N="74" UNIT="P."/> <MILESTONE N="1275"/></L>
<L>þow I noȝt lewe [þ]at it may be so; <NOTE PLACE="foot">816 [þ]at] it <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>How it schulde serwyd be,</L>
<L>I fynde no bok þat tellyth me.</L>
</DIV3>
<DIV3 N="18" TYPE="section">
<HEAD>[18.] Sawge.</HEAD>
<LG>
<L>¶ Sawge is erbe wyl i-knowe</L>
<L>Bothe of heye <HI REND="italic">and</HI> of lowe. <MILESTONE N="820"/> <MILESTONE N="1280"/></L>
<L>Who so drynke it w<HI REND="italic">ith</HI> ale or wyn</L>
<L>And hym be ony veny<HI REND="italic">m</HI> in,</L>
<L>Wyth-i<HI REND="italic">n</HI>ne iij dayis <HI REND="italic">and</HI> iij nyth</L>
<L>It schal distroyin it, I þe plyth.</L>
<L>It is good to don in ale, <MILESTONE N="825"/> <MILESTONE N="1285"/></L>
<L>To maken it good reles <HI REND="italic">and</HI> stale;</L>
<L>And sowr[h]ed of ale it wyl abate,</L>
<L>Whil it is good <HI REND="italic">and</HI> fresch in state.</L>
<L>Also seyth Mac<HI REND="italic">ro</HI>bius <NOTE PLACE="foot">829 f. <HI REND="italic">in einer z.</HI></NOTE></L>
</LG>
<LG>
<HEAD>Versus.</HEAD>
<L>A [latin] v<HI REND="italic">er</HI>se, þat is þus: <MILESTONE N="830"/> <MILESTONE N="1290"/></L>
<L>Cur mori[a]tur homo, du<HI REND="italic">m</HI> salgia crescit in [h]orto?</L> 
<L>"Why of seknesse deyith man,</L>
<L>Whil sawge in gardeyn he may han?" <NOTE PLACE="foot">833 Whill <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>Lete take þe sawge of þe ȝerd,</L>
<L>And of veny<HI REND="italic">m</HI> þ<HI REND="italic">ou</HI> thart neu<HI REND="italic">er</HI> ben aferd. <MILESTONE N="835"/> <MILESTONE N="1295"/></L>
<L>To etyn [it] bothe fresch <HI REND="italic">a</HI>n<HI REND="italic">d</HI> grene,</L>
<L>It schall make þi body clene</L>
<L>Fro veny<HI REND="italic">m,</HI> fro postemys, fro pestelens sor,</L>
<L>And make þe to lewe well þe more.</L>
<L>Mac<HI REND="italic">ro</HI>bius seyth in his de-vys <MILESTONE N="840"/> <MILESTONE N="1300"/></L>
<L>þat sawge so meche is of prys,</L>
<L>þ<HI REND="italic">at</HI> who so ete it or drynk it ilke day,</L>
<L>Tyl kende deth comyth, in fay</L>
<L>[þat] fryst ne schall he neu<HI REND="italic">er</HI> deye,</L>
<L>But he hym myskepe, for sothe I seye. <MILESTONE N="845"/> <MILESTONE N="1305"/></L>
</LG>
</DIV3>
<DIV3 N="19" TYPE="section">
<PB N="328" REF="36"/>
<HEAD>[19.] Rewe.</HEAD>
<L>Rewe bitt<HI REND="italic">er,</HI> a worthy gres, <MILESTONE N="75" UNIT="P."/></L>
<L>Mekyl of myth <HI REND="italic">and</HI> v<HI REND="italic">er</HI>tu is;</L>
<L>It is good to don i<HI REND="italic">n</HI> ale,</L>
<L>To maky<HI REND="italic">n</HI> it bothe cler <HI REND="italic">and</HI> stale; <NOTE PLACE="foot">846-49 <HI REND="italic">je zwei in einer z.</HI></NOTE></L>
<L>It makyth þe ale of meche myth <MILESTONE N="850"/> <MILESTONE N="1310"/></L>
<L>To þe senewys þat ȝewyn þe syth,</L>
<L>þat comy<HI REND="italic">n</HI> down in þe bryn t[w]o</L>
<L>And bryngyn myth to þe syth [al]so.</L>
<L>þe wat<HI REND="italic">er</HI> þ<HI REND="italic">er</HI>-of is ful of myth</L>
<L>To clarifyin <HI REND="italic">and</HI> strenthyn ma<HI REND="italic">n</HI>nys syth <MILESTONE N="855"/> <MILESTONE N="1315"/></L>
<L>W<HI REND="italic">ith</HI> þe wat<HI REND="italic">er</HI> of eg<HI REND="italic">ri</HI>monye <NOTE PLACE="foot">856 f. <HI REND="italic">in einer z.</HI></NOTE></L>
<L>And red fenel <HI REND="italic">and</HI> celydonye,</L>
<L>V<HI REND="italic">er</HI>ueyn <HI REND="italic">and</HI> rosa <HI REND="italic">and</HI> philago,</L>
<L>Eufras <HI REND="italic">and</HI> golde <HI REND="italic">and</HI> pymp<HI REND="italic">er</HI>nel also;</L>
<L>Off eu<HI REND="italic">er</HI>yche of þese alyk meche, <MILESTONE N="860"/> <MILESTONE N="1320"/></L>
<L>A mythi wat<HI REND="italic">er</HI> sekyrlyche.</L>
<L>Rwe also dist<HI REND="italic">ro</HI>ith venym</L>
<L>W<HI REND="italic">ith</HI>-owtyn ma<HI REND="italic">n</HI>nys body <HI REND="italic">and</HI> w<HI REND="italic">ith</HI>-in,</L>
<L>And as a pyk makyth hy<HI REND="italic">m</HI> clene</L>
<L>W<HI REND="italic">ith</HI>-inne <HI REND="italic">and</HI> w<HI REND="italic">ith</HI>-owten all be-dene. <MILESTONE N="865"/> <MILESTONE N="1325"/></L>
<L>Rwe is eke a sou<HI REND="italic">er</HI>eyn bote <NOTE PLACE="foot">866 ike <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>To settyn abowty<HI REND="italic">n</HI> a sawge-rote,</L>
<L>It doth it waxin wel <HI REND="italic">and</HI> fyn</L>
<L>And kepyth it fro all veny<HI REND="italic">m.</HI></L>
<L>Ete rwe, drynke rwe oftyn tyme, <MILESTONE N="870"/> <MILESTONE N="1330"/> <NOTE PLACE="foot">870 ete] ere <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>And it fowyth syth þine, <NOTE PLACE="foot">871 sounyth <HI REND="italic">oder</HI> sonnyth <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>And ley rwe to þe eye-syth,</L>
<L>It all dist<HI REND="italic">ro</HI>ith it, I þe plyth. <NOTE PLACE="foot">873 schall <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
</DIV3>
<DIV3 N="20" TYPE="section">
<HEAD>[20.] Fenell.</HEAD>
<L>¶ As seyth mayst<HI REND="italic">er</HI> Mac<HI REND="italic">ro</HI>bius,</L>
<L>Fenel is erbe precyows; <MILESTONE N="875"/> <MILESTONE N="1335"/></L>
<L>In som<HI REND="italic">er</HI> he g<HI REND="italic">ro</HI>wyth hey <HI REND="italic">and</HI> grene</L>
<L>And beryth his sed semly to sene;</L>
<L>It is no nede hym to discrye,</L>
<L>Iche man hy<HI REND="italic">m</HI> knowyth at ye. <MILESTONE N="76" UNIT="P."/> <NOTE PLACE="foot">879 eye <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>Good is his sed, so is his rote, <MILESTONE N="880"/> <MILESTONE N="1340"/></L>
<L>And to many thyngys bote;</L>
<L>þe sed is good fastende te ete</L>
<L>And ek in drage aft<HI REND="italic">er</HI> mete</L>
<L>Ageyn wyckid hu<HI REND="italic">m</HI>ores <HI REND="italic">and</HI> bolny<HI REND="italic">n</HI>g,</L>
<L>Ageyn wycked wynd <HI REND="italic">and</HI> many oþ<HI REND="italic">er</HI> thyng. <MILESTONE N="885"/> <MILESTONE N="1345"/></L>
<L>Wat<HI REND="italic">er</HI> of fenel to, a plyth,</L>
<L>Is wou<HI REND="italic">n</HI>d<HI REND="italic">er</HI>-holsu<HI REND="italic">m</HI> for þe syth,</L>
<L><PB N="329" REF="37"/>
Medeled w<HI REND="italic">ith</HI> wat<HI REND="italic">er</HI> of roset</L>
<L>Half in a porciu<HI REND="italic">n,</HI> nothyng bet,</L>
<L>W<HI REND="italic">ith</HI> oþ<HI REND="italic">er</HI> wat<HI REND="italic">ri</HI>s þ<HI REND="italic">er</HI>-to leyd, <MILESTONE N="890"/> <MILESTONE N="1350"/> <NOTE PLACE="foot">890 f. <HI REND="italic">in einer z.</HI></NOTE></L>
<L>As in rwe be-forn is seyd;</L>
<L>Wha<HI REND="italic">n</HI>ne þei ben alle to-ged<HI REND="italic">er</HI> don,</L>
<L>þe syth of man þei helpyn son.</L>
<L>Fenel in potage <HI REND="italic">and</HI> in mete</L>
<L>Is good to don, wha<HI REND="italic">n</HI>ne þ<HI REND="italic">ou</HI> schalt ete; <MILESTONE N="895"/> <MILESTONE N="1355"/></L>
<L>All g<HI REND="italic">re</HI>ne loke it be corwy<HI REND="italic">n</HI> small,</L>
<L>In what mete þ<HI REND="italic">ou</HI> vsyn schall,</L>
<L>In what drynk þ<HI REND="italic">ou</HI> vse it, sekyrly</L>
<L>It is good for þe pose <HI REND="italic">(and)</HI> sucke.</L>
<L>Wh<HI REND="italic">an</HI>n þe nedder<HI REND="italic">e</HI> is hurt in eye, <MILESTONE N="900"/> <MILESTONE N="1360"/></L>
<L>þe rede fenel is hys prey,</L>
<L>And ȝif he mow it [owher] fynde,</L>
<L>Wond<HI REND="italic">er</HI>ly he doth hys kynde:</L>
<L>He schall it chowe wond<HI REND="italic">er</HI>ly</L>
<L>And leyn to his eye kyndely; <MILESTONE N="905"/> <MILESTONE N="1365"/> <NOTE PLACE="foot">905 leyn it <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>þe jows schall sawy<HI REND="italic">n and</HI> helyn þe eye</L>
<L>þat be-forn was sek <HI REND="italic">and</HI> feye.</L>
</DIV3>
<DIV3 N="21" TYPE="section">
<HEAD>[21.] Violet.</HEAD>
<L>¶ Vyolet, an erbe cowth,</L>
<L>Is knowyn in ilke ma<HI REND="italic">n</HI>nys mowthe;</L>
<L>As bokys seyn in her<HI REND="italic">e</HI> langage, <MILESTONE N="910"/> <MILESTONE N="77" UNIT="P."/> <MILESTONE N="1370"/></L>
<L>It is good to don in potage,</L>
<L>In playstrys to wou<HI REND="italic">n</HI>dys it is c<HI REND="italic">on</HI>fortyf</L>
<L>W<HI REND="italic">ith</HI> oþ<HI REND="italic">er</HI> erbys sanatyf.</L>
<L>Oyle of hys flo<HI REND="italic">ur</HI> is profytable</L>
<L>And w<HI REND="italic">ith</HI> oyle of rose medicinable; <MILESTONE N="915"/> <MILESTONE N="1375"/></L>
<L>þe oyle of hys fayre flowres</L>
<L>In man dist<HI REND="italic">ro</HI>ith wycke hu<HI REND="italic">m</HI>or<HI REND="italic">is,</HI></L>
<L>And all on-kende hete, in fay,</L>
<L>Clene dist<HI REND="italic">ro</HI>ith <HI REND="italic">and</HI> doth away,</L>
<L>Wherfor<HI REND="italic">e</HI> it is meche of pris <MILESTONE N="920"/> <MILESTONE N="1380"/></L>
<L>And meche in boke co<HI REND="italic">m</HI>mendid is.</L>
</DIV3>
<DIV3 N="22" TYPE="section">
<HEAD>[22.] Scharp b<HI REND="italic">ru</HI>re.</HEAD>
<L>¶ Scharp b<HI REND="italic">ru</HI>re who so take,</L>
<L>þ<HI REND="italic">er</HI>-wyth he may mayst<HI REND="italic">re</HI>s make;</L>
<L>He growyth hey in eu<HI REND="italic">er</HI>y sel,</L>
<L>Ȝou<HI REND="italic">n</HI>g [and] elde knowy<HI REND="italic">n</HI> hy<HI REND="italic">m</HI> wel. <MILESTONE N="925"/> <MILESTONE N="1385"/></L>
<L>þ<HI REND="italic">er</HI>-wyth þ<HI REND="italic">ou</HI> myth knowy<HI REND="italic">n and</HI> se, <NOTE PLACE="foot">926 mayth <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>Ȝif wo<HI REND="italic">m</HI>man clene mayden be,</L>
<L>As þe bok in latyn tellyth</L>
<L>And þe same i<HI REND="italic">n</HI> sawe spellyth.</L>
<L>Take his sed <HI REND="italic">and</HI> cast in fyr<HI REND="italic">e,</HI> <MILESTONE N="930"/> <MILESTONE N="1390"/></L>
<L>Wha<HI REND="italic">n</HI>n it brennyth bryth <HI REND="italic">and</HI> schir<HI REND="italic">e:</HI></L>
<L><PB N="330" REF="38"/>
And wo<HI REND="italic">m</HI>men alle þ<HI REND="italic">at</HI> syttyn þ<HI REND="italic">er</HI>-by,</L>
<L>As seyth þe bok sertaynly,</L>
<L>þ<HI REND="italic">at</HI> heldyn hem maydenys <HI REND="italic">and</HI> be non,</L>
<L>Schull laty<HI REND="italic">n</HI> her<HI REND="italic">e</HI> vrin fro hem gon; <MILESTONE N="935"/> <MILESTONE N="1395"/></L>
<L>And þo þat ben maydenys clene,</L>
<L>Schull no-thyng felyn of þ<HI REND="italic">at</HI> tene.</L>
</DIV3>
<DIV3 N="23" TYPE="section">
<HEAD>[23.] Isop.</HEAD>
<L>Isop is erbe p<HI REND="italic">re</HI>ciows <NOTE PLACE="foot">938 f. <HI REND="italic">in einer z.</HI></NOTE></L>
<L>And helplych to ma<HI REND="italic">n</HI>nys vse;</L>
<L>Of alle erbis þat ben on grou<HI REND="italic">n</HI>de, <MILESTONE N="940"/> <MILESTONE N="1400"/></L>
<L>For brest it is good i<HI REND="italic">n</HI> eu<HI REND="italic">er</HI>y stownde, <MILESTONE N="78" UNIT="P."/></L>
<L>Bothe sothyn, rostyd <HI REND="italic">and</HI> bake,</L>
<L>But noȝt rawe in vs to take,</L>
<L>Ageyn wyk hu<HI REND="italic">m</HI>ores <HI REND="italic">and</HI> reume at þe brest</L>
<L>And alle sekenesse[s] þ<HI REND="italic">at</HI> ben þ<HI REND="italic">er</HI> nest. <MILESTONE N="945"/> <MILESTONE N="1405"/></L>
</DIV3>
<DIV3 N="24" TYPE="section">
<HEAD>[24.] Fumit<HI REND="italic">er.</HI></HEAD>
<L>¶ Fumit<HI REND="italic">er</HI> is erbe, I say, <NOTE PLACE="foot">946 f. <HI REND="italic">in einer z.</HI></NOTE></L>
<L>þ<HI REND="italic">at</HI> sp<HI REND="italic">ri</HI>ngyth i<HI REND="italic">n</HI> ap<HI REND="italic">ri</HI>l <HI REND="italic">and</HI> in may</L>
<L>In feld, in town, in ȝerd <HI REND="italic">and</HI> gate</L>
<L>þ<HI REND="italic">er</HI> lond is fat <HI REND="italic">and</HI> good in state;</L>
<L>Dun-red is his flo<HI REND="italic">ur,</HI> <MILESTONE N="950"/> <MILESTONE N="1410"/></L>
<L>þe erbe smek lik in colo<HI REND="italic">ur.</HI> <NOTE PLACE="foot">951 colow<HI REND="italic">ur Hs.</HI></NOTE></L>
<L>Ageyn feu<HI REND="italic">er</HI>ys cotidian</L>
<L>And agey<HI REND="italic">n</HI> feu<HI REND="italic">er</HI>ys tercyan <NOTE PLACE="foot">953 tercyen <HI REND="italic">Hs.</HI></NOTE></L>
<L>And agey<HI REND="italic">n</HI> feu<HI REND="italic">er</HI>ys quartey<HI REND="italic">n</HI></L>
<L>It is medicy<HI REND="italic">n</HI> souereyn. <MILESTONE N="955"/> <MILESTONE N="1415"/> <NOTE PLACE="foot">950-55 <HI REND="italic">je zwei in einer z.</HI></NOTE></L>
<L>þe fyrste ix dayis of may</L>
<L>Ȝif it be dronkyn day be day,</L>
<L>Be it child, wo<HI REND="italic">m</HI>man or man,</L>
<L>þ<HI REND="italic">at</HI> ȝ<HI REND="italic">e</HI>re þe feu<HI REND="italic">er</HI>ys noȝt meche schall han.</L>
<L>It drywyth awey fowle nutrures <MILESTONE N="960"/> <MILESTONE N="1420"/></L>
<L>And dist<HI REND="italic">ro</HI>ith veny<HI REND="italic">m and</HI> wyk hu<HI REND="italic">m</HI>ores;</L>
<L>It dist<HI REND="italic">ro</HI>ith þe morphe <NOTE PLACE="foot">962 f. <HI REND="italic">in einer z.</HI></NOTE></L>
<L>And disposing to þe lepre.</L>
<L>More of w[h]ych Goddys grace <NOTE PLACE="foot">964 <HI REND="italic">Vor</HI> More <HI REND="italic">ein</HI> ¶ <HI REND="italic">u. a. r.:</HI> Medicina p<HI REND="italic">ro</HI> capite, <HI REND="italic">worauf</HI> v. 7-66 <HI REND="italic">B der "Ge∣reimten Heilkunde" folgen, vgl. oben s. 294.</HI></NOTE></L>
<L>Thynk I to seyn on oþ<HI REND="italic">er</HI> place. <MILESTONE N="965"/> <MILESTONE N="1425"/></L>
</DIV3>
</DIV2>
<CLOSER><DATELINE>GÖTEBORG, <DATE>November 1895.</DATE></DATELINE>
<SIGNED>F. HOLTHAUSEN.</SIGNED></CLOSER>
</DIV1>
<DIV1 TYPE="afterword">
<HEAD>Nachschrift.</HEAD>
<P>Folgende stellen sind mir unklar geblieben, auf die ich hiermit die aufmerksamkeit der fachgenossen lenken möchte: I, 220 <HI REND="italic">(bewese).</HI> II, 36
<PB N="331" REF="39"/>
<HI REND="italic">(in-nurhed).</HI> 173 f. 220 <HI REND="italic">(is an hare).</HI> 241 f. 292. 367 f. 502 <HI REND="italic">(gleyglof-powur).</HI> 618. 622. 628. 633 f. (Davor eine lücke?). 741. 752. 759 f., 899 <HI REND="italic">(sucke).</HI></P>
<P>Folgende besserungen seien noch nachträglich vorgeschlagen: I, 21 streiche <HI REND="italic">And;</HI> 114 lies <HI REND="italic">Do</HI> statt <HI REND="italic">And;</HI> 145 hat die hs. maky<HI REND="italic">n;</HI> 177 l. <HI REND="italic">le[u]yd</HI> st. <HI REND="italic">leyde;</HI> 210 str. <HI REND="italic">moste</HI> (?); 215 l. <HI REND="italic">þer-in be;</HI> 216 str. <HI REND="italic">þer;</HI> 230 str. <HI REND="italic">hole and;</HI> 240 str. <HI REND="italic">And;</HI> 246 am ende l. <HI REND="italic">wele;</HI> 261 l. <HI REND="italic">fryst wel;</HI> 262 str. <HI REND="italic">þer-on;</HI> 302 l. <HI REND="italic">sme[r]tynge;</HI> 322 l. <HI REND="italic">sethe[s]</HI>(?); 365 str. <HI REND="italic">and;</HI> 408 str. <HI REND="italic">noyows;</HI> 411 war <HI REND="italic">molle</HI> beizubehalten, vgl. Wright-Wülkers Voc. II, 452 s. v.; 420 Das von mir an der bezeichneten stelle <HI REND="italic">anence</HI> gelesene und in <HI REND="italic">aneyce</HI> geänderte wort ist vielmehr <HI REND="italic">auence</HI> zu lesen und gleich ne. <HI REND="italic">avens,</HI> worüber Murray im New Engl. Dict. I, 581 handelt; 456 l. <HI REND="italic">he</HI> st. <HI REND="italic">be</HI> (?); 491 str. <HI REND="italic">so þat.—</HI>II, 9 l. <HI REND="italic">seyn</HI> (?); 26 l. <HI REND="italic">st[om[ak</HI> (vgl. v. 73 und 774!); 53 erg. <HI REND="italic">sone</HI> oder dergl. vor <HI REND="italic">with;</HI> 269 l. <HI REND="italic">deuel[is];</HI> 303 erg. <HI REND="italic">man</HI> nach <HI REND="italic">lewyd;</HI> 707 erg. etwa <HI REND="italic">þerof</HI> vor <HI REND="italic">good.</HI></P>
<CLOSER><DATELINE>GÖTEBORG, <DATE>Februar 1896.</DATE></DATELINE>
<SIGNED>F. HOLTHAUSEN.</SIGNED></CLOSER>
</DIV1>
</BODY>
</TEXT>
</EEBO>
</ETS>
