<?xml version="1.0" encoding="utf-8"?>
<?xml-stylesheet type="text/css" href="http://www.textpartnership.net/docs/code/pfs.css"?>
<!DOCTYPE ETS SYSTEM "http://www.textpartnership.net/docs/code/eebo2prf.xml.dtd">
<ETS>
<!-- TEMPHEAD>
<REVDESCR>
<CHANGE><DATE>7-25-16</DATE><RESPSTMT><NAME>lattaj</NAME><RESP>MURP</RESP></RESPSTMT><ITEM>Added TEMPHEAD, checked ID, and added TYPEs to DIVs in order to validate. Checked for N=""s. Checked for GROUP tags. Proofed title page; removed two Ps. Checked <SUP>s</SUP>. Reviewed structure; made NOTE PLACE attributes lower-case; moved some wrongly placed NOTEs to proper lines; changed numerous folio NOTEs to MILESTONEs; moved some MILESTONEs; changed Amen TRAILER to CLOSER; extracted and moved numerous Heading-labeled NOTEs to HEADs; changed list of abbreviations DIV2 to DIV1. Checked placement and completeness of PBs. Checked for damage GAPs, #s, @s, dashes, and UNCLEARs. Corrected [dollar]s. Checked for &amp;cs with incorrect spacing. Checked for LBs. Checked for startqs and endqs, abq's, oes, qs, Ae's, and Qs. Checked proofsheets and made corrections. Checked italic I / J and U / V. Checked for missing page GAPs. Checked for EPIGRAPHs and ARGUMENTS. Checked CLOSERs, OPENERs, SIGNEDs, SALUTEs, TRAILERs, BYLINEs. Checked decorated initials. Checked FIGUREs. Sample: 2 minutes. Proofing: 0 minutes. Tag review and corrections: 50 minutes. DONE.</ITEM></CHANGE>
</REVDESCR>
</TEMPHEAD -->

<HEADER><FILEDESC><TITLESTMT>
         <TITLE TYPE="245" I2="4">The seven sages of Rome. Edited from the manuscripts, with introd. notes, and glossary by Killis Campbell.</TITLE>
         <TITLE TYPE="alt" I2=" ">Seven sages of Rome. English. Middle English.</TITLE>
      </TITLESTMT><EXTENT>149 pages, ca. 546 kb</EXTENT><PUBLICATIONSTMT>
         <PUBLISHER>University of Michigan Library</PUBLISHER>
         <PUBPLACE>Ann Arbor, Michigan</PUBPLACE>
         <DATE>2018</DATE>
         <IDNO TYPE="dlps">CME00033</IDNO>
         <IDNO TYPE="aleph">01378116</IDNO>
         <IDNO TYPE="notis">AFW7628</IDNO>
         <IDNO TYPE="hathitrust"> sdr-nrlfGLAD296148-B </IDNO>
         <IDNO TYPE="hathitrust"> sdr-ia-nrlf.b121088431 </IDNO>
         <IDNO TYPE="hathitrust"> sdr-ia-loc8211178 </IDNO>
         <AVAILABILITY><P>The University of Michigan Library provides access to these materials in furtherance of its educational and research mission. This work has been identified as being in the public domain, free of known restrictions under copyright law, including all related and neighboring rights. You may copy, modify, distribute and perform the work, even for commercial purposes, all without asking permission. If you have questions about the collection, please contact Digital Content and Collections (mec-info@umich.edu). If you have concerns about the inclusion of an item in this collection, please contact Library Information Technology (LibraryIT-info@umich.edu).</P></AVAILABILITY>
      </PUBLICATIONSTMT><SOURCEDESC>
         <BIBLFULL>
            <TITLESTMT>
               
                  <TITLE TYPE="245" I2="4">The seven sages of Rome. Edited from the manuscripts, with introd. notes, and glossary by Killis Campbell.</TITLE>
                  <TITLE TYPE="alt" I2=" ">Seven sages of Rome. English. Middle English.</TITLE>
               
               <AUTHOR>Campbell, Killis, 1872-</AUTHOR>
            </TITLESTMT>
            <EXTENT>217 p. </EXTENT>
            <PUBLICATIONSTMT>
               <PUBPLACE>Boston,</PUBPLACE>
               <PUBLISHER>Ginn,</PUBLISHER>
               <DATE>1907.</DATE>
            </PUBLICATIONSTMT>
            <NOTESSTMT>
               <NOTE>Mode of access: Internet.</NOTE>
            </NOTESSTMT>
         </BIBLFULL>
      </SOURCEDESC></FILEDESC><ENCODINGDESC><PROJECTDESC>
         <P>Header created with script marcschemacollection2cmeteiutf.xsl on 2018-07-31.</P>
         <P>Header expanded with script IDmapper.xsl on 2018-07-31.</P>
      </PROJECTDESC><EDITORIALDECL N="4">
         <P>Encoding has been done using the recommendations for Level 4 of the TEI in Libraries Guidelines.</P>
      </EDITORIALDECL></ENCODINGDESC><PROFILEDESC><LANGUSAGE>
         <LANGUAGE ID="enm">English, Middle (1100-1500) </LANGUAGE>
      </LANGUSAGE></PROFILEDESC><REVISIONDESC>
<CHANGE><DATE>7-25-16</DATE><RESPSTMT><NAME>lattaj</NAME><RESP>MURP</RESP></RESPSTMT><ITEM>Added TEMPHEAD, checked ID, and added TYPEs to DIVs in order to validate. Checked for N=""s. Checked for GROUP tags. Proofed title page; removed two Ps. Checked <HI REND="sup">s</HI>. Reviewed structure; made NOTE PLACE attributes lower-case; moved some wrongly placed NOTEs to proper lines; changed numerous folio NOTEs to MILESTONEs; moved some MILESTONEs; changed Amen TRAILER to CLOSER; extracted and moved numerous Heading-labeled NOTEs to HEADs; changed list of abbreviations DIV2 to DIV1. Checked placement and completeness of PBs. Checked for damage GAPs, #s, @s, --s, and UNCLEARs. Corrected [dollar]s. Checked for &amp;cs with incorrect spacing. Checked for LBs. Checked for startqs and endqs, abq's, oes, qs, Ae's, and Qs. Checked proofsheets and made corrections. Checked italic I / J and U / V. Checked for missing page GAPs. Checked for EPIGRAPHs and ARGUMENTS. Checked CLOSERs, OPENERs, SIGNEDs, SALUTEs, TRAILERs, BYLINEs. Checked decorated initials. Checked FIGUREs. Sample: 2 minutes. Proofing: 0 minutes. Tag review and corrections: 50 minutes. DONE.</ITEM></CHANGE>
</REVISIONDESC></HEADER>
<EEBO>
<IDG S="marc" R="UM" ID="CME00033">
<STC T="M">33</STC>
<BIBNO T="mec">CME00033</BIBNO>
<VID>CME00033</VID>
</IDG>
<TEXT LANG="enm">
<FRONT>
<DIV1 TYPE="title page">
<PB REF="3"/>
<P>THE SEVEN SAGES OF ROME</P>
<P>EDITED FROM THE MANUSCRIPTS, WITH INTRODUCTION, NOTES, AND GLOSSARY BY KILLIS CAMPBELL ADJUNCT PROFESSOR OF ENGLISH IN THE UNIVERSITY OF TEXAS</P>
<P>GINN &amp; COMPANY BOSTON · NEW YORK · CHICAGO · LONDON</P>
<P>1907</P>
</DIV1>
</FRONT>
<BODY>
<DIV1 TYPE="poem">
<PB REF="115"/>
<HEAD>Here Bigyns þe P<HI REND="italic">ro</HI>ces of þe Seuyn Sages. <NOTE PLACE="foot"><HI REND="italic">Heading R</HI> begyns, process, seuen.</NOTE></HEAD>
<LG>
<L>Lordynges þ<HI REND="italic">a</HI>t her<HI REND="italic">e</HI> likes to dwell, <NOTE PLACE="foot">1 <HI REND="italic">R</HI> Hordynges, lykes.</NOTE></L>
<L>Leues ȝowr<HI REND="italic">e</HI> speche <HI REND="italic">and</HI> heres þis spell. <NOTE PLACE="foot">2 <HI REND="italic">W</HI> yowr, <HI REND="italic">R</HI> yho<HI REND="italic">ur</HI> spech.</NOTE></L>
<L>I sal ȝow tel, if I haue tome, <NOTE PLACE="foot">3 <HI REND="italic">R</HI> sall yhow tell.</NOTE></L>
<L>Of þe Seuen Sages of Rome.</L>
<L>Whilom lifed a nobil man; <MILESTONE N="5"/> <NOTE PLACE="foot">5 <HI REND="italic">R</HI> lyfed, noble mane.</NOTE></L>
<L>His name was Dyoclician. <NOTE PLACE="foot">6 <HI REND="italic">R</HI> Diocliciane.</NOTE></L>
<L>Of Rome <HI REND="italic">and</HI> of al þe honowr<HI REND="italic">e</HI> <NOTE PLACE="foot">7 <HI REND="italic">R</HI> all, honoure.</NOTE></L>
<L>Was he lord <HI REND="italic">and</HI> emperowr<HI REND="italic">e.</HI> <NOTE PLACE="foot">8 <HI REND="italic">R</HI> emp<HI REND="italic">er</HI>oure.</NOTE></L>
<L>An emp<HI REND="italic">er</HI>es he had to wyfe, <NOTE PLACE="foot">9 <HI REND="italic">R</HI> Ane Emp<HI REND="italic">er</HI>ise.</NOTE></L>
<L>Þe fayrest lady þat bar<HI REND="italic">e</HI> life,— <MILESTONE N="10"/> <NOTE PLACE="foot">10 <HI REND="italic">R</HI> fairest, lyfe.</NOTE></L>
<L>Of al gude maners ful auenant; <NOTE PLACE="foot">11 <HI REND="italic">R</HI> all gud, full, <HI REND="italic">W</HI> auenaunt.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> hir name was Dame Milisant.</L>
<L>A childe þai had bytwix þam two, <NOTE PLACE="foot">13 <HI REND="italic">R</HI> child, bi twix.</NOTE></L>
<L>Þe fayrest þat on fote myght go, <NOTE PLACE="foot">14 <HI REND="italic">R</HI> fairest.</NOTE></L>
<L>A knaue childe þat was þam der<HI REND="italic">e;</HI> <MILESTONE N="15"/> <NOTE PLACE="foot">15 <HI REND="italic">W, R</HI> child.</NOTE></L>
<L>Of him sone sal ȝe selkuths her<HI REND="italic">e.</HI> <NOTE PLACE="foot">16 <HI REND="italic">R</HI> sall yhe selcouthes.</NOTE></L>
<L>Sone efterward byfel þis case: <NOTE PLACE="foot">17 <HI REND="italic">R</HI> aft<HI REND="italic">er</HI>ward bi fell.</NOTE></L>
<L>Þe lady died <HI REND="italic">and</HI> grauen was, <NOTE PLACE="foot">18 <HI REND="italic">R</HI> dyed, wasè.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> went whar<HI REND="italic">e</HI> God hyr dight to dwell; <NOTE PLACE="foot">19 <HI REND="italic">R</HI> hir dyght.</NOTE></L>
<L>Þarfor<HI REND="italic">e</HI> of hir na mor<HI REND="italic">e</HI> I tell, <MILESTONE N="20"/> <NOTE PLACE="foot">20 <HI REND="italic">R</HI> þarfor, no more.</NOTE></L>
<L>Wheþer sho past to pyne or play; <NOTE PLACE="foot">21 <HI REND="italic">R</HI> scho.</NOTE></L>
<L>Bot of þe son I sal ȝow say. <NOTE PLACE="foot">22 <HI REND="italic">R</HI> sall yhow.</NOTE></L>
<L>When he was seuy<HI REND="italic">n</HI> winter alde, <NOTE PLACE="foot">23 <HI REND="italic">R</HI> seuen wynt<HI REND="italic">er</HI> ald.</NOTE></L>
<L>Of speche <HI REND="italic">and</HI> bourding was he balde. <NOTE PLACE="foot">24 <HI REND="italic">R</HI> spech, bourdyng, bald.</NOTE> </L>
<L><PB N="2" REF="116"/>
Florentine his name cald was. <MILESTONE N="25"/> <NOTE PLACE="foot">25 <HI REND="italic">R</HI> fflorentyne.</NOTE></L>
<L>Herkens now a ferly case.</L>
<L>His fader was Emp<HI REND="italic">er</HI>our<HI REND="italic">e</HI> of Rome, <NOTE PLACE="foot">27 <HI REND="italic">R</HI> Emp<HI REND="italic">er</HI>our.</NOTE></L>
<L>A nobil man <HI REND="italic">and</HI> whise of dome; <NOTE PLACE="foot">28 <HI REND="italic">R</HI> noble, wise.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> Florentine þat was so fayr<HI REND="italic">e</HI> <NOTE PLACE="foot">29 <HI REND="italic">R</HI> Florentyne.</NOTE></L>
<L>Was his son <HI REND="italic">and</HI> als his ayre. <MILESTONE N="30"/></L>
<L>It was nothing þat he lufed mar<HI REND="italic">e,</HI></L>
<L>Þarfor<HI REND="italic">e</HI> he wold him set to lar<HI REND="italic">e;</HI> <NOTE PLACE="foot">32 <HI REND="italic">R</HI> þarfor, sett.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> sone he gert byforn hym come <NOTE PLACE="foot">33 <HI REND="italic">R</HI> bi for him.</NOTE></L>
<L>Seuyn Maysters þat war in Rome. <NOTE PLACE="foot">34 <HI REND="italic">R</HI> Seuen maist<HI REND="italic">er</HI>s.</NOTE></L>
<L>Þe tale vs telles, who to it tentes, <MILESTONE N="35"/></L>
<L>Þat þai kowth al þe seuy<HI REND="italic">n</HI> sienz. <NOTE PLACE="foot">36 <HI REND="italic">R</HI> couth all, seuen scientes.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> sone when þai war efter sent,</L>
<L>Hastly to þe court þai went. <NOTE PLACE="foot">38 <HI REND="italic">R</HI> Hastily.</NOTE></L>
<L>Þai come byfor þe Emp<HI REND="italic">er</HI>our<HI REND="italic">e,</HI> <NOTE PLACE="foot">39 <HI REND="italic">R</HI> bi for.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> hailsed him with grete honour<HI REND="italic">e.</HI> <MILESTONE N="40"/> <NOTE PLACE="foot">40 <HI REND="italic">R</HI> gret.</NOTE></L>
<L>He said: "Lordinges, takes entent, <NOTE PLACE="foot">41 <HI REND="italic">R</HI> lordynges.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> sese whi I efter ȝow sent: <NOTE PLACE="foot">42 <HI REND="italic">R</HI> yhow.</NOTE></L>
<L>For ȝe er wisest men of lar<HI REND="italic">e</HI> <NOTE PLACE="foot">43 <HI REND="italic">R</HI> yhe, wysest.</NOTE></L>
<L>Þat in þis werld ȝit euer war<HI REND="italic">e,</HI> <NOTE PLACE="foot">44 <HI REND="italic">R</HI> world yhit.</NOTE></L>
<L>My son I wil ȝe haue forþi, <MILESTONE N="45"/> <NOTE PLACE="foot">45 <HI REND="italic">R</HI> will yhe.</NOTE></L>
<L>To make him kunand in clergy; <MILESTONE N="25 d"/> <NOTE PLACE="foot">46 <HI REND="italic">R</HI> mak, conand, <HI REND="italic">W</HI> cunnand.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> I wil þat ȝe teche him euyn <NOTE PLACE="foot">47 <HI REND="italic">R</HI> will, yhe, euen.</NOTE></L>
<L>Þe sutelte of sience seuyn; <NOTE PLACE="foot">48 <HI REND="italic">R</HI> sotelte, science seuen.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> al ȝowr<HI REND="italic">e</HI> wisdom <HI REND="italic">and</HI> ȝowr<HI REND="italic">e</HI> wit, <NOTE PLACE="foot">49 <HI REND="italic">R</HI> all yho<HI REND="italic">ur,</HI> yho<HI REND="italic">ur</HI> wytt.</NOTE></L>
<L>Mi wil es þat ȝe teche him it. <MILESTONE N="50"/> <NOTE PLACE="foot">50 <HI REND="italic">R</HI> will, yhe, itt.</NOTE></L>
<L>Whilk of ȝow now wil him haue <NOTE PLACE="foot">51 <HI REND="italic">R</HI> yhow, will.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> fullfil þis þat I craue?" <NOTE PLACE="foot">52 <HI REND="italic">R</HI> full fyll.</NOTE></L>
<L>Maister Bancillas spak þan;</L>
<L>For of þam was he oldest man. <NOTE PLACE="foot">54 <HI REND="italic">W</HI> that</NOTE></L>
<L>Lene he was <HI REND="italic">and</HI> also lang, <MILESTONE N="55"/> <NOTE PLACE="foot">55 <HI REND="italic">R</HI> all so.</NOTE></L>
<L><PB N="3" REF="117"/>
<HI REND="italic">And</HI> moste gentil man þam omang; <NOTE PLACE="foot">56 <HI REND="italic">W</HI> most, <HI REND="italic">R</HI> mast gentyll.</NOTE></L>
<L>Ful p<HI REND="italic">ar</HI>fiteli he kouth his p<HI REND="italic">ar</HI>tes, <NOTE PLACE="foot">57 <HI REND="italic">R</HI> ffull p<HI REND="italic">ar</HI>fytely, couth, <HI REND="italic">W</HI> in <HI REND="italic">instead of</HI> his.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> sadly of al þe seuyn artes. <NOTE PLACE="foot">58 <HI REND="italic">R</HI> all, seuen.</NOTE></L>
<L>"Sir," he said, "tak me þi son; <NOTE PLACE="foot">59 <HI REND="italic">R</HI> sayd.</NOTE></L>
<L>Ful mekil thank I wil þe kun; <MILESTONE N="60"/> <NOTE PLACE="foot">60 <HI REND="italic">R</HI> ffull mykell, will, kon.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> trewly I sal teche him þan <NOTE PLACE="foot">61 <HI REND="italic">R</HI> sall.</NOTE></L>
<L>Of clergy mor<HI REND="italic">e</HI> þan ani man, <NOTE PLACE="foot">62 <HI REND="italic">R</HI> any.</NOTE></L>
<L>Þat dar I vndertak þe her<HI REND="italic">e,</HI> <NOTE PLACE="foot">63 <HI REND="italic">W</HI> ye <HI REND="italic">for</HI> þe.</NOTE></L>
<L>Within þe t<HI REND="italic">er</HI>me of seuyn ȝer<HI REND="italic">e.</HI>" <NOTE PLACE="foot">64 <HI REND="italic">R</HI> space of seuen yhere.</NOTE></L>
<L>When þis was said, he held his pese. <MILESTONE N="65"/> <NOTE PLACE="foot">65 <HI REND="italic">R</HI> sayd.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> þan said Maist<HI REND="italic">er</HI> Anxilles.</L>
<L>He was a man meteliest, <NOTE PLACE="foot">67 <HI REND="italic">R</HI> metelyest.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> of eld as him semed best,</L>
<L>Of sexty winter <HI REND="italic">and</HI> na mar<HI REND="italic">e;</HI> <NOTE PLACE="foot">69 <HI REND="italic">R</HI> wynt<HI REND="italic">er,</HI> no mare.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> als he was ful wise of lar<HI REND="italic">e.</HI> <MILESTONE N="70"/> <NOTE PLACE="foot">70 <HI REND="italic">R</HI> full.</NOTE></L>
<L>"Sir, tak me þi son," he said,</L>
<L>"<HI REND="italic">And</HI> þou sal hald þe ful wele payd. <NOTE PLACE="foot">72 <HI REND="italic">W</HI> you, ye, <HI REND="italic">R</HI> sall, full.</NOTE></L>
<L>I sal him ler<HI REND="italic">e</HI> ful right <HI REND="italic">and</HI> rath <NOTE PLACE="foot">73 <HI REND="italic">R</HI> sall, full ryght, rathe.</NOTE></L>
<L>Þat I can <HI REND="italic">and</HI> mi felous bath. <NOTE PLACE="foot">74 <HI REND="italic">R</HI> kan, my felows bathe.</NOTE></L>
<L>I vndertak he sal it ler<HI REND="italic">e</HI> <MILESTONE N="75"/> <NOTE PLACE="foot">75 <HI REND="italic">R</HI> sall.</NOTE></L>
<L>Within þe space of sex ȝer<HI REND="italic">e.</HI>" <NOTE PLACE="foot">76 <HI REND="italic">R</HI> yhere.</NOTE></L>
<L>Þe thrid maist<HI REND="italic">er</HI> was litel man, <NOTE PLACE="foot">77 <HI REND="italic">R</HI> thred, lytell.</NOTE></L>
<L>Fair<HI REND="italic">e</HI> of cher<HI REND="italic">e and</HI> white als swan; <NOTE PLACE="foot">78 <HI REND="italic">R</HI> whyte, <HI REND="italic">W</HI> as.</NOTE></L>
<L>His har<HI REND="italic">e</HI> was white <HI REND="italic">and</HI> nathing brown; <NOTE PLACE="foot">79 <HI REND="italic">R</HI> nothing broune.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> he hight Maister Lentilioune. <MILESTONE N="80"/></L>
<L>He spak vnto þe Emp<HI REND="italic">er</HI>our<HI REND="italic">e:</HI></L>
<L>"Tak me þi sun, sir, p<HI REND="italic">ar</HI>amowr<HI REND="italic">e,</HI> <NOTE PLACE="foot">82 <HI REND="italic">R</HI> son, p<HI REND="italic">ar</HI>a∣moure.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> I sal teche him ful trewly <NOTE PLACE="foot">83 <HI REND="italic">R</HI> sall, full.</NOTE></L>
<L>Al maner of clergy <NOTE PLACE="foot">84 <HI REND="italic">R</HI> All.</NOTE></L>
<L>Þat ani man leres in þis liue, <MILESTONE N="85"/> <NOTE PLACE="foot">85 <HI REND="italic">R</HI> any, lyue.</NOTE></L>
<L>Within þe t<HI REND="italic">er</HI>me of ȝeres fiue." <NOTE PLACE="foot">86 <HI REND="italic">W</HI> time, <HI REND="italic">R</HI> yheres fyue.</NOTE></L>
<L><PB N="4" REF="118"/>
Þe ferth maist<HI REND="italic">er</HI> a rede man was, <NOTE PLACE="foot">87 <HI REND="italic">R</HI> þe <HI REND="italic">mutilated,</HI> red.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> his name was Malquidras;</L>
<L>Of fifty winter was he alde, <NOTE PLACE="foot">89 <HI REND="italic">R</HI> fyfty wynt<HI REND="italic">er,</HI> ald.</NOTE></L>
<L>Quaint of hand <HI REND="italic">and</HI> of speche balde. <MILESTONE N="90"/> <NOTE PLACE="foot">90 <HI REND="italic">R</HI> Quaynt, spech bald, <HI REND="italic">W</HI> hande.</NOTE></L>
<L>Him thoght scorn <HI REND="italic">and</HI> grete hething <NOTE PLACE="foot">91 <HI REND="italic">R</HI> skorn, gret.</NOTE></L>
<L>Þat þai made so grete rosing. <NOTE PLACE="foot">92 <HI REND="italic">R</HI> swa gret rosyng, <HI REND="italic">W</HI> josyng.</NOTE></L>
<L>"Syr," he sayd, "I sal tell þe, <MILESTONE N="26 a"/> <NOTE PLACE="foot">93 <HI REND="italic">R</HI> Sir, said, sall, <HI REND="italic">W</HI> tel.</NOTE></L>
<L>Mi felows wit fals noght to me, <NOTE PLACE="foot">94 <HI REND="italic">R</HI> witt falles.</NOTE></L>
<L>Ne of þair<HI REND="italic">e</HI> wisdom o nane wise <MILESTONE N="95"/> <NOTE PLACE="foot">95 <HI REND="italic">R</HI> pair wisdome on none wyse.</NOTE></L>
<L>Wil I mak no marchandise. <NOTE PLACE="foot">96 <HI REND="italic">R</HI> Will, m<HI REND="italic">ar</HI>chandyse.</NOTE></L>
<L>Bot, sir, þi son vnto me take, <NOTE PLACE="foot">97 <HI REND="italic">W</HI> this.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> I sal teche him for þi sake <NOTE PLACE="foot">98 <HI REND="italic">R</HI> sall.</NOTE></L>
<L>Þe sienz of Astronomy, <NOTE PLACE="foot">99 <HI REND="italic">R</HI> science.</NOTE></L>
<L>Þat falles to sternes of þe sky, <MILESTONE N="100"/> <NOTE PLACE="foot">100 <HI REND="italic">R inserts</HI> þe <HI REND="italic">after</HI> to.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> oþer sex syenz alswa, <NOTE PLACE="foot">101 <HI REND="italic">R</HI> science all swa.</NOTE></L>
<L>In four<HI REND="italic">e</HI> ȝer<HI REND="italic">e</HI> withowten ma." <NOTE PLACE="foot">102 <HI REND="italic">R</HI> yhere w<HI REND="italic">i</HI>t<HI REND="italic">h</HI> outen.</NOTE></L>
<L>Þe fift maist<HI REND="italic">er</HI> was wise of dome; <NOTE PLACE="foot">103 <HI REND="italic">R</HI> fyft.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> he was cald Caton of Rome.</L>
<L>He made þe boke of Catoun cler<HI REND="italic">e,</HI> <MILESTONE N="105"/> <NOTE PLACE="foot">105 <HI REND="italic">R</HI> buke, Caton.</NOTE></L>
<L>Þat es bigin<HI REND="italic">n</HI>y<HI REND="italic">n</HI>g of Gramer<HI REND="italic">e.</HI> <NOTE PLACE="foot">106 <HI REND="italic">W</HI> biginyng, <HI REND="italic">R</HI> bi gynyng.</NOTE></L>
<L>He karped loud vnto þe Kyng: <NOTE PLACE="foot">107 <HI REND="italic">R</HI> carped.</NOTE></L>
<L>"Sir, tak þi son to mi techeing; <NOTE PLACE="foot">180 <HI REND="italic">W</HI> this, <HI REND="italic">R</HI> my techyng.</NOTE></L>
<L>I wald noght he decayued war<HI REND="italic">e,</HI></L>
<L>Bot I ne knaw noght mi felous lar<HI REND="italic">e.</HI> <MILESTONE N="110"/> <NOTE PLACE="foot">110 <HI REND="italic">R</HI> my felows.</NOTE></L>
<L>Bot for to ler<HI REND="italic">e</HI> him I warand</L>
<L>Als mekil als he mai vnderstand, <NOTE PLACE="foot">112 <HI REND="italic">R</HI> mykell, may.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> als his wittes wele ber<HI REND="italic">e</HI> may— <NOTE PLACE="foot">113 <HI REND="italic">R</HI> wyttes, may bere.</NOTE></L>
<L>Forþermar<HI REND="italic">e</HI> dar I noght say—</L>
<L>So þat in time of seuen ȝere <MILESTONE N="115"/> <NOTE PLACE="foot">115 <HI REND="italic">R</HI> tyme, yhere.</NOTE></L>
<L>He sal be wise withowten wer<HI REND="italic">e.</HI>" <NOTE PLACE="foot">116 <HI REND="italic">R</HI> sall, w<HI REND="italic">i</HI>t<HI REND="italic">h</HI>outen.</NOTE></L>
<L><PB N="5" REF="119"/>
Þe sext maist<HI REND="italic">er</HI> rase vp onane; <NOTE PLACE="foot">117 <HI REND="italic">R</HI> rayse.</NOTE></L>
<L>Þe fairest man of þam ilkane;</L>
<L>Iesse was his name, godote,</L>
<L>Withouten faut fra heuid to fote. <MILESTONE N="120"/> <NOTE PLACE="foot">120 <HI REND="italic">W</HI> faute, heid, <HI REND="italic">R</HI> fro heued.</NOTE></L>
<L>His hair<HI REND="italic">e</HI> was blayke <HI REND="italic">and</HI> nothing broun, <NOTE PLACE="foot">121 <HI REND="italic">R</HI> hare, blayk, broune.</NOTE></L>
<L>With eghen fair<HI REND="italic">e</HI> als a faukoun. <NOTE PLACE="foot">122 <HI REND="italic">R</HI> fawkoune.</NOTE></L>
<L>"Sir," he said, "if þi wil wer<HI REND="italic">e,</HI> <NOTE PLACE="foot">123 <HI REND="italic">R</HI> will.</NOTE></L>
<L>Tak þi son to me at ler<HI REND="italic">e;</HI></L>
<L>I sal him teche with hert fre, <MILESTONE N="125"/> <NOTE PLACE="foot">125 <HI REND="italic">R</HI> sall.</NOTE></L>
<L>So þat inwith ȝeres thre <NOTE PLACE="foot">126 <HI REND="italic">R</HI> w<HI REND="italic">i</HI>t<HI REND="italic">h</HI> in yheres.</NOTE></L>
<L>Sal he be so wise of lar<HI REND="italic">e</HI> <NOTE PLACE="foot">127 <HI REND="italic">R</HI> Sall.</NOTE></L>
<L>Þat ȝe sal thank me eu<HI REND="italic">er</HI>mar<HI REND="italic">e.</HI>" <NOTE PLACE="foot">128 <HI REND="italic">R</HI> yhe sall.</NOTE></L>
<L>Þe seuind maist<HI REND="italic">er,</HI> Maxencius, <NOTE PLACE="foot">129 <HI REND="italic">R</HI> seuynd.</NOTE></L>
<L>A right wis man <HI REND="italic">and</HI> vertiuus,— <MILESTONE N="130"/> <NOTE PLACE="foot">130 <HI REND="italic">R</HI> ryght wyse.</NOTE></L>
<L>Al his life with grete honowr<HI REND="italic">e</HI> <NOTE PLACE="foot">131 <HI REND="italic">R</HI> All, lyfe, gret honoure.</NOTE></L>
<L>Had he serued þe Emp<HI REND="italic">er</HI>our<HI REND="italic">e,—</HI></L>
<L>"Sir," he said, "if þi will be,</L>
<L>For al þat I haue serued þe, <NOTE PLACE="foot">134 <HI REND="italic">R</HI> all.</NOTE></L>
<L>Bitake þi son vnto my lar<HI REND="italic">e;</HI> <MILESTONE N="135"/> <NOTE PLACE="foot">135 <HI REND="italic">R</HI> Bi tak.</NOTE></L>
<L>For mi seruise I ask no mar<HI REND="italic">e.</HI> <NOTE PLACE="foot">136 <HI REND="italic">R</HI> my seruyse.</NOTE></L>
<L>Ful mekil thank I wil þe kun; <NOTE PLACE="foot">137 <HI REND="italic">R</HI> ffull mykell, will, con.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> al þe clergy vnder son <NOTE PLACE="foot">138 <HI REND="italic">R</HI> all.</NOTE></L>
<L>Sal I him teche to kun ful right. <NOTE PLACE="foot">139 <HI REND="italic">R</HI> Sall, tech, full ryght.</NOTE></L>
<L>Ful hardily þis I þe hyght." <MILESTONE N="26 b"/> <MILESTONE N="140"/> <NOTE PLACE="foot">140 <HI REND="italic">R</HI> ffull.</NOTE></L>
<L>When þe maist<HI REND="italic">er</HI>s þus had sayd,</L>
<L>Þe Emp<HI REND="italic">er</HI>our<HI REND="italic">e</HI> ful wele was payd; <NOTE PLACE="foot">142 <HI REND="italic">R</HI> full.</NOTE></L>
<L>He spak to þam with meri chere, <NOTE PLACE="foot">143 <HI REND="italic">R</HI> mery.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> said on heght þat al might her<HI REND="italic">e.</HI> <NOTE PLACE="foot">144 <HI REND="italic">R</HI> all myght.</NOTE></L>
<L>He said: "I thank ȝow all, lordinges, <MILESTONE N="145"/> <NOTE PLACE="foot">145 <HI REND="italic">R</HI> yhow, lordynges.</NOTE></L>
<L>Of ȝowr<HI REND="italic">e</HI> answers in al thinges; <NOTE PLACE="foot">146 <HI REND="italic">R</HI> yho<HI REND="italic">ur,</HI> all.</NOTE></L>
<L>For if mi son so wele may ler<HI REND="italic">e</HI> <NOTE PLACE="foot">147 <HI REND="italic">R</HI> my.</NOTE></L>
<L><PB N="6" REF="120"/>
To kun ȝowr<HI REND="italic">e</HI> vertuse al in fer<HI REND="italic">e,</HI> <NOTE PLACE="foot">148 <HI REND="italic">R</HI> yho<HI REND="italic">ur,</HI> all.</NOTE></L>
<L>Sertes þan wald I be blithe <NOTE PLACE="foot">149 <HI REND="italic">R</HI> blythe.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> gif ȝow tresor<HI REND="italic">e,</HI> land, <HI REND="italic">and</HI> lithe. <MILESTONE N="150"/> <NOTE PLACE="foot">150 <HI REND="italic">R</HI> gyf yhow, lythe.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> sen ȝe p<HI REND="italic">ro</HI>fer þusgat now, <NOTE PLACE="foot">151 <HI REND="italic">R</HI> yhe, þusgate.</NOTE></L>
<L>I wil ȝe tak mi son with ȝow, <NOTE PLACE="foot">152 <HI REND="italic">R</HI> will yhe, my, yhow.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> teche him al þe artes seuyn, <NOTE PLACE="foot">153 <HI REND="italic">R</HI> tech, all, seuen.</NOTE></L>
<L>Þat none be whiser vnder heuy<HI REND="italic">n.</HI> <NOTE PLACE="foot">154 <HI REND="italic">R</HI> wiser, heuen.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> ȝe sal dwel togeder still, <MILESTONE N="155"/> <NOTE PLACE="foot">155 <HI REND="italic">R</HI> yhe sall dwell to gyder styll.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> teche mi son—þis es mi will— <NOTE PLACE="foot">156 <HI REND="italic">R</HI> my, my.</NOTE></L>
<L>So þat he ler<HI REND="italic">e</HI> noght al of ane, <NOTE PLACE="foot">157 <HI REND="italic">R</HI> Sa, all.</NOTE></L>
<L>Bot with al sal he be forth tane." <NOTE PLACE="foot">158 <HI REND="italic">R</HI> all sall, furth.</NOTE></L>
<L>By þe hand he toke þe childe <NOTE PLACE="foot">159 <HI REND="italic">R</HI> Bi, child.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> gaf him to þo maist<HI REND="italic">er</HI>s milde. <MILESTONE N="160"/> <NOTE PLACE="foot">160 <HI REND="italic">R</HI> þe, mylde.</NOTE></L>
<L>Þe maisters war þarof ful blith, <NOTE PLACE="foot">161 <HI REND="italic">R</HI> þareof full blythe.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> thanked him ful fele sithe. <NOTE PLACE="foot">162 <HI REND="italic">R</HI> full, sythe.</NOTE></L>
<L>Þai toke þair<HI REND="italic">e</HI> leue <HI REND="italic">and</HI> went in hy <NOTE PLACE="foot">163 <HI REND="italic">R</HI> þair.</NOTE></L>
<L>With þe childe to þe consistori, <NOTE PLACE="foot">164 <HI REND="italic">R</HI> child, consistory.</NOTE></L>
<L>Þat es a stede within Rome <MILESTONE N="165"/></L>
<L>Whar<HI REND="italic">e</HI> clerkes cu<HI REND="italic">m</HI>es þat kan wisedome. <NOTE PLACE="foot">166 <HI REND="italic">R</HI> comes, wisdome.</NOTE></L>
<L>Þe maisters þar<HI REND="italic">e</HI> þair<HI REND="italic">e</HI> kounsail toke <NOTE PLACE="foot">167 <HI REND="italic">R</HI> þair counsail.</NOTE></L>
<L>For to set þis childe to boke. <NOTE PLACE="foot">168 <HI REND="italic">R</HI> sett, child.</NOTE></L>
<L>Þai said in Rome dwel might he noght, <NOTE PLACE="foot">169 <HI REND="italic">R</HI> dwell myght.</NOTE></L>
<L>For fair<HI REND="italic">e</HI> wemen sold change his thoght; <MILESTONE N="170"/> <NOTE PLACE="foot">170 <HI REND="italic">R</HI> fair wymen suld chaunge.</NOTE></L>
<L>In ryot so þai sold him sett <NOTE PLACE="foot">171 <HI REND="italic">R</HI> suld.</NOTE></L>
<L>Þat al his lar<HI REND="italic">e</HI> sone sold it let. <NOTE PLACE="foot">172 <HI REND="italic">R</HI> all, suld, lett.</NOTE></L>
<L>Þai toke kownsail omang þam all <NOTE PLACE="foot">173 <HI REND="italic">R</HI> counsail.</NOTE></L>
<L>At haue þe childe vnto a hall <NOTE PLACE="foot">174 <HI REND="italic">R</HI> child.</NOTE></L>
<L>Biside Rome in a verger<HI REND="italic">e,</HI> <MILESTONE N="175"/> <NOTE PLACE="foot">175 <HI REND="italic">R</HI> Besyde.</NOTE></L>
<L>A myle fra toun, bi a reuer<HI REND="italic">e;</HI> <NOTE PLACE="foot">176 <HI REND="italic">R</HI> toune be, ryuere.</NOTE></L>
<L>Þe wat<HI REND="italic">er</HI> of Tyber ran þar<HI REND="italic">e</HI>obout,</L>
<L><PB N="7" REF="121"/>
<HI REND="italic">And</HI> thorgh Rome, þis es no dowt. <NOTE PLACE="foot">178 <HI REND="italic">R</HI> thurgh, dout.</NOTE></L>
<L>Al maner of trese groued þar<HI REND="italic">e</HI> <NOTE PLACE="foot">179 <HI REND="italic">R</HI> All man<HI REND="italic">er</HI>e, trees.</NOTE></L>
<L>Þat ani froyt on erth bar<HI REND="italic">e.</HI> <MILESTONE N="180"/> <NOTE PLACE="foot">180 <HI REND="italic">R</HI> any frute, <HI REND="italic">MS.</HI> erth.</NOTE></L>
<L>Þar<HI REND="italic">e</HI> was a hal with chambers seuen; <NOTE PLACE="foot">181 <HI REND="italic">R</HI> hall chaumbers.</NOTE></L>
<L>Fairer was none vnder heuyn. <NOTE PLACE="foot">182 <HI REND="italic">R</HI> heuen.</NOTE></L>
<L>Þe chambers closed obout þe hall <NOTE PLACE="foot">183 <HI REND="italic">R</HI> chaumbers.</NOTE></L>
<L>So þat it stode omang þam all;</L>
<L>Fayrer hal was none in land, <MILESTONE N="185"/> <NOTE PLACE="foot">185 <HI REND="italic">R</HI> ffairer hall.</NOTE></L>
<L>Richely painted with mans hand. <NOTE PLACE="foot">186 <HI REND="italic">R</HI> Rychely paynted.</NOTE></L>
<L>Þar<HI REND="italic">e</HI> war paynted in diuers partes <MILESTONE N="26 c"/> <NOTE PLACE="foot">187 <HI REND="italic">R</HI> diu<HI REND="italic">er</HI>se.</NOTE></L>
<L>Sotelly al þe seuyn artes; <NOTE PLACE="foot">188 <HI REND="italic">R</HI> all, seuen.</NOTE></L>
<L>Þat es, to wit, first Gramary, <NOTE PLACE="foot">189 <HI REND="italic">R</HI> witt.</NOTE></L>
<L>Musike <HI REND="italic">and</HI> Astronomy, <MILESTONE N="190"/> <NOTE PLACE="foot">190 <HI REND="italic">R</HI> Musyke.</NOTE></L>
<L>Geometri <HI REND="italic">and</HI> Ars Metrike, <NOTE PLACE="foot">191 <HI REND="italic">R</HI> Geometry, als Metryke.</NOTE></L>
<L>Fisik <HI REND="italic">and</HI> also Retorike. <NOTE PLACE="foot">192 <HI REND="italic">R</HI> ffysyke, all so Retoryke.</NOTE></L>
<L>Þe child sege in middes was wroght <NOTE PLACE="foot">193 <HI REND="italic">R</HI> myddes.</NOTE></L>
<L>So þat he al se þam moght. <NOTE PLACE="foot">194 <HI REND="italic">R</HI> all.</NOTE></L>
<L>In þat sege he set him down; <MILESTONE N="195"/> <NOTE PLACE="foot">195 <HI REND="italic">R</HI> sett, doune.</NOTE></L>
<L>Þe maist<HI REND="italic">er</HI>s teched him a lessown. <NOTE PLACE="foot">196 <HI REND="italic">R</HI> lessoune.</NOTE></L>
<L>When ane him left, anoþer hi<HI REND="italic">m</HI> toke, <NOTE PLACE="foot">197 <HI REND="italic">R</HI> aneoth<HI REND="italic">er.</HI></NOTE></L>
<L>Þat he was euer halden at his boke; <NOTE PLACE="foot">198 <HI REND="italic">R</HI> buke.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> to his lar<HI REND="italic">e</HI> euer toke he kepe,</L>
<L>Bot when he ete or when he slepe. <MILESTONE N="200"/></L>
<L>When he wald rest him at his boke, <NOTE PLACE="foot">201 <HI REND="italic">R</HI> buke.</NOTE></L>
<L>On þe walles wald he þan loke,</L>
<L>Whar<HI REND="italic">e</HI> he might se paynted euyn <NOTE PLACE="foot">203 <HI REND="italic">R</HI> myght, euen.</NOTE></L>
<L>Ful opynly þe artes seuyn. <NOTE PLACE="foot">204 <HI REND="italic">R</HI> ffull openly, seuen.</NOTE></L>
<L>Sone he concayued in Latin speche <MILESTONE N="205"/> <NOTE PLACE="foot">205 <HI REND="italic">R</HI> consayued, latyn.</NOTE></L>
<L>Al þat his maisters wald him teche; <NOTE PLACE="foot">206 <HI REND="italic">R</HI> All.</NOTE></L>
<L>He toke so gude tent to his lar<HI REND="italic">e,</HI> <NOTE PLACE="foot">207 <HI REND="italic">R</HI> gud.</NOTE></L>
<L>Arly <HI REND="italic">and</HI> late <HI REND="italic">and</HI> euermare, <NOTE PLACE="foot">208 <HI REND="italic">R</HI> Arely.</NOTE></L>
<L><PB N="8" REF="122"/>
Þat þe ferth ȝer<HI REND="italic">e</HI> in þat hall <NOTE PLACE="foot">209 <HI REND="italic">R</HI> yhere.</NOTE></L>
<L>Dessputed he with his maist<HI REND="italic">er</HI>s all; <MILESTONE N="210"/> <NOTE PLACE="foot">210 <HI REND="italic">R</HI> Desputed.</NOTE></L>
<L>Was none so witty fer ne ner<HI REND="italic">e</HI> <NOTE PLACE="foot">211 <HI REND="italic">R</HI> wytty.</NOTE></L>
<L>Of Gramer<HI REND="italic">e</HI> ne of Mosike cler<HI REND="italic">e.</HI> <NOTE PLACE="foot">212 <HI REND="italic">R</HI> Gramer, Musyke.</NOTE></L>
<L>Þe fift ȝer<HI REND="italic">e</HI> held he argument <NOTE PLACE="foot">213 <HI REND="italic">R</HI> fyft yhere.</NOTE></L>
<L>Of planetes in þe firmament.</L>
<L>Þe sext ȝer<HI REND="italic">e</HI> his maist<HI REND="italic">er</HI>s thoght <MILESTONE N="215"/> <NOTE PLACE="foot">215 <HI REND="italic">R</HI> yhere, mayst<HI REND="italic">er</HI>s.</NOTE></L>
<L>For to asay him yf þai moght; <NOTE PLACE="foot">216 <HI REND="italic">R</HI> ffor till assay, if.</NOTE></L>
<L>Þai puruaid þam leues sextene <NOTE PLACE="foot">217 <HI REND="italic">R</HI> puruayd.</NOTE></L>
<L>Þat war of iubarb gude <HI REND="italic">and</HI> grene. <NOTE PLACE="foot">218 <HI REND="italic">R</HI> Iubark gud.</NOTE></L>
<L>Þe child lay in a bed o loft,</L>
<L>Made ful esely <HI REND="italic">and</HI> soft; <MILESTONE N="220"/> <NOTE PLACE="foot">220 <HI REND="italic">R</HI> full, <HI REND="italic">and</HI> full soft.</NOTE></L>
<L>Vnder ilka corner of þe bed</L>
<L>Four<HI REND="italic">e</HI> leues þe maysters spred,— <NOTE PLACE="foot">222 <HI REND="italic">R</HI> maist<HI REND="italic">er</HI>s.</NOTE></L>
<L>Ilkane on oþer als þam thoght.</L>
<L>Bot þe maist<HI REND="italic">er</HI>s werk ne wist he noght. <NOTE PLACE="foot">224 <HI REND="italic">R</HI> wist <HI REND="italic">instead of</HI> noght.</NOTE></L>
<L>Þe childe went to his bed þat night, <MILESTONE N="225"/> <NOTE PLACE="foot">225 <HI REND="italic">R</HI> child, nyght.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> sone hi<HI REND="italic">m</HI> thoght it raised on hight. <NOTE PLACE="foot">226 <HI REND="italic">R</HI> raysed, hyght.</NOTE></L>
<L>Þarfor<HI REND="italic">e</HI> þat night he sleped noght, <NOTE PLACE="foot">227 <HI REND="italic">R</HI> þarfor, nyght.</NOTE></L>
<L>Bot euer in his hert he thoght</L>
<L>Þat þe firmament was satteld doun <NOTE PLACE="foot">229 <HI REND="italic">R</HI> done.</NOTE></L>
<L>Wele lawer þan it was won; <MILESTONE N="230"/> <NOTE PLACE="foot">230 <HI REND="italic">R</HI> wone.</NOTE></L>
<L>Or els þe erth was raised bidene <NOTE PLACE="foot">231 <HI REND="italic">R</HI> raysed.</NOTE></L>
<L>Þe thiknes of four<HI REND="italic">e</HI> leues grene.</L>
<L>Þus lay he thinkand al þat night. <NOTE PLACE="foot">233 <HI REND="italic">R</HI> all, nyght.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> sone, when it was dayes light, <MILESTONE N="26 d"/> <NOTE PLACE="foot">234 <HI REND="italic">R</HI> days lyght.</NOTE></L>
<L>He redied him <HI REND="italic">and</HI> went to hall. <MILESTONE N="235"/> <NOTE PLACE="foot">235 <HI REND="italic">R</HI> redyedy.</NOTE></L>
<L>Þarin he fand his maist<HI REND="italic">er</HI>s all; <NOTE PLACE="foot">236 <HI REND="italic">R</HI> þare in.</NOTE></L>
<L>He hailsed þam, <HI REND="italic">and</HI> hendly stode <NOTE PLACE="foot">237 <HI REND="italic">R</HI> haylsed, hendely.</NOTE></L>
<L>Al bar<HI REND="italic">e</HI>heuid withouten hode. <NOTE PLACE="foot">238 <HI REND="italic">R</HI> All, heued.</NOTE></L>
<L>Þe childe luked obout him fast; <NOTE PLACE="foot">239 <HI REND="italic">R</HI> child loked.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> hastily his maisters ast <MILESTONE N="240"/> <NOTE PLACE="foot">240 <HI REND="italic">R</HI> mayst<HI REND="italic">er</HI>s.</NOTE></L>
<L><PB N="9" REF="123"/>
What thing he p<HI REND="italic">er</HI>saiued i<HI REND="italic">n</HI> þat place. <NOTE PLACE="foot">241 <HI REND="italic">R</HI> p<HI REND="italic">er</HI>sayued.</NOTE></L>
<L>"P<HI REND="italic">er</HI>fay," he said, "a ferly case;</L>
<L>For owþer am I mad or drunken, <NOTE PLACE="foot">243 <HI REND="italic">R</HI> outher, dronken.</NOTE></L>
<L>Or els þe heuen es sumdel sonken, <NOTE PLACE="foot">244 <HI REND="italic">R</HI> somdele.</NOTE></L>
<L>Or els raised es þis grounde <MILESTONE N="245"/> <NOTE PLACE="foot">245 <HI REND="italic">R</HI> raysed, ground.</NOTE></L>
<L>Þe thiknes of four<HI REND="italic">e</HI> leues rounde;</L>
<L>Þis night so mekill higher I lay <NOTE PLACE="foot">247 <HI REND="italic">R</HI> nyght, mykell hegher.</NOTE></L>
<L>Mor<HI REND="italic">e</HI> þan it was ȝisterday." <NOTE PLACE="foot">248 <HI REND="italic">R</HI> yhist<HI REND="italic">er</HI>day.</NOTE></L>
<L>Þe maist<HI REND="italic">er</HI>s þan wele vnderstode</L>
<L>Þe childes wit was wonder gode. <MILESTONE N="250"/> <NOTE PLACE="foot">250 <HI REND="italic">R</HI> witt, gude.</NOTE></L>
<L>Or þe seuin ȝer<HI REND="italic">e</HI> war gane, <NOTE PLACE="foot">251 <HI REND="italic">R</HI> seuen yhere.</NOTE></L>
<L>He past his maisters euerilkane.</L>
<L>Togeder had þai grete solace. <NOTE PLACE="foot">253 <HI REND="italic">R</HI> To gyder, gret.</NOTE></L>
<L>Bot sone þan fel a ferly case. <NOTE PLACE="foot">254 <HI REND="italic">R</HI> fell.</NOTE></L>
<L>Of þe riche Emp<HI REND="italic">er</HI>our<HI REND="italic">e</HI> of Rome <MILESTONE N="255"/> <NOTE PLACE="foot">255 <HI REND="italic">R</HI> ryche Emp<HI REND="italic">er</HI>our.</NOTE></L>
<L>I sal ȝow tel if I haue tome; <NOTE PLACE="foot">256 <HI REND="italic">R</HI> sall yhow tell.</NOTE></L>
<L>Þarfor<HI REND="italic">e</HI> þe childe now lat we be, <NOTE PLACE="foot">257 <HI REND="italic">R</HI> þarfor, child.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> of his fader speke wil we. <NOTE PLACE="foot">258 <HI REND="italic">R</HI> spek will.</NOTE></L>
<L>His knightes com to hi<HI REND="italic">m</HI> on a day, <NOTE PLACE="foot">259 <HI REND="italic">R</HI> knyghtes come.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> þir wordes gan þai say: <MILESTONE N="260"/></L>
<L>"Sir, ȝe lif an anly life; <NOTE PLACE="foot">261 <HI REND="italic">R</HI> yhe lyfe ane anely lyue.</NOTE></L>
<L>We wald ȝow rede to wed a wife, <NOTE PLACE="foot">262 <HI REND="italic">R</HI> yhow red, wyue.</NOTE></L>
<L>To haue solace bitwix ȝow twa, <NOTE PLACE="foot">263 <HI REND="italic">R</HI> To <HI REND="italic">mutilated,</HI> yhow.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> fandes to get childer ma; <NOTE PLACE="foot">264 <HI REND="italic">R</HI> gett.</NOTE></L>
<L>For ȝe haue werldes welth gude wane <MILESTONE N="265"/> <NOTE PLACE="foot">265 <HI REND="italic">R</HI> yhe, worldes, gud.</NOTE></L>
<L>To mak þam riche men ilkane." <NOTE PLACE="foot">266 <HI REND="italic">R</HI> ryche.</NOTE></L>
<L>Hereof þe Emp<HI REND="italic">er</HI>owr<HI REND="italic">e</HI> was payd, <NOTE PLACE="foot">267 <HI REND="italic">R</HI> Emp<HI REND="italic">er</HI>our.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> sone asented als þai said. <NOTE PLACE="foot">268 <HI REND="italic">R</HI> assented, sayd.</NOTE></L>
<L>Þai puruaid him an emp<HI REND="italic">er</HI>ise, <NOTE PLACE="foot">269 <HI REND="italic">R</HI> puruayd þam ane.</NOTE></L>
<L>A gentil lady of mekil prise, <MILESTONE N="270"/> <NOTE PLACE="foot">270 <HI REND="italic">R</HI> gentyll, mykell pryse.</NOTE></L>
<L><PB N="10" REF="124"/>
Ful lufsom <HI REND="italic">and</HI> of high lenage. <NOTE PLACE="foot">271 <HI REND="italic">R</HI> ffull, hegh.</NOTE></L>
<L>Þe Emp<HI REND="italic">er</HI>our<HI REND="italic">e</HI> asked þe mariage; <NOTE PLACE="foot">272 <HI REND="italic">R</HI> Emp<HI REND="italic">er</HI>our, maryage.</NOTE></L>
<L>Þe barnage al þarto asent <NOTE PLACE="foot">273 <HI REND="italic">R</HI> bernage all, assent.</NOTE></L>
<L>Þat he sold wed þat ladi gent. <NOTE PLACE="foot">274 <HI REND="italic">R</HI> suld, lady.</NOTE></L>
<L>Þan war þai wed by comu<HI REND="italic">n</HI> dome; <MILESTONE N="275"/> <NOTE PLACE="foot">275 <HI REND="italic">R</HI> be comon.</NOTE></L>
<L>Þat was þe custu<HI REND="italic">m</HI> þan in Rome. <NOTE PLACE="foot">276 <HI REND="italic">R</HI> custom.</NOTE></L>
<L>Þai made grete mirth <HI REND="italic">and</HI> mangery, <NOTE PLACE="foot">277 <HI REND="italic">R</HI> gret myrth, maungery.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> samin lufed þai ful trewly. <NOTE PLACE="foot">278 <HI REND="italic">R</HI> samen, full.</NOTE></L>
<L>Þar<HI REND="italic">e</HI> was grete welth at þair<HI REND="italic">e</HI> wedy<HI REND="italic">n</HI>g, <NOTE PLACE="foot">279 <HI REND="italic">R</HI> gret, þair.</NOTE></L>
<L>Als semly was to swilk a thing. <MILESTONE N="280"/> <NOTE PLACE="foot">280 <HI REND="italic">R</HI> semely.</NOTE></L>
<L>Sone efter þat fel ferly case; <MILESTONE N="27 a"/> <NOTE PLACE="foot">281 <HI REND="italic">R</HI> efter þan fell a.</NOTE></L>
<L>I sal ȝow tel how þat it wase. <NOTE PLACE="foot">282 <HI REND="italic">R</HI> sall yhow tell.</NOTE></L>
<L>For nathing mai ay vnhid be, <NOTE PLACE="foot">283 <HI REND="italic">R</HI> no thing may, vnhyd.</NOTE></L>
<L>Bot anely Goddes awin preuete. <NOTE PLACE="foot">284 <HI REND="italic">R</HI> godes awen.</NOTE></L>
<L>Opon a day a seriant nyce <MILESTONE N="285"/></L>
<L>Tald vnto þe Emperice <NOTE PLACE="foot">286 <HI REND="italic">R</HI> Emp<HI REND="italic">er</HI>yse.</NOTE></L>
<L>Of þe Emp<HI REND="italic">er</HI>our<HI REND="italic">e</HI> son ful euyn, <NOTE PLACE="foot">287 <HI REND="italic">R</HI> Emp<HI REND="italic">er</HI>our, full euen.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> how he wond with maist<HI REND="italic">er</HI>s seuyn, <NOTE PLACE="foot">288 <HI REND="italic">R</HI> seuen</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> how he sal be Emperowr<HI REND="italic">e</HI> <NOTE PLACE="foot">289 <HI REND="italic">R</HI> sall, Emp<HI REND="italic">er</HI>oure.</NOTE></L>
<L>Eft<HI REND="italic">er</HI> his fader of þat honowr<HI REND="italic">e,</HI> <MILESTONE N="290"/> <NOTE PLACE="foot">290 <HI REND="italic">R</HI> After, honoure.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> how hir barnes sal be bastardes, <NOTE PLACE="foot">291 <HI REND="italic">R</HI> sall.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> how he sal haue al þe wardes, <NOTE PLACE="foot">292 <HI REND="italic">R</HI> sall, all.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> how he sal haue in his hand <NOTE PLACE="foot">293 <HI REND="italic">R</HI> sall.</NOTE></L>
<L>Al þe lordship of þat land. <NOTE PLACE="foot">294 <HI REND="italic">R</HI> All, lordschip.</NOTE></L>
<L>When þe Emp<HI REND="italic">er</HI>ice herd of þis childe, <MILESTONE N="295"/> <NOTE PLACE="foot">295 <HI REND="italic">R</HI> Emp<HI REND="italic">er</HI>yse, child.</NOTE></L>
<L>Hir thoght þat sho was euil bigild; <NOTE PLACE="foot">296 <HI REND="italic">R om.</HI> þat, <HI REND="italic">R</HI> scho, euell bigyld.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> in hir hert sho thoght ful sone, <NOTE PLACE="foot">297 <HI REND="italic">R</HI> scho, full.</NOTE></L>
<L>With wichecraft sold he be vndone. <NOTE PLACE="foot">298 <HI REND="italic">R</HI> wychecraft suld.</NOTE></L>
<L>Sho puruaid hir a counsailour<HI REND="italic">e,</HI> <NOTE PLACE="foot">299 <HI REND="italic">R</HI> Scho puruayd, counsayloure.</NOTE></L>
<L>A wiche þat cowth hir wele socour<HI REND="italic">e.</HI> <MILESTONE N="300"/> <NOTE PLACE="foot">300 <HI REND="italic">R</HI> wyche, couth.</NOTE></L>
<L><PB N="11" REF="125"/>
Þai made couenant bitwen þam twa <NOTE PLACE="foot">301 <HI REND="italic">R</HI> conand, bitwene.</NOTE></L>
<L>Þe Emp<HI REND="italic">er</HI>ours son for to sla. <NOTE PLACE="foot">302 <HI REND="italic">R</HI> Emperour.</NOTE></L>
<L>Þai ordand þus bi þair<HI REND="italic">e</HI> asent <NOTE PLACE="foot">303 <HI REND="italic">R</HI> ordaind, þair assent.</NOTE></L>
<L>A maner of experiment, <NOTE PLACE="foot">304 <HI REND="italic">R</HI> man<HI REND="italic">er</HI>e, experyment.</NOTE></L>
<L>Þat if þe childe spak les or mar<HI REND="italic">e,</HI> <MILESTONE N="305"/> <NOTE PLACE="foot">305 <HI REND="italic">R</HI> child.</NOTE></L>
<L>Fra he into court entred war<HI REND="italic">e</HI> <NOTE PLACE="foot">306 <HI REND="italic">R</HI> ffro.</NOTE></L>
<L>To seuyn daies war went fully, <NOTE PLACE="foot">307 <HI REND="italic">R</HI> seuen days.</NOTE></L>
<L>At þe first word sold he dy; <NOTE PLACE="foot">308 <HI REND="italic">R</HI> suld.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> if he seuyn daies hald hi<HI REND="italic">m</HI> still, <NOTE PLACE="foot">309 <HI REND="italic">R</HI> seuen days, styll.</NOTE></L>
<L>Efter may he speke at will. <MILESTONE N="310"/> <NOTE PLACE="foot">310 <HI REND="italic">R</HI> wyll.</NOTE></L>
<L>Þus was þair<HI REND="italic">e</HI> purpose <HI REND="italic">and</HI> þaire thoght <NOTE PLACE="foot">311 <HI REND="italic">R</HI> þair, þair.</NOTE></L>
<L>Þe childe sone to dede haue broght. <NOTE PLACE="foot">312 <HI REND="italic">R</HI> child, ded.</NOTE></L>
<L>Bot mani wald greue oþer sar<HI REND="italic">e</HI> <NOTE PLACE="foot">313 <HI REND="italic">R</HI> many.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> to þamself turnes al þe car<HI REND="italic">e.</HI> <NOTE PLACE="foot">314 <HI REND="italic">R</HI> all.</NOTE></L>
<L>On þe same wise fel it her<HI REND="italic">e;</HI> <MILESTONE N="315"/> <NOTE PLACE="foot">315 <HI REND="italic">R</HI> fell.</NOTE></L>
<L>Herkins now on what maner<HI REND="italic">e.</HI> <NOTE PLACE="foot">316 <HI REND="italic">R</HI> Herkens.</NOTE></L>
<L>Þe Emp<HI REND="italic">[er]</HI>our<HI REND="italic">e and</HI> his fair<HI REND="italic">e</HI> wife, <NOTE PLACE="foot">317 <HI REND="italic">MS</HI> Empour<HI REND="italic">e, R</HI> fair wyfe.</NOTE></L>
<L>Þat he lufed euer als his life, <NOTE PLACE="foot">318 <HI REND="italic">R</HI> lyfe.</NOTE></L>
<L>On a day þai played þam samen; <NOTE PLACE="foot">319 <HI REND="italic">R</HI> playd.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> als þai war best in þair<HI REND="italic">e</HI> gamen, <MILESTONE N="320"/> <NOTE PLACE="foot">320 <HI REND="italic">R</HI> þair.</NOTE></L>
<L>"Sir," sho said, "bi heuin king, <NOTE PLACE="foot">321 <HI REND="italic">R</HI> scho sayd, heuen kyng.</NOTE></L>
<L>I luf ȝow ouer al oþer thing, <NOTE PLACE="foot">322 <HI REND="italic">R</HI> yhow, all, thyng.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> ȝe luf me noght so trewly; <NOTE PLACE="foot">323 <HI REND="italic">R</HI> yhe, <HI REND="italic">MS.</HI> lul.</NOTE></L>
<L>I sal ȝow say encheson why. <NOTE PLACE="foot">324 <HI REND="italic">R</HI> sall yhow.</NOTE></L>
<L>Vntil þis court when þat I come, <MILESTONE N="325"/> <NOTE PLACE="foot">325 <HI REND="italic">R</HI> vntyll.</NOTE></L>
<L>Ȝe made me Emp<HI REND="italic">er</HI>ice of Rome, <NOTE PLACE="foot">326 <HI REND="italic">R</HI> Yhe, Emp<HI REND="italic">er</HI>yse.</NOTE></L>
<L>To be with ȝow at bed <HI REND="italic">and</HI> borde, <NOTE PLACE="foot">327 <HI REND="italic">R</HI> yhow, bord.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> wit ȝowr<HI REND="italic">e</HI> cownsail ilka worde. <MILESTONE N="27 b"/> <NOTE PLACE="foot">328 <HI REND="italic">R</HI> witt yho<HI REND="italic">ur</HI> counsail, word.</NOTE></L>
<L>Bot a thing haue ȝe hid fra me <NOTE PLACE="foot">329 <HI REND="italic">R</HI> yhe hyd fro.</NOTE></L>
<L>Þat I haue moste desir<HI REND="italic">e</HI> to se. <MILESTONE N="330"/> <NOTE PLACE="foot">330 <HI REND="italic">R</HI> most desyre.</NOTE></L>
<L><PB N="12" REF="126"/>
"Ȝe haue a son þat es ȝow der<HI REND="italic">e,</HI> <NOTE PLACE="foot">331 <HI REND="italic">R</HI> Yhe, yhow.</NOTE></L>
<L>With seuyn maisters for to ler<HI REND="italic">e;</HI> <NOTE PLACE="foot">332 <HI REND="italic">R</HI> seuen.</NOTE></L>
<L>He es þi son, sir, <HI REND="italic">and</HI> þine ayr<HI REND="italic">e,</HI></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> als, I her<HI REND="italic">e</HI> say, whise <HI REND="italic">and</HI> fayr<HI REND="italic">e.</HI> <NOTE PLACE="foot">334 <HI REND="italic">R</HI> wise.</NOTE></L>
<L>I wald se him bifor me stand <MILESTONE N="335"/> <NOTE PLACE="foot">335 <HI REND="italic">R</HI> be for.</NOTE></L>
<L>Þat es so wise <HI REND="italic">and</HI> so cunand; <NOTE PLACE="foot">336 <HI REND="italic">R</HI> conand.</NOTE></L>
<L>I luf him wele, for he wil thriue; <NOTE PLACE="foot">337 <HI REND="italic">R</HI> will thryue.</NOTE></L>
<L>Al samyn I wald we led our<HI REND="italic">e</HI> liue. <NOTE PLACE="foot">338 <HI REND="italic">R</HI> All samen, our lyue.</NOTE></L>
<L>For sertes, sir, sen he es þine,</L>
<L>Me think also he sold be myne. <MILESTONE N="340"/> <NOTE PLACE="foot">340 <HI REND="italic">R</HI> all so, suld.</NOTE></L>
<L>For sertes, sir, it mai fal swa, <NOTE PLACE="foot">341 <HI REND="italic">R</HI> may fall.</NOTE></L>
<L>Þat neuer gettes þou childer ma.</L>
<L>If þou wil euer haue ioy of me, <NOTE PLACE="foot">343 <HI REND="italic">R</HI> will.</NOTE></L>
<L>Þi fair<HI REND="italic">e</HI> son þou lat me se." <NOTE PLACE="foot">344 <HI REND="italic">R</HI> fair.</NOTE></L>
<L>Son answerd þe Emp<HI REND="italic">er</HI>our<HI REND="italic">e,</HI> <MILESTONE N="345"/> <NOTE PLACE="foot">345 <HI REND="italic">R</HI> Sone.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> said: "Dame, by Saint Sauior<HI REND="italic">e,</HI> <NOTE PLACE="foot">346 <HI REND="italic">R</HI> be, sauyoure.</NOTE></L>
<L>Þou sal him se, yf þat I may, <NOTE PLACE="foot">347 <HI REND="italic">R</HI> sall, if.</NOTE></L>
<L>Tomorn by vnderon of þe day." <NOTE PLACE="foot">348 <HI REND="italic">R</HI> bi.</NOTE></L>
<L>Sho answerd þan with semblant blith, <NOTE PLACE="foot">349 <HI REND="italic">R</HI> Scho, sembland blyth.</NOTE></L>
<L>"Gramercy, syr, a hundereth sith. <MILESTONE N="350"/> <NOTE PLACE="foot">350 <HI REND="italic">R</HI> sir, hundreth sythe.</NOTE></L>
<L>I sal him honor<HI REND="italic">e</HI> at my myght, <NOTE PLACE="foot">351 <HI REND="italic">R</HI> sall, hono<HI REND="italic">ur</HI>e.</NOTE></L>
<L>Als I am halden wele by right." <NOTE PLACE="foot">352 <HI REND="italic">R</HI> bi ryght.</NOTE></L>
<L>Þe Emp<HI REND="italic">er</HI>our<HI REND="italic">e</HI> cald currurs twa, <NOTE PLACE="foot">353 <HI REND="italic">R</HI> emp<HI REND="italic">er</HI>our.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> bad þam swith þat þai sold ga <NOTE PLACE="foot">354 <HI REND="italic">R</HI> swyth, suld.</NOTE></L>
<L>His erand to þe Seuyn Sages, <MILESTONE N="355"/> <NOTE PLACE="foot">355 <HI REND="italic">R</HI> seuen.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> to þam tald he his message[s]: <NOTE PLACE="foot">356 <HI REND="italic">MS.</HI> message.</NOTE></L>
<L>"Ȝe sal þam prai, on al maner<HI REND="italic">e,</HI> <NOTE PLACE="foot">357 <HI REND="italic">R</HI> Yhe sall, pray, all.</NOTE></L>
<L>Send hame my son, þat es me der<HI REND="italic">e;</HI></L>
<L>For I wil wit tomorn by prime <NOTE PLACE="foot">359 <HI REND="italic">R</HI> will witt, be pryme.</NOTE></L>
<L>How þat he has set his tyme; <MILESTONE N="360"/> <NOTE PLACE="foot">360 <HI REND="italic">R</HI> sett.</NOTE></L>
<L>Miself sal bath se <HI REND="italic">and</HI> her<HI REND="italic">e</HI> <NOTE PLACE="foot">361 <HI REND="italic">R</HI> sall.</NOTE></L>
<L><PB N="13" REF="127"/>
What he has lered þis seuyn ȝer<HI REND="italic">e.</HI>" <NOTE PLACE="foot">362 <HI REND="italic">R</HI> seuen yhere.</NOTE></L>
<L>Þe messagers er wightly went <NOTE PLACE="foot">363 <HI REND="italic">R</HI> Messangers.</NOTE></L>
<L>To do þair<HI REND="italic">e</HI> lordes cu<HI REND="italic">m</HI>andment. <NOTE PLACE="foot">364 <HI REND="italic">R</HI> þair, comandement.</NOTE></L>
<L>Unto þe place smertly þai come <MILESTONE N="365"/></L>
<L>Whar<HI REND="italic">e</HI> þai wond withouten Rome.</L>
<L>Into þe hal þai went ful euyn, <NOTE PLACE="foot">367 <HI REND="italic">R</HI> hall, full euen.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> þar<HI REND="italic">e</HI> þai fand þe Maisters Seuyn, <NOTE PLACE="foot">368 <HI REND="italic">R</HI> seuen.</NOTE></L>
<L>Fair<HI REND="italic">e</HI> desputand in Latyne <NOTE PLACE="foot">369 <HI REND="italic">R</HI> ffair.</NOTE></L>
<L>With þe ȝung childe, Florentine. <MILESTONE N="370"/> <NOTE PLACE="foot">370 <HI REND="italic">R</HI> yhong child fflorentyne.</NOTE></L>
<L>Þe messag<HI REND="italic">er</HI>s on knese þam set, <NOTE PLACE="foot">371 <HI REND="italic">R</HI> messangers, sett.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> þe maysters fair<HI REND="italic">e</HI> þai gret. <NOTE PLACE="foot">372 <HI REND="italic">R</HI> maist<HI REND="italic">er</HI>s fair, grett.</NOTE></L>
<L>Þe child also þai gret ful fair<HI REND="italic">e</HI> <NOTE PLACE="foot">373 <HI REND="italic">R</HI> all so, grett full.</NOTE></L>
<L>Als prince of Rome <HI REND="italic">and</HI> kindest ayr<HI REND="italic">e.</HI> <NOTE PLACE="foot">374 <HI REND="italic">R</HI> prynce, kyndest.</NOTE></L>
<L>Þai said: "Þe Emp<HI REND="italic">er</HI>our<HI REND="italic">e</HI> of Rome <MILESTONE N="27 c"/> <MILESTONE N="375"/> <NOTE PLACE="foot">375 <HI REND="italic">R</HI> sayd, Emp<HI REND="italic">er</HI>our.</NOTE></L>
<L>Cumand vs heder to come; <NOTE PLACE="foot">376 <HI REND="italic">R</HI> Comand, hyder.</NOTE></L>
<L>He biddes ȝe sal send hame his son, <NOTE PLACE="foot">377 <HI REND="italic">R</HI> byddes yhe sall, sone.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> hastily þat it be done,</L>
<L>Þat he cu<HI REND="italic">m</HI> in his awin presens; <NOTE PLACE="foot">379 <HI REND="italic">R</HI> com, awen p<HI REND="italic">re</HI>sence.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> for ȝowr<HI REND="italic">e</HI> trauail <HI REND="italic">and</HI> ȝowr<HI REND="italic">e</HI> spens <MILESTONE N="380"/> <NOTE PLACE="foot">380 <HI REND="italic">R</HI> yho<HI REND="italic">ur,</HI> yho<HI REND="italic">ur</HI> spence.</NOTE></L>
<L>He wil ȝow quite on al maner<HI REND="italic">e,</HI> <NOTE PLACE="foot">381 <HI REND="italic">R</HI> will yhow quyte, all.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> mak aseth for þis seuy<HI REND="italic">n</HI> ȝer<HI REND="italic">e.</HI>" <NOTE PLACE="foot">382 <HI REND="italic">R</HI> seuen yhere.</NOTE></L>
<L>Þe messagers war welkum þar<HI REND="italic">e</HI> <NOTE PLACE="foot">383 <HI REND="italic">R</HI> messang<HI REND="italic">er</HI>s, welcom.</NOTE></L>
<L>With þa maisters les <HI REND="italic">and</HI> mar<HI REND="italic">e.</HI></L>
<L>Vnto þe soper<HI REND="italic">e</HI> war þai sett, <MILESTONE N="385"/></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> riche fode bifor þam fett; <NOTE PLACE="foot">386 <HI REND="italic">R</HI> ryche, befor.</NOTE></L>
<L>Ful wele at ese þar<HI REND="italic">e</HI> war þai made <NOTE PLACE="foot">387 <HI REND="italic">R</HI> ffull.</NOTE></L>
<L>With al gamyns þat men might glade. <NOTE PLACE="foot">388 <HI REND="italic">R</HI> alkyn gamen, myght.</NOTE></L>
<L>Þar<HI REND="italic">e</HI> þai soiornd al þat night; <NOTE PLACE="foot">389 <HI REND="italic">R</HI> all, nyght.</NOTE></L>
<L>Þe mone <HI REND="italic">and</HI> sternes bath shined bright. <MILESTONE N="390"/> <NOTE PLACE="foot">390 <HI REND="italic">R</HI> both schyned bryght.</NOTE></L>
<L>Forth þan went þe maisters all,</L>
<L><PB N="14" REF="128"/>
<HI REND="italic">And</HI> þe childe with þam gan þai call <NOTE PLACE="foot">392 <HI REND="italic">R</HI> child.</NOTE></L>
<L>Preuely to a gardine; <NOTE PLACE="foot">393 <HI REND="italic">R</HI> gardyne.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> þar<HI REND="italic">e</HI> þai teched Flor<HI REND="italic">e</HI>entine <NOTE PLACE="foot">394 <HI REND="italic">MS.</HI> fflor<HI REND="italic">e</HI>entine, <HI REND="italic">R</HI> fflorentyne.</NOTE></L>
<L>How þat he sold do <HI REND="italic">and</HI> say <MILESTONE N="395"/> <NOTE PLACE="foot">395 <HI REND="italic">R</HI> suld.</NOTE></L>
<L>His lord þe Emp<HI REND="italic">er</HI>owr<HI REND="italic">e</HI> to pay. <NOTE PLACE="foot">396 <HI REND="italic">R</HI> fader <HI REND="italic">instead of</HI> lord, Emp<HI REND="italic">er</HI>oure.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> in þat time þai toke entent, <NOTE PLACE="foot">397 <HI REND="italic">R</HI> tyme, tuke.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> loked vp to þe fyrmament; <NOTE PLACE="foot">398 <HI REND="italic">R</HI> luked, firmament.</NOTE></L>
<L>Þai saw þe constellaciowne. <NOTE PLACE="foot">399 <HI REND="italic">R</HI> constellacyoune.</NOTE></L>
<L>Þar<HI REND="italic">e</HI>of a wise man was Catoun; <MILESTONE N="400"/> <NOTE PLACE="foot">400 <HI REND="italic">R</HI> wyse, Catoune.</NOTE></L>
<L>He luked þe sternes <HI REND="italic">and</HI> þe mone, <NOTE PLACE="foot">401 <HI REND="italic">R</HI> loked.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> what he saw he said ful sone: <NOTE PLACE="foot">402 <HI REND="italic">R</HI> full.</NOTE></L>
<L>"Felous, ȝe sal vnderstand <NOTE PLACE="foot">403 <HI REND="italic">R</HI> ffelows yhe sall.</NOTE></L>
<L>Slike ferlies neuer bifor<HI REND="italic">e</HI> I fand; <NOTE PLACE="foot">404 <HI REND="italic">R</HI> Swilk ferlyes.</NOTE></L>
<L>Þe Emp<HI REND="italic">er</HI>our<HI REND="italic">e</HI> has til vs sent <MILESTONE N="405"/> <NOTE PLACE="foot">405 <HI REND="italic">R</HI> Emp<HI REND="italic">er</HI>our, till.</NOTE></L>
<L>To bring him hame his son so gent; <NOTE PLACE="foot">406 <HI REND="italic">R</HI> bryng.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> if we bring him to his lord, <NOTE PLACE="foot">407 <HI REND="italic">R</HI> bryng.</NOTE></L>
<L>I se þar<HI REND="italic">e</HI> sal be sone discord. <NOTE PLACE="foot">408 <HI REND="italic">R</HI> sall.</NOTE></L>
<L>For if he speke with man or wyfe,</L>
<L>At þe first word he loses his life; <MILESTONE N="410"/> <NOTE PLACE="foot">410 <HI REND="italic">R</HI> lose, lyfe.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> if him swilk vnhap bifall, <NOTE PLACE="foot">411 <HI REND="italic">R</HI> vnhapp.</NOTE></L>
<L>Þe Emp<HI REND="italic">er</HI>our<HI REND="italic">e</HI> wil ger sla vs all. <NOTE PLACE="foot">412 <HI REND="italic">R</HI> Emp<HI REND="italic">er</HI>our will.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> þat it sal þusgat be done, <NOTE PLACE="foot">413 <HI REND="italic">R</HI> sall þusgate.</NOTE></L>
<L>May ȝe se in sternes <HI REND="italic">and</HI> mone." <NOTE PLACE="foot">414 <HI REND="italic">R</HI> yhe se bi þe sternes <HI REND="italic">and</HI> þe mone.</NOTE></L>
<L>Þan þai biheld þe sternes ilkane, <MILESTONE N="415"/></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> al acorded þai vntil ane, <NOTE PLACE="foot">416 <HI REND="italic">R</HI> all, vntyll.</NOTE></L>
<L>Þat al was soth þat Caton talde. <NOTE PLACE="foot">417 <HI REND="italic">R</HI> all, tald.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> Florentine þan gan byhalde <NOTE PLACE="foot">418 <HI REND="italic">R</HI> fflorentyne, bi hald.</NOTE></L>
<L>Vnto þe sternes <HI REND="italic">and</HI> to þe mone,</L>
<L><HI REND="italic">And</HI> what he saw he said ful sone. <MILESTONE N="420"/> <NOTE PLACE="foot">420 <HI REND="italic">R</HI> sayd full.</NOTE></L>
<L>He said: "Sirs, se ȝe noght þis tide <NOTE PLACE="foot">421 <HI REND="italic">R</HI> syrs, yhe, tyde.</NOTE></L>
<L><PB N="15" REF="129"/>
A litel stern þe mone bisyde? <MILESTONE N="27 d"/> <NOTE PLACE="foot">422 <HI REND="italic">R</HI> lytell sterne.</NOTE></L>
<L>Can ȝe me tel, þis pray I ȝow, <NOTE PLACE="foot">423 <HI REND="italic">R</HI> Kan yhe, tell, yhow.</NOTE></L>
<L>What ȝone stern bitakins now?" <NOTE PLACE="foot">424 <HI REND="italic">R</HI> yhone st<HI REND="italic">er</HI>ne, bi takens.</NOTE></L>
<L>Þan sayd þe maist<HI REND="italic">er</HI>s, mar<HI REND="italic">e and</HI> myn: <MILESTONE N="425"/> <NOTE PLACE="foot">425 <HI REND="italic">R</HI> said, more.</NOTE></L>
<L>"Tel vs what þou sese þar<HI REND="italic">e</HI>yn." <NOTE PLACE="foot">426 <HI REND="italic">R</HI> Tell, þare in.</NOTE></L>
<L>"Sirs," he said, "I sal ȝow tell <NOTE PLACE="foot">427 <HI REND="italic">R</HI> sall yhow.</NOTE></L>
<L>What þe mone <HI REND="italic">and</HI> þe st<HI REND="italic">er</HI>nes menes omel. <NOTE PLACE="foot">428 <HI REND="italic">R</HI> omell.</NOTE></L>
<L>Þe mone sais I sal dy with wreke <NOTE PLACE="foot">429 <HI REND="italic">R</HI> says, sall.</NOTE></L>
<L>At þe first word þat I speke; <MILESTONE N="430"/> <NOTE PLACE="foot">430 <HI REND="italic">R</HI> fyrst.</NOTE></L>
<L>Þe litel stern þan tels me till <NOTE PLACE="foot">431 <HI REND="italic">R</HI> lytell sterne, telles, tyll.</NOTE></L>
<L>If I mai seuyn dayes hald me still <NOTE PLACE="foot">432 <HI REND="italic">R</HI> may seuen days, styll.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> answer vnto þam nathing, <NOTE PLACE="foot">433 <HI REND="italic">R</HI> nothing.</NOTE></L>
<L>Þan sal I lif in gude liking, <NOTE PLACE="foot">434 <HI REND="italic">R</HI> sall, lyf, gud lykyng.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> I sal be of grete renowne, <MILESTONE N="435"/> <NOTE PLACE="foot">435 <HI REND="italic">R</HI> sall, gret.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> saue ȝow fra destrucciowne." <NOTE PLACE="foot">436 <HI REND="italic">R</HI> yhow, destruccyoune.</NOTE></L>
<L>Þe maist<HI REND="italic">er</HI>s vnderstode ful wele <NOTE PLACE="foot">437 <HI REND="italic">R</HI> full.</NOTE></L>
<L>Þat he said soth ilka dele. <NOTE PLACE="foot">438 <HI REND="italic">R inserts</HI> euer <HI REND="italic">after</HI> soth.</NOTE></L>
<L>Þan spak Maist<HI REND="italic">er</HI> Bausillas, <NOTE PLACE="foot">439 <HI REND="italic">R</HI> þa <HI REND="italic">of</HI> þan <HI REND="italic">illegible,</HI> Bancillas.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> said: "Þis es a ferly case. <MILESTONE N="440"/></L>
<L>I rede we tak our<HI REND="italic">e</HI> kounsail sone <NOTE PLACE="foot">441 <HI REND="italic">R</HI> red, our counsail.</NOTE></L>
<L>On what maner es best to done." <NOTE PLACE="foot">442 <HI REND="italic">R</HI> man<HI REND="italic">er</HI>e.</NOTE></L>
<L>Þe childe [said]: "Sirs, saun fayle, <NOTE PLACE="foot">443 <HI REND="italic">R</HI> child, <HI REND="italic">MS. om.</HI> said, <HI REND="italic">R</HI> syrs.</NOTE></L>
<L>I sal tel ȝow my counsayle: <NOTE PLACE="foot">444 <HI REND="italic">R</HI> sall tell yhow.</NOTE></L>
<L>Seuen daies sal I hald me still <MILESTONE N="445"/> <NOTE PLACE="foot">445 <HI REND="italic">R</HI> days sall, styll.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> speke na word, gude ne ill; <NOTE PLACE="foot">446 <HI REND="italic">R</HI> no, gud.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> sen ȝe er Seuyn Mayst<HI REND="italic">er</HI>s wise, <NOTE PLACE="foot">447 <HI REND="italic">R</HI> yhe, seuen maist<HI REND="italic">er</HI>s.</NOTE></L>
<L>In al þe werld maste of prise, <NOTE PLACE="foot">448 <HI REND="italic">R</HI> all, world most, pryse.</NOTE></L>
<L>By ȝowr<HI REND="italic">e</HI> wit me think ȝe may <NOTE PLACE="foot">449 <HI REND="italic">R</HI> Bi yho<HI REND="italic">ur</HI> witt, yhe.</NOTE></L>
<L>Ilka man saue me a day, <MILESTONE N="450"/></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> warand me with ȝowr<HI REND="italic">e</HI> wisdom <NOTE PLACE="foot">451 <HI REND="italic">R</HI> yho<HI REND="italic">ur</HI> wysdome.</NOTE></L>
<L><PB N="16" REF="130"/>
Bifor mi fader, Emp<HI REND="italic">er</HI>our<HI REND="italic">e</HI> of Rome; <NOTE PLACE="foot">452 <HI REND="italic">R</HI> my, Emp<HI REND="italic">er</HI>our.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> seþin I sal speke for vs all <NOTE PLACE="foot">453 <HI REND="italic">R</HI> sithen, sall.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> ger our<HI REND="italic">e</HI> famen al doun fall. <NOTE PLACE="foot">454 <HI REND="italic">R</HI> our, all doune.</NOTE></L>
<L>Þan sal we wele venged be <MILESTONE N="455"/> <NOTE PLACE="foot">455 <HI REND="italic">R</HI> sall.</NOTE></L>
<L>Of þam þat ordans þus for me."</L>
<L>Þan spak Maist<HI REND="italic">er</HI> Bausillas, <NOTE PLACE="foot">457 <HI REND="italic">R</HI> Bansillas.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> said: "Son, by Saint Nicholas, <NOTE PLACE="foot">458 <HI REND="italic">R</HI> bi.</NOTE></L>
<L>A dai for þe I sal be bowne." <NOTE PLACE="foot">459 <HI REND="italic">R</HI> day, sall, boune.</NOTE></L>
<L>"<HI REND="italic">And</HI> I anoþer," said Maist<HI REND="italic">er</HI> Caton. <MILESTONE N="460"/> <NOTE PLACE="foot">460 <HI REND="italic">R</HI> ane oth<HI REND="italic">er,</HI> Catoune.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> al halely to him þai hight <NOTE PLACE="foot">461 <HI REND="italic">R</HI> all.</NOTE></L>
<L>For to saue him at þair<HI REND="italic">e</HI> might <NOTE PLACE="foot">462 <HI REND="italic">R</HI> þair myght.</NOTE></L>
<L>Fra alkin shame <HI REND="italic">and</HI> velany. <NOTE PLACE="foot">463 <HI REND="italic">R</HI> ffro alkyn schame, vilany.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> he said: "Maisters, gramercy;</L>
<L>I mu<HI REND="italic">n</HI> suffer ful grete turmentes, <MILESTONE N="465"/> <NOTE PLACE="foot">465 <HI REND="italic">R</HI> mon, full gret turment.</NOTE></L>
<L>Bot if ȝe haue gude argumentes." <NOTE PLACE="foot">466 <HI REND="italic">R</HI> yhe, gud argument.</NOTE></L>
<L>Aft<HI REND="italic">er</HI> þir wordes rase þai all <NOTE PLACE="foot">467 <HI REND="italic">R</HI> Eft<HI REND="italic">er,</HI> rayse.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> went ogayn into þe hall.</L>
<L>It was wele passed of þe night; <MILESTONE N="28 a"/> <NOTE PLACE="foot">469 <HI REND="italic">R</HI> nyght.</NOTE></L>
<L>Vnto bed al went þai right. <MILESTONE N="470"/> <NOTE PLACE="foot">470 <HI REND="italic">R</HI> all, ryght.</NOTE></L>
<L>Þe childes thoght was euer in one</L>
<L>How þat him was best to done;</L>
<L><HI REND="italic">And</HI> how he sold be war <HI REND="italic">and</HI> wise <NOTE PLACE="foot">473 <HI REND="italic">R</HI> suld, wyse.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> answer noght þe Emp<HI REND="italic">er</HI>ice. <NOTE PLACE="foot">474 <HI REND="italic">R</HI> Emp<HI REND="italic">er</HI>ise.</NOTE></L>
<L>For wele he wist <HI REND="italic">and</HI> vnderstode <MILESTONE N="475"/></L>
<L>Þat scho wald him litel gude. <NOTE PLACE="foot">476 <HI REND="italic">R</HI> lytell.</NOTE></L>
<L>When day was cumen <HI REND="italic">and</HI> nyght gane, <NOTE PLACE="foot">477 <HI REND="italic">R</HI> comen.</NOTE></L>
<L>Þe maist<HI REND="italic">er</HI>s rase ful sone ilkane; <NOTE PLACE="foot">478 <HI REND="italic">R</HI> raise full.</NOTE></L>
<L>Þai cled þe childe in riche wede <NOTE PLACE="foot">479 <HI REND="italic">R</HI> child, ryche.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> horsed him on a gude stede, <MILESTONE N="480"/> <NOTE PLACE="foot">480 <HI REND="italic">R</HI> gud.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> forth þai went fra þat gardyne <NOTE PLACE="foot">481 <HI REND="italic">R</HI> furth, fro.</NOTE></L>
<L>Þat was kald Boys Saynt Martine. <NOTE PLACE="foot">482 <HI REND="italic">R</HI> cald, saint Martyne.</NOTE></L>
<L><PB N="17" REF="131"/>
Þai broght þe childe furth in his way; <NOTE PLACE="foot">483 <HI REND="italic">R</HI> child.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> at þair<HI REND="italic">e</HI> parting gan þai pray <NOTE PLACE="foot">484 <HI REND="italic">R</HI> þair partyng.</NOTE></L>
<L>Þat he sold speke wordes nane <MILESTONE N="485"/> <NOTE PLACE="foot">485 <HI REND="italic">R</HI> suld.</NOTE></L>
<L>Til seuyn dayes war cu<HI REND="italic">m</HI>men <HI REND="italic">and</HI> gane: <NOTE PLACE="foot">486 <HI REND="italic">R</HI> Till seuen days, comen.</NOTE></L>
<L>"Þan sal þou pas fro al þi payne." <NOTE PLACE="foot">487 <HI REND="italic">R</HI> sall, pass, all.</NOTE></L>
<L>When þis was said, þai turned ogayn. <NOTE PLACE="foot">488 <HI REND="italic">R</HI> o gayne.</NOTE></L>
<L>Þe messagers <HI REND="italic">and</HI> þe childe hende <NOTE PLACE="foot">489 <HI REND="italic">R</HI> messang<HI REND="italic">er</HI>s, child.</NOTE></L>
<L>Toward þe court gan þai wende. <MILESTONE N="490"/></L>
<L>When þe Emperiz herd tiþand <NOTE PLACE="foot">491 <HI REND="italic">R</HI> Emp<HI REND="italic">er</HI>ice, tythand.</NOTE></L>
<L>Þat þe childe was ner<HI REND="italic">e</HI> cumand, <NOTE PLACE="foot">492 <HI REND="italic">R</HI> child, comand.</NOTE></L>
<L>A desterer sone gert sho dyght, <NOTE PLACE="foot">493 <HI REND="italic">R</HI> scho.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> keped him with many a knyght.</L>
<L>He louted hir <HI REND="italic">and</HI> þam ilkane, <MILESTONE N="495"/> <NOTE PLACE="foot">495 <HI REND="italic">R</HI> lowted.</NOTE></L>
<L>Bot wordes wald he speke right nane. <NOTE PLACE="foot">496 <HI REND="italic">R</HI> ryght.</NOTE></L>
<L>In court þai come within a while.</L>
<L>Þe Emp<HI REND="italic">er</HI>ice thoght euer on gile; <NOTE PLACE="foot">498 <HI REND="italic">R</HI> gyle.</NOTE></L>
<L>Sho toke þe child þat was so hende, <NOTE PLACE="foot">499 <HI REND="italic">R</HI> Scho, <HI REND="italic">MS. an erasure, doubtless of an</HI> e, <HI REND="italic">after</HI> child.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> vnto chamber gan þai wende; <MILESTONE N="500"/> <NOTE PLACE="foot">500 <HI REND="italic">R</HI> chaumbre.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> doun sho set him on hir bed; <NOTE PLACE="foot">501 <HI REND="italic">R</HI> doune scho sett.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> Florentine was ful adred. <NOTE PLACE="foot">502 <HI REND="italic">R</HI> fflorentyne, full.</NOTE></L>
<L>Sho said: "Þou ert of mekil prise, <NOTE PLACE="foot">503 <HI REND="italic">R</HI> Scho, mykell pryse.</NOTE></L>
<L>Hende <HI REND="italic">and</HI> curtays, war <HI REND="italic">and</HI> wise; <NOTE PLACE="foot">504 <HI REND="italic">R</HI> curtase, wyse.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> sen þi fader has wedded me, <MILESTONE N="505"/></L>
<L>Gude reson es þat I luf þe; <NOTE PLACE="foot">506 <HI REND="italic">R</HI> Gud.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> so I do, þe soth to say,</L>
<L><HI REND="italic">And</HI> þarfore, p<HI REND="italic">ar</HI>amor<HI REND="italic">e,</HI> I þe pray <NOTE PLACE="foot">508 <HI REND="italic">R</HI> þarfor p<HI REND="italic">ar</HI>amo<HI REND="italic">ur</HI>e.</NOTE></L>
<L>Þat þou me kys <HI REND="italic">and</HI> luf me,</L>
<L><HI REND="italic">And,</HI> sir, þi soiet sal I be. <MILESTONE N="510"/> <NOTE PLACE="foot">510 <HI REND="italic">R</HI> soiett sall.</NOTE></L>
<L>Vnto þe, sir, so God me rede,</L>
<L>Haue I keped my maydenhed." <NOTE PLACE="foot">512 <HI REND="italic">R</HI> maydenhede.</NOTE></L>
<L>Sho toke þe childe obout þe hals, <NOTE PLACE="foot">513 <HI REND="italic">R</HI> Scho, child.</NOTE></L>
<L><PB N="18" REF="132"/>
Bot al þat fageing was ful fals. <NOTE PLACE="foot">514 <HI REND="italic">R</HI> all, fageyng, full.</NOTE></L>
<L>Þe childe made ay ful heuy cher<HI REND="italic">e,</HI> <MILESTONE N="515"/> <NOTE PLACE="foot">515 <HI REND="italic">R</HI> child, full.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> wald noght speke on no maner<HI REND="italic">e;</HI> <MILESTONE N="28 b"/> <NOTE PLACE="foot">516 <HI REND="italic">R</HI> na.</NOTE></L>
<L>He turned oway with al his might. <NOTE PLACE="foot">517 <HI REND="italic">R</HI> all, myght.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> als sone þan þe lady bryght</L>
<L>Saw sho might noght turn his mode; <NOTE PLACE="foot">519 <HI REND="italic">R</HI> scho.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> for wa sho was nere wode. <MILESTONE N="520"/> <NOTE PLACE="foot">520 <HI REND="italic">R</HI> scho.</NOTE></L>
<L>"Sir," sho said, "what ayles þe? <NOTE PLACE="foot">521 <HI REND="italic">R</HI> scho.</NOTE></L>
<L>Whi wiltou noght speke with me, <NOTE PLACE="foot">522 <HI REND="italic">R</HI> will þou.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> al þi wil, syr, wil I do?" <NOTE PLACE="foot">523 <HI REND="italic">R</HI> all, will sir will.</NOTE></L>
<L>He answerd nothing hir vnto.</L>
<L>Sho saw þir gaudes might noght gain, <MILESTONE N="525"/> <NOTE PLACE="foot">525 <HI REND="italic">R</HI> Scho, hir <HI REND="italic">instead of</HI> þir, myght, gayne.</NOTE></L>
<L>Þarfor<HI REND="italic">e</HI> sho toke anoþer trayn: <NOTE PLACE="foot">526 <HI REND="italic">R</HI> þarfor scho take ane other trayne.</NOTE></L>
<L>Sho lete als sho war wode for wrath, <NOTE PLACE="foot">527 <HI REND="italic">R</HI> Scho, scho, wrathe.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> sone sho rafe eu<HI REND="italic">er</HI>-ilka klath, <NOTE PLACE="foot">528 <HI REND="italic">R</HI> scho, of <HI REND="italic">after</HI> rafe <HI REND="italic">deleted,</HI> clathe.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> als þe forors of ermyne, <NOTE PLACE="foot">529 <HI REND="italic">R</HI> furres.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> couercheues of silk gude <HI REND="italic">and</HI> fyne. <MILESTONE N="530"/> <NOTE PLACE="foot">530 <HI REND="italic">R</HI> couerches, sylk gud.</NOTE></L>
<L>Hir smok also sone rafe sho it, <NOTE PLACE="foot">531 <HI REND="italic">R</HI> all so, scho itt.</NOTE></L>
<L>Als sho wer wode out of hir wit. <NOTE PLACE="foot">532 <HI REND="italic">R</HI> schowar, witt.</NOTE></L>
<L>Hir fair<HI REND="italic">e</HI> hare sho al to-drogh; <NOTE PLACE="foot">533 <HI REND="italic">R</HI> fair, scho all to droghe.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> sari noys sho made inogh. <NOTE PLACE="foot">534 <HI REND="italic">R</HI> sary, scho, I noghe.</NOTE></L>
<L>Sho al to-raced hir vesage, <MILESTONE N="535"/> <NOTE PLACE="foot">535 <HI REND="italic">R</HI> Scho all to, visage.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> cried "Harrow!" in grete rage. <NOTE PLACE="foot">536 <HI REND="italic">R</HI> cryed, gret.</NOTE></L>
<L>Þe Emp<HI REND="italic">er</HI>our<HI REND="italic">e</HI> was in þe hall, <NOTE PLACE="foot">537 <HI REND="italic">R</HI> Emp<HI REND="italic">er</HI>our.</NOTE></L>
<L>Carpand with his knightes all; <NOTE PLACE="foot">538 <HI REND="italic">R</HI> knyghtes.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> when þai herd slike nois <HI REND="italic">and</HI> cri, <NOTE PLACE="foot">539 <HI REND="italic">R</HI> swilk noys, cry.</NOTE></L>
<L>Fast to chamber gan þai hy. <MILESTONE N="540"/> <NOTE PLACE="foot">540 <HI REND="italic">R</HI> chaumber.</NOTE></L>
<L>Þai fand þe Emp<HI REND="italic">er</HI>ice al to-rent; <NOTE PLACE="foot">541 <HI REND="italic">R</HI> all to.</NOTE></L>
<L>Hir har<HI REND="italic">e,</HI> hir face was fouly shent. <NOTE PLACE="foot">542 <HI REND="italic">R</HI> his face, foully schent.</NOTE></L>
<L>Þe Emp<HI REND="italic">er</HI>our<HI REND="italic">e</HI> was ful euil payd, <NOTE PLACE="foot">543 <HI REND="italic">R</HI> emp<HI REND="italic">er</HI>our, full euell.</NOTE></L>
<L><PB N="19" REF="133"/>
<HI REND="italic">And</HI> vnto hir ful sone he said: <NOTE PLACE="foot">544 <HI REND="italic">R</HI> full, sayd.</NOTE></L>
<L>"Tel me wha did þis dishonowr<HI REND="italic">e,</HI> <MILESTONE N="545"/> <NOTE PLACE="foot">545 <HI REND="italic">R</HI> Tell, þe <HI REND="italic">after</HI> did, dishon<HI REND="italic">ou</HI>re.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> sertes it sal be boght ful sour<HI REND="italic">e.</HI>" <NOTE PLACE="foot">546 <HI REND="italic">R</HI> sall, full.</NOTE></L>
<L>"Þis deuil," sho said, "þat her<HI REND="italic">e</HI> standes <NOTE PLACE="foot">547 <HI REND="italic">R</HI> deuell scho.</NOTE></L>
<L>Has me shent þus with his handes; <NOTE PLACE="foot">548 <HI REND="italic">R</HI> schent.</NOTE></L>
<L>Had ȝe noght titt<HI REND="italic">er</HI> cumen me till, <NOTE PLACE="foot">549 <HI REND="italic">R</HI> yhe, tytter come<HI REND="italic">n,</HI> tyll.</NOTE></L>
<L>With me he had done al his will. <MILESTONE N="550"/> <NOTE PLACE="foot">550 <HI REND="italic">R</HI> all.</NOTE></L>
<L>Þus he haues me al to-rent, <NOTE PLACE="foot">551 <HI REND="italic">R</HI> all.</NOTE></L>
<L>Mi body for he wolde haue shent. <NOTE PLACE="foot">552 <HI REND="italic">R</HI> wald, schent.</NOTE></L>
<L>He was neu<HI REND="italic">er</HI> cumen, sir, of þi blode; <NOTE PLACE="foot">553 <HI REND="italic">R</HI> comen.</NOTE></L>
<L>Ger bind him fast, for he es wode. <NOTE PLACE="foot">554 <HI REND="italic">R</HI> bynd.</NOTE></L>
<L>He es a deuil, withowten drede; <MILESTONE N="555"/> <NOTE PLACE="foot">555 <HI REND="italic">R</HI> deuell, w<HI REND="italic">i</HI>t<HI REND="italic">h</HI> outen.</NOTE></L>
<L>Þarfor<HI REND="italic">e</HI> to p<HI REND="italic">re</HI>son gers him lede. <NOTE PLACE="foot">556 <HI REND="italic">R</HI> þarfor.</NOTE></L>
<L>I tine mi wit, þat wele wit ȝe, <NOTE PLACE="foot">557 <HI REND="italic">R</HI> tyne my witt, witt yhe.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> I leng<HI REND="italic">er</HI> opon hym se." <NOTE PLACE="foot">558 <HI REND="italic">R</HI> lengar, him.</NOTE></L>
<L>Þan hastily þe Emp<HI REND="italic">er</HI>owr<HI REND="italic">e</HI> <NOTE PLACE="foot">559 <HI REND="italic">R</HI> Emp<HI REND="italic">er</HI>oure.</NOTE></L>
<L>Cald vnto his turmentoure, <MILESTONE N="560"/></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> bad þe traitur sold als sone <NOTE PLACE="foot">561 <HI REND="italic">R</HI> traytur suld.</NOTE></L>
<L>Be nakend <HI REND="italic">and</HI> in preson done, <NOTE PLACE="foot">562 <HI REND="italic">R</HI> nakkend.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> beten als with skowrges sar<HI REND="italic">e,</HI> <MILESTONE N="28 c"/> <NOTE PLACE="foot">563 <HI REND="italic">R</HI> skourges.</NOTE></L>
<L>For his misdedis <HI REND="italic">and</HI> his lar<HI REND="italic">e:</HI> <NOTE PLACE="foot">564 <HI REND="italic">R</HI> mysdedes.</NOTE></L>
<L>"<HI REND="italic">And</HI> ger him speke if þat þou may; <MILESTONE N="565"/></L>
<L>Her<HI REND="italic">e</HI> says he nowþer ȝa ne nay. <NOTE PLACE="foot">566 <HI REND="italic">R</HI> nouther yha.</NOTE></L>
<L>Bot if he speke, by God in heuyn, <NOTE PLACE="foot">567 <HI REND="italic">R</HI> bi, heuen.</NOTE></L>
<L>I sal ger sla his Maisters Seuyn." <NOTE PLACE="foot">568 <HI REND="italic">R</HI> sall, seuen.</NOTE></L>
<L>Alsone þan þe turmentoure</L>
<L>Led þe childe fra þe Emp<HI REND="italic">er</HI>owr<HI REND="italic">e</HI> <MILESTONE N="570"/> <NOTE PLACE="foot">570 <HI REND="italic">R</HI> child fro, Emp<HI REND="italic">er</HI>oure.</NOTE></L>
<L>Hastily þe p<HI REND="italic">re</HI>son vntill. <NOTE PLACE="foot">571 <HI REND="italic">R</HI> vntyll.</NOTE></L>
<L>Þat lyked many a man ful ill. <NOTE PLACE="foot">572 <HI REND="italic">R</HI> full.</NOTE></L>
<L>Þe knyghtes asked whi it was;</L>
<L>Þe turmentour<HI REND="italic">e</HI> tald þam þe case.</L>
<L><PB N="20" REF="134"/>
Þai bad þe child sold haue na skath, <MILESTONE N="575"/> <NOTE PLACE="foot">575 <HI REND="italic">R</HI> suld, no skathe.</NOTE></L>
<L>Bot plente of mete <HI REND="italic">and</HI> drink bath. <NOTE PLACE="foot">576 <HI REND="italic">R</HI> drynk bathe.</NOTE></L>
<L>Þe turmentour<HI REND="italic">e</HI> said: "Lattes me allane;</L>
<L>Mete ne drink sal him want nane." <NOTE PLACE="foot">578 <HI REND="italic">R</HI> na drynk sall.</NOTE></L>
<L>Þan þe knightes of grete valur<HI REND="italic">e</HI> <NOTE PLACE="foot">579 <HI REND="italic">R</HI> knyghtes, gret valoure, <HI REND="italic">MS.</HI> of <HI REND="italic">above line.</HI></NOTE></L>
<L>Went tite vnto þe Emp<HI REND="italic">er</HI>owr<HI REND="italic">e;</HI> <MILESTONE N="580"/> <NOTE PLACE="foot">580 <HI REND="italic">R</HI> tyte, emp<HI REND="italic">er</HI>oure.</NOTE></L>
<L>Þai blamed him for þat owtrage <NOTE PLACE="foot">581 <HI REND="italic">R</HI> outrage.</NOTE></L>
<L>Withowten cownsail of his barnage. <NOTE PLACE="foot">582 <HI REND="italic">R</HI> w<HI REND="italic">i</HI>t<HI REND="italic">h</HI> outen counsail.</NOTE></L>
<L>Þai praied him to ses of his sorow, <NOTE PLACE="foot">583 <HI REND="italic">R</HI> prayd, sese.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> gif þe childe respite til þe morow, <NOTE PLACE="foot">584 <HI REND="italic">R</HI> gyf, child respyte till to morow.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> þan ger sla him, or els bren, <MILESTONE N="585"/> <NOTE PLACE="foot">585 <HI REND="italic">R</HI> ger <HI REND="italic">after</HI> And <HI REND="italic">deleted.</HI></NOTE></L>
<L>By kownsail of his wisest men. <NOTE PLACE="foot">586 <HI REND="italic">R</HI> Bi counsail.</NOTE></L>
<L>Þat dai þe Emp<HI REND="italic">er</HI>our<HI REND="italic">e</HI> spared his son, <NOTE PLACE="foot">587 <HI REND="italic">R</HI> day, sone.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> bad no harm þai sold him done; <NOTE PLACE="foot">588 <HI REND="italic">R</HI> harme, suld.</NOTE></L>
<L>Bot gif him mete <HI REND="italic">and</HI> drink at will, <NOTE PLACE="foot">589 <HI REND="italic">R</HI> gyf, drynk.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> hald him so in presown still. <MILESTONE N="590"/> <NOTE PLACE="foot">590 <HI REND="italic">R</HI> p<HI REND="italic">re</HI>son styll.</NOTE></L>
<L>Ful wrath he was, þe soth to say, <NOTE PLACE="foot">591 <HI REND="italic">R</HI> ffull, tyll <HI REND="italic">for</HI> to.</NOTE></L>
<L>Bot þus his son was saued þat day.</L>
</LG>
<DIV2 N="1" TYPE="prologue">
<HEAD>Her<HI REND="italic">e</HI> Bigins þe Fyrst P<HI REND="italic">ro</HI>ces. <NOTE PLACE="foot"><HI REND="italic">Heading R</HI> bygyns, process.</NOTE></HEAD>
<LG>
<L>On euyn late þe Emparowr<HI REND="italic">e</HI> <NOTE PLACE="foot">593 <HI REND="italic">R</HI> euen, Emp<HI REND="italic">er</HI>oure.</NOTE></L>
<L>Was broght to bed with grete honeor<HI REND="italic">e.</HI> <NOTE PLACE="foot">594 <HI REND="italic">MS.</HI> e <HI REND="italic">of</HI> honeor<HI REND="italic">e above the line, R</HI> gret hono<HI REND="italic">ur</HI>e.</NOTE></L>
<L>Þe Emp<HI REND="italic">er</HI>ice, his bed-fere, <MILESTONE N="595"/></L>
<L>Sighed <HI REND="italic">and</HI> made sary cher<HI REND="italic">e.</HI> <NOTE PLACE="foot">596 <HI REND="italic">R</HI> Syghed.</NOTE></L>
<L>Þe Emp<HI REND="italic">er</HI>our<HI REND="italic">e</HI> hir asked why, <NOTE PLACE="foot">597 <HI REND="italic">R</HI> Emp<HI REND="italic">er</HI>our, whi.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> sho answerd ful drerily, <NOTE PLACE="foot">598 <HI REND="italic">R</HI> scho, full.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> said: "Sertes, þe soth I se,</L>
<L>Þat into cuntre cu<HI REND="italic">m</HI>en es he <MILESTONE N="600"/> <NOTE PLACE="foot">600 <HI REND="italic">R</HI> contre comen.</NOTE></L>
<L>Þat sal in þine old age <NOTE PLACE="foot">601 <HI REND="italic">R</HI> sall.</NOTE></L>
<L><PB N="21" REF="135"/>
Reue þe al þine heritage." <NOTE PLACE="foot">602 <HI REND="italic">R</HI> all, herytage.</NOTE></L>
<L>Þe Emp<HI REND="italic">er</HI>owre said: "Wha sold so done?" <NOTE PLACE="foot">603 <HI REND="italic">R</HI> Emp<HI REND="italic">er</HI>oure, suld sa.</NOTE></L>
<L>"Sir," sho said, "þi cursed son." <NOTE PLACE="foot">604 <HI REND="italic">R</HI> scho sayd, sone.</NOTE></L>
<L>He said: "Dame, lat slike wordes be, <MILESTONE N="605"/> <NOTE PLACE="foot">605 <HI REND="italic">R</HI> slyke.</NOTE></L>
<L>For þat dai sal þou neuer se <NOTE PLACE="foot">606 <HI REND="italic">R</HI> day sall.</NOTE></L>
<L>Þat he sal haue any myght <NOTE PLACE="foot">607 <HI REND="italic">R</HI> sall.</NOTE></L>
<L>For to do me any vnryght." <MILESTONE N="28 d"/></L>
<L>"Ȝis, sir," sho said, "þat dar I lay, <NOTE PLACE="foot">609 <HI REND="italic">R</HI> Yhis, scho.</NOTE></L>
<L>For þou saued þi son þis day, <MILESTONE N="610"/></L>
<L>Als wele sal it like to þe <NOTE PLACE="foot">611 <HI REND="italic">R</HI> sall, lyke.</NOTE></L>
<L>Als it did þe pine-appel tre <NOTE PLACE="foot">612 <HI REND="italic">R</HI> dyd, pyne appeltre.</NOTE></L>
<L>Of his ymp þat he forth broght."</L>
<L>Þe Emp<HI REND="italic">er</HI>our<HI REND="italic">e</HI> þan him bithoght:</L>
<L>"Dame," he said, "I prai þe, <MILESTONE N="615"/></L>
<L>How was it of þe pine-appel tre?"</L>
<L><HI REND="italic">And</HI> of his [ymp], how it byfell, <NOTE PLACE="foot">617 <HI REND="italic">MS. om.</HI> ymp, <HI REND="italic">R</HI> bi fell.</NOTE></L>
<L>Þe Emp<HI REND="italic">er</HI>ice bigan to tell. <NOTE PLACE="foot">618 <HI REND="italic">R</HI> þ <HI REND="italic">of</HI> þe <HI REND="italic">illegible.</HI></NOTE></L>
</LG>
</DIV2>
<DIV2 N="1" TYPE="story">
<HEAD>Here Bygins þe First Tale of þe Whyfe. <NOTE PLACE="marg">[Story I. Arbor.]</NOTE></HEAD>
<LG>
<L>Scho said: "Sir, whilu<HI REND="italic">m</HI> in þis town <NOTE PLACE="foot">619 <HI REND="italic">R</HI> whilom, toune.</NOTE></L>
<L>Wond a man of grete renown. <MILESTONE N="620"/> <NOTE PLACE="foot">620 <HI REND="italic">R</HI> gret renoune.</NOTE></L>
<L>He had ordaynd in his palays <NOTE PLACE="foot">621 <HI REND="italic">R</HI> ordaind.</NOTE></L>
<L>A fair<HI REND="italic">e</HI> gardine, þe romance sais. <NOTE PLACE="foot">622 <HI REND="italic">R</HI> fair gardyn, says.</NOTE></L>
<L>Þar<HI REND="italic">e</HI>in was mani trese grouand <NOTE PLACE="foot">623 <HI REND="italic">R</HI> many.</NOTE></L>
<L>Als fair<HI REND="italic">e</HI> als on erth might stand. <NOTE PLACE="foot">624 <HI REND="italic">R</HI> fair, myght.</NOTE></L>
<L>Omang al oþer, I tel þe, <MILESTONE N="625"/> <NOTE PLACE="foot">625 <HI REND="italic">R</HI> all, tell.</NOTE></L>
<L>Þare stode a faire pine-appel tre, <NOTE PLACE="foot">626 <HI REND="italic">R</HI> fayre pyne, Appeltre.</NOTE></L>
<L>With fair<HI REND="italic">e</HI> bowes <HI REND="italic">and</HI> leues klene; <NOTE PLACE="foot">627 <HI REND="italic">R</HI> fair, clene.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> vnder it was an herber grene. <NOTE PLACE="foot">628 <HI REND="italic">R om.</HI> it, <HI REND="italic">R</HI> ane.</NOTE></L>
<L>Vnder þat tre was his playing</L>
<L>In time of solace <HI REND="italic">and</HI> of resting. <MILESTONE N="630"/> <NOTE PLACE="foot">630 <HI REND="italic">R</HI> tyme, restyng; <HI REND="italic">R. om. second</HI> of.</NOTE></L>
<L><PB N="22" REF="136"/>
"So it bifel opon a day <NOTE PLACE="foot">631 <HI REND="italic">R</HI> bi fell.</NOTE></L>
<L>Fra hame þe burias toke þe way</L>
<L>For marchandise <HI REND="italic">and</HI> chafar<HI REND="italic">e</HI> dere. <NOTE PLACE="foot">633 <HI REND="italic">R</HI> marchandyse.</NOTE></L>
<L>He dwelt out mar<HI REND="italic">e</HI> þan half a ȝer<HI REND="italic">e;</HI> <NOTE PLACE="foot">634 <HI REND="italic">R</HI> yhere.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> eft<HI REND="italic">er</HI> sone, when þat he might, <MILESTONE N="635"/> <NOTE PLACE="foot">635 <HI REND="italic">R</HI> myght.</NOTE></L>
<L>Hame he toke þe wai ful right. <NOTE PLACE="foot">636 <HI REND="italic">R</HI> way full ryght.</NOTE></L>
<L>He went sone on þat oþer day <NOTE PLACE="foot">637 <HI REND="italic">R</HI> þe tother.</NOTE></L>
<L>Into his gardine him to play, <NOTE PLACE="foot">638 <HI REND="italic">R</HI> gardyne.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> to loke his pine-appel tre; <NOTE PLACE="foot">639 <HI REND="italic">R</HI> pyne appeltre.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> þar bisid sone gan he se <MILESTONE N="640"/> <NOTE PLACE="foot">640 <HI REND="italic">R</HI> þare be syde.</NOTE></L>
<L>A litel ymp þ<HI REND="italic">a</HI>t was noght lang; <NOTE PLACE="foot">641 <HI REND="italic">R</HI> lytell.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> out of þe tre rote it sprang.</L>
<L>Þe burgase cald his gardiner<HI REND="italic">e,</HI> <NOTE PLACE="foot">643 <HI REND="italic">R</HI> buriase, gardynere.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> said: 'Belamy, go her<HI REND="italic">e;</HI></L>
<L>Sese þou þi[s] ymp þat standes her<HI REND="italic">e</HI>by? <MILESTONE N="645"/> <NOTE PLACE="foot">645 <HI REND="italic">MS.</HI> þi.</NOTE></L>
<L>Can þou me tel encheson why <NOTE PLACE="foot">646 <HI REND="italic">R</HI> tell.</NOTE></L>
<L>It waxes na mor<HI REND="italic">e</HI> sen it bigan?' <NOTE PLACE="foot">647 <HI REND="italic">R</HI> no more.</NOTE></L>
<L>'Ȝa, sir,' he said, 'I trow I kan; <NOTE PLACE="foot">648 <HI REND="italic">R</HI> Yha.</NOTE></L>
<L>Þis gret bogh <HI REND="italic">and</HI> oþer ma</L>
<L>Haldes þe son oway þarfra, <MILESTONE N="650"/></L>
<L>So þat it mai noght wele thriue.' <NOTE PLACE="foot">651 <HI REND="italic">R</HI> may, thryue.</NOTE></L>
<L>Þe burias bad klimb vp bilyue <NOTE PLACE="foot">652 <HI REND="italic">R</HI> buriase, clymb.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> hak oway þe grete bogh, <MILESTONE N="29 a"/> <NOTE PLACE="foot">653 <HI REND="italic">R</HI> hag, gret.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> lat þe ymp haue son inogh.</L>
<L>Þe gardener biliue was boun; <MILESTONE N="655"/> <NOTE PLACE="foot">655 <HI REND="italic">R</HI> gardinere bi lyue, boune.</NOTE></L>
<L>Þe grete bogh he hagged down. <NOTE PLACE="foot">656 <HI REND="italic">R</HI> gret, haged doune.</NOTE></L>
<L>"Þe burias thoght it was wele done; <NOTE PLACE="foot">657 <HI REND="italic">R</HI> buriase.</NOTE></L>
<L>He bad hag of anoþer sone. <NOTE PLACE="foot">658 <HI REND="italic">R</HI> ane other.</NOTE></L>
<L>Þe gardener<HI REND="italic">e</HI> did als he him bad; <NOTE PLACE="foot">659 <HI REND="italic">R</HI> gardinere dyd.</NOTE></L>
<L>He haged anoþer with hert glad. <MILESTONE N="660"/> <NOTE PLACE="foot">660 <HI REND="italic">R</HI> hagged ane oth<HI REND="italic">er</HI> of w<HI REND="italic">i</HI>t<HI REND="italic">h.</HI></NOTE></L>
<L>Þar<HI REND="italic">e</HI> þai leued nonkins thing <NOTE PLACE="foot">661 <HI REND="italic">R</HI> nonekyns.</NOTE></L>
<L><PB N="23" REF="137"/>
Þat sold let þe ymp to spring. <NOTE PLACE="foot">662 <HI REND="italic">R</HI> suld lett, spryng.</NOTE></L>
<L>Þe ald tre had his bewte lorn <NOTE PLACE="foot">663 <HI REND="italic">R</HI> lorne.</NOTE></L>
<L>'When his twa bowes owai war shorn. <NOTE PLACE="foot">664 <HI REND="italic">R</HI> oway, schorne.</NOTE></L>
<L>Þe ymp had rowm, <HI REND="italic">and</HI> wex ful fast; <MILESTONE N="665"/> <NOTE PLACE="foot">665 <HI REND="italic">R</HI> rowme, full.</NOTE></L>
<L>Þe ald tre dried at þe last. <NOTE PLACE="foot">666 <HI REND="italic">R</HI> dryed.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> þat was no ferly, godote;</L>
<L>For þe ymp standes on þe maist<HI REND="italic">er</HI> rote. <NOTE PLACE="foot">668 <HI REND="italic">R</HI> in.</NOTE></L>
<L>"Þe burias come anoþer day <NOTE PLACE="foot">669 <HI REND="italic">R</HI> buriase com ane other.</NOTE></L>
<L>Into þat place him for to play. <MILESTONE N="670"/></L>
<L>Þe ȝong ymp stode grene i<HI REND="italic">n</HI> þat stede, <NOTE PLACE="foot">671 <HI REND="italic">R</HI> yhong.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> þe ald tre was al dede. <NOTE PLACE="foot">672 <HI REND="italic">R</HI> all.</NOTE></L>
<L>He cald his gardener to him þar<HI REND="italic">e,</HI> <NOTE PLACE="foot">673 <HI REND="italic">R</HI> gardinere.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> asked if þe ald tre ded war<HI REND="italic">e.</HI></L>
<L>'Ȝa, sir,' he said, 'ded es it right; <MILESTONE N="675"/> <NOTE PLACE="foot">675 <HI REND="italic">R</HI> Yha, ryght.</NOTE></L>
<L>Þe ȝong ymp haues al þe might. <NOTE PLACE="foot">676 <HI REND="italic">R</HI> yhong, all, myght.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> for þe ald [tre] has so bene hewid, <NOTE PLACE="foot">677 <HI REND="italic">MS. om.</HI> tre, <HI REND="italic">R</HI> hewed.</NOTE></L>
<L>Þarfor<HI REND="italic">e</HI> es it al bishrewed.' <NOTE PLACE="foot">678 <HI REND="italic">R</HI> þarfor, all bi schrewed.</NOTE></L>
<L>Þe burias said: 'Sen it es ded, <NOTE PLACE="foot">679 <HI REND="italic">R</HI> buriase.</NOTE></L>
<L>Lat it noght ocupi þis stede. <MILESTONE N="680"/> <NOTE PLACE="foot">680 <HI REND="italic">R</HI> occupy, sted.</NOTE></L>
<L>Fel it doun or þou do dede, <NOTE PLACE="foot">681 <HI REND="italic">R</HI> ffell, doune.</NOTE></L>
<L>Þat þe ȝong ymp fair<HI REND="italic">e</HI> may sprede.' <NOTE PLACE="foot">682 <HI REND="italic">R</HI> yhong, fair.</NOTE></L>
<L>"Sir," sho said, "þus was þe tre <NOTE PLACE="foot">683 <HI REND="italic">R</HI> scho.</NOTE></L>
<L>Ded als I haue tald to þe,</L>
<L><HI REND="italic">And</HI> hewen done <HI REND="italic">and</HI> worthed to noght, <MILESTONE N="685"/> <NOTE PLACE="foot">685 <HI REND="italic">R</HI> doune.</NOTE></L>
<L>For þe ymp þat it forth broght.</L>
<L><HI REND="italic">And,</HI> sir," sho said, "so mot I the, <NOTE PLACE="foot">687 <HI REND="italic">R</HI> scho.</NOTE></L>
<L>Þe ald tre bitakens þe;</L>
<L>Þe ymp vnto þi son so wode,</L>
<L>Þat sprongen es out of þi blode. <MILESTONE N="690"/></L>
<L>Sone he sal slike power haue, <NOTE PLACE="foot">691 <HI REND="italic">R</HI> sall slyke.</NOTE></L>
<L>He bese þi maist<HI REND="italic">er and</HI> þou his knaue;</L>
<L><HI REND="italic">And</HI> so es right, withowten fail. <NOTE PLACE="foot">693 <HI REND="italic">R</HI> ryght w<HI REND="italic">i</HI>t<HI REND="italic">h</HI>outen fayle.</NOTE></L>
<L><PB N="24" REF="138"/>
Sen þou wil trow na gude co<HI REND="italic">n</HI>sail, <NOTE PLACE="foot">694 <HI REND="italic">R</HI> will, gud counsaile.</NOTE></L>
<L>Þarfor<HI REND="italic">e</HI> so sal bifal of þe <MILESTONE N="695"/> <NOTE PLACE="foot">695 <HI REND="italic">R</HI> þarfor, sall bi fall.</NOTE></L>
<L>Als did of þe pine-appel tre." <NOTE PLACE="foot">696 <HI REND="italic">R</HI> pyne appel tre.</NOTE></L>
<L>"Sertes, dame," said þe Emp<HI REND="italic">er</HI>our<HI REND="italic">e,</HI></L>
<L>"Þat war a fowl misauentur<HI REND="italic">e;</HI> <NOTE PLACE="foot">698 <HI REND="italic">R</HI> foule mysauentoure.</NOTE></L>
<L>Bot sertes it sal noght swa, <NOTE PLACE="foot">699 <HI REND="italic">R</HI> sall, <HI REND="italic">MS. om.</HI> be.</NOTE></L>
<L>Whils I haue might to ride <HI REND="italic">and</HI> ga. <MILESTONE N="29 b"/> <MILESTONE N="700"/> <NOTE PLACE="foot">700 <HI REND="italic">R</HI> myght, ryde.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And,</HI> dame, I hete þe sekerly, <NOTE PLACE="foot">701 <HI REND="italic">R</HI> sykerly.</NOTE></L>
<L>He sal be ded tomorn arly." <NOTE PLACE="foot">702 <HI REND="italic">R</HI> sall, arely.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> þusgat passed ouer þat nyght. <NOTE PLACE="foot">703 <HI REND="italic">R</HI> þusgate.</NOTE></L>
<L>Þe first tale þus endes right. <NOTE PLACE="foot">704 <HI REND="italic">R</HI> fyrst, ryght.</NOTE></L>
</LG>
</DIV2>
<DIV2 N="2" TYPE="prologue">
<HEAD>Here Bygins þe Secund P<HI REND="italic">ro</HI>ces. <NOTE PLACE="foot"><HI REND="italic">Heading R</HI> bygyns, process.</NOTE></HEAD>
<LG>
<L>Þe Emp<HI REND="italic">er</HI>owr<HI REND="italic">e</HI> rase on þe morn, <MILESTONE N="705"/> <NOTE PLACE="foot">705 <HI REND="italic">R</HI> emp<HI REND="italic">er</HI>our rays.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> gert feche his son him biforn.</L>
<L>He bad bilyue þai sold him hang <NOTE PLACE="foot">707 <HI REND="italic">R</HI> suld.</NOTE></L>
<L>On high galows <HI REND="italic">and</HI> on strang. <NOTE PLACE="foot">708 <HI REND="italic">R</HI> hegh.</NOTE></L>
<L>Þe knightes <HI REND="italic">and</HI> al þe menȝe <NOTE PLACE="foot">709 <HI REND="italic">R</HI> knyghtes, all, meneyhe.</NOTE></L>
<L>For þe childe had grete pete, <MILESTONE N="710"/></L>
<L>Þat he sold to ded be dight <NOTE PLACE="foot">711 <HI REND="italic">R</HI> suld, dyght.</NOTE></L>
<L>Al with wrang <HI REND="italic">and</HI> noght with right. <NOTE PLACE="foot">712 <HI REND="italic">R</HI> All, ryght.</NOTE></L>
<L>Þan come rideand Maist<HI REND="italic">er</HI> Bausillas <NOTE PLACE="foot">713 <HI REND="italic">R</HI> rydeand, Bansillas.</NOTE></L>
<L>Þat an of þe childes maist<HI REND="italic">er</HI>s was. <NOTE PLACE="foot">714 <HI REND="italic">R</HI> ane.</NOTE></L>
<L>He saw þe childe so hard bistad; <MILESTONE N="715"/></L>
<L>For him his hert was vnglad.</L>
<L>Toward þe galows þe child gan far<HI REND="italic">e.</HI></L>
<L>Þe Maist<HI REND="italic">er</HI> went to court with car<HI REND="italic">e.</HI></L>
<L>When he come at þe palays ȝate, <NOTE PLACE="foot">719 <HI REND="italic">R</HI> yhate.</NOTE></L>
<L>He lighted <HI REND="italic">and</HI> leuid his hors þar<HI REND="italic">e</HI>at; <MILESTONE N="720"/> <NOTE PLACE="foot">720 <HI REND="italic">R</HI> lyghted, leued, þare ate.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> fast he hied into þe hall, <NOTE PLACE="foot">721 <HI REND="italic">R</HI> hyed.</NOTE></L>
<L><PB N="25" REF="139"/>
Bifor<HI REND="italic">e</HI> þe E<HI REND="italic">m</HI>p<HI REND="italic">er</HI>our<HI REND="italic">e and</HI> þe knightes all. <NOTE PLACE="foot">722 <HI REND="italic">R</HI> Bifor, Emp<HI REND="italic">er</HI>our, knyghtes.</NOTE></L>
<L>He hailsed þe Emp<HI REND="italic">er</HI>our<HI REND="italic">e</HI> sone sertayn, <NOTE PLACE="foot">723 <HI REND="italic">R</HI> Emp<HI REND="italic">er</HI>our.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> greously he loked ogayne.</L>
<L>He said: "God gif þe euil fyne <MILESTONE N="725"/> <NOTE PLACE="foot">725 <HI REND="italic">R</HI> gyf, euell.</NOTE></L>
<L>For þe techeing of son myne." <NOTE PLACE="foot">726 <HI REND="italic">R</HI> techyng.</NOTE></L>
<L>"Syr," said Maist<HI REND="italic">er</HI> Bausillas, <NOTE PLACE="foot">727 <HI REND="italic">R</HI> Sir, Bansillas.</NOTE></L>
<L>"Whi er ȝe greued <HI REND="italic">and</HI> for what case? <NOTE PLACE="foot">728 <HI REND="italic">R</HI> yhe.</NOTE></L>
<L>Ȝe war won to be meke <HI REND="italic">and</HI> milde, <NOTE PLACE="foot">729 <HI REND="italic">R</HI> Yhe, myld.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> now with wrang will sla þi childe." <MILESTONE N="730"/> <NOTE PLACE="foot">730 <HI REND="italic">R</HI> child.</NOTE></L>
<L>Þan answerd þe Emp<HI REND="italic">er</HI>owr<HI REND="italic">e:</HI> <NOTE PLACE="foot">731 <HI REND="italic">R</HI> Emp<HI REND="italic">er</HI>oure.</NOTE></L>
<L>"Þou sal be hanged, loseniowr<HI REND="italic">e;</HI> <NOTE PLACE="foot">732 <HI REND="italic">R</HI> sall, losenioure.</NOTE></L>
<L>Mi son vnto ȝow I bitoke <NOTE PLACE="foot">733 <HI REND="italic">R</HI> yhow, betoke.</NOTE></L>
<L>For to ler<HI REND="italic">e</HI> hym on þe boke; <NOTE PLACE="foot">734 <HI REND="italic">R</HI> him, buke.</NOTE></L>
<L>Ȝe haue him teched on wrang maner<HI REND="italic">e;</HI> <MILESTONE N="735"/> <NOTE PLACE="foot">735 <HI REND="italic">R</HI> Yhe.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> þat ȝe sal aby ful der<HI REND="italic">e.</HI> <NOTE PLACE="foot">736 <HI REND="italic">R</HI> yhe sall, full.</NOTE></L>
<L>Ȝe haue reft my son his speche; <NOTE PLACE="foot">737 <HI REND="italic">R</HI> Yhe.</NOTE></L>
<L>Þe deuil of hel I ȝow biteche! <NOTE PLACE="foot">738 <HI REND="italic">R</HI> deuell, hell, yhow be teche.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> he wald haue forlayn my wif; <NOTE PLACE="foot">739 <HI REND="italic">R</HI> forlayne, wyfe.</NOTE></L>
<L>Þarfor<HI REND="italic">e</HI> sal na man saue his lyfe; <MILESTONE N="740"/> <NOTE PLACE="foot">740 <HI REND="italic">R</HI> þarfor sall no.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> to ded sal ȝe al be done, <NOTE PLACE="foot">741 <HI REND="italic">R</HI> sall yhe all bi.</NOTE></L>
<L>Þat bett<HI REND="italic">er</HI> sold haue teched my son." <NOTE PLACE="foot">742 <HI REND="italic">R</HI> suld, sone.</NOTE></L>
<L>"Sir," said Maist<HI REND="italic">er</HI> Bausillas, <NOTE PLACE="foot">743 <HI REND="italic">R</HI> Bansillas.</NOTE></L>
<L>"Þat war grete wrang, to safe ȝour<HI REND="italic">e</HI> g<HI REND="italic">ra</HI>ce. <NOTE PLACE="foot">744 <HI REND="italic">R</HI> gret, saue yho<HI REND="italic">ur.</HI></NOTE></L>
<L>Al if þi son had wrethed þi wife, <MILESTONE N="29 c"/> <MILESTONE N="745"/> <NOTE PLACE="foot">745 <HI REND="italic">R</HI> All, wyfe.</NOTE></L>
<L>Wald þou þarfor<HI REND="italic">e</HI> lose his lyfe?" <NOTE PLACE="foot">746 <HI REND="italic">R</HI> þarfor.</NOTE></L>
<L>He said: "I fand my wife al rent, <NOTE PLACE="foot">747 <HI REND="italic">R</HI> all.</NOTE></L>
<L>Hir har<HI REND="italic">e and</HI> hir face fowly shent; <NOTE PLACE="foot">748 <HI REND="italic">R</HI> foully schent.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> whoso es funden hand-haueing, <NOTE PLACE="foot">749 <HI REND="italic">R</HI> fonden hand haueyng.</NOTE></L>
<L>It es no nede of witnesing." <MILESTONE N="750"/> <NOTE PLACE="foot">750 <HI REND="italic">R</HI> witnesyng.</NOTE></L>
<L>Þe maist<HI REND="italic">er</HI> said: "Sir, no man sale</L>
<L><PB N="26" REF="140"/>
Sadly trow a stepmoders tale;</L>
<L>For þair<HI REND="italic">e</HI> bolt es ful sone shot, <NOTE PLACE="foot">753 <HI REND="italic">R</HI> þair, full, schote.</NOTE></L>
<L>Titter to ill þan til gude note. <NOTE PLACE="foot">754 <HI REND="italic">R</HI> till gud.</NOTE></L>
<L>If þou for hir þi son so slase, <MILESTONE N="755"/> <NOTE PLACE="foot">755 <HI REND="italic">R</HI> þi son for hir.</NOTE></L>
<L>On þe mu<HI REND="italic">n</HI> bifall swilk a case <NOTE PLACE="foot">756 <HI REND="italic">R</HI> mon fall.</NOTE></L>
<L>Als did vntil a gentil knight <NOTE PLACE="foot">757 <HI REND="italic">R</HI> vntyll, gentell knyght.</NOTE></L>
<L>For his grehund þat was wight." <NOTE PLACE="foot">758 <HI REND="italic">R, A, E</HI> Of <HI REND="italic">instead of</HI> For.</NOTE></L>
<L>Þe Emp<HI REND="italic">er</HI>owr<HI REND="italic">e</HI> þat tale gan frayn, <NOTE PLACE="foot">759 <HI REND="italic">R</HI> Emp<HI REND="italic">er</HI>our, frayne.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> þe maist<HI REND="italic">er</HI> sayd ogayn: <MILESTONE N="760"/> <NOTE PLACE="foot">760 <HI REND="italic">R</HI> said ogayne.</NOTE></L>
<L>"Sir, whils þat I tel my tale <NOTE PLACE="foot">761 <HI REND="italic">R</HI> tell.</NOTE></L>
<L>Ȝowr<HI REND="italic">e</HI> son might suffer mekil bale; <NOTE PLACE="foot">762 <HI REND="italic">R</HI> Yho<HI REND="italic">ur,</HI> myght, mykell.</NOTE></L>
<L>Þan war my trauail al forlorn. <NOTE PLACE="foot">763 <HI REND="italic">R</HI> all for lorne.</NOTE></L>
<L>Þarfor<HI REND="italic">e</HI> do bring him vs biforn <NOTE PLACE="foot">764 <HI REND="italic">R</HI> þarfor, bryng, bi forne.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> respite him for mi saying, <MILESTONE N="765"/> <NOTE PLACE="foot">765 <HI REND="italic">R</HI> respyte, my.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> ȝe sal her<HI REND="italic">e</HI> a wonder thing." <NOTE PLACE="foot">766 <HI REND="italic">R</HI> yhe sall.</NOTE></L>
<L>Þe Emp<HI REND="italic">er</HI>our<HI REND="italic">e</HI> said: "Respite I hi<HI REND="italic">m</HI> grant." <NOTE PLACE="foot">767 <HI REND="italic">R</HI> Emp<HI REND="italic">er</HI>our, respyte, g<HI REND="italic">ra</HI>unt.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> hastily went a sergant, <NOTE PLACE="foot">768 <HI REND="italic">R</HI> sergeaunt.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> broght þe child into þe hall <NOTE PLACE="foot">769 <HI REND="italic">R</HI> vn to.</NOTE></L>
<L>Bifor<HI REND="italic">e</HI> his fader <HI REND="italic">and</HI> þe knightes all. <MILESTONE N="770"/> <NOTE PLACE="foot">770 <HI REND="italic">R</HI> Bi for, knyghtes.</NOTE></L>
<L>He lowted his fader <HI REND="italic">and</HI> þam ilkane,</L>
<L>Bot wordes wald he speke nane.</L>
<L>Þe Emp<HI REND="italic">er</HI>our<HI REND="italic">e</HI> said: "Maist<HI REND="italic">er</HI> Bawsillas, <NOTE PLACE="foot">773 <HI REND="italic">R</HI> Emp<HI REND="italic">er</HI>our, Bansillas.</NOTE></L>
<L>Tel now forth þi ferly case." <NOTE PLACE="foot">774 <HI REND="italic">R</HI> Tell, furth.</NOTE></L>
</LG>
</DIV2>
<DIV2 N="2" TYPE="story">
<HEAD>Þe Secund Tale, of Maist<HI REND="italic">er</HI> Bausillas. <NOTE PLACE="foot"><HI REND="italic">Heading R</HI> Bansillas.</NOTE> <NOTE PLACE="marg">[Story II. Canis.]</NOTE></HEAD>
<LG>
<L>He said: "Sir, in þis same cete, <MILESTONE N="775"/></L>
<L>On a day of þe Trinite,</L>
<L>Was ordand to be a bowrdice <NOTE PLACE="foot">777 <HI REND="italic">R</HI> ordaynd, bourdyse.</NOTE></L>
<L>Of nobil knightes of mekil prise. <NOTE PLACE="foot">778 <HI REND="italic">R</HI> noble knyghtes, mykell pryse.</NOTE></L>
<L>In a medow þai made þair<HI REND="italic">e</HI> play. <NOTE PLACE="foot">779 <HI REND="italic">R</HI> mydow, þair.</NOTE></L>
<L><PB N="27" REF="141"/>
<HI REND="italic">And</HI> þus bifel on þat same day, <MILESTONE N="780"/> <NOTE PLACE="foot">780 <HI REND="italic">R</HI> bi fell.</NOTE></L>
<L>Þe knight þat I of tel þis stownde, <NOTE PLACE="foot">781 <HI REND="italic">R</HI> knyght, tell, stounde.</NOTE></L>
<L>Had at hame a fair<HI REND="italic">e</HI> grehownde. <NOTE PLACE="foot">782 <HI REND="italic">R</HI> fair grehounde.</NOTE></L>
<L>Biside þe medow was his maner<HI REND="italic">e,</HI> <NOTE PLACE="foot">783 <HI REND="italic">R</HI> Bisyde, mydow.</NOTE></L>
<L>Al vmclosed with a reuer<HI REND="italic">e.</HI> <NOTE PLACE="foot">784 <HI REND="italic">R</HI> All, ryuere.</NOTE></L>
<L>Of ald werk was ilka wall, <MILESTONE N="785"/></L>
<L>Ful of creuices <HI REND="italic">and</HI> holes ou<HI REND="italic">er</HI> all. <NOTE PLACE="foot">786 <HI REND="italic">R</HI> ffull, creuyces.</NOTE></L>
<L>Þe knight had wed a fair<HI REND="italic">e</HI> lady; <NOTE PLACE="foot">787 <HI REND="italic">R</HI> knyght, fair.</NOTE></L>
<L>A fair<HI REND="italic">e</HI> childe sho haued him by. <NOTE PLACE="foot">788 <HI REND="italic">R</HI> fair child scho.</NOTE></L>
<L>Þar<HI REND="italic">e</HI> war thre norices it to ȝeme; <NOTE PLACE="foot">789 <HI REND="italic">R</HI> þar, tre noryssches, yheme.</NOTE></L>
<L>An gaf at sowke, als it wald seme; <MILESTONE N="29 d"/> <MILESTONE N="790"/> <NOTE PLACE="foot">790 <HI REND="italic">R</HI> Ane, souke.</NOTE></L>
<L>Þe toþer wasshes it <HI REND="italic">and</HI> bathes, <NOTE PLACE="foot">791 <HI REND="italic">R</HI> þe <HI REND="italic">[or</HI> þat] <HI REND="italic">obliterated,</HI> other wesches.</NOTE></L>
<L>Makes þe bed, <HI REND="italic">and</HI> dons þe clathes;</L>
<L>Þe thrid wasshes þe shetes oft, <NOTE PLACE="foot">793 <HI REND="italic">R</HI> thred wesches.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> rokkes it on slepe soft.</L>
<L>"Þis grehund þat I ar<HI REND="italic">e</HI> of talde <MILESTONE N="795"/> <NOTE PLACE="foot">795 <HI REND="italic">R</HI> grehound, tald.</NOTE></L>
<L>Was wonder wight <HI REND="italic">and</HI> þarto balde; <NOTE PLACE="foot">796 <HI REND="italic">R</HI> þare to bald.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> þarto was he so wele taght, <NOTE PLACE="foot">797 <HI REND="italic">R</HI> þare to.</NOTE></L>
<L>Þe knight wald gif him for none aght. <NOTE PLACE="foot">798 <HI REND="italic">R</HI> knyght, gyf.</NOTE></L>
<L>Þe knight was armed in nobil wede, <NOTE PLACE="foot">799 <HI REND="italic">R</HI> knyght, noble.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> sone lepe vp on his stede <MILESTONE N="800"/></L>
<L>With sheld on sholder <HI REND="italic">and</HI> shaft in hand <NOTE PLACE="foot">801 <HI REND="italic">R</HI> scheld, schulder, schaft.</NOTE></L>
<L>To iust with knightes of þe land. <NOTE PLACE="foot">802 <HI REND="italic">R</HI> knyghtes.</NOTE></L>
<L>Sone he come into þe feld. <NOTE PLACE="foot">803 <HI REND="italic">R</HI> felde.</NOTE></L>
<L>Þe lady lay euer <HI REND="italic">and</HI> byhelde, <NOTE PLACE="foot">804 <HI REND="italic">R</HI> bi helde.</NOTE></L>
<L>Vp in þe kastell on a vice, <MILESTONE N="805"/> <NOTE PLACE="foot">805 <HI REND="italic">R</HI> castell, vyce.</NOTE></L>
<L>Whar<HI REND="italic">e</HI> sho might se þe fair<HI REND="italic">e</HI> bourdice. <NOTE PLACE="foot">806 <HI REND="italic">R</HI> scho myght, fair bourdyse.</NOTE></L>
<L>Þe norices said þat þai wald ga <NOTE PLACE="foot">807 <HI REND="italic">R</HI> noryces.</NOTE></L>
<L>For to se þe gamyn alswa; <NOTE PLACE="foot">808 <HI REND="italic">R</HI> gamen all swa.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> al thre þai went out of þe hall <NOTE PLACE="foot">809 <HI REND="italic">R</HI> all tre, <HI REND="italic">MS.</HI> iii <HI REND="italic">above line, perhaps in later hand.</HI></NOTE></L>
<L><PB N="28" REF="142"/>
<HI REND="italic">And</HI> set þe credil vnder a wall. <MILESTONE N="810"/> <NOTE PLACE="foot">810 <HI REND="italic">R</HI> sett, credell.</NOTE></L>
<L>Þe childe þar<HI REND="italic">e</HI>in slepand it lay. <NOTE PLACE="foot">811 <HI REND="italic">R</HI> child.</NOTE></L>
<L>Al thre þai went to se þe play <NOTE PLACE="foot">812 <HI REND="italic">R</HI> All tre.</NOTE></L>
<L>At a p<HI REND="italic">re</HI>ue place bisyde. <NOTE PLACE="foot">813 <HI REND="italic">R</HI> be syde.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> in þat time þus gan bitide: <NOTE PLACE="foot">814 <HI REND="italic">R</HI> tyme, be tyde.</NOTE></L>
<L>"A nedder was norist in þe wall, <MILESTONE N="815"/> <NOTE PLACE="foot">815 <HI REND="italic">R</HI> noryst.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> herd þe noys of riding all. <NOTE PLACE="foot">816 <HI REND="italic">R</HI> rydeyng.</NOTE></L>
<L>He loked out to se þat wonder,</L>
<L><HI REND="italic">And</HI> saw þe childe stand him vnder. <NOTE PLACE="foot">818 <HI REND="italic">R</HI> child.</NOTE></L>
<L>Vnto þe erth he went onane;</L>
<L>Þe childe he hopid to haue slane. <MILESTONE N="820"/> <NOTE PLACE="foot">820 <HI REND="italic">R</HI> child, hoped.</NOTE></L>
<L>Þe grehund wanders þar<HI REND="italic">e</HI>obout, <NOTE PLACE="foot">821 <HI REND="italic">R</HI> grehound wandres.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> sese how þe nedder crepis out; <NOTE PLACE="foot">822 <HI REND="italic">R</HI> crepes.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> sone þan gan he him asail, <NOTE PLACE="foot">823 <HI REND="italic">R</HI> assayle.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> toke him ful tite bi þe tayl. <NOTE PLACE="foot">824 <HI REND="italic">R</HI> full tyte be, tayle.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> sone þe nedder bate him sar<HI REND="italic">e,</HI> <MILESTONE N="825"/></L>
<L>Þat he durst hald him na mar<HI REND="italic">e.</HI> <NOTE PLACE="foot">826 <HI REND="italic">R</HI> no.</NOTE></L>
<L>Out of his mowth when he was gane, <NOTE PLACE="foot">827 <HI REND="italic">R</HI> mouthe.</NOTE></L>
<L>Vnto þe credel he crepis onane; <NOTE PLACE="foot">828 <HI REND="italic">R</HI> credell, crepes.</NOTE></L>
<L>He fanded fast þe childe to styng. <NOTE PLACE="foot">829 <HI REND="italic">R</HI> fandes, child.</NOTE></L>
<L>Þe grehund ogayn to him gan flyng; <MILESTONE N="830"/> <NOTE PLACE="foot">830 <HI REND="italic">R</HI> grehound.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> sone he hentes [him] by þe bak, <NOTE PLACE="foot">831 <HI REND="italic">MS. om.</HI> him, <HI REND="italic">R</HI> bi.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> al obout his eres gan shak. <NOTE PLACE="foot">832 <HI REND="italic">R</HI> all o bout, schak.</NOTE></L>
<L>Bitwix þe nedder <HI REND="italic">and</HI> þe grehownd <NOTE PLACE="foot">833 <HI REND="italic">R</HI> grehound.</NOTE></L>
<L>Þe credil welt<HI REND="italic">er</HI>ed on þe grownd <NOTE PLACE="foot">834 <HI REND="italic">R</HI> credell welt<HI REND="italic">er</HI>d, ground.</NOTE></L>
<L>Vp so down with þair<HI REND="italic">e</HI> fyghting, <MILESTONE N="835"/> <NOTE PLACE="foot">835 <HI REND="italic">R</HI> Vp sa doune, þair fyghtyng.</NOTE></L>
<L>So þat þe childe lay grouelyng. <NOTE PLACE="foot">836 <HI REND="italic">R</HI> child.</NOTE></L>
<L>Þe four<HI REND="italic">e</HI> stulpes held vp þe childe, <MILESTONE N="30 a"/> <NOTE PLACE="foot">837 <HI REND="italic">R</HI> four stolpes, child.</NOTE></L>
<L>Þat he was nowþer hurt ne filde. <NOTE PLACE="foot">838 <HI REND="italic">R</HI> nouther, fyld.</NOTE></L>
<L>Þe nedder bate þe grehund sare, <NOTE PLACE="foot">839 <HI REND="italic">R</HI> grehound.</NOTE></L>
<L><PB N="29" REF="143"/>
Buth bak <HI REND="italic">and</HI> side <HI REND="italic">and</HI> eueraywhar<HI REND="italic">e.</HI> <MILESTONE N="840"/> <NOTE PLACE="foot">840 <HI REND="italic">R</HI> Both, syde.</NOTE></L>
<L>Þe grehund bledes, þe nedder alswa; <NOTE PLACE="foot">841 <HI REND="italic">R</HI> grehound, all swa.</NOTE></L>
<L>Grete batail was bitwix þam twa. <NOTE PLACE="foot">842 <HI REND="italic">R</HI> Gret.</NOTE></L>
<L>"At þe last þe grehund þe neder slogh, <NOTE PLACE="foot">843 <HI REND="italic">R</HI> grehound, nedder.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> al to peces he hym drogh. <NOTE PLACE="foot">844 <HI REND="italic">R</HI> all, him.</NOTE></L>
<L>By þai had done, withouten dout, <MILESTONE N="845"/> <NOTE PLACE="foot">845 <HI REND="italic">R</HI> Be.</NOTE></L>
<L>Al was blody þam obout. <NOTE PLACE="foot">846 <HI REND="italic">R</HI> All.</NOTE></L>
<L>When þe bourdice was broght til ende, <NOTE PLACE="foot">847 <HI REND="italic">R</HI> bourdyse, till.</NOTE></L>
<L>Þe knightes wald no lenger lende, <NOTE PLACE="foot">848 <HI REND="italic">R</HI> knyghtes, langer.</NOTE></L>
<L>Bot ilka man his hernayse hent, <NOTE PLACE="foot">849 <HI REND="italic">R</HI> hernays.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> hastily hame er þai went. <MILESTONE N="850"/></L>
<L>Þe norices went to hall in hy; <NOTE PLACE="foot">851 <HI REND="italic">R</HI> noryces.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> ful sone þai war sary: <NOTE PLACE="foot">852 <HI REND="italic">R</HI> full.</NOTE></L>
<L>Þe credel with þe childe þai fand; <NOTE PLACE="foot">853 <HI REND="italic">R</HI> credell, child.</NOTE></L>
<L>Turned on þe stulpes þai saw it stand.</L>
<L>Þai wend þe childe war<HI REND="italic">e</HI> ded for ay, <MILESTONE N="855"/> <NOTE PLACE="foot">855 <HI REND="italic">R</HI> child war.</NOTE></L>
<L>Þarfor<HI REND="italic">e</HI> þai luked noght how it lay; <NOTE PLACE="foot">856 <HI REND="italic">R</HI> þarfor.</NOTE></L>
<L>Al obout þar<HI REND="italic">e</HI> saw þai blode. <NOTE PLACE="foot">857 <HI REND="italic">R</HI> All.</NOTE></L>
<L>Þai had slike wa þai wex ner<HI REND="italic">e</HI> wode; <NOTE PLACE="foot">858 <HI REND="italic">R</HI> slyke.</NOTE></L>
<L>Grete sorow had þai in þair<HI REND="italic">e</HI> hert. <NOTE PLACE="foot">859 <HI REND="italic">R</HI> Gret, þair.</NOTE></L>
<L>Þe grehund cried, so euyl hi<HI REND="italic">m</HI> smert; <MILESTONE N="860"/> <NOTE PLACE="foot">860 <HI REND="italic">R</HI> grehound cryed, euell.</NOTE></L>
<L>Þai wend he had bene wode <HI REND="italic">and</HI> wilde, <NOTE PLACE="foot">861 <HI REND="italic">R</HI> wyld.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> in his wodnes slane þe childe. <NOTE PLACE="foot">862 <HI REND="italic">R</HI> wodenes, child.</NOTE></L>
<L>Þe lady oft in swown gan fall <NOTE PLACE="foot">863 <HI REND="italic">R</HI> swoun.</NOTE></L>
<L>Euin omang þam in þe hall. <NOTE PLACE="foot">864 <HI REND="italic">R</HI> Euen.</NOTE></L>
<L>'Allas,' sho said, 'þat I was born! <MILESTONE N="865"/> <NOTE PLACE="foot">865 <HI REND="italic">R</HI> scho sayd.</NOTE></L>
<L>Es my fair<HI REND="italic">e</HI> childe now f<HI REND="italic">ra</HI> me lorn?' <NOTE PLACE="foot">866 <HI REND="italic">R</HI> fair child.</NOTE></L>
<L>Þe knight hame come in þat tyde, <NOTE PLACE="foot">867 <HI REND="italic">R</HI> knyght.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> his men on ilka side; <NOTE PLACE="foot">868 <HI REND="italic">R</HI> syde.</NOTE></L>
<L>He sese þam wepe <HI REND="italic">and</HI> sorow make,</L>
<L>Ilkane for þe childes sake; <MILESTONE N="870"/></L>
<L><PB N="30" REF="144"/>
Þe knight þam asked what þa<HI REND="italic">m</HI> was, <NOTE PLACE="foot">871 <HI REND="italic">R</HI> knyght, þan <HI REND="italic">for</HI> þam, þ<HI REND="italic">a</HI>t <HI REND="italic">for</HI> þa<HI REND="italic">m, MS.</HI> hat <HI REND="italic">of</HI> what <HI REND="italic">obliterated.</HI></NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> son þai tald him al þe cas. <NOTE PLACE="foot">872 <HI REND="italic">R</HI> sone, all, case.</NOTE></L>
<L>"Þe lady said: 'Sir, þi grehunde <NOTE PLACE="foot">873 <HI REND="italic">R</HI> grehounde.</NOTE></L>
<L>Has etin our<HI REND="italic">e</HI> childe on þis grownde. <NOTE PLACE="foot">874 <HI REND="italic">R</HI> eten our child, grounde.</NOTE></L>
<L>Bot if þou reue him sone his life, <MILESTONE N="875"/> <NOTE PLACE="foot">875 <HI REND="italic">R</HI> lyfe.</NOTE></L>
<L>Miself I sal sla with my knyfe.' <NOTE PLACE="foot">876 <HI REND="italic">R</HI> sall.</NOTE></L>
<L>Þe knight went withowten let; <NOTE PLACE="foot">877 <HI REND="italic">R</HI> knyght, w<HI REND="italic">i</HI>t<HI REND="italic">h</HI> outen lett.</NOTE></L>
<L>His fayr<HI REND="italic">e</HI> grehund sone him met; <NOTE PLACE="foot">878 <HI REND="italic">R</HI> fair grehound, mett.</NOTE></L>
<L>He ran obout both her<HI REND="italic">e and</HI> þare,</L>
<L><HI REND="italic">And</HI> berked fast, so felde he sar<HI REND="italic">e;</HI> <MILESTONE N="880"/> <NOTE PLACE="foot">880 <HI REND="italic">R</HI> barkett, feld.</NOTE></L>
<L>Of rinyng might he haue no rest: <NOTE PLACE="foot">881 <HI REND="italic">R</HI> rynyng myght.</NOTE></L>
<L>Þe nedder had venu<HI REND="italic">m</HI> on him kest;</L>
<L>He fawned his lord fast with his tail. <NOTE PLACE="foot">883 <HI REND="italic">R</HI> tayle.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> þe knyght, for he wald noght fayl, <MILESTONE N="30 b"/> <NOTE PLACE="foot">884 <HI REND="italic">R</HI> fayle.</NOTE></L>
<L>With his swerd on þe rig he hittes, <MILESTONE N="885"/> <NOTE PLACE="foot">885 <HI REND="italic">R</HI> ryg, hyttes.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> sone in sonder he him slittes. <NOTE PLACE="foot">886 <HI REND="italic">R</HI> slyttes.</NOTE></L>
<L>Þe grehund es ded in þat place. <NOTE PLACE="foot">887 <HI REND="italic">R</HI> grehound.</NOTE></L>
<L>Þe knight vnto þe credil gase; <NOTE PLACE="foot">888 <HI REND="italic">R</HI> knyght, credell.</NOTE></L>
<L>Ay lay þe childe fast slepeand, <NOTE PLACE="foot">889 <HI REND="italic">R</HI> child, slepand.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> þe wemen sar<HI REND="italic">e</HI> wepeand. <MILESTONE N="890"/> <NOTE PLACE="foot">890 <HI REND="italic">R</HI> wepand.</NOTE></L>
<L>Þe knyght findes þe nedder ded, <NOTE PLACE="foot">891 <HI REND="italic">R</HI> fyndes, dede.</NOTE></L>
<L>In peces casten in þat stede;</L>
<L>Þe credil was blody <HI REND="italic">and</HI> þe grund <NOTE PLACE="foot">893 <HI REND="italic">R</HI> credell, bludy, ground.</NOTE></L>
<L>Of þe nedder <HI REND="italic">and</HI> þe grehund. <NOTE PLACE="foot">894 <HI REND="italic">R</HI> grehound.</NOTE></L>
<L>Þe credel es turned, þe child es quik; <MILESTONE N="895"/> <NOTE PLACE="foot">895 <HI REND="italic">R</HI> credell, quyk.</NOTE></L>
<L>Þar<HI REND="italic">e</HI>of haue þai grete ferlik. <NOTE PLACE="foot">896 <HI REND="italic">R</HI> gret ferlyk.</NOTE></L>
<L>He sese þe hund þe nedder slogh;</L>
<L>Þan þe knight had sorow inogh; <NOTE PLACE="foot">898 <HI REND="italic">R</HI> knyght.</NOTE></L>
<L>Ful grete greuance to him bigan. <NOTE PLACE="foot">899 <HI REND="italic">R</HI> gret, tyll <HI REND="italic">for</HI> to, bygan.</NOTE></L>
<L>He said: 'Sorow cu<HI REND="italic">m</HI> to þat man, <MILESTONE N="900"/> <NOTE PLACE="foot">900 <HI REND="italic">R</HI> com.</NOTE></L>
<L><PB N="31" REF="145"/>
<HI REND="italic">And</HI> sertanly right so it sale, <NOTE PLACE="foot">901 <HI REND="italic">R</HI> sertainly ryght.</NOTE></L>
<L>Þat euer trowes any womans tale. <NOTE PLACE="foot">902 <HI REND="italic">R</HI> wemens.</NOTE></L>
<L>Allas,' he said, 'for so did I!' <NOTE PLACE="foot">903 <HI REND="italic">R</HI> sayd, dyd.</NOTE></L>
<L>Þarwith he murned <HI REND="italic">and</HI> made grete cri. <NOTE PLACE="foot">904 <HI REND="italic">R</HI> gret cry.</NOTE></L>
<L>He kald his menȝe les <HI REND="italic">and</HI> mar<HI REND="italic">e,</HI> <MILESTONE N="905"/> <NOTE PLACE="foot">905 <HI REND="italic">R</HI> cald, menyhe.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> shewed þam his sorow sar<HI REND="italic">e,</HI> <NOTE PLACE="foot">906 <HI REND="italic">R</HI> schewed.</NOTE></L>
<L>How his childe was hale <HI REND="italic">and</HI> sownde, <NOTE PLACE="foot">907 <HI REND="italic">R</HI> child, sounde.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> slane was his gude grehound <NOTE PLACE="foot">908 <HI REND="italic">R</HI> gre∣hounde.</NOTE></L>
<L>For his p<HI REND="italic">ro</HI>wes <HI REND="italic">and</HI> his gude dede, <NOTE PLACE="foot">909 <HI REND="italic">R</HI> gud.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> also for his wiues rede. <MILESTONE N="910"/> <NOTE PLACE="foot">910 <HI REND="italic">R</HI> all so, wyves.</NOTE></L>
<L>"'A!' he said, 'sen I þe slogh,</L>
<L>I miself sal by þe wogh; <NOTE PLACE="foot">912 <HI REND="italic">R</HI> mi self sall bi.</NOTE></L>
<L>I sal ken oþer knightes, sanz fail, <NOTE PLACE="foot">913 <HI REND="italic">R</HI> sall, knyghtes, faile.</NOTE></L>
<L>To trow noght in þair<HI REND="italic">e</HI> wife counsail.' <NOTE PLACE="foot">914 <HI REND="italic">R</HI> þair, counsaile.</NOTE></L>
<L>He set him down þar<HI REND="italic">e</HI> in þat thraw, <MILESTONE N="915"/> <NOTE PLACE="foot">915 <HI REND="italic">R</HI> sett, doune.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> gert a grome his ger<HI REND="italic">e</HI> of draw;</L>
<L>Al his gay ger<HI REND="italic">e</HI> he gaf him fra, <NOTE PLACE="foot">917 <HI REND="italic">R</HI> All.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> al barfote forth gan he ga, <NOTE PLACE="foot">918 <HI REND="italic">R</HI> all bare fote furth.</NOTE></L>
<L>Withowten leue of wife or childe. <NOTE PLACE="foot">919 <HI REND="italic">R</HI> w<HI REND="italic">i</HI>t<HI REND="italic">h</HI> outen, child.</NOTE></L>
<L>He went into þe woddes wilde, <MILESTONE N="920"/> <NOTE PLACE="foot">920 <HI REND="italic">R</HI> wild.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> to þe forest fra al men, <NOTE PLACE="foot">921 <HI REND="italic">R</HI> fro all.</NOTE></L>
<L>Þat nane sold of his sorow ken. <NOTE PLACE="foot">922 <HI REND="italic">R</HI> suld.</NOTE></L>
<L>Þar<HI REND="italic">e</HI> tholed he mani a sari stownde <NOTE PLACE="foot">923 <HI REND="italic">R</HI> many, sary stounde.</NOTE></L>
<L>For sorow of his gude grehownde; <NOTE PLACE="foot">924 <HI REND="italic">R</HI> gud grehounde.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> for þe kounsail of his wife <MILESTONE N="925"/> <NOTE PLACE="foot">925 <HI REND="italic">R</HI> counsail, wyfe.</NOTE></L>
<L>In sorow þus he led his life. <NOTE PLACE="foot">926 <HI REND="italic">R</HI> lyfe.</NOTE></L>
<L>"So mai þou haue, Sir Emp<HI REND="italic">er</HI>our<HI REND="italic">e,</HI> <NOTE PLACE="foot">927 <HI REND="italic">R</HI> may.</NOTE></L>
<L>Sorow, <HI REND="italic">and</HI> shame, <HI REND="italic">and</HI> dishonour<HI REND="italic">e,</HI> <NOTE PLACE="foot">928 <HI REND="italic">R</HI> schame.</NOTE></L>
<L>To sla þi son ogains þe right, <NOTE PLACE="foot">929 <HI REND="italic">R</HI> ogayns, ryght.</NOTE></L>
<L>Als þe grehund was with þe knyght; <MILESTONE N="930"/> <NOTE PLACE="foot">930 <HI REND="italic">R</HI> grehound.</NOTE></L>
<L><PB N="32" REF="146"/>
For he was fel <HI REND="italic">and</HI> ouer hastif, <MILESTONE N="30 c"/> <NOTE PLACE="foot">931 <HI REND="italic">R</HI> fell, hastyfe.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> wroght by kounsayl of his whif." <NOTE PLACE="foot">932 <HI REND="italic">R</HI> counsail, wyfe.</NOTE></L>
<L>Þe Emp<HI REND="italic">er</HI>our<HI REND="italic">e</HI> [swar<HI REND="italic">e</HI>]: "By Ih<HI REND="italic">es</HI>u fre, <NOTE PLACE="foot">933 <HI REND="italic">R</HI> Emp<HI REND="italic">er</HI>our, <HI REND="italic">MS. om.</HI> swar<HI REND="italic">e, R</HI> bi.</NOTE></L>
<L>So sal noght bifal to me! <NOTE PLACE="foot">934 <HI REND="italic">R</HI> sall, bi fall of me.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And,</HI> maist<HI REND="italic">er,</HI> I hete þe hardily, <MILESTONE N="935"/></L>
<L>Þis day sal noght my son dy." <NOTE PLACE="foot">936 <HI REND="italic">R</HI> sall.</NOTE></L>
<L>"Sir," said Maist<HI REND="italic">er</HI> Bausillas, <NOTE PLACE="foot">937 <HI REND="italic">R</HI> Bansillas.</NOTE></L>
<L>"Trowes my kownsail in þis cas; <NOTE PLACE="foot">938 <HI REND="italic">R</HI> coun∣sail, case.</NOTE></L>
<L>For al þis werld wil þe despise, <NOTE PLACE="foot">939 <HI REND="italic">R</HI> all, world will, despyse.</NOTE></L>
<L>To trow þi whif <HI REND="italic">and</HI> leue þe wise." <MILESTONE N="940"/> <NOTE PLACE="foot">940 <HI REND="italic">R</HI> wife, wyse.</NOTE></L>
<L>Þe Emp<HI REND="italic">er</HI>owr<HI REND="italic">e</HI> said: "Þat war<HI REND="italic">e</HI> reson; <NOTE PLACE="foot">941 <HI REND="italic">MS.</HI> roson, <HI REND="italic">R</HI> Emp<HI REND="italic">er</HI>owr, war resone.</NOTE></L>
<L>I sal noght by hir kownsayl done." <NOTE PLACE="foot">942 <HI REND="italic">R</HI> sall, be, cownsail.</NOTE></L>
<L>Þe childe ogayn to p<HI REND="italic">re</HI>son es sent; <NOTE PLACE="foot">943 <HI REND="italic">R</HI> child.</NOTE></L>
<L>Þe court dep<HI REND="italic">ar</HI>tes, þe maist<HI REND="italic">er</HI> es went.</L>
</LG>
</DIV2>
<DIV2 N="3" TYPE="prologue">
<HEAD>Here Bigins þe Thrid P<HI REND="italic">ro</HI>ces. <NOTE PLACE="foot"><HI REND="italic">Heading R</HI> bigyns, thred process.</NOTE></HEAD>
<LG>
<L>When al war p<HI REND="italic">ar</HI>ted out of þat place, <MILESTONE N="945"/> <NOTE PLACE="foot">945 <HI REND="italic">R</HI> all.</NOTE></L>
<L>Þe Emp<HI REND="italic">er</HI>our<HI REND="italic">e</HI> to chamber gase. <NOTE PLACE="foot">946 <HI REND="italic">R</HI> Emp<HI REND="italic">er</HI>our, chaumbre.</NOTE></L>
<L>Þar<HI REND="italic">e</HI> he findes his lady; <NOTE PLACE="foot">947 <HI REND="italic">R</HI> fyndes.</NOTE></L>
<L>Sho sobbed <HI REND="italic">and</HI> sighed ful sarily. <NOTE PLACE="foot">948 <HI REND="italic">R</HI> Scho, syghed full saryly.</NOTE></L>
<L>"Whannow," he said, "dame, ertow wrath?" <NOTE PLACE="foot">949 <HI REND="italic">R</HI> wrathe.</NOTE></L>
<L>"Ȝa, sertes," sho sayd, <HI REND="italic">and</HI> swar<HI REND="italic">e</HI> grete ath. <MILESTONE N="950"/> <NOTE PLACE="foot">950 <HI REND="italic">R</HI> Yha, scho said, gret athe.</NOTE></L>
<L>He said: "Dame, tel me who þe greues." <NOTE PLACE="foot">951 <HI REND="italic">R</HI> tell.</NOTE></L>
<L>Sho said: "Þat lad þat ouer lang lifes, <NOTE PLACE="foot">952 <HI REND="italic">R</HI> Scho, lyfes.</NOTE></L>
<L>Þat þou calles þine owin sone. <NOTE PLACE="foot">953 <HI REND="italic">R</HI> awen.</NOTE></L>
<L>To euil ded might he be done! <NOTE PLACE="foot">954 <HI REND="italic">R</HI> euell, myght.</NOTE></L>
<L>Bot if þou of him tak vengance, <MILESTONE N="955"/> <NOTE PLACE="foot">955 <HI REND="italic">R</HI> vengaunce.</NOTE></L>
<L>Of þe sal fal swilk a chance, <NOTE PLACE="foot">956 <HI REND="italic">R</HI> On <HI REND="italic">instead of</HI> Of, sall fall, chaunce.</NOTE></L>
<L>He wil þe bring to swilk ending <NOTE PLACE="foot">957 <HI REND="italic">R</HI> will, bryng, endyng.</NOTE></L>
<L><PB N="33" REF="147"/>
Als þe wilde bar<HI REND="italic">e</HI> had with clowing." <NOTE PLACE="foot">958 <HI REND="italic">R</HI> wyld, clowyng.</NOTE></L>
<L>Þe Emp<HI REND="italic">er</HI>our<HI REND="italic">e</HI> said: "Dame, tel me mar<HI REND="italic">e,</HI> <NOTE PLACE="foot">959 <HI REND="italic">R</HI> Emp<HI REND="italic">er</HI>our, tell.</NOTE></L>
<L>How it was of þe wild bar<HI REND="italic">e.</HI>" <MILESTONE N="960"/> <NOTE PLACE="foot">960 <HI REND="italic">R</HI> wyld.</NOTE></L>
<L>"Sir," sho said, "gladly I will, <NOTE PLACE="foot">961 <HI REND="italic">R</HI> scho.</NOTE></L>
<L>Bot luke ȝe tak gude tent þartill." <NOTE PLACE="foot">962 <HI REND="italic">R</HI> yhe, gud, þare tyll.</NOTE></L>
</LG>
</DIV2>
<DIV2 N="3" TYPE="story">
<HEAD>Þe Thrid Tale Tald þe Wyfe. <NOTE PLACE="foot"><HI REND="italic">Heading R</HI> thred.</NOTE> <NOTE PLACE="marg">[Story III. Aper.]</NOTE></HEAD>
<LG>
<L>"Sir, a litel her<HI REND="italic">e</HI> by west <NOTE PLACE="foot">963 <HI REND="italic">R</HI> lytell, bi.</NOTE></L>
<L>Was su<HI REND="italic">m</HI>time a faire forest. <NOTE PLACE="foot">964 <HI REND="italic">R</HI> som tyme, fair.</NOTE></L>
<L>A wilde bar<HI REND="italic">e</HI> was bred þarin <MILESTONE N="965"/> <NOTE PLACE="foot">965 <HI REND="italic">R</HI> wild, þare ine.</NOTE></L>
<L>Fra a gryse til a grete swyn. <NOTE PLACE="foot">966 <HI REND="italic">R</HI> gryss tyll, gret swyne.</NOTE></L>
<L>Na man dorst walk in þat forest <NOTE PLACE="foot">967 <HI REND="italic">R</HI> No, durst, foreste.</NOTE></L>
<L>For ferdnes of þat wilde beste. <NOTE PLACE="foot">968 <HI REND="italic">R</HI> wild.</NOTE></L>
<L>In middes þe forest was a playn; <NOTE PLACE="foot">969 <HI REND="italic">R</HI> myddes, playne.</NOTE></L>
<L>Þar<HI REND="italic">e</HI> stode a tre of hawes sertayn; <MILESTONE N="970"/> <NOTE PLACE="foot">970 <HI REND="italic">R</HI> sertayne.</NOTE></L>
<L>Fair<HI REND="italic">e and</HI> rede <HI REND="italic">and</HI> ripe þai war<HI REND="italic">e.</HI> <NOTE PLACE="foot">971 <HI REND="italic">R</HI> ffair, rype.</NOTE></L>
<L>Þeder was wont þe wilde bar<HI REND="italic">e;</HI> <NOTE PLACE="foot">972 <HI REND="italic">R</HI> þider, wyld.</NOTE></L>
<L>Ilka day he went þartill, <NOTE PLACE="foot">973 <HI REND="italic">R</HI> þare tyll.</NOTE></L>
<L>Vnder þe tre to ete his fill. <MILESTONE N="30 d"/> <NOTE PLACE="foot">974 <HI REND="italic">R</HI> ett, fyll.</NOTE></L>
<L>"Bifel þus in þat somer tide, <MILESTONE N="975"/> <NOTE PLACE="foot">975 <HI REND="italic">R</HI> Bi fell, tyde.</NOTE></L>
<L>A hird ȝemed bestes þar biside; <NOTE PLACE="foot">976 <HI REND="italic">R</HI> hyrd yhemed, þare bi syde.</NOTE></L>
<L>A beste fra him was raiked oway. <NOTE PLACE="foot">977 <HI REND="italic">R</HI> fro, rayked.</NOTE></L>
<L>He went to seke it al a day, <NOTE PLACE="foot">978 <HI REND="italic">R</HI> all.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> by þis tre of hawes he come. <NOTE PLACE="foot">979 <HI REND="italic">R</HI> bi.</NOTE></L>
<L>Of þam he toke, for he had tome; <MILESTONE N="980"/></L>
<L>In his hode he gederd þar<HI REND="italic">e;</HI></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> in þat cu<HI REND="italic">m</HI>es þe wilde bar<HI REND="italic">e.</HI> <NOTE PLACE="foot">982 <HI REND="italic">R</HI> comes, wild.</NOTE></L>
<L>When þe hird hi<HI REND="italic">m</HI> saw, he was ful rad; <NOTE PLACE="foot">983 <HI REND="italic">R</HI> hyrd, full.</NOTE></L>
<L>He might noght fle, so was he stad; <NOTE PLACE="foot">984 <HI REND="italic">R</HI> myght.</NOTE></L>
<L><PB N="34" REF="148"/>
Into þe tre he clymbes on high, <MILESTONE N="985"/> <NOTE PLACE="foot">985 <HI REND="italic">R</HI> klymbes, hegh.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> þe bar<HI REND="italic">e</HI> þan come him negh.</L>
<L>Hawes findes he ferly fone <NOTE PLACE="foot">987 <HI REND="italic">R</HI> fyndes.</NOTE></L>
<L>Forby he was won to done; <NOTE PLACE="foot">988 <HI REND="italic">R</HI> ffor bi.</NOTE></L>
<L>He loked vp <HI REND="italic">and</HI> saw þe hird; <NOTE PLACE="foot">989 <HI REND="italic">R</HI> luked, hyrd.</NOTE></L>
<L>Stil he sat <HI REND="italic">and</HI> noght he stird. <MILESTONE N="990"/> <NOTE PLACE="foot">990 <HI REND="italic">R</HI> Styll, satt, styrd.</NOTE></L>
<L>"Þe bar<HI REND="italic">e</HI> for tene þan whet his tuskes,</L>
<L><HI REND="italic">And</HI> wrot þe erth vp al in buskes; <NOTE PLACE="foot">992 <HI REND="italic">R</HI> wrott, all.</NOTE></L>
<L>Out of his mowth þe fame was white.</L>
<L>Vnto þe tre fast gan he smite; <NOTE PLACE="foot">994 <HI REND="italic">R</HI> smyte.</NOTE></L>
<L>Þe tre wagged als it wald fall; <MILESTONE N="995"/></L>
<L>Þan was þe hirdman ferd at all. <NOTE PLACE="foot">996 <HI REND="italic">R</HI> hyrd man.</NOTE></L>
<L>Bot sone he fand a medcine gode: <NOTE PLACE="foot">997 <HI REND="italic">R</HI> medsyn gude.</NOTE></L>
<L>His hand he put tite in his hode, <NOTE PLACE="foot">998 <HI REND="italic">R</HI> tyte.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> kastes down fast of þe hawes. <NOTE PLACE="foot">999 <HI REND="italic">R</HI> doune.</NOTE></L>
<L>Þan þe bar<HI REND="italic">e</HI> on þe grund gnawes; <MILESTONE N="1000"/> <NOTE PLACE="foot">1000 <HI REND="italic">R</HI> ground.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> when his wambe was filled wele, <NOTE PLACE="foot">1001 <HI REND="italic">R</HI> wamb, fyld.</NOTE></L>
<L>On his knese þan gan he knele.</L>
<L><HI REND="italic">And</HI> son p<HI REND="italic">er</HI>cayued þe hirdman <NOTE PLACE="foot">1003 <HI REND="italic">R</HI> sone p<HI REND="italic">er</HI>sayued, hyrd man.</NOTE></L>
<L>Þat þe bar<HI REND="italic">e</HI> to fall bygan; <NOTE PLACE="foot">1004 <HI REND="italic">R</HI> bi gan.</NOTE></L>
<L>He castes him down hawes inogh, <MILESTONE N="1005"/> <NOTE PLACE="foot">1005 <HI REND="italic">R</HI> kastes, doune.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> cu<HI REND="italic">m</HI>es hi<HI REND="italic">m</HI>self down by a bogh. <NOTE PLACE="foot">1006 <HI REND="italic">R</HI> comes, doune bi.</NOTE></L>
<L>By þe left hand he hinges þar<HI REND="italic">e,</HI> <NOTE PLACE="foot">1007 <HI REND="italic">R</HI> Bi, hynges.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> with þe right hand he clowes þe bar<HI REND="italic">e.</HI> <NOTE PLACE="foot">1008 <HI REND="italic">R</HI> ryght, klowes, <HI REND="italic">R om.</HI> hand.</NOTE></L>
<L>Fast he rubed him on þe rig, <NOTE PLACE="foot">1009 <HI REND="italic">R</HI> rubbed, ryg.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> þe bare bigins to lyg. <MILESTONE N="1010"/> <NOTE PLACE="foot">1010 <HI REND="italic">R</HI> bi gyns.</NOTE></L>
<L>"Seþin he clowed him on þe wambe, <NOTE PLACE="foot">1011 <HI REND="italic">R</HI> Sithen.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> he lay doun meke als a lambe; <NOTE PLACE="foot">1012 <HI REND="italic">R</HI> doune.</NOTE></L>
<L>He closed his yen als he wald slepe, <NOTE PLACE="foot">1013 <HI REND="italic">R</HI> eghen.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> þe hird þan toke gude kepe: <NOTE PLACE="foot">1014 <HI REND="italic">R</HI> hyrd, gud.</NOTE></L>
<L>Preuely he drogh his knife, <MILESTONE N="1015"/> <NOTE PLACE="foot">1015 <HI REND="italic">R</HI> knyfe.</NOTE></L>
<L><PB N="35" REF="149"/>
<HI REND="italic">And</HI> reft þe wilde bar<HI REND="italic">e</HI> his life. <NOTE PLACE="foot">1016 <HI REND="italic">R</HI> wild, lyfe.</NOTE></L>
<L>Al if he wild <HI REND="italic">and</HI> wighter war<HI REND="italic">e,</HI> <NOTE PLACE="foot">1017 <HI REND="italic">R</HI> All, wyld.</NOTE></L>
<L>Þe hirdman þus has slane þe bar<HI REND="italic">e;</HI> <NOTE PLACE="foot">1018 <HI REND="italic">R</HI> hyrd man.</NOTE></L>
<L>He lete him ly <HI REND="italic">and</HI> went his way.</L>
<L>Sir Emp<HI REND="italic">er</HI>our<HI REND="italic">e,</HI> by þe I say, <MILESTONE N="1020"/> <NOTE PLACE="foot">1020 <HI REND="italic">R</HI> Emp<HI REND="italic">er</HI>our.</NOTE></L>
<L>Þou ert þe bar<HI REND="italic">e,</HI> þe maist<HI REND="italic">er</HI>s þe clowes; <MILESTONE N="31 a"/></L>
<L>With þair<HI REND="italic">e</HI> fals tales, þat þou trowes, <NOTE PLACE="foot">1022 <HI REND="italic">R</HI> þair.</NOTE></L>
<L>Þai sal so counsail þe <HI REND="italic">and</HI> rede <NOTE PLACE="foot">1023 <HI REND="italic">R</HI> sall.</NOTE></L>
<L>Til þai haue broght þe to þi ded." <NOTE PLACE="foot">1024 <HI REND="italic">R</HI> Till, dede.</NOTE></L>
<L>He said: "I wate by wham þou menes, <MILESTONE N="1025"/> <NOTE PLACE="foot">1025 <HI REND="italic">R</HI> be.</NOTE></L>
<L>Bot it sal noght be als þou wenes; <NOTE PLACE="foot">1026 <HI REND="italic">R</HI> sall.</NOTE></L>
<L>For sertes, dame, arly tomorow <NOTE PLACE="foot">1027 <HI REND="italic">R</HI> arely.</NOTE></L>
<L>Sal my son be ded, with sorow!" <NOTE PLACE="foot">1028 <HI REND="italic">R</HI> Sall.</NOTE></L>
<L>"Sir," sho said, "þan dose þou right." <NOTE PLACE="foot">1029 <HI REND="italic">R</HI> scho, ryght.</NOTE></L>
<L>Þus þai passed ouer þat night, <MILESTONE N="1030"/> <NOTE PLACE="foot">1030 <HI REND="italic">R</HI> nyght.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> sleped till þe dai gan spring. <NOTE PLACE="foot">1031 <HI REND="italic">R</HI> tyll, day, spryng.</NOTE></L>
<L>Þe thrid tale þus mase ending. <NOTE PLACE="foot">1032 <HI REND="italic">R</HI> thred, endyng.</NOTE></L>
</LG>
</DIV2>
<DIV2 N="4" TYPE="prologue">
<HEAD>Here Bygyns þe <HI REND="italic">Ferth</HI> P<HI REND="italic">ro</HI>ces. <NOTE PLACE="foot"><HI REND="italic">Heading MS.</HI> iiii., <HI REND="italic">R</HI> bigyns, process.</NOTE></HEAD>
<LG>
<L>Þe day es cu<HI REND="italic">m</HI>en, þe night es gane; <NOTE PLACE="foot">1033 <HI REND="italic">R</HI> þ <HI REND="italic">of</HI> þe <HI REND="italic">illegible,</HI> comen, nyght.</NOTE></L>
<L>Þe Emp<HI REND="italic">er</HI>our<HI REND="italic">e</HI> rase sone onane. <NOTE PLACE="foot">1034 <HI REND="italic">R</HI> Emp<HI REND="italic">er</HI>our rayse.</NOTE></L>
<L>Þai opind ȝates of þe palays, <MILESTONE N="1035"/> <NOTE PLACE="foot">1035 <HI REND="italic">R</HI> opend yhates.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> in come knightes <HI REND="italic">and</HI> buriase. <NOTE PLACE="foot">1036 <HI REND="italic">R</HI> knyghtes.</NOTE></L>
<L>When þai war cu<HI REND="italic">m</HI>en into þe tour<HI REND="italic">e,</HI> <NOTE PLACE="foot">1037 <HI REND="italic">R</HI> comen.</NOTE></L>
<L>Omang þam come þe Emp<HI REND="italic">er</HI>owr<HI REND="italic">e.</HI> <NOTE PLACE="foot">1038 <HI REND="italic">R</HI> Emp<HI REND="italic">er</HI>oure.</NOTE></L>
<L>His turmentour<HI REND="italic">e</HI> sone gert he call,</L>
<L>Bad bring his son<HI REND="italic">e</HI> forth into hall; <MILESTONE N="1040"/> <NOTE PLACE="foot">1040 <HI REND="italic">R</HI> bryng, furth into þe hall.</NOTE></L>
<L>He did his lordes biding biliue. <NOTE PLACE="foot">1041 <HI REND="italic">R</HI> dyd, bydyng bi lyue.</NOTE></L>
<L>Omang þam þan was mekil striue; <NOTE PLACE="foot">1042 <HI REND="italic">R</HI> mykell stryue.</NOTE></L>
<L><PB N="36" REF="150"/>
For þe Emp<HI REND="italic">er</HI>our<HI REND="italic">e</HI> was so boun <NOTE PLACE="foot">1043 <HI REND="italic">R</HI> boune.</NOTE></L>
<L>To sla his son ogayns resoun; <NOTE PLACE="foot">1044 <HI REND="italic">R</HI> resoune.</NOTE></L>
<L>He wald spar<HI REND="italic">e</HI> him for nothing, <MILESTONE N="1045"/></L>
<L>Bot gert do of al his clething, <NOTE PLACE="foot">1046 <HI REND="italic">R</HI> all.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> bad þam bete him in þat tide <NOTE PLACE="foot">1047 <HI REND="italic">R</HI> tyde.</NOTE></L>
<L>Til blode brast out on ilka side. <NOTE PLACE="foot">1048 <HI REND="italic">R</HI> Till, syde.</NOTE></L>
<L>He bad, when he was sogat bet, <NOTE PLACE="foot">1049 <HI REND="italic">R</HI> so gate bett.</NOTE></L>
<L>Þai sold him hang on a gebet, <MILESTONE N="1050"/> <NOTE PLACE="foot">1050 <HI REND="italic">R</HI> suld, gebett.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> þat þai sold let for nothing. <NOTE PLACE="foot">1051 <HI REND="italic">R</HI> at <HI REND="italic">instead of</HI> þat, suld lett.</NOTE></L>
<L>Þan led þai him forth for to hing. <NOTE PLACE="foot">1052 <HI REND="italic">R</HI> furth, hyng.</NOTE></L>
<L>Þai led him thurgh þat riche cete; <NOTE PLACE="foot">1053 <HI REND="italic">R</HI> ryche.</NOTE></L>
<L>Of his pain was grete pete. <NOTE PLACE="foot">1054 <HI REND="italic">R</HI> payn, gret.</NOTE></L>
<L>Mani men of grete renown <MILESTONE N="1055"/> <NOTE PLACE="foot">1055 <HI REND="italic">R</HI> Many, gret renoune.</NOTE></L>
<L>Folowd him out of þe toun; <NOTE PLACE="foot">1056 <HI REND="italic">R</HI> toune.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> al þai made grete noys <HI REND="italic">and</HI> cri, <NOTE PLACE="foot">1057 <HI REND="italic">R</HI> all, gret, cry.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> said with wrang þat he sold dy. <NOTE PLACE="foot">1058 <HI REND="italic">R</HI> suld.</NOTE></L>
<L>And right omang þam in þe p<HI REND="italic">re</HI>se <NOTE PLACE="foot">1059 <HI REND="italic">R</HI> ryght.</NOTE></L>
<L>Come ridand Maist<HI REND="italic">er</HI> Anxilles, <MILESTONE N="1060"/> <NOTE PLACE="foot">1060 <HI REND="italic">R</HI> rydeand.</NOTE></L>
<L>Þat an of his Seuyn Maist<HI REND="italic">er</HI>s was; <NOTE PLACE="foot">1061 <HI REND="italic">R</HI> ane, seuen.</NOTE></L>
<L>For his decipil he said "Allas!" <NOTE PLACE="foot">1062 <HI REND="italic">R</HI> disciple.</NOTE></L>
<L>Þe puple cried to him in fer<HI REND="italic">e:</HI> <NOTE PLACE="foot">1063 <HI REND="italic">R</HI> pople cryed.</NOTE></L>
<L>"Maister, help now þi scolere."</L>
<L>Þe maist<HI REND="italic">er</HI> rides fast fra þam all, <MILESTONE N="1065"/> <NOTE PLACE="foot">1065 <HI REND="italic">R</HI> rydes.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> hies to þe Emp<HI REND="italic">er</HI>owres hall. <MILESTONE N="31 b"/> <NOTE PLACE="foot">1066 <HI REND="italic">R</HI> hyes fast to þe emp<HI REND="italic">er</HI>ours.</NOTE></L>
<L>Þar<HI REND="italic">e</HI> he findes þe Emp<HI REND="italic">er</HI>owr<HI REND="italic">e;</HI> <NOTE PLACE="foot">1067 <HI REND="italic">R</HI> fyndes, Emp<HI REND="italic">er</HI>oure.</NOTE></L>
<L>He gretes him with grete honowr<HI REND="italic">e.</HI> <NOTE PLACE="foot">1068 <HI REND="italic">R</HI> gret honoure.</NOTE></L>
<L>Þe Emp<HI REND="italic">er</HI>our<HI REND="italic">e</HI> answers with ill, <NOTE PLACE="foot">1069 <HI REND="italic">R</HI> Emp<HI REND="italic">er</HI>our.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> þus he said þe mayster vntill: <MILESTONE N="1070"/> <NOTE PLACE="foot">1070 <HI REND="italic">R</HI> sayd, maister vntyll.</NOTE></L>
<L>"Mekil mawgre mot þou haue <NOTE PLACE="foot">1071 <HI REND="italic">R</HI> Mykell.</NOTE></L>
<L>For þe teching of my knaue; <NOTE PLACE="foot">1072 <HI REND="italic">R</HI> techyng.</NOTE></L>
<L><PB N="37" REF="151"/>
Ȝe haue serued litil mede, <NOTE PLACE="foot">1073 <HI REND="italic">R</HI> Yhe, lytell.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> so sal ȝe haue for ȝowr<HI REND="italic">e</HI> dede." <NOTE PLACE="foot">1074 <HI REND="italic">R</HI> sall yhe, yho<HI REND="italic">ur.</HI></NOTE></L>
<L>Þe maist<HI REND="italic">er</HI> said: "Emp<HI REND="italic">er</HI>our<HI REND="italic">e</HI> of prise, <MILESTONE N="1075"/> <NOTE PLACE="foot">1075 <HI REND="italic">R</HI> Emp<HI REND="italic">er</HI>our, pryse.</NOTE></L>
<L>Ȝe war won to be war <HI REND="italic">and</HI> wise; <NOTE PLACE="foot">1076 <HI REND="italic">R</HI> Yhe, wyse.</NOTE></L>
<L>Nowþer sold ȝe bete ne ban <NOTE PLACE="foot">1077 <HI REND="italic">R</HI> Nouther suld yhe.</NOTE></L>
<L>For þe wordes of a woman;</L>
<L>For wemen wil be ligh[t]ly wrath, <NOTE PLACE="foot">1079 <HI REND="italic">MS.</HI> lighly, <HI REND="italic">R</HI> will, lyghtly wrathe.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> cownsail comu<HI REND="italic">n</HI>ly to skath. <MILESTONE N="1080"/> <NOTE PLACE="foot">1080 <HI REND="italic">R</HI> counsail comonly, skathe.</NOTE></L>
<L>Ȝe sold noght sla ȝowre son forthi, <NOTE PLACE="foot">1081 <HI REND="italic">R</HI> Yhe suld, yho<HI REND="italic">ur.</HI></NOTE></L>
<L>Bot if ȝe wist he war worthi. <NOTE PLACE="foot">1082 <HI REND="italic">R</HI> yhe, worthy.</NOTE></L>
<L>If ȝe him sla <HI REND="italic">and</HI> vs al seuyn, <NOTE PLACE="foot">1083 <HI REND="italic">R</HI> yhe, all seuen.</NOTE></L>
<L>I pray to Ih<HI REND="italic">es</HI>u Crist in heuyn <NOTE PLACE="foot">1084 <HI REND="italic">R</HI> heuen.</NOTE></L>
<L>Þat vnto ȝow mot fal slike case <MILESTONE N="1085"/> <NOTE PLACE="foot">1085 <HI REND="italic">R</HI> yhow, fall slyke.</NOTE></L>
<L>Als did to Maist<HI REND="italic">er</HI> Ypocrase, <NOTE PLACE="foot">1086 <HI REND="italic">R</HI> dyd.</NOTE></L>
<L>Þat slogh his neuow for his lar<HI REND="italic">e.</HI>"</L>
<L>Þe Emp<HI REND="italic">er</HI>our<HI REND="italic">e</HI> said: "Tel me mar<HI REND="italic">e.</HI>" <NOTE PLACE="foot">1088 <HI REND="italic">R</HI> Emp<HI REND="italic">er</HI>our, sir tell.</NOTE></L>
<L>Þe maist<HI REND="italic">er</HI> answerd wordes milde: <NOTE PLACE="foot">1089 <HI REND="italic">R</HI> myld.</NOTE></L>
<L>"Sir, <HI REND="italic">and</HI> þou wil saue þi childe, <MILESTONE N="1090"/> <NOTE PLACE="foot">1090 <HI REND="italic">R</HI> will, child.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> gif him respite al þis day, <NOTE PLACE="foot">1091 <HI REND="italic">R</HI> gyf, respyte all.</NOTE></L>
<L>Þan þe soth I sal þe say <NOTE PLACE="foot">1092 <HI REND="italic">R</HI> sall.</NOTE></L>
<L>Of Ypocras <HI REND="italic">and</HI> his neuow." <NOTE PLACE="foot">1093 <HI REND="italic">R</HI> Ypocrase.</NOTE></L>
<L>Þe Emp<HI REND="italic">er</HI>our<HI REND="italic">e</HI> said: "I grant hi<HI REND="italic">m</HI> trew." <NOTE PLACE="foot">1094 <HI REND="italic">R</HI> Emp<HI REND="italic">er</HI>our, g<HI REND="italic">ra</HI>unt.</NOTE></L>
<L>Eft<HI REND="italic">er</HI> þe childe sone war þai boun, <MILESTONE N="1095"/> <NOTE PLACE="foot">1095 <HI REND="italic">R</HI> boune.</NOTE></L>
<L>To put him ogayn to presown. <NOTE PLACE="foot">1096 <HI REND="italic">R</HI> ogayne, p<HI REND="italic">re</HI>soune.</NOTE></L>
<L>Bot first þai broght him to þe towr<HI REND="italic">e,</HI> <NOTE PLACE="foot">1097 <HI REND="italic">R</HI> trowr.</NOTE></L>
<L>Bifor<HI REND="italic">e</HI> his fader, þe Emp<HI REND="italic">er</HI>owr<HI REND="italic">e.</HI> <NOTE PLACE="foot">1098 <HI REND="italic">R</HI> Bi for, Emp<HI REND="italic">er</HI>oure.</NOTE></L>
<L>Þar<HI REND="italic">e</HI> gederd al þe cownsail hale, <NOTE PLACE="foot">1099 <HI REND="italic">R</HI> all, counsail.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> þe maist<HI REND="italic">er</HI> bigan hys tale. <MILESTONE N="1100"/> <NOTE PLACE="foot">1100 <HI REND="italic">R</HI> his.</NOTE></L>
</LG>
</DIV2>
<DIV2 N="4" TYPE="story">
<PB N="38" REF="152"/>
<HEAD>Þe Ferth Tale Sayd Mayst<HI REND="italic">er</HI> Anxilles. <NOTE PLACE="marg">[Story IV. Medicus.]</NOTE></HEAD>
<LG>
<L>"Syr," he said, "somtym it was <NOTE PLACE="foot">1101 <HI REND="italic">R</HI> Sir, sayd som tyme.</NOTE></L>
<L>A grete clerk þat hight Ypoc<HI REND="italic">ra</HI>s. <NOTE PLACE="foot">1102 <HI REND="italic">R</HI> gret, ypocrase.</NOTE></L>
<L>Of sotelte might none be slike, <NOTE PLACE="foot">1103 <HI REND="italic">R</HI> myght, slyke.</NOTE></L>
<L>Ne of lechecraft was none him like. <NOTE PLACE="foot">1104 <HI REND="italic">R</HI> lyke.</NOTE></L>
<L>With him was dweland his neuow <MILESTONE N="1105"/> <NOTE PLACE="foot">1105 <HI REND="italic">R</HI> dwelland.</NOTE></L>
<L>For to ler<HI REND="italic">e</HI> of his vertu. <NOTE PLACE="foot">1106 <HI REND="italic">R</HI> vertow.</NOTE></L>
<L>Þe childe was ful sharp of wit; <NOTE PLACE="foot">1107 <HI REND="italic">R</HI> child, full scharp, witt.</NOTE></L>
<L>Al þat he saw sone lerid he it. <NOTE PLACE="foot">1108 <HI REND="italic">R</HI> All, lered.</NOTE></L>
<L>Ypocrase p<HI REND="italic">er</HI>cayued hys lar<HI REND="italic">e,</HI> <NOTE PLACE="foot">1109 <HI REND="italic">R</HI> persayued his.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> thoght he wald shew him na mar<HI REND="italic">e;</HI> <MILESTONE N="1110"/> <NOTE PLACE="foot">1110 <HI REND="italic">R</HI> schew, no.</NOTE></L>
<L>For wele he trowed, on euyn <HI REND="italic">and</HI> morn, <MILESTONE N="31 c"/> <NOTE PLACE="foot">1111 <HI REND="italic">R</HI> euen, morne.</NOTE></L>
<L>Þat þe childe sold pas him byforn. <NOTE PLACE="foot">1112 <HI REND="italic">R</HI> child suld, bi forne.</NOTE></L>
<L>Þe child p<HI REND="italic">er</HI>cayued his emes will, <NOTE PLACE="foot">1113 <HI REND="italic">R</HI> chyld p<HI REND="italic">er</HI>sayued.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> wroght al p<HI REND="italic">re</HI>uely <HI REND="italic">and</HI> styll, <NOTE PLACE="foot">1114 <HI REND="italic">R</HI> all.</NOTE></L>
<L>Vntil he kowth al þe maistri; <MILESTONE N="1115"/> <NOTE PLACE="foot">1115 <HI REND="italic">R</HI> vn tyll, couth all, maistry.</NOTE></L>
<L>Ypoc<HI REND="italic">ra</HI>s was ful wrath forþi. <NOTE PLACE="foot">1116 Ipocrase, Ipo∣crase, full.</NOTE></L>
<L>"In þat time bifel þis thing: <NOTE PLACE="foot">1117 <HI REND="italic">R</HI> tyme be fell.</NOTE></L>
<L>Of Hungery þe riche king <NOTE PLACE="foot">1118 <HI REND="italic">R</HI> ryche kyng.</NOTE></L>
<L>Had a son þat ful seke was, <NOTE PLACE="foot">1119 <HI REND="italic">R</HI> full.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> he sent eft<HI REND="italic">er</HI> Maist<HI REND="italic">er</HI> Ypocras, <MILESTONE N="1120"/> <NOTE PLACE="foot">1120 <HI REND="italic">R om.</HI> he <HI REND="italic">(perhaps an erasure),</HI> ypocrase.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> had him com his son to hele,</L>
<L><HI REND="italic">And</HI> he sold gif him florines fele. <NOTE PLACE="foot">1122 <HI REND="italic">R</HI> suld gyf, florance.</NOTE></L>
<L>Ypocras thoght lath to gane; <NOTE PLACE="foot">1123 <HI REND="italic">R</HI> Ypocrase, lathe.</NOTE></L>
<L>He calles his neuow sone onane,</L>
<L><HI REND="italic">And</HI> bides him wend vnto þat land <MILESTONE N="1125"/> <NOTE PLACE="foot">1125 <HI REND="italic">R</HI> byddes.</NOTE></L>
<L>To tak þe king son vnder hand: <NOTE PLACE="foot">1126 <HI REND="italic">R</HI> kyng.</NOTE></L>
<L>'If þou can do him no medcine, <NOTE PLACE="foot">1127 <HI REND="italic">R</HI> kan, medcyne.</NOTE></L>
<L><PB N="39" REF="153"/>
Þan sal I send hi<HI REND="italic">m</HI> som of myne.' <NOTE PLACE="foot">1128 <HI REND="italic">R</HI> sall.</NOTE></L>
<L>Þai ordand þe childe a gude palfray;</L>
<L>On he strides <HI REND="italic">and</HI> wendes his way. <MILESTONE N="1130"/> <NOTE PLACE="foot">1130 <HI REND="italic">R</HI> A<HI REND="italic">n</HI>d on, strydes.</NOTE></L>
<L>Wen he was cu<HI REND="italic">m</HI>en bifor<HI REND="italic">e</HI> þe king, <NOTE PLACE="foot">1131 <HI REND="italic">R</HI> When, comen bi for, kyng.</NOTE></L>
<L>Vnto his son he gan him bring; <NOTE PLACE="foot">1132 <HI REND="italic">R</HI> bryng.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> sone when þat he saw þe childe, <NOTE PLACE="foot">1133 <HI REND="italic">R</HI> child.</NOTE></L>
<L>He spak vnto him wordes milde. <NOTE PLACE="foot">1134 <HI REND="italic">R</HI> myld.</NOTE></L>
<L>He tastes þe child syn <HI REND="italic">and</HI> vayne, <MILESTONE N="1135"/></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> says he suffers mekil payne. <NOTE PLACE="foot">1136 <HI REND="italic">R</HI> suffirs mikell.</NOTE></L>
<L>"Þan þe leche askes a glas; <NOTE PLACE="foot">1138 <HI REND="italic">R</HI> Ane vrynall.</NOTE></L>
<L>An vrinal sone broght him was.</L>
<L>Þe child made wat<HI REND="italic">er</HI> als þai hi<HI REND="italic">m</HI> kend;</L>
<L>Þe leche loked what might hi<HI REND="italic">m</HI> mend. <MILESTONE N="1140"/> <NOTE PLACE="foot">1140 <HI REND="italic">R</HI> luked.</NOTE></L>
<L>In þe wat<HI REND="italic">er</HI> he saw, sanz fail, <NOTE PLACE="foot">1141 <HI REND="italic">R</HI> fayle.</NOTE></L>
<L>Þe child was geten out of sposail. <NOTE PLACE="foot">1142 <HI REND="italic">R</HI> sposaile.</NOTE></L>
<L>Vnto him þan he cald þe quene,</L>
<L><HI REND="italic">And</HI> said: 'Madame, tel vs bitwene <NOTE PLACE="foot">1144 <HI REND="italic">R</HI> tell.</NOTE></L>
<L>Wha has getin þis child of þe; <MILESTONE N="1145"/> <NOTE PLACE="foot">1145 <HI REND="italic">R</HI> geten, chid.</NOTE></L>
<L>On al maner<HI REND="italic">e</HI> wit bus me.' <NOTE PLACE="foot">1146 <HI REND="italic">R</HI> all, witt.</NOTE></L>
<L>Sho said: 'Nane oþer bot þe king.' <NOTE PLACE="foot">1147 <HI REND="italic">R</HI> Scho, none, kyng.</NOTE></L>
<L>'Madame,' he said, 'þat es gabi<HI REND="italic">n</HI>g; <NOTE PLACE="foot">1148 <HI REND="italic">R</HI> gabyng.</NOTE></L>
<L>He was neuer cu<HI REND="italic">m</HI>en of kynges strene.' <NOTE PLACE="foot">1149 <HI REND="italic">R</HI> comen.</NOTE></L>
<L>Sho said: 'Lat al slike wordes bene, <MILESTONE N="1150"/></L>
<L>Or sertes I sal ger bete þe so <NOTE PLACE="foot">1151 <HI REND="italic">R</HI> sall, <HI REND="italic">MS.</HI> þe <HI REND="italic">above line (pale, perhaps a later hand).</HI></NOTE></L>
<L>Þat þou sal neuer ride ne go.' <NOTE PLACE="foot">1152 <HI REND="italic">R</HI> sall, ryde.</NOTE></L>
<L>"'Madame,' he said, 'so mot I the,</L>
<L>So may noght þi son heled be;</L>
<L>Þu most tel me al þe case <MILESTONE N="1155"/> <NOTE PLACE="foot">1155 <HI REND="italic">R</HI> tell, all.</NOTE></L>
<L>How þat þis childe getin was. <NOTE PLACE="foot">1156 <HI REND="italic">R</HI> child geten wase.</NOTE></L>
<L>Sertes, dame, it most be so,</L>
<L>Or els þi son sal neuer go. <MILESTONE N="31 d"/> <NOTE PLACE="foot">1158 <HI REND="italic">R</HI> sall.</NOTE></L>
<L><PB N="40" REF="154"/>
I mai do þi childe na bote <NOTE PLACE="foot">1159 <HI REND="italic">R</HI> may, child no.</NOTE></L>
<L>Bot if þou tel me crop <HI REND="italic">and</HI> rote.' <MILESTONE N="1160"/> <NOTE PLACE="foot">1160 <HI REND="italic">R</HI> tell, cropp.</NOTE></L>
<L>"Þe quene said: 'Sen it most be so,</L>
<L>Þou most tel it til na mo; <NOTE PLACE="foot">1162 <HI REND="italic">R</HI> tell, to no.</NOTE></L>
<L>For <HI REND="italic">and</HI> my kounsail war vndone, <NOTE PLACE="foot">1163 <HI REND="italic">R</HI> counsail.</NOTE></L>
<L>Sertes I mund be shent ful sone.' <NOTE PLACE="foot">1164 <HI REND="italic">R</HI> mond, schent full.</NOTE></L>
<L>'Dame, by ded þat I sal degh, <MILESTONE N="1165"/> <NOTE PLACE="foot">1165 <HI REND="italic">R</HI> bi þe ded, sall.</NOTE></L>
<L>I sal neuer mor<HI REND="italic">e</HI> þe wregh.' <NOTE PLACE="foot">1166 <HI REND="italic">R</HI> sall.</NOTE></L>
<L>'Sir,' sho said, 'so it bifell, <NOTE PLACE="foot">1167 <HI REND="italic">R</HI> scho.</NOTE></L>
<L>Þis es þe twe[l]ft ȝere in Auerell, <NOTE PLACE="foot">1168 <HI REND="italic">MS.</HI> tweft, <HI REND="italic">R</HI> yhere.</NOTE></L>
<L>Þe Eril of Nauern hider gan ride, <NOTE PLACE="foot">1169 <HI REND="italic">R</HI> Erell, hyd<HI REND="italic">er,</HI> ryde.</NOTE></L>
<L>With mani knightes <HI REND="italic">and</HI> mekil pride, <MILESTONE N="1170"/> <NOTE PLACE="foot">1170 <HI REND="italic">R</HI> many knyghtes, mykell pryde.</NOTE></L>
<L>With my lord him for to play;</L>
<L><HI REND="italic">And</HI> her<HI REND="italic">e</HI> he dwelled moni a day. <NOTE PLACE="foot">1172 <HI REND="italic">R</HI> many.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> sone bigan I him to loue</L>
<L>Mor<HI REND="italic">e</HI> þan ani þe erth oboue; <NOTE PLACE="foot">1174 <HI REND="italic">R</HI> any.</NOTE></L>
<L>For grete luf <HI REND="italic">and</HI> for gude drewri, <MILESTONE N="1175"/> <NOTE PLACE="foot">1175 <HI REND="italic">R</HI> gret, gud drewry.</NOTE></L>
<L>I let þe Erl so lig me by. <NOTE PLACE="foot">1176 <HI REND="italic">R</HI> lete, Erell, lyg.</NOTE></L>
<L>Þusgat was þis ilk child getin; <NOTE PLACE="foot">1177 <HI REND="italic">R</HI> þusgate, geten.</NOTE></L>
<L>Bot I prai þe þat no man weten.' <NOTE PLACE="foot">1178 <HI REND="italic">R</HI> p<HI REND="italic">ra</HI>y, wyten.</NOTE></L>
<L>"'Nai, dame,' he said, 'bot wiltou her<HI REND="italic">e?</HI> <NOTE PLACE="foot">1179 <HI REND="italic">R</HI> Nay, sayd, will þou.</NOTE></L>
<L>For þe child was geten on þis maner<HI REND="italic">e,</HI> <MILESTONE N="1180"/></L>
<L>To medcin bus him drink <HI REND="italic">and</HI> ete <NOTE PLACE="foot">1181 <HI REND="italic">R</HI> medcyn, drynk.</NOTE></L>
<L>Cont<HI REND="italic">ra</HI>riouse drink, co<HI REND="italic">n</HI>trarius mete; <NOTE PLACE="foot">1182 <HI REND="italic">R</HI> Contrarius drynk.</NOTE></L>
<L>Him bihoues on þis wise do:</L>
<L>Ete beres fless <HI REND="italic">and</HI> drink þe bro.' <NOTE PLACE="foot">1184 <HI REND="italic">R</HI> Ette, flessch, drynk.</NOTE></L>
<L>Þai toke a ber<HI REND="italic">e</HI> þar<HI REND="italic">e</HI> in þe town, <MILESTONE N="1185"/></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> sethed it in a kalderowne. <NOTE PLACE="foot">1186 <HI REND="italic">R</HI> kalderoune.</NOTE></L>
<L>Þai gaf þe childe þar<HI REND="italic">e</HI>of to ete, <NOTE PLACE="foot">1186 <HI REND="italic">R</HI> kalderoune.</NOTE></L>
<L>Ilk day omang his oþer mete. <NOTE PLACE="foot">1187 <HI REND="italic">R</HI> child.</NOTE></L>
<L><PB N="41" REF="155"/>
Þe bro he drank also with wyne,</L>
<L><HI REND="italic">And</HI> sone amended bi þis medcine. <MILESTONE N="1190"/> <NOTE PLACE="foot">1190 <HI REND="italic">R</HI> medcyne.</NOTE></L>
<L>When he was warist fair<HI REND="italic">e and</HI> wele, <NOTE PLACE="foot">1191 <HI REND="italic">R</HI> waryst fair.</NOTE></L>
<L>Þe king gaf him mani fair<HI REND="italic">e</HI> iuel <NOTE PLACE="foot">1192 <HI REND="italic">R</HI> kyng, many fair iuele.</NOTE></L>
<L>Vnto þe leche, <HI REND="italic">and</HI> siluer <HI REND="italic">and</HI> golde <NOTE PLACE="foot">1193 <HI REND="italic">R</HI> both <HI REND="italic">instead of first</HI> and, syluer, gold.</NOTE></L>
<L>Als mekil als he tak wolde. <NOTE PLACE="foot">1194 <HI REND="italic">R</HI> mykell, wold.</NOTE></L>
<L>"Hame ogayn he went ful sone <MILESTONE N="1195"/> <NOTE PLACE="foot">1195 <HI REND="italic">R</HI> ogayne, full.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> tald his mayst<HI REND="italic">er</HI> how he had done. <NOTE PLACE="foot">1196 <HI REND="italic">R</HI> maist<HI REND="italic">er.</HI></NOTE></L>
<L>Ypocras asked if al war wele; <NOTE PLACE="foot">1197 <HI REND="italic">R</HI> Ypocrase, all.</NOTE></L>
<L>'Ȝa, sir,' he said, 'als haue I sele.' <NOTE PLACE="foot">1198 <HI REND="italic">R</HI> Yha.</NOTE></L>
<L>He asked what was þe childes medcine; <NOTE PLACE="foot">1199 <HI REND="italic">R</HI> medcyne.</NOTE></L>
<L>'Beres fless,' he said, '<HI REND="italic">and</HI> þe bro with wine.' <MILESTONE N="1200"/> <NOTE PLACE="foot">1200 <HI REND="italic">R</HI> flessch, wyne.</NOTE></L>
<L>'Þan was he horkop,' said Ypocras. <NOTE PLACE="foot">1201 <HI REND="italic">R</HI> horcopp, ypocrase.</NOTE></L>
<L>'Sir,' said þe child, 'I trow he was.' <NOTE PLACE="foot">1202 <HI REND="italic">R</HI> wase.</NOTE></L>
<L>'O son,' he said, 'bi Goddes dome, <NOTE PLACE="foot">1203 <HI REND="italic">R</HI> godes.</NOTE></L>
<L>Þou ert waxen a wel wise grome!' <NOTE PLACE="foot">1204 <HI REND="italic">R</HI> well.</NOTE></L>
<L>Þan Ipocras thinkes how he myght <MILESTONE N="32 a"/> <MILESTONE N="1205"/> <NOTE PLACE="foot">1205 <HI REND="italic">R</HI> Ypocrase thynkes.</NOTE></L>
<L>Sla his neuow ogains þe right. <NOTE PLACE="foot">1206 <HI REND="italic">R</HI> ogayns, ryght.</NOTE></L>
<L>"Son þare<HI REND="italic">e</HI>fter on a day <NOTE PLACE="foot">1207 <HI REND="italic">R</HI> Sone.</NOTE></L>
<L>To feldes þai went þam for to play;</L>
<L>Vntil a gardine gan þai gane <NOTE PLACE="foot">1209 <HI REND="italic">R</HI> vntyll, gardyne.</NOTE></L>
<L>Whar<HI REND="italic">e</HI> nobil herbes war many ane. <MILESTONE N="1210"/> <NOTE PLACE="foot">1210 <HI REND="italic">R</HI> noble erbes.</NOTE></L>
<L>Ypocras said to his neuow: <NOTE PLACE="foot">1211 <HI REND="italic">R</HI> Ypo∣crase.</NOTE></L>
<L>'Her<HI REND="italic">e</HI> er herbes of grete vertu.' <NOTE PLACE="foot">1212 <HI REND="italic">R</HI> gret vertow.</NOTE></L>
<L>Þe child gaf ane to Ypocras, <NOTE PLACE="foot">1213 <HI REND="italic">R</HI> ypocrase.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> he said fele bett<HI REND="italic">er</HI> þar was; <NOTE PLACE="foot">1214 <HI REND="italic">R om.</HI> he, <HI REND="italic">R</HI> þare wase.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> so he said bot to asay <MILESTONE N="1215"/> <NOTE PLACE="foot">1215 <HI REND="italic">R</HI> assay.</NOTE></L>
<L>How he might þe childe bitray. <NOTE PLACE="foot">1216 <HI REND="italic">R</HI> myght, child.</NOTE></L>
<L>Anoþer herb þe child has found, <NOTE PLACE="foot">1217 <HI REND="italic">R</HI> Ane other herbe, founde.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> doun he stowpes vnto þe grownd, <NOTE PLACE="foot">1218 <HI REND="italic">R</HI> doune, grounde.</NOTE></L>
<L><PB N="42" REF="156"/>
Þat nobil herb vp for to tane. <NOTE PLACE="foot">1219 <HI REND="italic">R</HI> noble erbe.</NOTE></L>
<L>Ypocras him strake i<HI REND="italic">n</HI> þe rig-bane; <MILESTONE N="1220"/> <NOTE PLACE="foot">1220 <HI REND="italic">R</HI> Ypocrase, ryg bane.</NOTE></L>
<L>Þe childe fel down <HI REND="italic">and</HI> might noght sta<HI REND="italic">n</HI>d. <NOTE PLACE="foot">1221 <HI REND="italic">R</HI> child fell doune, myght.</NOTE></L>
<L>Þus his eme slogh him with his hand.</L>
<L>He beried him right sone in hy, <NOTE PLACE="foot">1223 <HI REND="italic">R</HI> biryed, ryght.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> said þat he died sodanly. <NOTE PLACE="foot">1224 <HI REND="italic">R</HI> dyed sodainly.</NOTE></L>
<L>"Bot God, þat es of heuyn king, <MILESTONE N="1225"/> <NOTE PLACE="foot">1225 <HI REND="italic">R</HI> heuen kyng.</NOTE></L>
<L>Þat ou<HI REND="italic">er</HI>sese erth <HI REND="italic">and</HI> alkins thing, <NOTE PLACE="foot">1226 <HI REND="italic">R</HI> alkyns thyng.</NOTE></L>
<L>Tok vengance on þis tresown, <NOTE PLACE="foot">1227 <HI REND="italic">R</HI> Toke, tresoune.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> sent Ypocras þe menisowne. <NOTE PLACE="foot">1228 <HI REND="italic">R</HI> ypocrase, menysoune.</NOTE></L>
<L>Þan wist wele Maist<HI REND="italic">er</HI> Ypocras <NOTE PLACE="foot">1229 <HI REND="italic">R</HI> ypocrase.</NOTE></L>
<L>Þat he sold dy for þis trispase; <MILESTONE N="1230"/> <NOTE PLACE="foot">1230 <HI REND="italic">R</HI> suld.</NOTE></L>
<L>For al medcines þat he kowth teche, <NOTE PLACE="foot">1231 <HI REND="italic">R</HI> all medcyns, couth.</NOTE></L>
<L>His menyson he might noght leche, <NOTE PLACE="foot">1232 <HI REND="italic">R</HI> meny∣sone, myght.</NOTE></L>
<L>Hi<HI REND="italic">m</HI>seluy<HI REND="italic">n</HI> might he mend no dele. <NOTE PLACE="foot">1233 <HI REND="italic">R</HI> Him seluen myght.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And,</HI> for he wald men wist þis wele,</L>
<L>A tome wineton forth gert he set, <MILESTONE N="1235"/> <NOTE PLACE="foot">1235 <HI REND="italic">R</HI> wyne ton furth, sett.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> ful of wat<HI REND="italic">er</HI> he did it ȝet; <NOTE PLACE="foot">1236 <HI REND="italic">R</HI> full, dyd, yhett.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> hastili he sent þat tide <NOTE PLACE="foot">1237 <HI REND="italic">R</HI> hastily, tyde.</NOTE></L>
<L>Eft<HI REND="italic">er</HI> his neghburs on ilka side. <NOTE PLACE="foot">1238 <HI REND="italic">R</HI> syde.</NOTE></L>
<L>He tald bifor<HI REND="italic">e</HI> þam euerilkane <NOTE PLACE="foot">1239 <HI REND="italic">R</HI> bi for, a dele <HI REND="italic">deleted before</HI> ane.</NOTE></L>
<L>How he had his neuow slane; <MILESTONE N="1240"/></L>
<L>'<HI REND="italic">And</HI> sertes for I wroght þat ill,</L>
<L>Es þis vengance cu<HI REND="italic">m</HI>en me till.' <NOTE PLACE="foot">1242 <HI REND="italic">R</HI> comen, tyll.</NOTE></L>
<L>In þe tun he bored holes ful fele, <NOTE PLACE="foot">1243 <HI REND="italic">R</HI> full.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> stopped ilkane with a dosele.</L>
<L>"Þan he enoynt þe holes obout, <MILESTONE N="1245"/></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> seþen he drogh þe dosels out; <NOTE PLACE="foot">1246 <HI REND="italic">R</HI> sythen.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> wat<HI REND="italic">er</HI> of þe ton come nane. <NOTE PLACE="foot">1247 <HI REND="italic">R om. And.</HI></NOTE></L>
<L>Her<HI REND="italic">e</HI>of meruayled mani ane. <NOTE PLACE="foot">1248 <HI REND="italic">R</HI> þar of m<HI REND="italic">er</HI>uaild many.</NOTE></L>
<L><PB N="43" REF="157"/>
'Lo,' he said, 'I can ger stem <NOTE PLACE="foot">1249 <HI REND="italic">R</HI> kan, steme.</NOTE></L>
<L>Þe water wele, withowten wem; <MILESTONE N="1250"/> <NOTE PLACE="foot">1250 <HI REND="italic">R</HI> w<HI REND="italic">i</HI>t<HI REND="italic">h</HI> outen weme.</NOTE></L>
<L>Bot I can noght, bi no resown, <NOTE PLACE="foot">1251 <HI REND="italic">R</HI> kan, be, resoune.</NOTE></L>
<L>Sese miself of þe menisown. <MILESTONE N="32 b"/> <NOTE PLACE="foot">1252 <HI REND="italic">R</HI> my self, menysoune.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> vnto me es cu<HI REND="italic">m</HI>en þis wogh <NOTE PLACE="foot">1253 <HI REND="italic">R</HI> comen.</NOTE></L>
<L>For my neuow þat I slogh;</L>
<L><HI REND="italic">And</HI> I had none encheson why, <MILESTONE N="1255"/> <NOTE PLACE="foot">1255 <HI REND="italic">R</HI> enchesoune whi.</NOTE></L>
<L>Bot for he was wiser þan I.</L>
<L>Now es nane mai salue my sar<HI REND="italic">e</HI> <NOTE PLACE="foot">1257 <HI REND="italic">R</HI> may.</NOTE></L>
<L>Bot if þat he now lifand war<HI REND="italic">e.</HI>' <NOTE PLACE="foot">1258 <HI REND="italic">R</HI> lyfand.</NOTE></L>
<L>"Sir," said þe maist<HI REND="italic">er,</HI> "þus it wase</L>
<L>Of þe wise man Ypocras; <MILESTONE N="1260"/> <NOTE PLACE="foot">1260 <HI REND="italic">R</HI> ypocrase.</NOTE></L>
<L>Þus ended he with sorow inogh, <NOTE PLACE="foot">1261 <HI REND="italic">R</HI> I noghe.</NOTE></L>
<L>For þat he his neuow slogh, <NOTE PLACE="foot">1262 <HI REND="italic">R</HI> sloghe.</NOTE></L>
<L>Þat vnto him had trispast noght.</L>
<L>Þe same, sir, sal to þe be wroght <NOTE PLACE="foot">1264 <HI REND="italic">R</HI> sall.</NOTE></L>
<L>If þou so smertly slas þi sone <MILESTONE N="1265"/> <NOTE PLACE="foot">1265 <HI REND="italic">R</HI> sla.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> wate noght what he haues il done. <NOTE PLACE="foot">1266 <HI REND="italic">R</HI> ill.</NOTE></L>
<L>Þarfor<HI REND="italic">e,</HI> sir, do him alegance." <NOTE PLACE="foot">1267 <HI REND="italic">R</HI> þarfor, aleggance.</NOTE></L>
<L>Þe Emp<HI REND="italic">er</HI>our<HI REND="italic">e</HI> als sone him grantes. <NOTE PLACE="foot">1268 <HI REND="italic">R</HI> Emp<HI REND="italic">er</HI>our al sone, g<HI REND="italic">ra</HI>untes.</NOTE></L>
<L>Þe maist<HI REND="italic">er</HI> takes his leue <HI REND="italic">and</HI> gase.</L>
<L>Þe firth tale þus ending mase. <MILESTONE N="1270"/> <NOTE PLACE="foot">1270 <HI REND="italic">R</HI> ferth, endyng.</NOTE></L>
</LG>
</DIV2>
<DIV2 N="5" TYPE="prologue">
<HEAD>Here Bigins þe <HI REND="italic">Fift</HI> P<HI REND="italic">ro</HI>ces. <NOTE PLACE="foot"><HI REND="italic">Heading R</HI> bigyns, fyft process, <HI REND="italic">MS.</HI> v.</NOTE></HEAD>
<LG>
<L>Þe mayst<HI REND="italic">er</HI> hame ogayn es gane; <NOTE PLACE="foot">1271 <HI REND="italic">R</HI> ogayne.</NOTE></L>
<L>Þe Emp<HI REND="italic">er</HI>our<HI REND="italic">e</HI> wendes to chameb<HI REND="italic">er</HI> onane. <NOTE PLACE="foot">1272 <HI REND="italic">R</HI> Emp<HI REND="italic">er</HI>o<HI REND="italic">ur,</HI> chaumber o .... .</NOTE></L>
<L>Þe Emp<HI REND="italic">er</HI>ice byfor<HI REND="italic">e</HI> he fand; <NOTE PLACE="foot">1273 <HI REND="italic">R</HI> bi fore.</NOTE></L>
<L>Wepid fast <HI REND="italic">and</HI> wrang hyr ha<HI REND="italic">n</HI>d. <NOTE PLACE="foot">1274 <HI REND="italic">R</HI> Wepand, hir.</NOTE></L>
<L>Þe Emp<HI REND="italic">er</HI>our<HI REND="italic">e</HI> said: "Dame, for þe rode, <MILESTONE N="1275"/></L>
<L>Mak meri <HI REND="italic">and</HI> amend þi mode, <NOTE PLACE="foot">1276 <HI REND="italic">R</HI> mery.</NOTE></L>
<L><PB N="44" REF="158"/>
<HI REND="italic">And</HI> tel me wha haues done þe wrang; <NOTE PLACE="foot">1277 <HI REND="italic">R</HI> tell.</NOTE></L>
<L>I sal þe venge or euer I gang." <NOTE PLACE="foot">1278 <HI REND="italic">R</HI> sall.</NOTE></L>
<L>Sho said: "Sir, meruayl es it nane;</L>
<L>I se þine honor<HI REND="italic">e</HI> es ner<HI REND="italic">e</HI> gane; <MILESTONE N="1280"/> <NOTE PLACE="foot">1279-80 <HI REND="italic">R om.</HI></NOTE></L>
<L>Þe wede I se wax ouer þe corn; <NOTE PLACE="foot">1281 <HI REND="italic">R</HI> waxes, corne.</NOTE></L>
<L>Allas, þat I in werld was born! <NOTE PLACE="foot">1282 <HI REND="italic">R</HI> world, borne.</NOTE></L>
<L>Allas, þat I þat dai sold sene <NOTE PLACE="foot">1283 <HI REND="italic">R</HI> day suld.</NOTE></L>
<L>Þat we sold dep<HI REND="italic">ar</HI>ted bene!" <NOTE PLACE="foot">1284 <HI REND="italic">R</HI> suld.</NOTE></L>
<L>"Dame," said þe Emp<HI REND="italic">er</HI>our<HI REND="italic">e,</HI> "how swa? <MILESTONE N="1285"/> <NOTE PLACE="foot">1285 <HI REND="italic">R</HI> Emp<HI REND="italic">er</HI>our.</NOTE></L>
<L>Sal we part now son in twa?" <NOTE PLACE="foot">1286 <HI REND="italic">R</HI> Sall, sone.</NOTE></L>
<L>"Ȝa, sertes," sho said, "þat sal þou se; <NOTE PLACE="foot">1287 <HI REND="italic">R</HI> Yha, scho, sall yhe.</NOTE></L>
<L>For þou wil noght wirk eft<HI REND="italic">er</HI> me, <NOTE PLACE="foot">1288 <HI REND="italic">R</HI> yhe will.</NOTE></L>
<L>Hastily þou bese vndone</L>
<L>By him þat þou cals þi son. <MILESTONE N="1290"/> <NOTE PLACE="foot">1290 <HI REND="italic">R</HI> Bi, calles, sone.</NOTE></L>
<L>For his sake bath knight <HI REND="italic">and</HI> swayn <NOTE PLACE="foot">1291 <HI REND="italic">R</HI> knyght, swayne.</NOTE></L>
<L>Sal al be turned þe ogayn; <NOTE PLACE="foot">1292 <HI REND="italic">R</HI> Sall all, ogayne.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> hastly sal þai put þe downe <NOTE PLACE="foot">1293 <HI REND="italic">R</HI> hastily sall, putt, doune.</NOTE></L>
<L>Out of þi realme <HI REND="italic">and</HI> þi renowne, <NOTE PLACE="foot">1294 <HI REND="italic">R</HI> renoune.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> set þi son vp in þi stede; <MILESTONE N="1295"/> <NOTE PLACE="foot">1295 <HI REND="italic">R</HI> sett.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> sertes me war leuer to be ded. <NOTE PLACE="foot">1296 <HI REND="italic">R</HI> dede.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> if þou lat it sogat be, <MILESTONE N="32 c"/> <NOTE PLACE="foot">1297 <HI REND="italic">R</HI> sogate.</NOTE></L>
<L>I prai to God it fal of þe <NOTE PLACE="foot">1298 <HI REND="italic">R</HI> p<HI REND="italic">ra</HI>y, fall.</NOTE></L>
<L>Als it was sene for sertayne</L>
<L>Of him þat with his son was slayn: <MILESTONE N="1300"/> <NOTE PLACE="foot">1300 <HI REND="italic">R</HI> slayne.</NOTE></L>
<L>Þe son þe fader heuid of smate." <NOTE PLACE="foot">1301 <HI REND="italic">R</HI> heued.</NOTE></L>
<L>"Dame," he said, "what was he þat?" <NOTE PLACE="foot">1302 <HI REND="italic">R</HI> þate.</NOTE></L>
<L>"Sir," sho said, "if I þe tell, <NOTE PLACE="foot">1303 <HI REND="italic">R</HI> scho.</NOTE></L>
<L>Þou settes nothing bi my spell; <NOTE PLACE="foot">1304 <HI REND="italic">R</HI> be.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> sertanly þat sal þe rew." <MILESTONE N="1305"/> <NOTE PLACE="foot">1305 <HI REND="italic">R</HI> sertainly, sall.</NOTE></L>
<L>"Dame," he said, "by der<HI REND="italic">e</HI> Ihesu, <NOTE PLACE="foot">1306 <HI REND="italic">R</HI> be.</NOTE></L>
<L>I sal tomorn wirk al þi will; <NOTE PLACE="foot">1307 <HI REND="italic">R</HI> sall, all.</NOTE></L>
<L><PB N="45" REF="159"/>
<HI REND="italic">And</HI> þ<HI REND="italic">ar</HI>for<HI REND="italic">e</HI> tel þis tale me till, <NOTE PLACE="foot">1308 <HI REND="italic">R</HI> tell, tyll.</NOTE></L>
<L>Fully al how it byfell." <NOTE PLACE="foot">1309 <HI REND="italic">R</HI> all, bi fell.</NOTE></L>
<L>Þe Emp<HI REND="italic">er</HI>ise hir tale gan tell. <MILESTONE N="1310"/> <NOTE PLACE="foot">1310 <HI REND="italic">R</HI> Emp<HI REND="italic">er</HI>ice.</NOTE></L>
</LG>
</DIV2>
<DIV2 N="5" TYPE="story">
<HEAD>Þe Fift Tale Sayd Þe Wyfe. <NOTE PLACE="foot"><HI REND="italic">Heading R</HI> fyft, said.</NOTE> <NOTE PLACE="marg">[Story V. Gaza.]</NOTE></HEAD>
<LG>
<L>Sho said: "Sir, sen þis town bigan, <NOTE PLACE="foot">1311 <HI REND="italic">R</HI> Scho, toune.</NOTE></L>
<L>Her<HI REND="italic">e</HI> was wonand a nobil man. <NOTE PLACE="foot">1312 <HI REND="italic">R</HI> noble.</NOTE></L>
<L>Of him was word in ilk cuntre, <NOTE PLACE="foot">1313 <HI REND="italic">R</HI> contre.</NOTE></L>
<L>For no man was so riche als he; <NOTE PLACE="foot">1314 <HI REND="italic">R</HI> ryche.</NOTE></L>
<L>Emp<HI REND="italic">er</HI>our<HI REND="italic">e</HI> he was of nobil fame, <MILESTONE N="1315"/> <NOTE PLACE="foot">1315 <HI REND="italic">R</HI> Emp<HI REND="italic">er</HI>our, noble.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> Octouian was his name. <NOTE PLACE="foot">1316 <HI REND="italic">R</HI> Octouyane.</NOTE></L>
<L>He gert mak a ful nobil tour<HI REND="italic">e,</HI> <NOTE PLACE="foot">1317 <HI REND="italic">R</HI> full noble.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> þarin did he his tresour<HI REND="italic">e.</HI> <NOTE PLACE="foot">1318 <HI REND="italic">R</HI> þare in dyd.</NOTE></L>
<L>In Rome þan was wise klerkes twa. <NOTE PLACE="foot">1319 <HI REND="italic">R</HI> wyse clerkes.</NOTE></L>
<L>A liberal man was ane of þa; <MILESTONE N="1320"/> <NOTE PLACE="foot">1320 <HI REND="italic">R</HI> lyberall.</NOTE></L>
<L>Þe toþer was hard <HI REND="italic">and</HI> fast haldand,—</L>
<L>Nothing wald he gif with his hand. <NOTE PLACE="foot">1322 <HI REND="italic">R</HI> wold, gyf, <HI REND="italic">MS.</HI> his <HI REND="italic">above line.</HI></NOTE></L>
<L>Þarfor<HI REND="italic">e</HI> þe Emp<HI REND="italic">er</HI>owr<HI REND="italic">e</HI> him toke <NOTE PLACE="foot">1323 <HI REND="italic">R</HI> þarfor, emp<HI REND="italic">er</HI>our.</NOTE></L>
<L>To kepe his tresor<HI REND="italic">e,</HI> als tels þe boke. <NOTE PLACE="foot">1324 <HI REND="italic">R</HI> telles, buke.</NOTE></L>
<L>He keped it wele by night <HI REND="italic">and</HI> day, <MILESTONE N="1325"/> <NOTE PLACE="foot">1325 <HI REND="italic">R</HI> bi nyght.</NOTE></L>
<L>For wele he hoped it sold last ay. <NOTE PLACE="foot">1326 <HI REND="italic">R</HI> suld.</NOTE></L>
<L>"Þe large clerk wist al ful right. <NOTE PLACE="foot">1327 <HI REND="italic">R</HI> all full ryght.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> efterward, opon a night, <NOTE PLACE="foot">1328 <HI REND="italic">R</HI> nyght.</NOTE></L>
<L>Vntil ane of his sons said he: <NOTE PLACE="foot">1329 <HI REND="italic">R</HI> vn tyll.</NOTE></L>
<L>'Rise vp, felow, <HI REND="italic">and</HI> wend with me.' <MILESTONE N="1330"/> <NOTE PLACE="foot">1330 <HI REND="italic">R</HI> Ryse.</NOTE></L>
<L>Þe child said: 'Sir, at ȝowr<HI REND="italic">e</HI> will.' <NOTE PLACE="foot">1331 <HI REND="italic">R</HI> yho<HI REND="italic">ur.</HI></NOTE></L>
<L>Forth went þai p<HI REND="italic">re</HI>uely <HI REND="italic">and</HI> still. <NOTE PLACE="foot">1332 <HI REND="italic">R</HI> styll.</NOTE></L>
<L>Þai toke with þam bath hak <HI REND="italic">and</HI> spade; <NOTE PLACE="foot">1333 <HI REND="italic">R</HI> both.</NOTE></L>
<L>Vnder þe erth a hole þai made <NOTE PLACE="foot">1334 <HI REND="italic">R</HI> vndor.</NOTE></L>
<L><PB N="46" REF="160"/>
Right into þat nobil towr<HI REND="italic">e.</HI> <MILESTONE N="1335"/> <NOTE PLACE="foot">1335 <HI REND="italic">R</HI> Ryght, noble toure.</NOTE></L>
<L>Þe fader went in to feche tresour<HI REND="italic">e;</HI> <NOTE PLACE="foot">1336 <HI REND="italic">R</HI> fech.</NOTE></L>
<L>He findes a bag ful of mone; <NOTE PLACE="foot">1337 <HI REND="italic">R</HI> fyndes, full.</NOTE></L>
<L>In bath his handes þat hentes he,</L>
<L><HI REND="italic">And</HI> til þe hole sone he it gat. <NOTE PLACE="foot">1339 <HI REND="italic">R</HI> till, gatt.</NOTE></L>
<L>His son keped it right þarat. <MILESTONE N="1340"/> <NOTE PLACE="foot">1340 <HI REND="italic">R</HI> þare att.</NOTE></L>
<L>Þan þe fader come forth ogayne, <NOTE PLACE="foot">1341 <HI REND="italic">R</HI> furth.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> dited þe hole euyn <HI REND="italic">and</HI> playn. <MILESTONE N="32 d"/> <NOTE PLACE="foot">1342 <HI REND="italic">R</HI> dytted, euen, playne.</NOTE></L>
<L>Hame with þe tresor<HI REND="italic">e</HI> hied þai fast, <NOTE PLACE="foot">1343 <HI REND="italic">R</HI> hyed.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> made meri wils it last. <NOTE PLACE="foot">1344 <HI REND="italic">R</HI> mery whils.</NOTE></L>
<L>"Sone eft<HI REND="italic">er</HI> þe kaytef senatour<HI REND="italic">e</HI> <MILESTONE N="1345"/> <NOTE PLACE="foot">1345 <HI REND="italic">R</HI> kaytyf.</NOTE></L>
<L>Gase to loke his lord tresour<HI REND="italic">e.</HI> <NOTE PLACE="foot">1346 <HI REND="italic">R</HI> luke.</NOTE></L>
<L>Þe hole he findes stoped with a stane; <NOTE PLACE="foot">1347 <HI REND="italic">R</HI> fyndes stopped.</NOTE></L>
<L>Þe mekil bag oway was tane. <NOTE PLACE="foot">1348 <HI REND="italic">R</HI> mykell.</NOTE></L>
<L>His wa he wald tel to na man; <NOTE PLACE="foot">1349 <HI REND="italic">R</HI> tell, no.</NOTE></L>
<L>Bot in his hert he thinkes þan <MILESTONE N="1350"/></L>
<L>Þat he þat þe hole so left</L>
<L>Ogain þeder wald cu<HI REND="italic">m</HI> eft; <NOTE PLACE="foot">1352 <HI REND="italic">R</HI> Ogayn þider, com.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> þan he thoght þam for to swike. <NOTE PLACE="foot">1353 <HI REND="italic">R</HI> swyke.</NOTE></L>
<L>Þar<HI REND="italic">e</HI> gert he mak a ful depe dike, <NOTE PLACE="foot">1354 <HI REND="italic">R</HI> make, full, dyke.</NOTE></L>
<L>Vnder þe wall, þat was so thik; <MILESTONE N="1355"/> <NOTE PLACE="foot">1355 <HI REND="italic">R</HI> thyk.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> filled it ful of ter <HI REND="italic">and</HI> pik, <NOTE PLACE="foot">1356 <HI REND="italic">R</HI> fyld, full, terr, pyk.</NOTE></L>
<L>Þat if þe thef come þeder ogain, <NOTE PLACE="foot">1357 <HI REND="italic">R</HI> thefe com þider o gayne.</NOTE></L>
<L>In þe dike he sold be slayne. <NOTE PLACE="foot">1358 <HI REND="italic">R</HI> dyke, suld, slane.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> efter þat ilk day arly <NOTE PLACE="foot">1359 <HI REND="italic">R</HI> arely.</NOTE></L>
<L>Went he to þe tresory, <MILESTONE N="1360"/></L>
<L>To loke if þat his gest war cu<HI REND="italic">m</HI>en <NOTE PLACE="foot">1361 <HI REND="italic">R</HI> luke, comen.</NOTE></L>
<L>Þat þe tresor<HI REND="italic">e</HI> þeþin had nomen. <NOTE PLACE="foot">1362 <HI REND="italic">R</HI> þethen.</NOTE></L>
<L>"Al had þai spended sone sertayn; <NOTE PLACE="foot">1363 <HI REND="italic">R</HI> All, sertayne.</NOTE></L>
<L>Þe fader <HI REND="italic">and</HI> þe son wendes ogayn. <NOTE PLACE="foot">1364 <HI REND="italic">R</HI> ogayne.</NOTE></L>
<L><PB N="47" REF="161"/>
Bitwene þam toke þai out þe stane; <MILESTONE N="1365"/></L>
<L>Þe fader crepis in sone onane, <NOTE PLACE="foot">1366 <HI REND="italic">R</HI> crepes.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> doun he fals in ter <HI REND="italic">and</HI> pik,— <NOTE PLACE="foot">1367 <HI REND="italic">R</HI> doune, falles, terr, pyk.</NOTE></L>
<L>Wit ȝe wele, þat was ful wik. <NOTE PLACE="foot">1368 <HI REND="italic">R</HI> Witt yhe, full.</NOTE></L>
<L>Loud he cried <HI REND="italic">and</HI> said "Allas!" <NOTE PLACE="foot">1369 <HI REND="italic">R</HI> cryed.</NOTE></L>
<L>His son askes him how it was. <MILESTONE N="1370"/> <NOTE PLACE="foot">1370 <HI REND="italic">R om.</HI> son.</NOTE></L>
<L>He said: 'I stand vp til þe chin <NOTE PLACE="foot">1371 <HI REND="italic">R</HI> to, chyn.</NOTE></L>
<L>In pik, þat I mu<HI REND="italic">n</HI> neuer out win.' <NOTE PLACE="foot">1372 <HI REND="italic">R</HI> pyk, mon, wyn.</NOTE></L>
<L>'Allas,' said þe son, 'what sal I do?' <NOTE PLACE="foot">1373 <HI REND="italic">R</HI> sall.</NOTE></L>
<L>He said: 'Tak my swerd þe vnto,</L>
<L><HI REND="italic">And</HI> smite my heuid fra my body.' <MILESTONE N="1375"/> <NOTE PLACE="foot">1375 <HI REND="italic">R</HI> smyte, heued fro.</NOTE></L>
<L>Þe son said: 'Nai, sir, sekerly; <NOTE PLACE="foot">1376 <HI REND="italic">R</HI> nay, sikerly.</NOTE></L>
<L>Ar<HI REND="italic">e</HI> I sold myseluen sla.' <NOTE PLACE="foot">1377 <HI REND="italic">R</HI> suld.</NOTE></L>
<L>'Son,' he said, 'it most be swa,</L>
<L>Or els þou <HI REND="italic">and</HI> al þi kyn <NOTE PLACE="foot">1379 <HI REND="italic">R</HI> all.</NOTE></L>
<L>Mu<HI REND="italic">n</HI> be shent, bath mar<HI REND="italic">e and</HI> myn; <MILESTONE N="1380"/> <NOTE PLACE="foot">1380 <HI REND="italic">R</HI> Mon, schent both more, myne.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> if mi heuid be smeten oway, <NOTE PLACE="foot">1381 <HI REND="italic">R</HI> my heued, smyten.</NOTE></L>
<L>Na word sal men of me say. <NOTE PLACE="foot">1382 <HI REND="italic">R</HI> sall.</NOTE></L>
<L>Þarfor<HI REND="italic">e,</HI> son, for mi benisown, <NOTE PLACE="foot">1383 <HI REND="italic">R</HI> þarfor, benysoune.</NOTE></L>
<L>Smite of my heuid, <HI REND="italic">and</HI> wend to town, <NOTE PLACE="foot">1384 <HI REND="italic">R</HI> Smyte, heued, toune.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> hide it in som preue pit, <MILESTONE N="1385"/> <NOTE PLACE="foot">1385 <HI REND="italic">R</HI> hyde, pytt.</NOTE></L>
<L>So þat na man mai knaw it.' <NOTE PLACE="foot">1386 <HI REND="italic">R</HI> no, may, itt.</NOTE></L>
<L>"His fader heuid of smate he þar<HI REND="italic">e,</HI> <NOTE PLACE="foot">1387 <HI REND="italic">R</HI> heued.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> forth with him oway it bare. <NOTE PLACE="foot">1388 <HI REND="italic">R</HI> furth.</NOTE></L>
<L>Wele he thoght it for to hide, <MILESTONE N="33 a"/> <NOTE PLACE="foot">1389 <HI REND="italic">R</HI> hyde.</NOTE></L>
<L>For shame þat eft<HI REND="italic">er</HI> might bitide; <MILESTONE N="1390"/> <NOTE PLACE="foot">1390 <HI REND="italic">R</HI> schame, myght be tyde.</NOTE></L>
<L>For if men wist, it wald be wer, <NOTE PLACE="foot">1391 <HI REND="italic">R</HI> war.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> lath him was to ber<HI REND="italic">e</HI> it fer.</L>
<L>"Als he went biside a gang, <NOTE PLACE="foot">1393 <HI REND="italic">R</HI> bi syde.</NOTE></L>
<L>Into þe pit þe heuid he slang. <NOTE PLACE="foot">1394 <HI REND="italic">R</HI> pytt, heued.</NOTE></L>
<L><PB N="48" REF="162"/>
Þan went he hame wightli <HI REND="italic">and</HI> sone, <MILESTONE N="1395"/> <NOTE PLACE="foot">1395 <HI REND="italic">R</HI> wightly.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> tald his moder how he had done.</L>
<L>Þe whif weped, so was her wa; <NOTE PLACE="foot">1397 <HI REND="italic">R</HI> wife, hir.</NOTE></L>
<L>So did his breþer <HI REND="italic">and</HI> sist<HI REND="italic">er</HI>s alswa. <NOTE PLACE="foot">1398 <HI REND="italic">R</HI> syst<HI REND="italic">er</HI>s.</NOTE></L>
<L>On þe morn þe senatoure</L>
<L>Went arly vnto þe tour<HI REND="italic">e;</HI> <MILESTONE N="1400"/> <NOTE PLACE="foot">1400 <HI REND="italic">R</HI> arely.</NOTE></L>
<L>In þe pit he findes a hedles man, <NOTE PLACE="foot">1401 <HI REND="italic">R</HI> pytt, fyndes.</NOTE></L>
<L>Bot knaw him for nothin[g] he can. <NOTE PLACE="foot">1402 <HI REND="italic">MS.</HI> no thin, <HI REND="italic">R</HI> kan.</NOTE></L>
<L>He kowth noght ken þan his felaw <NOTE PLACE="foot">1403 <HI REND="italic">R</HI> couth.</NOTE></L>
<L>Þat he wont ful wele to knaw. <NOTE PLACE="foot">1404 <HI REND="italic">R</HI> he was wont full.</NOTE></L>
<L>He gert haue of þe pik bidene, <MILESTONE N="1405"/> <NOTE PLACE="foot">1405 <HI REND="italic">R</HI> pyk.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> wass þe body fair<HI REND="italic">e and</HI> clene. <NOTE PLACE="foot">1406 <HI REND="italic">R</HI> wasch, fair.</NOTE></L>
<L>He loked byfor<HI REND="italic">e</HI> þan <HI REND="italic">and</HI> bihind; <NOTE PLACE="foot">1407 <HI REND="italic">R</HI> bi fore, bi hynd.</NOTE></L>
<L>Knawlageing kowth he none find. <NOTE PLACE="foot">1408 <HI REND="italic">R</HI> knawlegyng couth, fynd.</NOTE></L>
<L>"Þan gert he bring twa stalworth hors, <NOTE PLACE="foot">1409 <HI REND="italic">R</HI> bryng.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> bad þam draw þe hedeles cors; <MILESTONE N="1410"/> <NOTE PLACE="foot">1410 <HI REND="italic">R</HI> hedles.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> whoso þai saw sorow make,</L>
<L>He bad biliue þai sold þam take, <NOTE PLACE="foot">1412 <HI REND="italic">R</HI> bi lyue, suld.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> at þai war to preson led,</L>
<L>For þai er al his awin kinred. <NOTE PLACE="foot">1414 <HI REND="italic">R</HI> all, awen kynred.</NOTE></L>
<L>Þat hedles body by þe fete <MILESTONE N="1415"/> <NOTE PLACE="foot">1415 <HI REND="italic">R</HI> bi.</NOTE></L>
<L>Was drawen in Rome thorgh ilka strete, <NOTE PLACE="foot">1416 <HI REND="italic">R</HI> thurgh.</NOTE></L>
<L>Vntil þai come bifor þe dor<HI REND="italic">e</HI> <NOTE PLACE="foot">1417 <HI REND="italic">R</HI> vn tyll, be for.</NOTE></L>
<L>Whar<HI REND="italic">e</HI> þe ded man wond bifor<HI REND="italic">e;</HI></L>
<L>Þar<HI REND="italic">e</HI> þai murned <HI REND="italic">and</HI> made il cher<HI REND="italic">e,</HI> <NOTE PLACE="foot">1419 <HI REND="italic">R</HI> ill.</NOTE></L>
<L>Whif <HI REND="italic">and</HI> childer, al in fere. <MILESTONE N="1420"/> <NOTE PLACE="foot">1420 <HI REND="italic">R</HI> Wife, all.</NOTE></L>
<L>Þe seriantes toke þarto gude kepe, <NOTE PLACE="foot">1421 <HI REND="italic">R</HI> tuk, gud.</NOTE></L>
<L>Þam for to tak þat þai saw wepe.</L>
<L>Þe childer þan war sare adred;</L>
<L>'Allas,' þai said, 'now er we ded!'</L>
<L>"Þe son, þat wist of al þe car<HI REND="italic">e,</HI> <MILESTONE N="1425"/> <NOTE PLACE="foot">1425 <HI REND="italic">R</HI> all.</NOTE></L>
<L>Hirt himseluen wonder sar<HI REND="italic">e;</HI></L>
<L><PB N="49" REF="163"/>
He smate himseluen in þe cheke;</L>
<L>Þair<HI REND="italic">e</HI> sorow sone so gan þai eke. <NOTE PLACE="foot">1428 <HI REND="italic">R</HI> þair.</NOTE></L>
<L>Þai tald to þam þat wald þam take,</L>
<L>Þat þai wepid for þaire broþer sake. <MILESTONE N="1430"/> <NOTE PLACE="foot">1430 <HI REND="italic">R</HI> weped, þair.</NOTE></L>
<L>Þai shewed þe wonde of þair<HI REND="italic">e</HI> broþ<HI REND="italic">er,</HI> <NOTE PLACE="foot">1431 <HI REND="italic">R</HI> schewed, wound, þare.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> said þai wepid for nane oþer. <NOTE PLACE="foot">1432 <HI REND="italic">R</HI> sayd.</NOTE></L>
<L>Þe seriantes saw þe wound sertain; <NOTE PLACE="foot">1433 <HI REND="italic">R</HI> sertaine.</NOTE></L>
<L>Þai trowed þam wele <HI REND="italic">and</HI> turned ogain. <NOTE PLACE="foot">1434 <HI REND="italic">R</HI> ogayne.</NOTE></L>
<L>"Lo, sir," sho said, "her<HI REND="italic">e</HI> may þou see <MILESTONE N="1435"/> <NOTE PLACE="foot">1435 <HI REND="italic">R</HI> scho.</NOTE></L>
<L>How þi son wald do with þe. <MILESTONE N="33 b"/></L>
<L>Þe childe was his wit bireuid, <NOTE PLACE="foot">1437 <HI REND="italic">R</HI> child, witt bi reued.</NOTE></L>
<L>When he kest his fader heuid <NOTE PLACE="foot">1438 <HI REND="italic">R</HI> heued.</NOTE></L>
<L>Intil a gang, so ful of fen, <NOTE PLACE="foot">1439 <HI REND="italic">R</HI> Intyll, full.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> wald noght in erth hide it þen, <MILESTONE N="1440"/> <NOTE PLACE="foot">1440 <HI REND="italic">R</HI> hyde.</NOTE></L>
<L>Preueli, als he wele myght." <NOTE PLACE="foot">1441 <HI REND="italic">R</HI> P<HI REND="italic">re</HI>uely.</NOTE></L>
<L>"Dame," he said, "þou sais ful right; <NOTE PLACE="foot">1442 <HI REND="italic">R</HI> full ryght.</NOTE></L>
<L>Vnkind vntil his fader he was." <NOTE PLACE="foot">1443 <HI REND="italic">R</HI> vnkynd vn tyll, wase.</NOTE></L>
<L>"Sir, on þe mot fal swilk case <NOTE PLACE="foot">1444 <HI REND="italic">R</HI> fall slyke.</NOTE></L>
<L>Bi þi son,—þe deuil him hang <MILESTONE N="1445"/> <NOTE PLACE="foot">1445 <HI REND="italic">R</HI> deuell.</NOTE></L>
<L>Bot he kast þi heuid in a gang!" <NOTE PLACE="foot">1446 <HI REND="italic">R</HI> heued.</NOTE></L>
<L>"Dame," he said, "so mot I the,</L>
<L>It sal noght so bifall of me; <NOTE PLACE="foot">1448 <HI REND="italic">R</HI> sall.</NOTE></L>
<L>For, sertes, I hete þe hardily</L>
<L>Þat tomorn my son sal dy; <MILESTONE N="1450"/> <NOTE PLACE="foot">1450 <HI REND="italic">R</HI> sall.</NOTE></L>
<L>Þan sal he neuer swilk dedes do." <NOTE PLACE="foot">1451 <HI REND="italic">R</HI> sall.</NOTE></L>
<L>Sho said: "Sir, God gif grace þarto." <NOTE PLACE="foot">1452 <HI REND="italic">R</HI> Scho, gyf, þare to.</NOTE></L>
</LG>
</DIV2>
<DIV2 N="6" TYPE="prologue">
<HEAD>Here Bigins þe <HI REND="italic">Sext</HI> Prolong. <NOTE PLACE="foot"><HI REND="italic">Heading R</HI> bigyns, <HI REND="italic">MS.</HI> vi.</NOTE></HEAD>
<LG>
<L>At morn sone efter þe son,</L>
<L>Þe Emp<HI REND="italic">er</HI>our<HI REND="italic">e</HI> rase, als he was won; <NOTE PLACE="foot">1454 <HI REND="italic">R</HI> Emp<HI REND="italic">er</HI>our rayse.</NOTE></L>
<L>Into þe hal þan come he down; <MILESTONE N="1455"/> <NOTE PLACE="foot">1455 <HI REND="italic">R</HI> hall, doune.</NOTE></L>
<L><PB N="50" REF="164"/>
Þar was moni balde barown. <NOTE PLACE="foot">1456 <HI REND="italic">R</HI> þare, many bold baroune.</NOTE></L>
<L>Doun he settes him in his sete, <NOTE PLACE="foot">1457 <HI REND="italic">R</HI> Doune.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> biddes his son fra p<HI REND="italic">re</HI>son fet; <NOTE PLACE="foot">1458 <HI REND="italic">R</HI> bydes, fete.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> biliue þai sold be boun <NOTE PLACE="foot">1459 <HI REND="italic">R</HI> bi lyue, suld, boune.</NOTE></L>
<L>To graue him quik withowten town, <MILESTONE N="1460"/> <NOTE PLACE="foot">1460 <HI REND="italic">R</HI> quyk w<HI REND="italic">i</HI>t<HI REND="italic">h</HI> outen toune.</NOTE></L>
<L>So þat he sold neuer her<HI REND="italic">e</HI> tell <NOTE PLACE="foot">1461 <HI REND="italic">R</HI> suld.</NOTE></L>
<L>Mar<HI REND="italic">e</HI> of his son, how it bifell. <NOTE PLACE="foot">1462 <HI REND="italic">R</HI> More.</NOTE></L>
<L>Forth þai led þe semly childe; <NOTE PLACE="foot">1463 <HI REND="italic">R</HI> semely child.</NOTE></L>
<L>Ladies weped <HI REND="italic">and</HI> maidens milde, <NOTE PLACE="foot">1464 <HI REND="italic">R</HI> Ladyse, maydens mylde.</NOTE></L>
<L>So had þai sorow for to se <MILESTONE N="1465"/></L>
<L>How he was led thurgh þat cete.</L>
<L>Right so come Maist<HI REND="italic">er</HI> Lentiliown, <NOTE PLACE="foot">1467 <HI REND="italic">R</HI> Ryght, Lentilioune.</NOTE></L>
<L>Rideand fast vnto þe toun, <NOTE PLACE="foot">1468 <HI REND="italic">R</HI> Rydeand, toune.</NOTE></L>
<L>Þat lered þe child ar<HI REND="italic">e</HI> on þe boke.</L>
<L>For sorow he might noght on hi<HI REND="italic">m</HI> loke; <MILESTONE N="1470"/> <NOTE PLACE="foot">1470 <HI REND="italic">R</HI> myght, luke.</NOTE></L>
<L>Bot forth he rides fast to þe hall, <NOTE PLACE="foot">1471 <HI REND="italic">R</HI> rydes.</NOTE></L>
<L>Omang þe knightes <HI REND="italic">and</HI> swiers all, <NOTE PLACE="foot">1472 <HI REND="italic">R</HI> knyghtes, squyers.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> on hi<HI REND="italic">m</HI> fast þus gan þai cri: <NOTE PLACE="foot">1473 <HI REND="italic">R</HI> cry.</NOTE></L>
<L>"Maist<HI REND="italic">er,</HI> kith now þi maistri, <NOTE PLACE="foot">1474 <HI REND="italic">R</HI> kyth, maistry.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> help þi scoler in þis nede." <MILESTONE N="1475"/> <NOTE PLACE="foot">1475 <HI REND="italic">R</HI> scolere.</NOTE></L>
<L>Þan to þe Emp<HI REND="italic">er</HI>our<HI REND="italic">e</HI> he ȝede, <NOTE PLACE="foot">1476 <HI REND="italic">R</HI> yhede.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> doun he knele[d] opon his kne. <NOTE PLACE="foot">1477 <HI REND="italic">R</HI> doune, <HI REND="italic">MS.</HI> knele.</NOTE></L>
<L>Þe Emp<HI REND="italic">er</HI>our<HI REND="italic">e</HI> wald noght on hi<HI REND="italic">m</HI> se; <NOTE PLACE="foot">1478 <HI REND="italic">R</HI> Emp<HI REND="italic">er</HI>our.</NOTE></L>
<L>Til at þe last he said: "Traytour<HI REND="italic">e,</HI> <NOTE PLACE="foot">1479 <HI REND="italic">R</HI> Till.</NOTE></L>
<L>God gif þe mekil misauentour<HI REND="italic">e</HI>!" <MILESTONE N="1480"/> <NOTE PLACE="foot">1480 <HI REND="italic">R</HI> gyf, mykell mysauentoure.</NOTE></L>
<L>"A, lord," he said, "whi so? allas! <MILESTONE N="33 c."/> <NOTE PLACE="foot">1481 <HI REND="italic">R om.</HI> he said.</NOTE></L>
<L>I am no traitur, saue ȝowr<HI REND="italic">e</HI> g<HI REND="italic">ra</HI>ce. <NOTE PLACE="foot">1482 <HI REND="italic">R</HI> t<HI REND="italic">ra</HI>ytoure, yho<HI REND="italic">ur.</HI></NOTE></L>
<L>Ȝowr<HI REND="italic">e</HI> gentil wordes, lord, lat me her<HI REND="italic">e.</HI>" <NOTE PLACE="foot">1483 <HI REND="italic">R</HI> Yho<HI REND="italic">ur</HI> gentell.</NOTE></L>
<L>He said: "Þou sal aby ful der<HI REND="italic">e;</HI> <NOTE PLACE="foot">1484 <HI REND="italic">R</HI> sall, full.</NOTE></L>
<L>Þou <HI REND="italic">and</HI> al þi cumpani <MILESTONE N="1485"/> <NOTE PLACE="foot">1485 <HI REND="italic">R</HI> all, company.</NOTE></L>
<L><PB N="51" REF="165"/>
Sal be drawen <HI REND="italic">and</HI> hanged in hy. <NOTE PLACE="foot">1486 <HI REND="italic">R</HI> Sall.</NOTE></L>
<L>For I toke ȝow mi son to teche, <NOTE PLACE="foot">1487 <HI REND="italic">R</HI> yhow my.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> ȝe haue gert him lose his speche, <NOTE PLACE="foot">1488 <HI REND="italic">R</HI> yhe.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> also for to force my wife; <NOTE PLACE="foot">1489 <HI REND="italic">R</HI> all so, wyfe.</NOTE></L>
<L>Þarfor<HI REND="italic">e</HI> sal he lose his life." <MILESTONE N="1490"/> <NOTE PLACE="foot">1490 <HI REND="italic">R</HI> þare <HI REND="italic">of</HI> þarefor <HI REND="italic">mutilated,</HI> sall, lyfe.</NOTE></L>
<L>Þe maist<HI REND="italic">er</HI> said: "Sir, it war wrang <NOTE PLACE="foot">1491 <HI REND="italic">R</HI> þe <HI REND="italic">multilated.</HI></NOTE></L>
<L>Vs oþer to draw or hang; <NOTE PLACE="foot">1492 <HI REND="italic">R</HI> outher.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> if þou do þi son forfar<HI REND="italic">e,</HI></L>
<L>Þou sal haue shame als mekil or mar<HI REND="italic">e</HI> <NOTE PLACE="foot">1494 <HI REND="italic">R</HI> sall, schame, mykell.</NOTE></L>
<L>Als he had þat his wife gert take <MILESTONE N="1495"/></L>
<L>With enimes for hir owin ded sake." <NOTE PLACE="foot">1496 <HI REND="italic">R</HI> enmyse, awen dede.</NOTE></L>
<L>Þe Emp<HI REND="italic">er</HI>our<HI REND="italic">e</HI> said: "What was he? <NOTE PLACE="foot">1497 <HI REND="italic">R</HI> Emp<HI REND="italic">er</HI>our.</NOTE></L>
<L>Þat tale, maist<HI REND="italic">er,</HI> þou most tel me." <NOTE PLACE="foot">1498 <HI REND="italic">R</HI> tell.</NOTE></L>
<L>"What helpis to tel, sir, in þis stede, <NOTE PLACE="foot">1499 <HI REND="italic">R</HI> helpes, tell.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> þi son þat tyme war dede? <MILESTONE N="1500"/></L>
<L>Gif hi<HI REND="italic">m</HI> respit, I þe pray, <NOTE PLACE="foot">1501 <HI REND="italic">R</HI> Gyf, respyte, say <HI REND="italic">after</HI> þe <HI REND="italic">deleted.</HI></NOTE></L>
<L>Whils þat I my reson say."</L>
<L>Þe Emp<HI REND="italic">er</HI>our<HI REND="italic">e</HI> hi<HI REND="italic">m</HI> granted respite, <NOTE PLACE="foot">1503 <HI REND="italic">R</HI> Emp<HI REND="italic">er</HI>our, g<HI REND="italic">ra</HI>unted respyte.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> he was broght ogain ful tite. <NOTE PLACE="foot">1504 <HI REND="italic">R</HI> ogayne full tyte.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> þan Maist<HI REND="italic">er</HI> Lentiliowne <MILESTONE N="1505"/> <NOTE PLACE="foot">1505 <HI REND="italic">R</HI> Len∣tilyoune.</NOTE></L>
<L>Blithli bigan his resown. <NOTE PLACE="foot">1506 <HI REND="italic">R</HI> Blythely, resoune.</NOTE></L>
</LG>
</DIV2>
<DIV2 N="6" TYPE="story">
<HEAD>Þe <HI REND="italic">Sext</HI> Tale Sayd Maister Lentilion. <NOTE PLACE="foot"><HI REND="italic">Heading MS.</HI> vi., <HI REND="italic">R</HI> said, Lentilioune.</NOTE> <NOTE PLACE="marg">[Story VI. Puteus.]</NOTE></HEAD>
<LG>
<L>"Sir, whilu<HI REND="italic">m</HI> was in þis cuntre <NOTE PLACE="foot">1507 <HI REND="italic">R</HI> Whilom, contre, þis <HI REND="italic">in margin.</HI></NOTE></L>
<L>A riche man of gold and fe. <NOTE PLACE="foot">1508 <HI REND="italic">R</HI> ryche, fee.</NOTE></L>
<L>Hym wanted nothing bot a wife, <NOTE PLACE="foot">1509 <HI REND="italic">R</HI> Him, wyfe.</NOTE></L>
<L>For to solace with his life. <MILESTONE N="1510"/></L>
<L>Of neghburs childer none wald he, <NOTE PLACE="foot">1511 <HI REND="italic">R</HI> childre.</NOTE></L>
<L>Bot toke a whife in strange cuntre; <NOTE PLACE="foot">1512 <HI REND="italic">R</HI> wife, st<HI REND="italic">ra</HI>unge contre.</NOTE></L>
<L><PB N="52" REF="166"/>
A damisel he feched ferr; <NOTE PLACE="foot">1513 <HI REND="italic">R</HI> damysell.</NOTE></L>
<L>He might haue had wele bett<HI REND="italic">er</HI> ner<HI REND="italic">e.</HI> <NOTE PLACE="foot">1514 <HI REND="italic">R</HI> myght, nerr.</NOTE></L>
<L>Fair<HI REND="italic">e</HI> sho was <HI REND="italic">and</HI> lufsom als; <MILESTONE N="1515"/> <NOTE PLACE="foot">1515 <HI REND="italic">R</HI> scho.</NOTE></L>
<L>Bot vnderneth ȝit was sho fals; <NOTE PLACE="foot">1516 <HI REND="italic">R</HI> yhit, scho.</NOTE></L>
<L>Sho had a leman p<HI REND="italic">re</HI>uely <NOTE PLACE="foot">1517 <HI REND="italic">R</HI> Scho, le<HI REND="italic">m</HI>man.</NOTE></L>
<L>Þat lang bifor<HI REND="italic">e</HI> had liggen her by. <NOTE PLACE="foot">1518 <HI REND="italic">R</HI> lyggen hir.</NOTE></L>
<L>When hir husband had broght hir home,</L>
<L>Hir leman smertly eft<HI REND="italic">er</HI> come. <MILESTONE N="1520"/> <NOTE PLACE="foot">1520 <HI REND="italic">R</HI> le<HI REND="italic">m</HI>man.</NOTE></L>
<L>He toke a chamber ner<HI REND="italic">e</HI> þat stede. <NOTE PLACE="foot">1521 <HI REND="italic">R</HI> chumbre.</NOTE></L>
<L>Him thurt noght car<HI REND="italic">e</HI> þan for his brede;</L>
<L>Þe wife fand him inogh plente; <NOTE PLACE="foot">1523 <HI REND="italic">R</HI> wyfe, I noghe.</NOTE></L>
<L>With þe husband gode ful meri made he. <NOTE PLACE="foot">1524 <HI REND="italic">R</HI> gud full mery.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> when þe wife might þeder wyn, <MILESTONE N="1525"/> <NOTE PLACE="foot">1525 <HI REND="italic">R</HI> myght þider.</NOTE></L>
<L>To play þam let þai for no sin. <MILESTONE N="33 d"/> <NOTE PLACE="foot">1526 <HI REND="italic">MS.</HI> let <HI REND="italic">obliterated except for part of</HI> l, <HI REND="italic">R</HI> lett, syn.</NOTE></L>
<L>"In þat toun was ane vsage <NOTE PLACE="foot">1527 <HI REND="italic">R</HI> toune, <HI REND="italic">MS.</HI> w.. .ne.</NOTE></L>
<L>Þat halden was with maist<HI REND="italic">er and</HI> page:</L>
<L>Þat whoso war tane in þe toun <NOTE PLACE="foot">1529 <HI REND="italic">MS.</HI> w.. ...e, <HI REND="italic">R</HI> toune.</NOTE></L>
<L>Efter curfu bel vp or down, <MILESTONE N="1530"/> <NOTE PLACE="foot">1530 <HI REND="italic">R</HI> After curfew, <HI REND="italic">MS.</HI> be. .p, <HI REND="italic">R</HI> bell, doune.</NOTE></L>
<L>Seriantes sold þam tak ful sone <NOTE PLACE="foot">1531 <HI REND="italic">R</HI> suld, full.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> hastily in preson done;</L>
<L><HI REND="italic">And</HI> on þe morn for ani thing <NOTE PLACE="foot">1533 <HI REND="italic">R</HI> any.</NOTE></L>
<L>Bifor<HI REND="italic">e</HI> domes-men þai sold hi<HI REND="italic">m</HI> bring; <NOTE PLACE="foot">1534 <HI REND="italic">R</HI> Bi for, suld, bryng.</NOTE></L>
<L>Þan thorgh þe toun men sal þam driue. <MILESTONE N="1535"/> <NOTE PLACE="foot">1535 <HI REND="italic">R</HI> thurgh, toune, sall, dryue.</NOTE></L>
<L>Þe gudeman p<HI REND="italic">er</HI>cayued of his wiue, <NOTE PLACE="foot">1536 <HI REND="italic">R</HI> gud man, p<HI REND="italic">er</HI>sayued, wyue.</NOTE></L>
<L>How þat sho rase o nightes him fra <NOTE PLACE="foot">1537 <HI REND="italic">R</HI> scho rayse o nyghtes.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> tald him noght wheder sho wold ga; <NOTE PLACE="foot">1538 <HI REND="italic">MS.</HI> whedes, <HI REND="italic">R</HI> whider scho wald.</NOTE></L>
<L>Bot til hir leman went sho sone, <NOTE PLACE="foot">1539 <HI REND="italic">R</HI> tyll, le<HI REND="italic">m</HI>∣man, scho.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> come ogain when þe plai was done. <MILESTONE N="1540"/> <NOTE PLACE="foot">1540 <HI REND="italic">R</HI> ogayne, play.</NOTE></L>
<L>Þe gudeman had wonder of his wife, <NOTE PLACE="foot">1541 <HI REND="italic">R</HI> gud man, wyfe.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> ful lath him was to strife; <NOTE PLACE="foot">1542 <HI REND="italic">R</HI> full, stryfe.</NOTE></L>
<L><PB N="53" REF="167"/>
Wele he thoght þar was su<HI REND="italic">m</HI> gile, <NOTE PLACE="foot">1543 <HI REND="italic">R</HI> þare, som gyle.</NOTE></L>
<L>Bot ȝit he wold habide a while. <NOTE PLACE="foot">1544 <HI REND="italic">R</HI> yhit, abyde.</NOTE></L>
<L>"Opon a night þarefter sone <MILESTONE N="1545"/> <NOTE PLACE="foot">1545 <HI REND="italic">R</HI> nyght þare eft<HI REND="italic">er.</HI></NOTE></L>
<L>To bed þai went, als þai war won. <NOTE PLACE="foot">1546 <HI REND="italic">R</HI> wone.</NOTE></L>
<L>Vntil his whif he turned his bak, <NOTE PLACE="foot">1547 <HI REND="italic">R</HI> vn tyll, wife.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> still he lay <HI REND="italic">and</HI> nothing spak. <NOTE PLACE="foot">1548 <HI REND="italic">R</HI> styll.</NOTE></L>
<L>When sho hopid he war on slepe, <NOTE PLACE="foot">1549 <HI REND="italic">R</HI> scho hoped, was.</NOTE></L>
<L>Þe whif out of þe bed gan crepe. <MILESTONE N="1550"/> <NOTE PLACE="foot">1550 <HI REND="italic">R</HI> wife.</NOTE></L>
<L>Þe gudeman wele p<HI REND="italic">er</HI>cayued i<HI REND="italic">n</HI> hi <NOTE PLACE="foot">1551 <HI REND="italic">R</HI> gud man, p<HI REND="italic">er</HI>sayued, hy.</NOTE></L>
<L>How þat sho went to hir lutby. <NOTE PLACE="foot">1552 <HI REND="italic">R</HI> scho.</NOTE></L>
<L>When he wist how þe gami<HI REND="italic">n</HI> ferd, <NOTE PLACE="foot">1553 <HI REND="italic">R</HI> gamen.</NOTE></L>
<L>Þe dor<HI REND="italic">e</HI> ful stalworthly he sperd <NOTE PLACE="foot">1554 <HI REND="italic">R</HI> full.</NOTE></L>
<L>With lokkes <HI REND="italic">and</HI> with barres grete, <MILESTONE N="1555"/></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> lete his whif stand in þe strete. <NOTE PLACE="foot">1556 <HI REND="italic">R</HI> wyfe.</NOTE></L>
<L>He sweres bi God, mekil of might, <NOTE PLACE="foot">1557 <HI REND="italic">R</HI> mykell, myght.</NOTE></L>
<L>Sho sold noght come þarin þ<HI REND="italic">a</HI>t night. <NOTE PLACE="foot">1558 <HI REND="italic">R</HI> Scho suld, com þare in, nyght.</NOTE></L>
<L>Þe whif at þe dor<HI REND="italic">e</HI> þe ring gan shak; <NOTE PLACE="foot">1559 <HI REND="italic">R</HI> wife, ryng, schake.</NOTE></L>
<L>Þe godeman at a window spak, <MILESTONE N="1560"/> <NOTE PLACE="foot">1560 <HI REND="italic">R</HI> gud man, wyndow spake.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> said: 'Now mai þou noght sai nay, <NOTE PLACE="foot">1561 <HI REND="italic">R</HI> may, say.</NOTE></L>
<L>How þou has done þis moni a day. <NOTE PLACE="foot">1562 <HI REND="italic">R</HI> many.</NOTE></L>
<L>Now haue I tane þe hand-haueing; <NOTE PLACE="foot">1563 <HI REND="italic">R</HI> hand haueyng.</NOTE></L>
<L>Þou may deny it for nothing.</L>
<L>Vnto þi fer<HI REND="italic">e</HI> ogain þou far<HI REND="italic">e;</HI> <MILESTONE N="1565"/> <NOTE PLACE="foot">1565 <HI REND="italic">R</HI> ogayn.</NOTE></L>
<L>Þi cu<HI REND="italic">m</HI>pani kepe I na mare.' <NOTE PLACE="foot">1566 <HI REND="italic">R</HI> company I kepe no.</NOTE></L>
<L>"Sho said: 'Sir, merci for Ih<HI REND="italic">e</HI>su! <NOTE PLACE="foot">1567 <HI REND="italic">R</HI> Scho, m<HI REND="italic">er</HI>cy.</NOTE></L>
<L>For right sone sal þai ring curfu. <NOTE PLACE="foot">1568 <HI REND="italic">R</HI> ryght sone will, ryng.</NOTE></L>
<L>If men me find, I mu<HI REND="italic">n</HI> be tane; <NOTE PLACE="foot">1569 <HI REND="italic">R</HI> fynd, mon.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> leuer<HI REND="italic">e</HI> me war her<HI REND="italic">e</HI> to be slane.' <MILESTONE N="1570"/> <NOTE PLACE="foot">1570 <HI REND="italic">R</HI> leuer.</NOTE></L>
<L>'Nai, dame,' he said, 'so mot I the, <NOTE PLACE="foot">1571 <HI REND="italic">R</HI> Nay.</NOTE></L>
<L>In þi syn sal þou taken be; <NOTE PLACE="foot">1572 <HI REND="italic">R</HI> sall.</NOTE></L>
<L><PB N="54" REF="168"/>
Al þi kyn sal heren <HI REND="italic">and</HI> sene <MILESTONE N="34 a"/> <NOTE PLACE="foot">1573 <HI REND="italic">R</HI> All, sall.</NOTE></L>
<L>What myster woman þou has bene.'</L>
<L>"Sho saw hir prayer helpid noght, <MILESTONE N="1575"/> <NOTE PLACE="foot">1575 <HI REND="italic">R</HI> Scho, helped.</NOTE></L>
<L>Þan of a wile sho hir bythoght. <NOTE PLACE="foot">1576 <HI REND="italic">R</HI> wyle scho, bi thoght.</NOTE></L>
<L>Sho waited hir a heui stane <NOTE PLACE="foot">1577 <HI REND="italic">R</HI> Scho wayted, heuy.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> said" 'Sertes or I her<HI REND="italic">e</HI> be tane,</L>
<L>Sir, þe soth I sal þe tell: <NOTE PLACE="foot">1579 <HI REND="italic">R</HI> sall.</NOTE></L>
<L>I sal me drown right in þis well.' <MILESTONE N="1580"/> <NOTE PLACE="foot">1580 <HI REND="italic">R</HI> sall, drowne ryght.</NOTE></L>
<L>'Dame, wheþer þou wil þe drown or hang, <NOTE PLACE="foot">1581 <HI REND="italic">R</HI> will, droune.</NOTE></L>
<L>Me think þou has lifed al to lang.' <NOTE PLACE="foot">1582 <HI REND="italic">R</HI> lyfed all.</NOTE></L>
<L>Þan preuely sho toke þe stane <NOTE PLACE="foot">1583 <HI REND="italic">R</HI> scho.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> went vnto þe well onane.</L>
<L>'Sir,' sho said, 'vengance I call; <MILESTONE N="1585"/> <NOTE PLACE="foot">1585 <HI REND="italic">R</HI> scho.</NOTE></L>
<L>For in þis well now wil I fall.' <NOTE PLACE="foot">1586 <HI REND="italic">R</HI> will.</NOTE></L>
<L>Sho lete þe stane fal in þe well, <NOTE PLACE="foot">1587 <HI REND="italic">R</HI> Scho, fall.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> stirt vnder a stok ful still. <NOTE PLACE="foot">1588 <HI REND="italic">R</HI> styrt, full stell.</NOTE></L>
<L>Þe godeman herd noys of þe stane; <NOTE PLACE="foot">1589 <HI REND="italic">R</HI> gud man.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> þan he was ful wil of wane: <MILESTONE N="1590"/> <NOTE PLACE="foot">1590 <HI REND="italic">R</HI> full will.</NOTE></L>
<L>He wend his whif had fallen down <NOTE PLACE="foot">1591 <HI REND="italic">R</HI> wyfe, doune.</NOTE></L>
<L>Into þe well, hirself to drown. <NOTE PLACE="foot">1592 <HI REND="italic">R</HI> droune.</NOTE></L>
<L>'Allas,' he said, 'mi whif es ded!' <NOTE PLACE="foot">1593 <HI REND="italic">R</HI> my wif, dede.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> forth he went ful wil of rede. <NOTE PLACE="foot">1594 <HI REND="italic">R</HI> will.</NOTE></L>
<L>He opind þe ȝates <HI REND="italic">and</HI> went þar<HI REND="italic">e</HI>out, <MILESTONE N="1595"/> <NOTE PLACE="foot">1595 <HI REND="italic">R</HI> opend, yhates.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> law into þe wel gan lowt. <NOTE PLACE="foot">1596 <HI REND="italic">R</HI> well, lout.</NOTE></L>
<L>"<HI REND="italic">And</HI> whils he morned in þe gate, <NOTE PLACE="foot">1597 <HI REND="italic">R</HI> murned.</NOTE></L>
<L>Þe whif wan sone in at þe ȝate. <NOTE PLACE="foot">1598 <HI REND="italic">R</HI> wife, yhate.</NOTE></L>
<L>Þe dor<HI REND="italic">e</HI> sho sperres <HI REND="italic">and</HI> barres fast <NOTE PLACE="foot">1599 <HI REND="italic">R</HI> scho.</NOTE></L>
<L>With barres þat ful wele wald last. <MILESTONE N="1600"/> <NOTE PLACE="foot">1600 <HI REND="italic">R</HI> full.</NOTE></L>
<L>Þe godeman heres þe dor<HI REND="italic">e</HI> sper hard, <NOTE PLACE="foot">1601 <HI REND="italic">R</HI> gud man.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> fast he hies him þederward. <NOTE PLACE="foot">1602 <HI REND="italic">R</HI> hyes, þiderward.</NOTE></L>
<L>'Whannow?' he sayd, 'wha es þar<HI REND="italic">e</HI> now?' <NOTE PLACE="foot">1603 <HI REND="italic">R</HI> said.</NOTE></L>
<L><PB N="55" REF="169"/>
Þan went þe whif to a window; <NOTE PLACE="foot">1604 <HI REND="italic">R</HI> wyfe, wyndow.</NOTE></L>
<L>Sho said: 'What dose þou now þ<HI REND="italic">ar</HI>out? <MILESTONE N="1605"/> <NOTE PLACE="foot">1605 <HI REND="italic">R</HI> Scho.</NOTE></L>
<L>Es it now time to walk obout?' <NOTE PLACE="foot">1606 <HI REND="italic">R</HI> tyme.</NOTE></L>
<L>"'A, dame,' he sayd, 'for luf of þe, <NOTE PLACE="foot">1607 <HI REND="italic">R</HI> said.</NOTE></L>
<L>For þat þou sold noght perist be!' <NOTE PLACE="foot">1608 <HI REND="italic">R</HI> suld, peryst.</NOTE></L>
<L>'Nay,' sho said, 'now am I her<HI REND="italic">e;</HI> <NOTE PLACE="foot">1609 <HI REND="italic">R</HI> scho.</NOTE></L>
<L>I haue no drede of þi danger<HI REND="italic">e.</HI>' <MILESTONE N="1610"/> <NOTE PLACE="foot">1610 <HI REND="italic">R</HI> dred, daungere.</NOTE></L>
<L>'Lat me in, dame, I pray þe!'</L>
<L>'Nay,' sho said, 'so mot I the!' <NOTE PLACE="foot">1612 <HI REND="italic">R</HI> scho.</NOTE></L>
<L>'Ȝis, dame,' he said, 'for heuy<HI REND="italic">n</HI> kyng, <NOTE PLACE="foot">1613 <HI REND="italic">R</HI> Yhis, heuen.</NOTE></L>
<L>For alsone wil men curfu ri<HI REND="italic">n</HI>g.' <NOTE PLACE="foot">1614 <HI REND="italic">R</HI> will, ryng.</NOTE></L>
<L>'Ȝa,' sho said, 'þat es wele done, <MILESTONE N="1615"/> <NOTE PLACE="foot">1615 <HI REND="italic">R</HI> Yha scho.</NOTE></L>
<L>Þe wakemen sal þe tak ful sone, <NOTE PLACE="foot">1616 <HI REND="italic">R</HI> sall, full.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> se þat þou has bene lichowr<HI REND="italic">e</HI> <NOTE PLACE="foot">1617 <HI REND="italic">R</HI> lychoure.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> cu<HI REND="italic">m</HI>es hame eft<HI REND="italic">er</HI> curfour<HI REND="italic">e.</HI> <NOTE PLACE="foot">1618 <HI REND="italic">R</HI> comes.</NOTE></L>
<L>Þe war fayrer hald with þi spouse <NOTE PLACE="foot">1619 <HI REND="italic">R</HI> fairer.</NOTE></L>
<L>Þan spend our<HI REND="italic">e</HI> gude at þe hor<HI REND="italic">e</HI>-hows.' <MILESTONE N="34 b"/> <MILESTONE N="1620"/> <NOTE PLACE="foot">1620 <HI REND="italic">R</HI> our gud, hore howse.</NOTE></L>
<L>"Þan come þe wakemen þar biside <NOTE PLACE="foot">1621 <HI REND="italic">MS.</HI> wake man, <HI REND="italic">R</HI> þare bysyde.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> herd þam twa togeder chide. <NOTE PLACE="foot">1622 <HI REND="italic">R</HI> to gyder chyde.</NOTE></L>
<L>Curfu bel was rungen þan, <NOTE PLACE="foot">1623 <HI REND="italic">R</HI> Curfew bell, rongen.</NOTE></L>
<L>Þarfor<HI REND="italic">e</HI> tane was þe gudeman. <NOTE PLACE="foot">1624 <HI REND="italic">R</HI> þarfor, gud man.</NOTE></L>
<L>Þai had grete ferly it so ferd, <MILESTONE N="1625"/> <NOTE PLACE="foot">1625 <HI REND="italic">R</HI> gret.</NOTE></L>
<L>For euil of him neuer<HI REND="italic">e</HI> ar<HI REND="italic">e</HI> þai herd. <NOTE PLACE="foot">1626 <HI REND="italic">R</HI> euell, neu<HI REND="italic">er.</HI></NOTE></L>
<L>Þarfor<HI REND="italic">e</HI> þai prayed þe woman þar<HI REND="italic">e</HI></L>
<L>To lat him in <HI REND="italic">and</HI> speke na mar<HI REND="italic">e.</HI> <NOTE PLACE="foot">1628 <HI REND="italic">R</HI> spek no.</NOTE></L>
<L>Þan said þe whife maliciows: <NOTE PLACE="foot">1629 <HI REND="italic">R</HI> wife maliciouse.</NOTE></L>
<L>'He comes now fra þe hor<HI REND="italic">e</HI>-hows; <MILESTONE N="1630"/> <NOTE PLACE="foot">1630 <HI REND="italic">R</HI> howre howse.</NOTE></L>
<L>Þus has he oft-siþes serued me, <NOTE PLACE="foot">1631 <HI REND="italic">R</HI> oft sythes.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> þarfore may we neuer the. <NOTE PLACE="foot">1632 <HI REND="italic">R</HI> þarfor.</NOTE></L>
<L>Ful lang haue I hid his shame; <NOTE PLACE="foot">1633 <HI REND="italic">R</HI> ffull, hir schame.</NOTE></L>
<L>Now sal himselues ber<HI REND="italic">e</HI> þe blame.' <NOTE PLACE="foot">1634 <HI REND="italic">R</HI> sall him seluen.</NOTE></L>
<L><PB N="56" REF="170"/>
"Þan vnto presown put he was. <MILESTONE N="1635"/> <NOTE PLACE="foot">1635 <HI REND="italic">R</HI> p<HI REND="italic">re</HI>sone putt.</NOTE></L>
<L>Þe whife at hame had hir solas; <NOTE PLACE="foot">1636 <HI REND="italic">R</HI> wife, solace.</NOTE></L>
<L>For sone hir leman come hir till, <NOTE PLACE="foot">1637 <HI REND="italic">R</HI> le<HI REND="italic">m</HI>man, tyll.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> þai had mete <HI REND="italic">and</HI> drink at will. <NOTE PLACE="foot">1638 <HI REND="italic">R</HI> drynk.</NOTE></L>
<L>At morn sone was þe gudeman fet <NOTE PLACE="foot">1639 <HI REND="italic">R</HI> Att, gud man fett.</NOTE></L>
<L>Bifor þe domes-men þat war set; <MILESTONE N="1640"/> <NOTE PLACE="foot">1640 <HI REND="italic">R</HI> sett.</NOTE></L>
<L>Thurgh þe toun þan was he led, <NOTE PLACE="foot">1641 <HI REND="italic">R</HI> toune.</NOTE></L>
<L>Fowl desspoyled <HI REND="italic">and</HI> al uncled. <NOTE PLACE="foot">1642 <HI REND="italic">R</HI> ffoule despoyled, all.</NOTE></L>
<L>Seþin lathly haue þai led him hame. <NOTE PLACE="foot">1643 <HI REND="italic">R</HI> Sithen lathely.</NOTE></L>
<L>Þat whif was worthi for to blame <NOTE PLACE="foot">1644 <HI REND="italic">R</HI> wife.</NOTE></L>
<L>Þat lete þam so hir husband lede <MILESTONE N="1645"/></L>
<L>Anly for hir awin mysdede; <NOTE PLACE="foot">1646 <HI REND="italic">R</HI> Anely, awen.</NOTE></L>
<L>Þis woman kouth of gile sumdele." <NOTE PLACE="foot">1647 <HI REND="italic">R</HI> couth, gyle som dele.</NOTE></L>
<L>"Ȝa, sertes," said þe Emp<HI REND="italic">er</HI>our<HI REND="italic">e,</HI> "ful wele; <NOTE PLACE="foot">1648 <HI REND="italic">R</HI> Yha, Emp<HI REND="italic">er</HI>our full.</NOTE></L>
<L>Sho was wele wer þan ani hownd." <NOTE PLACE="foot">1649 <HI REND="italic">R</HI> Scho, any hounde.</NOTE></L>
<L>Þe maist<HI REND="italic">er</HI> said: "Swik fele er found. <MILESTONE N="1650"/></L>
<L><HI REND="italic">And,</HI> sir, be ȝe noght euil payd, <NOTE PLACE="foot">1651 <HI REND="italic">R</HI> yhe, euell payde.</NOTE></L>
<L>Ȝowr<HI REND="italic">e</HI> awin es wer, war sho asaid. <NOTE PLACE="foot">1652 <HI REND="italic">R</HI> Yho<HI REND="italic">ur</HI> awen, war war scho asayde.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> if þat þou, thurgh hir euil rede, <NOTE PLACE="foot">1653 <HI REND="italic">R</HI> euell.</NOTE></L>
<L>Gers þi son be done to ded, <NOTE PLACE="foot">1654 <HI REND="italic">R</HI> Ger, dede.</NOTE></L>
<L>Swilk shame mot þou haue i<HI REND="italic">n</HI> þi liue <MILESTONE N="1655"/></L>
<L>Als had þis gudeman for his wiue." <NOTE PLACE="foot">1656 <HI REND="italic">R</HI> gud man, wyue.</NOTE></L>
<L>Þe Emp<HI REND="italic">er</HI>our<HI REND="italic">e</HI> sayd: "Sir, for þi tale, <NOTE PLACE="foot">1657 <HI REND="italic">R</HI> Emp<HI REND="italic">er</HI>our said.</NOTE></L>
<L>Þis dai mi son sal haue no bale." <NOTE PLACE="foot">1658 <HI REND="italic">R</HI> day my, sall.</NOTE></L>
<L>Þe child was done into presoun, <NOTE PLACE="foot">1659 <HI REND="italic">R</HI> p<HI REND="italic">re</HI>soune.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> þe maister went out of þe toun. <MILESTONE N="1660"/> <NOTE PLACE="foot">1660 <HI REND="italic">R</HI> toune.</NOTE></L>
<L>Vnto his felows he tald þe case, <NOTE PLACE="foot">1661 <HI REND="italic">R</HI> felaws, þis.</NOTE></L>
<L>How his decipil helpid was. <NOTE PLACE="foot">1662 <HI REND="italic">R</HI> disciple helped wase.</NOTE></L>
</LG>
</DIV2>
<DIV2 N="7" TYPE="prologue">
<PB N="57" REF="171"/>
<HEAD>Here Bigyns Þe <HI REND="italic">Seuind</HI> Prolong. <NOTE PLACE="foot"><HI REND="italic">Heading MS., R</HI> vii.</NOTE></HEAD>
<LG>
<L>Þe knightes voided out of þe towr<HI REND="italic">e;</HI> <NOTE PLACE="foot">1663 <HI REND="italic">R</HI> knyghtes voyded, toure.</NOTE></L>
<L>To chamber went þe Emp<HI REND="italic">er</HI>our<HI REND="italic">e.</HI> <NOTE PLACE="foot">1664 <HI REND="italic">R</HI> chaumbre.</NOTE></L>
<L>He findes his whif þar<HI REND="italic">e</HI> makand sorow; <MILESTONE N="34 c"/> <MILESTONE N="1665"/> <NOTE PLACE="foot">1665 <HI REND="italic">R</HI> fyndes, wyfe.</NOTE></L>
<L>Sho sais sho sal noght bide tomor[o]w. <NOTE PLACE="foot">1666 <HI REND="italic">R</HI> Scho says scho sall, byde, <HI REND="italic">MS.</HI> tomorw.</NOTE></L>
<L>"Dame," he sayd, "whi sais þou so?" <NOTE PLACE="foot">1667 <HI REND="italic">R</HI> said, says.</NOTE></L>
<L>Sho said: "I ne mai none oþ<HI REND="italic">er</HI> do; <NOTE PLACE="foot">1668 <HI REND="italic">R</HI> Scho, may.</NOTE></L>
<L>For leuer me war oway be gane</L>
<L>Þan se þi landes fra þe tane. <MILESTONE N="1670"/> <NOTE PLACE="foot">1670 <HI REND="italic">R</HI> fro.</NOTE></L>
<L>Þi maisters to shame sal þe bring <NOTE PLACE="foot">1671 <HI REND="italic">R</HI> schame sall, bryng.</NOTE></L>
<L>With argumentes <HI REND="italic">and</HI> with lesing. <NOTE PLACE="foot">1672 <HI REND="italic">R</HI> lesyng.</NOTE></L>
<L>Wele it semes for to be swa</L>
<L>Þat many sal speke of vs twa <NOTE PLACE="foot">1674 <HI REND="italic">R</HI> sall.</NOTE></L>
<L>Als did anes of a riche king <MILESTONE N="1675"/> <NOTE PLACE="foot">1675 <HI REND="italic">R</HI> rych kyng.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> a steward <HI REND="italic">and</HI> a lady ȝing." <NOTE PLACE="foot">1676 <HI REND="italic">R</HI> yhing.</NOTE></L>
<L>"How bifel þat, dame, tel me, <NOTE PLACE="foot">1677 <HI REND="italic">R</HI> bi fell, tell.</NOTE></L>
<L>Als þou wil þat I luf þe." <NOTE PLACE="foot">1678 <HI REND="italic">R</HI> will.</NOTE></L>
<L>Sho said: "My telli<HI REND="italic">n</HI>g es noght worth, <NOTE PLACE="foot">1679 <HI REND="italic">R</HI> Scho, tellyng.</NOTE></L>
<L>For my reson may noght forth. <MILESTONE N="1680"/></L>
<L>If I sai neuer so sothfastly, <NOTE PLACE="foot">1681 <HI REND="italic">R</HI> say.</NOTE></L>
<L>I se þou settes nothing þarby; <NOTE PLACE="foot">1682 <HI REND="italic">R</HI> þare by.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> þarfor<HI REND="italic">e</HI> wil I hald me still, <NOTE PLACE="foot">1683 <HI REND="italic">R</HI> þarfor will, styll.</NOTE></L>
<L>What shame so þai will do þe till." <NOTE PLACE="foot">1684 <HI REND="italic">R</HI> schame, tyll.</NOTE></L>
<L>He said: "Dame, tel me þi resown, <MILESTONE N="1685"/> <NOTE PLACE="foot">1685 <HI REND="italic">R</HI> tell, resoune, <HI REND="italic">MS.</HI> reswon.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> sertanly I sal be boun <NOTE PLACE="foot">1686 <HI REND="italic">R</HI> sertainly, sall, boune.</NOTE></L>
<L>To do þi lyking al bidene." <NOTE PLACE="foot">1687 <HI REND="italic">R</HI> lykyng all be dene.</NOTE></L>
<L>Þe Emp<HI REND="italic">er</HI>ice said: "Sir, now be sene."</L>
</LG>
</DIV2>
<DIV2 N="7" TYPE="story">
<PB N="58" REF="172"/>
<HEAD>Þe <HI REND="italic">Seuind</HI> Tale Sayd þe Wife. <NOTE PLACE="foot"><HI REND="italic">Heading MS., R</HI> vii., <HI REND="italic">R</HI> said, wyfe.</NOTE> <NOTE PLACE="marg">[Story VII. Senescalcus.]</NOTE></HEAD>
<LG>
<L>"Syr," sho said, "þis ender ȝer<HI REND="italic">e</HI> <NOTE PLACE="foot">1689 <HI REND="italic">R</HI> Sir scho, yhere.</NOTE></L>
<L>Was a king of grete power<HI REND="italic">e;</HI> <MILESTONE N="1690"/> <NOTE PLACE="foot">1690 <HI REND="italic">R</HI> kyng, gret.</NOTE></L>
<L>Bath Poyle <HI REND="italic">and</HI> Calaber land <NOTE PLACE="foot">1691 <HI REND="italic">R</HI> Both.</NOTE></L>
<L>Was halely bowand to his hand. <NOTE PLACE="foot">1692 <HI REND="italic">R</HI> tyll.</NOTE></L>
<L>But in luf had he no delite; <NOTE PLACE="foot">1693 <HI REND="italic">R</HI> delyte.</NOTE></L>
<L>He vsed no wemen brown ne quite; <NOTE PLACE="foot">1694 <HI REND="italic">R</HI> we<HI REND="italic">m</HI>man browne, white.</NOTE></L>
<L>Til at þe last þe riche king <MILESTONE N="1695"/> <NOTE PLACE="foot">1695 <HI REND="italic">R</HI> Till, rych kyng.</NOTE></L>
<L>On his members had bolny<HI REND="italic">n</HI>g, <NOTE PLACE="foot">1696 <HI REND="italic">R</HI> membirs.</NOTE></L>
<L>Þat þe skin might noght ou<HI REND="italic">er</HI> it reche; <NOTE PLACE="foot">1697 <HI REND="italic">R</HI> skyn myght.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> sone he sent to seke a leche. <NOTE PLACE="foot">1699 <HI REND="italic">R</HI> w<HI REND="italic">i</HI>t<HI REND="italic">h</HI> outen lettyng.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> when he come, without letti<HI REND="italic">n</HI>g</L>
<L>Was he broght bifor þe kyng. <MILESTONE N="1700"/></L>
<L>He gert þe king sone make vrine, <NOTE PLACE="foot">1701 <HI REND="italic">R</HI> kyng, vryne.</NOTE></L>
<L>To loke what might be his medcine; <NOTE PLACE="foot">1702 <HI REND="italic">R</HI> luke, myght, medcyne.</NOTE></L>
<L>Þat þe king might lif wele saw he þar<HI REND="italic">e.</HI> <NOTE PLACE="foot">1703 <HI REND="italic">R</HI> kyng myght lyf.</NOTE></L>
<L>A plaster he layd vnto þe sar<HI REND="italic">e;</HI> <NOTE PLACE="foot">1704 <HI REND="italic">R</HI> laid.</NOTE></L>
<L>He made him medcines moni <HI REND="italic">and</HI> ser<HI REND="italic">e,</HI> <MILESTONE N="1705"/> <NOTE PLACE="foot">1705 <HI REND="italic">R</HI> medcyns many.</NOTE></L>
<L>Vntil þe king was hale <HI REND="italic">and</HI> fer<HI REND="italic">e.</HI> <NOTE PLACE="foot">1706 <HI REND="italic">R</HI> vn tyll, kyng.</NOTE></L>
<L>Þe leche said: 'Sir, for þi bote</L>
<L>On al maner nedes þou mote <NOTE PLACE="foot">1708 <HI REND="italic">R</HI> man<HI REND="italic">er</HI>e.</NOTE></L>
<L>Have wemen to play with o night; <NOTE PLACE="foot">1709 <HI REND="italic">R</HI> we<HI REND="italic">m</HI>men, o nyght.</NOTE></L>
<L>Þan sal ȝe sone be helid right.' <MILESTONE N="34 d"/> <MILESTONE N="1710"/></L>
<L>Þe king said: 'Right so I sall'; <NOTE PLACE="foot">1711 <HI REND="italic">R</HI> kyng.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> sone his steward gert he call.</L>
<L>"Þe steward said: 'Sir, what wil ȝe?' <NOTE PLACE="foot">1713 <HI REND="italic">R</HI> will yhe.</NOTE></L>
<L>'A leman,' he said, 'feche þou me, <NOTE PLACE="foot">1714 <HI REND="italic">R</HI> le<HI REND="italic">m</HI>man.</NOTE></L>
<L>Þat I mai þis night with hir play <MILESTONE N="1715"/> <NOTE PLACE="foot">1715 <HI REND="italic">R</HI> may, nyght.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> mak me mirth al þat I may.' <NOTE PLACE="foot">1716 <HI REND="italic">R</HI> myrth all.</NOTE></L>
<L><PB N="59" REF="173"/>
'Sir,' said þe steward, 'bi Saint Iohn,</L>
<L>In þis cuntre knaw I none <NOTE PLACE="foot">1718 <HI REND="italic">R</HI> contre.</NOTE></L>
<L>Þat wald be with ȝow in bed; <NOTE PLACE="foot">1719 <HI REND="italic">R</HI> yhow.</NOTE></L>
<L>For ȝowr<HI REND="italic">e</HI> word so wide es spred.' <MILESTONE N="1720"/> <NOTE PLACE="foot">1720 <HI REND="italic">R</HI> yho<HI REND="italic">ur</HI> worde, wyde.</NOTE></L>
<L>Þe king said: 'Hete hir hardily <NOTE PLACE="foot">1721 <HI REND="italic">R</HI> kyng.</NOTE></L>
<L>Ten pownd of gold to lig me by.' <NOTE PLACE="foot">1722 <HI REND="italic">R</HI> pound, lyg.</NOTE></L>
<L>'Sir,' said þe steward, 'it sal be done.' <NOTE PLACE="foot">1723 <HI REND="italic">R</HI> sall.</NOTE></L>
<L>Hame he hied him þan ful sone, <NOTE PLACE="foot">1724 <HI REND="italic">R</HI> hyed, full.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> fol oft thinkes þe steward þan: <MILESTONE N="1725"/> <NOTE PLACE="foot">1725 <HI REND="italic">R</HI> full.</NOTE></L>
<L>'I wald I war a fair<HI REND="italic">e</HI> woman, <NOTE PLACE="foot">1726 <HI REND="italic">R</HI> fair.</NOTE></L>
<L>So þat I might win þis golde, <NOTE PLACE="foot">1727 <HI REND="italic">R</HI> myght wyn, gold.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> do þarwith what I wolde.' <NOTE PLACE="foot">1728 <HI REND="italic">R</HI> þare with, wold.</NOTE></L>
<L>Þe steward was so couaitus, <NOTE PLACE="foot">1729 <HI REND="italic">R</HI> couetus.</NOTE></L>
<L>He said: 'Þe gold sal go with vs.' <MILESTONE N="1730"/> <NOTE PLACE="foot">1730 <HI REND="italic">R</HI> suld ga.</NOTE></L>
<L>"Vntil his wife he went onane <NOTE PLACE="foot">1731 <HI REND="italic">R</HI> Vn till.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> said: 'Þou most an erand gane.' <NOTE PLACE="foot">1732 <HI REND="italic">R</HI> ane.</NOTE></L>
<L>'Gladly,' sho said, 'sir; telles me wheder.' <NOTE PLACE="foot">1733 <HI REND="italic">R</HI> scho, whider.</NOTE></L>
<L>'Þe king es seke, þou most go þeder <NOTE PLACE="foot">1734 <HI REND="italic">R</HI> kyng, þider.</NOTE></L>
<L>For to play with him þis night; <MILESTONE N="1735"/> <NOTE PLACE="foot">1735 <HI REND="italic">R</HI> nyght.</NOTE></L>
<L>Ten pound of gold he has þe hight.</L>
<L>Þis night þou do what he wil craue; <NOTE PLACE="foot">1737 <HI REND="italic">R</HI> nyght, will.</NOTE></L>
<L>Þat gold, dame, þan sal we haue.' <NOTE PLACE="foot">1738 <HI REND="italic">R</HI> sall.</NOTE></L>
<L>'A, sir,' sho said, 'lattes be, fy! fy! <NOTE PLACE="foot">1739 <HI REND="italic">R</HI> scho.</NOTE></L>
<L>He is noght lufsom to lig by, <MILESTONE N="1740"/> <NOTE PLACE="foot">1740 <HI REND="italic">R</HI> lyg.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> þat wate mani woman wele; <NOTE PLACE="foot">1741 <HI REND="italic">R</HI> many wemen.</NOTE></L>
<L>Þat war hard winyng of catele.' <NOTE PLACE="foot">1742 <HI REND="italic">R</HI> wynyng.</NOTE></L>
<L>He said: 'Þou sal lig þare þis night <NOTE PLACE="foot">1743 <HI REND="italic">R</HI> sall lyg, nyght.</NOTE></L>
<L>For þe gold þat he has hight;</L>
<L>For he that nothing win will, <MILESTONE N="1745"/></L>
<L>Nedely moste he lose bi scill. <NOTE PLACE="foot">1746 <HI REND="italic">R</HI> most, skyll.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And,</HI> dame, þis gold now sal þou win, <NOTE PLACE="foot">1747 <HI REND="italic">R</HI> sall, wyn.</NOTE></L>
<L>Or I sal cache þe fro mine in.' <NOTE PLACE="foot">1748 <HI REND="italic">R</HI> sall, myne.</NOTE></L>
<L><PB N="60" REF="174"/>
"Sho said: 'Sen I mot nedes þartill, <NOTE PLACE="foot">1749 <HI REND="italic">R</HI> Scho, most, þar tyll.</NOTE></L>
<L>God wote at it es noght my will.' <MILESTONE N="1750"/> <NOTE PLACE="foot">1750 <HI REND="italic">R</HI> þ<HI REND="italic">a</HI>t.</NOTE></L>
<L>Þe steward wald noght dwel ful lang; <NOTE PLACE="foot">1751 <HI REND="italic">R</HI> dwell.</NOTE></L>
<L>He gert his whif forth with hi<HI REND="italic">m</HI> gang, <NOTE PLACE="foot">1752 <HI REND="italic">R</HI> wife.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> hastily he has hir led</L>
<L>Right bifor<HI REND="italic">e</HI> þe kinges bed. <NOTE PLACE="foot">1754 <HI REND="italic">R</HI> bi for, kynges.</NOTE></L>
<L>He did out torches al bidene, <MILESTONE N="1755"/> <NOTE PLACE="foot">1755 <HI REND="italic">R</HI> all.</NOTE></L>
<L>For no man sold his whif sene; <NOTE PLACE="foot">1756 <HI REND="italic">R</HI> suld, wife.</NOTE></L>
<L>And þan he gert his owin whife <MILESTONE N="35 a"/> <NOTE PLACE="foot">1757 <HI REND="italic">R</HI> awen wyfe.</NOTE></L>
<L>Go to þe kinges bed with strif. <NOTE PLACE="foot">1758 <HI REND="italic">R</HI> kynges, stryfe.</NOTE></L>
<L>Þan till his owin bed he went. <NOTE PLACE="foot">1759 <HI REND="italic">R</HI> till, awen.</NOTE></L>
<L>Þe king þe lady in armes hent; <MILESTONE N="1760"/> <NOTE PLACE="foot">1760 <HI REND="italic">R</HI> kyng.</NOTE></L>
<L>Of hir was he right wele paid, <NOTE PLACE="foot">1761 <HI REND="italic">R</HI> ryght, payd.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> at his will with hir he plaid. <NOTE PLACE="foot">1762 <HI REND="italic">R</HI> playd.</NOTE></L>
<L>"Þe steward nothing slepe might; <NOTE PLACE="foot">1763 <HI REND="italic">R</HI> myght.</NOTE></L>
<L>He sighed <HI REND="italic">and</HI> sorowd al þat night. <NOTE PLACE="foot">1764 <HI REND="italic">R</HI> syghed, sorowed all, nyght.</NOTE></L>
<L>Sone on þe morn, whe<HI REND="italic">n</HI> it was day, <MILESTONE N="1765"/></L>
<L>To þe kinges chamber he toke þe wai. <NOTE PLACE="foot">1766 <HI REND="italic">R</HI> kynges chaumbre, way, <HI REND="italic">MS.</HI> chanber.</NOTE></L>
<L>Þe kyng lay ful wele <HI REND="italic">and</HI> warm, <NOTE PLACE="foot">1767 <HI REND="italic">R</HI> full, warme.</NOTE></L>
<L>Slepeand in þe ladies arm. <NOTE PLACE="foot">1768 <HI REND="italic">R</HI> Slepand, ladyes arme.</NOTE></L>
<L>Þe steward had ful mekil wa; <NOTE PLACE="foot">1769 <HI REND="italic">R</HI> full mykell.</NOTE></L>
<L>Vp <HI REND="italic">and</HI> doun fast gan he ga, <MILESTONE N="1770"/></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> sighed euer with mekil sorow <NOTE PLACE="foot">1771 <HI REND="italic">R</HI> syghed, mykell.</NOTE></L>
<L>Vntil it was ner<HI REND="italic">e</HI> myd-morow. <NOTE PLACE="foot">1772 <HI REND="italic">R</HI> vn tyll.</NOTE></L>
<L>Þe king sleped ful wele ay; <NOTE PLACE="foot">1773 <HI REND="italic">R</HI> kyng, full.</NOTE></L>
<L>Þe steward thoght ful lang þai lay. <NOTE PLACE="foot">1774 <HI REND="italic">R</HI> full.</NOTE></L>
<L>'Allas!' he said, 'I was to blame <MILESTONE N="1775"/></L>
<L>To do myself so mekil schame. <NOTE PLACE="foot">1776 <HI REND="italic">R</HI> mykell.</NOTE></L>
<L>Bett<HI REND="italic">er</HI> es to waken þe king <NOTE PLACE="foot">1777 <HI REND="italic">R</HI> kyng.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> p<HI REND="italic">re</HI>ueli my whif hame bring.' <NOTE PLACE="foot">1778 <HI REND="italic">R</HI> p<HI REND="italic">re</HI>uely, wife, bryng.</NOTE></L>
<L><PB N="61" REF="175"/>
He opind þe chamber dor bilyue <NOTE PLACE="foot">1779 <HI REND="italic">R</HI> opend, chaumbre dore.</NOTE></L>
<L>Whar<HI REND="italic">e</HI> þe king lay with his wyue; <MILESTONE N="1780"/> <NOTE PLACE="foot">1780 <HI REND="italic">R</HI> kyng.</NOTE></L>
<L>'Wake, sir,' he said, 'it es forth dais; <NOTE PLACE="foot">1781 <HI REND="italic">R</HI> days.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> lattes þe lady wend hir waies.' <NOTE PLACE="foot">1782 <HI REND="italic">R</HI> ways.</NOTE></L>
<L>"'Nai,' said þe king, 'by Saint Dinise, <NOTE PLACE="foot">1783 <HI REND="italic">R</HI> Nay, kyng be, Dynyse.</NOTE></L>
<L>Ȝit ne think I noght to rise; <NOTE PLACE="foot">1784 <HI REND="italic">R</HI> Yhit, ryse.</NOTE></L>
<L>First, in faith, I sal asay <MILESTONE N="1785"/> <NOTE PLACE="foot">1785 <HI REND="italic">R</HI> ffirst, fayth, sall assay.</NOTE></L>
<L>With þis lady anes to play.'</L>
<L>'Nai, sir,' he sayd, 'for, sertanly, <NOTE PLACE="foot">1787 <HI REND="italic">R</HI> Nay, said, sertainly.</NOTE></L>
<L>Þat es my whif þat ligges þe by.' <NOTE PLACE="foot">1788 <HI REND="italic">R</HI> wife, lygges yhow.</NOTE></L>
<L>'What!' said þe king, 'es þis þi whif?' <NOTE PLACE="foot">1789 <HI REND="italic">R</HI> kyng, wife.</NOTE></L>
<L>Þe steward said: 'Ȝa, bi mi life!' <MILESTONE N="1790"/> <NOTE PLACE="foot">1790 <HI REND="italic">R</HI> yha, my lyfe.</NOTE></L>
<L>'Fy!' said þe king, 'fitz de putayne! <NOTE PLACE="foot">1791 <HI REND="italic">R</HI> kyng fytz.</NOTE></L>
<L>Whi lete þou hir þan be forlayne?'</L>
<L>Þe steward said: 'Sir, for ten pownd <NOTE PLACE="foot">1793 <HI REND="italic">R</HI> pound.</NOTE></L>
<L>Of florins þat er riche <HI REND="italic">and</HI> rownd.' <NOTE PLACE="foot">1794 <HI REND="italic">R</HI> florance, ryche, round.</NOTE></L>
<L>Þe king said: 'Þou wate ful wele, <MILESTONE N="1795"/> <NOTE PLACE="foot">1795 <HI REND="italic">R</HI> kyng, full.</NOTE></L>
<L>I bad þe bring a damysele <NOTE PLACE="foot">1796 <HI REND="italic">R</HI> bryng.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> noght to bring to me þi wiue; <NOTE PLACE="foot">1797 <HI REND="italic">R</HI> bryng, wyue.</NOTE></L>
<L>Out of my land þou fle bilyue! <NOTE PLACE="foot">1798 <HI REND="italic">R</HI> be lyue.</NOTE></L>
<L>Þou has bitraied þi whif <HI REND="italic">and</HI> me. <NOTE PLACE="foot">1799 <HI REND="italic">R</HI> bitrayd, wif.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> þou bide til I resin be, <MILESTONE N="1800"/> <NOTE PLACE="foot">1800 <HI REND="italic">R</HI> byde tyll rysen, <HI REND="italic">omitting</HI> I.</NOTE></L>
<L>I sal ger draw þi traytur cors <NOTE PLACE="foot">1801 <HI REND="italic">R</HI> sall.</NOTE></L>
<L>Thurgh þis toun with wild hors! <NOTE PLACE="foot">1802 <HI REND="italic">R</HI> toune, wyld.</NOTE></L>
<L>Out of my land I fleme þe,</L>
<L><HI REND="italic">And</HI> þi whif sal won with me. <MILESTONE N="35 b"/> <NOTE PLACE="foot">1804 <HI REND="italic">R</HI> wife sall.</NOTE></L>
<L>If þou habide mine vp-rising, <MILESTONE N="1805"/> <NOTE PLACE="foot">1805 <HI REND="italic">R</HI> habyde my vp ryseyng.</NOTE></L>
<L>Þou sal be hanged, by heuyn king!' <NOTE PLACE="foot">1806 <HI REND="italic">R</HI> sall, bi heuen kyng.</NOTE></L>
<L>Þusgat þe steward lost his whife, <NOTE PLACE="foot">1807 <HI REND="italic">R</HI> þusgate, wyfe.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> fled oway to saue his life; <NOTE PLACE="foot">1808 <HI REND="italic">R</HI> lyfe.</NOTE></L>
<L><PB N="62" REF="176"/>
"Þus out of þe land þe steward gase.</L>
<L>Þe king, when þat him list, vp rase. <MILESTONE N="1810"/> <NOTE PLACE="foot">1810 <HI REND="italic">R</HI> kyng, lyst.</NOTE></L>
<L>Þe lady, whils him liked, held he, <NOTE PLACE="foot">1811 <HI REND="italic">R</HI> lyked.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> gaf hir giftes, bath gold and fe; <NOTE PLACE="foot">1812 <HI REND="italic">R</HI> gyftes both.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> seþen he gaf hir with his hand <NOTE PLACE="foot">1813 <HI REND="italic">R</HI> sithen.</NOTE></L>
<L>Vntil a baron of his owin land. <NOTE PLACE="foot">1814 <HI REND="italic">R</HI> vn tyll, awen.</NOTE></L>
<L>He wedded hir <HI REND="italic">and</HI> was wele payd; <MILESTONE N="1815"/></L>
<L>Þis ladi was noght euel bitrayd." <NOTE PLACE="foot">1816 <HI REND="italic">R</HI> lady, euell.</NOTE></L>
<L>Þe Emp<HI REND="italic">er</HI>ice said: "Sir, right swa <NOTE PLACE="foot">1817 <HI REND="italic">R</HI> ryght.</NOTE></L>
<L>Mu<HI REND="italic">n</HI> þou be flemed þi landes fra, <NOTE PLACE="foot">1818 <HI REND="italic">R</HI> Mon.</NOTE></L>
<L>Or els done to doleful ded, <NOTE PLACE="foot">1819 <HI REND="italic">R</HI> dolefull.</NOTE></L>
<L>Thorgh þi wiked maisters rede. <MILESTONE N="1820"/> <NOTE PLACE="foot">1820 <HI REND="italic">R</HI> Thurgh, maist<HI REND="italic">er</HI>s wicked red.</NOTE></L>
<L>Þus sal þou lose þi landes <HI REND="italic">and</HI> me. <NOTE PLACE="foot">1821 <HI REND="italic">R</HI> sall.</NOTE></L>
<L>Bot I mai dwell in þis cuntre; <NOTE PLACE="foot">1822 <HI REND="italic">R</HI> may, contre.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> eft<HI REND="italic">er</HI> þe, Sir Emperowr<HI REND="italic">e,</HI> <NOTE PLACE="foot">1823 <HI REND="italic">R</HI> Emp<HI REND="italic">er</HI>oure.</NOTE></L>
<L>Mai me wed su<HI REND="italic">m</HI> vauaceowr<HI REND="italic">e;</HI> <NOTE PLACE="foot">1824 <HI REND="italic">R</HI> May, som vauaceoure.</NOTE></L>
<L>For I mai lede ful esey life <MILESTONE N="1825"/> <NOTE PLACE="foot">1825 <HI REND="italic">R</HI> may, full, lyfe.</NOTE></L>
<L>If I be noght an emp<HI REND="italic">er</HI>our<HI REND="italic">e</HI>s whife. <NOTE PLACE="foot">1826 <HI REND="italic">R</HI> ane Emp<HI REND="italic">er</HI>ice wyfe.</NOTE></L>
<L>Sir, þus sal þi hap be hard <NOTE PLACE="foot">1827 <HI REND="italic">R</HI> sall.</NOTE></L>
<L>Als it bitid to þe steward." <NOTE PLACE="foot">1828 <HI REND="italic">R</HI> bi tyd.</NOTE></L>
<L>"Dame," he said, "so mot I ga,</L>
<L>To me sal noght bitide swa; <MILESTONE N="1830"/></L>
<L>I sal noght trow þe maist<HI REND="italic">er</HI>s rede, <NOTE PLACE="foot">1831 <HI REND="italic">R</HI> sall.</NOTE></L>
<L>"Sir," sho said, "so haue I sele, <NOTE PLACE="foot">1833 <HI REND="italic">R</HI> scho.</NOTE></L>
<L>Þan wirkes þou wisely <HI REND="italic">and</HI> wele.</L>
<L>Els sal he bring þe vnto bale." <MILESTONE N="1835"/> <NOTE PLACE="foot">1835 <HI REND="italic">R</HI> sall, bryng.</NOTE></L>
<L>Þus endes þe <HI REND="italic">seuind</HI> tale. <NOTE PLACE="foot">1836 <HI REND="italic">MS.</HI> vii., <HI REND="italic">R</HI> seuend.</NOTE></L>
</LG>
</DIV2>
<DIV2 N="8" TYPE="prologue">
<PB N="63" REF="177"/>
<HEAD>Here Bigins þe <HI REND="italic">Aght</HI> Prolong. <NOTE PLACE="foot"><HI REND="italic">Heading R</HI> bigyns, <HI REND="italic">MS., R</HI> viii.</NOTE></HEAD>
<LG>
<L>Þe morn come, als men mai her<HI REND="italic">e;</HI> <NOTE PLACE="foot">1837 <HI REND="italic">R</HI> may.</NOTE></L>
<L>Þe Emp<HI REND="italic">er</HI>owr<HI REND="italic">e</HI> rase with meri cher<HI REND="italic">e;</HI> <NOTE PLACE="foot">1838 <HI REND="italic">R</HI> Emp<HI REND="italic">er</HI>our raise, mery.</NOTE></L>
<L>Vnto þe hal he makes him ȝare; <NOTE PLACE="foot">1839 <HI REND="italic">R</HI> hall, yhare.</NOTE></L>
<L>Barons <HI REND="italic">and</HI> knightes he findes þar<HI REND="italic">e.</HI> <MILESTONE N="1840"/> <NOTE PLACE="foot">1840 <HI REND="italic">R</HI> knyghtes, fyndes.</NOTE></L>
<L>He bad his son bifor<HI REND="italic">e</HI> þam bring; <NOTE PLACE="foot">1841 <HI REND="italic">R</HI> by for, bryng.</NOTE></L>
<L>Sone was it done at his biding. <NOTE PLACE="foot">1842 <HI REND="italic">R</HI> it was, bydyng.</NOTE></L>
<L>He bad þam wend out of þe toun <NOTE PLACE="foot">1843 <HI REND="italic">R</HI> wende, toune.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> sla him sone in þat sesown. <NOTE PLACE="foot">1844 <HI REND="italic">R</HI> sesoune.</NOTE></L>
<L>Þai led him þar<HI REND="italic">e</HI> he sold be slane. <MILESTONE N="1845"/> <NOTE PLACE="foot">1845 <HI REND="italic">R</HI> suld.</NOTE></L>
<L>So come þar<HI REND="italic">e</HI> of his maisters ane—</L>
<L>Malquidas, forsoth, he hight; <NOTE PLACE="foot">1847 <HI REND="italic">R</HI> Malquidras, hyght.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> when he of þe childe had sight, <NOTE PLACE="foot">1848 <HI REND="italic">R</HI> child, syght.</NOTE></L>
<L>How he was led omang þe rowt, <MILESTONE N="35 c"/> <NOTE PLACE="foot">1849 <HI REND="italic">R</HI> sett <HI REND="italic">instead of</HI> led.</NOTE></L>
<L>Aiþer gan til oþer lowt. <MILESTONE N="1850"/> <NOTE PLACE="foot">1850 <HI REND="italic">R</HI> Ayther, tyll other lout.</NOTE></L>
<L>Þe child þai led forth thorgh Rome, <NOTE PLACE="foot">1851 <HI REND="italic">R</HI> furth thurgh.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> þe mayst<HI REND="italic">er</HI> vnto cowrt come. <NOTE PLACE="foot">1852 <HI REND="italic">R</HI> maist<HI REND="italic">er,</HI> court.</NOTE></L>
<L>Son on knese he haues hym set; <NOTE PLACE="foot">1853 <HI REND="italic">R</HI> Sone, knes, him sett.</NOTE></L>
<L>Þe Emp<HI REND="italic">er</HI>our<HI REND="italic">e</HI> ful fayr<HI REND="italic">e</HI> he gret. <NOTE PLACE="foot">1854 <HI REND="italic">R</HI> Emp<HI REND="italic">er</HI>our full faire, grett.</NOTE></L>
<L>Þe Emp<HI REND="italic">er</HI>our<HI REND="italic">ė</HI> said: "With right resown <MILESTONE N="1855"/> <NOTE PLACE="foot">1855 <HI REND="italic">R</HI> Emp<HI REND="italic">er</HI>our, ryght resoune.</NOTE></L>
<L>Þou sold be drawen thurgh þe toun; <NOTE PLACE="foot">1856 <HI REND="italic">R</HI> suld, toune.</NOTE></L>
<L>For ȝe haue made my son to nyce, <NOTE PLACE="foot">1857 <HI REND="italic">R</HI> yhe.</NOTE></L>
<L>For to force myne Emp<HI REND="italic">er</HI>ice. <NOTE PLACE="foot">1858 <HI REND="italic">R</HI> enforce.</NOTE></L>
<L>Þarfor<HI REND="italic">e</HI> fra bale sal nane him borow, <NOTE PLACE="foot">1859 <HI REND="italic">R</HI> þarfor, sall.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> ȝe al seuyn sal dy, with sorow!" <MILESTONE N="1860"/> <NOTE PLACE="foot">1860 <HI REND="italic">R</HI> yhe all seuen sall.</NOTE></L>
<L>Þe maist<HI REND="italic">er</HI> said þan in þat stede:</L>
<L><PB N="64" REF="178"/>
"Sir, if þou dose þi son to dede, <NOTE PLACE="foot">1862 <HI REND="italic">R</HI> do.</NOTE></L>
<L>Or thinkes his maist<HI REND="italic">er</HI>s sal be slane <NOTE PLACE="foot">1863 <HI REND="italic">R</HI> sall.</NOTE></L>
<L>For cownsail of a wik woman, <NOTE PLACE="foot">1864 <HI REND="italic">R</HI> counsail, wicked womane.</NOTE></L>
<L>So mot bifal þe in þi life <MILESTONE N="1865"/> <NOTE PLACE="foot">1865 <HI REND="italic">R</HI> bi fall, lyfe.</NOTE></L>
<L>Als did an aldman <HI REND="italic">and</HI> his wife." <NOTE PLACE="foot">1866 <HI REND="italic">R</HI> dyd ane old, wyfe.</NOTE></L>
<L>Þe Emp<HI REND="italic">er</HI>owr<HI REND="italic">e</HI> said: "Maist<HI REND="italic">er,</HI> if þou can, <NOTE PLACE="foot">1867 <HI REND="italic">R</HI> Emp<HI REND="italic">er</HI>our, kan.</NOTE></L>
<L>Tel me of þat old man, <NOTE PLACE="foot">1868 <HI REND="italic">R</HI> Tell, ald.</NOTE></L>
<L>If he was with his wife bitrayd." <NOTE PLACE="foot">1869 <HI REND="italic">R</HI> war.</NOTE></L>
<L>Þe maist<HI REND="italic">er</HI> answerd sone <HI REND="italic">and</HI> said: <MILESTONE N="1870"/> <NOTE PLACE="foot">1870 <HI REND="italic">R</HI> sayd.</NOTE></L>
<L>"Eft<HI REND="italic">er</HI> þi son, sir, most þou send,</L>
<L><HI REND="italic">And</HI> I sal tel þe tale till end." <NOTE PLACE="foot">1872 <HI REND="italic">R</HI> sall tell.</NOTE></L>
<L>Þe Emp<HI REND="italic">er</HI>owr<HI REND="italic">e</HI> biddes þai saue hi<HI REND="italic">m</HI> sale <NOTE PLACE="foot">1873 <HI REND="italic">R</HI> Emp<HI REND="italic">er</HI>our bydes.</NOTE></L>
<L>Vntil þe maist<HI REND="italic">er</HI> haue tald his tale. <NOTE PLACE="foot">1874 <HI REND="italic">R</HI> vn tyll.</NOTE></L>
<L>Efter þe child þai war ful snell; <MILESTONE N="1875"/> <NOTE PLACE="foot">1875 <HI REND="italic">R</HI> full.</NOTE></L>
<L>Þe mayst<HI REND="italic">er</HI> þan his tale gan tell. <NOTE PLACE="foot">1876 <HI REND="italic">R</HI> maist<HI REND="italic">er.</HI></NOTE></L>
</LG>
</DIV2>
<DIV2 N="8" TYPE="story">
<HEAD>Þe <HI REND="italic">Aght</HI> Tale Said Maist<HI REND="italic">er</HI> Malquidas. <NOTE PLACE="foot"><HI REND="italic">Heading MS., R</HI> viii., <HI REND="italic">R</HI> Malquidras.</NOTE> <NOTE PLACE="marg">[Story VIII. Tentamina.]</NOTE></HEAD>
<LG>
<L>He said: "Sir, it was whylum <NOTE PLACE="foot">1877 <HI REND="italic">R</HI> whilom.</NOTE></L>
<L>A riche man of grete wisdom; <NOTE PLACE="foot">1878 <HI REND="italic">R</HI> ryche, gret.</NOTE></L>
<L>He had wedded a nobil whife. <NOTE PLACE="foot">1879 <HI REND="italic">R</HI> noble wife.</NOTE></L>
<L>In mekil ioy þai led þair<HI REND="italic">e</HI> life; <MILESTONE N="1880"/> <NOTE PLACE="foot">1880 <HI REND="italic">R</HI> mikell, lyfe.</NOTE></L>
<L>Til at þe last, sir, soth it es, <NOTE PLACE="foot">1881 <HI REND="italic">R</HI> Till.</NOTE></L>
<L>Þis gode wife toke a grete sekenes. <NOTE PLACE="foot">1882 <HI REND="italic">R</HI> gud, gret.</NOTE></L>
<L>I can noght tel how lang sho lay; <NOTE PLACE="foot">1883 <HI REND="italic">R</HI> kan, tell, scho.</NOTE></L>
<L>At þe last sho died <HI REND="italic">and</HI> went oway. <NOTE PLACE="foot">1884 <HI REND="italic">R</HI> scho dyed.</NOTE></L>
<L>Þe gudeman was in liking sted; <MILESTONE N="1885"/> <NOTE PLACE="foot">1885 <HI REND="italic">R</HI> gud man, lykyng.</NOTE></L>
<L>Anoþer whif ful sone he wed; <NOTE PLACE="foot">1886 <HI REND="italic">R</HI> wife full.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> sone sho died <HI REND="italic">and</HI> heþen ȝede. <NOTE PLACE="foot">1887 <HI REND="italic">R</HI> scho dyed, hethen yhede.</NOTE></L>
<L><PB N="65" REF="179"/>
Þan lifed he lang in wedowhede; <NOTE PLACE="foot">1888 <HI REND="italic">R</HI> lyfed, wydowhede.</NOTE></L>
<L>Into eld so gan he pas</L>
<L>Þat al his har<HI REND="italic">e</HI> nerehand white was. <MILESTONE N="1890"/> <NOTE PLACE="foot">1890 <HI REND="italic">R</HI> all.</NOTE></L>
<L>His seriantes said: 'Sir, we rede ȝow, <NOTE PLACE="foot">1891 <HI REND="italic">R</HI> red yhow.</NOTE></L>
<L>For ȝowr<HI REND="italic">e</HI> solace <HI REND="italic">and</HI> for ȝowr<HI REND="italic">e</HI> prow, <NOTE PLACE="foot">1892 <HI REND="italic">R</HI> yho<HI REND="italic">ur,</HI> yho<HI REND="italic">ur.</HI></NOTE></L>
<L>Þat ȝe tak to ȝow a whife, <NOTE PLACE="foot">1893 <HI REND="italic">R</HI> yhe, yhow, wyfe.</NOTE></L>
<L>For certes ȝe lede an anely life. <MILESTONE N="35 d"/> <NOTE PLACE="foot">1894 <HI REND="italic">R</HI> yhe, ane, lyfe.</NOTE></L>
<L>Sho mai ȝow solace night <HI REND="italic">and</HI> day; <MILESTONE N="1895"/> <NOTE PLACE="foot">1895 <HI REND="italic">R</HI> Scho may yhow, nyght.</NOTE></L>
<L>Þan mai ȝe lif with gamy<HI REND="italic">n and</HI> play. <NOTE PLACE="foot">1896 <HI REND="italic">R</HI> yhe lyf, gamen.</NOTE></L>
<L>We rede ȝe tak su<HI REND="italic">m</HI> maiden ȝing; <NOTE PLACE="foot">1897 <HI REND="italic">R</HI> red yhe, som mayden yhing.</NOTE></L>
<L>Þan sal ȝe lif in grete likeing.' <NOTE PLACE="foot">1898 <HI REND="italic">R</HI> sall yhe lyf, gret lykyng.</NOTE></L>
<L>"A damisel he wedded þen; <NOTE PLACE="foot">1899 <HI REND="italic">R</HI> damysell.</NOTE></L>
<L>Þat es þe maner of ald men; <MILESTONE N="1900"/></L>
<L>Ȝong wemen wil þai spows, <NOTE PLACE="foot">1901 <HI REND="italic">R</HI> yhong, will, spowse.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> þan be prowd <HI REND="italic">and</HI> ful gelows. <NOTE PLACE="foot">1902 <HI REND="italic">R</HI> full gelowse.</NOTE></L>
<L>Bot litel þai mai of preue note, <NOTE PLACE="foot">1903 <HI REND="italic">R</HI> lytell, may.</NOTE></L>
<L>Or els noght; þat dose þam dote.</L>
<L>So did þis man, þe soth to say, <MILESTONE N="1905"/> <NOTE PLACE="foot">1905 <HI REND="italic">R</HI> tyll.</NOTE></L>
<L>His whif of him had litil play; <NOTE PLACE="foot">1906 <HI REND="italic">R</HI> wife, lytell.</NOTE></L>
<L>Hir liked noght his oþer spell. <NOTE PLACE="foot">1907 <HI REND="italic">R</HI> lyked.</NOTE></L>
<L>Herkens, now, how it bifell.</L>
<L>Sone eft<HI REND="italic">er</HI>ward, opon a day, <NOTE PLACE="foot">1909 <HI REND="italic">R</HI> aft<HI REND="italic">er</HI>ward.</NOTE></L>
<L>Vntil þe kirk sho toke þe way; <MILESTONE N="1910"/> <NOTE PLACE="foot">1910 <HI REND="italic">R</HI> vn tyll, kyrk scho.</NOTE></L>
<L>Sho findes hir moder redy þar<HI REND="italic">e,</HI> <NOTE PLACE="foot">1911 <HI REND="italic">R</HI> Scho fyndes.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> talde hir sone of al hir car<HI REND="italic">e.</HI> <NOTE PLACE="foot">1912 <HI REND="italic">R</HI> tald, all.</NOTE></L>
<L>'Dame,' sho said, 'bi Goddes grace, <NOTE PLACE="foot">1913 <HI REND="italic">R</HI> scho, godes.</NOTE></L>
<L>Mi husband dose me no solace.</L>
<L>Þarfor<HI REND="italic">e</HI> no better rede I can <MILESTONE N="1915"/> <NOTE PLACE="foot">1915 <HI REND="italic">R</HI> þarfor, kan.</NOTE></L>
<L>Bot I most luf su<HI REND="italic">m</HI> oþer man.' <NOTE PLACE="foot">1916 <HI REND="italic">R</HI> som.</NOTE></L>
<L>'Doghter,' sho said, 'I sal þe tell; <NOTE PLACE="foot">1917 <HI REND="italic">R</HI> scho, sall.</NOTE></L>
<L><PB N="66" REF="180"/>
Ald men er oft ful fell; <NOTE PLACE="foot">1918 <HI REND="italic">R</HI> full.</NOTE></L>
<L>Þai kan think on mor<HI REND="italic">e</HI> quaintise <NOTE PLACE="foot">1919 <HI REND="italic">R</HI> quaintyse.</NOTE></L>
<L>Þan ani woman can deuise.' <MILESTONE N="1920"/> <NOTE PLACE="foot">1920 <HI REND="italic">R</HI> any, kan deuyse.</NOTE></L>
<L>"On þis wise haues þe moder<HI REND="italic">e</HI> thoght <NOTE PLACE="foot">1921 <HI REND="italic">R</HI> moder.</NOTE></L>
<L>To mend þe doght<HI REND="italic">er,</HI> if sho moght; <NOTE PLACE="foot">1922 <HI REND="italic">R</HI> scho.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> if sho mai, on any wise, <NOTE PLACE="foot">1923 <HI REND="italic">R</HI> scho may.</NOTE></L>
<L>Ger þe husband hir chastise: <NOTE PLACE="foot">1924 <HI REND="italic">R</HI> chastyse.</NOTE></L>
<L>Sho said: 'Doght<HI REND="italic">er,</HI> þou be na fole, <MILESTONE N="1925"/> <NOTE PLACE="foot">1925 <HI REND="italic">R</HI> Scho.</NOTE></L>
<L>Bot wirk hally eft<HI REND="italic">er</HI> mi scole.' <NOTE PLACE="foot">1926 <HI REND="italic">R</HI> halely, my.</NOTE></L>
<L>'Moder,' sho said, 'I sal do <NOTE PLACE="foot">1927 <HI REND="italic">R</HI> scho, sall.</NOTE></L>
<L>Whatso þou wil tel me to.' <NOTE PLACE="foot">1928 <HI REND="italic">R</HI> will tell.</NOTE></L>
<L>'Þi husband has a fair<HI REND="italic">e</HI> gardine; <NOTE PLACE="foot">1929 <HI REND="italic">R</HI> fair gardyne.</NOTE></L>
<L>A fayre ymp groues þarin. <MILESTONE N="1930"/> <NOTE PLACE="foot">1930 <HI REND="italic">R</HI> þare ine.</NOTE></L>
<L>Ouer an herber þe bowes hing; <NOTE PLACE="foot">1931 <HI REND="italic">R</HI> ane, hyng.</NOTE></L>
<L>Þi husband þar<HI REND="italic">e</HI> has his play[i]ng. <NOTE PLACE="foot">1932 <HI REND="italic">MS.</HI> playng.</NOTE></L>
<L>When þi husband es fra hame,</L>
<L>Luke þou let for nakins blame, <NOTE PLACE="foot">1934 <HI REND="italic">R</HI> lett, nanekyns.</NOTE></L>
<L>Bot bid biliue ȝowr<HI REND="italic">e</HI> gardiner<HI REND="italic">e</HI> <MILESTONE N="1935"/> <NOTE PLACE="foot">1935 <HI REND="italic">R</HI> byd bilyue yho<HI REND="italic">ur.</HI></NOTE></L>
<L>Hew doun þat ymp vnto þe fir<HI REND="italic">e.</HI> <NOTE PLACE="foot">1936 <HI REND="italic">R</HI> doune, fyre.</NOTE></L>
<L>If þi lord sai it es euil done, <NOTE PLACE="foot">1937 <HI REND="italic">R</HI> say, euell.</NOTE></L>
<L>Answer hi<HI REND="italic">m</HI> on þis wise sone:</L>
<L>Say þou did it for þe nanes,</L>
<L>To warm withal his ald banes.' <MILESTONE N="1940"/> <NOTE PLACE="foot">1940 <HI REND="italic">R</HI> w<HI REND="italic">i</HI>t<HI REND="italic">h</HI> all.</NOTE></L>
<L>Sho said: 'So sal I do, my dame.' <MILESTONE N="36 a"/> <NOTE PLACE="foot">1941 <HI REND="italic">R</HI> Scho, sall.</NOTE></L>
<L>When þe gudeman was fra hame, <NOTE PLACE="foot">1942 <HI REND="italic">R</HI> gud man.</NOTE></L>
<L>Wheþer þe gardener<HI REND="italic">e</HI> wald or noght, <NOTE PLACE="foot">1943 <HI REND="italic">R</HI> gardyner.</NOTE></L>
<L>Þe ymp vnto þe fir<HI REND="italic">e</HI> es broght. <NOTE PLACE="foot">1944 <HI REND="italic">R</HI> fyre.</NOTE></L>
<L>When þe gudeman come hame ogayn, <MILESTONE N="1945"/> <NOTE PLACE="foot">1945 <HI REND="italic">R</HI> gud man, o gayne.</NOTE></L>
<L>For his fair<HI REND="italic">e</HI> ymp he was vnfayn. <NOTE PLACE="foot">1946 <HI REND="italic">R</HI> fair, vnfayne.</NOTE></L>
<L>He asked wha had done þat ded. <NOTE PLACE="foot">1947 <HI REND="italic">R</HI> dede.</NOTE></L>
<L>'Sir,' sho said, 'it was my rede.' <NOTE PLACE="foot">1948 <HI REND="italic">R</HI> scho.</NOTE></L>
<L><PB N="67" REF="181"/>
Sho said: 'I did it for na harm, <NOTE PLACE="foot">1949 <HI REND="italic">R</HI> Scho, dyd, no harme.</NOTE></L>
<L>Bot ȝowr<HI REND="italic">e</HI> ald banes for to warm.' <MILESTONE N="1950"/> <NOTE PLACE="foot">1950 <HI REND="italic">R</HI> yho<HI REND="italic">ur,</HI> w<HI REND="italic">i</HI>t<HI REND="italic">h after</HI> banes, warme.</NOTE></L>
<L>Þe gudeman said: 'Þat rewes me sar<HI REND="italic">e.'</HI> <NOTE PLACE="foot">1951 <HI REND="italic">R</HI> gud man.</NOTE></L>
<L>Bot in þat time said he na mar<HI REND="italic">e.</HI> <NOTE PLACE="foot">1952 <HI REND="italic">R</HI> tyme, no.</NOTE></L>
<L>To bed he went with litil gle, <NOTE PLACE="foot">1953 <HI REND="italic">R</HI> lytell.</NOTE></L>
<L>Bot til his whife nothing did he. <NOTE PLACE="foot">1954 <HI REND="italic">R</HI> tyll, wife, dyd.</NOTE></L>
<L>On þe morn þe whife in hy <MILESTONE N="1955"/> <NOTE PLACE="foot">1955 <HI REND="italic">R</HI> morne, wife.</NOTE></L>
<L>Vnto þe kirk went hastily. <NOTE PLACE="foot">1956 <HI REND="italic">R</HI> kyrk.</NOTE></L>
<L>Hir moder fand sho sone þarin. <NOTE PLACE="foot">1957 <HI REND="italic">R</HI> scho, þare in.</NOTE></L>
<L>'Dame,' sho sayd, 'ȝe did grete syn <NOTE PLACE="foot">1958 <HI REND="italic">R</HI> scho said yhe dyd gret.</NOTE></L>
<L>To wed me til so ald a man, <NOTE PLACE="foot">1959 <HI REND="italic">R</HI> to <HI REND="italic">for</HI> til.</NOTE></L>
<L>Þat of no luf ne mirthes can; <MILESTONE N="1960"/> <NOTE PLACE="foot">1960 <HI REND="italic">R</HI> na, myrthes kan.</NOTE></L>
<L>Anoþer I sal luf, by Saint Iame!' <NOTE PLACE="foot">1961 <HI REND="italic">R</HI> Ane other, sall, be.</NOTE></L>
<L>'Nay, doght<HI REND="italic">er,'</HI> said sho, 'þat war shame. <NOTE PLACE="foot">1962 <HI REND="italic">R</HI> scho said, schame.</NOTE></L>
<L>If þou did so, þou war noght hende, <NOTE PLACE="foot">1963 <HI REND="italic">R</HI> dyd.</NOTE></L>
<L>Þi kynred for to shame <HI REND="italic">and</HI> shende. <NOTE PLACE="foot">1964 <HI REND="italic">R</HI> schame, schende.</NOTE></L>
<L>Yf þou did ani swilk foly, <MILESTONE N="1965"/> <NOTE PLACE="foot">1965 <HI REND="italic">R</HI> If, dyd any.</NOTE></L>
<L>Sone þi husband sold aspi, <NOTE PLACE="foot">1966 <HI REND="italic">R</HI> suld aspy.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> tak on þe ful hard vengance; <NOTE PLACE="foot">1967 <HI REND="italic">R</HI> full, vengaunce.</NOTE></L>
<L>Þarfor<HI REND="italic">e,</HI> doght<HI REND="italic">er,</HI> for al chance, <NOTE PLACE="foot">1968 <HI REND="italic">R</HI> þarfor, all chaunce.</NOTE></L>
<L>Do als I sal tel to þe; <NOTE PLACE="foot">1969 <HI REND="italic">R</HI> sall tell.</NOTE></L>
<L>Þan trow I it sal bett<HI REND="italic">er</HI> be. <MILESTONE N="1970"/> <NOTE PLACE="foot">1970 <HI REND="italic">R</HI> sall.</NOTE></L>
<L>Þi lord has, so haue I sele,</L>
<L>A gre biche þat he lufes wele. <NOTE PLACE="foot">1972 <HI REND="italic">R</HI> bych.</NOTE></L>
<L>When þou sittes þe for to warm, <NOTE PLACE="foot">1973 <HI REND="italic">R</HI> syttes, warme.</NOTE></L>
<L>Þe byche wil lig hir in þi barm. <NOTE PLACE="foot">1974 <HI REND="italic">R</HI> bych will lyg, barme.</NOTE></L>
<L>Þou make þe wrath, <HI REND="italic">and</HI> with þi knife <MILESTONE N="1975"/> <NOTE PLACE="foot">1975 <HI REND="italic">R</HI> knyfe.</NOTE></L>
<L>Reue þe biche sone hir life. <NOTE PLACE="foot">1976 <HI REND="italic">R</HI> bych, lyfe.</NOTE></L>
<L>Yf þi husband be wrath forþi, <NOTE PLACE="foot">1977 <HI REND="italic">R</HI> If, i <HI REND="italic">of</HI> þi <HI REND="italic">erased,</HI> wrathe.</NOTE></L>
<L>Answer him wele hardily.'</L>
<L><PB N="68" REF="182"/>
Þe ȝong wife said it sold be swa. <NOTE PLACE="foot">1979 <HI REND="italic">R</HI> yhong, suld.</NOTE></L>
<L>Sho toke her leue <HI REND="italic">and</HI> hame gan ga. <MILESTONE N="1980"/> <NOTE PLACE="foot">1980 <HI REND="italic">R</HI> Scho, hir.</NOTE></L>
<L>Sone eft<HI REND="italic">er</HI>ward,—sho wald noght let,— <NOTE PLACE="foot">1981 <HI REND="italic">R</HI> aft<HI REND="italic">er</HI>ward scho, lett.</NOTE></L>
<L>Or hir lord bi þe fir<HI REND="italic">e</HI> war set, <NOTE PLACE="foot">1982 <HI REND="italic">R</HI> fyre, sett.</NOTE></L>
<L>Sho had opon a robe ful fine, <NOTE PLACE="foot">1983 <HI REND="italic">R</HI> Scho, full fyne.</NOTE></L>
<L>Forord wele with riche ermyne. <NOTE PLACE="foot">1984 <HI REND="italic">R</HI> ffurred, ryche.</NOTE></L>
<L>Down sho sat to warm hir swa; <MILESTONE N="1985"/> <NOTE PLACE="foot">1985 <HI REND="italic">R</HI> Doune scho satt, warme.</NOTE></L>
<L>Hir skirt sho laid ful fer hir fra. <NOTE PLACE="foot">1986 <HI REND="italic">R</HI> skyrt scho layd full.</NOTE></L>
<L>Þe gre biche thoght of na harm; <NOTE PLACE="foot">1987 <HI REND="italic">R</HI> grebych, harme.</NOTE></L>
<L>Sho laid hir on þe ladies barm. <MILESTONE N="36 b"/> <NOTE PLACE="foot">1988 <HI REND="italic">R</HI> Scho layd, ladyse barme.</NOTE></L>
<L>Þe lady smertly drogh hir knif, <NOTE PLACE="foot">1989 <HI REND="italic">R</HI> knyfe.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> sone sho reft þe biche hir life. <MILESTONE N="1990"/> <NOTE PLACE="foot">1990 <HI REND="italic">R</HI> scho, byche, lyfe.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> with þe blode þat sho þar<HI REND="italic">e</HI> bled <NOTE PLACE="foot">1991 <HI REND="italic">R</HI> scho.</NOTE></L>
<L>Þat ladyes clothes war al spred. <NOTE PLACE="foot">1992 <HI REND="italic">R</HI> lady, all ou<HI REND="italic">er</HI> spred.</NOTE></L>
<L>"Ful wrath þan was þe gudeman, <NOTE PLACE="foot">1993 <HI REND="italic">R</HI> ffull, gud mane.</NOTE></L>
<L>When he saw his biche was slane. <NOTE PLACE="foot">1994 <HI REND="italic">R</HI> byche.</NOTE></L>
<L>'Dame,' he said, 'whi did þou so?' <MILESTONE N="1995"/> <NOTE PLACE="foot">1995 <HI REND="italic">R</HI> w <HI REND="italic">of</HI> whi <HI REND="italic">erased,</HI> hi dyd.</NOTE></L>
<L>'Sir, for sho trispast me vnto; <NOTE PLACE="foot">1996 <HI REND="italic">R</HI> scho.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> now sho haues þus on me bled.' <NOTE PLACE="foot">1997 <HI REND="italic">R</HI> scho.</NOTE></L>
<L>Þe gudeman rase <HI REND="italic">and</HI> went to bed. <NOTE PLACE="foot">1998 <HI REND="italic">R</HI> gud man raise.</NOTE></L>
<L>For his hund sar<HI REND="italic">e</HI> him forthoght;</L>
<L>Þarof þe wife ful litil roght. <MILESTONE N="2000"/> <NOTE PLACE="foot">2000 <HI REND="italic">R</HI> þare of, full lytell.</NOTE></L>
<L>"Anoþer day to kirk sho went, <NOTE PLACE="foot">2001 <HI REND="italic">R</HI> Ane other, kyrk scho.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> þar<HI REND="italic">e</HI> sho findes hir moder gent. <NOTE PLACE="foot">2002 <HI REND="italic">R</HI> scho fyndes.</NOTE></L>
<L>'Dame,' sho said, 'for al þi lare, <NOTE PLACE="foot">2003 <HI REND="italic">R</HI> scho, all.</NOTE></L>
<L>Mi lord lufes me neuer þe mar<HI REND="italic">e;</HI></L>
<L>Luf som oþer most I nede.' <MILESTONE N="2005"/></L>
<L>Þe moder said: 'Nai, God forbede; <NOTE PLACE="foot">2006 <HI REND="italic">R</HI> sayd nay.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> if it sold nedely be swa, <NOTE PLACE="foot">2007 <HI REND="italic">R</HI> suld.</NOTE></L>
<L>Tel me, doghter, wham þou wald ta.' <NOTE PLACE="foot">2008 <HI REND="italic">R</HI> Tell, whame.</NOTE></L>
<L><PB N="69" REF="183"/>
'A preste,' sho said, 'for sertan skill.' <NOTE PLACE="foot">2009 <HI REND="italic">R</HI> prest scho, sertaine skyll.</NOTE></L>
<L>'Nay, doght<HI REND="italic">er,</HI> I trow noght þat þou will; <MILESTONE N="2010"/></L>
<L>Better war a squier or a knight.' <NOTE PLACE="foot">2011 <HI REND="italic">R</HI> squyer, knyght.</NOTE></L>
<L>'Nay, moder,' sho said, 'þ<HI REND="italic">a</HI>t es no right; <NOTE PLACE="foot">2012 <HI REND="italic">R</HI> scho, noght ryght.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> I war tane in a knightes bed, <NOTE PLACE="foot">2013 <HI REND="italic">R</HI> knyghtes.</NOTE></L>
<L>Ful sone þe word wald be wide spred. <NOTE PLACE="foot">2014 <HI REND="italic">R</HI> ffull, wyde.</NOTE></L>
<L>With þe preste I mai play p<HI REND="italic">re</HI>uely, <MILESTONE N="2015"/> <NOTE PLACE="foot">2015 <HI REND="italic">R</HI> p<HI REND="italic">re</HI>st, may.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> na man wit bot he <HI REND="italic">and</HI> I.' <NOTE PLACE="foot">2016 <HI REND="italic">R</HI> no, witt.</NOTE></L>
<L>"Hir moder fast þan gan hir blame,</L>
<L><HI REND="italic">And</HI> said: 'Doghter, lat be, for shame; <NOTE PLACE="foot">2018 <HI REND="italic">R</HI> schame.</NOTE></L>
<L>I sal þe teche anoþer gyn, <NOTE PLACE="foot">2019 <HI REND="italic">R</HI> sall, ane oth<HI REND="italic">er.</HI></NOTE></L>
<L>Þi lordes luf how þou sal win. <MILESTONE N="2020"/> <NOTE PLACE="foot">2020 <HI REND="italic">R</HI> sall wyn.</NOTE></L>
<L>Whenso þi lord makes ani feste <NOTE PLACE="foot">2021 <HI REND="italic">R</HI> any.</NOTE></L>
<L>Of riche men <HI REND="italic">and</HI> of honest, <NOTE PLACE="foot">2022 <HI REND="italic">R</HI> ryche, honeste.</NOTE></L>
<L>Þou sit bifor<HI REND="italic">e</HI> þe burd þat day, <NOTE PLACE="foot">2023 <HI REND="italic">R</HI> sytt be for.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> on þi belt þou hing a kay; <NOTE PLACE="foot">2024 <HI REND="italic">R</HI> hyng.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> in þe klath fast þou it fest, <MILESTONE N="2025"/> <NOTE PLACE="foot">2025 <HI REND="italic">R</HI> clath.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> stirt oway when þai ett best; <NOTE PLACE="foot">2026 <HI REND="italic">R</HI> styrt, beste.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> loke þou draw doun mete <HI REND="italic">and</HI> klathe: <NOTE PLACE="foot">2027 <HI REND="italic">R</HI> luk, doune, clath.</NOTE></L>
<L>Þarof es bot lityl scathe.' <NOTE PLACE="foot">2028 <HI REND="italic">R</HI> lytell skath.</NOTE></L>
<L>'Moder,' sho sayd, 'þis sal be done.' <NOTE PLACE="foot">2029 <HI REND="italic">R</HI> scho said, sall.</NOTE></L>
<L>Hame ogain sho hies hir sone. <MILESTONE N="2030"/> <NOTE PLACE="foot">2030 <HI REND="italic">R</HI> ogayne scho.</NOTE></L>
<L>Sone eft<HI REND="italic">er</HI> þat þe gudeman grayd <NOTE PLACE="foot">2031 <HI REND="italic">R</HI> gud man.</NOTE></L>
<L>A grete feste, als þe moder said. <NOTE PLACE="foot">2032 <HI REND="italic">R</HI> gret fest.</NOTE></L>
<L>What helpes to mak lang tale?</L>
<L>Þe wife serued of wine <HI REND="italic">and</HI> ale. <NOTE PLACE="foot">2034 <HI REND="italic">R</HI> wyne.</NOTE></L>
<L>Seþin gert sho set hir a chayer<HI REND="italic">e,</HI> <MILESTONE N="36 c"/> <MILESTONE N="2035"/> <NOTE PLACE="foot">2035 <HI REND="italic">R</HI> Sithen, scho sett.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> set hir down with meri cher<HI REND="italic">e;</HI> <NOTE PLACE="foot">2036 <HI REND="italic">R</HI> sett, doune, mery.</NOTE></L>
<L>Onnence hir lord sho gan hir set, <NOTE PLACE="foot">2037 <HI REND="italic">R</HI> Onence, scho, sett.</NOTE></L>
<L>Þat þai might of a platere ett. <NOTE PLACE="foot">2038 <HI REND="italic">R</HI> myght.</NOTE></L>
<L><PB N="70" REF="184"/>
"On hir belt was hanged a kay, <NOTE PLACE="foot">2039 <HI REND="italic">R</HI> hynged.</NOTE></L>
<L>Als hir moder gan hir say. <MILESTONE N="2040"/></L>
<L>Sho festend it fast in þe clath, <NOTE PLACE="foot">2041 <HI REND="italic">R</HI> Scho fested, clathe.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> stirt oway als sho war wrath; <NOTE PLACE="foot">2042 <HI REND="italic">R</HI> styrt, scho, wrathe.</NOTE></L>
<L>Down sho drogh bath clath <HI REND="italic">and</HI> kup; <NOTE PLACE="foot">2043 <HI REND="italic">R</HI> Doune scho, cup.</NOTE></L>
<L>Bot hastly war þai gaderd vp. <NOTE PLACE="foot">2044 <HI REND="italic">R</HI> hastily.</NOTE></L>
<L>Mikel mane þe lord gan make, <MILESTONE N="2045"/> <NOTE PLACE="foot">2045 <HI REND="italic">R</HI> Mikell.</NOTE></L>
<L>Anly for his gestes sake; <NOTE PLACE="foot">2046 <HI REND="italic">R</HI> Anely.</NOTE></L>
<L>Bot ȝit his wife he wald noght blame. <NOTE PLACE="foot">2047 <HI REND="italic">R</HI> yhit.</NOTE></L>
<L>When þai had etin, al went þai hame. <NOTE PLACE="foot">2048 <HI REND="italic">R</HI> eten all.</NOTE></L>
<L>Þareft<HI REND="italic">er,</HI> at þe tyme of nyght, <NOTE PLACE="foot">2049 <HI REND="italic">R</HI> þare eft<HI REND="italic">er.</HI></NOTE></L>
<L>Þe gudeman went to bed ful right. <MILESTONE N="2050"/> <NOTE PLACE="foot">2050 <HI REND="italic">R</HI> gud man, full ryght.</NOTE></L>
<L>Noght wald he say ȝit to his wyue, <NOTE PLACE="foot">2051 <HI REND="italic">R</HI> yhit.</NOTE></L>
<L>For him was ful lath to striue. <NOTE PLACE="foot">2052 <HI REND="italic">R</HI> full, stryue.</NOTE></L>
<L>Bot on þe morn, for his whif sake, <NOTE PLACE="foot">2053 <HI REND="italic">R</HI> wife.</NOTE></L>
<L>A grete fir<HI REND="italic">e</HI> sone gert he make; <NOTE PLACE="foot">2054 <HI REND="italic">R</HI> gret fyre.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> eft<HI REND="italic">er</HI> a barbur<HI REND="italic">e</HI> sent he sone. <MILESTONE N="2055"/></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> when he had on þis wise done,</L>
<L>Vnto þe chamber went he still, <NOTE PLACE="foot">2057 <HI REND="italic">R</HI> chaumbre, styll.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> bad his wife sold cu<HI REND="italic">m</HI> hi<HI REND="italic">m</HI> till. <NOTE PLACE="foot">2058 <HI REND="italic">R</HI> suld com, tyll.</NOTE></L>
<L>"When sho was cu<HI REND="italic">m</HI>en, alsone he sayd, <NOTE PLACE="foot">2059 <HI REND="italic">R</HI> scho, comen, said.</NOTE></L>
<L>Of hir thre trispas to vpbrayd; <MILESTONE N="2060"/></L>
<L>'<HI REND="italic">And,</HI> dame,' he said, 'by est <HI REND="italic">and</HI> west, <NOTE PLACE="foot">2061 <HI REND="italic">R</HI> bi.</NOTE></L>
<L>Men sais þe thrid time thrawes best. <NOTE PLACE="foot">2062 <HI REND="italic">R</HI> thred tyme.</NOTE></L>
<L>To chasty þe I wil bigyn, <NOTE PLACE="foot">2063 <HI REND="italic">R</HI> will be gyn.</NOTE></L>
<L>For euil blode es þe withyn; <NOTE PLACE="foot">2064 <HI REND="italic">R</HI> euell, w<HI REND="italic">i</HI>t<HI REND="italic">h</HI> in.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And,</HI> dame, þat sal be laten out, <MILESTONE N="2065"/> <NOTE PLACE="foot">2065 <HI REND="italic">R</HI> sall.</NOTE></L>
<L>For þou ert ouer bald <HI REND="italic">and</HI> ouer stout.'</L>
<L>Þe gudeman gert tak of hir clathes; <NOTE PLACE="foot">2067 <HI REND="italic">R</HI> gud man.</NOTE></L>
<L>Sho cried loud, <HI REND="italic">and</HI> swar<HI REND="italic">e</HI> grete athes <NOTE PLACE="foot">2068 <HI REND="italic">R</HI> Scho cryde, gret.</NOTE></L>
<L>Þat sho wald noght be laten blode, <NOTE PLACE="foot">2069 <HI REND="italic">R</HI> scho.</NOTE></L>
<L><PB N="71" REF="185"/>
For it wald do hir na gode. <MILESTONE N="2070"/> <NOTE PLACE="foot">2070 <HI REND="italic">R</HI> gude.</NOTE></L>
<L>Bot wheþerso sho wald or noght, <NOTE PLACE="foot">2071 <HI REND="italic">R</HI> whether scho, <HI REND="italic">omitting</HI> so.</NOTE></L>
<L>Hir clathes war sone of hir broght.</L>
<L>"When sho stode in hir smok allane, <NOTE PLACE="foot">2073 <HI REND="italic">R</HI> scho.</NOTE></L>
<L>Þan sho gret <HI REND="italic">and</HI> made hir mane. <NOTE PLACE="foot">2074 <HI REND="italic">R</HI> scho grett.</NOTE></L>
<L>Sho said sho sold dy <HI REND="italic">and</HI> go wode, <MILESTONE N="2075"/></L>
<L>For sho was neuer ar<HI REND="italic">e</HI> laten blode. <NOTE PLACE="foot">2076 <HI REND="italic">R</HI> scho.</NOTE></L>
<L>Þe gudeman letted noght hir to greue; <NOTE PLACE="foot">2077 <HI REND="italic">R</HI> gud man.</NOTE></L>
<L>Ou<HI REND="italic">er</HI> þe elbow he rafe hir sleue; <NOTE PLACE="foot">2078 <HI REND="italic">R</HI> raue.</NOTE></L>
<L>Þai set hir bi þe fir<HI REND="italic">e</HI> to warm, <NOTE PLACE="foot">2079 <HI REND="italic">R</HI> sett, fyre, warme.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> first þai toke out þe right arme. <MILESTONE N="2080"/></L>
<L>Þe barbur<HI REND="italic">e</HI> smate euyn in þe vaine; <NOTE PLACE="foot">2081 <HI REND="italic">R</HI> euen, vayne.</NOTE></L>
<L>Þe blode brast out with mekil main. <MILESTONE N="36 d"/> <NOTE PLACE="foot">2082 <HI REND="italic">R</HI> mykell mayne.</NOTE></L>
<L>Bi thre dishes war ful vp right, <NOTE PLACE="foot">2083 <HI REND="italic">R</HI> Be, dysches, full, ryght.</NOTE></L>
<L>Þe whife lost bath color<HI REND="italic">e and</HI> might. <NOTE PLACE="foot">2084 <HI REND="italic">R</HI> wife, both coloure, myght.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> when þai saw sho lost colowr<HI REND="italic">e,</HI> <MILESTONE N="2085"/> <NOTE PLACE="foot">2085 <HI REND="italic">R</HI> scho, coloure.</NOTE></L>
<L>Þe gudeman said to þe barbowr<HI REND="italic">e</HI> <NOTE PLACE="foot">2086 <HI REND="italic">R</HI> gud man, barboure.</NOTE></L>
<L>Þat he sold smertly stanche þe wiue, <NOTE PLACE="foot">2087 <HI REND="italic">R</HI> suld, staunch, wyfe.</NOTE></L>
<L>Þat sho sold noght lose hir liue. <NOTE PLACE="foot">2088 <HI REND="italic">R</HI> scho suld, lyfe.</NOTE></L>
<L>"Þe barbur<HI REND="italic">e</HI> stanched þe blode ful sone. <NOTE PLACE="foot">2089 <HI REND="italic">R</HI> staunched.</NOTE></L>
<L>Vntil a bed þan was sho done. <MILESTONE N="2090"/> <NOTE PLACE="foot">2090 <HI REND="italic">R</HI> vn tyll, scho.</NOTE></L>
<L>Þe lord said: 'Thrise has þou bene wode; <NOTE PLACE="foot">2091 <HI REND="italic">R</HI> thryse.</NOTE></L>
<L>Forþi þou bled thre disshes of blode. <NOTE PLACE="foot">2092 <HI REND="italic">R</HI> dyssches.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> if þou gang wode any mar<HI REND="italic">e,</HI> <NOTE PLACE="foot">2093 <HI REND="italic">R</HI> gan.</NOTE></L>
<L>I sal ger duble al þi care.' <NOTE PLACE="foot">2094 <HI REND="italic">R</HI> sall, dubble.</NOTE></L>
<L>Þe whif wend to have died þan. <MILESTONE N="2095"/> <NOTE PLACE="foot">2095 <HI REND="italic">R</HI> wife, dyed.</NOTE></L>
<L>Eft<HI REND="italic">er</HI> hir moder sho sent a man; <NOTE PLACE="foot">2096 <HI REND="italic">R</HI> scho.</NOTE></L>
<L>Hir moder come <HI REND="italic">and</HI> stode hir by.</L>
<L>'A,' sho said, 'my dame, mercy! <NOTE PLACE="foot">2098 <HI REND="italic">R</HI> scho.</NOTE></L>
<L>Sertes, moder, I am ner<HI REND="italic">e</HI> dede;</L>
<L>I rise neuer quik out of þis stede.' <MILESTONE N="2100"/> <NOTE PLACE="foot">2100 <HI REND="italic">R</HI> ryse, quyk.</NOTE></L>
<L><PB N="72" REF="186"/>
'Doght<HI REND="italic">er,'</HI> sho said, 'what ailes þe?' <NOTE PLACE="foot">2101 <HI REND="italic">R</HI> scho, ayles.</NOTE></L>
<L>'Moder, mi lord has slane me; <NOTE PLACE="foot">2102 <HI REND="italic">R</HI> my.</NOTE></L>
<L>For I did thrise euil dede, <NOTE PLACE="foot">2103 <HI REND="italic">R</HI> thryse euell.</NOTE></L>
<L>Thre disshes of blode he gert me blede; <NOTE PLACE="foot">2104 <HI REND="italic">R</HI> dyssches.</NOTE></L>
<L>Þarfor<HI REND="italic">e</HI> mi dede I wate es neste.' <MILESTONE N="2105"/> <NOTE PLACE="foot">2105 <HI REND="italic">R</HI> Þar for my ded.</NOTE></L>
<L>'Doght<HI REND="italic">er,</HI> wiltou luf þe preste?' <NOTE PLACE="foot">2106 <HI REND="italic">R</HI> will þou.</NOTE></L>
<L>'Nay, moder, bi God of might, <NOTE PLACE="foot">2107 <HI REND="italic">R</HI> be, myght.</NOTE></L>
<L>I wil luf nowþer p<HI REND="italic">re</HI>ste ne knight.' <NOTE PLACE="foot">2108 <HI REND="italic">R</HI> will, nouther p<HI REND="italic">re</HI>st, knyght.</NOTE></L>
<L>'Doght<HI REND="italic">er,</HI> bifor<HI REND="italic">e</HI> I gan þe tell</L>
<L>Þat old men oft siþes er fell; <MILESTONE N="2110"/> <NOTE PLACE="foot">2110 <HI REND="italic">R</HI> ald, sythes, full <HI REND="italic">inserted before</HI> fell.</NOTE></L>
<L>Þarfor<HI REND="italic">e</HI> hald þi husband till, <NOTE PLACE="foot">2111 <HI REND="italic">R</HI> þar for, tyll.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And,</HI> doghter, þou sal haue þi will.' <NOTE PLACE="foot">2112 <HI REND="italic">R</HI> sall, all <HI REND="italic">inserted before</HI> þi.</NOTE></L>
<L>"Lo, sir," said Maist<HI REND="italic">er</HI> Malquidas, <NOTE PLACE="foot">2113 <HI REND="italic">R</HI> Malquidras.</NOTE></L>
<L>"Was noght þis a ferly case?</L>
<L>Thrise trispast þe woman balde, <MILESTONE N="2115"/> <NOTE PLACE="foot">2115 <HI REND="italic">R</HI> Thryse, bald.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> hir penance was thrinfalde. <NOTE PLACE="foot">2116 <HI REND="italic">R</HI> thrynfald.</NOTE></L>
<L>Els moght þe ferth, so mot I the, <NOTE PLACE="foot">2117 <HI REND="italic">R</HI> mot <HI REND="italic">for</HI> moght.</NOTE></L>
<L>Haue bene wer þan al þa thre. <NOTE PLACE="foot">2118 <HI REND="italic">R</HI> war, all.</NOTE></L>
<L>Sir, on þis wise fares þi whife; <NOTE PLACE="foot">2119 <HI REND="italic">R</HI> fars, wyfe.</NOTE></L>
<L>Sho wil þe bring in sorow <HI REND="italic">and</HI> strife. <MILESTONE N="2120"/> <NOTE PLACE="foot">2120 <HI REND="italic">R</HI> Scho will, bryng, stryfe.</NOTE></L>
<L>Sho es obout bath dai <HI REND="italic">and</HI> night <NOTE PLACE="foot">2121 <HI REND="italic">R</HI> Scho, both day, nyght.</NOTE></L>
<L>At ger þi son to ded be dight. <NOTE PLACE="foot">2122 <HI REND="italic">R</HI> dyght.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> if þi son, sir, so war shent, <NOTE PLACE="foot">2123 <HI REND="italic">R</HI> schent.</NOTE></L>
<L>Þan war þar<HI REND="italic">e</HI> none amendment. <NOTE PLACE="foot">2124 <HI REND="italic">R</HI> amendement.</NOTE></L>
<L>Þarfor<HI REND="italic">e,</HI> sir, tak a bett<HI REND="italic">er</HI> thoght, <MILESTONE N="2125"/> <NOTE PLACE="foot">2125 <HI REND="italic">R</HI> þarfor.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> at hir kownsail do þo[u] noght. <NOTE PLACE="foot">2126 <HI REND="italic">R</HI> counsail, <HI REND="italic">MS.</HI> þo.</NOTE></L>
<L>For al þe land wald þe despyse, <NOTE PLACE="foot">2127 <HI REND="italic">R</HI> all.</NOTE></L>
<L>To trow hir wordes <HI REND="italic">and</HI> leue þe wise."</L>
<L>Þe Emp<HI REND="italic">er</HI>our<HI REND="italic">e</HI> said: "So haue I sele, <MILESTONE N="37 a"/> <NOTE PLACE="foot">2129 <HI REND="italic">R</HI> Emp<HI REND="italic">er</HI>our.</NOTE></L>
<L>Þou sais right wittily <HI REND="italic">and</HI> wele. <MILESTONE N="2130"/> <NOTE PLACE="foot">2130 <HI REND="italic">R</HI> says ryght.</NOTE></L>
<L><PB N="73" REF="187"/>
Þis dai sal noght my son be slain, <NOTE PLACE="foot">2131 <HI REND="italic">R</HI> day sall, slayne.</NOTE></L>
<L>Bot put him to preson ogayn. <NOTE PLACE="foot">2132 <HI REND="italic">R</HI> o gayne.</NOTE></L>
<L>Tomorn he sal be borowd or brent <NOTE PLACE="foot">2133 <HI REND="italic">R</HI> sall.</NOTE></L>
<L>By rightwis dome <HI REND="italic">and</HI> iuiement." <NOTE PLACE="foot">2134 <HI REND="italic">R</HI> Bi ryght wise, iugement.</NOTE></L>
<L>Þe mayst<HI REND="italic">er</HI> hame ogayn gan wend. <MILESTONE N="2135"/> <NOTE PLACE="foot">2135 <HI REND="italic">R</HI> maist<HI REND="italic">er,</HI> o gaine, wende.</NOTE></L>
<L>Aght tales er now broght til end. <NOTE PLACE="foot">2136 <HI REND="italic">R</HI> till ende.</NOTE></L>
</LG>
</DIV2>
<DIV2 N="9" TYPE="prologue">
<HEAD>Here Bigins Þe <HI REND="italic">Neghend</HI> Prolong. <NOTE PLACE="foot"><HI REND="italic">Heading R</HI> bigyns, <HI REND="italic">MS., R</HI> ix.</NOTE></HEAD>
<LG>
<L>When day was went vnto þe night, <NOTE PLACE="foot">2137 <HI REND="italic">R</HI> nyght.</NOTE></L>
<L>Þe Emp<HI REND="italic">er</HI>our<HI REND="italic">e</HI> went to chamber right. <NOTE PLACE="foot">2138 <HI REND="italic">R</HI> Emp<HI REND="italic">er</HI>our, chauber.</NOTE></L>
<L>Þe Emp<HI REND="italic">er</HI>ice þan come him nere,</L>
<L>Makand a ful sary cher<HI REND="italic">e.</HI> <MILESTONE N="2140"/> <NOTE PLACE="foot">2140 <HI REND="italic">R</HI> full.</NOTE></L>
<L>"Wha<HI REND="italic">n</HI>now?" said þe Emp<HI REND="italic">er</HI>owr<HI REND="italic">e,</HI> <NOTE PLACE="foot">2141 <HI REND="italic">R</HI> Emp<HI REND="italic">er</HI>oure.</NOTE></L>
<L>"Wha haues done þe dishonowr<HI REND="italic">e?"</HI> <NOTE PLACE="foot">2142 <HI REND="italic">R</HI> dishonoure.</NOTE></L>
<L>Sho said: "Wele aght me to be wrath, <NOTE PLACE="foot">2143 <HI REND="italic">R</HI> Scho, wrathe.</NOTE></L>
<L>For ȝe luf thinges þat me es lath. <NOTE PLACE="foot">2144 <HI REND="italic">R</HI> yhe, thing, lathe.</NOTE></L>
<L>Ȝe luf lurdans with losengeri, <MILESTONE N="2145"/> <NOTE PLACE="foot">2145 <HI REND="italic">R</HI> Yhe, losengery.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> trowes þair<HI REND="italic">e</HI> tales þat er gilri. <NOTE PLACE="foot">2146 <HI REND="italic">R</HI> þair, gylry.</NOTE></L>
<L>So did Cressent, þe riche man, <NOTE PLACE="foot">2147 <HI REND="italic">R</HI> ryche.</NOTE></L>
<L>Þat gold <HI REND="italic">and</HI> siluer mekil wan. <NOTE PLACE="foot">2148 <HI REND="italic">R</HI> syluer mykell.</NOTE></L>
<L>He trowed loseniowres techeing <NOTE PLACE="foot">2149 <HI REND="italic">R</HI> loseniowrs techyng.</NOTE></L>
<L>Þat broght him vnto euil ending." <MILESTONE N="2150"/> <NOTE PLACE="foot">2150 <HI REND="italic">R</HI> vn tyll euell endyng.</NOTE></L>
<L>Þe Emp<HI REND="italic">er</HI>owr<HI REND="italic">e</HI> said: "My lady fre, <NOTE PLACE="foot">2151 <HI REND="italic">R</HI> Emp<HI REND="italic">er</HI>our.</NOTE></L>
<L>How Cressent endid tel þou me." <NOTE PLACE="foot">2152 <HI REND="italic">R</HI> ended tell.</NOTE></L>
<L>Sho said: "Wharto sold I tel oght, <NOTE PLACE="foot">2153 <HI REND="italic">R</HI> Scho, whare to suld, tell.</NOTE></L>
<L>Sen þat mi telling helpes noght?" <NOTE PLACE="foot">2154 <HI REND="italic">R</HI> my tellyng.</NOTE></L>
<L>He said: "Dame, I sal do þat thing <MILESTONE N="2155"/> <NOTE PLACE="foot">2155 <HI REND="italic">R</HI> sall.</NOTE></L>
<L>Þat may me saue fra euil ending; <NOTE PLACE="foot">2156 <HI REND="italic">R</HI> fro euell endyng.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> þarfor<HI REND="italic">e,</HI> dame, tel me þis tale." <NOTE PLACE="foot">2157 <HI REND="italic">R</HI> tell.</NOTE></L>
<L>"Sir," sho said, "gladly I sale." <NOTE PLACE="foot">2158 <HI REND="italic">R</HI> scho.</NOTE></L>
</LG>
</DIV2>
<DIV2 N="9" TYPE="story">
<PB N="74" REF="188"/>
<HEAD>Þe <HI REND="italic">Neghend</HI> Tale Sayd þe Wyfe. <NOTE PLACE="marg">[Story IX. Virgilius.</NOTE></HEAD>
<LG>
<L>"Syr," sho said, "þar<HI REND="italic">e</HI> was whilome <NOTE PLACE="foot">2159 <HI REND="italic">R</HI> Sir scho.</NOTE></L>
<L>A clerk, hight Virgil, her<HI REND="italic">e</HI> in Rome. <MILESTONE N="2160"/> <NOTE PLACE="foot">2160 <HI REND="italic">R</HI> Virgyll.</NOTE></L>
<L>Wele was he knawen omang clergi, <NOTE PLACE="foot">2161 <HI REND="italic">R</HI> clergy.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> mekil he cowth of nigromancy. <NOTE PLACE="foot">2162 <HI REND="italic">R</HI> mykell, couth, nygromancy.</NOTE></L>
<L>He made a fir<HI REND="italic">e</HI> by experiment <NOTE PLACE="foot">2163 <HI REND="italic">R</HI> fyre be.</NOTE></L>
<L>In middes Rome, on þe paueme<HI REND="italic">n</HI>t. <NOTE PLACE="foot">2164 <HI REND="italic">R</HI> myddes, pament.</NOTE></L>
<L>It brined bath by day <HI REND="italic">and</HI> night, <MILESTONE N="2165"/> <NOTE PLACE="foot">2165 <HI REND="italic">R</HI> birned both bi, nyght.</NOTE></L>
<L>Þat no man it stanche might; <NOTE PLACE="foot">2166 <HI REND="italic">R</HI> staunche myght.</NOTE></L>
<L>With wat<HI REND="italic">er</HI> ne with nonekins thing <NOTE PLACE="foot">2167 <HI REND="italic">MS.</HI> none king, <HI REND="italic">R</HI> nonekyn.</NOTE></L>
<L>No man myght it out bring. <NOTE PLACE="foot">2168 <HI REND="italic">R</HI> bryng.</NOTE></L>
<L>Þe pouer folk of þe cuntre <NOTE PLACE="foot">2169 <HI REND="italic">R</HI> pore, contre.</NOTE></L>
<L>Drogh ful fast to þe cete <MILESTONE N="2170"/></L>
<L>At warm þam bath fote <HI REND="italic">and</HI> hand,</L>
<L>For þe fir<HI REND="italic">e</HI> was ay brinand. <MILESTONE N="37 b"/> <NOTE PLACE="foot">2172 <HI REND="italic">R</HI> fyre, brynand.</NOTE></L>
<L>Opon a tour<HI REND="italic">e</HI> þar<HI REND="italic">e</HI> of þe toun <NOTE PLACE="foot">2173 <HI REND="italic">R</HI> toune.</NOTE></L>
<L>Virgil made an ymage of latoun; <NOTE PLACE="foot">2174 <HI REND="italic">R</HI> Uirgyll, ane, latoune.</NOTE></L>
<L>A bow þe ymage held in hand, <MILESTONE N="2175"/></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> in þe bow ane arow taisand. <NOTE PLACE="foot">2176 <HI REND="italic">R</HI> taysand.</NOTE></L>
<L>"In þe vesage als, on brede, <NOTE PLACE="foot">2177 <HI REND="italic">R</HI> visage.</NOTE></L>
<L>Was wreten þus, þat men might rede: <NOTE PLACE="foot">2178 <HI REND="italic">R</HI> wryten, myght.</NOTE></L>
<L>'Whoso smytes me, knight or swain, <NOTE PLACE="foot">2179 <HI REND="italic">R</HI> knyght, swayne.</NOTE></L>
<L>Sone I sal smyte him ogayn.' <MILESTONE N="2180"/> <NOTE PLACE="foot">2180 <HI REND="italic">R</HI> sall, ogayne.</NOTE></L>
<L>So it bifell, opon a day,</L>
<L>Þar<HI REND="italic">e</HI> come a Lumbard him to play;</L>
<L>He saw þe image with bow bent, <NOTE PLACE="foot">2183 <HI REND="italic">R</HI> ymage.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> to þe lettres toke he tent. <NOTE PLACE="foot">2184 <HI REND="italic">R</HI> letters, entent.</NOTE></L>
<L>Þai said: 'If ani man me smyte, <MILESTONE N="2185"/> <NOTE PLACE="foot">2185 <HI REND="italic">R</HI> any.</NOTE></L>
<L><PB N="75" REF="189"/>
I sal shote at him ful tite.' <NOTE PLACE="foot">2186 <HI REND="italic">R</HI> sall schote, full tyte.</NOTE></L>
<L>Þe Lumbard was iolif <HI REND="italic">and</HI> stowt, <NOTE PLACE="foot">2187 <HI REND="italic">R</HI> both iolyf.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> said vntil his men obowt: <NOTE PLACE="foot">2188 <HI REND="italic">R</HI> vn tyll, o bout.</NOTE></L>
<L>'Wil ȝe þis man asaid be?' <NOTE PLACE="foot">2189 <HI REND="italic">R</HI> Will yhe, assayd.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> þai said: 'Ȝa, þat wald we se.' <MILESTONE N="2190"/> <NOTE PLACE="foot">2190 <HI REND="italic">R</HI> yha.</NOTE></L>
<L>He shot at þe ymage with a vir<HI REND="italic">e,</HI> <NOTE PLACE="foot">2191 <HI REND="italic">R</HI> schot, vyre.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> sone it torned al into þal fir<HI REND="italic">e</HI> <NOTE PLACE="foot">2192 <HI REND="italic">R</HI> turned all, fyre.</NOTE></L>
<L>Þat was made in middes þe way; <NOTE PLACE="foot">2193 <HI REND="italic">R</HI> myddes.</NOTE></L>
<L>Þan slokkend it for euer <HI REND="italic">and</HI> ay.</L>
<L>Sir, þis was na wise kownsail. <MILESTONE N="2195"/> <NOTE PLACE="foot">2195 <HI REND="italic">R</HI> no, counsaile.</NOTE></L>
<L>Bot ȝit þar was a mor<HI REND="italic">e</HI> merua[i]l. <NOTE PLACE="foot">2196 <HI REND="italic">R</HI> yhit þare, m<HI REND="italic">er</HI>uayle, <HI REND="italic">MS.</HI> merual.</NOTE></L>
<L>"Virgil on þe est wal of þe town <NOTE PLACE="foot">2197 <HI REND="italic">R</HI> Uirgyll, wall, toune.</NOTE></L>
<L>Made anoþer image of latown, <NOTE PLACE="foot">2198 <HI REND="italic">R</HI> ane other ymage, latoune.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> in his hand a ful fair<HI REND="italic">e</HI> ball; <NOTE PLACE="foot">2199 <HI REND="italic">R</HI> full fair.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> als he set on þe west wall <MILESTONE N="2200"/> <NOTE PLACE="foot">2200 <HI REND="italic">R</HI> sett.</NOTE></L>
<L>Of fine laton anoþer ymage, <NOTE PLACE="foot">2201 <HI REND="italic">R</HI> fyne latoune ane other.</NOTE></L>
<L>Like two breþer of vesage. <NOTE PLACE="foot">2202 <HI REND="italic">R</HI> Lyke, breth<HI REND="italic">er,</HI> visage.</NOTE></L>
<L>Ful many men it saw, <HI REND="italic">and</HI> sayd <NOTE PLACE="foot">2203 <HI REND="italic">R</HI> ffull, said.</NOTE></L>
<L>Þat with þe ball þe childer plaide; <NOTE PLACE="foot">2204 <HI REND="italic">R</HI> playd.</NOTE></L>
<L>Þe tane it kest, þat oþer it hent; <MILESTONE N="2205"/> <NOTE PLACE="foot">2205 <HI REND="italic">R</HI> þe tother.</NOTE></L>
<L>Þis was a quaintise, verrayment. <NOTE PLACE="foot">2206 <HI REND="italic">R</HI> quayntyse v<HI REND="italic">er</HI>ament.</NOTE></L>
<L>In myddes Rome Virgil made a stage, <NOTE PLACE="foot">2207 <HI REND="italic">R</HI> Virgyll.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> þar<HI REND="italic">e</HI> he set anoþer ymage; <NOTE PLACE="foot">2208 <HI REND="italic">R</HI> sett ane other.</NOTE></L>
<L>A merur<HI REND="italic">e</HI> had he in his hand, <NOTE PLACE="foot">2209 <HI REND="italic">R</HI> merowre.</NOTE></L>
<L>Þat þai of Rome myght se ilk land <MILESTONE N="2210"/></L>
<L>Þat seui<HI REND="italic">n</HI> daies iornay obout þa<HI REND="italic">m</HI> er<HI REND="italic">e,</HI> <NOTE PLACE="foot">2211 <HI REND="italic">R</HI> seuen days.</NOTE></L>
<L>Who wald þam pese <HI REND="italic">and</HI> who wald wer<HI REND="italic">e.</HI> <NOTE PLACE="foot">2212 <HI REND="italic">R</HI> Wha, wold.</NOTE></L>
<L>Þus war þai warned ilka day</L>
<L>When any fase wald þam affray. <NOTE PLACE="foot">2214 <HI REND="italic">R</HI> faes wold.</NOTE></L>
<L><PB N="76" REF="190"/>
"Þe king of Poyl had grete enuy <MILESTONE N="2215"/> <NOTE PLACE="foot">2215 <HI REND="italic">R</HI> kyng, gret.</NOTE></L>
<L>Þat þai vsed swilk maystri. <NOTE PLACE="foot">2216 <HI REND="italic">R</HI> maistry.</NOTE></L>
<L>Ogaynes Rome, for nakins nede, <NOTE PLACE="foot">2217 <HI REND="italic">R</HI> Ogyns, nanekyns.</NOTE></L>
<L>Of batayl myght he neuer spede, <NOTE PLACE="foot">2218 <HI REND="italic">R</HI> batail.</NOTE></L>
<L>Þat he ne was alway euil flayed, <MILESTONE N="37 c"/> <NOTE PLACE="foot">2219 <HI REND="italic">R</HI> all way euell flayde.</NOTE></L>
<L>Ouercu<HI REND="italic">m</HI>en, or trattursly bytrayed. <MILESTONE N="2220"/> <NOTE PLACE="foot">2220 <HI REND="italic">R</HI> Ouer co<HI REND="italic">m</HI>men, t<HI REND="italic">ra</HI>ytursly bi trayde.</NOTE></L>
<L>"Þe king of Poyl has sent his sande <NOTE PLACE="foot">2221 <HI REND="italic">R</HI> kyng.</NOTE></L>
<L>Eft<HI REND="italic">er</HI> þe best clerkes of his land. <NOTE PLACE="foot">2222 <HI REND="italic">R</HI> lande.</NOTE></L>
<L>He talde þam al his grete greuance, <NOTE PLACE="foot">2223 <HI REND="italic">R</HI> tald, all, gret greuaunce.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> said þat he sold þam avance, <NOTE PLACE="foot">2224 <HI REND="italic">R</HI> suld, auaunce.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> gif þam ful gude warisowne <MILESTONE N="2225"/> <NOTE PLACE="foot">2225 <HI REND="italic">R</HI> gyf, full gud warysoune.</NOTE></L>
<L>Þat kowth bring þat ymage doun. <NOTE PLACE="foot">2226 <HI REND="italic">R</HI> couth bryng, doune.</NOTE></L>
<L>Twa clerkes þat iurne vndertoke, <NOTE PLACE="foot">2227 <HI REND="italic">R</HI> iourne.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> said: 'Lord, lely we sal luke.' <NOTE PLACE="foot">2228 <HI REND="italic">R</HI> sall we.</NOTE></L>
<L>Ayther of þam fild a forcer<HI REND="italic">e</HI> <NOTE PLACE="foot">2229 <HI REND="italic">R</HI> fyld.</NOTE></L>
<L>Ful of gold <HI REND="italic">and</HI> siluer cler<HI REND="italic">e,</HI> <MILESTONE N="2230"/> <NOTE PLACE="foot">2230 <HI REND="italic">R</HI> ffull, syluer.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> gert þam lede in p<HI REND="italic">re</HI>uete</L>
<L>Vnto Rome, þat riche cete. <NOTE PLACE="foot">2232 <HI REND="italic">R</HI> ryche.</NOTE></L>
<L>Þai groue þat ane, so God it wate, <NOTE PLACE="foot">2233 <HI REND="italic">R</HI> þe tone.</NOTE></L>
<L>In Rome right at þe west ȝate, <NOTE PLACE="foot">2234 <HI REND="italic">R</HI> ryght, yhate.</NOTE></L>
<L>Vnder the ymage þat held þe ball, <MILESTONE N="2235"/> <NOTE PLACE="foot">2235 <HI REND="italic">R</HI> bale.</NOTE></L>
<L>Þat thoght wele what sold forþ<HI REND="italic">er</HI> fall. <NOTE PLACE="foot">2236 <HI REND="italic">R</HI> suld.</NOTE></L>
<L>"Þat oþer forcer ful of golde <NOTE PLACE="foot">2237 <HI REND="italic">R</HI> þe tother, full.</NOTE></L>
<L>Delued þai vnder þe molde,</L>
<L>At þe est ȝate, þat same nyght. <NOTE PLACE="foot">2239 <HI REND="italic">R</HI> yhate.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> eft<HI REND="italic">er,</HI> when þe day was light, <MILESTONE N="2240"/> <NOTE PLACE="foot">2240 <HI REND="italic">R</HI> lyght.</NOTE></L>
<L>Þai shewed þam opinly in Rome, <NOTE PLACE="foot">2241 <HI REND="italic">R</HI> schewed, openly.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> to þe Emp<HI REND="italic">er</HI>owr<HI REND="italic">e</HI> bath þai come. <NOTE PLACE="foot">2242 <HI REND="italic">R</HI> Emp<HI REND="italic">er</HI>our both.</NOTE></L>
<L>Þai said: 'God luke þe, sir Emp<HI REND="italic">er</HI>our<HI REND="italic">e;</HI></L>
<L>It fals to þe to luf tresowr<HI REND="italic">e,</HI> <NOTE PLACE="foot">2244 <HI REND="italic">R</HI> falles, tresoure.</NOTE></L>
<L><PB N="77" REF="191"/>
<HI REND="italic">And</HI> we er cu<HI REND="italic">m</HI>en fra fer cuntre <MILESTONE N="2245"/> <NOTE PLACE="foot">2245 <HI REND="italic">R</HI> comen, contre.</NOTE></L>
<L>For tresor<HI REND="italic">e</HI> hid in þis cete; <NOTE PLACE="foot">2246 <HI REND="italic">R</HI> hyd.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> if þou wil vs grant halfdele, <NOTE PLACE="foot">2247 <HI REND="italic">R</HI> will, g<HI REND="italic">ra</HI>unt.</NOTE></L>
<L>We sal find it fair<HI REND="italic">e and</HI> wele.' <NOTE PLACE="foot">2248 <HI REND="italic">R</HI> sall fynd, fayre.</NOTE></L>
<L>Þe Emp<HI REND="italic">er</HI>our<HI REND="italic">e</HI> said: 'Þat grant I ȝow, <NOTE PLACE="foot">2249 <HI REND="italic">R</HI> g<HI REND="italic">ra</HI>unt, yhow.</NOTE></L>
<L>For it mai turn to mekil p<HI REND="italic">ro</HI>w. <MILESTONE N="2250"/> <NOTE PLACE="foot">2250 <HI REND="italic">R</HI> may, mykell.</NOTE></L>
<L>Gifes me a part, takes ȝow anoþ<HI REND="italic">er.</HI>' <NOTE PLACE="foot">2251 <HI REND="italic">R</HI> Gyfes, yhow ane oth<HI REND="italic">er.</HI></NOTE></L>
<L>Þan answerd þe elder broþer:</L>
<L>'Sir, I rede we rest þis night, <NOTE PLACE="foot">2253 <HI REND="italic">R</HI> red, ryst, nyght.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> tomorn, bi dayes lyght, <NOTE PLACE="foot">2254 <HI REND="italic">R</HI> days.</NOTE></L>
<L>Sir, þou sal haue al þi will.' <MILESTONE N="2255"/> <NOTE PLACE="foot">2255 <HI REND="italic">R</HI> sall, all.</NOTE></L>
<L>Þus þat night habade þai still. <NOTE PLACE="foot">2256 <HI REND="italic">R</HI> nyght abade, styll.</NOTE></L>
<L>"On þe morn þai toke þe gate, <NOTE PLACE="foot">2257 <HI REND="italic">MS.</HI> þat <HI REND="italic">for</HI> þai.</NOTE></L>
<L>With þe Emp<HI REND="italic">er</HI>owr<HI REND="italic">e,</HI> to þe west ȝate. <NOTE PLACE="foot">2258 <HI REND="italic">R</HI> Emp<HI REND="italic">er</HI>oure, yhate.</NOTE></L>
<L>Þar<HI REND="italic">e</HI> þai delued in þe molde, <NOTE PLACE="foot">2259 <HI REND="italic">R</HI> mold.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> fand a forcer ful of golde. <MILESTONE N="2260"/> <NOTE PLACE="foot">2260 <HI REND="italic">R</HI> full, gold.</NOTE></L>
<L>To þe Emp<HI REND="italic">er</HI>owr<HI REND="italic">e</HI> þai it gafe, <NOTE PLACE="foot">2261 <HI REND="italic">R</HI> Emp<HI REND="italic">er</HI>our.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> said: 'Sir, lo, þis vowche we safe.' <NOTE PLACE="foot">2262 <HI REND="italic">R</HI> vouche, saue.</NOTE></L>
<L>Þan said þe Emp<HI REND="italic">er</HI>our<HI REND="italic">e</HI> þai war wise; <NOTE PLACE="foot">2263 <HI REND="italic">MS.</HI> þai <HI REND="italic">for</HI> þan, <HI REND="italic">R</HI> Emp<HI REND="italic">er</HI>our.</NOTE></L>
<L>Held he none so mekil of prise. <NOTE PLACE="foot">2264 <HI REND="italic">R</HI> mykell, pryse.</NOTE></L>
<L>Þe Emp<HI REND="italic">er</HI>our<HI REND="italic">e</HI> went to his palays, <MILESTONE N="2265"/> <NOTE PLACE="foot">2265 <HI REND="italic">R</HI> Em∣p<HI REND="italic">er</HI>our.</NOTE></L>
<L>With mani barons <HI REND="italic">and</HI> burgays. <MILESTONE N="37 d"/> <NOTE PLACE="foot">2266 <HI REND="italic">R</HI> many.</NOTE></L>
<L>Þe ȝong<HI REND="italic">er</HI> clerk said: 'Sir Emp<HI REND="italic">er</HI>owr<HI REND="italic">e,</HI> <NOTE PLACE="foot">2267 <HI REND="italic">R</HI> yhonger, Emperoure.</NOTE></L>
<L>Tomorn sal we find fair<HI REND="italic">e</HI> tresowr<HI REND="italic">e.</HI>' <NOTE PLACE="foot">2268 <HI REND="italic">R</HI> sall, fynd fair tresoure.</NOTE></L>
<L>On þe morn þe toþ<HI REND="italic">er</HI> forceour<HI REND="italic">e</HI> þai fand <NOTE PLACE="foot">2269 <HI REND="italic">R</HI> forceour.</NOTE></L>
<L>Whar<HI REND="italic">e</HI> þai had feled it with þair<HI REND="italic">e</HI> hand. <MILESTONE N="2270"/> <NOTE PLACE="foot">2270 <HI REND="italic">R</HI> þair.</NOTE></L>
<L>Þan was þe Emp<HI REND="italic">er</HI>our<HI REND="italic">e</HI> wel<HI REND="italic">e</HI> paid. <NOTE PLACE="foot">2271 <HI REND="italic">R</HI> Emp<HI REND="italic">er</HI>our, payd.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> bath þe clerkes vnto hi<HI REND="italic">m</HI> said: <NOTE PLACE="foot">2272 <HI REND="italic">R</HI> both, sayd.</NOTE></L>
<L>'Tomorn, sir, sal we tresor<HI REND="italic">e</HI> fynde, <NOTE PLACE="foot">2273 <HI REND="italic">R</HI> sall.</NOTE></L>
<L><PB N="78" REF="192"/>
Þar es none swilk f<HI REND="italic">ra</HI> hethin to Ynde.' <NOTE PLACE="foot">2274 <HI REND="italic">R</HI> þare, fro hethen till.</NOTE></L>
<L>Þai went to bed <HI REND="italic">and</HI> rase at morow, <MILESTONE N="2275"/> <NOTE PLACE="foot">2275 <HI REND="italic">R</HI> rayse.</NOTE></L>
<L>Þe Emp<HI REND="italic">er</HI>our<HI REND="italic">e</HI> to mekil sorow. <NOTE PLACE="foot">2276 <HI REND="italic">R</HI> Emp<HI REND="italic">er</HI>our till mykell.</NOTE></L>
<L>"Þai said: 'Forsoth, Sir Emp<HI REND="italic">er</HI>owr<HI REND="italic">e,</HI> <NOTE PLACE="foot">2277 <HI REND="italic">R</HI> Emp<HI REND="italic">er</HI>oure.</NOTE></L>
<L>Whar<HI REND="italic">e</HI> þe ymage standes w<HI REND="italic">i</HI>t<HI REND="italic">h</HI> þe merour<HI REND="italic">[e],</HI> <NOTE PLACE="foot">2278 <HI REND="italic">MS.</HI> merour, <HI REND="italic">the tail of the</HI> r <HI REND="italic">having been obscured in the binding.</HI></NOTE></L>
<L>Vnder þe stane, in þe molde, <NOTE PLACE="foot">2279 <HI REND="italic">R</HI> stone.</NOTE></L>
<L>Es ful mekil seluir <HI REND="italic">and</HI> golde. <MILESTONE N="2280"/> <NOTE PLACE="foot">2280 <HI REND="italic">R</HI> full mykell syluer.</NOTE></L>
<L>In al Poyl <HI REND="italic">and</HI> Romany <NOTE PLACE="foot">2281 <HI REND="italic">R</HI> all poyle.</NOTE></L>
<L>Es noght so mekil tresori. <NOTE PLACE="foot">2282 <HI REND="italic">R</HI> mykell tresory.</NOTE></L>
<L>If þat we myght þarvnder mine, <NOTE PLACE="foot">2283 <HI REND="italic">R</HI> þare vnder myne.</NOTE></L>
<L>We sold find gold ful gude <HI REND="italic">and</HI> fine. <NOTE PLACE="foot">2284 <HI REND="italic">R</HI> suld fynd, full gud, fyne.</NOTE></L>
<L>Þe Emp<HI REND="italic">er</HI>our<HI REND="italic">e</HI> said: 'By son <HI REND="italic">and</HI> mone, <MILESTONE N="2285"/> <NOTE PLACE="foot">2285 <HI REND="italic">R</HI> Emp<HI REND="italic">er</HI>our, bi.</NOTE></L>
<L>Þe ymage wald I na skath done.' <NOTE PLACE="foot">2286 <HI REND="italic">R</HI> no.</NOTE></L>
<L>Þe clerkes said: 'Sir, in þat stede</L>
<L>Has Virgil hid al his gold rede. <NOTE PLACE="foot">2288 <HI REND="italic">R</HI> virgyll hyd all.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> þe ymage sal we noght let, <NOTE PLACE="foot">2289 <HI REND="italic">R</HI> sall, lett.</NOTE></L>
<L>So wele we sal it vnderset; <MILESTONE N="2290"/> <NOTE PLACE="foot">2290 <HI REND="italic">R</HI> sall, vndersett.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> when we haue þe tresor<HI REND="italic">e</HI> found, <NOTE PLACE="foot">2291 <HI REND="italic">R</HI> founde.</NOTE></L>
<L>Þe towr<HI REND="italic">e</HI> sal we mak hale <HI REND="italic">and</HI> sownd.' <NOTE PLACE="foot">2292 <HI REND="italic">R</HI> toure sall, sounde.</NOTE></L>
<L>Þe Emp<HI REND="italic">er</HI>our<HI REND="italic">e</HI> said: 'Wendes þarto, <NOTE PLACE="foot">2293 <HI REND="italic">R</HI> Emp<HI REND="italic">er</HI>our.</NOTE></L>
<L>Els ȝe þe ymage na harm do.' <NOTE PLACE="foot">2294 <HI REND="italic">R</HI> Yhe, no harme.</NOTE></L>
<L>Þai said: 'Sir, we er noght slike foles.' <MILESTONE N="2295"/> <NOTE PLACE="foot">2295 <HI REND="italic">R</HI> slyke.</NOTE></L>
<L>Þan take þai men <HI REND="italic">and</HI> mani toles. <NOTE PLACE="foot">2296 <HI REND="italic">R</HI> many.</NOTE></L>
<L>Þai vnderset þe tour<HI REND="italic">e</HI> obout, <NOTE PLACE="foot">2297 <HI REND="italic">R</HI> vnder sett.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> myned it, withouten dout. <NOTE PLACE="foot">2298 <HI REND="italic">R</HI> vnd<HI REND="italic">er instead of</HI> it.</NOTE></L>
<L>Þai sunderd softly stane f<HI REND="italic">ra</HI> stane, <NOTE PLACE="foot">2299 <HI REND="italic">R</HI> fro.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> sone vndid þe grundes ilkane. <MILESTONE N="2300"/> <NOTE PLACE="foot">2300 <HI REND="italic">R</HI> vn dyd, groundes.</NOTE></L>
<L>"Al þat dai þai mined with might, <NOTE PLACE="foot">2301 <HI REND="italic">R</HI> All, day, myned, myght.</NOTE></L>
<L>Vntil it neghed ner<HI REND="italic">e</HI> þe night; <NOTE PLACE="foot">2302 <HI REND="italic">R</HI> vn till, nyght.</NOTE></L>
<L><PB N="79" REF="193"/>
Þan þai said þe Emp<HI REND="italic">er</HI>our<HI REND="italic">e</HI> till: <NOTE PLACE="foot">2303 <HI REND="italic">R</HI> Emp<HI REND="italic">er</HI>our tyll.</NOTE></L>
<L>'Tomorn, sir, sal ȝe haue ȝowr<HI REND="italic">e</HI> will.' <NOTE PLACE="foot">2304 <HI REND="italic">R</HI> sall yhe, yho<HI REND="italic">ur.</HI></NOTE></L>
<L>Þan þai sessed of þair<HI REND="italic">e</HI> werkes, <MILESTONE N="2305"/> <NOTE PLACE="foot">2305 <HI REND="italic">R</HI> sesed, þair.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> to þair<HI REND="italic">e</HI> ines went þir clerkes. <NOTE PLACE="foot">2306 <HI REND="italic">R</HI> þair.</NOTE></L>
<L>When ilka man was at þair<HI REND="italic">e</HI> in, <NOTE PLACE="foot">2307 <HI REND="italic">R</HI> ilk, þair.</NOTE></L>
<L>Þan thoght þai on anoþer gyn. <NOTE PLACE="foot">2308 <HI REND="italic">MS.</HI> þat, <HI REND="italic">R</HI> ane oth<HI REND="italic">er.</HI></NOTE></L>
<L>Vnto þe stage stilly þai stale <NOTE PLACE="foot">2309 <HI REND="italic">R</HI> stylly.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> toke þam stra <HI REND="italic">and</HI> stikkes smale; <MILESTONE N="2310"/> <NOTE PLACE="foot">2310 <HI REND="italic">R</HI> stykes.</NOTE></L>
<L>A fir<HI REND="italic">e</HI> þai dight, if it war derk, <NOTE PLACE="foot">2311 <HI REND="italic">R</HI> fyre, dyght.</NOTE></L>
<L>Euyn vnder al þat werk. <NOTE PLACE="foot">2312 <HI REND="italic">R</HI> Euen, all.</NOTE></L>
<L>Þe ymage fel, þe tour<HI REND="italic">e</HI> alswa; <MILESTONE N="38 a"/> <NOTE PLACE="foot">2313 <HI REND="italic">R</HI> fell.</NOTE></L>
<L>Þat turned Rome to mekil wa. <NOTE PLACE="foot">2314 <HI REND="italic">R</HI> till mykell.</NOTE></L>
<L>Wen þe clerkes saw al was down, <MILESTONE N="2315"/> <NOTE PLACE="foot">2315 <HI REND="italic">R</HI> when, all, doune.</NOTE></L>
<L>Þai hied þam tyte out of þe toun. <NOTE PLACE="foot">2316 <HI REND="italic">R</HI> hyed, toune.</NOTE></L>
<L>"On þe morn þe Emp<HI REND="italic">er</HI>our<HI REND="italic">e</HI> gan wake; <NOTE PLACE="foot">2317 <HI REND="italic">R</HI> Emp<HI REND="italic">er</HI>∣our.</NOTE></L>
<L>Þan herd he men grete murni<HI REND="italic">n</HI>g make. <NOTE PLACE="foot">2318 <HI REND="italic">R</HI> gret murnyng.</NOTE></L>
<L>He asked whi þai made swilk cri; <NOTE PLACE="foot">2319 <HI REND="italic">R</HI> cry.</NOTE></L>
<L>Þe pople answerd him in hy: <MILESTONE N="2320"/></L>
<L>'Our<HI REND="italic">e</HI> tour<HI REND="italic">e</HI> is down, our<HI REND="italic">e</HI> ymage brend; <NOTE PLACE="foot">2321 <HI REND="italic">R</HI> Our, doune our, brend <HI REND="italic">mutilated for last four letters.</HI></NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> þat es al bi þine assent.' <NOTE PLACE="foot">2322 <HI REND="italic">R</HI> all be.</NOTE></L>
<L>Þan was þe Emp<HI REND="italic">er</HI>our<HI REND="italic">e</HI> sar<HI REND="italic">e</HI> adred; <NOTE PLACE="foot">2323 <HI REND="italic">R</HI> Emp<HI REND="italic">er</HI>our.</NOTE></L>
<L>Ful fain he wald oway haue fled. <NOTE PLACE="foot">2324 <HI REND="italic">R</HI> ffull fayn.</NOTE></L>
<L>Bot al þe comu<HI REND="italic">n</HI>alte of Rome <MILESTONE N="2325"/> <NOTE PLACE="foot">2325 <HI REND="italic">R</HI> all, comonalte.</NOTE></L>
<L>Asented, by þair<HI REND="italic">e</HI> aller dome, <NOTE PLACE="foot">2326 <HI REND="italic">R</HI> Assented bi þair.</NOTE></L>
<L>Sen he þarof was crop <HI REND="italic">and</HI> rote, <NOTE PLACE="foot">2327 <HI REND="italic">R</HI> þareof.</NOTE></L>
<L>For to bind him hand <HI REND="italic">and</HI> fote; <NOTE PLACE="foot">2328 <HI REND="italic">R</HI> bynd.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> gold <HI REND="italic">and</HI> siluer þan þai melt, <NOTE PLACE="foot">2329 <HI REND="italic">R</HI> syluer.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> in his mowth <HI REND="italic">and</HI> nese it helt; <MILESTONE N="2330"/></L>
<L>In eres <HI REND="italic">and</HI> eghen þai helt alswa,</L>
<L>Ay whils a drop in wald ga.</L>
<L><PB N="80" REF="194"/>
Þai said, for gold <HI REND="italic">and</HI> oþ<HI REND="italic">er</HI> mone</L>
<L>War þai made thral þ<HI REND="italic">a</HI>t ar<HI REND="italic">e</HI> war fre; <NOTE PLACE="foot">2334 <HI REND="italic">R</HI> thrall.</NOTE></L>
<L>'Þou sal be fild now, or we go, <MILESTONE N="2335"/> <NOTE PLACE="foot">2335 <HI REND="italic">R</HI> sall, fyld.</NOTE></L>
<L>Of gold þat þou has couayt so.' <NOTE PLACE="foot">2336 <HI REND="italic">R</HI> couait.</NOTE></L>
<L>"Þus died þe Emp<HI REND="italic">er</HI>our<HI REND="italic">e</HI> with shame; <NOTE PLACE="foot">2337 <HI REND="italic">R</HI> dyed, Emp<HI REND="italic">er</HI>our, schame.</NOTE></L>
<L>His awin self was al to blame. <NOTE PLACE="foot">2338 <HI REND="italic">R</HI> awen, all.</NOTE></L>
<L>He died for nane oþer thinges <NOTE PLACE="foot">2339 <HI REND="italic">R</HI> dyed, none, thynges.</NOTE></L>
<L>Bot for he trowed twa fals gadling<HI REND="italic">es.</HI> <MILESTONE N="2340"/> <NOTE PLACE="foot">2340 <HI REND="italic">R</HI> gadlynges.</NOTE></L>
<L>Swilk ending, sir, sal cu<HI REND="italic">m</HI> of þe." <NOTE PLACE="foot">2341 <HI REND="italic">R</HI> endend, sall com.</NOTE></L>
<L>"A, dame," he said, "avoy! lat be!"</L>
<L>Sho sayd: "Þou trowes þam þ<HI REND="italic">a</HI>t þe glose, <NOTE PLACE="foot">2343 <HI REND="italic">R</HI> Scho said.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> sertanly þat sal þe lose. <NOTE PLACE="foot">2344 <HI REND="italic">R</HI> sertainly, sall.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> þou wil mak him þine a[y]r<HI REND="italic">e</HI> <MILESTONE N="2345"/> <NOTE PLACE="foot">2345 <HI REND="italic">R</HI> will, <HI REND="italic">MS., R insert</HI> þat <HI REND="italic">before</HI> þine, <HI REND="italic">MS.</HI> ar<HI REND="italic">e.</HI></NOTE></L>
<L>Þat es obout ay þe to payr<HI REND="italic">e.</HI></L>
<L>Allas, þat he was euer born, <NOTE PLACE="foot">2347 <HI REND="italic">R</HI> borne.</NOTE></L>
<L>Þat þou sal for his luf be lorn!" <NOTE PLACE="foot">2348 <HI REND="italic">R</HI> sall, lorne.</NOTE></L>
<L>"Nay, dame," he said, "by son <HI REND="italic">and</HI> mone, <NOTE PLACE="foot">2349 <HI REND="italic">R</HI> sayd be.</NOTE></L>
<L>Tomorn he sal to ded be done." <MILESTONE N="2350"/> <NOTE PLACE="foot">2350 <HI REND="italic">R</HI> sall.</NOTE></L>
<L>Sho said: "I trow þe neueradele. <NOTE PLACE="foot">2351 <HI REND="italic">R</HI> Scho.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> sertis, sir, it sal noght seme wele, <NOTE PLACE="foot">2352 <HI REND="italic">R</HI> sertes, sall.</NOTE></L>
<L>When þou ert ded with dishonowr<HI REND="italic">e,</HI> <NOTE PLACE="foot">2353 <HI REND="italic">R</HI> dishonoure.</NOTE></L>
<L>A domb man to be Emp<HI REND="italic">er</HI>owr<HI REND="italic">e.</HI> <NOTE PLACE="foot">2354 <HI REND="italic">R</HI> dom, Emp<HI REND="italic">er</HI>oure.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And,</HI> sir, sen þat he es my fa, <MILESTONE N="2355"/></L>
<L>Þou spedes noght wele to spar<HI REND="italic">e</HI> hi<HI REND="italic">m</HI> swa."</L>
<L>"Dame," he said, "now hald þe still; <NOTE PLACE="foot">2357 <HI REND="italic">R</HI> styll.</NOTE></L>
<L>Tomorn þou sal haue al þi will." <NOTE PLACE="foot">2358 <HI REND="italic">R</HI> sall, all.</NOTE></L>
<L>Þan was þe Emp<HI REND="italic">er</HI>ice ful blyth, <NOTE PLACE="foot">2359 <HI REND="italic">R</HI> full blythe.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> thanked hir lord oft sith. <MILESTONE N="38 b"/> <MILESTONE N="2360"/> <NOTE PLACE="foot">2360 <HI REND="italic">R</HI> sythe.</NOTE></L>
<L>Vnto þair<HI REND="italic">e</HI> bed þan gan þai wende. <NOTE PLACE="foot">2361 <HI REND="italic">R</HI> þair.</NOTE></L>
<L>Þusgat past þat nyght til ende. <NOTE PLACE="foot">2362 <HI REND="italic">R</HI> þusgate, till.</NOTE></L>
</LG>
</DIV2>
<DIV2 N="10" TYPE="prologue">
<PB N="81" REF="195"/>
<HEAD>Here Bigins Þe <HI REND="italic">Tend</HI> Prolong. <NOTE PLACE="foot"><HI REND="italic">Heading R</HI> bigyns, <HI REND="italic">MS., R</HI> X.</NOTE></HEAD>
<LG>
<L>On þe morn, when day was light, <NOTE PLACE="foot">2363 <HI REND="italic">R</HI> lyght.</NOTE></L>
<L>Þe Emp<HI REND="italic">er</HI>our<HI REND="italic">e</HI> was smertly dight; <NOTE PLACE="foot">2364 <HI REND="italic">R</HI> Emp<HI REND="italic">er</HI>our, dyght. <HI REND="italic">After</HI> 2364 <HI REND="italic">R inserts the couplet:</HI>
<LG>
<L>His turmentoure sone gert he call</L>
<L>And fech his son in to þe hall.</L>
</LG></NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> sone þe ȝates opend war<HI REND="italic">e;</HI> <MILESTONE N="2365"/> <NOTE PLACE="foot">2365 <HI REND="italic">R</HI> yhates.</NOTE></L>
<L>Þe knightes come with hertes sar<HI REND="italic">e.</HI> <NOTE PLACE="foot">2366 <HI REND="italic">R</HI> knyghtes, hert.</NOTE></L>
<L>Þe Emp<HI REND="italic">er</HI>our<HI REND="italic">e</HI> come into hall; <NOTE PLACE="foot">2367 <HI REND="italic">R inserts</HI> þe <HI REND="italic">before</HI> hall.</NOTE></L>
<L>His turmentour<HI REND="italic">e</HI> sone gert he call, <NOTE PLACE="foot">2368 <HI REND="italic">R</HI> eft <HI REND="italic">in place of</HI> sone.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> bad tak his son fra presown <NOTE PLACE="foot">2369 <HI REND="italic">R</HI> p<HI REND="italic">re</HI>soune.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> sla hi<HI REND="italic">m</HI> sone withowten town; <MILESTONE N="2370"/> <NOTE PLACE="foot">2370 <HI REND="italic">R</HI> w<HI REND="italic">i</HI>t<HI REND="italic">h</HI> outen toune.</NOTE></L>
<L>"Langer sal no man him saue; <NOTE PLACE="foot">2371 <HI REND="italic">R</HI> sall.</NOTE></L>
<L>No, sertes, he sal no merci haue." <NOTE PLACE="foot">2372 <HI REND="italic">R</HI> Ne., sall, m<HI REND="italic">er</HI>cy.</NOTE></L>
<L>Knightes <HI REND="italic">and</HI> ladies, mekil of prise, <NOTE PLACE="foot">2373 <HI REND="italic">R</HI> Knyghtes, ladyse mykell.</NOTE></L>
<L>Banned ful fast þe Emp<HI REND="italic">er</HI>ice <NOTE PLACE="foot">2374 <HI REND="italic">R</HI> full.</NOTE></L>
<L>For þat wa <HI REND="italic">and</HI> for þat pyne <MILESTONE N="2375"/></L>
<L>Þat sho did childe Florentyne. <NOTE PLACE="foot">2376 <HI REND="italic">R</HI> scho, child.</NOTE></L>
<L>To lede him forth war boyes ful boun; <NOTE PLACE="foot">2377 <HI REND="italic">R</HI> furth, boune.</NOTE></L>
<L>So come ridand Maist<HI REND="italic">er</HI> Catown, <NOTE PLACE="foot">2378 <HI REND="italic">R</HI> rydeand, catoune.</NOTE></L>
<L>Þat mekil kouth of gude clergy, <NOTE PLACE="foot">2379 <HI REND="italic">R</HI> mykell couth; <HI REND="italic">R om.</HI> gude.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> he taght þe childe curtaisi. <MILESTONE N="2380"/> <NOTE PLACE="foot">2380 <HI REND="italic">R</HI> child curtasy.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> when þe childe his maist<HI REND="italic">er</HI> saw, <NOTE PLACE="foot">2381 <HI REND="italic">R</HI> child.</NOTE></L>
<L>Vnto him he louted law. <NOTE PLACE="foot">2382 <HI REND="italic">R</HI> lowted.</NOTE></L>
<L>Þe maist<HI REND="italic">er</HI> had grete sorow in hert <NOTE PLACE="foot">2383 <HI REND="italic">R</HI> gret.</NOTE></L>
<L>To se him suffer payn so smert. <NOTE PLACE="foot">2384 <HI REND="italic">R</HI> payne.</NOTE></L>
<L>He praied þe folk for to habide, <MILESTONE N="2385"/> <NOTE PLACE="foot">2385 <HI REND="italic">R</HI> p<HI REND="italic">ra</HI>yed, abyde.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> to þe toun fast gan he ride. <NOTE PLACE="foot">2386 <HI REND="italic">R</HI> toune, ryde.</NOTE></L>
<L>He lighted doun bifor<HI REND="italic">e</HI> þe tour<HI REND="italic">e,</HI> <NOTE PLACE="foot">2387 <HI REND="italic">R</HI> lyghted doune be for.</NOTE></L>
<L><PB N="82" REF="196"/>
<HI REND="italic">And</HI> hies him to þe Emp<HI REND="italic">er</HI>owr<HI REND="italic">e.</HI> <NOTE PLACE="foot">2388 <HI REND="italic">R</HI> hyes, Emp<HI REND="italic">er</HI>oure.</NOTE></L>
<L>He hailsed him myldely with mouth, <NOTE PLACE="foot">2389 <HI REND="italic">R</HI> mowth.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> al þe knightes, als he wele kowth. <MILESTONE N="2390"/> <NOTE PLACE="foot">2390 <HI REND="italic">R</HI> all, knyghtes, cowth.</NOTE></L>
<L>Þe Emp<HI REND="italic">er</HI>our<HI REND="italic">e</HI> sat lang ful still, <NOTE PLACE="foot">2391 <HI REND="italic">R</HI> Emp<HI REND="italic">er</HI>our satt, full styll.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> seþin with yr<HI REND="italic">e</HI> he spak him till, <NOTE PLACE="foot">2392 <HI REND="italic">R</HI> sithen, Ire, tyll.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> said: "Traitur, high mot þou hang, <NOTE PLACE="foot">2393 <HI REND="italic">R</HI> traytur hegh.</NOTE></L>
<L>For þou has lered my son to lang,</L>
<L><HI REND="italic">And</HI> teched him to be ouer nyce, <MILESTONE N="2395"/></L>
<L>For to defoul myne Emp<HI REND="italic">er</HI>ice." <NOTE PLACE="foot">2396 <HI REND="italic">R</HI> defoule.</NOTE></L>
<L>"Sir," he said, "so thriue I euer, <NOTE PLACE="foot">2397 <HI REND="italic">R</HI> thryue.</NOTE></L>
<L>To saue ȝowr<HI REND="italic">e</HI> grace, he thoght it neu<HI REND="italic">er.</HI> <NOTE PLACE="foot">2398 <HI REND="italic">R</HI> yho<HI REND="italic">ur.</HI></NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And,</HI> sir, if þou þi son wil shende <NOTE PLACE="foot">2399 <HI REND="italic">R</HI> will schende.</NOTE></L>
<L>Withowten asent of barons hende, <MILESTONE N="2400"/> <NOTE PLACE="foot">2400 <HI REND="italic">R</HI> W<HI REND="italic">i</HI>t<HI REND="italic">h</HI> outen assent.</NOTE></L>
<L>To þe mot fal swilk velany <NOTE PLACE="foot">2401 <HI REND="italic">R</HI> fall, vilainy.</NOTE></L>
<L>Als fell þe burias of his py."</L>
<L>Þan said þe Emp<HI REND="italic">er</HI>owr<HI REND="italic">e</HI> whar he sat: <NOTE PLACE="foot">2403 <HI REND="italic">R</HI> Emp<HI REND="italic">er</HI>our, satt.</NOTE></L>
<L>"Tel me swith, what tale es þat?" <NOTE PLACE="foot">2404 <HI REND="italic">R</HI> Tell.</NOTE></L>
<L>He sayd: "Sir, gif þi son respite, <MILESTONE N="38 c"/> <MILESTONE N="2405"/> <NOTE PLACE="foot">2405 <HI REND="italic">R</HI> said, gyf, respyte.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> I sal tel it þe ful tyte." <NOTE PLACE="foot">2406 <HI REND="italic">R</HI> sall tell, full.</NOTE></L>
<L>Þe Emp<HI REND="italic">er</HI>our<HI REND="italic">e</HI> granted; þe child was fet, <NOTE PLACE="foot">2407 <HI REND="italic">R</HI> Emp<HI REND="italic">er</HI>our g<HI REND="italic">ra</HI>unted, fett.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> sone ogayn in p<HI REND="italic">re</HI>sown set. <NOTE PLACE="foot">2408 <HI REND="italic">R</HI> o gayne, p<HI REND="italic">re</HI>son sett.</NOTE></L>
<L>Þarfor<HI REND="italic">e</HI> wele payd was mani man. <NOTE PLACE="foot">2409 <HI REND="italic">R</HI> þar for, many.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> Cato<HI REND="italic">n</HI>n þus his tale bigan. <MILESTONE N="2410"/> <NOTE PLACE="foot">2410 <HI REND="italic">R</HI> Caton.</NOTE></L>
</LG>
</DIV2>
<DIV2 N="10" TYPE="story">
<HEAD>Þe Tend Tale Sayd Mayst<HI REND="italic">er</HI> Cato<HI REND="italic">n</HI>n. <NOTE PLACE="foot"><HI REND="italic">Heading R</HI> said maist<HI REND="italic">er</HI> Catoune.</NOTE> <NOTE PLACE="marg">[Story X. Avis.]</NOTE></HEAD>
<LG>
<L>Cato<HI REND="italic">n</HI>n said: "Sir, i<HI REND="italic">n</HI> this toun <NOTE PLACE="foot">2411 <HI REND="italic">R</HI> Caton, toune.</NOTE></L>
<L>Was a burias of grete renown. <NOTE PLACE="foot">2412 <HI REND="italic">R</HI> gret renoune.</NOTE></L>
<L>Marchand he was of grete auer<HI REND="italic">e,</HI> <NOTE PLACE="foot">2413 <HI REND="italic">R</HI> Merchad, gret.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> had a fair<HI REND="italic">e</HI> whif glad of cher<HI REND="italic">e;</HI> <NOTE PLACE="foot">2414 <HI REND="italic">R</HI> fair wif.</NOTE></L>
<L><PB N="83" REF="197"/>
Bot sho was vnder hyr gare <MILESTONE N="2415"/> <NOTE PLACE="foot">2415 <HI REND="italic">R</HI> scho, hir.</NOTE></L>
<L>Als wemen er now widewar<HI REND="italic">e.</HI> <NOTE PLACE="foot">2416 <HI REND="italic">R</HI> wyde whare.</NOTE></L>
<L>Þe burias in his hal had a py <NOTE PLACE="foot">2417 <HI REND="italic">R om.</HI> hall <HI REND="italic">in body of text, but inserts in margin.</HI></NOTE></L>
<L>Þat cowth tel tales ful prop<HI REND="italic">er</HI>ly <NOTE PLACE="foot">2418 <HI REND="italic">R</HI> couth tell, full.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> ful fair<HI REND="italic">e,</HI> in Frankis langwage; <NOTE PLACE="foot">2419 <HI REND="italic">R</HI> full fair, f<HI REND="italic">ra</HI>nkys langage.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> it hanged in a fair<HI REND="italic">e</HI> kage. <MILESTONE N="2420"/> <NOTE PLACE="foot">2420 <HI REND="italic">R</HI> hynged, fair cage.</NOTE></L>
<L>Al þat þe py herd, ilka word, <NOTE PLACE="foot">2421 <HI REND="italic">R</HI> All.</NOTE></L>
<L>Wald scho tel vnto þe lord. <NOTE PLACE="foot">2422 <HI REND="italic">R</HI> tell.</NOTE></L>
<L>Þe py saw <HI REND="italic">and</HI> wele vnderstode</L>
<L>How þat anoþer come <HI REND="italic">and</HI> ȝode <NOTE PLACE="foot">2424 <HI REND="italic">R</HI> ane other, yhode.</NOTE></L>
<L>Vnto þe lady, als him lyst. <MILESTONE N="2425"/></L>
<L>Þe lord sho talde al þat sho wist. <NOTE PLACE="foot">2426 <HI REND="italic">R</HI> scho tald all, scho wyst.</NOTE></L>
<L>Þe burias trowed ful wele his py, <NOTE PLACE="foot">2427 <HI REND="italic">R</HI> full.</NOTE></L>
<L>For he hoped sho cowth noght ly; <NOTE PLACE="foot">2428 <HI REND="italic">R</HI> scho couth.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> for þe tales þat þe py sayd <NOTE PLACE="foot">2429 <HI REND="italic">R</HI> said.</NOTE></L>
<L>Þe whif had many fowl vpbraid. <MILESTONE N="2430"/> <NOTE PLACE="foot">2430 <HI REND="italic">R</HI> wyfe, foule upbrayd.</NOTE></L>
<L>"So on a day fel on þis wise: <NOTE PLACE="foot">2431 <HI REND="italic">R</HI> fell.</NOTE></L>
<L>Þe burias went with marchandise <NOTE PLACE="foot">2432 <HI REND="italic">R</HI> m<HI REND="italic">ar</HI>chandyse.</NOTE></L>
<L>Intil þe cuntre, for sertayn; <NOTE PLACE="foot">2433 <HI REND="italic">R</HI> In tyll, contre, sertayne.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> þan þe wife was wonder fayn; <NOTE PLACE="foot">2434 <HI REND="italic">R</HI> fayne.</NOTE></L>
<L>Hir hor<HI REND="italic">e</HI>-maist<HI REND="italic">er</HI> þan sent sho for<HI REND="italic">e.</HI> <MILESTONE N="2435"/> <NOTE PLACE="foot">2435 <HI REND="italic">R</HI> scho.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> when he come to þe hal dore, <NOTE PLACE="foot">2436 <HI REND="italic">R</HI> hall.</NOTE></L>
<L>Into þe hal dorst he noght hy <NOTE PLACE="foot">2437 <HI REND="italic">R</HI> hall durst.</NOTE></L>
<L>For ferd of wreing of þe py. <NOTE PLACE="foot">2438 <HI REND="italic">R</HI> wreyng.</NOTE></L>
<L>Þe lady toke him by þe hand, <NOTE PLACE="foot">2439 <HI REND="italic">R</HI> bi.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> said I sal þe wele warand. <MILESTONE N="2440"/> <NOTE PLACE="foot">2440 <HI REND="italic">R</HI> sall.</NOTE></L>
<L>Þe py was wele war of þis,</L>
<L><HI REND="italic">And</HI> sayd: 'Dame, þou dose amys. <NOTE PLACE="foot">2442 <HI REND="italic">R</HI> said.</NOTE></L>
<L>Wist mi lord, he wold be wrath, <NOTE PLACE="foot">2443 <HI REND="italic">R</HI> my, wrathe.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> for þi folies do þe skath. <NOTE PLACE="foot">2444 <HI REND="italic">R</HI> folyse, skathe.</NOTE></L>
<L><PB N="84" REF="198"/>
Þat man cu<HI REND="italic">m</HI>es heder for na gode; <MILESTONE N="2445"/> <NOTE PLACE="foot">2445 <HI REND="italic">R</HI> comes hyder, no gude.</NOTE></L>
<L>My lord sal wit it, by þe rode.' <NOTE PLACE="foot">2446 <HI REND="italic">R</HI> sall, be.</NOTE></L>
<L>"Þe wife thoght sho sold be shent, <NOTE PLACE="foot">2447 <HI REND="italic">R</HI> scho suld, schent.</NOTE></L>
<L>Bot vnto chamber forth þai went. <NOTE PLACE="foot">2448 <HI REND="italic">R</HI> chaumbre furth.</NOTE></L>
<L>Þe whif thoght of a gillri, <NOTE PLACE="foot">2449 <HI REND="italic">R</HI> wife, gylry.</NOTE></L>
<L>How þat sho might bigile þe py. <MILESTONE N="38 d"/> <MILESTONE N="2450"/> <NOTE PLACE="foot">2450 <HI REND="italic">R</HI> scho myght begyle.</NOTE></L>
<L>When al was in bed, ȝong <HI REND="italic">and</HI> ald, <NOTE PLACE="foot">2451 <HI REND="italic">R</HI> all, yhong.</NOTE></L>
<L>Þe hor<HI REND="italic">e</HI>-maist<HI REND="italic">er and</HI> þe whif bald <NOTE PLACE="foot">2452 <HI REND="italic">R</HI> wife.</NOTE></L>
<L>Set a ledder vnto þe hall, <NOTE PLACE="foot">2453 <HI REND="italic">R</HI> Sett.</NOTE></L>
<L>Euyn ouer þe cage, without þe wall. <NOTE PLACE="foot">2454 <HI REND="italic">R</HI> Euen.</NOTE></L>
<L>"Þar<HI REND="italic">e</HI> þai made a hole ful sone; <MILESTONE N="2455"/> <NOTE PLACE="foot">2455 <HI REND="italic">R</HI> full.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> when þai had thusgat<HI REND="italic">es</HI> done, <NOTE PLACE="foot">2456 <HI REND="italic">R</HI> thusgate.</NOTE></L>
<L>Þai toke a torche brinand ful light, <NOTE PLACE="foot">2457 <HI REND="italic">R</HI> brynand full lyght.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> held þarouer a bacyn bright. <NOTE PLACE="foot">2458 <HI REND="italic">R</HI> þare ouer, bryght.</NOTE></L>
<L>Þai dang the bacyn with a wand;</L>
<L>Þe py for ferid was fast criand. <MILESTONE N="2460"/> <NOTE PLACE="foot">2460 <HI REND="italic">R</HI> ferd, cryand.</NOTE></L>
<L>Þe glet<HI REND="italic">er</HI>ing of þe bacyn bright <NOTE PLACE="foot">2461 <HI REND="italic">R</HI> glyteryng, bryght.</NOTE></L>
<L>Wend þe py war leuyny<HI REND="italic">n</HI>g light. <NOTE PLACE="foot">2462 <HI REND="italic">R</HI> leuenyng lyght.</NOTE></L>
<L>Þe bacyn-beting made hir wonder; <NOTE PLACE="foot">2463 <HI REND="italic">R</HI> betyng.</NOTE></L>
<L>Wele sho wend it had bene thonder. <NOTE PLACE="foot">2464 <HI REND="italic">R</HI> scho, thoner.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> on þe cache wat<HI REND="italic">er</HI> ful cler<HI REND="italic">e</HI> <MILESTONE N="2465"/> <NOTE PLACE="foot">2465 <HI REND="italic">R</HI> kage, full.</NOTE></L>
<L>Powred þai out of a pitcher<HI REND="italic">e.</HI> <NOTE PLACE="foot">2466 <HI REND="italic">R</HI> pycchere.</NOTE></L>
<L>Þe py wend it had rayned þarout, <NOTE PLACE="foot">2467 <HI REND="italic">R</HI> þare out.</NOTE></L>
<L>For wat<HI REND="italic">er</HI> fell so hir obout.</L>
<L>With water so <HI REND="italic">and</HI> torches light <NOTE PLACE="foot">2469 <HI REND="italic">R</HI> lyght.</NOTE></L>
<L>Held þai þe py wakeand þat night. <MILESTONE N="2470"/> <NOTE PLACE="foot">2470 <HI REND="italic">R</HI> wakand, nyght.</NOTE></L>
<L>"On þe morn, when it was day,</L>
<L>Þe hor<HI REND="italic">e</HI>-maist<HI REND="italic">er</HI> went his way.</L>
<L>Þe hole was opin on þe morow,— <NOTE PLACE="foot">2473 <HI REND="italic">R</HI> open.</NOTE></L>
<L>Þat made þam eft<HI REND="italic">er</HI> mekil sorow,— <NOTE PLACE="foot">2474 <HI REND="italic">R</HI> mykell.</NOTE></L>
<L><PB N="85" REF="199"/>
<HI REND="italic">And</HI> þe ledder als lay still; <MILESTONE N="2475"/> <NOTE PLACE="foot">2475 <HI REND="italic">R</HI> styll.</NOTE></L>
<L>Bot men toke litel tent þartill. <NOTE PLACE="foot">2476 <HI REND="italic">R</HI> lytell, þ<HI REND="italic">ar</HI> tyll.</NOTE></L>
<L>Þe day was cu<HI REND="italic">m</HI>en <HI REND="italic">and</HI> night was gane; <NOTE PLACE="foot">2477 <HI REND="italic">R</HI> comen, þe <HI REND="italic">in place of</HI> and, nyght.</NOTE></L>
<L>Þe py hir shoke <HI REND="italic">and</HI> made hir mane, <NOTE PLACE="foot">2478 <HI REND="italic">R</HI> schoke.</NOTE></L>
<L>Þat sho had neuer so euyl rest <NOTE PLACE="foot">2479 <HI REND="italic">R</HI> scho, euell.</NOTE></L>
<L>Sen sho come out of hir nest. <MILESTONE N="2480"/> <NOTE PLACE="foot">2480 <HI REND="italic">R</HI> scho.</NOTE></L>
<L>At morn þe lord come hame ogayn; <NOTE PLACE="foot">2481 <HI REND="italic">R</HI> o gayne.</NOTE></L>
<L>Þan was þe py ferly fayn. <NOTE PLACE="foot">2482 <HI REND="italic">R</HI> fayne.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> als sone als sho hym herd, <NOTE PLACE="foot">2483 <HI REND="italic">R</HI> al sone, scho him.</NOTE></L>
<L>Sho asked hym how þat he ferd.</L>
<L>'Wele,' said þe burias; 'how feres þou?' <MILESTONE N="2485"/> <NOTE PLACE="foot">2485 <HI REND="italic">R</HI> fars.</NOTE></L>
<L>'Sertes,' sho said, 'neuer wer þan now. <NOTE PLACE="foot">2486 <HI REND="italic">R</HI> scho.</NOTE></L>
<L>Bot, sir,' sho said, 'bi Goddes myght, <NOTE PLACE="foot">2487 <HI REND="italic">R</HI> scho, be godes.</NOTE></L>
<L>Þe lichowr<HI REND="italic">e</HI> has bene her<HI REND="italic">e</HI> al night, <NOTE PLACE="foot">2488 <HI REND="italic">R</HI> lychoure, all nyght.</NOTE></L>
<L>Vp in þe chamber with our<HI REND="italic">e</HI> dame, <NOTE PLACE="foot">2489 <HI REND="italic">R</HI> chaumbre.</NOTE></L>
<L>Ay whils þat ȝe war fra hame. <MILESTONE N="2490"/> <NOTE PLACE="foot">2490 <HI REND="italic">R</HI> yhe.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And,</HI> sir, it has rayned al þis night <NOTE PLACE="foot">2491 <HI REND="italic">R</HI> all; <HI REND="italic">last three letters of</HI> nyght <HI REND="italic">worn off.</HI></NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> thonord fast with leueny<HI REND="italic">n</HI>g bright. <NOTE PLACE="foot">2492 <HI REND="italic">R last four letters of</HI> bryght <HI REND="italic">worn off.</HI></NOTE></L>
<L>So wikked weder was þareout <NOTE PLACE="foot">2493 <HI REND="italic">R</HI> wicked.</NOTE></L>
<L>Þat had I neuer so mekil dout.' <NOTE PLACE="foot">2494 <HI REND="italic">R</HI> mykell.</NOTE></L>
<L>When þe py had þusgat sayd, <MILESTONE N="2495"/> <NOTE PLACE="foot">2495 <HI REND="italic">R</HI> þusgate.</NOTE></L>
<L>Þe gudeman held him nothi<HI REND="italic">n</HI>g payd. <NOTE PLACE="foot">2496 <HI REND="italic">R</HI> gud man.</NOTE></L>
<L>Ful felly loked he on his wiue <MILESTONE N="39 a"/> <NOTE PLACE="foot">2497 <HI REND="italic">R</HI> ffull, wyue.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> hastily bigan to stryue.</L>
<L>'Sir,' said þe whif, 'þou dose outrage <NOTE PLACE="foot">2499 <HI REND="italic">R</HI> wife.</NOTE></L>
<L>To trow so on a py in kage. <MILESTONE N="2500"/> <NOTE PLACE="foot">2500 <HI REND="italic">R</HI> sa.</NOTE></L>
<L>Þe weder was þis night ful fair<HI REND="italic">e,</HI> <NOTE PLACE="foot">2501 <HI REND="italic">R</HI> nyght, fayre.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> nanekins noys was in þe ayr<HI REND="italic">e;</HI> <NOTE PLACE="foot">2502 <HI REND="italic">R</HI> nanekyns.</NOTE></L>
<L>Bot of þe mone <HI REND="italic">and</HI> sternes bright <NOTE PLACE="foot">2503 <HI REND="italic">R</HI> bryght.</NOTE></L>
<L>Sais þe py was leueny<HI REND="italic">n</HI>g lyght. <NOTE PLACE="foot">2504 <HI REND="italic">R</HI> Says.</NOTE></L>
<L><PB N="86" REF="200"/>
Also þe py to ȝow me wries, <MILESTONE N="2505"/> <NOTE PLACE="foot">2505 <HI REND="italic">R</HI> All so, yhow, wryes.</NOTE></L>
<L>Now may ȝe wit þat al es lyes. <NOTE PLACE="foot">2506 <HI REND="italic">R</HI> yhe witt, all.</NOTE></L>
<L>Bot I be venged on þe py</L>
<L>Þat has me said swilk velany,</L>
<L>I sal neuer be glad ne blith.' <NOTE PLACE="foot">2509 <HI REND="italic">R</HI> sall, blyth.</NOTE></L>
<L>Þan þe burias gert alswith <MILESTONE N="2510"/> <NOTE PLACE="foot">2510 <HI REND="italic">R</HI> all swith.</NOTE></L>
<L>Cal al his menȝe bifor<HI REND="italic">e</HI> his sight, <NOTE PLACE="foot">2511 <HI REND="italic">R</HI> Call all, meneyhe be for, syght.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> asked what weder was þat night— <NOTE PLACE="foot">2512 <HI REND="italic">R</HI> nyght.</NOTE></L>
<L>If it was owþer thonor<HI REND="italic">e</HI> or rayn. <NOTE PLACE="foot">2513 <HI REND="italic">R</HI> war outh<HI REND="italic">er</HI> thon<HI REND="italic">ur,</HI> rayne.</NOTE></L>
<L>Þai said: 'Nay, sir, for sertayne,</L>
<L>It was weder, wele we knaw, <MILESTONE N="2515"/></L>
<L>Als fayr<HI REND="italic">e</HI> als any of scy might blaw.' <NOTE PLACE="foot">2516 <HI REND="italic">R</HI> fair, o sky myght.</NOTE></L>
<L>"Þe burgas sais þan þat þe py <NOTE PLACE="foot">2517 <HI REND="italic">R</HI> buriase.</NOTE></L>
<L>Sold be lered na mar<HI REND="italic">e</HI> to ly. <NOTE PLACE="foot">2518 <HI REND="italic">R</HI> Suld, no more.</NOTE></L>
<L>Na ma wordes þarof he spak, <NOTE PLACE="foot">2519 <HI REND="italic">R</HI> þare of.</NOTE></L>
<L>Bot toke þe brid <HI REND="italic">and</HI> brak þe bak. <MILESTONE N="2520"/> <NOTE PLACE="foot">2520 <HI REND="italic">R</HI> byrd.</NOTE></L>
<L>Þus hastily þe py was slane.</L>
<L>Bot him forthoght it sone onane:</L>
<L>Als he went obout murnand, <NOTE PLACE="foot">2523 <HI REND="italic">R</HI> mornand.</NOTE></L>
<L>To þe hal he saw a ledder stand; <NOTE PLACE="foot">2524 <HI REND="italic">R</HI> hall.</NOTE></L>
<L>Vnto þat ledder toke he tent, <MILESTONE N="2525"/></L>
<L>He had grete meruayl what it ment. <NOTE PLACE="foot">2526 <HI REND="italic">R</HI> A<HI REND="italic">n</HI>d had gret m<HI REND="italic">er</HI>uaile.</NOTE></L>
<L>Vp on heght he gan him hi, <NOTE PLACE="foot">2527 <HI REND="italic">R</HI> hy.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> þar<HI REND="italic">e</HI> he fand al þe gilry; <NOTE PLACE="foot">2528 <HI REND="italic">R</HI> all, gylry.</NOTE></L>
<L>Al he fand þar<HI REND="italic">e</HI> in þat stede <NOTE PLACE="foot">2529 <HI REND="italic">R</HI> All.</NOTE></L>
<L>Þat gert his py be done to ded. <MILESTONE N="2530"/> <NOTE PLACE="foot">2530 <HI REND="italic">R</HI> dede.</NOTE></L>
<L>If he war wrath, na wonder was. <NOTE PLACE="foot">2531 <HI REND="italic">R</HI> no.</NOTE></L>
<L>Doun ogayn sone gan he pas. <NOTE PLACE="foot">2532 <HI REND="italic">R</HI> Doune o gayne.</NOTE></L>
<L>He toke a staf was gude and grete, <NOTE PLACE="foot">2533 <HI REND="italic">R</HI> A toke a stafe well gud.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> þe wife wele gan he bete.</L>
<L>He flemed hir þan for hir foly, <MILESTONE N="2535"/> <NOTE PLACE="foot">2535 <HI REND="italic">R Only</HI> med <HI REND="italic">remains of first two words.</HI></NOTE></L>
<L><PB N="87" REF="201"/>
With wa, als sho was wele worthi; <NOTE PLACE="foot">2536 <HI REND="italic">R Only</HI> a <HI REND="italic">remains of first two words; R</HI> scho.</NOTE></L>
<L>Sho lered hir lord vnlefeful lawes, <NOTE PLACE="foot">2537 <HI REND="italic">R</HI> Sc <HI REND="italic">of</HI> Scho <HI REND="italic">faded,</HI> unlefull.</NOTE></L>
<L>To sla his py for hir soth sawes. <NOTE PLACE="foot">2538 <HI REND="italic">R The</HI> T <HI REND="italic">of</HI> To <HI REND="italic">illegible.</HI></NOTE></L>
<L>"Þis gudeman trowed ouer wele his wife, <NOTE PLACE="foot">2539 <HI REND="italic">R</HI> gud man.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> als himself was ouer hastife." <MILESTONE N="2540"/> <NOTE PLACE="foot">2540 <HI REND="italic">R</HI> hastyfe.</NOTE></L>
<L>Cato<HI REND="italic">n</HI>n sayd: "Sir, bi my berde, <NOTE PLACE="foot">2541 <HI REND="italic">R</HI> Caton said, be, berd.</NOTE></L>
<L>Es none so wise man in midlerd <NOTE PLACE="foot">2542 <HI REND="italic">R</HI> mydlerth.</NOTE></L>
<L>Þat ne a woman cowth bygyle, <NOTE PLACE="foot">2543 <HI REND="italic">R</HI> couth be gyle.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> bring him into grete perile. <MILESTONE N="39 b"/> <NOTE PLACE="foot">2544 <HI REND="italic">R</HI> bryng, gret peryle.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And,</HI> sir, if þat þou trowes þi wife <MILESTONE N="2545"/> <NOTE PLACE="foot">2545 <HI REND="italic">R</HI> trow.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> for hir reues þi son his life, <NOTE PLACE="foot">2546 <HI REND="italic">R</HI> reue, lyfe.</NOTE></L>
<L>To þe moght fall slike velany <NOTE PLACE="foot">2547 <HI REND="italic">R</HI> mot, swilk vilany.</NOTE></L>
<L>Als did þe burias of his py."</L>
<L>Þe Emp<HI REND="italic">er</HI>our<HI REND="italic">e</HI> said: "So mot I go, <NOTE PLACE="foot">2549 <HI REND="italic">R</HI> Emp<HI REND="italic">er</HI>our.</NOTE></L>
<L>Of me sal noght bifal so." <MILESTONE N="2550"/> <NOTE PLACE="foot">2550 <HI REND="italic">R</HI> sall, bi fall.</NOTE></L>
<L>With þis carping come þe night; <NOTE PLACE="foot">2551 <HI REND="italic">R</HI> carpyng, nyght.</NOTE></L>
<L>Fra court went bath clerk <HI REND="italic">and</HI> knyght. <NOTE PLACE="foot">2552 <HI REND="italic">R</HI> both.</NOTE></L>
</LG>
</DIV2>
<DIV2 N="11" TYPE="prologue">
<HEAD>Here Bigins Þe <HI REND="italic">Elleuynd</HI> Prolong. <NOTE PLACE="foot"><HI REND="italic">Heading R</HI> bigyns, <HI REND="italic">MS., R</HI> xi.</NOTE></HEAD>
<LG>
<L>When al war past out of þat place, <NOTE PLACE="foot">2553 <HI REND="italic">R</HI> all.</NOTE></L>
<L>Þe Emp<HI REND="italic">er</HI>owr<HI REND="italic">e</HI> to chamber gase. <NOTE PLACE="foot">2554 <HI REND="italic">R</HI> Emp<HI REND="italic">er</HI>our, chaumber.</NOTE></L>
<L>Þe Emp<HI REND="italic">er</HI>ice þarin he fand, <MILESTONE N="2555"/> <NOTE PLACE="foot">2555 <HI REND="italic">R</HI> þare in.</NOTE></L>
<L>Makand ful sari sembland. <NOTE PLACE="foot">2556 <HI REND="italic">R</HI> full sary semebland.</NOTE></L>
<L>"Dame," he said, "what ayles þe now?"</L>
<L>"Sir," sho said, "neuer rekkes þou. <NOTE PLACE="foot">2558 <HI REND="italic">R</HI> scho, yhow.</NOTE></L>
<L>Þou wil noght venge me on my fa, <NOTE PLACE="foot">2559 <HI REND="italic">R</HI> will, of.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> þarfor<HI REND="italic">e</HI> wil I wend þe fra <MILESTONE N="2560"/> <NOTE PLACE="foot">2560 <HI REND="italic">R</HI> þarfor will.</NOTE></L>
<L>Vnto my kyn þat er me der<HI REND="italic">e,</HI></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> neuermar<HI REND="italic">e</HI> to negh þe ner<HI REND="italic">e.</HI> <NOTE PLACE="foot">2562 <HI REND="italic">MS.</HI> neght.</NOTE></L>
<L>For me es leuer to wend my way</L>
<L><PB N="88" REF="202"/>
Þan dwell in dole bath night <HI REND="italic">and</HI> day." <NOTE PLACE="foot">2564 <HI REND="italic">R</HI> both nyght.</NOTE></L>
<L>He said: "Dame, if I haue mysdone, <MILESTONE N="2565"/></L>
<L>Say me, <HI REND="italic">and</HI> I sal mend it sone." <NOTE PLACE="foot">2566 <HI REND="italic">R</HI> sall.</NOTE></L>
<L>Sho said: "It helpes noght for to neuy<HI REND="italic">n;</HI> <NOTE PLACE="foot">2567 <HI REND="italic">R</HI> Scho, neuen.</NOTE></L>
<L>For þe sal shende þi Maist<HI REND="italic">er</HI>s Seuyn, <NOTE PLACE="foot">2568 <HI REND="italic">R</HI> sall schende, seuen.</NOTE></L>
<L>Þat þou trowes <HI REND="italic">and</HI> tentes vntill, <NOTE PLACE="foot">2569 <HI REND="italic">R</HI> vn tyll.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> spares him þat þe sal spill. <MILESTONE N="2570"/> <NOTE PLACE="foot">2570 <HI REND="italic">R</HI> sall spyll.</NOTE></L>
<L>Þarfor<HI REND="italic">e</HI> to þe mot fal swilk thing <NOTE PLACE="foot">2571 <HI REND="italic">R</HI> þarfor, fall.</NOTE></L>
<L>Als bifel vnto Herod þe kyng, <NOTE PLACE="foot">2572 <HI REND="italic">R</HI> bi fell.</NOTE></L>
<L>Þat tynt his sight for euil kownsail. <NOTE PLACE="foot">2573 <HI REND="italic">R</HI> syght, euell counsaile.</NOTE></L>
<L>Sir, þis tale may þe mekil auayl." <NOTE PLACE="foot">2574 <HI REND="italic">R</HI> mykell auaile.</NOTE></L>
<L>"Dame," he said, "þan pray I þe, <MILESTONE N="2575"/></L>
<L>Þis ilk tale now tel to me." <NOTE PLACE="foot">2576 <HI REND="italic">R</HI> tell.</NOTE></L>
<L>"Sir," sho said, "with ful gude cher<HI REND="italic">e;</HI> <NOTE PLACE="foot">2577 <HI REND="italic">R</HI> scho, full gud.</NOTE></L>
<L>God len ȝow grace wele it to ler<HI REND="italic">e."</HI> <NOTE PLACE="foot">2578 <HI REND="italic">R</HI> þe.</NOTE></L>
</LG>
</DIV2>
<DIV2 N="11" TYPE="story">
<HEAD>Þe <HI REND="italic">Elleuynd</HI> Tale Sayd Þe Wyfe. <NOTE PLACE="foot"><HI REND="italic">Heading MS., R</HI> xi., <HI REND="italic">R</HI> said.</NOTE> <NOTE PLACE="marg">[Story XI. Sapientes.]</NOTE></HEAD>
<LG>
<L>"Syr, whilom was ane Emp<HI REND="italic">er</HI>our<HI REND="italic">e</HI> <NOTE PLACE="foot">2579 <HI REND="italic">R</HI> Sir.</NOTE></L>
<L>Þat led hys life with grete honour<HI REND="italic">e;</HI> <MILESTONE N="2580"/></L>
<L>Herod was þe Emp<HI REND="italic">er</HI>oures name, <NOTE PLACE="foot">2581 <HI REND="italic">R</HI> Emp<HI REND="italic">er</HI>ours.</NOTE></L>
<L>A mighty man of nobil fame. <NOTE PLACE="foot">2582 <HI REND="italic">R</HI> myghty, noble.</NOTE></L>
<L>He had with hi<HI REND="italic">m</HI> seuyn clerkes of p<HI REND="italic">ri</HI>se, <NOTE PLACE="foot">2583 <HI REND="italic">R</HI> seuen, pryse.</NOTE></L>
<L>Als ȝe haue, þat ȝe hald so whise. <NOTE PLACE="foot">2584 <HI REND="italic">R</HI> yhe, yhe, wyse.</NOTE></L>
<L>Whatsoeuer come hi<HI REND="italic">m</HI> in thoght, <MILESTONE N="2585"/></L>
<L>Eft<HI REND="italic">er</HI> þair<HI REND="italic">e</HI> kounsail al he wroght. <NOTE PLACE="foot">2586 <HI REND="italic">R</HI> Aft<HI REND="italic">er</HI> þair counsail all.</NOTE></L>
<L>"Þa seuyn clerkes gan vprayse <MILESTONE N="39 c"/> <NOTE PLACE="foot">2587 <HI REND="italic">R</HI> seuen.</NOTE></L>
<L>A custume þat was noght to prays: <NOTE PLACE="foot">2588 <HI REND="italic">R</HI> custom, prayse.</NOTE></L>
<L>Þat whaso dremyd any nyght, <NOTE PLACE="foot">2589 <HI REND="italic">R</HI> who so dremed.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> come vnto þe clerkes ful right <MILESTONE N="2590"/> <NOTE PLACE="foot">2590 <HI REND="italic">R</HI> full ryght.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> broght a besant til ofring, <NOTE PLACE="foot">2591 <HI REND="italic">R</HI> besand tyll offryng.</NOTE></L>
<L><PB N="89" REF="203"/>
<HI REND="italic">And</HI> tald þe clerkes of þair<HI REND="italic">e</HI> dremyng, <NOTE PLACE="foot">2592 <HI REND="italic">R</HI> þair.</NOTE></L>
<L>Þe clerkes þarto sold tak entent <NOTE PLACE="foot">2593 <HI REND="italic">R</HI> þare to suld.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> tel þam what þair<HI REND="italic">e</HI> dremes ment. <NOTE PLACE="foot">2594 <HI REND="italic">R</HI> tell, þair.</NOTE></L>
<L>Sum was soth, <HI REND="italic">and</HI> sum was lese. <MILESTONE N="2595"/> <NOTE PLACE="foot">2595 <HI REND="italic">R</HI> Som.</NOTE></L>
<L>Vntil þam come ful mekil prese, <NOTE PLACE="foot">2596 <HI REND="italic">R</HI> vn tyll, full mykell.</NOTE></L>
<L>Bath of þe toun <HI REND="italic">and</HI> of cuntre, <NOTE PLACE="foot">2597 <HI REND="italic">R</HI> Both, toune, contre.</NOTE></L>
<L>For to wit what þair<HI REND="italic">e</HI> dremes might be; <NOTE PLACE="foot">2598 <HI REND="italic">R</HI> witt, þair.</NOTE></L>
<L>Lordes þam soght fra diuers land, <NOTE PLACE="foot">2599 <HI REND="italic">R</HI> diu<HI REND="italic">er</HI>se.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> ilkane broght þam a besand. <MILESTONE N="2600"/></L>
<L>So lang þai lifed in þis errowr<HI REND="italic">e,</HI> <NOTE PLACE="foot">2601 <HI REND="italic">R</HI> lyfed, arroure.</NOTE></L>
<L>Þai war richer þan þe Emp<HI REND="italic">er</HI>owr<HI REND="italic">e.</HI> <NOTE PLACE="foot">2602 <HI REND="italic">R</HI> rycher, Emp<HI REND="italic">er</HI>oure.</NOTE></L>
<L>"Þe Emp<HI REND="italic">er</HI>owr<HI REND="italic">e</HI> opon a day <NOTE PLACE="foot">2603 <HI REND="italic">R</HI> Emp<HI REND="italic">er</HI>our.</NOTE></L>
<L>Thoght he wald wend him to play;</L>
<L>Out at þe ȝate als he gan ride, <MILESTONE N="2605"/> <NOTE PLACE="foot">2605 <HI REND="italic">R</HI> yhate, ryde.</NOTE></L>
<L>With hys men on ilka side, <NOTE PLACE="foot">2606 <HI REND="italic">R</HI> his, ylka syde.</NOTE></L>
<L>He bycome blynd als a stane; <NOTE PLACE="foot">2607 <HI REND="italic">R</HI> be come, any stane.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> sent eft<HI REND="italic">er</HI> þe clerkes onane.</L>
<L>He asked þam what made him blynd,</L>
<L>Bot þai cowth nanekyn reson fynd. <MILESTONE N="2610"/> <NOTE PLACE="foot">2610 <HI REND="italic">R</HI> couth nonekyn.</NOTE></L>
<L>Þai asked respite four skor<HI REND="italic">e</HI> nyght, <NOTE PLACE="foot">2611 <HI REND="italic">R</HI> respyte a seuen nyght.</NOTE></L>
<L>For in þat space þai hoped þai myght</L>
<L>In þair<HI REND="italic">e</HI> bokes find sum skill whi <NOTE PLACE="foot">2613 <HI REND="italic">R</HI> þair, fynd som skyll.</NOTE></L>
<L>Þat he was blynd so hastily.</L>
<L>Þe Emp<HI REND="italic">er</HI>owr<HI REND="italic">e</HI> went hame ogayn; <MILESTONE N="2615"/> <NOTE PLACE="foot">2615 <HI REND="italic">R</HI> Emp<HI REND="italic">er</HI>our, o gayne.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> þe clerkes did al þair<HI REND="italic">e</HI> payn <NOTE PLACE="foot">2616 <HI REND="italic">R</HI> dyd all þair mayne.</NOTE></L>
<L>In þair<HI REND="italic">e</HI> bokes for to fynd <NOTE PLACE="foot">2617 <HI REND="italic">R</HI> þair, fynde.</NOTE></L>
<L>Why þe Emp<HI REND="italic">er</HI>owr<HI REND="italic">e</HI> was blind. <NOTE PLACE="foot">2618 <HI REND="italic">R</HI> Whi, Emp<HI REND="italic">er</HI>our, blynde.</NOTE></L>
<L>"Opon a day sone efter þan,</L>
<L>Þe clerkes met with an ald man; <MILESTONE N="2620"/> <NOTE PLACE="foot">2620 <HI REND="italic">R</HI> mett, ane old. <HI REND="italic">The two folios of R which should come here (and be numbered 124, 125) are incorrectly placed after folio 125 (and so are numbered 126, 127). Folios 124, 125 according to the numbering of R should come just before folio 130.</HI></NOTE></L>
<L><PB N="90" REF="204"/>
To him þai talde al þair<HI REND="italic">e</HI> cownsayl, <NOTE PLACE="foot">2621 <HI REND="italic">R</HI> tald all þair counsail.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> he said: 'Sirs, withowten fayl, <NOTE PLACE="foot">2622 <HI REND="italic">R</HI> w<HI REND="italic">i</HI>t<HI REND="italic">h</HI> outen.</NOTE></L>
<L>Þar<HI REND="italic">e</HI> es no man þat now life hase <NOTE PLACE="foot">2623 <HI REND="italic">R</HI> lyfe.</NOTE></L>
<L>Þat can ȝow cownsail in þis case, <NOTE PLACE="foot">2624 <HI REND="italic">R</HI> kan yhow counsail.</NOTE></L>
<L>Bot a childe þat es faderles; <MILESTONE N="2625"/> <NOTE PLACE="foot">2625 <HI REND="italic">R</HI> child.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> I can noght say whar<HI REND="italic">e</HI> he es. <NOTE PLACE="foot">2626 <HI REND="italic">R</HI> kan.</NOTE></L>
<L>He can ȝow tell ful p<HI REND="italic">ro</HI>perly <NOTE PLACE="foot">2627 <HI REND="italic">R</HI> kan yhow, full.</NOTE></L>
<L>What ȝowr<HI REND="italic">e</HI> asking sal sygnyfi.' <NOTE PLACE="foot">2628 <HI REND="italic">R</HI> yho<HI REND="italic">ur</HI> askyng sall signify.</NOTE></L>
<L>"Þe mayst<HI REND="italic">er</HI>s wald no lenger byde, <NOTE PLACE="foot">2629 <HI REND="italic">R</HI> maist<HI REND="italic">er</HI>s.</NOTE></L>
<L>To seke þe chyld fast gan þai ride. <MILESTONE N="2630"/> <NOTE PLACE="foot">2630 <HI REND="italic">R</HI> child, ryde.</NOTE></L>
<L>Su<HI REND="italic">m</HI> rade est, <HI REND="italic">and</HI> su<HI REND="italic">m</HI> rade west, <NOTE PLACE="foot">2631 <HI REND="italic">R</HI> Som, som.</NOTE></L>
<L>Whar<HI REND="italic">e</HI> þai hoped to fynd him best.</L>
<L>A fourtenyght þus gan þai ride, <NOTE PLACE="foot">2633 <HI REND="italic">R</HI> ryde.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> soght þe childe on ilka syde. <MILESTONE N="39 d"/> <NOTE PLACE="foot">2634 <HI REND="italic">R</HI> child.</NOTE></L>
<L>At þe last rade þai thurgh a town <MILESTONE N="2635"/> <NOTE PLACE="foot">2635 <HI REND="italic">R</HI> toune.</NOTE></L>
<L>Whar<HI REND="italic">e</HI> childer played þam vp <HI REND="italic">and</HI> down; <NOTE PLACE="foot">2636 <HI REND="italic">R</HI> playd, doune.</NOTE></L>
<L>Þai saw a childe þar<HI REND="italic">e</HI> bete anoþer, <NOTE PLACE="foot">2637 <HI REND="italic">R</HI> child, ane other.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> called him lurdan, deuils broþer: <NOTE PLACE="foot">2638 <HI REND="italic">R</HI> cald, deuels.</NOTE></L>
<L>'Þou ert þe deuils son of blode! <NOTE PLACE="foot">2639 <HI REND="italic">R</HI> deuels.</NOTE></L>
<L>Þou dose ay euil <HI REND="italic">and</HI> neuer gode! <MILESTONE N="2640"/> <NOTE PLACE="foot">2640 <HI REND="italic">R</HI> euell, gude.</NOTE></L>
<L>Faderles lurdan I þe call!'</L>
<L>Þarof record bar<HI REND="italic">e</HI> þai all. <NOTE PLACE="foot">2642 <HI REND="italic">R</HI> þare of.</NOTE></L>
<L>"Twa of þe mayst<HI REND="italic">er</HI>s herd ful wele <NOTE PLACE="foot">2643 <HI REND="italic">R</HI> maist<HI REND="italic">er</HI>s, full.</NOTE></L>
<L>Al þair<HI REND="italic">e</HI> fliting ilka dele. <NOTE PLACE="foot">2644 <HI REND="italic">R</HI> All þair flytyng.</NOTE></L>
<L>Merlyn saw he was aspied, <MILESTONE N="2645"/> <NOTE PLACE="foot">2645 <HI REND="italic">R</HI> aspyed.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> fast he said his felows lied; <NOTE PLACE="foot">2646 <HI REND="italic">R</HI> lyed.</NOTE></L>
<L>He said: 'I se twa clerkes her<HI REND="italic">e</HI></L>
<L>Þat has me soght on sides fer<HI REND="italic">e;</HI> <NOTE PLACE="foot">2648 <HI REND="italic">R</HI> sydes.</NOTE></L>
<L>Þai wil haue me vnto Rome <NOTE PLACE="foot">2649 <HI REND="italic">R</HI> will.</NOTE></L>
<L>Of sertayn poyntes to gif þam dome.' <MILESTONE N="2650"/> <NOTE PLACE="foot">2650 <HI REND="italic">R</HI> sertaine, gyf.</NOTE></L>
<L><PB N="91" REF="205"/>
Þe maist<HI REND="italic">er</HI>s come þan to þe childe, <NOTE PLACE="foot">2651 <HI REND="italic">R</HI> chid.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> spak vnto him wordes milde: <NOTE PLACE="foot">2652 <HI REND="italic">R</HI> myld.</NOTE></L>
<L>'Childe,' þai said, 'what es þi name?' <NOTE PLACE="foot">2653 <HI REND="italic">R</HI> Child.</NOTE></L>
<L>'Merlyn,' he sayd, 'I hat at hame.' <NOTE PLACE="foot">2654 <HI REND="italic">R</HI> said, hate.</NOTE></L>
<L>So come a gudeman of þe land, <MILESTONE N="2655"/> <NOTE PLACE="foot">2655 <HI REND="italic">R</HI> gud man.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> broght a besand til ofrand. <NOTE PLACE="foot">2656 <HI REND="italic">R</HI> tyll offrand.</NOTE></L>
<L>To Merlyn he it gaf in hi, <NOTE PLACE="foot">2657 <HI REND="italic">R</HI> hy.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> he said: 'Sir, þou ert hasty</L>
<L>For to wit þi dremyng sone; <NOTE PLACE="foot">2659 <HI REND="italic">R</HI> witt.</NOTE></L>
<L>Þat might ger þe be vndone. <MILESTONE N="2660"/> <NOTE PLACE="foot">2660 <HI REND="italic">R</HI> myght.</NOTE></L>
<L>Bot sen þou p<HI REND="italic">ro</HI>fers me þis mede,</L>
<L>Þi dreme I am redy to rede.</L>
<L>"'Þe thoght þou saw in þi myding <NOTE PLACE="foot">2663 <HI REND="italic">R</HI> myddyng.</NOTE></L>
<L>A fair<HI REND="italic">e</HI> well <HI REND="italic">and</HI> wat<HI REND="italic">er</HI> vp spryng; <NOTE PLACE="foot">2664 <HI REND="italic">R</HI> fair.</NOTE></L>
<L>Þe wat<HI REND="italic">er</HI> was of swete sauowr<HI REND="italic">e,</HI> <MILESTONE N="2665"/> <NOTE PLACE="foot">2665 <HI REND="italic">R</HI> sauoure.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> serued þe <HI REND="italic">and</HI> þi neghbour<HI REND="italic">e.</HI></L>
<L>It menes þus: þar in þat molde <NOTE PLACE="foot">2667 <HI REND="italic">R</HI> mold.</NOTE></L>
<L>Es a grete hurd al of golde; <NOTE PLACE="foot">2668 <HI REND="italic">R</HI> gret hord all, gold.</NOTE></L>
<L>In þi midding þis find þou may. <NOTE PLACE="foot">2669 <HI REND="italic">R</HI> myddyng, fynd.</NOTE></L>
<L>Go we þeder sone <HI REND="italic">and</HI> assay.' <MILESTONE N="2670"/> <NOTE PLACE="foot">2670 <HI REND="italic">R</HI> þider.</NOTE></L>
<L>With þe man went þai al bidene, <NOTE PLACE="foot">2671 <HI REND="italic">R</HI> all bi dene.</NOTE></L>
<L>To loke if þis sold soth be sene. <NOTE PLACE="foot">2672 <HI REND="italic">R</HI> suld.</NOTE></L>
<L>When þai come to þe mydyng, <NOTE PLACE="foot">2673 <HI REND="italic">R</HI> myddyng.</NOTE></L>
<L>Þe childe gert hakkes <HI REND="italic">and</HI> spades bri<HI REND="italic">n</HI>g. <NOTE PLACE="foot">2674 <HI REND="italic">R</HI> child, bryng.</NOTE></L>
<L>Down in þe grund a hole þai grayd; <MILESTONE N="2675"/> <NOTE PLACE="foot">2675 <HI REND="italic">R</HI> Doune, ground.</NOTE></L>
<L>Þai fand a hord, als he had sayd,</L>
<L>Þat was al ful of rede gulde. <NOTE PLACE="foot">2677 <HI REND="italic">R</HI> all full, red gold.</NOTE></L>
<L>Þe gudeman bad tak what þai wolde; <NOTE PLACE="foot">2678 <HI REND="italic">R</HI> gud man, wold.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> in þat town ilka neghbowr<HI REND="italic">e</HI> <NOTE PLACE="foot">2679 <HI REND="italic">R</HI> toune, neghbo<HI REND="italic">ur</HI>e.</NOTE></L>
<L>Made he riche with þat tresowr<HI REND="italic">e.</HI> <MILESTONE N="2680"/> <NOTE PLACE="foot">2680 <HI REND="italic">R</HI> rych, tresoure.</NOTE></L>
<L>Þe mayst<HI REND="italic">er</HI>s toke gold at þair<HI REND="italic">e</HI> likyng; <MILESTONE N="40 a"/> <NOTE PLACE="foot">2681 <HI REND="italic">R</HI> maist<HI REND="italic">er</HI>s, þair lykyng.</NOTE></L>
<L><PB N="92" REF="206"/>
Bot Merlyn wald þarof nathing. <NOTE PLACE="foot">2682 <HI REND="italic">R</HI> þare of.</NOTE></L>
<L>Þe maist<HI REND="italic">er</HI>s went to Rome ogayn, <NOTE PLACE="foot">2683 <HI REND="italic">R</HI> o gayne.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> toke with þam þat lytel swaine. <NOTE PLACE="foot">2684 <HI REND="italic">R</HI> lytell swayne.</NOTE></L>
<L>"Als þai went opon þair<HI REND="italic">e</HI> way, <MILESTONE N="2685"/> <NOTE PLACE="foot">2685 <HI REND="italic">MS.</HI> And, <HI REND="italic">R</HI> þair.</NOTE></L>
<L>Þai asked þe childe if he kowth say, <NOTE PLACE="foot">2686 <HI REND="italic">R</HI> child, couth.</NOTE></L>
<L>Or any sertayn reson fynd, <NOTE PLACE="foot">2687 <HI REND="italic">R</HI> sertaine.</NOTE></L>
<L>Why þe Emp<HI REND="italic">er</HI>our<HI REND="italic">e</HI> was blynd. <NOTE PLACE="foot">2688 <HI REND="italic">R</HI> Whi, Emp<HI REND="italic">er</HI>our.</NOTE></L>
<L>Merlyn said: 'Ȝa, sekerly, <NOTE PLACE="foot">2689 <HI REND="italic">R</HI> yha sikerly.</NOTE></L>
<L>I can ȝow tel encheson why.' <MILESTONE N="2690"/> <NOTE PLACE="foot">2690 <HI REND="italic">R</HI> kan yhow tell.</NOTE></L>
<L>Þan war þe maist<HI REND="italic">er</HI>s wonder blyth, <NOTE PLACE="foot">2691 <HI REND="italic">R</HI> blythe.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> vnto Rome þai hied þam swith. <NOTE PLACE="foot">2692 <HI REND="italic">R</HI> hyed, swythe.</NOTE></L>
<L>When þe day come þat þam was set, <NOTE PLACE="foot">2693 <HI REND="italic">R</HI> sett.</NOTE></L>
<L>To cour<HI REND="italic">e</HI>t þai come withow[t]en let; <NOTE PLACE="foot">2694 <HI REND="italic">MS.</HI> with owen, <HI REND="italic">R</HI> court, w<HI REND="italic">i</HI>t<HI REND="italic">h</HI> outen lett.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> to þe Emp<HI REND="italic">er</HI>our<HI REND="italic">e</HI> gan þai say: <MILESTONE N="2695"/></L>
<L>'Sir, we er cumen to hald our<HI REND="italic">e</HI> day.' <NOTE PLACE="foot">2696 <HI REND="italic">R</HI> comen, our.</NOTE></L>
<L>He said: 'Can ȝe tel myne askyng?' <NOTE PLACE="foot">2697 <HI REND="italic">R</HI> kan yhe tell.</NOTE></L>
<L>'Nay, syr,' þai sayd, 'by heuyn kyng; <NOTE PLACE="foot">2698 <HI REND="italic">R</HI> sir, said be heuen.</NOTE></L>
<L>Bot her<HI REND="italic">e</HI> a child, syr, haue we broght, <NOTE PLACE="foot">2699 <HI REND="italic">R</HI> sir.</NOTE></L>
<L>Þat can tel ȝow al yowr<HI REND="italic">e</HI> thoght.' <MILESTONE N="2700"/> <NOTE PLACE="foot">2700 <HI REND="italic">R</HI> kan tell yhow all yho<HI REND="italic">ur.</HI></NOTE></L>
<L>Þe Emp<HI REND="italic">er</HI>our<HI REND="italic">e</HI> said: 'Will ȝe warand <NOTE PLACE="foot">2701 <HI REND="italic">R</HI> Emp<HI REND="italic">er</HI>our sayd will yhe.</NOTE></L>
<L>His answer opon lyfe <HI REND="italic">and</HI> land?'</L>
<L>'Ȝa, sir,' þai said, 'opon al thyng <NOTE PLACE="foot">2703 <HI REND="italic">R</HI> Yha, all.</NOTE></L>
<L>We vndertak hys answeryng.' <NOTE PLACE="foot">2704 <HI REND="italic">R</HI> his.</NOTE></L>
<L>Þe Emp<HI REND="italic">er</HI>our<HI REND="italic">e</HI> said: 'Tel, if þou can.' <MILESTONE N="2705"/> <NOTE PLACE="foot">2705 <HI REND="italic">R</HI> Emp<HI REND="italic">er</HI>our, tell, kan.</NOTE></L>
<L>Þe child said: 'Gose to chamber þan, <NOTE PLACE="foot">2706 <HI REND="italic">R</HI> chaumbre.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> þar<HI REND="italic">e</HI> sal I tel ȝow ful right <NOTE PLACE="foot">2707 <HI REND="italic">R</HI> sall, tell yhow full ryght.</NOTE></L>
<L>Why þat ȝe haue lorn ȝowr<HI REND="italic">e</HI> sight.' <NOTE PLACE="foot">2708 <HI REND="italic">R</HI> Whi, yhe, yho<HI REND="italic">ur</HI> syght.</NOTE></L>
<L>"Into þe chamber þai went onane, <NOTE PLACE="foot">2709 <HI REND="italic">R</HI> chaumber.</NOTE></L>
<L>Þe Emp<HI REND="italic">er</HI>owr<HI REND="italic">e and</HI> þe clerkes ilkane. <MILESTONE N="2710"/> <NOTE PLACE="foot">2710 <HI REND="italic">R</HI> [E]mp<HI REND="italic">er</HI>our.</NOTE></L>
<L><PB N="93" REF="207"/>
Opon his bed he set him down, <NOTE PLACE="foot">2709-11 <HI REND="italic">R torn or faded for the first six, three, and one letters respectively.</HI></NOTE> <NOTE PLACE="foot">2711 <HI REND="italic">R</HI> sett, doune.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> bad þe child say his resown. <NOTE PLACE="foot">2712 <HI REND="italic">R</HI> resoune.</NOTE></L>
<L>'Sir,' said Merlyn to þe Emp<HI REND="italic">er</HI>our<HI REND="italic">e,</HI></L>
<L>'Vnder þi bed in þis bowre, <NOTE PLACE="foot">2714 <HI REND="italic">R</HI> boure.</NOTE></L>
<L>In þe grunde ful depe þar down, <MILESTONE N="2715"/> <NOTE PLACE="foot">2715 <HI REND="italic">R</HI> ground full, þare doune.</NOTE></L>
<L>Es an welland calderowne, <NOTE PLACE="foot">2716 <HI REND="italic">R</HI> a, calderoune.</NOTE></L>
<L>With seuen walmes day <HI REND="italic">and</HI> nyght;</L>
<L><HI REND="italic">And,</HI> sir, þat has þe reft þi syght.</L>
<L>Ai whils þa walmes boyland bene, <NOTE PLACE="foot">2719 <HI REND="italic">R</HI> Ay.</NOTE></L>
<L>Sal þou neu<HI REND="italic">er</HI> with eghen sene; <MILESTONE N="2720"/> <NOTE PLACE="foot">2720 <HI REND="italic">R</HI> Sall.</NOTE></L>
<L>Þa walmes if men fordo myght,</L>
<L>Þan sal þine eghen be fair<HI REND="italic">e and</HI> bright.' <NOTE PLACE="foot">2722 <HI REND="italic">R</HI> sall, fair, bryght.</NOTE></L>
<L>"Þe Emp<HI REND="italic">er</HI>our<HI REND="italic">e</HI> had wonder of þis. <NOTE PLACE="foot">2723 <HI REND="italic">R</HI> Emp<HI REND="italic">er</HI>our.</NOTE></L>
<L>Sone gert he remu his bed, iwis, <NOTE PLACE="foot">2724 <HI REND="italic">R</HI> remew, I wys.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> in þe erth þai delued down <MILESTONE N="2725"/> <NOTE PLACE="foot">2725 <HI REND="italic">R</HI> doune.</NOTE></L>
<L>Vntil þai come to þe caldrown <NOTE PLACE="foot">2726 <HI REND="italic">R</HI> vntill, calderoune.</NOTE></L>
<L>Þat had walmes boiland seuyn; <NOTE PLACE="foot">2727 <HI REND="italic">R</HI> boyland seuen.</NOTE></L>
<L>Þan trowed þai wele þe childes steuy<HI REND="italic">n.</HI> <MILESTONE N="40 b"/> <NOTE PLACE="foot">2728 <HI REND="italic">R</HI> steuen.</NOTE></L>
<L>Þan sayd þe Emp<HI REND="italic">er</HI>our<HI REND="italic">e,</HI> san fayl: <NOTE PLACE="foot">2729 <HI REND="italic">R</HI> said, Emp<HI REND="italic">er</HI>our sazfayl.</NOTE></L>
<L>'Childe, I wil do þi cownsayl. <MILESTONE N="2730"/> <NOTE PLACE="foot">2730 <HI REND="italic">R</HI> Child, will, counsail.</NOTE></L>
<L>Say me son by sum resowne <NOTE PLACE="foot">2731 <HI REND="italic">R</HI> be som resoune.</NOTE></L>
<L>What bymenes þis calderowne.' <NOTE PLACE="foot">2732 <HI REND="italic">R</HI> bi menes, calderoune.</NOTE></L>
<L>"Þe childe said: 'Sir, withowten dout, <NOTE PLACE="foot">2733 <HI REND="italic">R</HI> child, sr w<HI REND="italic">i</HI>t<HI REND="italic">h</HI> outen.</NOTE></L>
<L>Biddes þe maist<HI REND="italic">er</HI>s wend þarout; <NOTE PLACE="foot">2734 <HI REND="italic">R</HI> Byddes, wendes þare out.</NOTE></L>
<L>Þan sal I tel ȝow þe tale til ende.' <MILESTONE N="2735"/> <NOTE PLACE="foot">2735 <HI REND="italic">R</HI> sall, tell yhow, till.</NOTE></L>
<L>Þe Emp<HI REND="italic">er</HI>our<HI REND="italic">e</HI> bad þai sold forth wende; <NOTE PLACE="foot">2736 <HI REND="italic">R</HI> Emp<HI REND="italic">er</HI>our, suld.</NOTE></L>
<L>Þarin lete he no man dwell. <NOTE PLACE="foot">2737 <HI REND="italic">R</HI> þare in.</NOTE></L>
<L>Þan þe childe bigan to tell; <NOTE PLACE="foot">2738 <HI REND="italic">R</HI> child.</NOTE></L>
<L>'Sir,' he said, 'þir walmes seuyn <NOTE PLACE="foot">2739 <HI REND="italic">R</HI> seuen.</NOTE></L>
<L>Ȝowr<HI REND="italic">e</HI> seuy<HI REND="italic">n</HI> mayst<HI REND="italic">er</HI>s bitakens euy<HI REND="italic">n;</HI> <MILESTONE N="2740"/> <NOTE PLACE="foot">2740 <HI REND="italic">R</HI> Yhour seuen maist<HI REND="italic">er</HI>s be takens euen.</NOTE></L>
<L><PB N="94" REF="208"/>
Þai haue raysed custums new</L>
<L>Þat ȝe may ful sare rew. <NOTE PLACE="foot">2742 <HI REND="italic">R</HI> yhe, full.</NOTE></L>
<L>Yf ani dremes day or night, <NOTE PLACE="foot">2743 <HI REND="italic">R</HI> If any, nyght.</NOTE></L>
<L>Þai sal cu<HI REND="italic">m</HI> sone bifor<HI REND="italic">e</HI> þair<HI REND="italic">e</HI> syght <NOTE PLACE="foot">2744 <HI REND="italic">R</HI> sall come, be for þair.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> bring a besant to ofryng, <MILESTONE N="2745"/> <NOTE PLACE="foot">2745 <HI REND="italic">R</HI> bryng, besand tyll offryng.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> gif it for þair dreme redeing: <NOTE PLACE="foot">2746 <HI REND="italic">R</HI> gyf, þair, redyng.</NOTE></L>
<L>Þai rede þe dremys þan als þa<HI REND="italic">m</HI> likes; <NOTE PLACE="foot">2747 <HI REND="italic">R</HI> dremes, lykes.</NOTE></L>
<L>Ȝowr<HI REND="italic">e</HI> maist<HI REND="italic">er</HI>s þus þe men biswikes. <NOTE PLACE="foot">2748 <HI REND="italic">R</HI> Yho<HI REND="italic">ur,</HI> be swykes.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> for þis syn, sir, wele I finde, <NOTE PLACE="foot">2749 <HI REND="italic">R</HI> fynd.</NOTE></L>
<L>Er þine eghen bicomen so blynde.' <MILESTONE N="2750"/> <NOTE PLACE="foot">2750 <HI REND="italic">R</HI> be comen, blynd.</NOTE></L>
<L>"Þe Emp<HI REND="italic">er</HI>our<HI REND="italic">e</HI> sayd: 'Sen it es so, <NOTE PLACE="foot">2751 <HI REND="italic">R</HI> Emp<HI REND="italic">er</HI>our said.</NOTE></L>
<L>Sai me what es best to do.' <NOTE PLACE="foot">2752 <HI REND="italic">R</HI> Say.</NOTE></L>
<L>Þe childe said: 'Sir, for ȝowr<HI REND="italic">e</HI> byhoue, <NOTE PLACE="foot">2753 <HI REND="italic">R</HI> child, yho<HI REND="italic">ur</HI> bi houe.</NOTE></L>
<L>By ane of þam I rede ȝe p<HI REND="italic">ro</HI>ue. <NOTE PLACE="foot">2754 <HI REND="italic">R</HI> Bi, red yhe.</NOTE></L>
<L>If þat þe eldest sone be slane, <MILESTONE N="2755"/></L>
<L>Þe moste walm sal sese onane.' <NOTE PLACE="foot">2756 <HI REND="italic">R</HI> mast walme sall.</NOTE></L>
<L>Þe Emp<HI REND="italic">er</HI>our<HI REND="italic">e</HI> bad his men ful tyte <NOTE PLACE="foot">2757 <HI REND="italic">R</HI> Emp<HI REND="italic">er</HI>our, full.</NOTE></L>
<L>Þe eldest mayst<HI REND="italic">er</HI> heuid of smyte; <NOTE PLACE="foot">2758 <HI REND="italic">R</HI> maist<HI REND="italic">er</HI> heued.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> als sone als þat ded was done, <NOTE PLACE="foot">2759 <HI REND="italic">R</HI> all sone, dede.</NOTE></L>
<L>Þe grettest walme sesed ful sone. <MILESTONE N="2760"/> <NOTE PLACE="foot">2760 <HI REND="italic">R</HI> gretest, full.</NOTE></L>
<L>Þan gert þe Emp<HI REND="italic">er</HI>our<HI REND="italic">e,</HI> sone onane, <NOTE PLACE="foot">2761 <HI REND="italic">R</HI> Emp<HI REND="italic">er</HI>our.</NOTE></L>
<L>Sla þe maist<HI REND="italic">er</HI>s euerilkane.</L>
<L>Þe wat<HI REND="italic">er</HI> wex þan cald <HI REND="italic">and</HI> lyth; <NOTE PLACE="foot">2763 <HI REND="italic">R</HI> lythe.</NOTE></L>
<L>Þe Emp<HI REND="italic">er</HI>our<HI REND="italic">e</HI> þan was ful blyth. <NOTE PLACE="foot">2764 <HI REND="italic">R</HI> Emp<HI REND="italic">er</HI>our, full blythe.</NOTE></L>
<L>Merlyn wasshed his eghen twa; <MILESTONE N="2765"/> <NOTE PLACE="foot">2765 <HI REND="italic">R</HI> wasched.</NOTE></L>
<L>Þan myght he se to ride <HI REND="italic">and</HI> ga. <NOTE PLACE="foot">2766 <HI REND="italic">R</HI> ryde.</NOTE></L>
<L>Þus had þe Emp<HI REND="italic">er</HI>our<HI REND="italic">e</HI> his sight, <NOTE PLACE="foot">2767 <HI REND="italic">R</HI> Emp<HI REND="italic">er</HI>our, syght.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> þe maist<HI REND="italic">er</HI>s lost þair<HI REND="italic">e</HI> myght. <NOTE PLACE="foot">2768 <HI REND="italic">R</HI> þair.</NOTE></L>
<L>"Sir, þus er ȝe bigiled euyn <NOTE PLACE="foot">2769 <HI REND="italic">R</HI> yhe be gyld euen.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> blinded by ȝowr<HI REND="italic">e</HI> Maist<HI REND="italic">er</HI>s Seuyn. <MILESTONE N="2770"/> <NOTE PLACE="foot">2770 <HI REND="italic">R</HI> blynded, yho<HI REND="italic">ur,</HI> seuen.</NOTE></L>
<L><PB N="95" REF="209"/>
If ȝe do eft<HI REND="italic">er</HI> þair<HI REND="italic">e</HI> rede, <NOTE PLACE="foot">2771 <HI REND="italic">R</HI> yhe, þair.</NOTE></L>
<L>Ful euyl way þai wil ȝow lede. <NOTE PLACE="foot">2772 <HI REND="italic">R</HI> ffull euell, will yhow.</NOTE></L>
<L>So was Herod for his trowing <NOTE PLACE="foot">2773 <HI REND="italic">R</HI> trowyng.</NOTE></L>
<L>Nerehand broght to euyl ending." <NOTE PLACE="foot">2774 <HI REND="italic">R</HI> tyll euell endyng.</NOTE></L>
<L>Þe Emp<HI REND="italic">er</HI>our<HI REND="italic">e</HI> said: "Nay, sertes, dame, <MILESTONE N="40 c"/> <MILESTONE N="2775"/> <NOTE PLACE="foot">2775 <HI REND="italic">R</HI> Emp<HI REND="italic">er</HI>our.</NOTE></L>
<L>Þai sal neuer do me slike shame; <NOTE PLACE="foot">2776 <HI REND="italic">R</HI> sall do me na slyke schame.</NOTE></L>
<L>To ded ar<HI REND="italic">e</HI> sold þai al be dyght." <NOTE PLACE="foot">2777 <HI REND="italic">R</HI> suld, all.</NOTE></L>
<L>"Sertes," sho said, "þan dose þou right." <NOTE PLACE="foot">2778 <HI REND="italic">R</HI> scho, ryght.</NOTE></L>
<L>"Dame, I hete þe in þis stede,</L>
<L>Þat mi son sal tomorn be dede; <MILESTONE N="2780"/> <NOTE PLACE="foot">2780 <HI REND="italic">R</HI> my, sall.</NOTE></L>
<L>Þar sal nane borow him f<HI REND="italic">ra</HI> bale." <NOTE PLACE="foot">2781 <HI REND="italic">R</HI> þare sall.</NOTE></L>
<L>Þus endes þe elleuynd tale. <NOTE PLACE="foot">2782 <HI REND="italic">R</HI> elleuend.</NOTE></L>
</LG>
</DIV2>
<DIV2 N="12" TYPE="prologue">
<HEAD>Here Bigins Þe <HI REND="italic">Twelft</HI> Prolong. <NOTE PLACE="foot"><HI REND="italic">Heading R</HI> bigyns, <HI REND="italic">MS., R</HI> xii.</NOTE></HEAD>
<LG>
<L>Sone at morn bifor þe sun <NOTE PLACE="foot">2783 <HI REND="italic">R</HI> son.</NOTE></L>
<L>Þe Emp<HI REND="italic">er</HI>our<HI REND="italic">e</HI> rase, als he was won. <NOTE PLACE="foot">2784 <HI REND="italic">R</HI> rayse.</NOTE></L>
<L>He come omang his knyghtes all, <MILESTONE N="2785"/></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> gert his turmentowr<HI REND="italic">e</HI> furth call. <NOTE PLACE="foot">2786 <HI REND="italic">R</HI> turmentoure forth.</NOTE></L>
<L>He bad his son þat he sold bring, <NOTE PLACE="foot">2787 <HI REND="italic">R</HI> suld bryng.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> on þe galows high hi<HI REND="italic">m</HI> hyng. <NOTE PLACE="foot">2788 <HI REND="italic">R</HI> hegh.</NOTE></L>
<L>For mani knightes <HI REND="italic">and</HI> burias come <NOTE PLACE="foot">2789 <HI REND="italic">R</HI> many knyghtes.</NOTE></L>
<L>For to her<HI REND="italic">e</HI> þe childes dome; <MILESTONE N="2790"/></L>
<L>Þe Emp<HI REND="italic">er</HI>our<HI REND="italic">e</HI> wald haue no rede, <NOTE PLACE="foot">2791 <HI REND="italic">R</HI> Emp<HI REND="italic">er</HI>our.</NOTE></L>
<L>Bot said algates he sold be ded. <NOTE PLACE="foot">2792 <HI REND="italic">R</HI> all gates, suld, dede.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> right so cu<HI REND="italic">m</HI>es into þe hall <NOTE PLACE="foot">2793 <HI REND="italic">R</HI> ryght, comes.</NOTE></L>
<L>Þe sest maist<HI REND="italic">er</HI> omang þam all. <NOTE PLACE="foot">2794 <HI REND="italic">R</HI> sext.</NOTE></L>
<L>He said: "Sir Emp<HI REND="italic">er</HI>our<HI REND="italic">e,</HI> lord of p<HI REND="italic">ri</HI>se, <MILESTONE N="2795"/> <NOTE PLACE="foot">2795 <HI REND="italic">R</HI> pryse.</NOTE></L>
<L>In þi werkes þou ert noght wise;</L>
<L>Ilk man has mat<HI REND="italic">er</HI> þe to blame;</L>
<L>Þ<HI REND="italic">ar</HI>of þe burd think mekil shame. <NOTE PLACE="foot">2798 <HI REND="italic">R</HI> þare of, mykell schame.</NOTE></L>
<L><PB N="96" REF="210"/>
Sen þat þou wil trow na whise rede, <NOTE PLACE="foot">2799 <HI REND="italic">R</HI> will, wise.</NOTE></L>
<L>Bot wrang wil ger þi son be ded, <MILESTONE N="2800"/> <NOTE PLACE="foot">2800 <HI REND="italic">R</HI> will, dede.</NOTE></L>
<L>Þat ilk chance bifal to þe <NOTE PLACE="foot">2801 <HI REND="italic">R</HI> chaunce bi fall.</NOTE></L>
<L>Als fel a knyght of þis cuntre <NOTE PLACE="foot">2802 <HI REND="italic">R</HI> fell, contre.</NOTE></L>
<L>Þat hurt his whife finger w<HI REND="italic">i</HI>t<HI REND="italic">h</HI> a knif, <NOTE PLACE="foot">2803 <HI REND="italic">R</HI> wife fynger, knyfe.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> for þat sorow lost hys life." <NOTE PLACE="foot">2804 <HI REND="italic">R</HI> his lyfe.</NOTE></L>
<L>Þe Emp<HI REND="italic">er</HI>our<HI REND="italic">e</HI> said: "On al maner<HI REND="italic">e,</HI> <MILESTONE N="2805"/> <NOTE PLACE="foot">2805 <HI REND="italic">R</HI> Emp<HI REND="italic">er</HI>our.</NOTE></L>
<L>Maist<HI REND="italic">er,</HI> þat tale most I her<HI REND="italic">e."</HI></L>
<L>He said: "Sir, grant þi son respite, <NOTE PLACE="foot">2807 <HI REND="italic">R</HI> g<HI REND="italic">ra</HI>unt, respyte.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> I sal tel it þe ful tite." <NOTE PLACE="foot">2808 <HI REND="italic">R</HI> sall tell, full tyte.</NOTE></L>
<L>Þe Emp<HI REND="italic">er</HI>our<HI REND="italic">e</HI> said: "Blethly he sale." <NOTE PLACE="foot">2809 <HI REND="italic">R</HI> Emp<HI REND="italic">er</HI>our, salle.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> þan þe mayst<HI REND="italic">er</HI> tald his tale. <MILESTONE N="2810"/> <NOTE PLACE="foot">2810 <HI REND="italic">R</HI> maist<HI REND="italic">er.</HI></NOTE></L>
</LG>
</DIV2>
<DIV2 N="12" TYPE="story">
<HEAD>Þe <HI REND="italic">Twelft</HI> Tale Sayd Maist<HI REND="italic">er</HI> Iesse. <NOTE PLACE="foot"><HI REND="italic">Heading MS., R</HI> xii., <HI REND="italic">R</HI> said.</NOTE> <NOTE PLACE="marg">[Story XII. Vidua.]</NOTE></HEAD>
<LG>
<L>Þe maist<HI REND="italic">er</HI> said: "Bi God of might, <NOTE PLACE="foot">2811 <HI REND="italic">R</HI> Me <HI REND="italic">for</HI> Þe, be, myght.</NOTE></L>
<L>In þis cuntre wond a knight <NOTE PLACE="foot">2812 <HI REND="italic">R</HI> contre, knyght.</NOTE></L>
<L>Þat wedded had a ful fair<HI REND="italic">e</HI> whif, <NOTE PLACE="foot">2813 <HI REND="italic">R</HI> full fair wyfe.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> lufed hir mor<HI REND="italic">e</HI> þan his life; <NOTE PLACE="foot">2814 <HI REND="italic">R</HI> lyfe.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> sho lufed hi<HI REND="italic">m</HI> wele, als him thoght, <MILESTONE N="2815"/> <NOTE PLACE="foot">2815 <HI REND="italic">R</HI> scho.</NOTE></L>
<L>For eft<HI REND="italic">er</HI> his wil ai sho wroght. <NOTE PLACE="foot">2816 <HI REND="italic">R</HI> will ay scho.</NOTE></L>
<L>So on a day, bifor<HI REND="italic">e</HI> his whife, <NOTE PLACE="foot">2817 <HI REND="italic">R</HI> wyfe.</NOTE></L>
<L>To þe knight was gifen a fetyce knife; <MILESTONE N="40 d"/> <NOTE PLACE="foot">2818 <HI REND="italic">R</HI> knyght, gyfen, fetyse knyfe.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> als þai plaied with þe knif bar<HI REND="italic">e,</HI> <NOTE PLACE="foot">2819 <HI REND="italic">R</HI> played, knyfe.</NOTE></L>
<L>A litel in hir fynger he shar<HI REND="italic">e.</HI> <MILESTONE N="2820"/> <NOTE PLACE="foot">2820 <HI REND="italic">R</HI> lytell, schare.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> when he saw þe blude rede, <NOTE PLACE="foot">2821 <HI REND="italic">R</HI> blode.</NOTE></L>
<L>For sorow he said he sold be ded; <NOTE PLACE="foot">2822 <HI REND="italic">R</HI> suld, dede.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> so he was sone on þe morow. <NOTE PLACE="foot">2823 <HI REND="italic">R</HI> in.</NOTE></L>
<L>Þan þe whife made mekyl sorow: <NOTE PLACE="foot">2824 <HI REND="italic">R</HI> wife, mykell.</NOTE></L>
<L>Sho wrang hir hend <HI REND="italic">and</HI> made il cher<HI REND="italic">e.</HI> <MILESTONE N="2825"/> <NOTE PLACE="foot">2825 <HI REND="italic">R</HI> Scho, ill.</NOTE></L>
<L><PB N="97" REF="211"/>
Þe cors was sone broght on a ber<HI REND="italic">e,</HI></L>
<L>With torches <HI REND="italic">and</HI> series fair<HI REND="italic">e</HI> brinand, <NOTE PLACE="foot">2827 <HI REND="italic">R</HI> fair brynand.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> p<HI REND="italic">re</HI>stes <HI REND="italic">and</HI> freres fast si<HI REND="italic">n</HI>gand. <NOTE PLACE="foot">2828 <HI REND="italic">R</HI> syngand.</NOTE></L>
<L>For him þai delt seluer <HI REND="italic">and</HI> golde; <NOTE PLACE="foot">2829 <HI REND="italic">R</HI> syluer, gold.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> sone he was broght vnder molde. <MILESTONE N="2830"/> <NOTE PLACE="foot">2830 <HI REND="italic">R</HI> mold.</NOTE></L>
<L>"When þe knight þus grauen was, <NOTE PLACE="foot">2831 <HI REND="italic">R</HI> knyght.</NOTE></L>
<L>Þe lady cried <HI REND="italic">and</HI> sayd 'Allas!' <NOTE PLACE="foot">2832 <HI REND="italic">R</HI> cryed, said.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> hardily, sho said, na man <NOTE PLACE="foot">2833 <HI REND="italic">R</HI> scho, mane.</NOTE></L>
<L>Sold mak hir fra þat graue to gan; <NOTE PLACE="foot">2834 <HI REND="italic">R</HI> Suld, gane.</NOTE></L>
<L>Bot on þat graue ai wald sho ly, <MILESTONE N="2835"/> <NOTE PLACE="foot">2835 <HI REND="italic">R</HI> ay, scho.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> for hir lordes luf wald sho dy. <NOTE PLACE="foot">2836 <HI REND="italic">R</HI> scho.</NOTE></L>
<L>Al hir frendes gederd þare <NOTE PLACE="foot">2837 <HI REND="italic">R</HI> All.</NOTE></L>
<L>For to cumforth hir of car<HI REND="italic">e.</HI> <NOTE PLACE="foot">2838 <HI REND="italic">R</HI> comforth.</NOTE></L>
<L>'Dame,' þai said, 'p<HI REND="italic">ar</HI> charite, <NOTE PLACE="foot">2839 <HI REND="italic">R</HI> charyte.</NOTE></L>
<L>Of þiself þou haue pete. <MILESTONE N="2840"/></L>
<L>Þou ert fair<HI REND="italic">e</HI> of hide <HI REND="italic">and</HI> hew, <NOTE PLACE="foot">2841 <HI REND="italic">R</HI> fair, hyde.</NOTE></L>
<L>Þou may haue knightes nobil inowe; <NOTE PLACE="foot">2842 <HI REND="italic">R</HI> knyghtes, In . . . .</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> sen þou ert both ȝong <HI REND="italic">and</HI> fayre,</L>
<L>Þou mai haue childer to be þine air<HI REND="italic">e.</HI> <NOTE PLACE="foot">2843-4 <HI REND="italic">R omits these lines.</HI></NOTE></L>
<L>It es na bote to mak murni<HI REND="italic">n</HI>g; <MILESTONE N="2845"/> <NOTE PLACE="foot">2845 <HI REND="italic">R</HI> bute, mornyng.</NOTE></L>
<L>Al sal we dy bath ald <HI REND="italic">and</HI> ȝing.' <NOTE PLACE="foot">2846 <HI REND="italic">R</HI> All sall, both, yhing.</NOTE></L>
<L>Þe lady said oft siþes: 'Allas!</L>
<L>Out of þis place sal I neu<HI REND="italic">er</HI> pas</L>
<L>Til I be ded with him alswa!' <NOTE PLACE="foot">2849 <HI REND="italic">R</HI> Till, all swa.</NOTE></L>
<L>Þan hir frendes was ful wa. <MILESTONE N="2850"/> <NOTE PLACE="foot">2850 <HI REND="italic">R</HI> full.</NOTE></L>
<L>"Na man might for na preching <NOTE PLACE="foot">2851 <HI REND="italic">R</HI> No, myght, no p<HI REND="italic">re</HI>chyng.</NOTE></L>
<L>Þe lady fra þe graue bring; <NOTE PLACE="foot">2852 <HI REND="italic">R</HI> fro, bryng.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> euil þam thoght þar<HI REND="italic">e</HI> to dwell; <NOTE PLACE="foot">2853 <HI REND="italic">R</HI> euell.</NOTE></L>
<L>Þarfor<HI REND="italic">e</HI> þai did als I sal tell: <NOTE PLACE="foot">2854 <HI REND="italic">R</HI> þarfor, sall.</NOTE></L>
<L>Þai made a loge þe graue biside, <MILESTONE N="2855"/> <NOTE PLACE="foot">2855 <HI REND="italic">R</HI> be syde.</NOTE></L>
<L><PB N="98" REF="212"/>
Fra rain <HI REND="italic">and</HI> hayl hir for to hide; <NOTE PLACE="foot">2856 <HI REND="italic">R</HI> rayne, haile, hyde.</NOTE></L>
<L>Þai couerd it ouer ilka dele,</L>
<L><HI REND="italic">And</HI> made a fir<HI REND="italic">e</HI> þarin ful wele; <NOTE PLACE="foot">2858 <HI REND="italic">R</HI> fyre þare in full.</NOTE></L>
<L>Mete <HI REND="italic">and</HI> drink þai broght plente, <NOTE PLACE="foot">2859 <HI REND="italic">R</HI> drynk.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> bad þe lady blith sold be. <MILESTONE N="2860"/> <NOTE PLACE="foot">2860 <HI REND="italic">R</HI> blythe suld.</NOTE></L>
<L>Bot ett ne drink wald sho nothi<HI REND="italic">n</HI>g; <NOTE PLACE="foot">2861 <HI REND="italic">R</HI> ete, drynk, scho nathing.</NOTE></L>
<L>Euer sho cried <HI REND="italic">and</HI> made murni<HI REND="italic">n</HI>g. <NOTE PLACE="foot">2862 <HI REND="italic">MS.</HI> shied, <HI REND="italic">R</HI> scho cryed, mornyng.</NOTE></L>
<L>Hir frendes went oway ilkane,</L>
<L><HI REND="italic">And</HI> þus þe lady leued allane.</L>
<L>"Þat ilk day war outlaws thre <MILESTONE N="41 a"/> <MILESTONE N="2865"/> <NOTE PLACE="foot">2865 <HI REND="italic">R</HI> outlawes.</NOTE></L>
<L>Da<HI REND="italic">m</HI>pned <HI REND="italic">and</HI> hanged on galow tre,</L>
<L><HI REND="italic">And</HI> knightes war þai euerilkane. <NOTE PLACE="foot">2867 <HI REND="italic">R</HI> knyghtes.</NOTE></L>
<L>Ful many had þai robbed <HI REND="italic">and</HI> slane; <NOTE PLACE="foot">2868 <HI REND="italic">R</HI> ffull, <HI REND="italic">MS.</HI> Robbed.</NOTE></L>
<L>Þarfor<HI REND="italic">e</HI> war þai hastily hent, <NOTE PLACE="foot">2869 <HI REND="italic">R</HI> And þarfor.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> hanged so by right iugement. <MILESTONE N="2870"/> <NOTE PLACE="foot">2870 <HI REND="italic">R</HI> bi ryght.</NOTE></L>
<L>Anoþer knyght of þat cuntre <NOTE PLACE="foot">2871 <HI REND="italic">R</HI> Ane other, contre.</NOTE></L>
<L>Fel for to kepe þa theues thre <NOTE PLACE="foot">2872 <HI REND="italic">R</HI> ffell.</NOTE></L>
<L>On þe galows al þat nyght, <NOTE PLACE="foot">2873 <HI REND="italic">R</HI> all.</NOTE></L>
<L>Als it was resown and right. <NOTE PLACE="foot">2874 <HI REND="italic">R</HI> resowne, ryght.</NOTE></L>
<L>For, sirs, ȝe sal wele vnderstand, <MILESTONE N="2875"/> <NOTE PLACE="foot">2875 <HI REND="italic">R</HI> yhe sall.</NOTE></L>
<L>He gaf na ferm els for his land <NOTE PLACE="foot">2876 <HI REND="italic">R</HI> no.</NOTE></L>
<L>Bot for to kepe þe galows a night <NOTE PLACE="foot">2877 <HI REND="italic">R</HI> nyght.</NOTE></L>
<L>When þar<HI REND="italic">e</HI> hang gentel me<HI REND="italic">n</HI> or knight; <NOTE PLACE="foot">2878 <HI REND="italic">R</HI> gentyll man, knyght.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> if ani þan war oway, <NOTE PLACE="foot">2879 <HI REND="italic">R</HI> any.</NOTE></L>
<L>His landes sold he lose for ay. <MILESTONE N="2880"/> <NOTE PLACE="foot">2880 <HI REND="italic">R</HI> suld.</NOTE></L>
<L>"Þe knight hi<HI REND="italic">m</HI> cled in nobil wede, <NOTE PLACE="foot">2881 <HI REND="italic">R</HI> knyght, nobyll.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> set him on a stalworth stede, <NOTE PLACE="foot">2882 <HI REND="italic">R</HI> sett.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> went to kepe þe knightes thre <NOTE PLACE="foot">2883 <HI REND="italic">R</HI> knyghtes.</NOTE></L>
<L>Þat hanged on þe galow tre. <NOTE PLACE="foot">2884 <HI REND="italic">R</HI> hynged.</NOTE></L>
<L>Þe frost fresed fast þarout; <MILESTONE N="2885"/> <NOTE PLACE="foot">2885 <HI REND="italic">R</HI> [þe fros]t frecsed, þare out.</NOTE></L>
<L>Þe knight rides euer obout, <NOTE PLACE="foot">2886 <HI REND="italic">R</HI> [þe k]nyght rydes.</NOTE></L>
<L><PB N="99" REF="213"/>
Biside þe galows vp <HI REND="italic">and</HI> down, <NOTE PLACE="foot">2887 <HI REND="italic">R</HI> .. syde, doune.</NOTE></L>
<L>So was he dredand of tresown. <NOTE PLACE="foot">2888 <HI REND="italic">R</HI> tresoune.</NOTE></L>
<L>So grete cald come him vnto <NOTE PLACE="foot">2889 <HI REND="italic">R</HI> gret.</NOTE></L>
<L>Þat he ne wist what he might do. <MILESTONE N="2890"/> <NOTE PLACE="foot">2890 <HI REND="italic">R</HI> myght.</NOTE></L>
<L>Toward þe toun luked þe knyght; <NOTE PLACE="foot">2891 <HI REND="italic">R</HI> toune loked.</NOTE></L>
<L>He saw a fir<HI REND="italic">e</HI> brin fair<HI REND="italic">e and</HI> bright <NOTE PLACE="foot">2892 <HI REND="italic">R</HI> fyre bryn fair, bryght.</NOTE></L>
<L>In þe kirk-ȝerd of þe town; <NOTE PLACE="foot">2893 <HI REND="italic">R</HI> kyrk yherd, toune.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> þeder fast he made hym boun. <NOTE PLACE="foot">2894 <HI REND="italic">R</HI> þider, him boune.</NOTE></L>
<L>Vnto þe loge he come onane; <MILESTONE N="2895"/></L>
<L>Þe lady þare he fyndes allane.</L>
<L>To cal <HI REND="italic">and</HI> speke wald he noght spar<HI REND="italic">e.</HI> <NOTE PLACE="foot">2897 <HI REND="italic">R</HI> call, spek.</NOTE></L>
<L>Þe lady sais sone: 'Wha es þar<HI REND="italic">e?</HI>'</L>
<L>'I am a knyght þat wald me warm, <NOTE PLACE="foot">2899 <HI REND="italic">R</HI> warme.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> wend my way withowten harm.' <MILESTONE N="2900"/> <NOTE PLACE="foot">2900 <HI REND="italic">R</HI> w<HI REND="italic">i</HI>t<HI REND="italic">h</HI> outen harme.</NOTE></L>
<L>Þe lady said: 'By him me boght, <NOTE PLACE="foot">2901 <HI REND="italic">R</HI> be.</NOTE></L>
<L>Herin, sir, ne cu<HI REND="italic">m</HI>es þou noght!' <NOTE PLACE="foot">2902 <HI REND="italic">R</HI> Here in, comes.</NOTE></L>
<L>'Lat me cu<HI REND="italic">m</HI> in, dame, I þe pray.' <NOTE PLACE="foot">2903 <HI REND="italic">R</HI> com.</NOTE></L>
<L>Þe lady said ful sadly: 'Nay.' <NOTE PLACE="foot">2904 <HI REND="italic">R</HI> full.</NOTE></L>
<L>'A, dame,' he said, 'me es ful kalde; <MILESTONE N="2905"/> <NOTE PLACE="foot">2905 <HI REND="italic">R</HI> full cald.</NOTE></L>
<L>A litel while wharm me I walde.' <NOTE PLACE="foot">2906 <HI REND="italic">R</HI> lytell, warme, wald.</NOTE></L>
<L>'Sir,' sho said, 'bi him me boght, <NOTE PLACE="foot">2907 <HI REND="italic">R</HI> scho</NOTE></L>
<L>In þis close ne cu<HI REND="italic">m</HI>es þou noght!' <NOTE PLACE="foot">2908 <HI REND="italic">R</HI> Here in sir ne comes.</NOTE></L>
<L>'A, dame,' he said, 'p<HI REND="italic">ar</HI> charyte,</L>
<L>Þar<HI REND="italic">e</HI> sal na man wit bot we.' <MILESTONE N="2910"/> <NOTE PLACE="foot">2910 <HI REND="italic">R</HI> sall, witt.</NOTE></L>
<L>Þe knyght spak so with þe lady</L>
<L>Þat in he come <HI REND="italic">and</HI> sat hir by, <MILESTONE N="41 b"/> <NOTE PLACE="foot">2912 <HI REND="italic">R</HI> satt.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> warmed him wele at his will.</L>
<L>Þe lady gret <HI REND="italic">and</HI> gaf hir ill. <NOTE PLACE="foot">2914 <HI REND="italic">R</HI> grett.</NOTE></L>
<L>"Þan said þe knight to hir in hy: <MILESTONE N="2915"/> <NOTE PLACE="foot">2915 <HI REND="italic">R</HI> knyght.</NOTE></L>
<L>'Dame, whi ertou so sary, <NOTE PLACE="foot">2916 <HI REND="italic">R</HI> ertow.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> whi ertou þus her<HI REND="italic">e</HI> allane, <NOTE PLACE="foot">2917 <HI REND="italic">R</HI> ertow.</NOTE></L>
<L><PB N="100" REF="214"/>
<HI REND="italic">And</HI> so with murning makes þi mane? <NOTE PLACE="foot">2918 <HI REND="italic">R</HI> mornyng.</NOTE></L>
<L>Tel me, gude dame, I þe pray, <NOTE PLACE="foot">2919 <HI REND="italic">R</HI> Tell, gud.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> I sal help þe if I may.' <MILESTONE N="2920"/> <NOTE PLACE="foot">2920 <HI REND="italic">R</HI> sall.</NOTE></L>
<L>Sho said: 'Sir, I am wil of rede, <NOTE PLACE="foot">2921 <HI REND="italic">R</HI> Scho, will.</NOTE></L>
<L>For my lord es fra me dede,</L>
<L><HI REND="italic">And</HI> right her<HI REND="italic">e</HI> es he laid in graue; <NOTE PLACE="foot">2923 <HI REND="italic">R</HI> ryght, layd.</NOTE></L>
<L>Swilk a lord mu<HI REND="italic">n</HI> I neuer haue; <NOTE PLACE="foot">2924 <HI REND="italic">R</HI> mon.</NOTE></L>
<L>He lufed me euer ful stedfastly: <MILESTONE N="2925"/> <NOTE PLACE="foot">2925 <HI REND="italic">R</HI> full.</NOTE></L>
<L>Þarfor<HI REND="italic">e</HI> here wil I lif <HI REND="italic">and</HI> dy.' <NOTE PLACE="foot">2926 <HI REND="italic">R</HI> þarfor, will, lyf.</NOTE></L>
<L>"Þe knyght said: 'Dame, þou ert a fole</L>
<L>Þat þou makes so mekyl dole. <NOTE PLACE="foot">2928 <HI REND="italic">R</HI> mykell.</NOTE></L>
<L>What helpes it so to sorow þe</L>
<L>For thing þat may noght mended be? <MILESTONE N="2930"/></L>
<L>Þiseluen mai þou so forfar<HI REND="italic">e,</HI> <NOTE PLACE="foot">2931 <HI REND="italic">R</HI> may.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> him ogayn gettes þou na mar<HI REND="italic">e.</HI> <NOTE PLACE="foot">2932 <HI REND="italic">R</HI> getes, no.</NOTE></L>
<L>I rede þou morn na mar<HI REND="italic">e</HI> þarfor<HI REND="italic">e;</HI> <NOTE PLACE="foot">2933 <HI REND="italic">R</HI> red, no.</NOTE></L>
<L>Þou may haue ane worth twenti scor<HI REND="italic">e.</HI> <NOTE PLACE="foot">2934 <HI REND="italic">R</HI> twenty.</NOTE></L>
<L>Þarfor<HI REND="italic">e,</HI> dame, do efter me, <MILESTONE N="2935"/> <NOTE PLACE="foot">2935 <HI REND="italic">R</HI> þarfor.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> lat now al þi murni<HI REND="italic">n</HI>g be; <NOTE PLACE="foot">2936 <HI REND="italic">R</HI> latt, all, mornyng.</NOTE></L>
<L>I rede þou luf som oþer knyght <NOTE PLACE="foot">2937 <HI REND="italic">R</HI> red.</NOTE></L>
<L>Þat may þe cu<HI REND="italic">m</HI>forth day <HI REND="italic">and</HI> night.' <NOTE PLACE="foot">2938 <HI REND="italic">R</HI> comforth, nyght.</NOTE></L>
<L>'Nay,' sho said, 'sir, by Saint Iohn, <NOTE PLACE="foot">2939 <HI REND="italic">R</HI> scho, Ioh<HI REND="italic">a</HI>n.</NOTE></L>
<L>Swilk a lord get I neuer none <MILESTONE N="2940"/> <NOTE PLACE="foot">2940 <HI REND="italic">R</HI> gett.</NOTE></L>
<L>Þat so mekil wil mensk me, <NOTE PLACE="foot">2941 <HI REND="italic">R</HI> mykell will.</NOTE></L>
<L>Ne suffer my will als did he.</L>
<L>For to seke fra hethin till Ynde <NOTE PLACE="foot">2943 <HI REND="italic">R</HI> fro.</NOTE></L>
<L>Swilk a lord sold I neuer finde.' <NOTE PLACE="foot">2944 <HI REND="italic">R</HI> suld, fynde.</NOTE></L>
<L>"When þe knight had warmed hi<HI REND="italic">m</HI> a while, <MILESTONE N="2945"/> <NOTE PLACE="foot">2945 <HI REND="italic">R</HI> knyght.</NOTE></L>
<L>He dred þat men sold do hi<HI REND="italic">m</HI> gile, <NOTE PLACE="foot">2946 <HI REND="italic">R</HI> suld, gyle.</NOTE></L>
<L>To stele som of þe hanged men,</L>
<L><HI REND="italic">And</HI> ger him lose his landes þen.</L>
<L>He toke his leue of þe lady,</L>
<L><PB N="101" REF="215"/>
<HI REND="italic">And</HI> went to his hors hastily. <MILESTONE N="2950"/></L>
<L>Vnto þe galows rides he; <NOTE PLACE="foot">2951 <HI REND="italic">R</HI> rydes.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> sone he myssed ane of þe thre.</L>
<L>Þan was þe knyght ful sary man; <NOTE PLACE="foot">2953 <HI REND="italic">R</HI> full.</NOTE></L>
<L>He hopid to tyne his landes ilkane. <NOTE PLACE="foot">2954 <HI REND="italic">R</HI> hoped.</NOTE></L>
<L>He thoght wemen kowth gif gud rede <MILESTONE N="2955"/> <NOTE PLACE="foot">2955 <HI REND="italic">R</HI> couth gyf.</NOTE></L>
<L>Vnto men þat had grete nede. <NOTE PLACE="foot">2956 <HI REND="italic">R</HI> gret.</NOTE></L>
<L>He was noght fer fro þe lady;</L>
<L>Ogayn he rides ful hastily. <NOTE PLACE="foot">2958 <HI REND="italic">R</HI> Ogayne, rydes full.</NOTE></L>
<L>He cald als he bifor<HI REND="italic">e</HI> had done, <MILESTONE N="41 c"/> <NOTE PLACE="foot">2959 <HI REND="italic">R</HI> be fore.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> in þan was he laten sone. <MILESTONE N="2960"/></L>
<L>He said he had mor<HI REND="italic">e</HI> sorow þan sho, <NOTE PLACE="foot">2961 <HI REND="italic">R</HI> scho.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> assed wat was best to do. <NOTE PLACE="foot">2962 <HI REND="italic">R</HI> asked what.</NOTE></L>
<L>Al þe soth he gan hir say <NOTE PLACE="foot">2963 <HI REND="italic">R</HI> All.</NOTE></L>
<L>How his o knight was stollen oway. <NOTE PLACE="foot">2964 <HI REND="italic">R</HI> knyght.</NOTE></L>
<L>"Þan spak þe lady to þe knight: <MILESTONE N="2965"/> <NOTE PLACE="foot">2965 <HI REND="italic">R</HI> knyght.</NOTE></L>
<L>'Say me þe soth, sir, if þou myght,</L>
<L>If þou has any whif at hame?' <NOTE PLACE="foot">2967 <HI REND="italic">R</HI> haue, wife.</NOTE></L>
<L>'Nay,' he said, 'by swete Saint Iame, <NOTE PLACE="foot">2968 <HI REND="italic">R</HI> be.</NOTE></L>
<L>Whif ne leman had I neuer.' <NOTE PLACE="foot">2969 <HI REND="italic">R</HI> Wife, le<HI REND="italic">m</HI>man.</NOTE></L>
<L>'Sir,' sho said, 'so es me leuyr; <MILESTONE N="2970"/> <NOTE PLACE="foot">2970 <HI REND="italic">R</HI> scho, leuer.</NOTE></L>
<L>Ful wele sal þou helped be, <NOTE PLACE="foot">2971 <HI REND="italic">R</HI> ffull, sall.</NOTE></L>
<L>If þat þou wil wed me.' <NOTE PLACE="foot">2972 <HI REND="italic">R</HI> will.</NOTE></L>
<L>'Ȝis, dame,' he said, 'by swete Ihesus!' <NOTE PLACE="foot">2973 <HI REND="italic">R</HI> Yhis, be.</NOTE></L>
<L>When þai had made þair<HI REND="italic">e</HI> cownand þ<HI REND="italic">us,</HI> <NOTE PLACE="foot">2974 <HI REND="italic">R</HI> conand.</NOTE></L>
<L>'Sir, tak we vp þis cors,' sho sayd,— <MILESTONE N="2975"/> <NOTE PLACE="foot">2975 <HI REND="italic">R</HI> scho said.</NOTE></L>
<L>'Þis ilk day her<HI REND="italic">e</HI> was he layd,—</L>
<L><HI REND="italic">And</HI> hang hi<HI REND="italic">m</HI> vp for him þat failes.' <NOTE PLACE="foot">2977 <HI REND="italic">R</HI> hyng, fayles.</NOTE></L>
<L>Þe knight was paid of þir counsail<HI REND="italic">es:</HI> <NOTE PLACE="foot">2978 <HI REND="italic">R</HI> knyght, payd, hir counsayles.</NOTE></L>
<L>Out of þe graue þai toke þe cors;</L>
<L>Þe knight him led opon his hors. <MILESTONE N="2980"/> <NOTE PLACE="foot">2980 <HI REND="italic">R</HI> knyght.</NOTE></L>
<L>Þan said þe knyght to hir in hy:</L>
<L><PB N="102" REF="216"/>
'Dame, þou most hang him sertanli; <NOTE PLACE="foot">2982 <HI REND="italic">R</HI> sertainly.</NOTE></L>
<L>For if þat I hanged a knight, <NOTE PLACE="foot">2983 <HI REND="italic">R</HI> hynged, knyght.</NOTE></L>
<L>Mine honor<HI REND="italic">e</HI> war lorn by þat vnright.' <NOTE PLACE="foot">2984 <HI REND="italic">R</HI> My honoure, bi, vnryght.</NOTE></L>
<L>"Þe lady said: 'So haue I sele, <MILESTONE N="2985"/></L>
<L>I sal hang hym wonder wele.' <NOTE PLACE="foot">2986 <HI REND="italic">R</HI> sall, him.</NOTE></L>
<L>Sho did þe rape obout his hals; <NOTE PLACE="foot">2987 <HI REND="italic">R</HI> Scho dyd.</NOTE></L>
<L>In hir faith sho was ful fals; <NOTE PLACE="foot">2988 <HI REND="italic">R</HI> fayth scho, full.</NOTE></L>
<L>Sho drogh him vp <HI REND="italic">and</HI> fest him fast. <NOTE PLACE="foot">2989 <HI REND="italic">R</HI> Scho.</NOTE></L>
<L>'Lo,' sho said, 'now sal þis last.' <MILESTONE N="2990"/> <NOTE PLACE="foot">2990 <HI REND="italic">R</HI> scho, sall.</NOTE></L>
<L>'Dame,' said þe knight, 'habide a stou<HI REND="italic">n</HI>d: <NOTE PLACE="foot">2991 <HI REND="italic">R</HI> knyght habyde, stounde.</NOTE></L>
<L>He þat her<HI REND="italic">e</HI> hanged had a wonde, <NOTE PLACE="foot">2992 <HI REND="italic">R</HI> hynged, wounde.</NOTE></L>
<L>In þe forheuyd wele to knaw; <NOTE PLACE="foot">2993 <HI REND="italic">R</HI> forheued.</NOTE></L>
<L>Swilkane on þis byhoues vs shaw, <NOTE PLACE="foot">2994 <HI REND="italic">R</HI> bi houes, schaw.</NOTE></L>
<L>Or els tomorn, in lytel while, <MILESTONE N="2995"/> <NOTE PLACE="foot">2995 <HI REND="italic">R</HI> lytell.</NOTE></L>
<L>Wil be p<HI REND="italic">er</HI>cayued al our<HI REND="italic">e</HI> gile.' <NOTE PLACE="foot">2996 <HI REND="italic">R</HI> Will, p<HI REND="italic">er</HI>sayued all our gyle.</NOTE></L>
<L>'Sir,' sho said, 'draw owt þi swerde; <NOTE PLACE="foot">2997 <HI REND="italic">R</HI> scho, out, swerd.</NOTE></L>
<L>To smite him thar þe noght be fered. <NOTE PLACE="foot">2998 <HI REND="italic">R</HI> smyte, ferd, <HI REND="italic">MS.</HI> lered.</NOTE></L>
<L>Smite my lord whar<HI REND="italic">e</HI>som þe list. <NOTE PLACE="foot">2999 <HI REND="italic">R</HI> Smyte, lyst.</NOTE></L>
<L>Þan sal noght þi man be mist.' <MILESTONE N="3000"/> <NOTE PLACE="foot">3000 <HI REND="italic">R</HI> sall, myst.</NOTE></L>
<L>'Nay, dame,' he said, 'for al þis rike <NOTE PLACE="foot">3001 <HI REND="italic">R</HI> all, ryke.</NOTE></L>
<L>A ded knyght wald I noght strike.' <NOTE PLACE="foot">3002 <HI REND="italic">R</HI> stryke.</NOTE></L>
<L>Sho said: 'Tak me þi swerd þe fra, <NOTE PLACE="foot">3003 <HI REND="italic">R</HI> Scho.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> I sal merk him or we ga.' <NOTE PLACE="foot">3004 <HI REND="italic">R</HI> sall.</NOTE></L>
<L>He tald hir whar<HI REND="italic">e</HI> þat sho sold smyte, <MILESTONE N="3005"/> <NOTE PLACE="foot">3005 <HI REND="italic">R</HI> scho suld.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> on þe heuyd sho hit him tite. <MILESTONE N="41 d"/> <NOTE PLACE="foot">3006 <HI REND="italic">R</HI> heued scho hytt, tyte.</NOTE></L>
<L>"Þan þe knyght wele vnderstode</L>
<L>Þat sho was cu<HI REND="italic">m</HI>en of vnkind blode. <NOTE PLACE="foot">3008 <HI REND="italic">R</HI> scho, comen, vnkynd.</NOTE></L>
<L>'Dame,' he said, 'by heuen rike, <NOTE PLACE="foot">3009 <HI REND="italic">R</HI> be, ryke.</NOTE></L>
<L>Ȝit es noght þis þat oþer lyke; <MILESTONE N="3010"/> <NOTE PLACE="foot">3010 <HI REND="italic">R</HI> Yhit, þe toth<HI REND="italic">er.</HI></NOTE></L>
<L><PB N="103" REF="217"/>
His forteth war al smeten out.' <NOTE PLACE="foot">3011 <HI REND="italic">R</HI> all smyten.</NOTE></L>
<L>'Sir,' sho said, 'þarof no dowt; <NOTE PLACE="foot">3012 <HI REND="italic">R</HI> scho, þare of na dout.</NOTE></L>
<L>Smites out his teth, biliue, lat se.' <NOTE PLACE="foot">3013 <HI REND="italic">R</HI> Smytes, bi lyue.</NOTE></L>
<L>'Nay, dame,' he said, 'so mot I the,</L>
<L>I wil do him no velany; <MILESTONE N="3015"/> <NOTE PLACE="foot">3015 <HI REND="italic">R</HI> will, vilany.</NOTE></L>
<L>He was a knyght, <HI REND="italic">and</HI> so am I.'</L>
<L>Þan þe whif sone toke a stane <NOTE PLACE="foot">3017 <HI REND="italic">R</HI> wife.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> smate his fortheth out ilkane. <NOTE PLACE="foot">3018 <HI REND="italic">R</HI> forteth.</NOTE></L>
<L>When sho had on þis wise done, <NOTE PLACE="foot">3019 <HI REND="italic">R</HI> scho.</NOTE></L>
<L>Sho said vnto þe knight ful sone: <MILESTONE N="3020"/> <NOTE PLACE="foot">3020 <HI REND="italic">R</HI> Scho, knyght full.</NOTE></L>
<L>'Sir, now sal þou wed me.' <NOTE PLACE="foot">3021 <HI REND="italic">R</HI> sall.</NOTE></L>
<L>'Nay, dame,' he sayd, 'so mot I the! <NOTE PLACE="foot">3022 <HI REND="italic">R</HI> said.</NOTE></L>
<L>Ar<HI REND="italic">e</HI> wald I swer<HI REND="italic">e</HI> to wed na wife, <NOTE PLACE="foot">3023 <HI REND="italic">R</HI> wyfe.</NOTE></L>
<L>Or I with þe sold lede my lyfe; <NOTE PLACE="foot">3024 <HI REND="italic">R</HI> suld.</NOTE></L>
<L>For þou wald hang me with a cord, <MILESTONE N="3025"/></L>
<L>Right als þou has done þi lord.</L>
<L>Swilk sorow has þou shewed me now <NOTE PLACE="foot">3027 <HI REND="italic">R</HI> schewed.</NOTE></L>
<L>Þat I sal neuer no wemen trow.'"</L>
<L>Þan said þe maist<HI REND="italic">er</HI> to þe Emp<HI REND="italic">er</HI>owr<HI REND="italic">e:</HI> <NOTE PLACE="foot">3029 <HI REND="italic">R</HI> Emp<HI REND="italic">er</HI>oure.</NOTE></L>
<L>"I pray Ih<HI REND="italic">es</HI>u, our Sauiowr<HI REND="italic">e,</HI> <MILESTONE N="3030"/> <NOTE PLACE="foot">3030 <HI REND="italic">R</HI> our sauyoure.</NOTE></L>
<L>Þat to þe fal slike velany <NOTE PLACE="foot">3031 <HI REND="italic">R</HI> fall swilk vilany.</NOTE></L>
<L>Als did þis knyght of his lady,</L>
<L>If þou for kownsail of þi whife <NOTE PLACE="foot">3033 <HI REND="italic">R</HI> counsail, wyfe.</NOTE></L>
<L>Reues þi fair<HI REND="italic">e</HI> son his life. <NOTE PLACE="foot">3034 <HI REND="italic">R</HI> Reue, fair, lyfe.</NOTE></L>
<L>Spar<HI REND="italic">e</HI> him, sir, vntil tomorow; <MILESTONE N="3035"/></L>
<L>Vnto hir sal fal al þe sorow. <NOTE PLACE="foot">3036 <HI REND="italic">R</HI> sall fall all.</NOTE></L>
<L>For, sertes, sir, þi son sall speke;</L>
<L>By righ[t]wis dome þan þou him wreke." <NOTE PLACE="foot">3038 <HI REND="italic">MS.</HI> righwisdome, <HI REND="italic">R</HI> Bi ryghtwis dome þou sall.</NOTE></L>
<L>Þe Emp<HI REND="italic">er</HI>our<HI REND="italic">e</HI> said: "So mot I gang, <NOTE PLACE="foot">3039 <HI REND="italic">R</HI> Emp<HI REND="italic">er</HI>our.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> I mai wit wha haues þe wrang, <MILESTONE N="3040"/> <NOTE PLACE="foot">3040 <HI REND="italic">R</HI> may witt.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> wha þe right, sir, þan sal I <NOTE PLACE="foot">3041 <HI REND="italic">R</HI> ryght, sall.</NOTE></L>
<L><PB N="104" REF="218"/>
Deme þam bath ful rightwisly." <NOTE PLACE="foot">3042 <HI REND="italic">R</HI> full ryghtwisly.</NOTE></L>
<L>Þan þe mayster went hys way. <NOTE PLACE="foot">3043 <HI REND="italic">R</HI> maist<HI REND="italic">er,</HI> his.</NOTE></L>
<L>Þus was þe clerk saued þat day.</L>
</LG>
</DIV2>
<DIV2 N="13" TYPE="prologue">
<HEAD>Here Bygins þe <HI REND="italic">Threttende</HI> Prolong.</HEAD>
<LG>
<L>When it was þe tyme of nyght, <MILESTONE N="3045"/></L>
<L>Þe Emp<HI REND="italic">er</HI>our<HI REND="italic">e</HI> to bed hym dyght. <NOTE PLACE="foot">3046 <HI REND="italic">R</HI> him.</NOTE></L>
<L>Þe Emp<HI REND="italic">er</HI>ice als went him tyll;</L>
<L>No word sho said, bot held hir still; <NOTE PLACE="foot">3048 <HI REND="italic">R</HI> scho, styll.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> al night thoght sho by what rede <NOTE PLACE="foot">3049 <HI REND="italic">R</HI> all nyght, scho be.</NOTE></L>
<L>Þat sho myght ger þe child be dede. <MILESTONE N="3050"/> <NOTE PLACE="foot">3050 <HI REND="italic">R</HI> scho.</NOTE></L>
<L>On þe morn, when day was lyght, <MILESTONE N="42 a"/></L>
<L>Þe Emp<HI REND="italic">er</HI>our<HI REND="italic">e</HI> rase vp ful right. <NOTE PLACE="foot">3052 <HI REND="italic">R</HI> Emp<HI REND="italic">er</HI>our rayse, full ryght.</NOTE></L>
<L>Sho saw he wald no langer ly, <NOTE PLACE="foot">3053 <HI REND="italic">R</HI> Scho.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> vp sho rase ful hastyly. <NOTE PLACE="foot">3054 <HI REND="italic">R</HI> scho rayse full hastily.</NOTE></L>
<L>Sho vmbithoght hir of a gyn, <MILESTONE N="3055"/> <NOTE PLACE="foot">3055 <HI REND="italic">R</HI> Scho vm by thoght.</NOTE></L>
<L>How þat sho might best bigyn. <NOTE PLACE="foot">3056 <HI REND="italic">R</HI> scho myght.</NOTE></L>
<L>Sho said: "Sir, herd ȝe neuer þe geste, <NOTE PLACE="foot">3057 <HI REND="italic">R</HI> Scho, yhe.</NOTE></L>
<L>Why men makes þe foles feste?" <NOTE PLACE="foot">3058 <HI REND="italic">R</HI> Whi.</NOTE></L>
<L>"Na, dame," he said, "so mot I the!</L>
<L>If þou it wate, tel it to me." <MILESTONE N="3060"/> <NOTE PLACE="foot">3060-2 <HI REND="italic">R mutilated for first four, three, and one letters respectively.</HI></NOTE> <NOTE PLACE="foot">3060 <HI REND="italic">R</HI> tell.</NOTE></L>
<L>"Sir," sho said, "with ful gude cher<HI REND="italic">e;</HI> <NOTE PLACE="foot">3061 <HI REND="italic">R</HI> scho, full gud.</NOTE></L>
<L>A nobil tale her<HI REND="italic">e</HI> sal ȝe her<HI REND="italic">e.</HI>" <NOTE PLACE="foot">3062 <HI REND="italic">R</HI> noble, sall yhe.</NOTE></L>
</LG>
</DIV2>
<DIV2 N="13" TYPE="story">
<HEAD>Þe <HI REND="italic">Threttende</HI> Tale Said þe Wyfe. <NOTE PLACE="marg">[Story XIII. Roma.]</NOTE></HEAD>
<LG>
<L>"Þis cete, sir, withowten dout, <NOTE PLACE="foot">3063 <HI REND="italic">R</HI> w<HI REND="italic">i</HI>t<HI REND="italic">h</HI> outen.</NOTE></L>
<L>Was sumtyme enseged obout, <NOTE PLACE="foot">3064 <HI REND="italic">R</HI> som tyme.</NOTE></L>
<L>With seuyn hathen kinges dai <HI REND="italic">and</HI> night, <MILESTONE N="3065"/> <NOTE PLACE="foot">3065 <HI REND="italic">R</HI> seuen, kynges day, nyght.</NOTE></L>
<L><PB N="105" REF="219"/>
For to wyn yt if þai myght. <NOTE PLACE="foot">3066 <HI REND="italic">R</HI> it.</NOTE></L>
<L>Þai made ful mani asautes fell; <NOTE PLACE="foot">3067 <HI REND="italic">R</HI> full many.</NOTE></L>
<L>Al Cristendom þai thoght to quell. <NOTE PLACE="foot">3068 <HI REND="italic">R</HI> All.</NOTE></L>
<L>Þe Romaynes þat might wapen welde, <NOTE PLACE="foot">3069 <HI REND="italic">R</HI> Romayns, weld.</NOTE></L>
<L>Defended þam with sper<HI REND="italic">e and</HI> shelde; <MILESTONE N="3070"/></L>
<L>Þe walles ful hardily þai held, <NOTE PLACE="foot">3071 <HI REND="italic">R</HI> full.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> mani hathen folk þai feld. <NOTE PLACE="foot">3072 <HI REND="italic">R</HI> many.</NOTE></L>
<L>Bot of þe Sarezins had þai dowt <NOTE PLACE="foot">3073 <HI REND="italic">R</HI> sarezyns, dout.</NOTE></L>
<L>Þat nane durst pas þe ȝates w<HI REND="italic">i</HI>t<HI REND="italic">h</HI>out. <NOTE PLACE="foot">3074 <HI REND="italic">R</HI> pass, yhates.</NOTE></L>
<L>An old man þan, of grete honour<HI REND="italic">e,</HI> <MILESTONE N="3075"/> <NOTE PLACE="foot">3075 <HI REND="italic">R</HI> Ane, gret.</NOTE></L>
<L>Spak vnto þe Emp<HI REND="italic">er</HI>our<HI REND="italic">e:</HI></L>
<L>'Sir, <HI REND="italic">and</HI> þou wil do eft<HI REND="italic">er</HI> me, <NOTE PLACE="foot">3077 <HI REND="italic">R</HI> will.</NOTE></L>
<L>A gude cownsail I sal tel þe, <NOTE PLACE="foot">3078 <HI REND="italic">R</HI> gud counsail, sall tell.</NOTE></L>
<L>To save þis cete <HI REND="italic">and</HI> þi men.'</L>
<L>Þe Emp<HI REND="italic">er</HI>our<HI REND="italic">e</HI> said: 'Þat wald I ken.' <MILESTONE N="3080"/> <NOTE PLACE="foot">3080 <HI REND="italic">R</HI> Emp<HI REND="italic">er</HI>our.</NOTE></L>
<L>'To seuyn clerkes, sir, takes þis toun, <NOTE PLACE="foot">3081 <HI REND="italic">R</HI> seuen, toune.</NOTE></L>
<L>To ȝeme it fra destrucciowne,— <NOTE PLACE="foot">3082 <HI REND="italic">R</HI> yheme, destruccioune.</NOTE></L>
<L>O payn to lose þair<HI REND="italic">e</HI> lyves all <NOTE PLACE="foot">3083 <HI REND="italic">R</HI> þair.</NOTE></L>
<L>If any faut to þis toun fall.' <NOTE PLACE="foot">3084 <HI REND="italic">R</HI> toune.</NOTE></L>
<L>"Þe Emp<HI REND="italic">er</HI>our<HI REND="italic">e</HI> þan þe toun gan take <MILESTONE N="3085"/> <NOTE PLACE="foot">3085 <HI REND="italic">R</HI> Emp<HI REND="italic">er</HI>our, toune.</NOTE></L>
<L>To seuyn maist<HI REND="italic">er</HI>s at kepe <HI REND="italic">and</HI> wake. <NOTE PLACE="foot">3086 <HI REND="italic">R</HI> seuen.</NOTE></L>
<L>A moneth þai it ȝemed wele, <NOTE PLACE="foot">3087 <HI REND="italic">R</HI> yhemed.</NOTE></L>
<L>So þat no man faut might fele. <NOTE PLACE="foot">3088 <HI REND="italic">R</HI> myght.</NOTE></L>
<L>When it come to þe moneth end,</L>
<L>Þai might no lenger it defend. <MILESTONE N="3090"/></L>
<L>Þan ordand þai a fayr<HI REND="italic">e</HI> quayntise; <NOTE PLACE="foot">3091 <HI REND="italic">R</HI> ordaind, fair quayntyse.</NOTE></L>
<L>Herkin, sir, on whatkin wise. <NOTE PLACE="foot">3092 <HI REND="italic">R</HI> Herken, whatkyn wyse.</NOTE></L>
<L>Lenger might þai noght wele last, <NOTE PLACE="foot">3093 <HI REND="italic">R</HI> myght.</NOTE></L>
<L>For þair<HI REND="italic">e</HI> vetayles failed fast; <NOTE PLACE="foot">3094 <HI REND="italic">R</HI> þair vetailes faylest.</NOTE></L>
<L>Þarfor<HI REND="italic">e</HI> þai ordand, by þair<HI REND="italic">e</HI> wit, <MILESTONE N="3095"/></L>
<L>How þat þai might best be quit. <MILESTONE N="42 b"/> <NOTE PLACE="foot">3096 <HI REND="italic">R</HI> myght, quytt.</NOTE></L>
<L><PB N="106" REF="220"/>
"Ane of þa clerkes hight Genus; <NOTE PLACE="foot">3097 <HI REND="italic">R</HI> hyght.</NOTE></L>
<L>He was ful quaynt <HI REND="italic">and</HI> cautelus; <NOTE PLACE="foot">3098 <HI REND="italic">R</HI> full.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> eft<HI REND="italic">er</HI> him es named Ienuer<HI REND="italic">e,</HI></L>
<L>Þat es a moneth of þe ȝere. <MILESTONE N="3100"/></L>
<L>A garment to him gert he mak, <NOTE PLACE="foot">3101 <HI REND="italic">R</HI> make.</NOTE></L>
<L>Side <HI REND="italic">and</HI> wide <HI REND="italic">and</HI> wonder blak. <NOTE PLACE="foot">3102 <HI REND="italic">R</HI> Syde, wyde, blake.</NOTE></L>
<L>He gert it dub, fra top til to, <NOTE PLACE="foot">3103 <HI REND="italic">R</HI> till.</NOTE></L>
<L>With swerel tailes ful blak also. <NOTE PLACE="foot">3104 <HI REND="italic">R</HI> swerell tayles full, all so.</NOTE></L>
<L>Þan gert he ordain a veser<HI REND="italic">e</HI> <MILESTONE N="3105"/> <NOTE PLACE="foot">3105 <HI REND="italic">R</HI> ordaine, visere.</NOTE></L>
<L>With twa faces <HI REND="italic">and</HI> fowl of cher<HI REND="italic">e,</HI> <NOTE PLACE="foot">3106 <HI REND="italic">R</HI> foule.</NOTE></L>
<L>With lang noses <HI REND="italic">and</HI> mowthes wide, <NOTE PLACE="foot">3107 <HI REND="italic">R</HI> mouthes wyde.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> vgly eres on aiþer syde; <NOTE PLACE="foot">3108 <HI REND="italic">W</HI> other, <HI REND="italic">R</HI> ayther.</NOTE></L>
<L>With eghen þat war ful bright <HI REND="italic">and</HI> cler<HI REND="italic">e,</HI> <NOTE PLACE="foot">3109 <HI REND="italic">R</HI> full bryght.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> brade ilkone als a sawser<HI REND="italic">e;</HI> <MILESTONE N="3110"/></L>
<L>With brade tonges <HI REND="italic">and</HI> bright glowand, <NOTE PLACE="foot">3111 <HI REND="italic">R</HI> bryght.</NOTE></L>
<L>Als it war a fir<HI REND="italic">e</HI>-brand.</L>
<L>"When he had on þis wise done,</L>
<L>Þe folk of Rome he sembled sone,</L>
<L><HI REND="italic">And</HI> bad þam fast, withouten fayl, <MILESTONE N="3115"/> <NOTE PLACE="foot">3115 <HI REND="italic">R</HI> fayle.</NOTE></L>
<L>Ordain þam vnto batayl. <NOTE PLACE="foot">3116 <HI REND="italic">R</HI> Ordaine, batayle.</NOTE></L>
<L>Al þai answerd him vntil, <NOTE PLACE="foot">3117 <HI REND="italic">R</HI> All, vntyll.</NOTE></L>
<L>Þai sold be redy at his will, <NOTE PLACE="foot">3118 <HI REND="italic">R</HI> suld.</NOTE></L>
<L>On þe morn, with sheld <HI REND="italic">and</HI> sper<HI REND="italic">e.</HI> <NOTE PLACE="foot">3119 <HI REND="italic">R</HI> scheld.</NOTE></L>
<L>Þe maist<HI REND="italic">er</HI> þan dyd on his ger<HI REND="italic">e,</HI> <MILESTONE N="3120"/></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> went vp in a towr<HI REND="italic">e</HI> on hight, <NOTE PLACE="foot">3121 <HI REND="italic">R</HI> in till a toure.</NOTE></L>
<L>Whar<HI REND="italic">e</HI> þe Sarzins se him myght. <NOTE PLACE="foot">3122 <HI REND="italic">R</HI> sarezyns.</NOTE></L>
<L>His veser on his heued he kest; <NOTE PLACE="foot">3123 <HI REND="italic">R</HI> visere.</NOTE></L>
<L>A bright merur<HI REND="italic">e</HI> obou<HI REND="italic">n</HI>e he fest; <NOTE PLACE="foot">3124 <HI REND="italic">R</HI> bryght meroure, <HI REND="italic">W</HI> aboue.</NOTE></L>
<L>Twa swerdes out gan he brayd, <MILESTONE N="3125"/> <NOTE PLACE="foot">3125 <HI REND="italic">R</HI> brayde.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> grete strakes obowt him laid. <NOTE PLACE="foot">3126 <HI REND="italic">R</HI> gret, o bout, layde.</NOTE></L>
<L><PB N="107" REF="221"/>
He made als mekil dyn <HI REND="italic">and</HI> boste <NOTE PLACE="foot">3127 <HI REND="italic">R</HI> mykell.</NOTE></L>
<L>Als he had foghten ogayns an ost. <NOTE PLACE="foot">3128 <HI REND="italic">R</HI> ane oste.</NOTE></L>
<L>"When þe Sarsins saw þis meruail, <NOTE PLACE="foot">3129 <HI REND="italic">R</HI> sarezyns, m<HI REND="italic">er</HI>uaile.</NOTE></L>
<L>Þai wald no lenger bede batayl. <MILESTONE N="3130"/> <NOTE PLACE="foot">3130 <HI REND="italic">R</HI> bataile.</NOTE></L>
<L>Su<HI REND="italic">m</HI> wend for þe merur<HI REND="italic">e</HI> lyght, <NOTE PLACE="foot">3131 <HI REND="italic">R</HI> Som, meroure.</NOTE></L>
<L>Þat it war ane angel bright, <NOTE PLACE="foot">3132 <HI REND="italic">R</HI> aungell bryght.</NOTE></L>
<L>Þat God had sent þeder, p<HI REND="italic">er</HI>chance, <NOTE PLACE="foot">3133 <HI REND="italic">R</HI> þider p<HI REND="italic">er</HI>∣chaunce.</NOTE></L>
<L>On þam for to tak vengance. <NOTE PLACE="foot">3134 <HI REND="italic">R</HI> vengaune.</NOTE></L>
<L>So mekil light þe merur<HI REND="italic">e</HI> kast <MILESTONE N="3135"/> <NOTE PLACE="foot">3135 <HI REND="italic">R</HI> mykell lyght, meroure.</NOTE></L>
<L>Þat þe Sarzins fled ful fast. <NOTE PLACE="foot">3136 <HI REND="italic">R</HI> sarezyns, full.</NOTE></L>
<L>Þe maister made slike nois omell, <NOTE PLACE="foot">3137 <HI REND="italic">R</HI> slyke noys.</NOTE></L>
<L>Su<HI REND="italic">m</HI> hoped he war þe fend of hell. <NOTE PLACE="foot">3138 <HI REND="italic">R</HI> Som, fende.</NOTE></L>
<L>Þai war so temped in þat tyde,</L>
<L>Þar<HI REND="italic">e</HI> þai durst no lenger bide. <MILESTONE N="3140"/> <NOTE PLACE="foot">3140 <HI REND="italic">R</HI> byde.</NOTE></L>
<L>Þai opind þan þe ȝates of Rome, <NOTE PLACE="foot">3141 <HI REND="italic">R</HI> opend, yhates.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> Cristend men fast efter come.</L>
<L>Þe Emp<HI REND="italic">er</HI>owr<HI REND="italic">e and</HI> his men ilkane <MILESTONE N="42 c"/> <NOTE PLACE="foot">3143 <HI REND="italic">R</HI> Emp<HI REND="italic">er</HI>our.</NOTE></L>
<L>Of þe Sarezins slogh gode wane; <NOTE PLACE="foot">3144 <HI REND="italic">R</HI> sarezyns þus slogh gud.</NOTE></L>
<L>Als mani als þai might ouertake, <MILESTONE N="3145"/> <NOTE PLACE="foot">3145 <HI REND="italic">R</HI> many, myght.</NOTE></L>
<L>Fast þai gan þair<HI REND="italic">e</HI> crownes crake. <NOTE PLACE="foot">3146 <HI REND="italic">W</HI> gain, <HI REND="italic">R</HI> crounes.</NOTE></L>
<L>Þar<HI REND="italic">e</HI> wan þe Cristenmen honowr<HI REND="italic">e,</HI> <NOTE PLACE="foot">3147 <HI REND="italic">R</HI> honoure.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> mekil gold <HI REND="italic">and</HI> gude armowr<HI REND="italic">e.</HI> <NOTE PLACE="foot">3148 <HI REND="italic">R</HI> mykell, gud armoure.</NOTE></L>
<L>Þusgat Genus, þat was wise, <NOTE PLACE="foot">3149 <HI REND="italic">R</HI> þusgate, wyse, <HI REND="italic">W</HI> Gemis.</NOTE></L>
<L>Wan þe maystri by quaintise. <MILESTONE N="3150"/> <NOTE PLACE="foot">3150 <HI REND="italic">R</HI> maist<HI REND="italic">ri</HI> be quayntyse.</NOTE></L>
<L>"Þe mayst<HI REND="italic">er</HI>s of Rome <HI REND="italic">and</HI> buriayse <NOTE PLACE="foot">3151 <HI REND="italic">R</HI> maist<HI REND="italic">er</HI>s.</NOTE></L>
<L>Said he was worthi to prayse;</L>
<L><HI REND="italic">And</HI> none was so worthy als he <NOTE PLACE="foot">3153 <HI REND="italic">W om.</HI> was, <HI REND="italic">R</HI> worthi.</NOTE></L>
<L>Emp<HI REND="italic">er</HI>our<HI REND="italic">e</HI> of Rome to be. <NOTE PLACE="foot">3154 <HI REND="italic">R</HI> Emp<HI REND="italic">er</HI>our.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> right so, by þair<HI REND="italic">e</HI> aller dome, <MILESTONE N="3155"/> <NOTE PLACE="foot">3155 <HI REND="italic">R</HI> ryght, þair.</NOTE></L>
<L>Þai made him Emp<HI REND="italic">er</HI>our<HI REND="italic">e</HI> of Rome. <NOTE PLACE="foot">3156 <HI REND="italic">R</HI> Emp<HI REND="italic">er</HI>our.</NOTE></L>
<L><PB N="108" REF="222"/>
"Sir, þus sall þi maist<HI REND="italic">er</HI>s wise</L>
<L>Decayue þe with þair<HI REND="italic">e</HI> quayntise; <NOTE PLACE="foot">3158 <HI REND="italic">R</HI> Desayue, þair quayntyse.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> þou mu<HI REND="italic">n</HI> be ful fayn, may fall, <NOTE PLACE="foot">3159 <HI REND="italic">R</HI> mon, full fayne.</NOTE></L>
<L>On knese for to serue þam all. <MILESTONE N="3160"/></L>
<L>I prai to God it might be so, <NOTE PLACE="foot">3161 <HI REND="italic">R</HI> p<HI REND="italic">ra</HI>y, myght.</NOTE></L>
<L>If þou mor<HI REND="italic">e</HI> traystes þam vnto; <NOTE PLACE="foot">3162 <HI REND="italic">R</HI> trayst more.</NOTE></L>
<L>For þai er nothing els obout</L>
<L>Bot to mak þe þair<HI REND="italic">e</HI> vnderlout. <NOTE PLACE="foot">3164 <HI REND="italic">W, R</HI> make, <HI REND="italic">R</HI> þair.</NOTE></L>
<L>Þat sal men se ful sone, I trow, <MILESTONE N="3165"/> <NOTE PLACE="foot">3165 <HI REND="italic">R</HI> sall, full.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> þiself sal noght wit how <NOTE PLACE="foot">3166 <HI REND="italic">R</HI> sall, wytt.</NOTE></L>
<L>Vntil þou lose al þine honowr<HI REND="italic">e,</HI> <NOTE PLACE="foot">3167 <HI REND="italic">R</HI> vn tyll, all, honoure.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> su<HI REND="italic">m</HI> of þam be Emp<HI REND="italic">er</HI>our<HI REND="italic">e.</HI> <NOTE PLACE="foot">3168 <HI REND="italic">R</HI> som.</NOTE></L>
<L>Ȝit war me leuer<HI REND="italic">e</HI> þat þai so war<HI REND="italic">e</HI> <NOTE PLACE="foot">3169 <HI REND="italic">R</HI> Yhit.</NOTE></L>
<L>Þan þi son þat greues me sar<HI REND="italic">e.</HI>" <MILESTONE N="3170"/></L>
<L>Þ<HI REND="italic">us</HI> whe<HI REND="italic">n</HI> þe Emp<HI REND="italic">er</HI>our<HI REND="italic">e</HI> herd hir speke,</L>
<L>He said als swith he sold hir wreke, <NOTE PLACE="foot">3172 <HI REND="italic">R</HI> swyth, suld.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> alsone sold his son be slayn. <NOTE PLACE="foot">3173 <HI REND="italic">R</HI> als sone suld, slayne, <HI REND="italic">W</HI> sone.</NOTE></L>
<L>Sho thanked him <HI REND="italic">and</HI> was ful fayn. <NOTE PLACE="foot">3174 <HI REND="italic">R</HI> Scho, full fayne.</NOTE></L>
<L>Þan out of chamber gan þai pas. <MILESTONE N="3175"/> <NOTE PLACE="foot">3175 <HI REND="italic">R</HI> chaumbre.</NOTE></L>
<L>Þus hir tale endid sho has. <NOTE PLACE="foot">3176 <HI REND="italic">R</HI> ended scho.</NOTE></L>
</LG>
</DIV2>
<DIV2 N="14" TYPE="prologue">
<HEAD>Here Bygins Þe <HI REND="italic">Fourtend</HI> Prolong. <NOTE PLACE="foot"><HI REND="italic">Heading W om., R</HI> bigyns, <HI REND="italic">MS., R</HI> xiiii.</NOTE></HEAD>
<LG>
<L>Þe Emp<HI REND="italic">er</HI>our<HI REND="italic">e</HI> þan went to hall.</L>
<L>His turmentowres son gert he call; <NOTE PLACE="foot">3178 <HI REND="italic">R</HI> turmento<HI REND="italic">ur</HI>e sone.</NOTE></L>
<L>He bad þai sold let for nothing <NOTE PLACE="foot">3179 <HI REND="italic">R</HI> suld lett.</NOTE></L>
<L>His son with scowrges for to dy<HI REND="italic">n</HI>g; <MILESTONE N="3180"/> <NOTE PLACE="foot">3180 <HI REND="italic">R</HI> skourges.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> when þat þai had sogat<HI REND="italic">es</HI> done, <NOTE PLACE="foot">3181 <HI REND="italic">R</HI> sogate.</NOTE></L>
<L>He bad he sold be hanged sone:— <NOTE PLACE="foot">3182 <HI REND="italic">R</HI> suld, <HI REND="italic">W</HI> honged.</NOTE></L>
<L>"So þat I na mor<HI REND="italic">e</HI> him se, <NOTE PLACE="foot">3183 <HI REND="italic">R</HI> no.</NOTE></L>
<L>For mekil meneyng makes he me." <NOTE PLACE="foot">3184 <HI REND="italic">R</HI> ffull mykell.</NOTE></L>
<L><PB N="109" REF="223"/>
Þe childe þan out of þe toun þai led, <MILESTONE N="3185"/> <NOTE PLACE="foot">3185 <HI REND="italic">R</HI> child, toune.</NOTE></L>
<L>So forbeten þat he bled.</L>
<L><HI REND="italic">And</HI> right als þai went with him þus, <NOTE PLACE="foot">3187 <HI REND="italic">R</HI> ryght.</NOTE></L>
<L>So come Maist<HI REND="italic">er</HI> Maxencius. <MILESTONE N="42 d"/> <NOTE PLACE="foot">3188 <HI REND="italic">W</HI> com.</NOTE></L>
<L>He sese his scoler<HI REND="italic">e</HI> him bisyde;</L>
<L>He prays þe folk a while to byde. <MILESTONE N="3190"/></L>
<L>A while þai hight to dwel þar<HI REND="italic">e</HI> still; <NOTE PLACE="foot">3191 <HI REND="italic">R</HI> dwell, sty...</NOTE></L>
<L>Þe toun ful fast he hies him till. <NOTE PLACE="foot">3192 <HI REND="italic">R</HI> toune full, hyes, tyll.</NOTE></L>
<L>He come bifor<HI REND="italic">e</HI> þe Emp<HI REND="italic">er</HI>our<HI REND="italic">e,</HI> <NOTE PLACE="foot">3193 <HI REND="italic">R</HI> bi for.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> hailsed him with grete honowr<HI REND="italic">e.</HI> <NOTE PLACE="foot">3194 <HI REND="italic">R</HI> haylsed, gret honoure.</NOTE></L>
<L>He sayd: "Sir, þou ert hy iustise; <MILESTONE N="3195"/> <NOTE PLACE="foot">3195 <HI REND="italic">R</HI> said, hegh iustyse.</NOTE></L>
<L>Þe aght wele to be war <HI REND="italic">and</HI> wise.</L>
<L>Me think þou wirkis to þi reproue <NOTE PLACE="foot">3197 <HI REND="italic">R</HI> wirkes.</NOTE></L>
<L>Onence þi son, þat þou sold loue. <NOTE PLACE="foot">3198 <HI REND="italic">R</HI> suld.</NOTE></L>
<L>For a day wiltou be his frende, <NOTE PLACE="foot">3199 <HI REND="italic">R</HI> will þou.</NOTE></L>
<L>Anoþer day þou wil him shende. <MILESTONE N="3200"/> <NOTE PLACE="foot">3200 <HI REND="italic">R</HI> Ane other, will, schende, <HI REND="italic">W</HI> wilt.</NOTE></L>
<L>Al day mai men turn þi mode; <NOTE PLACE="foot">3201 <HI REND="italic">R</HI> All, may.</NOTE></L>
<L>So fares foles þat can na gode, <NOTE PLACE="foot">3202 <HI REND="italic">R</HI> kan, <HI REND="italic">W, R</HI> no, <HI REND="italic">R</HI> gude.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> namly þai þat dose þair<HI REND="italic">e</HI> dede <NOTE PLACE="foot">3203 <HI REND="italic">R</HI> namely, þair.</NOTE></L>
<L>Als wikked wemen wil þam rede. <NOTE PLACE="foot">3204 <HI REND="italic">R</HI> wicked, will.</NOTE></L>
<L>Þou trowes ouer wele þi wiues tale, <MILESTONE N="3205"/></L>
<L>Þat es obout to brew þe bale.</L>
<L>If þi son til tomorn may lif, <NOTE PLACE="foot">3207 <HI REND="italic">R</HI> till, lyf.</NOTE></L>
<L>For nankins gode þou wald hi<HI REND="italic">m</HI> gif. <NOTE PLACE="foot">3208 <HI REND="italic">R</HI> nanekyng gud, gyf.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> if þou by þi wyues rede <NOTE PLACE="foot">3209 <HI REND="italic">R</HI> do <HI REND="italic">instead of</HI> by, wyfe, <HI REND="italic">W</HI> wiues.</NOTE></L>
<L>Ger do þi son to euil dede, <MILESTONE N="3210"/></L>
<L>Swilk a chance mot fal to þe <NOTE PLACE="foot">3211 <HI REND="italic">R</HI> chaunce, fall.</NOTE></L>
<L>Als did ane erl of þis cuntre. <NOTE PLACE="foot">3212 <HI REND="italic">R</HI> dyd, erell, contre.</NOTE></L>
<L>He trowed mar<HI REND="italic">e</HI> of his wife a leghe <NOTE PLACE="foot">3213 <HI REND="italic">R</HI> legh.</NOTE></L>
<L>Þan þat himself saw with his eghe." <NOTE PLACE="foot">3214 <HI REND="italic">R</HI> egh.</NOTE></L>
<L><PB N="110" REF="224"/>
Þe Emp<HI REND="italic">er</HI>our<HI REND="italic">e</HI> sayd: "Me think wele þan <MILESTONE N="3215"/> <NOTE PLACE="foot">3215 <HI REND="italic">R</HI> said.</NOTE></L>
<L>Þat he was no witty man,</L>
<L>Þat his whife wordes trowed sold be <NOTE PLACE="foot">3217 <HI REND="italic">R</HI> wife, suld, <HI REND="italic">W</HI> he <HI REND="italic">for</HI> be.</NOTE></L>
<L>Bett<HI REND="italic">er</HI> þan þat himself might se." <NOTE PLACE="foot">3218 <HI REND="italic">R</HI> myght.</NOTE></L>
<L>"Sir," sayd þe maist<HI REND="italic">er,</HI> "so ertow; <NOTE PLACE="foot">3219 <HI REND="italic">R</HI> said.</NOTE></L>
<L>For þi whif tales wil þou trow <MILESTONE N="3220"/> <NOTE PLACE="foot">3220 <HI REND="italic">R</HI> wife, will.</NOTE></L>
<L>Bett<HI REND="italic">er</HI> þan any oþer rede;</L>
<L><HI REND="italic">And</HI> sho wald ger þi son be ded. <NOTE PLACE="foot">3222 <HI REND="italic">R</HI> scho, dede.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> if he haue þis day respite, <NOTE PLACE="foot">3223 <HI REND="italic">R</HI> respyte.</NOTE></L>
<L>Tomorn he sal himseluen quite. <NOTE PLACE="foot">3224 <HI REND="italic">R</HI> sall, quyte.</NOTE></L>
<L>Þan sal þou þiseluen se <MILESTONE N="3225"/> <NOTE PLACE="foot">3225 <HI REND="italic">R</HI> sall, þi self.</NOTE></L>
<L>Wha haues þe wrang, þi wife or he." <NOTE PLACE="foot">3226 <HI REND="italic">W</HI> haue.</NOTE></L>
<L>Þe Emp<HI REND="italic">er</HI>our<HI REND="italic">e</HI> said: "Sir, for sertayn, <NOTE PLACE="foot">3227 <HI REND="italic">R</HI> Emp<HI REND="italic">er</HI>our, sertaine.</NOTE></L>
<L>Þat wald I her<HI REND="italic">e and</HI> þat ful fayn. <NOTE PLACE="foot">3228 <HI REND="italic">R</HI> full fayne.</NOTE></L>
<L>Þarfor<HI REND="italic">e,</HI> maist<HI REND="italic">er,</HI> I þe pray, <NOTE PLACE="foot">3229 <HI REND="italic">R</HI> þarfor.</NOTE></L>
<L>Þat ilk tale to me þou say, <MILESTONE N="3230"/></L>
<L>Of þat erl þat þou of talde; <NOTE PLACE="foot">3231 <HI REND="italic">R</HI> Erell, tald.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And,</HI> sir," he said, "þou mai be balde <NOTE PLACE="foot">3232 <HI REND="italic">R</HI> may, bald.</NOTE></L>
<L>Þat þis day sal my son noght dy." <NOTE PLACE="foot">3233 <HI REND="italic">R</HI> sall.</NOTE></L>
<L>Þe mayst<HI REND="italic">er</HI> sayd: "Sir, gramercy." <NOTE PLACE="foot">3234 <HI REND="italic">R</HI> þe <HI REND="italic">illegible,</HI> maist<HI REND="italic">er</HI> said.</NOTE></L>
</LG>
</DIV2>
<DIV2 N="14" TYPE="story">
<HEAD>Þe <HI REND="italic">Fourtend</HI> [Tale] Said Maist<HI REND="italic">er</HI> Maxenci<HI REND="italic">us.</HI> <MILESTONE N="43 a"/> <NOTE PLACE="foot"><HI REND="italic">Heading W om.; MS. om.</HI> Tale; <HI REND="italic">MS., R</HI> xiiii.</NOTE> <NOTE PLACE="marg">[Story XIV. Inclusa.]</NOTE></HEAD>
<LG>
<L>"Lord," said þe maist<HI REND="italic">er,</HI> "þis es no ly. <MILESTONE N="3235"/></L>
<L>In þe kingdom of Hungery <NOTE PLACE="foot">3236 <HI REND="italic">R</HI> kyngdom, hungry.</NOTE></L>
<L>Wond a nobil knyght whylom, <NOTE PLACE="foot">3237 <HI REND="italic">R</HI> noble, whilome, <HI REND="italic">W</HI> knight.</NOTE></L>
<L>A rightwis man <HI REND="italic">and</HI> whise of dome. <NOTE PLACE="foot">3238 <HI REND="italic">R</HI> ryghtwisman, wise.</NOTE></L>
<L>He dremyd þus opon a nyght, <NOTE PLACE="foot">3239 <HI REND="italic">R</HI> dremed.</NOTE></L>
<L>Þat he lufed a lady bryght, <MILESTONE N="3240"/></L>
<L>Bot he ne wist in what contre</L>
<L><PB N="111" REF="225"/>
Þat þe lady myght funden be. <NOTE PLACE="foot">3242 <HI REND="italic">W</HI> might, <HI REND="italic">R</HI> fonden.</NOTE></L>
<L>Him thoght he knew hir wele bi kinde, <NOTE PLACE="foot">3243 <HI REND="italic">R</HI> be kynde.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> wele he hopid he sold hir finde. <NOTE PLACE="foot">3244 <HI REND="italic">R</HI> hoped, suld, fynde.</NOTE></L>
<L>Þat same time dremyd þat ladi bright, <MILESTONE N="3245"/></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> thoght þat sho sold luf a knight; <NOTE PLACE="foot">3246 <HI REND="italic">R</HI> scho suld, knyght.</NOTE></L>
<L>Bot sho wist noght of what land, <NOTE PLACE="foot">3247 <HI REND="italic">R</HI> scho.</NOTE></L>
<L>Ne in whate stede he was dweland, <NOTE PLACE="foot">3248 <HI REND="italic">R</HI> what, dwelland.</NOTE></L>
<L>Ne his name knew sho nathing; <NOTE PLACE="foot">3249 <HI REND="italic">W</HI> she, <HI REND="italic">R</HI> scho na thing.</NOTE></L>
<L>Þarfor<HI REND="italic">e</HI> made sho grete murny<HI REND="italic">n</HI>g. <MILESTONE N="3250"/> <NOTE PLACE="foot">3250 <HI REND="italic">R</HI> þarfor, scho gret.</NOTE></L>
<L>Opon þe morn, þe stori sayse, <NOTE PLACE="foot">3251 <HI REND="italic">R</HI> story says.</NOTE></L>
<L>Þe knight toke horses <HI REND="italic">and</HI> hernays <NOTE PLACE="foot">3252 <HI REND="italic">R</HI> knyght, harnays.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> went to seke þat lady bright <NOTE PLACE="foot">3253 <HI REND="italic">R</HI> bryght.</NOTE></L>
<L>Þat him dremyd of þat nyght. <NOTE PLACE="foot">3254 <HI REND="italic">R</HI> dremed.</NOTE></L>
<L>Þat iornay vnto him was hard, <MILESTONE N="3255"/> <NOTE PLACE="foot">3255 <HI REND="italic">R</HI> iurnay.</NOTE></L>
<L>For he wist noght whederward <NOTE PLACE="foot">3256 <HI REND="italic">R</HI> whider ward.</NOTE></L>
<L>Þat he sold tak þe redy way; <NOTE PLACE="foot">3257 <HI REND="italic">R</HI> suld.</NOTE></L>
<L>Þarfor<HI REND="italic">e</HI> he drowped night <HI REND="italic">and</HI> day. <NOTE PLACE="foot">3258 <HI REND="italic">R</HI> þarfor, nyght.</NOTE></L>
<L>So he traueld monethes thre, <NOTE PLACE="foot">3259 <HI REND="italic">R</HI> trauaild.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> no signe of hyr kowth he se; <MILESTONE N="3260"/> <NOTE PLACE="foot">3260 <HI REND="italic">R</HI> hir couth.</NOTE></L>
<L>Bot wele in hert he hoped ay</L>
<L>Þat he sold hir se sum day. <NOTE PLACE="foot">3262 <HI REND="italic">R</HI> suld, som.</NOTE></L>
<L>"So fer þe knyght his way had nome<HI REND="italic">n</HI></L>
<L>Þat into Hungeri es he cumen. <NOTE PLACE="foot">3264 <HI REND="italic">R</HI> hungry, comen, <HI REND="italic">W om.</HI> es.</NOTE></L>
<L>Þar<HI REND="italic">e</HI> he findes a fair<HI REND="italic">e</HI> castele, <MILESTONE N="3265"/> <NOTE PLACE="foot">3265 <HI REND="italic">R</HI> fyndes, fair.</NOTE></L>
<L>Bi þe se-syde, wroght ful wele; <NOTE PLACE="foot">3266 <HI REND="italic">R</HI> full.</NOTE></L>
<L>Þarin stode a towr<HI REND="italic">e</HI> ful hee; <NOTE PLACE="foot">3267 <HI REND="italic">R</HI> þare in, toure full heghe.</NOTE></L>
<L>Fairer saw he neuer with ee. <NOTE PLACE="foot">3268 <HI REND="italic">R</HI> egh.</NOTE></L>
<L>An erl wond in þat castele <NOTE PLACE="foot">3269 <HI REND="italic">R</HI> Ane Erell.</NOTE></L>
<L>Þat aght þe lordship ilka dele. <MILESTONE N="3270"/> <NOTE PLACE="foot">3270 <HI REND="italic">R</HI> lordschip.</NOTE></L>
<L>With him he had a worthly wife, <NOTE PLACE="foot">3271 <HI REND="italic">R</HI> worthi wyfe.</NOTE></L>
<L><PB N="112" REF="226"/>
Þe fairest lady þat had lyfe. <NOTE PLACE="foot">3272 <HI REND="italic">R</HI> bare <HI REND="italic">instead of</HI> had.</NOTE></L>
<L>Þe erl was ieluse of þat lady; <NOTE PLACE="foot">3273 <HI REND="italic">R</HI> Erell.</NOTE></L>
<L>He sperid hir in þe tour<HI REND="italic">e</HI> forþi. <NOTE PLACE="foot">3274 <HI REND="italic">R</HI> sperd.</NOTE></L>
<L>Sho might noght out by day ne night, <MILESTONE N="3275"/> <NOTE PLACE="foot">3275 <HI REND="italic">R</HI> Scho myght, bi, <HI REND="italic">W</HI> be.</NOTE></L>
<L>To speke with swier ne with knight. <NOTE PLACE="foot">3276 <HI REND="italic">R</HI> squyer, knyght.</NOTE></L>
<L>In þat land was wer<HI REND="italic">e</HI> ful strang, <NOTE PLACE="foot">3277 <HI REND="italic">R</HI> full.</NOTE></L>
<L>Of kinges <HI REND="italic">and</HI> lordes, þat lasted lang. <NOTE PLACE="foot">3278 <HI REND="italic">R</HI> kynges.</NOTE></L>
<L>Þar<HI REND="italic">e</HI> come ridand þat nobil knight <NOTE PLACE="foot">3279 <HI REND="italic">R</HI> rydeand, noble knyght.</NOTE></L>
<L>Þat so had soght þe lady bright; <MILESTONE N="43 b"/> <MILESTONE N="3280"/> <NOTE PLACE="foot">3280 <HI REND="italic">R</HI> bryght.</NOTE></L>
<L>He luked vp vnto þe tour<HI REND="italic">e,</HI></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> saw þe lady, white so flowr<HI REND="italic">e,</HI> <NOTE PLACE="foot">3282 <HI REND="italic">R</HI> whyte, floure.</NOTE></L>
<L>Lig in a window barred with stele. <NOTE PLACE="foot">3283 <HI REND="italic">W</HI> Ligge, <HI REND="italic">R</HI> Lyg, wyndow.</NOTE></L>
<L>Þan in his hert he wist ful wele <NOTE PLACE="foot">3284 <HI REND="italic">R</HI> full.</NOTE></L>
<L>Þat þis lady was þe same <MILESTONE N="3285"/></L>
<L>Þat he had so dremyd of at hame. <NOTE PLACE="foot">3286 <HI REND="italic">R</HI> dremed.</NOTE></L>
<L>He luked vp vnto þe tour<HI REND="italic">e,</HI></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> merily sang he of amowr<HI REND="italic">e.</HI> <NOTE PLACE="foot">3288 <HI REND="italic">R</HI> amoure.</NOTE></L>
<L>"And when sho herd him so bigyn, <NOTE PLACE="foot">3289 <HI REND="italic">R</HI> scho.</NOTE></L>
<L>Vnnethes might þat ladi blyn <MILESTONE N="3290"/> <NOTE PLACE="foot">3290 <HI REND="italic">R</HI> myght, <HI REND="italic">R, W</HI> lady.</NOTE></L>
<L>Þat sho ne had cald him hir vnto; <NOTE PLACE="foot">3291 <HI REND="italic">R</HI> scho.</NOTE></L>
<L>Bot for hir lord sho durst noght do. <NOTE PLACE="foot">3292 <HI REND="italic">R</HI> scho.</NOTE></L>
<L>He sat biside vnder a tre, <NOTE PLACE="foot">3293 <HI REND="italic">W</HI> gat, <HI REND="italic">R</HI> satt be syde.</NOTE></L>
<L>At þe ches, a knyght <HI REND="italic">and</HI> he. <NOTE PLACE="foot">3294 <HI REND="italic">R</HI> chesse.</NOTE></L>
<L>Þis knyght p<HI REND="italic">er</HI>cayued þe erl þar<HI REND="italic">e.</HI> <MILESTONE N="3295"/> <NOTE PLACE="foot">3295 <HI REND="italic">R</HI> p<HI REND="italic">er</HI>sayued, Erell.</NOTE></L>
<L>Vnto þe lady he mened na mar<HI REND="italic">e;</HI> <NOTE PLACE="foot">3296 <HI REND="italic">R</HI> no.</NOTE></L>
<L>Bot til þe erl he rides ful right, <NOTE PLACE="foot">3297 <HI REND="italic">R</HI> tyll, Erell rydes full ryght.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> of his palfray down he lyght. <NOTE PLACE="foot">3298 <HI REND="italic">R</HI> doune.</NOTE></L>
<L>On his kne sone he him set, <NOTE PLACE="foot">3299 <HI REND="italic">R</HI> knese, sett.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> þe erl ful faire he gret; <MILESTONE N="3300"/> <NOTE PLACE="foot">3300 <HI REND="italic">R</HI> Erell full fayr, grett.</NOTE></L>
<L>'Sir Erl,' he said, 'I am a knight, <NOTE PLACE="foot">3301 <HI REND="italic">R</HI> Erell, knyght.</NOTE></L>
<L><PB N="113" REF="227"/>
Out of my cuntre cu<HI REND="italic">m</HI>en for fight. <NOTE PLACE="foot">3302 <HI REND="italic">R</HI> contre comen, fyght.</NOTE></L>
<L>Þeder ogayn dar I noght gane, <NOTE PLACE="foot">3303 <HI REND="italic">R</HI> þider o gayne.</NOTE></L>
<L>For a knight þar<HI REND="italic">e</HI> haue I slane. <NOTE PLACE="foot">3304 <HI REND="italic">R</HI> knyght.</NOTE></L>
<L>Þarfor<HI REND="italic">e,</HI> sir, if þi willes be, <MILESTONE N="3305"/> <NOTE PLACE="foot">3305 <HI REND="italic">R</HI> þarfor.</NOTE></L>
<L>Þus am I cumen to dwel with þe. <NOTE PLACE="foot">3306 <HI REND="italic">R</HI> comen, dwell.</NOTE></L>
<L>My famen er ful steren <HI REND="italic">and</HI> stout; <NOTE PLACE="foot">3307 <HI REND="italic">R</HI> Mi, full.</NOTE></L>
<L>Þai haue destroyed my landes obout.' <NOTE PLACE="foot">3308 <HI REND="italic">R</HI> distroyd.</NOTE></L>
<L>"Þe erl said: 'So mot I þe, <NOTE PLACE="foot">3309 <HI REND="italic">R</HI> Erell.</NOTE></L>
<L>Right so fares my famen with me; <MILESTONE N="3310"/></L>
<L>So þat I haue no socour<HI REND="italic">e</HI></L>
<L>Bot þis castel <HI REND="italic">and</HI> þis tour<HI REND="italic">e.</HI> <NOTE PLACE="foot">3312 <HI REND="italic">R</HI> castell.</NOTE></L>
<L>Þarfor<HI REND="italic">e,</HI> sir, þou ert welku<HI REND="italic">m</HI> her<HI REND="italic">e;</HI> <NOTE PLACE="foot">3313 <HI REND="italic">R</HI> þarfor, welcom.</NOTE></L>
<L>Of swilk a man haue I myster<HI REND="italic">e;</HI></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> if þou wil me help trewly, <MILESTONE N="3315"/> <NOTE PLACE="foot">3315 <HI REND="italic">R</HI> will.</NOTE></L>
<L>I sal þe gif grete mede forthy.' <NOTE PLACE="foot">3316 <HI REND="italic">R</HI> sall, gyf gret, for thi.</NOTE></L>
<L>'Ȝis, sir,' he sayd, 'at my power, <NOTE PLACE="foot">3317 <HI REND="italic">R</HI> Yhis, said, powere.</NOTE></L>
<L>Ay whils I my armes ber<HI REND="italic">e.</HI>'</L>
<L>With þe erl þus dwels þe knight, <NOTE PLACE="foot">3319 <HI REND="italic">R</HI> Erell, dwelles, knyght.</NOTE></L>
<L>Al for luf of þe lady bryght. <MILESTONE N="3320"/> <NOTE PLACE="foot">3320 <HI REND="italic">R</HI> All.</NOTE></L>
<L>Þar was na knight þ<HI REND="italic">a</HI>t bar<HI REND="italic">e</HI> shelde <NOTE PLACE="foot">3321 <HI REND="italic">R</HI> þare, no knyght, scheld.</NOTE></L>
<L>Þat might so wele his wapen welde. <NOTE PLACE="foot">3322 <HI REND="italic">R</HI> myght, weld.</NOTE></L>
<L>Thorgh strenkith of hand <HI REND="italic">and</HI> Godes g<HI REND="italic">ra</HI>ce <NOTE PLACE="foot">3323 <HI REND="italic">R</HI> thurgh.</NOTE></L>
<L>He ouercome al þe erles fase. <NOTE PLACE="foot">3324 <HI REND="italic">R</HI> all, Erell.</NOTE></L>
<L>Þe erl him lufed <HI REND="italic">and</HI> honord þan <MILESTONE N="3325"/> <NOTE PLACE="foot">3325 <HI REND="italic">R</HI> Erell, hono<HI REND="italic">ur</HI>de, <HI REND="italic">W</HI> honourd.</NOTE></L>
<L>Mar<HI REND="italic">e</HI> þan any oþer man;</L>
<L>He made hym steward of al his land, <MILESTONE N="43 c"/> <NOTE PLACE="foot">3327 <HI REND="italic">W, R</HI> him, <HI REND="italic">R</HI> all.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> bad þe men bow til hys hand. <NOTE PLACE="foot">3328 <HI REND="italic">R</HI> till his.</NOTE></L>
<L>"Sone eft<HI REND="italic">er</HI> þat, opon a day,</L>
<L>Þe knyght allane went him to play, <MILESTONE N="3330"/></L>
<L>Vnder þe tour<HI REND="italic">e</HI> whar<HI REND="italic">e</HI> þe lady was;</L>
<L>Þar<HI REND="italic">e</HI> he made him grete solace. <NOTE PLACE="foot">3332 <HI REND="italic">W</HI> There, <HI REND="italic">R</HI> gret.</NOTE></L>
<L><PB N="114" REF="228"/>
Þe lady in a wyndow lay,</L>
<L><HI REND="italic">And</HI> saw þe knyght allane hi<HI REND="italic">m</HI> play;</L>
<L>A lett<HI REND="italic">er</HI> sone sho kest hy<HI REND="italic">m</HI> tyll, <MILESTONE N="3335"/> <NOTE PLACE="foot">3335 <HI REND="italic">R</HI> scho, <HI REND="italic">R, W</HI> him.</NOTE></L>
<L>Wharby he might wit al hir will. <NOTE PLACE="foot">3336 <HI REND="italic">W</HI> Wherby, <HI REND="italic">R</HI> Whareby, myght witt all.</NOTE></L>
<L>Þe knight toke vp þe parchemyne, <NOTE PLACE="foot">3337 <HI REND="italic">R</HI> knyght.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> red þe Franche ful fayr<HI REND="italic">e and</HI> fyne; <NOTE PLACE="foot">3338 <HI REND="italic">R</HI> full.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> alsone als he red it had, <NOTE PLACE="foot">3339 <HI REND="italic">R</HI> als sone.</NOTE></L>
<L>Was he neuer in hert so glad. <MILESTONE N="3340"/></L>
<L>By þat lett<HI REND="italic">er</HI> þe knyght wele kend <NOTE PLACE="foot">3341 <HI REND="italic">R</HI> Be, kende.</NOTE></L>
<L>Þat his t<HI REND="italic">ra</HI>uayl was cu<HI REND="italic">m</HI>en till end. <NOTE PLACE="foot">3342 <HI REND="italic">R</HI> trauaile, comen tyll ende.</NOTE></L>
<L>Ful sar<HI REND="italic">e</HI> him langed to hyr at ga, <NOTE PLACE="foot">3343 <HI REND="italic">R</HI> ffull, till hir.</NOTE></L>
<L>P<HI REND="italic">re</HI>uely withowten ma; <NOTE PLACE="foot">3344 <HI REND="italic">W</HI> Priuely, <HI REND="italic">R</HI> w<HI REND="italic">i</HI>t<HI REND="italic">h</HI> outen.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> wele he saw þat, by na gyn, <MILESTONE N="3345"/> <NOTE PLACE="foot">3345 <HI REND="italic">R</HI> bi.</NOTE></L>
<L>Allane to hir myght he noght wyn.</L>
<L>Þar was bot a dur <HI REND="italic">and</HI> a way;</L>
<L><HI REND="italic">And</HI> þarof bar<HI REND="italic">e</HI> þe erl þe kay. <NOTE PLACE="foot">3348 <HI REND="italic">R</HI> Erell.</NOTE></L>
<L>"So on a day, with mylde worde, <NOTE PLACE="foot">3349 <HI REND="italic">R</HI> myld word.</NOTE></L>
<L>Þe knyght spekes vnto hys lord, <MILESTONE N="3350"/> <NOTE PLACE="foot">3350 <HI REND="italic">R</HI> his.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> said: 'Sir, of þi gude grace, <NOTE PLACE="foot">3351 <HI REND="italic">R</HI> gud.</NOTE></L>
<L>I pray þe to gif me a place <NOTE PLACE="foot">3352 <HI REND="italic">R</HI> gyf.</NOTE></L>
<L>Bifor<HI REND="italic">e</HI> þis towr<HI REND="italic">e,</HI> þat I may big <NOTE PLACE="foot">3353 <HI REND="italic">R</HI> Bi for, toure, byg.</NOTE></L>
<L>A litel place in for to lig, <NOTE PLACE="foot">3354 <HI REND="italic">R</HI> lytell, lyg.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> þat I mai my wony<HI REND="italic">n</HI>g haue <MILESTONE N="3355"/> <NOTE PLACE="foot">3355 <HI REND="italic">R</HI> at <HI REND="italic">instead of</HI> þat, <HI REND="italic">W, R</HI> may.</NOTE></L>
<L>At myne ese if ȝe vowchesaue.' <NOTE PLACE="foot">3356 <HI REND="italic">R</HI> yhe vouche saue.</NOTE></L>
<L>Þe erl answerd him ful sone: <NOTE PLACE="foot">3357 <HI REND="italic">R</HI> Erell, full.</NOTE></L>
<L>'Sir, þi wil sal al be done; <NOTE PLACE="foot">3358 <HI REND="italic">R</HI> will sall all.</NOTE></L>
<L>Big þe a hows at þi lykyng.' <NOTE PLACE="foot">3359 <HI REND="italic">R</HI> Byg.</NOTE></L>
<L>Þe knight him thanked of þ<HI REND="italic">a</HI>t thing. <MILESTONE N="3360"/></L>
<L>Þe knight gat masons many ane, <NOTE PLACE="foot">3361 <HI REND="italic">W, R</HI> knyght.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> gert þam hew ful fair<HI REND="italic">e</HI> fre-stane; <NOTE PLACE="foot">3362 <HI REND="italic">W</HI> grat, <HI REND="italic">R</HI> full.</NOTE></L>
<L>A nobil hows þar<HI REND="italic">e</HI> gert he make <NOTE PLACE="foot">3363 <HI REND="italic">R</HI> noble.</NOTE></L>
<L><PB N="115" REF="229"/>
Ful sone for þe lady sake. <NOTE PLACE="foot">3364 <HI REND="italic">R</HI> ffull.</NOTE></L>
<L>When it was wroght als it sold be, <MILESTONE N="3365"/> <NOTE PLACE="foot">3365 <HI REND="italic">R</HI> suld.</NOTE></L>
<L>Bath of stane <HI REND="italic">and</HI> als of tre,</L>
<L>Þan thoght he euer by whatkyn gin <NOTE PLACE="foot">3367 <HI REND="italic">R</HI> be, gyn.</NOTE></L>
<L>Þat he moght to þe lady win. <NOTE PLACE="foot">3368 <HI REND="italic">R</HI> wyn.</NOTE></L>
<L>"Biside þar<HI REND="italic">e,</HI> in anoþer town, <NOTE PLACE="foot">3369 <HI REND="italic">R</HI> Be syde, ane oth<HI REND="italic">er</HI> toune.</NOTE></L>
<L>Was þar<HI REND="italic">e</HI> cu<HI REND="italic">m</HI>en a new masown <MILESTONE N="3370"/> <NOTE PLACE="foot">3370 <HI REND="italic">R</HI> comen, masoune.</NOTE></L>
<L>Þat soght had fra fer cuntre; <NOTE PLACE="foot">3371 <HI REND="italic">R</HI> contre.</NOTE></L>
<L>Sotiler man might none be. <NOTE PLACE="foot">3372 <HI REND="italic">R</HI> myght.</NOTE></L>
<L>Þe knyght vnto þat mason sent; <NOTE PLACE="foot">3373 <HI REND="italic">R</HI> masoune.</NOTE></L>
<L>His messang<HI REND="italic">er</HI>s wigh[t]ly war went. <MILESTONE N="43 d"/> <NOTE PLACE="foot">3374 <HI REND="italic">MS.</HI> wighly.</NOTE></L>
<L>Þai broght him to þe knyght in hy; <MILESTONE N="3375"/> <NOTE PLACE="foot">3375 <HI REND="italic">W</HI> That.</NOTE></L>
<L>He hailsed him ful curtaysly. <NOTE PLACE="foot">3376 <HI REND="italic">R</HI> full curtaisly.</NOTE></L>
<L>Þe knyght said: 'Mai I traist on þe, <NOTE PLACE="foot">3377 <HI REND="italic">W</HI> knight, <HI REND="italic">W, R</HI> May, <HI REND="italic">W</HI> in, <HI REND="italic">R</HI> trayst.</NOTE></L>
<L>For to tel my preuete <NOTE PLACE="foot">3378 <HI REND="italic">R</HI> tell.</NOTE></L>
<L>Þat I haue aghteld for to do?'</L>
<L>Þe mason swar<HI REND="italic">e</HI> grete athes him to <MILESTONE N="3380"/> <NOTE PLACE="foot">3380 <HI REND="italic">R</HI> gret.</NOTE></L>
<L>Þat he sold whatsom he wolde, <NOTE PLACE="foot">3381 <HI REND="italic">R</HI> suld, <HI REND="italic">R, W insert</HI> do <HI REND="italic">after</HI> sold, <HI REND="italic">R</HI> wold.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> neuer tel man on þis molde. <NOTE PLACE="foot">3382 <HI REND="italic">R</HI> tell, mold.</NOTE></L>
<L>"He said: 'In þis tour<HI REND="italic">e,</HI> I tel þe, <NOTE PLACE="foot">3383 <HI REND="italic">R</HI> tell.</NOTE></L>
<L>Wons a lady þat lufes me;</L>
<L><HI REND="italic">And</HI> I luf hir wele at my might; <MILESTONE N="3385"/> <NOTE PLACE="foot">3385 <HI REND="italic">R</HI> myght.</NOTE></L>
<L>Bot I may, nowþer day ne night, <NOTE PLACE="foot">3386 <HI REND="italic">R</HI> nouther, nyght.</NOTE></L>
<L>Til hir win ne with hir speke. <NOTE PLACE="foot">3387 <HI REND="italic">R</HI> Till, wyn.</NOTE></L>
<L>Þarfor<HI REND="italic">e</HI> a hole bihoues þe breke <NOTE PLACE="foot">3388 <HI REND="italic">R</HI> þarfor.</NOTE></L>
<L>In þis towre ful preuely, <NOTE PLACE="foot">3389 <HI REND="italic">R</HI> toure full.</NOTE></L>
<L>Þat no man wit bot þou <HI REND="italic">and</HI> I; <MILESTONE N="3390"/> <NOTE PLACE="foot">3390 <HI REND="italic">R</HI> witt.</NOTE></L>
<L>Þat I may cum in p<HI REND="italic">re</HI>uete <NOTE PLACE="foot">3391 <HI REND="italic">R</HI> com, <HI REND="italic">W</HI> priuete.</NOTE></L>
<L>Vnto þe lady <HI REND="italic">and</HI> sho to me.' <NOTE PLACE="foot">3392 <HI REND="italic">R</HI> scho.</NOTE></L>
<L>'Sertes, sir,' said þe mason sone,</L>
<L>'Als þou has said, it sal be done.' <NOTE PLACE="foot">3394 <HI REND="italic">R</HI> sall.</NOTE></L>
<L><PB N="116" REF="230"/>
Hastily he takes hys tole, <MILESTONE N="3395"/> <NOTE PLACE="foot">3395 <HI REND="italic">R</HI> his.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> in þe tour<HI REND="italic">e</HI> he made a hole,</L>
<L>Þat þe knight might cu<HI REND="italic">m</HI> þe ladi vntill, <NOTE PLACE="foot">3397 <HI REND="italic">R</HI> knyght myght com, vn tyll, <HI REND="italic">W</HI> lady.</NOTE></L>
<L>Night <HI REND="italic">and</HI> day, at þair<HI REND="italic">e</HI> owyn will. <NOTE PLACE="foot">3398 <HI REND="italic">W</HI> thair, <HI REND="italic">R</HI> þair awen.</NOTE></L>
<L>When þe lady wist of þis,</L>
<L>Hir thoght hir hert was ful of blis. <MILESTONE N="3400"/> <NOTE PLACE="foot">3400 <HI REND="italic">R</HI> full, blys.</NOTE></L>
<L>Þe knight quit wele þe seruise <NOTE PLACE="foot">3401 <HI REND="italic">W, R</HI> knyght, <HI REND="italic">R</HI> quyt, seruyse.</NOTE></L>
<L>Of þe mason for his quayntyse: <NOTE PLACE="foot">3402 <HI REND="italic">R</HI> masoune, <HI REND="italic">W</HI> quayntise.</NOTE></L>
<L>He slogh him sone, þat ilk day,</L>
<L>For fered þat he sold oght say. <NOTE PLACE="foot">3404 <HI REND="italic">W</HI> Forfered, <HI REND="italic">R</HI> ferd, suld.</NOTE></L>
<L>"<HI REND="italic">And</HI> efterward, ful sone onane, <MILESTONE N="3405"/> <NOTE PLACE="foot">3405 <HI REND="italic">W, R</HI> aft<HI REND="italic">er</HI>ward, <HI REND="italic">R</HI> full.</NOTE></L>
<L>Into þe tour<HI REND="italic">e</HI> þe knight gan gane; <NOTE PLACE="foot">3406 <HI REND="italic">R</HI> knyght.</NOTE></L>
<L>Thurgh þe hole gan he pas,</L>
<L>Til he come whar<HI REND="italic">e</HI> þe lady was. <NOTE PLACE="foot">3408 <HI REND="italic">R</HI> Till.</NOTE></L>
<L>Bitwene þam was grete ioy <HI REND="italic">and</HI> blis; <NOTE PLACE="foot">3409 <HI REND="italic">R</HI> blys.</NOTE></L>
<L>In armes ful curtaysly þai kys. <MILESTONE N="3410"/> <NOTE PLACE="foot">3410 <HI REND="italic">R</HI> full curtasly.</NOTE></L>
<L>Wele sho wist it was þat knyght <NOTE PLACE="foot">3411 <HI REND="italic">R</HI> scho.</NOTE></L>
<L>Þat sho had dremyd of a nyght. <NOTE PLACE="foot">3412 <HI REND="italic">R</HI> scho, dremed.</NOTE></L>
<L>Sho said: 'Sir, þou ert welku<HI REND="italic">m</HI> her<HI REND="italic">e.</HI>' <NOTE PLACE="foot">3409-13 <HI REND="italic">R illegible for first letter of these lines.</HI></NOTE> <NOTE PLACE="foot">3413 <HI REND="italic">R</HI> Scho, welcom.</NOTE></L>
<L>He said: 'Gramercy, lady dere.'</L>
<L>To hir he talde of his dremeing, <MILESTONE N="3415"/> <NOTE PLACE="foot">3415 <HI REND="italic">R</HI> tald, dremeyng.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> sho him talde of þe same thing. <NOTE PLACE="foot">3416 <HI REND="italic">R</HI> scho, tald.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> when þai wist it was sertayn, <NOTE PLACE="foot">3417 <HI REND="italic">R</HI> sertaine.</NOTE></L>
<L>Ayther of oþer was ful fayn. <NOTE PLACE="foot">3418 <HI REND="italic">R</HI> full fayne.</NOTE></L>
<L>Sho lete him wirk þar<HI REND="italic">e</HI> al his will; <NOTE PLACE="foot">3419 <HI REND="italic">R</HI> Scho, all, <HI REND="italic">W</HI> thar.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> seþen he said þe lady vntyll: <MILESTONE N="3420"/> <NOTE PLACE="foot">3420 <HI REND="italic">R</HI> sithen.</NOTE></L>
<L>'Dame, I dar no lenger byde, <MILESTONE N="44 a"/> <NOTE PLACE="foot">3421 <HI REND="italic">R</HI> lengar.</NOTE></L>
<L>For her<HI REND="italic">e</HI>in may þou me noght hide. <NOTE PLACE="foot">3422 <HI REND="italic">R</HI> hyde.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> þarfor<HI REND="italic">e,</HI> dame, haue now goday; <NOTE PLACE="foot">3423 <HI REND="italic">R</HI> þarfor, gud day.</NOTE></L>
<L>I sal cu<HI REND="italic">m</HI> ogayn when I may.' <NOTE PLACE="foot">3424 <HI REND="italic">R</HI> sall com ogayne.</NOTE></L>
<L><PB N="117" REF="231"/>
"Þe lady, at þair<HI REND="italic">e</HI> dep<HI REND="italic">ar</HI>tyng, <MILESTONE N="3425"/> <NOTE PLACE="foot">3425 <HI REND="italic">R</HI> þair.</NOTE></L>
<L>Gaf þe knight a gude gold ri<HI REND="italic">n</HI>g, <NOTE PLACE="foot">3426 <HI REND="italic">R</HI> knyght, gud, ryng.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> said: 'Sir, I pray to þe,</L>
<L>When þou sese þis, thi<HI REND="italic">n</HI>ke on me.' <NOTE PLACE="foot">3428 <HI REND="italic">R</HI> think.</NOTE></L>
<L>At þe lady þe ryng he tase, <NOTE PLACE="foot">3429 <HI REND="italic">W</HI> hase.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> graythly til þe hole he gase. <MILESTONE N="3430"/> <NOTE PLACE="foot">3430 <HI REND="italic">R</HI> g<HI REND="italic">ra</HI>ythely till.</NOTE></L>
<L>Þe ring he put his fyng<HI REND="italic">er</HI> on, <NOTE PLACE="foot">3431 <HI REND="italic">R</HI> ryng, putt, one.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> doun ogayn he hied him sone, <NOTE PLACE="foot">3432 <HI REND="italic">R</HI> doune ogayne, hyed.</NOTE></L>
<L>Thurgh þe hole was made of stane:</L>
<L>A meri man þe knight was ane. <NOTE PLACE="foot">3434 <HI REND="italic">R</HI> mery, knyght.</NOTE></L>
<L>Þe knyght went vnto þe hall, <MILESTONE N="3435"/> <NOTE PLACE="foot">3435 <HI REND="italic">W</HI> into.</NOTE></L>
<L>Vnto þe erl <HI REND="italic">and</HI> his menȝe all; <NOTE PLACE="foot">3436 <HI REND="italic">R</HI> Erell, meneyhe.</NOTE></L>
<L>Þe erl gert him sit ful ner<HI REND="italic">e,</HI> <NOTE PLACE="foot">3437 <HI REND="italic">R</HI> Erell, sytt full.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> to hym made he meri cher<HI REND="italic">e.</HI> <NOTE PLACE="foot">3438 <HI REND="italic">R</HI> him, mery.</NOTE></L>
<L>Als þai spak of diuers thing, <NOTE PLACE="foot">3439 <HI REND="italic">R</HI> diu<HI REND="italic">er</HI>se.</NOTE></L>
<L>Þe erl saw his whiues ring <MILESTONE N="3440"/> <NOTE PLACE="foot">3440 <HI REND="italic">R</HI> Erell, wyues ryng.</NOTE></L>
<L>Opon þe knyghtes fyng<HI REND="italic">er</HI> bar<HI REND="italic">e;</HI></L>
<L>He had wonder how it was þar<HI REND="italic">e.</HI></L>
<L>He wist wele þar was none slike, <NOTE PLACE="foot">3443 <HI REND="italic">R</HI> þare, slyke.</NOTE></L>
<L>Ne þat none might be made so like. <NOTE PLACE="foot">3444 <HI REND="italic">R</HI> myght, lyke.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> euer he thinkes in hert styll <MILESTONE N="3445"/></L>
<L>How ani man might come her till. <NOTE PLACE="foot">3446 <HI REND="italic">R</HI> any, myght com, tyll.</NOTE></L>
<L>Styl he held al in his thoght; <NOTE PLACE="foot">3447 <HI REND="italic">R</HI> Styll, all.</NOTE></L>
<L>Vnto þe knyght he sayd right noght. <NOTE PLACE="foot">3448 <HI REND="italic">R</HI> said ryght.</NOTE></L>
<L>Bot vp he rase bilyue onane; <NOTE PLACE="foot">3449 <HI REND="italic">R</HI> rayse be lyue.</NOTE></L>
<L>Vnto his whife he thoght to gane, <MILESTONE N="3450"/> <NOTE PLACE="foot">3450 <HI REND="italic">R</HI> wife, <HI REND="italic">W</HI> whyfe.</NOTE></L>
<L>For to wit whar<HI REND="italic">e</HI> hir ri<HI REND="italic">n</HI>g was. <NOTE PLACE="foot">3451 <HI REND="italic">R</HI> witt, ryng.</NOTE></L>
<L>Þe knight p<HI REND="italic">er</HI>zayued al þe case. <NOTE PLACE="foot">3452 <HI REND="italic">R</HI> knyght, p<HI REND="italic">er</HI>sayued all.</NOTE></L>
<L>He hies als fast als he may</L>
<L>Tite vntil hys p<HI REND="italic">re</HI>ue way. <NOTE PLACE="foot">3454 <HI REND="italic">R</HI> vn tyll his, <HI REND="italic">W</HI> priue.</NOTE></L>
<L><PB N="118" REF="232"/>
"Þe erl hies to þe lady fre; <MILESTONE N="3455"/> <NOTE PLACE="foot">3455 <HI REND="italic">R</HI> Erell hyes.</NOTE></L>
<L>Bot þe knyght come lang or he.</L>
<L>Vnto þe lady þe ring he cast, <NOTE PLACE="foot">3457 <HI REND="italic">R</HI> ryng, kast.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> doun ogayn he hies him fast. <NOTE PLACE="foot">3458 <HI REND="italic">R</HI> doune, hyes.</NOTE></L>
<L>Þe lady has þe ring up hent; <NOTE PLACE="foot">3459 <HI REND="italic">R</HI> ryng.</NOTE></L>
<L>Sho wist ful wele þan how it went. <MILESTONE N="3460"/> <NOTE PLACE="foot">3460 <HI REND="italic">R</HI> Scho, full.</NOTE></L>
<L>Sho did it in hir purs in horde; <NOTE PLACE="foot">3461 <HI REND="italic">R</HI> Scho.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> sone þareft<HI REND="italic">er</HI> come hir lorde. <NOTE PLACE="foot">3462 <HI REND="italic">R</HI> þare efter.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> with gude cher<HI REND="italic">e</HI> he gan hir glade, <NOTE PLACE="foot">3463 <HI REND="italic">R</HI> gud.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> asked hyr what cher<HI REND="italic">e</HI> sho made. <NOTE PLACE="foot">3464 <HI REND="italic">R</HI> hir, scho.</NOTE></L>
<L>Sho said sho myght haue no solace, <MILESTONE N="3465"/></L>
<L>So was sho p<HI REND="italic">re</HI>sond in þat place, <NOTE PLACE="foot">3466 <HI REND="italic">R</HI> scho, <HI REND="italic">W</HI> prisond.</NOTE></L>
<L>Fra þe sight of alkins men: <NOTE PLACE="foot">3467 <HI REND="italic">R</HI> ffro, alkyns.</NOTE></L>
<L>'How may I any ku<HI REND="italic">m</HI>forth ken?' <MILESTONE N="44 b"/> <NOTE PLACE="foot">3468 <HI REND="italic">R</HI> comforth.</NOTE></L>
<L>'Dame,' said þe erl ful sone, <NOTE PLACE="foot">3469 <HI REND="italic">R</HI> Erell full.</NOTE></L>
<L>'For grete der<HI REND="italic">e</HI>nes es yt done, <MILESTONE N="3470"/> <NOTE PLACE="foot">3470 <HI REND="italic">R</HI> gret, it.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> for I wil nane change þi thoght.' <NOTE PLACE="foot">3471 <HI REND="italic">R</HI> will, chaunge.</NOTE></L>
<L>Þe lady said: 'Sir, thinkes it noght;</L>
<L>Þar es no knight in no cuntre <NOTE PLACE="foot">3473 <HI REND="italic">R, W</HI> Thare, <HI REND="italic">R</HI> knyght, contre.</NOTE></L>
<L>Þat might change my luf f<HI REND="italic">ra</HI> þe. <NOTE PLACE="foot">3474 <HI REND="italic">R</HI> myght chaunge, <HI REND="italic">W</HI> for.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> sen ȝe wil þat it be þus, <MILESTONE N="3475"/> <NOTE PLACE="foot">3475 <HI REND="italic">R</HI> yhe will.</NOTE></L>
<L>At ȝowr<HI REND="italic">e</HI> lyking habide me bus; <NOTE PLACE="foot">3476 <HI REND="italic">R</HI> yho<HI REND="italic">ur</HI> lykyng abyde.</NOTE></L>
<L>For oþer cu<HI REND="italic">m</HI>forth kepe I nane <NOTE PLACE="foot">3477 <HI REND="italic">R</HI> comforth.</NOTE></L>
<L>Bot of God <HI REND="italic">and</HI> of ȝow allane.' <NOTE PLACE="foot">3478 <HI REND="italic">R</HI> yhow.</NOTE></L>
<L>"Þe erl thoght ȝit on oþer thing. <NOTE PLACE="foot">3479 <HI REND="italic">R</HI> yhit.</NOTE></L>
<L>'Dame,' he said, 'whar<HI REND="italic">e</HI> es þi ring <MILESTONE N="3480"/> <NOTE PLACE="foot">3480 <HI REND="italic">R</HI> ryng.</NOTE></L>
<L>Þat I þe gaf of gold ful fyne? <NOTE PLACE="foot">3481 <HI REND="italic">W</HI> gaue, <HI REND="italic">R</HI> full.</NOTE></L>
<L>Lat me se it, leman myne.' <NOTE PLACE="foot">3482 <HI REND="italic">R</HI> le<HI REND="italic">m</HI>man.</NOTE></L>
<L>Þe lady answerd hym vnto:</L>
<L>'Sir, what sal ȝe þarwith do? <NOTE PLACE="foot">3484 <HI REND="italic">R</HI> sall yhe þare w<HI REND="italic">i</HI>t<HI REND="italic">h.</HI></NOTE></L>
<L><PB N="119" REF="233"/>
Wene ȝe þat it be oway <MILESTONE N="3485"/> <NOTE PLACE="foot">3485 <HI REND="italic">R</HI> yhe.</NOTE></L>
<L>For I wer<HI REND="italic">e</HI> it noght ilk day? <NOTE PLACE="foot">3486 <HI REND="italic">R</HI> ilk a day.</NOTE></L>
<L>Nai, sir, dredes ȝow neuer a dele, <NOTE PLACE="foot">3487 <HI REND="italic">R</HI> Nay, dred yhow.</NOTE></L>
<L>For I sal ȝeme it wonder wele.' <NOTE PLACE="foot">3488 <HI REND="italic">R</HI> sall yheme.</NOTE></L>
<L>'Dame,' he sayd, 'for luf of me, <NOTE PLACE="foot">3489 <HI REND="italic">R</HI> said.</NOTE></L>
<L>A sight þarof þat I might se; <MILESTONE N="3490"/> <NOTE PLACE="foot">3490 <HI REND="italic">R</HI> syght þare of, myght.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And,</HI> sertes, I ask it for none ill.'</L>
<L>Sho said: 'Sir, gladly at ȝowr<HI REND="italic">e</HI> will.' <NOTE PLACE="foot">3492 <HI REND="italic">R</HI> Scho, yho<HI REND="italic">ur.</HI></NOTE></L>
<L>Out of hir purs þe ring sho toke; <NOTE PLACE="foot">3493 <HI REND="italic">R</HI> ryng scho.</NOTE></L>
<L>Þe lord gan graythly on hir loke. <NOTE PLACE="foot">3494 <HI REND="italic">R</HI> graythely, luke.</NOTE></L>
<L>'Lo! sir,' sho said, 'her<HI REND="italic">e</HI> is my ri<HI REND="italic">n</HI>g.' <MILESTONE N="3495"/> <NOTE PLACE="foot">3495 <HI REND="italic">R</HI> scho, es, ryng.</NOTE></L>
<L>Þe erl had meruail of þis thing,</L>
<L>Þat it was like, by syght, <NOTE PLACE="foot">3497 <HI REND="italic">R</HI> so lyke be, <HI REND="italic">W</HI> sight.</NOTE></L>
<L>Þe ring þat he saw of his knight. <NOTE PLACE="foot">3498 <HI REND="italic">R</HI> ryng, on, knyght, <HI REND="italic">W</HI> this.</NOTE></L>
<L>Bot wele he hopid <HI REND="italic">and</HI> weterly, <NOTE PLACE="foot">3499 <HI REND="italic">R</HI> hoped, witerly.</NOTE></L>
<L>Þat nane might win to þe lady; <MILESTONE N="3500"/> <NOTE PLACE="foot">3500 <HI REND="italic">R</HI> myght wyn.</NOTE></L>
<L>Ne þat hir ring was noght hir f<HI REND="italic">ra,</HI> <NOTE PLACE="foot">3501 <HI REND="italic">R</HI> ryng.</NOTE></L>
<L>Bot þat þai had bene like, þai twa. <NOTE PLACE="foot">3502 <HI REND="italic">R</HI> at, lyke.</NOTE></L>
<L>"He was wele solast of þat sight, <NOTE PLACE="foot">3503 <HI REND="italic">R</HI> syght.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> þar<HI REND="italic">e</HI> he dwelled al þat night. <NOTE PLACE="foot">3504 <HI REND="italic">R</HI> dweld all, nyght.</NOTE></L>
<L>Þe lady bi hirself oft smyled, <MILESTONE N="3505"/> <NOTE PLACE="foot">3505 <HI REND="italic">R</HI> be, smyld.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> thoght þat he was wele bigild. <NOTE PLACE="foot">3506 <HI REND="italic">R</HI> begyld.</NOTE></L>
<L>Opon þe morn þe knyght vp rase,</L>
<L><HI REND="italic">And</HI> to þe kirk graythly he gase, <NOTE PLACE="foot">3508 <HI REND="italic">R</HI> kyrk.</NOTE></L>
<L>Goddes werkes þar<HI REND="italic">e</HI> for to wirk. <NOTE PLACE="foot">3509 <HI REND="italic">R</HI> Godes.</NOTE></L>
<L>Seþen com þe erl vnto þe kyrk; <MILESTONE N="3510"/> <NOTE PLACE="foot">3510 <HI REND="italic">R</HI> Sithen come.</NOTE></L>
<L>A mes ful sone þan gert he sing, <NOTE PLACE="foot">3511 <HI REND="italic">R</HI> mess full, syng.</NOTE></L>
<L>In honowr<HI REND="italic">e</HI> of our<HI REND="italic">e</HI> heuyn kyng. <NOTE PLACE="foot">3512 <HI REND="italic">R</HI> hon<HI REND="italic">ou</HI>re, heuen.</NOTE></L>
<L>Þe erl sent þan hastily, <NOTE PLACE="foot">3513 <HI REND="italic">R</HI> Erell.</NOTE></L>
<L>Eft<HI REND="italic">er</HI> þe knyght of Hungery.</L>
<L><PB N="120" REF="234"/>
Þe knyght come sone þe erl vntill. <MILESTONE N="44 c"/> <MILESTONE N="3515"/> <NOTE PLACE="foot">3515 <HI REND="italic">W</HI> com, <HI REND="italic">R</HI> vn tyll.</NOTE></L>
<L>Þe erl said: 'Sir, if þou will, <NOTE PLACE="foot">3516 <HI REND="italic">W</HI> Sire.</NOTE></L>
<L>Þou sal wend to wod with me, <NOTE PLACE="foot">3517 <HI REND="italic">R</HI> sall wende.</NOTE></L>
<L>At hunt <HI REND="italic">and</HI> solace for to se.' <NOTE PLACE="foot">3518 <HI REND="italic">W</HI> be.</NOTE></L>
<L>"Þe knyght answerd wordes he<HI REND="italic">n</HI>de:</L>
<L>'Sir, to wod may I noght wende; <MILESTONE N="3520"/></L>
<L>For me es cu<HI REND="italic">m</HI>en new tiþand, <NOTE PLACE="foot">3521 <HI REND="italic">R</HI> comen, tythand.</NOTE></L>
<L>Þat makes me ful wele lykand, <NOTE PLACE="foot">3522 <HI REND="italic">R</HI> full.</NOTE></L>
<L>Fra my cuntre withowten lese,— <NOTE PLACE="foot">3523 <HI REND="italic">R</HI> ffro, contre w<HI REND="italic">i</HI>t<HI REND="italic">h</HI> outen.</NOTE></L>
<L>Þat my frendes haues made mi pese <NOTE PLACE="foot">3524 <HI REND="italic">R</HI> At, has, my.</NOTE></L>
<L>For þat knight þat I haue slayn; <MILESTONE N="3525"/> <NOTE PLACE="foot">3525 <HI REND="italic">R</HI> knyght, slayne.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> of þir tiþandes am I fayn. <NOTE PLACE="foot">3526 <HI REND="italic">W, R</HI> tythandes, <HI REND="italic">R</HI> fayne.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And,</HI> sir, þis tiþandes es me broght <NOTE PLACE="foot">3527 <HI REND="italic">R</HI> þes, <HI REND="italic">W, R</HI> tythandes.</NOTE></L>
<L>Bi my leman, þat has me soght <NOTE PLACE="foot">3528 <HI REND="italic">R</HI> B<HI REND="italic">e,</HI> le<HI REND="italic">m</HI>man.</NOTE></L>
<L>Heder out of myne awin cuntre. <NOTE PLACE="foot">3529 <HI REND="italic">R</HI> Hyder, awen contre, <HI REND="italic">W</HI> owt.</NOTE></L>
<L>Þarfor<HI REND="italic">e,</HI> sir, if ȝowr<HI REND="italic">e</HI> wil be, <MILESTONE N="3530"/> <NOTE PLACE="foot">3530 <HI REND="italic">R</HI> þarfor, yho<HI REND="italic">ur</HI> will.</NOTE></L>
<L>Þis day I pray ȝow with me ete, <NOTE PLACE="foot">3531 <HI REND="italic">R</HI> yhow, ette.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> se my leman at þe mete, <NOTE PLACE="foot">3532 <HI REND="italic">R</HI> le<HI REND="italic">m</HI>man.</NOTE></L>
<L>Þe erl said: 'Gladly I will</L>
<L>Do al þe co<HI REND="italic">m</HI>forth þat I can, <MILESTONE N="3535"/> <NOTE PLACE="foot">3535 <HI REND="italic">R</HI> all, kan, <HI REND="italic">W</HI> cumforth.</NOTE></L>
<L>Bath to þe <HI REND="italic">and</HI> þi leman;</L>
<L>Whenso þou will, send eft<HI REND="italic">er</HI> me,</L>
<L><HI REND="italic">And</HI> smer<HI REND="italic">e</HI>tly sal I cu<HI REND="italic">m</HI> to þe.' <NOTE PLACE="foot">3538 <HI REND="italic">W, R</HI> smertly, <HI REND="italic">R</HI> sall, com.</NOTE></L>
<L>"Þan went þe erl to his solace,</L>
<L>Vnto þe wod to mak his chace. <MILESTONE N="3540"/></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> þe knight went sone onane, <NOTE PLACE="foot">3541 <HI REND="italic">R</HI> knyght.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> ordand mete <HI REND="italic">and</HI> drink gud wane. <NOTE PLACE="foot">3542 <HI REND="italic">R</HI> ordaind, drynk.</NOTE></L>
<L>His hows he dight on gude aray; <NOTE PLACE="foot">3543 <HI REND="italic">R</HI> dyght, gud.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> smertly þan he toke þe way</L>
<L>Vnto þe lady fair<HI REND="italic">e and</HI> bright, <MILESTONE N="3545"/> <NOTE PLACE="foot">3545 <HI REND="italic">R</HI> fair, bryght.</NOTE></L>
<L><PB N="121" REF="235"/>
<HI REND="italic">And</HI> gert þat sho war gayly dyght, <NOTE PLACE="foot">3546 <HI REND="italic">R</HI> scho.</NOTE></L>
<L>In gold garmentes, richely wroght, <NOTE PLACE="foot">3547 <HI REND="italic">R</HI> rychely.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> talde hir al how he has thoght <NOTE PLACE="foot">3548 <HI REND="italic">R</HI> tald, all.</NOTE></L>
<L>Þat ilk day sho <HI REND="italic">and</HI> hir lord <NOTE PLACE="foot">3549 <HI REND="italic">R</HI> scho.</NOTE></L>
<L>Sold bath togeder et of a bord; <MILESTONE N="3550"/> <NOTE PLACE="foot">3550 <HI REND="italic">R</HI> Suld, to gyder ett.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> how hir lord sold vnderstand <NOTE PLACE="foot">3551 <HI REND="italic">R</HI> suld.</NOTE></L>
<L>þat sho war cu<HI REND="italic">m</HI>en out of fer land. <NOTE PLACE="foot">3552 <HI REND="italic">R</HI> scho, comen.</NOTE></L>
<L>Down he broght hir til his hows, <NOTE PLACE="foot">3553 <HI REND="italic">R</HI> Doune, till.</NOTE></L>
<L>Hamely als sho war his spows. <NOTE PLACE="foot">3554 <HI REND="italic">R</HI> scho.</NOTE></L>
<L>Bot hir garmentes war al new, <MILESTONE N="3555"/> <NOTE PLACE="foot">3555 <HI REND="italic">R</HI> all.</NOTE></L>
<L>Þat no man in þat cuntre knew. <NOTE PLACE="foot">3556 <HI REND="italic">R</HI> contre.</NOTE></L>
<L>Opon hir fingers gert he done <NOTE PLACE="foot">3557 <HI REND="italic">R</HI> fyng<HI REND="italic">er</HI>s.</NOTE></L>
<L>Gold ringes ful many one. <NOTE PLACE="foot">3558 <HI REND="italic">R</HI> rynges full.</NOTE></L>
<L>Hir hed was gayly dubed <HI REND="italic">and</HI> dyght <NOTE PLACE="foot">3559 <HI REND="italic">R</HI> heued, dubbed, dight.</NOTE></L>
<L>With gerlands al of gold ful bright. <MILESTONE N="3560"/> <NOTE PLACE="foot">3560 <HI REND="italic">R</HI> garlandes all, full bryght.</NOTE></L>
<L>So out of kenyng he hir broght</L>
<L>Þat hir lord þan knew hir noght. <MILESTONE N="44 d"/></L>
<L>"Fra hunting come þe erl in hi; <NOTE PLACE="foot">3563 <HI REND="italic">R</HI> huntyng, Erell, hy.</NOTE></L>
<L>Þe knyght him keped ful curtaisly, <NOTE PLACE="foot">3564 <HI REND="italic">R</HI> full, <HI REND="italic">W</HI> curtaysly.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> til his hows he led him þan <MILESTONE N="3565"/> <NOTE PLACE="foot">3565 <HI REND="italic">R</HI> till.</NOTE></L>
<L>For to ett with his leman. <NOTE PLACE="foot">3566 <HI REND="italic">R</HI> le<HI REND="italic">m</HI>man.</NOTE></L>
<L>Redy was ordaynd <HI REND="italic">and</HI> dyght <NOTE PLACE="foot">3567 <HI REND="italic">R</HI> ordaind.</NOTE></L>
<L>Mete <HI REND="italic">and</HI> drink for mani a knight. <NOTE PLACE="foot">3568 <HI REND="italic">R</HI> drynk, many, knyght.</NOTE></L>
<L>Vnto þe bord þe erl es set, <NOTE PLACE="foot">3569 <HI REND="italic">R</HI> sett.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> his whif, with him to et. <MILESTONE N="3570"/> <NOTE PLACE="foot">3570 <HI REND="italic">R</HI> wyf, ett.</NOTE></L>
<L>Þe knight said: 'Þis es my leman; <NOTE PLACE="foot">3571 <HI REND="italic">R</HI> knyght, le<HI REND="italic">m</HI>man.</NOTE></L>
<L>Makes hir comforth if ȝe can.' <NOTE PLACE="foot">3572 <HI REND="italic">R</HI> yhe kan.</NOTE></L>
<L>Þe erl bad sho sold be blith, <NOTE PLACE="foot">3573 <HI REND="italic">R</HI> scho suld, blythe.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> he biheld hir mony a syth; <NOTE PLACE="foot">3574 <HI REND="italic">R</HI> be held, many, sythe.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> wonder in his hert had he <MILESTONE N="3575"/></L>
<L><PB N="122" REF="236"/>
How þat it so myght be,</L>
<L>Þat any lady in þis life <NOTE PLACE="foot">3577 <HI REND="italic">R</HI> lyfe.</NOTE></L>
<L>Might be so like his owin wyfe. <NOTE PLACE="foot">3578 <HI REND="italic">R</HI> lyke, awen.</NOTE></L>
<L>Þe lady praied him blith to be, <NOTE PLACE="foot">3579 <HI REND="italic">W, R</HI> prayed, <HI REND="italic">R</HI> blyth.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> ett gladly, par charite. <MILESTONE N="3580"/> <NOTE PLACE="foot">3580 <HI REND="italic">W</HI> elt, <HI REND="italic">R</HI> charyte.</NOTE></L>
<L>Þe erl bad hir also be glad, <NOTE PLACE="foot">3581 <HI REND="italic">R</HI> als.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> loked on hir als he war mad;</L>
<L>Bot he thoght þe towr<HI REND="italic">e</HI> was so strang <NOTE PLACE="foot">3583 <HI REND="italic">R</HI> toure.</NOTE></L>
<L>Þat þar<HI REND="italic">e</HI> myght no man do hi<HI REND="italic">m</HI> wrang,</L>
<L>Ne þat his whif might noght cu<HI REND="italic">m</HI> doun. <MILESTONE N="3585"/> <NOTE PLACE="foot">3585 <HI REND="italic">R</HI> wyfe ... ht, com doune.</NOTE></L>
<L>Þarfor<HI REND="italic">e</HI> trowed he no tresowne. <NOTE PLACE="foot">3586 <HI REND="italic">R</HI> þar for, tresoune.</NOTE></L>
<L>He thoght: 'Oft sythes bifalles slike, <NOTE PLACE="foot">3587 <HI REND="italic">R</HI> sithes, slyke.</NOTE></L>
<L>Þat mani wemen er oþer like, <NOTE PLACE="foot">3585, 3587, 3588 <HI REND="italic">R first letter of the line obliterated.</HI></NOTE></L>
<L>Als was þe ring of gold fyne <NOTE PLACE="foot">3589 <HI REND="italic">R</HI> ryng.</NOTE></L>
<L>Þat I wend wele had bene myne.' <MILESTONE N="3590"/></L>
<L>"Þus þe erl left al his car<HI REND="italic">e;</HI> <NOTE PLACE="foot">3591 <HI REND="italic">R</HI> all.</NOTE></L>
<L>Of þis mater he thinkes no mar<HI REND="italic">e.</HI></L>
<L>Þan said þe knight on þis maner<HI REND="italic">e</HI> <NOTE PLACE="foot">3593 <HI REND="italic">R</HI> knyght.</NOTE></L>
<L>Vnto þe erl: 'Sir, mase gude cher<HI REND="italic">e.</HI>' <NOTE PLACE="foot">3594 <HI REND="italic">R</HI> gud.</NOTE></L>
<L>Þe erl said: 'Sir, I þe pray, <MILESTONE N="3595"/> <NOTE PLACE="foot">3595 <HI REND="italic">W</HI> Sire.</NOTE></L>
<L>Þe sertan soth þat þou me say <NOTE PLACE="foot">3596 <HI REND="italic">R</HI> sertaine.</NOTE></L>
<L>Wheþin es þis fair<HI REND="italic">e</HI> lady <NOTE PLACE="foot">3597 <HI REND="italic">R</HI> Whethen, <HI REND="italic">W</HI> Wheym, <HI REND="italic">R</HI> fayre.</NOTE></L>
<L>Þat þou has set at met me by?' <NOTE PLACE="foot">3598 <HI REND="italic">R</HI> sett, mete.</NOTE></L>
<L>Þe knight said: 'Sir, bi my lewte, <NOTE PLACE="foot">3599 <HI REND="italic">R</HI> knyght, be.</NOTE></L>
<L>Sho es cu<HI REND="italic">m</HI>en f<HI REND="italic">ra</HI> myne awyn cuntre; <MILESTONE N="3600"/> <NOTE PLACE="foot">3600 <HI REND="italic">R</HI> Scho, comen fro, <HI REND="italic">W</HI> from, <HI REND="italic">R</HI> awen contre.</NOTE></L>
<L>Sho es my leman þ<HI REND="italic">a</HI>t has me soght, <NOTE PLACE="foot">3601 <HI REND="italic">R</HI> Askes <HI REND="italic">instead of</HI> Sho es, <HI REND="italic">R</HI> le<HI REND="italic">m</HI>man.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> new tithandes sho haues me broght: <NOTE PLACE="foot">3602 <HI REND="italic">W, R</HI> tythandes, <HI REND="italic">R</HI> scho, boght.</NOTE></L>
<L>Mi pese es made foreuermar<HI REND="italic">e</HI></L>
<L>For þe knight þat I slogh þar<HI REND="italic">e,</HI> <NOTE PLACE="foot">3604 <HI REND="italic">R</HI> knyght.</NOTE></L>
<L>So þat I may wend hardily <MILESTONE N="3605"/></L>
<L><PB N="123" REF="237"/>
Hame ogayn my pese to cri; <NOTE PLACE="foot">3606 <HI REND="italic">R</HI> o gayne, cry.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> þarfor<HI REND="italic">e</HI> wil I with hir wende, <NOTE PLACE="foot">3607 <HI REND="italic">R</HI> þarfor will, wend.</NOTE></L>
<L>For to speke with ilka frende.' <NOTE PLACE="foot">3608 <HI REND="italic">R</HI> frend.</NOTE></L>
<L>'Sir, sekerly,' said þe erl þan, <MILESTONE N="45 a"/> <NOTE PLACE="foot">3609 <HI REND="italic">R</HI> sikerly.</NOTE></L>
<L>'Me think þou has a fayr<HI REND="italic">e</HI> leman.' <MILESTONE N="3610"/></L>
<L>"Whan þai had etyn <HI REND="italic">and</HI> dronken inoghe, <NOTE PLACE="foot">3611 <HI REND="italic">W</HI> eten, inoughe, <HI REND="italic">R</HI> When.</NOTE></L>
<L>Þai toke vp mete, <HI REND="italic">and</HI> clathes drogh. <NOTE PLACE="foot">3612 <HI REND="italic">R</HI> droghe.</NOTE></L>
<L>When þe erl liked to gane, <NOTE PLACE="foot">3613 <HI REND="italic">R</HI> lyked.</NOTE></L>
<L>He toke leue at þe knyghtes lema<HI REND="italic">n.</HI> <NOTE PLACE="foot">3614 <HI REND="italic">R</HI> le<HI REND="italic">m</HI>mane.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> hastily when he was went, <MILESTONE N="3615"/></L>
<L>Þe knight <HI REND="italic">and</HI> þe lady gent <NOTE PLACE="foot">3616 <HI REND="italic">R</HI> knyght.</NOTE></L>
<L>Sone did of þe riche aray <NOTE PLACE="foot">3617 <HI REND="italic">R</HI> ryche.</NOTE></L>
<L>Þat þai had done on þat day;</L>
<L>Hir awyn robe sone did þai on, <NOTE PLACE="foot">3619 <HI REND="italic">R</HI> awen.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> dighted hir als sho was won. <MILESTONE N="3620"/> <NOTE PLACE="foot">3620 <HI REND="italic">R</HI> dyghted, scho.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> þan sho toke þe preue sty <NOTE PLACE="foot">3621 <HI REND="italic">R</HI> scho, <HI REND="italic">W</HI> priue.</NOTE></L>
<L>Into þe tour<HI REND="italic">e</HI> ful hastily. <NOTE PLACE="foot">3622 <HI REND="italic">R</HI> full.</NOTE></L>
<L>Þe knight gan playnly with hir pas <NOTE PLACE="foot">3623 <HI REND="italic">R</HI> knyght.</NOTE></L>
<L>Vntil sho in hir chamber was. <NOTE PLACE="foot">3624 <HI REND="italic">R</HI> Vn till scho, chaumbre.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> vnnethes was þe knyght went out <MILESTONE N="3625"/></L>
<L>When þe erl was gane obowt; <NOTE PLACE="foot">3626 <HI REND="italic">R</HI> o bout.</NOTE></L>
<L>Vnto þe tour<HI REND="italic">e</HI> he takes þe way</L>
<L>Als hastily als euer he may;</L>
<L>Þar<HI REND="italic">e</HI> he findes his lady, <NOTE PLACE="foot">3629 <HI REND="italic">R</HI> fyndes.</NOTE></L>
<L>Keped him ful curtaysely. <MILESTONE N="3630"/> <NOTE PLACE="foot">3630 <HI REND="italic">R</HI> full curtaisly.</NOTE></L>
<L>"Þan was þe erl in hert ful glad <NOTE PLACE="foot">3631 <HI REND="italic">R</HI> full.</NOTE></L>
<L>When he wist þat he hir had. <NOTE PLACE="foot">3632 <HI REND="italic">W</HI> Whan.</NOTE></L>
<L>Him thoght ȝit sho was like fully <NOTE PLACE="foot">3633 <HI REND="italic">R</HI> yhit scho, lyke.</NOTE></L>
<L>To þe lady þat sat him by. <NOTE PLACE="foot">3634 <HI REND="italic">R</HI> satt.</NOTE></L>
<L>Þar<HI REND="italic">e</HI> þe erl dwelled al nyght, <MILESTONE N="3635"/> <NOTE PLACE="foot">3635 <HI REND="italic">R</HI> all.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> laiked him with his lady bright. <NOTE PLACE="foot">3636 <HI REND="italic">R</HI> layked, bryght.</NOTE></L>
<L><PB N="124" REF="238"/>
Þat night þai wroght what þair<HI REND="italic">e</HI> wils war<HI REND="italic">e;</HI> <NOTE PLACE="foot">3637 <HI REND="italic">R</HI> þair wyls.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> on þat wise þai met na mar<HI REND="italic">e.</HI> <NOTE PLACE="foot">3638 <HI REND="italic">R</HI> wyse, mett no.</NOTE></L>
<L>Herkens now, how it bifell:</L>
<L>On þis maner stode þat castell, <MILESTONE N="3640"/> <NOTE PLACE="foot">3640 <HI REND="italic">R</HI> man<HI REND="italic">er</HI>e.</NOTE></L>
<L>Þat þe se ran fast byside; <NOTE PLACE="foot">3641 <HI REND="italic">R</HI> bi syde.</NOTE></L>
<L>Many gode shippes gan þar<HI REND="italic">e</HI> bide. <NOTE PLACE="foot">3642 <HI REND="italic">R</HI> gud schippes, byde.</NOTE></L>
<L>Whils þe erl of grete honowr<HI REND="italic">e</HI> <NOTE PLACE="foot">3643 <HI REND="italic">R</HI> gret honoure.</NOTE></L>
<L>Lay with þe lady in þe towr<HI REND="italic">e,</HI> <NOTE PLACE="foot">3644 <HI REND="italic">R</HI> toure.</NOTE></L>
<L>Þe knight ordand a ship of sail, <MILESTONE N="3645"/> <NOTE PLACE="foot">3645 <HI REND="italic">R</HI> knyght ordaind, schipp, sayle.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> gert ber<HI REND="italic">e</HI> þeder gude vetaille; <NOTE PLACE="foot">3646 <HI REND="italic">R</HI> þider gud vetaile.</NOTE></L>
<L>Al his gode þeder gert he ber<HI REND="italic">e,</HI> <NOTE PLACE="foot">3647 <HI REND="italic">R</HI> All, gud þider.</NOTE></L>
<L>Gold <HI REND="italic">and</HI> siluer <HI REND="italic">and</HI> oþer ger<HI REND="italic">e.</HI> <NOTE PLACE="foot">3648 <HI REND="italic">R</HI> syluer.</NOTE></L>
<L>"On þe morn þe erl forth gase,</L>
<L><HI REND="italic">And</HI> left his lady in þat place. <MILESTONE N="3650"/> <NOTE PLACE="foot">3650 <HI REND="italic">W</HI> plase.</NOTE></L>
<L>Vntil þe kirk þan went he sone <NOTE PLACE="foot">3651 <HI REND="italic">R</HI> vn tyll, kyrk.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> herd his mes als he was wone; <NOTE PLACE="foot">3652 <HI REND="italic">R</HI> mess.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> when he to þe kirk was gane, <NOTE PLACE="foot">3653 <HI REND="italic">R</HI> kyrk.</NOTE></L>
<L>Þe knyght went to þe towr<HI REND="italic">e</HI> onane, <NOTE PLACE="foot">3654 <HI REND="italic">R</HI> toure.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> down he broght þe fayr<HI REND="italic">e</HI> lady <MILESTONE N="3655"/> <NOTE PLACE="foot">3655 <HI REND="italic">R</HI> doune, fair.</NOTE></L>
<L>Into his hows ful p<HI REND="italic">re</HI>uely. <MILESTONE N="45 b"/> <NOTE PLACE="foot">3656 <HI REND="italic">R</HI> full, <HI REND="italic">W</HI> priuely.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> of þai toke þe clathes sone</L>
<L>Þat þe lady had hir on; <NOTE PLACE="foot">3658 <HI REND="italic">R</HI> o pone.</NOTE></L>
<L>Þai dight hir in þe garment<HI REND="italic">es</HI> gay <NOTE PLACE="foot">3659 <HI REND="italic">R</HI> dyght.</NOTE></L>
<L>Þat sho had on þat oþer day; <MILESTONE N="3660"/> <NOTE PLACE="foot">3660 <HI REND="italic">R</HI> scho.</NOTE></L>
<L>With gerlandes <HI REND="italic">and</HI> with glet<HI REND="italic">er</HI>and thing <NOTE PLACE="foot">3661 <HI REND="italic">R</HI> garlandes.</NOTE></L>
<L>Was sho made out of knawyng. <NOTE PLACE="foot">3662 <HI REND="italic">R</HI> scho.</NOTE></L>
<L>"When al was done als it sold be, <NOTE PLACE="foot">3663 <HI REND="italic">R</HI> all, suld.</NOTE></L>
<L>Vnto þe erl, his lord, went he.</L>
<L>'Sir', he sayd, 'I wald þe pray <MILESTONE N="3665"/></L>
<L>Of a ded þis ilk day: <NOTE PLACE="foot">3666 <HI REND="italic">R</HI> thing <HI REND="italic">instead of</HI> ded.</NOTE></L>
<L>Þat þou wil gif me with þi hand <NOTE PLACE="foot">3667 <HI REND="italic">R</HI> will gyf.</NOTE></L>
<L><PB N="125" REF="239"/>
My leman or I pas þi lond, <NOTE PLACE="foot">3668 <HI REND="italic">R</HI> Mi le<HI REND="italic">m</HI>man, pass.</NOTE></L>
<L>Þat I mai wed hir to my whife; <NOTE PLACE="foot">3669 <HI REND="italic">R</HI> may, wyfe.</NOTE></L>
<L>For with hir wil I lede my lyfe.' <MILESTONE N="3670"/> <NOTE PLACE="foot">3670 <HI REND="italic">R</HI> will.</NOTE></L>
<L>He sayd he thoght to wed hir þan <NOTE PLACE="foot">3671 <HI REND="italic">R</HI> said.</NOTE></L>
<L>Þat had byfor<HI REND="italic">e</HI> ben his leman, <NOTE PLACE="foot">3672 <HI REND="italic">R</HI> be fore, le<HI REND="italic">m</HI>man.</NOTE></L>
<L>For luf of God <HI REND="italic">and</HI> als for drede, <NOTE PLACE="foot">3673 <HI REND="italic">W</HI> lufe.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> for he sold þe better spede.</L>
<L>Þe erl said: 'Þat es gude scill, <MILESTONE N="3675"/></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> als þou sais, syr, do I will.'</L>
<L>"Sone þe erl cals knightes twa, <NOTE PLACE="foot">3677 <HI REND="italic">W</HI> knyghtes.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> bad þam sone þat þai sold ga</L>
<L><HI REND="italic">And</HI> feche þe lady vnto þe kirk.</L>
<L>Þai war redy his wil to wirk; <MILESTONE N="3680"/></L>
<L>To kirk þai led þat fair<HI REND="italic">e</HI> lady.</L>
<L>A p<HI REND="italic">re</HI>ste was reuist hastily. <NOTE PLACE="foot">3682 <HI REND="italic">W</HI> prieste.</NOTE></L>
<L>Þe erl come with meri cher<HI REND="italic">e,</HI></L>
<L>Omang al þat folk in fer<HI REND="italic">e.</HI></L>
<L>His owin lady he toke byliue <MILESTONE N="3685"/></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> gaf þe knyght vntil his wiue;</L>
<L>Þe prest þam weddes swith sone.</L>
<L><HI REND="italic">And</HI> als tite als þe mes was done,</L>
<L>Þan was þar<HI REND="italic">e</HI> made grete menest<HI REND="italic">re</HI>lsy;</L>
<L><HI REND="italic">And</HI> þe knight <HI REND="italic">and</HI> his lady <MILESTONE N="3690"/></L>
<L>Went þam forth with grete solas</L>
<L>To þe ship whar<HI REND="italic">e</HI> his godes in was.</L>
<L>Þe erl went with þam þartill;</L>
<L>Þe knight went yn with ful gude will.</L>
<L>"Þe lady stode still on þe sand; <MILESTONE N="3695"/></L>
<L>Þe erl toke hir by þe hand,</L>
<L><HI REND="italic">And</HI> bad þe knyght sold hir take,</L>
<L>Euermar<HI REND="italic">e</HI> to be his make.</L>
<L>Þar<HI REND="italic">e</HI> þe knyght toke þe lady,</L>
<L><HI REND="italic">And</HI> said to þe erl: 'Sir, gramercy <MILESTONE N="3700"/></L>
<L>Of þis <HI REND="italic">and</HI> of al oþer grace.' <NOTE PLACE="foot">3701 <HI REND="italic">W om. second</HI> of.</NOTE></L>
<L><PB N="126" REF="240"/>
Þus of þe erl hys leue he tase;</L>
<L>Þe wind blew, þai went þair<HI REND="italic">e</HI> way. <MILESTONE N="45 c"/></L>
<L>Þus lost þe erl his whife for ay;</L>
<L>He gaf hir þus þe knyght to wed; <MILESTONE N="3705"/></L>
<L>Þarfor<HI REND="italic">e</HI> ful sari life he led.</L>
<L>"When þe knight was went with þe lady,</L>
<L>Þe erl wendes hame hastily;</L>
<L>Vntil þe tour<HI REND="italic">e</HI> þe way he tase,</L>
<L>To tel his lady how it was, <MILESTONE N="3710"/></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> how he had his knyght cu<HI REND="italic">n</HI>uayd; <NOTE PLACE="foot">3711 <HI REND="italic">W</HI> conuayd.</NOTE></L>
<L>He trowed noght how he was bitraid.</L>
<L>Vntil his tour<HI REND="italic">e</HI> þus wendes he right,</L>
<L>For to speke with his lady bright.</L>
<L>Into þe chameber gan he ga, <MILESTONE N="3715"/></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> loked obout, bath to <HI REND="italic">and</HI> fra;</L>
<L>He saw no syght of his lady;</L>
<L>Þarfor<HI REND="italic">e</HI> sone he wex sary.</L>
<L>Of hir cowth he nothing her<HI REND="italic">e;</HI></L>
<L>Þan he wepid with sari cher<HI REND="italic">e.</HI> <MILESTONE N="3720"/></L>
<L>Vnto himself he gan him mene</L>
<L>Þat al was soth als he had sene.</L>
<L>Þan wist he it was his lady</L>
<L>Þat at þe mete was set him by.</L>
<L>To wax wise þan he bigan; <MILESTONE N="3725"/> <NOTE PLACE="foot">3725 <HI REND="italic">W</HI> began.</NOTE></L>
<L>Þarfor<HI REND="italic">e</HI> blamed him moni a man."</L>
<L>Þan þe maist<HI REND="italic">er</HI> Maxencius</L>
<L>Vnto þe Emp<HI REND="italic">er</HI>our<HI REND="italic">e</HI> said þus:</L>
<L>"On þis wise dose þou, sir," said he,</L>
<L>"When þi whif spekes to þe: <MILESTONE N="3730"/></L>
<L>Þou trowes hir tales day <HI REND="italic">and</HI> nyght,</L>
<L>Bett<HI REND="italic">er</HI> þan þat þou sese in sight.</L>
<L><HI REND="italic">And,</HI> sir," he said, "þat þis soth be,</L>
<L>Tomorn þou sal wele her<HI REND="italic">e and</HI> se—</L>
<L>Who has þe wrang in al þis strife, <MILESTONE N="3735"/></L>
<L>Wheþer þi son or þi wife.</L>
<L>For tomorn þi son sal speke;</L>
<L><PB N="127" REF="241"/>
Þan hope I wele þou wil him wreke." <NOTE PLACE="foot">3738 <HI REND="italic">W</HI> will.</NOTE></L>
<L>Þe Emp<HI REND="italic">er</HI>owr<HI REND="italic">e</HI> sais: "Bi my swir<HI REND="italic">e,</HI></L>
<L>Sir, þat war my moste desir<HI REND="italic">e.</HI> <MILESTONE N="3740"/></L>
<L>If I mai whit who has þe right, <NOTE PLACE="foot">3741 <HI REND="italic">W</HI> may.</NOTE></L>
<L>It sal be venged at my might." <NOTE PLACE="foot">3742 <HI REND="italic">W</HI> mi.</NOTE></L>
<L>Þan þe maist<HI REND="italic">er</HI> wendes his way;</L>
<L>Þus was þe childe saued þat day.</L>
<L>Þe Emp<HI REND="italic">er</HI>ice þan was ful wa <MILESTONE N="3745"/></L>
<L>Þat þe childe was saued swa;</L>
<L>For wele sho wist hir was na bote</L>
<L>Of þat mat<HI REND="italic">er</HI> mor<HI REND="italic">e</HI> to mote. <NOTE PLACE="foot">3748 <HI REND="italic">W</HI> wel.</NOTE></L>
</LG>
</DIV2>
<DIV2 N="15" TYPE="prologue">
<HEAD>Here Bigins þe <HI REND="italic">Fiftend</HI> Prolong. <NOTE PLACE="foot"><HI REND="italic">Heading W om., MS.</HI> xv.</NOTE></HEAD>
<LG>
<L>Þe Emp<HI REND="italic">er</HI>our<HI REND="italic">e</HI> þan, al þat night, <MILESTONE N="45 d"/></L>
<L>In his hert he was ful lyght; <MILESTONE N="3750"/></L>
<L>Bot þe Emp<HI REND="italic">er</HI>ice had mekil sorow</L>
<L>For þe child sold speke at morow. <NOTE PLACE="foot">3752 <HI REND="italic">W</HI> childe.</NOTE></L>
<L>Þe Emp<HI REND="italic">er</HI>our<HI REND="italic">e</HI> lay in gude pese;</L>
<L>Him for to p<HI REND="italic">re</HI>che wald sho noght p<HI REND="italic">re</HI>se.</L>
<L>On þe morn þe Emp<HI REND="italic">er</HI>our<HI REND="italic">e</HI> <MILESTONE N="3755"/></L>
<L>Went to kirk with grete honowr<HI REND="italic">e,</HI></L>
<L>With many knytes of his menȝe.</L>
<L><HI REND="italic">And</HI> al þe burias of þat cete,</L>
<L>Burias wiues, <HI REND="italic">and</HI> maidens bright,</L>
<L>Wele araid <HI REND="italic">and</HI> richely dyght, <MILESTONE N="3760"/></L>
<L>To court þai come with ful gude cher<HI REND="italic">e,</HI></L>
<L>Þe child speche for þai wald her<HI REND="italic">e.</HI></L>
<L>Þe Seuyn Maist<HI REND="italic">er</HI>s euerilkane</L>
<L>Come vnto þe court onane.</L>
<L>Smertly when þe mes was done, <MILESTONE N="3765"/></L>
<L>Þe Emp<HI REND="italic">er</HI>our<HI REND="italic">e</HI> him hasted sone;</L>
<L>Til a fair<HI REND="italic">e</HI> place he made hi<HI REND="italic">m</HI> boun,</L>
<L><HI REND="italic">And</HI> bad þe folk þai sold syt down.</L>
<L>Sone he cald þe Maist<HI REND="italic">er</HI>s Seuyn,</L>
<L><PB N="128" REF="242"/>
<HI REND="italic">And</HI> twa he gan bi names neuyn, <MILESTONE N="3770"/></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> bad þam feche his sone forth sone. <NOTE PLACE="foot">3771 <HI REND="italic">W</HI> fech.</NOTE></L>
<L>His cumandment bilyue was done;</L>
<L>Þai went to presowne with gude will,</L>
<L><HI REND="italic">And</HI> broght þe childe his fader vntill.</L>
<L>Ful klenly was he cled <HI REND="italic">and</HI> dyght, <MILESTONE N="3775"/></L>
<L>Bot he was lene <HI REND="italic">and</HI> febil of myght.</L>
<L>Þe childe was set in middes þe place,</L>
<L>Right befor his fader face. <NOTE PLACE="foot">3778 <HI REND="italic">W</HI> before.</NOTE></L>
<L>Þe folk made mikil noys <HI REND="italic">and</HI> shrill;</L>
<L>Þarfore þe childe ȝit held hi<HI REND="italic">m</HI> still. <MILESTONE N="3780"/></L>
<L>He thanked God of his gude grace</L>
<L>Whils þai made pese in þat place.</L>
<L>Þan stode þe child vp sone onane,</L>
<L>Bifor<HI REND="italic">e</HI> his fader <HI REND="italic">and</HI> þe folk ilkane;</L>
<L>He bowed him ful bowsumly, <MILESTONE N="3785"/></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> of his fader asked mercy.</L>
<L>He said: "Sir, ȝe er wrethed wrang;</L>
<L>Þat sal ȝe wit wele or I gang.</L>
<L>Þe wiked wil, sir, of ȝowr<HI REND="italic">e</HI> wife</L>
<L>Has made me al þis mekil strif; <MILESTONE N="3790"/></L>
<L>For sho had made thurgh sorceri</L>
<L>Thing þat I sold haue bene ded by.</L>
<L>I saw in þe mone <HI REND="italic">and</HI> st<HI REND="italic">er</HI>nes all</L>
<L>How þat sold of me bifall:</L>
<L>Þat, had I spoken with any man <MILESTONE N="3795"/></L>
<L>To seuyn days war cu<HI REND="italic">m</HI>en <HI REND="italic">and</HI> gane, <MILESTONE N="46 a"/></L>
<L>My hert sold sone haue broken i<HI REND="italic">n</HI> sond<HI REND="italic">er;</HI> <NOTE PLACE="foot">3797 <HI REND="italic">W</HI> asonder.</NOTE></L>
<L>Þan had my maist<HI REND="italic">er</HI>s bene al vnder. <NOTE PLACE="foot">3798 <HI REND="italic">W</HI> maysters, under.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> for my maist<HI REND="italic">er</HI>s þat me ȝemed</L>
<L>For my sake sold noght be flemed, <MILESTONE N="3800"/></L>
<L>Þarfor<HI REND="italic">e,</HI> sir, I held me still,</L>
<L><HI REND="italic">And</HI> sofferd what men did me till."</L>
<L>"Bot, fader," he said, "it fars of þe,</L>
<L><HI REND="italic">And</HI> right so haues þou done with me</L>
<L><PB N="129" REF="243"/>
Als did a gudeman, her<HI REND="italic">e</HI> bi west, <MILESTONE N="3805"/></L>
<L>Þat his son in þe se kest,</L>
<L>For he said he sold be, by grace,</L>
<L>Richer man þan euer he was."</L>
<L>Þe Emp<HI REND="italic">er</HI>our<HI REND="italic">e</HI> said: "So haue I sele,</L>
<L>Son, þi wordes payes me wele; <MILESTONE N="3810"/> <NOTE PLACE="foot">3810 <HI REND="italic">W</HI> wel.</NOTE></L>
<L>Þarfor<HI REND="italic">e,</HI> son, for my benzown,</L>
<L>Tel vs al now þat resown.</L>
<L>Þi maist<HI REND="italic">er</HI>s has al tald for þe</L>
<L>Tales þat ful wele liked me;</L>
<L>Bot, sone, a tale of þe allane <MILESTONE N="3815"/></L>
<L>Wil like me mare þan þai ilkane;</L>
<L>Þarfor<HI REND="italic">e</HI> þi tale þou tell vs till."</L>
<L>He said: "Sir, gladly, at ȝowr<HI REND="italic">e</HI> will."</L>
</LG>
</DIV2>
<DIV2 N="15" TYPE="story">
<HEAD>Þe <HI REND="italic">Fiftend</HI> Tale Said þe Childe. <NOTE PLACE="foot"><HI REND="italic">Heading W om., MS.</HI> xv.</NOTE> <NOTE PLACE="marg">[Story XV. Vaticinium.]</NOTE></HEAD>
<LG>
<L>"Syr," he said, "in þis cuntre</L>
<L>Wond a man, curtays <HI REND="italic">and</HI> fre; <MILESTONE N="3820"/></L>
<L>He had a son was wise <HI REND="italic">and</HI> balde,</L>
<L>Of fully fiften winters alde.</L>
<L>Opon a day, in somers tyde,</L>
<L>Þe gudeman went by þe se-syde.</L>
<L>He had a ship þat new was wroght; <MILESTONE N="3825"/></L>
<L>He bad þe mayst<HI REND="italic">er</HI> it sold be broght</L>
<L>A mile or twa opon þe se,</L>
<L><HI REND="italic">And</HI> himself þarin wald be.</L>
<L>He toke his son, als ȝe may her<HI REND="italic">e,</HI></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> went to ship þai bath in fer<HI REND="italic">e;</HI> <MILESTONE N="3830"/></L>
<L>Þai war in will þam to solas,</L>
<L>In an yle þat in þe se was.</L>
<L>"Als þai þederward gan wende,</L>
<L>Twa rauenes on þair<HI REND="italic">e</HI> shippes ende <NOTE PLACE="foot">3834 <HI REND="italic">W</HI> ravenes.</NOTE></L>
<L>Cried on þam loud <HI REND="italic">and</HI> shill, <MILESTONE N="3835"/> <NOTE PLACE="foot">3835 <HI REND="italic">W</HI> loude.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> ouer þair<HI REND="italic">e</HI> ship þai houed still.</L>
<L><PB N="130" REF="244"/>
Þan said þe fader, with hert fre:</L>
<L>'Son, what may al þis noys be,</L>
<L>Þat þise rauens thusgat cri?</L>
<L>What euer sal it sygnyfy?' <MILESTONE N="3840"/></L>
<L>"Þe child was of wit ful klene; <MILESTONE N="46 b"/></L>
<L>He said: 'I wote wele what þai me[ne]. <NOTE PLACE="foot">3842 <HI REND="italic">W</HI> wot, <HI REND="italic">MS.</HI> me ...</NOTE></L>
<L>Þir twa rauens says in þair<HI REND="italic">e</HI> steuy<HI REND="italic">n</HI></L>
<L>Þat, thurgh þe help of God of heuy<HI REND="italic">n,</HI></L>
<L>I sal be of so grete powste, <MILESTONE N="3845"/></L>
<L>Fader, þat þou sal noght knaw me;</L>
<L><HI REND="italic">And</HI> if I wil it soffer sertayn,</L>
<L>Fader, þou sal be ful fayn <NOTE PLACE="foot">3848 <HI REND="italic">W</HI> fayne.</NOTE></L>
<L>For to hald my kapes sleue,</L>
<L>Whils I washs; þis may ȝe leue. <MILESTONE N="3850"/></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> mor<HI REND="italic">e</HI> ȝit sais þe rauens twa: <NOTE PLACE="foot">3851 <HI REND="italic">W</HI> says.</NOTE></L>
<L>Þat my moder sal alswa</L>
<L>Be ful fayn to hald þe clathe</L>
<L>Whills my handes be wyped bath.' <NOTE PLACE="foot">3854 <HI REND="italic">W</HI> bathe.</NOTE></L>
<L>When þe fader herd how he sayd, <MILESTONE N="3855"/></L>
<L>Of his wordes he was noght payd,</L>
<L><HI REND="italic">And</HI> til his son þan gan he say:</L>
<L>'Þe crakes sal ly, if I may.</L>
<L>What, son,' he said, 'couaites þou</L>
<L>To be richer þan I am now? <MILESTONE N="3860"/></L>
<L>Nay, sertes, it sal noght be swa</L>
<L>Whils þat I may ride <HI REND="italic">and</HI> ga.'</L>
<L>His semly son þan hentes he,</L>
<L><HI REND="italic">And</HI> kest him sone into þe se.</L>
<L>He turned þe ship with eger mode; <MILESTONE N="3865"/></L>
<L>Þe child flet forth in þe flode.</L>
<L>"Þe fader bade þe rauens him take,</L>
<L><HI REND="italic">And</HI> with his body meri make; <NOTE PLACE="foot">3868 <HI REND="italic">W</HI> bodi.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> hastly went he hame ogayne;</L>
<L>Ful wele he wend his son war slaine. <MILESTONE N="3870"/></L>
<L>Þe child swam forth in þe se;</L>
<L>On God in heuyn ay thinkes he,</L>
<L><PB N="131" REF="245"/>
<HI REND="italic">And</HI> specially he praied him till</L>
<L>To help him if it war his will.</L>
<L><HI REND="italic">And</HI> God of heuy<HI REND="italic">n,</HI> of his grete grace, <MILESTONE N="3875"/></L>
<L>Made him to riue vp in a place,</L>
<L>Opon ane ile þar<HI REND="italic">e,</HI> in þe se. <NOTE PLACE="foot">3877 <HI REND="italic">W</HI> an.</NOTE></L>
<L>Ful ioyful þan in hert was he.</L>
<L>Þe childe ȝede vpon þe land,</L>
<L><HI REND="italic">And</HI> thanked Ih<HI REND="italic">es</HI>u of his sande. <MILESTONE N="3880"/> <NOTE PLACE="foot">3880 <HI REND="italic">W</HI> Jesu, sand.</NOTE></L>
<L>In þat land he lifed allane;</L>
<L>Four<HI REND="italic">e</HI> daies mete ete he nane. <NOTE PLACE="foot">3882 <HI REND="italic">W</HI> Four.</NOTE></L>
<L>"He herd þe fowles speke him till,</L>
<L><HI REND="italic">And</HI> said: 'Childe, gif þe noght ill;</L>
<L>Ih<HI REND="italic">es</HI>u wil þe help in haste; <MILESTONE N="3885"/> <NOTE PLACE="foot">3885 <HI REND="italic">W</HI> Jesu.</NOTE></L>
<L>Þi meschefe es now alþermaste.' <NOTE PLACE="foot">3886 <HI REND="italic">W</HI> mischefe.</NOTE></L>
<L>Þe childe knew wele þe fowles sang;</L>
<L>He thanked God graithly omang. <MILESTONE N="46 c"/></L>
<L>He vnderstode al fowles language,</L>
<L>Bath yn wod <HI REND="italic">and</HI> als in cage. <MILESTONE N="3890"/> <NOTE PLACE="foot">3890 <HI REND="italic">W</HI> Bathe.</NOTE></L>
<L>Þai sang him cu<HI REND="italic">m</HI>fort wonder wele,</L>
<L>For he wist þair<HI REND="italic">e</HI> meni<HI REND="italic">n</HI>g ilk dele.</L>
<L>"Þe fift day þan come sayland</L>
<L>A fissher bote biside þe land.</L>
<L>Of þat sight ful fayn was he, <MILESTONE N="3895"/></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> fast he hies him to þe se.</L>
<L>'Help me, sir,' þus gan he cri,</L>
<L>'For Ih<HI REND="italic">es</HI>u luf <HI REND="italic">and</HI> milde Mari.' <NOTE PLACE="foot">3898 <HI REND="italic">W</HI> Jesu.</NOTE></L>
<L>Þe fissher saw þe childe allane, <NOTE PLACE="foot">3899 <HI REND="italic">MS.</HI> ffissher.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> vnto him he rowed onane. <MILESTONE N="3900"/></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> sone when he come to þe childe,</L>
<L>He spak to him with wordes milde:</L>
<L>'Frely childe, what dose þou her<HI REND="italic">e?</HI>'</L>
<L>Þan said þe childe with simpil cher<HI REND="italic">e:</HI></L>
<L>'Sir, help þat I war in þi bate, <MILESTONE N="3905"/></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> I sal tel þe al my state.'</L>
<L>Intil his bate he gan him bring,</L>
<L><HI REND="italic">And</HI> þan he talde him his asking:</L>
<L><PB N="132" REF="246"/>
How his fader kest him in þe se</L>
<L>For he said þat he sold be <MILESTONE N="3910"/></L>
<L>Gretter of myght, by Goddes grace,</L>
<L><HI REND="italic">And</HI> richer þan his fader was;</L>
<L><HI REND="italic">And</HI> how he swam into þat yle,</L>
<L>Al he talde him in þat while. <NOTE PLACE="foot">3914 <HI REND="italic">W</HI> whyle.</NOTE></L>
<L>"Þe fissher thoght of hym pete. <MILESTONE N="3915"/> <NOTE PLACE="foot">3915 <HI REND="italic">MS.</HI> ffissher.</NOTE></L>
<L>'Childe,' he said, 'I sal bring þe</L>
<L>Vntil a kastel her<HI REND="italic">e</HI> nerehand,</L>
<L>Vnto þe kinges steward of þis land.</L>
<L>Þar<HI REND="italic">e</HI> sal þou play <HI REND="italic">and</HI> meri make.'</L>
<L>Þe childe said: 'For Ih<HI REND="italic">es</HI>u sake, <MILESTONE N="3920"/> <NOTE PLACE="foot">3920 <HI REND="italic">W</HI> Jesu.</NOTE></L>
<L>Bring me, if it be þi will,</L>
<L>Þar<HI REND="italic">e</HI> I may ette <HI REND="italic">and</HI> drink my fill.'</L>
<L>Sone þai come to þe castele</L>
<L>Whar<HI REND="italic">e</HI> þe fissher was knawen wele. <NOTE PLACE="foot">3924 <HI REND="italic">W</HI> Where.</NOTE></L>
<L>He sald þe childe, I vnderstand, <MILESTONE N="3925"/></L>
<L>Vntil þe steward of þat land.</L>
<L>Þe steward was of hym ful fayn;</L>
<L>He saw neuer fairer for sertayne: <NOTE PLACE="foot">3928 <HI REND="italic">W</HI> fayrer.</NOTE></L>
<L>He was ful cu<HI REND="italic">m</HI>ly on to call,</L>
<L>Fair<HI REND="italic">e and</HI> curtays euer with all. <MILESTONE N="3930"/> <NOTE PLACE="foot">3930 <HI REND="italic">W</HI> Fayre.</NOTE></L>
<L>Þe childe wex <HI REND="italic">and</HI> wele gan thryue;</L>
<L>Þe steward lufed hym als his lyue.</L>
<L>"In þat land þan was a king</L>
<L>Þat had grete thoght <HI REND="italic">and</HI> made morny<HI REND="italic">n</HI>g</L>
<L>For thre rauens þat cried on him ay; <MILESTONE N="46 d"/> <MILESTONE N="3935"/></L>
<L>In kirk, in hall, in ilka way,</L>
<L>Whar<HI REND="italic">e</HI>so he sold ryde or gane,</L>
<L>Þa rauens cried euer onane—</L>
<L>Opon þe king ay gan þai cry.</L>
<L>His folk þarof had grete ferly; <MILESTONE N="3940"/></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> al þe men of ilk cuntre</L>
<L>Had grete selkuth þat sight to se.</L>
<L>Þe king in no place [might] haue pese, <NOTE PLACE="foot">3943 <HI REND="italic">MS. om.</HI> might.</NOTE></L>
<L>For of þair<HI REND="italic">e</HI> noys wald þai neuer sese; <NOTE PLACE="foot">3944 <HI REND="italic">W</HI> thair noyse.</NOTE></L>
<L><PB N="133" REF="247"/>
Nowþer for bow ne for sling <MILESTONE N="3945"/></L>
<L>No man might þam oway bring.</L>
<L>"Þe king wald fayn oway þam wyn,</L>
<L>Bot he wist noght how to bygyn.</L>
<L>Eft<HI REND="italic">er</HI> his barnage has he sent,</L>
<L><HI REND="italic">And</HI> gert ordayn a grete p<HI REND="italic">ar</HI>lement, <MILESTONE N="3950"/></L>
<L>For to wit encheson why</L>
<L>Þat þe rauens made slike cri;</L>
<L>For wele he trowed þam al omell</L>
<L>Þat som wise man sold him tell.</L>
<L>When his barons wist his will, <MILESTONE N="3955"/></L>
<L>Hastily þai come him till;</L>
<L>Al þe lordes on ilka syde</L>
<L>Come vnto þe court þat tide. <NOTE PLACE="foot">3958 <HI REND="italic">W</HI> Com, courte.</NOTE></L>
<L>Þe steward þat had þe childe in keping,</L>
<L>Said he wald wend vnto þe king, <MILESTONE N="3960"/></L>
<L>If he myght her<HI REND="italic">e</HI> of any man</L>
<L>Þat þe king wele tell can</L>
<L>Why thre rauens opon him cry,</L>
<L><HI REND="italic">And</HI> what þat it might signyfy.</L>
<L>'Sir,' said þe child, 'par charite, <MILESTONE N="3965"/></L>
<L>Wiltou lat me wend with þe?'</L>
<L>Þe steward said: 'Sen þou wil swa,</L>
<L>Gladly saltou with me ga.</L>
<L>Þe kinges wil son saltow her<HI REND="italic">e,</HI></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> sum gude þar<HI REND="italic">e</HI> may þou ler<HI REND="italic">e.</HI>' <MILESTONE N="3970"/></L>
<L>"Þe steward wendes, þe childe alswa,</L>
<L><HI REND="italic">And</HI> with þam oþer many ma.</L>
<L>Vnto þe kourt þan cu<HI REND="italic">m</HI>en war<HI REND="italic">e,</HI></L>
<L>Erles, barons, both les <HI REND="italic">and</HI> mar<HI REND="italic">e.</HI></L>
<L>Þe sertayn day bifor<HI REND="italic">e</HI> was set; <MILESTONE N="3975"/></L>
<L>Þarfor þe lordes, withowten let,</L>
<L>Come vnto þat sertayn day.</L>
<L><HI REND="italic">And</HI> þan þe king gert sone puruay</L>
<L>Al þe lordes into a hall, <NOTE PLACE="foot">3979 <HI REND="italic">W</HI> All.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> set himself omang þam all. <MILESTONE N="3980"/></L>
<L><PB N="134" REF="248"/>
'Sirs,' he sayd, 'ȝe sal sit downe,</L>
<L><HI REND="italic">And</HI> takes entent to my resowne.' <MILESTONE N="47 a"/></L>
<L>"Þan stode he vp omanges þam all,</L>
<L>On þe heghest place in þe hall. <NOTE PLACE="foot">3984 <HI REND="italic">W</HI> highest.</NOTE></L>
<L>'Lordinges,' he said, 'lokes omang ȝow <MILESTONE N="3985"/></L>
<L>If any man can tel me now</L>
<L>Of thre rauens þat cryes on me, <NOTE PLACE="foot">3987 <HI REND="italic">W</HI> the <HI REND="italic">for</HI> thre.</NOTE></L>
<L>In what stede so þat I be.</L>
<L>Wha can me tel, so mot I thriue,</L>
<L>My doghter sal he haue to wiue, <MILESTONE N="3990"/></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> half my kingdom ilka dele,</L>
<L>Þat he sal hald him paid ful wele.'</L>
<L>When þe king had said his will,</L>
<L>Al þe lordes sat stane-still;</L>
<L>Of al þe wise men þat þar war<HI REND="italic">e,</HI> <MILESTONE N="3995"/></L>
<L>Nane kowth gif him graith answar<HI REND="italic">e.</HI></L>
<L>Þe steward childe þan was wele paid,</L>
<L>When he herd how þe kyng had said;</L>
<L>In his hert he thinkes wele</L>
<L>Þat he kowth tel him ilka dele. <MILESTONE N="4000"/></L>
<L>Til his lord spekes he p<HI REND="italic">re</HI>uely, <NOTE PLACE="foot">4001 <HI REND="italic">W</HI> priuely.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> sais: 'Þis tale wele tel can I, <NOTE PLACE="foot">4002 <HI REND="italic">W</HI> said.</NOTE></L>
<L>Of þe rauens þat on þe king cries,</L>
<L><HI REND="italic">And</HI> also what it signyfies.</L>
<L>If þe king will hald þat he has hight <MILESTONE N="4005"/></L>
<L>Vnto þam þat kowth tel hi<HI REND="italic">m</HI> right,</L>
<L>To tel him wil I wele warand</L>
<L>If he wil hald me lele couenand.'</L>
<L>"Þe steward said: 'Lat swilk wordes be,</L>
<L>For, son, þou may sone shend me; <MILESTONE N="4010"/></L>
<L>If þou tald a wrang resown,</L>
<L>In euyl tyme come we to toun.'</L>
<L>'Sir,' said þe childe, 'drede þe nathing; <NOTE PLACE="foot">4013 <HI REND="italic">W</HI> sayd.</NOTE></L>
<L>I knaw ful wele þe fowles criyng;</L>
<L>Whar<HI REND="italic">e</HI> any singes in wode or cage <MILESTONE N="4015"/></L>
<L>I vnderstand wele þair<HI REND="italic">e</HI> langwage.'</L>
<L><PB N="135" REF="249"/>
Þe steward stode vp in þe hall</L>
<L><HI REND="italic">And</HI> to [þe] king þan gan he call: <NOTE PLACE="foot">4018 <HI REND="italic">MS. om.</HI> þe.</NOTE></L>
<L>'I haue a childe,' he said, 'sir kyng,</L>
<L>Þat can tel þe þine asking: <MILESTONE N="4020"/></L>
<L>Why þe thre rauens opon þe cry, <NOTE PLACE="foot">4021 <HI REND="italic">W</HI> rauen.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> als what it may signyfy, <NOTE PLACE="foot">3673 <HI REND="italic">to</HI> 4022 <HI REND="italic">(two folios following fol.</HI> 125)<HI REND="italic">R omits.</HI></NOTE> <NOTE PLACE="foot">4022 <HI REND="italic">MS.</HI> gignyfy.</NOTE></L>
<L>If þou will hald þat þou has hyght</L>
<L>Vnto þam þat can tel þe right.' <NOTE PLACE="foot">4024 <HI REND="italic">W om.</HI> can, <HI REND="italic">R</HI> kan tell, ryght.</NOTE></L>
<L>"' Ȝis,' said þe king, <HI REND="italic">and</HI> þarto swar<HI REND="italic">e,</HI> <MILESTONE N="4025"/> <NOTE PLACE="foot">4025 <HI REND="italic">R</HI> Yhis, kyng, þare to.</NOTE></L>
<L>'Al þat I hight <HI REND="italic">and</HI> mekyl mar<HI REND="italic">e</HI> <NOTE PLACE="foot">4026 <HI REND="italic">R</HI> All, mykell.</NOTE></L>
<L>Sal I gif him þat me tels <NOTE PLACE="foot">4027 <HI REND="italic">R</HI> Sall, gyf.</NOTE></L>
<L>Why þe thre rauens on me ȝelles.' <NOTE PLACE="foot">4028 <HI REND="italic">R</HI> Whi, yhels.</NOTE></L>
<L>Þe steward þe childe vnto þe king led, <MILESTONE N="47 b"/> <NOTE PLACE="foot">4029 <HI REND="italic">R</HI> child, kyng.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> bad he sold noght be adred. <MILESTONE N="4030"/> <NOTE PLACE="foot">4030 <HI REND="italic">R</HI> suld.</NOTE></L>
<L>When þe child come to þe king, <NOTE PLACE="foot">4031 <HI REND="italic">R</HI> kyng.</NOTE></L>
<L>He bad he sold mak no lesyng. <NOTE PLACE="foot">4032 <HI REND="italic">R</HI> suld.</NOTE></L>
<L>Þe childe said: 'Sir, by God mighty, <NOTE PLACE="foot">4033 <HI REND="italic">W,R</HI> child, <HI REND="italic">R</HI> be, myghty.</NOTE></L>
<L>I sal say noght bot sothfastly.' <NOTE PLACE="foot">4034 <HI REND="italic">R</HI> sall.</NOTE></L>
<L>"Þan stode þe childe vp sone onane, <MILESTONE N="4035"/> <NOTE PLACE="foot">4035 <HI REND="italic">R</HI> child.</NOTE></L>
<L>Bifor<HI REND="italic">e</HI> þe barons euerilkane. <NOTE PLACE="foot">4036 <HI REND="italic">R</HI> Bi for.</NOTE></L>
<L>On him þai loked, bath les <HI REND="italic">and</HI> mar<HI REND="italic">e;</HI> <NOTE PLACE="foot">4037 <HI REND="italic">R</HI> both less.</NOTE></L>
<L>So fair<HI REND="italic">e</HI> a childe saw þai neuer ar<HI REND="italic">e.</HI> <NOTE PLACE="foot">4038 <HI REND="italic">R</HI> fair, child.</NOTE></L>
<L>'Sirs,' he said, 'ȝe se ilkane <NOTE PLACE="foot">4039 <HI REND="italic">R</HI> yhe.</NOTE></L>
<L>How a rauen sittes <HI REND="italic">and</HI> cries allane. <MILESTONE N="4040"/> <NOTE PLACE="foot">4040 <HI REND="italic">R</HI> syttes, cryes.</NOTE></L>
<L>Sir king,' he said, 'I tel it þe, <NOTE PLACE="foot">4041 <HI REND="italic">R</HI> kyng, tell.</NOTE></L>
<L>It es þe femal of þe thre. <NOTE PLACE="foot">4042 <HI REND="italic">R</HI> female.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And,</HI> sirs,' he sayd, 'ȝe se alswa <NOTE PLACE="foot">4043 <HI REND="italic">W,R</HI> said, <HI REND="italic">R</HI> yhe, all swa.</NOTE></L>
<L>How þar<HI REND="italic">e</HI> sittes oþer rauens twa. <NOTE PLACE="foot">4044 <HI REND="italic">R</HI> syttes.</NOTE></L>
<L>Also ȝe se þair<HI REND="italic">e</HI> ferly far<HI REND="italic">e,</HI> <MILESTONE N="4045"/></L>
<L>How þe les cries on þe mar<HI REND="italic">e.</HI> <NOTE PLACE="foot">4046 <HI REND="italic">R</HI> less cryes.</NOTE></L>
<L>Þe mar<HI REND="italic">e</HI> of þam þe elder ys; <NOTE PLACE="foot">4047 <HI REND="italic">W</HI> them, <HI REND="italic">R</HI> is.</NOTE></L>
<L><PB N="136" REF="250"/>
Þat oþer female first was his.</L>
<L>He held hir wele al threty ȝer<HI REND="italic">e;</HI> <NOTE PLACE="foot">4049 <HI REND="italic">R</HI> all thretty yhere.</NOTE></L>
<L>Þan so bifell þat corn was der<HI REND="italic">e,</HI> <MILESTONE N="4050"/></L>
<L>Þarfor<HI REND="italic">e</HI> þe alder hir forsoke, <NOTE PLACE="foot">4051 <HI REND="italic">R</HI> þarfor.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> nothing wald he til hir loke. <NOTE PLACE="foot">4052 <HI REND="italic">R</HI> till, luke.</NOTE></L>
<L>He fled fra hir in þat der<HI REND="italic">e</HI> tyme, <NOTE PLACE="foot">4053 <HI REND="italic">R</HI> fro.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> on ser<HI REND="italic">e</HI> sides soght sho hym. <NOTE PLACE="foot">4054 <HI REND="italic">R</HI> sydes, scho.</NOTE></L>
<L>"'Þus when þe alder hir gan forsake, <MILESTONE N="4055"/></L>
<L>Þe ȝonger toke hir to his make; <NOTE PLACE="foot">4056 <HI REND="italic">R</HI> yhonger.</NOTE></L>
<L>Þe ȝonger rauen hir toke þat tyme <NOTE PLACE="foot">4057 <HI REND="italic">R</HI> yhonger.</NOTE></L>
<L>For his felow forth with hym. <NOTE PLACE="foot">4058 <HI REND="italic">R</HI> hime.</NOTE></L>
<L>He ȝemed hir ful wele always, <NOTE PLACE="foot">4059 <HI REND="italic">R</HI> yhemed, full, all ways.</NOTE></L>
<L>Both by nightes <HI REND="italic">and</HI> bi dayes. <MILESTONE N="4060"/> <NOTE PLACE="foot">4060 <HI REND="italic">R</HI> bi nyghtes, days.</NOTE></L>
<L>Fro hir neuer fleghe he walde, <NOTE PLACE="foot">4061 <HI REND="italic">R</HI> fle, wald.</NOTE></L>
<L>Nowther for hunger ne for calde. <NOTE PLACE="foot">4062 <HI REND="italic">R</HI> Nouther, cald.</NOTE></L>
<L>Now es þe ald rauen cu<HI REND="italic">m</HI>en ogayn, <NOTE PLACE="foot">4063 <HI REND="italic">R</HI> comen o gayne.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> wald haue his fer<HI REND="italic">e</HI> ful fain. <NOTE PLACE="foot">4064 <HI REND="italic">R</HI> full fayne.</NOTE></L>
<L>Þe ald rauen sais þat sho es his; <MILESTONE N="4065"/> <NOTE PLACE="foot">4065 <HI REND="italic">R</HI> scho.</NOTE></L>
<L>Þe ȝonger sais þat "Myne sho ys, <NOTE PLACE="foot">4066 <HI REND="italic">R</HI> yhonger, scho is.</NOTE></L>
<L>For I haue wond with hir alway <NOTE PLACE="foot">4067 <HI REND="italic">R</HI> alway <HI REND="italic">mutilated.</HI></NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> left hir nowþer night ne day." <NOTE PLACE="foot">4068 <HI REND="italic">R</HI> nouther nyght, ne <HI REND="italic">mutilated.</HI></NOTE></L>
<L>He sais sho sal noght part him fra, <NOTE PLACE="foot">4069 <HI REND="italic">R</HI> scho sall.</NOTE></L>
<L>Nowþer for wele ne for wa, <MILESTONE N="4070"/> <NOTE PLACE="foot">4070 <HI REND="italic">R</HI> Nouther.</NOTE></L>
<L>Til þe dome, sir king, be gifen of þe, <NOTE PLACE="foot">4071 <HI REND="italic">R</HI> Till, kyng, gyfen.</NOTE></L>
<L>Wheþer make þat sho sal be.' <NOTE PLACE="foot">4072 <HI REND="italic">R</HI> scho sall.</NOTE></L>
<L>"Þe child said: 'Sertainly, sir king, <NOTE PLACE="foot">4073 <HI REND="italic">R</HI> kyng.</NOTE></L>
<L>Þis es þe cause of þair<HI REND="italic">e</HI> crying. <NOTE PLACE="foot">4074 <HI REND="italic">R</HI> þair.</NOTE></L>
<L>When þou haues said to þam þi will <MILESTONE N="4075"/> <NOTE PLACE="foot">4075 <HI REND="italic">R</HI> has.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> gifen þe dome by right <HI REND="italic">and</HI> scyll, <MILESTONE N="47 c"/> <NOTE PLACE="foot">4076 <HI REND="italic">R</HI> gyfen, be ryght, skyll, <HI REND="italic">W</HI> scill.</NOTE></L>
<L>Wheþer of þam þat hir sal haue, <NOTE PLACE="foot">4077 <HI REND="italic">R</HI> sall.</NOTE></L>
<L><PB N="137" REF="251"/>
Na mar<HI REND="italic">e</HI> on þe þan wil þai craue, <NOTE PLACE="foot">4078 <HI REND="italic">R</HI> will.</NOTE></L>
<L>Ne na mar<HI REND="italic">e</HI> mak noyse ne cri; <NOTE PLACE="foot">4079 <HI REND="italic">R</HI> no, noys, cry.</NOTE></L>
<L>Hame þai wil wend hastyly.' <MILESTONE N="4080"/> <NOTE PLACE="foot">4080 <HI REND="italic">R</HI> will wende hastily.</NOTE></L>
<L>"Þe king toke kownsail of þis thing <NOTE PLACE="foot">4081 <HI REND="italic">R</HI> kyng, counsail.</NOTE></L>
<L>At his barons ald <HI REND="italic">and</HI> ȝing, <NOTE PLACE="foot">4082 <HI REND="italic">W</HI> alde, <HI REND="italic">R</HI> yhing.</NOTE></L>
<L>How he sold deme þe rauens twa: <NOTE PLACE="foot">4083 <HI REND="italic">R</HI> suld.</NOTE></L>
<L>Whilk sold hir haue <HI REND="italic">and</HI> whilk forga. <NOTE PLACE="foot">4084 <HI REND="italic">R</HI> suld.</NOTE></L>
<L>Þan al his barons talde him to, <MILESTONE N="4085"/> <NOTE PLACE="foot">4085 <HI REND="italic">R</HI> all, tald.</NOTE></L>
<L>How þat þam thoght best to do.</L>
<L>Bi kownsail of barown <HI REND="italic">and</HI> knyght <NOTE PLACE="foot">4087 <HI REND="italic">R</HI> counsail, baroune <HI REND="italic">and</HI> of.</NOTE></L>
<L>Þe king gaf dome by reson right. <NOTE PLACE="foot">4088 <HI REND="italic">R</HI> kyng, bi, ryght.</NOTE></L>
<L>He went byfor þa rauens thre, <NOTE PLACE="foot">4089 <HI REND="italic">R</HI> bi for.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> stode þat þai al myght him se. <MILESTONE N="4090"/> <NOTE PLACE="foot">4090 <HI REND="italic">W om.</HI> al, <HI REND="italic">R</HI> all.</NOTE></L>
<L>Þe rauens cried als þai war won; <NOTE PLACE="foot">4091 <HI REND="italic">R</HI> cryed, wone.</NOTE></L>
<L>Þe king spak vnto þam sone, <NOTE PLACE="foot">4092 <HI REND="italic">R</HI> kyng, <HI REND="italic">W</HI> son.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> said þat þe female sold ay <NOTE PLACE="foot">4093 <HI REND="italic">R</HI> suld.</NOTE></L>
<L>Dwel with hym, both night <HI REND="italic">and</HI> day, <NOTE PLACE="foot">4094 <HI REND="italic">R</HI> Dwell, nyght.</NOTE></L>
<L>Þat kepid hir fra noyes ser<HI REND="italic">e</HI> <MILESTONE N="4095"/> <NOTE PLACE="foot">4095 <HI REND="italic">R</HI> keped, fro.</NOTE></L>
<L>In þat tyme þat þe corn was der<HI REND="italic">e;</HI> <NOTE PLACE="foot">4096 <HI REND="italic">W om.</HI> þe.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> he þat put hir þan him fra,</L>
<L>By reson he sal hyr forga: <NOTE PLACE="foot">4098 <HI REND="italic">R</HI> Be, sall hir.</NOTE></L>
<L>He lufed hir noght, þis es sertayn, <NOTE PLACE="foot">4099 <HI REND="italic">R</HI> is sertaine.</NOTE></L>
<L>Þat wald with hung<HI REND="italic">er</HI> sho had bene slayne. <MILESTONE N="4100"/> <NOTE PLACE="foot">4100 <HI REND="italic">R</HI> sch, slaine.</NOTE></L>
<L>"When þe alder rauen of þe twa <NOTE PLACE="foot">4101 <HI REND="italic">R</HI> elder.</NOTE></L>
<L>Herd þe king gif þe dome swa, <NOTE PLACE="foot">4102 <HI REND="italic">R</HI> kyng gyf.</NOTE></L>
<L>He made a cri <HI REND="italic">and</HI> rewful mane; <NOTE PLACE="foot">4103 <HI REND="italic">R</HI> cry, rewfull.</NOTE></L>
<L>Þar<HI REND="italic">e</HI>of had meruayl many ane. <NOTE PLACE="foot">4104 <HI REND="italic">R</HI> þar of, m<HI REND="italic">er</HI>uail.</NOTE></L>
<L>On his maner he morned fast, <MILESTONE N="4105"/> <NOTE PLACE="foot">4105 <HI REND="italic">R</HI> þis <HI REND="italic">instead of</HI> his, manere, murned.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> with swilk playnt oway he past.</L>
<L>Þe king herd <HI REND="italic">and</HI> saw al þis; <NOTE PLACE="foot">4107 <HI REND="italic">R</HI> kyng, all.</NOTE></L>
<L><PB N="138" REF="252"/>
In hert he had ful mekil blys. <NOTE PLACE="foot">4108 <HI REND="italic">R</HI> full mykell.</NOTE></L>
<L>Þa oþer gan þair<HI REND="italic">e</HI> fethers shake, <NOTE PLACE="foot">4109 <HI REND="italic">R</HI> þair, schake.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> mekil myrth þan gan þai make; <MILESTONE N="4110"/></L>
<L>Þai toke a flight <HI REND="italic">[and]</HI> flow oway; <NOTE PLACE="foot">4111 <HI REND="italic">R</HI> .. yght, <HI REND="italic">MS. om. and.</HI></NOTE></L>
<L>Þis thoght þe king a nobil play. <NOTE PLACE="foot">4111, 4112 <HI REND="italic">R first half of line obliterated.</HI></NOTE> <NOTE PLACE="foot">4112 <HI REND="italic">R</HI> kyng, noble.</NOTE></L>
<L>Þe child he gert bifor<HI REND="italic">e</HI> hym call, <NOTE PLACE="foot">4113 <HI REND="italic">R</HI> bi for him.</NOTE></L>
<L>Right þar<HI REND="italic">e</HI> omang his barons all: <NOTE PLACE="foot">4114 <HI REND="italic">R</HI> Ryght.</NOTE></L>
<L>He held him quaynt <HI REND="italic">and</HI> wonder wise; <MILESTONE N="4115"/></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> ful wele quit he his seruise. <NOTE PLACE="foot">4116 <HI REND="italic">R</HI> full, quytt, <HI REND="italic">W om.</HI> he, <HI REND="italic">R</HI> he hi<HI REND="italic">m</HI> his.</NOTE></L>
<L>"Þe king gaf him, þar<HI REND="italic">e</HI> in þat place, <NOTE PLACE="foot">4117 <HI REND="italic">R</HI> kyng.</NOTE></L>
<L>Hys doghter, als þe couenant was, <NOTE PLACE="foot">4118 <HI REND="italic">R</HI> His, conand wase.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> half his kingdom, grete <HI REND="italic">and</HI> small, <NOTE PLACE="foot">4119 <HI REND="italic">R</HI> kyngdom gret.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> efter hym for to haue all. <MILESTONE N="4120"/> <NOTE PLACE="foot">4120 <HI REND="italic">R</HI> him.</NOTE></L>
<L>Now has þat childe so mekil thing, <NOTE PLACE="foot">4121 <HI REND="italic">R</HI> haues, child, mykell.</NOTE></L>
<L>He may be felow with erl <HI REND="italic">and</HI> king. <NOTE PLACE="foot">4122 <HI REND="italic">R</HI> kyng.</NOTE></L>
<L>"Opon a day he hym bythoght <MILESTONE N="47 d"/> <NOTE PLACE="foot">4123 <HI REND="italic">R</HI> him bi thoght.</NOTE></L>
<L>On hys fader þat him forth broght, <NOTE PLACE="foot">4124 <HI REND="italic">W, R</HI> his, <HI REND="italic">R</HI> furth.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> on his moder þat hym bar<HI REND="italic">e.</HI> <MILESTONE N="4125"/> <NOTE PLACE="foot">4125 <HI REND="italic">R</HI> him.</NOTE></L>
<L>Þan in grete pouert fallen þai war<HI REND="italic">e;</HI> <NOTE PLACE="foot">4126 <HI REND="italic">R</HI> gret.</NOTE></L>
<L>Þai went for shame fra þair<HI REND="italic">e</HI> cuntre, <NOTE PLACE="foot">4127 <HI REND="italic">R</HI> schame, þair contre.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> come <HI REND="italic">and</HI> wond in þat cete</L>
<L>Whar<HI REND="italic">e</HI> þair<HI REND="italic">e</HI> son was lord <HI REND="italic">and</HI> king. <NOTE PLACE="foot">4129 <HI REND="italic">R</HI> þair, kyng.</NOTE></L>
<L>Bot þai ne wist noght of þat thing; <MILESTONE N="4130"/></L>
<L>Ne he wist noght þat þai war þar<HI REND="italic">e,</HI></L>
<L>Ne noght he knew of þair<HI REND="italic">e</HI> mysfar<HI REND="italic">e.</HI> <NOTE PLACE="foot">4132 <HI REND="italic">R</HI> þair.</NOTE></L>
<L>Bot als he lay opon a nyght,</L>
<L>In a dreme þan thoght him right, <NOTE PLACE="foot">4134 <HI REND="italic">R</HI> ryght.</NOTE></L>
<L>Þat he was warned in visiowne, <MILESTONE N="4135"/></L>
<L>His fader <HI REND="italic">and</HI> moder was in þe town; <NOTE PLACE="foot">4136 <HI REND="italic">R</HI> toune.</NOTE></L>
<L>It bad he sold tak þam hym till, <NOTE PLACE="foot">4137 <HI REND="italic">R</HI> suld, him tyll.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> also wirk what war þair<HI REND="italic">e</HI> will. <NOTE PLACE="foot">4138 <HI REND="italic">R</HI> all so, <HI REND="italic">W</HI> thare.</NOTE></L>
<L><PB N="139" REF="253"/>
"At morn þe childe cald seriantes twa, <NOTE PLACE="foot">4139 <HI REND="italic">R</HI> child.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> bad þai sold his erand ga, <MILESTONE N="4140"/> <NOTE PLACE="foot">4140 <HI REND="italic">R</HI> suld.</NOTE></L>
<L>Preuely into þe towne, <NOTE PLACE="foot">4141 <HI REND="italic">R</HI> toune.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> spir in stretes, vp <HI REND="italic">and</HI> downe, <NOTE PLACE="foot">4142 <HI REND="italic">R</HI> spyr, doune.</NOTE></L>
<L>Eft<HI REND="italic">er</HI> a man of strange cuntre <NOTE PLACE="foot">4143 <HI REND="italic">R</HI> Aft<HI REND="italic">er,</HI> st<HI REND="italic">ra</HI>unge contre.</NOTE></L>
<L>Newly cu<HI REND="italic">m</HI>en, hys whife <HI REND="italic">and</HI> he:— <NOTE PLACE="foot">4144 <HI REND="italic">R</HI> comen his wife.</NOTE></L>
<L>'His name es Gerard Nories son; <MILESTONE N="4145"/> <NOTE PLACE="foot">4145 <HI REND="italic">R</HI> noryes.</NOTE></L>
<L>Wayt p<HI REND="italic">re</HI>uely whar<HI REND="italic">e</HI> þai mai won.' <NOTE PLACE="foot">4146 <HI REND="italic">W</HI> priuely, <HI REND="italic">R</HI> may.</NOTE></L>
<L>When þai him fand, he bad þam say</L>
<L>Þat þai war welku<HI REND="italic">m</HI> alway <NOTE PLACE="foot">4148 <HI REND="italic">R</HI> welcom all way.</NOTE></L>
<L>To soiorn in þat same cete,—</L>
<L><HI REND="italic">And</HI> at þe king himself wald se <MILESTONE N="4150"/> <NOTE PLACE="foot">4150 <HI REND="italic">R</HI> kyng.</NOTE></L>
<L>Of þair<HI REND="italic">e</HI> far<HI REND="italic">e and</HI> of þair<HI REND="italic">e</HI> life, <NOTE PLACE="foot">4151 <HI REND="italic">W</HI> their, <HI REND="italic">R</HI> þair fair, þair lyfe.</NOTE></L>
<L>Bath of him <HI REND="italic">and</HI> of his wife; <NOTE PLACE="foot">4152 <HI REND="italic">R</HI> Both, wyfe.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> bid þam ordain alkins thing <NOTE PLACE="foot">4153 <HI REND="italic">W</HI> bad, <HI REND="italic">R</HI> byd, ordaine alkyns.</NOTE></L>
<L>On þe morn to kepe þe king, <NOTE PLACE="foot">4154 <HI REND="italic">R</HI> kyng.</NOTE></L>
<L>Mete <HI REND="italic">and</HI> drink bath gude <HI REND="italic">and</HI> fine:— <MILESTONE N="4155"/> <NOTE PLACE="foot">4155 <HI REND="italic">R</HI> drynk, <HI REND="italic">W</HI> bathe, <HI REND="italic">R</HI> bothe gud, fyne.</NOTE></L>
<L>'For my wil es with þam to dine.' <NOTE PLACE="foot">4156 <HI REND="italic">R</HI> will, dyne.</NOTE></L>
<L>"Þe seriantes went with hert glad,</L>
<L><HI REND="italic">And</HI> spird obowt als he þam bad; <NOTE PLACE="foot">4158 <HI REND="italic">R</HI> spyrd o bout.</NOTE></L>
<L>Vp <HI REND="italic">and</HI> down þai spirred ful fast, <NOTE PLACE="foot">4159 <HI REND="italic">R</HI> doune, spyrd full.</NOTE></L>
<L>So þat þai fand þam at þe last. <MILESTONE N="4160"/></L>
<L>When þai had funden þat man vnkowth, <NOTE PLACE="foot">4161 <HI REND="italic">R</HI> fonden, vncouth.</NOTE></L>
<L>Þai hailsed him mildely with mowth. <NOTE PLACE="foot">4162 <HI REND="italic">R</HI> myldely.</NOTE></L>
<L>'Sir,' þai said withouten leseing, <NOTE PLACE="foot">4163 <HI REND="italic">R</HI> lesyng.</NOTE></L>
<L>'Wele þe gretes þe ȝong kyng. <NOTE PLACE="foot">4164 <HI REND="italic">R</HI> yhong.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And,</HI> sir, he sendes þe word with me <MILESTONE N="4165"/></L>
<L>Þat he wil cu<HI REND="italic">m and</HI> dyne with þe <NOTE PLACE="foot">4166 <HI REND="italic">R</HI> will come.</NOTE></L>
<L>Tomorn at prime, withowten delay; <NOTE PLACE="foot">4167 <HI REND="italic">R</HI> pryme w<HI REND="italic">i</HI>t<HI REND="italic">h</HI> outen.</NOTE></L>
<L>Þarfor<HI REND="italic">e</HI> his mete luke ȝe puruay.' <NOTE PLACE="foot">4168 <HI REND="italic">R</HI> þarfor, yhe.</NOTE></L>
<L><PB N="140" REF="254"/>
'Sertanly, sirs,' þan sayd he, <NOTE PLACE="foot">4169 <HI REND="italic">R</HI> Sertainly, <HI REND="italic">R, W</HI> said.</NOTE></L>
<L>'Þe king es ful welku<HI REND="italic">m</HI> to me, <MILESTONE N="48 a"/> <MILESTONE N="4170"/> <NOTE PLACE="foot">4170 <HI REND="italic">R</HI> kyng, full welcom.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> swilk gode, sirs, als we haue <NOTE PLACE="foot">4171 <HI REND="italic">R</HI> gud syrs.</NOTE></L>
<L>Vnto þe king w[e] vowche it saue.' <NOTE PLACE="foot">4172 <HI REND="italic">R</HI> kyng, vouche, <HI REND="italic">MS. om.</HI> e <HI REND="italic">of</HI> we.</NOTE></L>
<L>Vntil his whif he sayd in hy: <NOTE PLACE="foot">4173 <HI REND="italic">W</HI> Vntill, <HI REND="italic">R</HI> vn tyll, wife, said.</NOTE></L>
<L>'Dame, in hert I am sary</L>
<L>Þat we haue noght al ful plente <MILESTONE N="4175"/> <NOTE PLACE="foot">4175 <HI REND="italic">R</HI> all full.</NOTE></L>
<L>To welku<HI REND="italic">m</HI> swilk a lord als he.' <NOTE PLACE="foot">4176 <HI REND="italic">R</HI> welcom, kyng <HI REND="italic">instead of</HI> lord.</NOTE></L>
<L>"Þe gude wife said: 'Sir, greues ȝow noght; <NOTE PLACE="foot">4177 <HI REND="italic">R</HI> gud wyfe, yhow.</NOTE></L>
<L>What so vs wantes sal sone be boght, <NOTE PLACE="foot">4178 <HI REND="italic">R</HI> sall.</NOTE></L>
<L>So þat he sal be wele at ayse.' <NOTE PLACE="foot">4179 <HI REND="italic">R</HI> sall.</NOTE></L>
<L>Vnto þe seriantes þan sho sais: <MILESTONE N="4180"/> <NOTE PLACE="foot">4180 <HI REND="italic">R</HI> scho says.</NOTE></L>
<L>'Al þat we haue, sirs, in al thing <NOTE PLACE="foot">4181 <HI REND="italic">R</HI> All, all.</NOTE></L>
<L>Es redy vnto mi lord þe king.' <NOTE PLACE="foot">4182 <HI REND="italic">W</HI> my, <HI REND="italic">R</HI> kyng.</NOTE></L>
<L>Þe seriantes went þan hame ogayn, <NOTE PLACE="foot">4183 <HI REND="italic">R</HI> ogayne.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> sayd þe king þir sawes sertayn: <NOTE PLACE="foot">4184 <HI REND="italic">R</HI> said, kyng, wordes <HI REND="italic">instead of</HI> sawes, ser∣tayne.</NOTE></L>
<L>How þat þai had funden þe man, <MILESTONE N="4185"/> <NOTE PLACE="foot">4185 <HI REND="italic">R</HI> fonden.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> how þat he þam answerd þan.</L>
<L>Þan was þe king ful glad in hert <NOTE PLACE="foot">4187 <HI REND="italic">R</HI> kyng full.</NOTE></L>
<L>Þat þai war<HI REND="italic">e</HI> hale <HI REND="italic">and</HI> in quert. <NOTE PLACE="foot">4188 <HI REND="italic">R</HI> war, in gud quert.</NOTE></L>
<L>"On þe morn he toke a litel menȝe, <NOTE PLACE="foot">4189 <HI REND="italic">R</HI> lytell meneyhe.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> to his fader þan wendes he. <MILESTONE N="4190"/></L>
<L>He rides right til his fader dor<HI REND="italic">e;</HI> <NOTE PLACE="foot">4191 <HI REND="italic">R</HI> rydes ryght tyll.</NOTE></L>
<L>Seriantes of mace went him bifor<HI REND="italic">e.</HI> <NOTE PLACE="foot">4192 <HI REND="italic">R</HI> bi for.</NOTE></L>
<L>Right at þe dor<HI REND="italic">e</HI> þan down he lyght, <NOTE PLACE="foot">4193 <HI REND="italic">R</HI> Ryght, doune.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> went into þe hows ful right. <NOTE PLACE="foot">4194 <HI REND="italic">R</HI> full ryght.</NOTE></L>
<L>Þe godeman welku<HI REND="italic">m</HI>ed fayr<HI REND="italic">e</HI> þe kyng, <MILESTONE N="4195"/> <NOTE PLACE="foot">4195 <HI REND="italic">R</HI> gud man welcomd fair.</NOTE></L>
<L>Bot of him had he na knawing; <NOTE PLACE="foot">4196 <HI REND="italic">R</HI> no knawyng.</NOTE></L>
<L>Þe whife him welku<HI REND="italic">m</HI>d als ful rath; <NOTE PLACE="foot">4197 <HI REND="italic">R</HI> wife, welcomd, full rathe, <HI REND="italic">W</HI> welkumed.</NOTE></L>
<L><PB N="141" REF="255"/>
Þe kyng thanked blithly þam bath. <NOTE PLACE="foot">4198 <HI REND="italic">R</HI> blythely, bathe.</NOTE></L>
<L>Þe kinges dener wele was grayd; <NOTE PLACE="foot">4199 <HI REND="italic">R</HI> kynges dyner.</NOTE></L>
<L>Þai set trestes <HI REND="italic">and</HI> bordes on layd, <MILESTONE N="4200"/> <NOTE PLACE="foot">4200 <HI REND="italic">R</HI> sett trystes.</NOTE></L>
<L>Þai spred clathes <HI REND="italic">and</HI> salt on set, <NOTE PLACE="foot">4201 <HI REND="italic">R</HI> sette.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> made redy vnto þe mete;</L>
<L>Þai set forth wat<HI REND="italic">er and</HI> towell. <NOTE PLACE="foot">4203 <HI REND="italic">R</HI> sett.</NOTE></L>
<L>Herkens now how it bifell:</L>
<L>In a gude kape þe king gan stand, <MILESTONE N="4205"/> <NOTE PLACE="foot">4205 <HI REND="italic">R</HI> gud, kyng.</NOTE></L>
<L>Als custume was þan in þat land.</L>
<L>"When þai gaf water vnto þe king, <NOTE PLACE="foot">4207 <HI REND="italic">R</HI> Whan, kyng.</NOTE></L>
<L>Þe fader saw þe sleue down hing; <NOTE PLACE="foot">4208 <HI REND="italic">R</HI> doune hyng.</NOTE></L>
<L>He stirt þarto <HI REND="italic">and</HI> held it vp, <NOTE PLACE="foot">4209 <HI REND="italic">R</HI> styrt þare to.</NOTE></L>
<L>For water sold noght þaron drop. <MILESTONE N="4210"/> <NOTE PLACE="foot">4210 <HI REND="italic">R</HI> suld, þare on.</NOTE></L>
<L>Þe godewife gan bifor<HI REND="italic">e</HI> him stand, <NOTE PLACE="foot">4211 <HI REND="italic">R</HI> gud wife, bi for.</NOTE></L>
<L>With a towayl to wipe his hand; <NOTE PLACE="foot">4212 <HI REND="italic">R</HI> towell, wype.</NOTE></L>
<L>Sho honorde him at al hir myght. <NOTE PLACE="foot">4213 <HI REND="italic">R</HI> Scho hono<HI REND="italic">ur</HI>d, all.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> when þe king saw þis in sight, <NOTE PLACE="foot">4214 <HI REND="italic">R</HI> kyng, syght.</NOTE></L>
<L>A squier he gert þe towayl take; <MILESTONE N="4215"/> <NOTE PLACE="foot">4215 <HI REND="italic">R</HI> squyer, towell.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> to his moder þan he spake,</L>
<L><HI REND="italic">And</HI> to his fader in þat place. <MILESTONE N="48 b"/></L>
<L>'Fader,' he said, 'thurgh Goddes grace, <NOTE PLACE="foot">4218 <HI REND="italic">R</HI> godes.</NOTE></L>
<L>Fulfild es now þe crakes crying, <NOTE PLACE="foot">4219 <HI REND="italic">R</HI> ffull fyld.</NOTE></L>
<L>Þat talde bifor<HI REND="italic">e</HI> of al þis thing: <MILESTONE N="4220"/> <NOTE PLACE="foot">4220 <HI REND="italic">W, R</HI> tald, <HI REND="italic">R</HI> all.</NOTE></L>
<L>How þat I sold be recher man, <NOTE PLACE="foot">4221 <HI REND="italic">R</HI> suld, rycher.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> haue more welth þan ȝe had þan; <NOTE PLACE="foot">4222 <HI REND="italic">R</HI> yhe.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> for I sayd it sold so be, <NOTE PLACE="foot">4223 <HI REND="italic">R</HI> said, suld.</NOTE></L>
<L>Sir, ȝe kest me in þe se.' <NOTE PLACE="foot">4224 <HI REND="italic">R</HI> yhe, see.</NOTE></L>
<L>"When þe fader herd þis tale, <MILESTONE N="4225"/></L>
<L>In his hert he had grete bale. <NOTE PLACE="foot">4226 <HI REND="italic">R</HI> gret.</NOTE></L>
<L>Al þa wordes ful wele he knew; <NOTE PLACE="foot">4227 <HI REND="italic">R</HI> All, full.</NOTE></L>
<L>He was so ferd him changed hew. <NOTE PLACE="foot">4228 <HI REND="italic">R</HI> chaunged.</NOTE></L>
<L><PB N="142" REF="256"/>
He wend his son þan sold him sla, <NOTE PLACE="foot">4229 <HI REND="italic">R</HI> suld.</NOTE></L>
<L>For þat he had hym serued swa. <MILESTONE N="4230"/> <NOTE PLACE="foot">4230 <HI REND="italic">W, R</HI> him.</NOTE></L>
<L>Bot þe kyng kissed þam both in fer<HI REND="italic">e,</HI> <NOTE PLACE="foot">4231 <HI REND="italic">R</HI> kyssed.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> said: 'Bese meri, <HI REND="italic">and</HI> mase gude cher<HI REND="italic">e;</HI> <NOTE PLACE="foot">4232 <HI REND="italic">R</HI> mery, gud.</NOTE></L>
<L>For ȝe sal be in ioy <HI REND="italic">and</HI> blis, <NOTE PLACE="foot">4233 <HI REND="italic">R</HI> yhe sall, blys.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> nonekins myrthes sal ȝe mys.' <NOTE PLACE="foot">4234 <HI REND="italic">R</HI> nonekyns, sall yhe.</NOTE></L>
<L>Þe king gaf sone into þair<HI REND="italic">e</HI> handes <MILESTONE N="4235"/> <NOTE PLACE="foot">4235 <HI REND="italic">R</HI> kyng gafe, þair.</NOTE></L>
<L>New tenementes <HI REND="italic">and</HI> riche landes, <NOTE PLACE="foot">4236 <HI REND="italic">R</HI> ryche.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> gold <HI REND="italic">and</HI> syluer grete plente; <NOTE PLACE="foot">4237 <HI REND="italic">R</HI> gret.</NOTE></L>
<L>His fader <HI REND="italic">and</HI> moder þus helpid he." <NOTE PLACE="foot">4238 <HI REND="italic">R</HI> helped.</NOTE></L>
<L>Þus þis tale was broght til ende; <NOTE PLACE="foot">4239 <HI REND="italic">R</HI> tyll, <HI REND="italic">W</HI> end.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> Florentine with wordes hende, <MILESTONE N="4240"/> <NOTE PLACE="foot">4240 <HI REND="italic">R</HI> ffloren∣tyne.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> with reuerence <HI REND="italic">and</HI> grete honowr<HI REND="italic">e,</HI> <NOTE PLACE="foot">4241 <HI REND="italic">R om. first</HI> And, <HI REND="italic">but inserts</HI> w<HI REND="italic">i</HI>t<HI REND="italic">h after second</HI> and; <HI REND="italic">R</HI> gret honoure.</NOTE></L>
<L>Sayd to his fader, þe Emp<HI REND="italic">er</HI>owr<HI REND="italic">e:</HI> <NOTE PLACE="foot">4242 <HI REND="italic">R</HI> Emperoure.</NOTE></L>
<L>"Fader, on þis wise wald ȝe, <NOTE PLACE="foot">4243 <HI REND="italic">R</HI> yhe.</NOTE></L>
<L>Ogayns þe right, haue gert sla me; <NOTE PLACE="foot">4244 <HI REND="italic">R</HI> ryght.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> fully haue ȝe bene my fa. <MILESTONE N="4245"/> <NOTE PLACE="foot">4245 <HI REND="italic">R</HI> yhe.</NOTE></L>
<L>Der<HI REND="italic">e</HI> fader, why do ȝe swa? <NOTE PLACE="foot">4246 <HI REND="italic">R</HI> whi, yhe.</NOTE></L>
<L>I trispast na mar<HI REND="italic">e</HI> þan did he, <NOTE PLACE="foot">4247 <HI REND="italic">R</HI> tryspast no more, dyd.</NOTE></L>
<L>Þe childe þat was kast in þe se; <NOTE PLACE="foot">4248 <HI REND="italic">R</HI> child.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> if I myght come to honowr<HI REND="italic">e</HI> <NOTE PLACE="foot">4249 <HI REND="italic">R</HI> com, hono<HI REND="italic">ur</HI>e.</NOTE></L>
<L>For to be king or emp<HI REND="italic">er</HI>owr<HI REND="italic">e,</HI> <MILESTONE N="4250"/> <NOTE PLACE="foot">4250 <HI REND="italic">R</HI> kyng, Emp<HI REND="italic">er</HI>oure.</NOTE></L>
<L>Wene ȝe þat I wald greue ȝow? <NOTE PLACE="foot">4251 <HI REND="italic">R</HI> yhe, yhow.</NOTE></L>
<L>Nay, sir, þat sal ȝe neuer trow. <NOTE PLACE="foot">4252 <HI REND="italic">R</HI> sall yhe.</NOTE></L>
<L>Drawen <HI REND="italic">and</HI> brend ar<HI REND="italic">e</HI> wald I be <NOTE PLACE="foot">4253 <HI REND="italic">R</HI> brent.</NOTE></L>
<L>Or I wald greue my fader fre.</L>
<L>And, fader, ȝowr<HI REND="italic">e</HI> wife, weterly, <MILESTONE N="4255"/> <NOTE PLACE="foot">4255 <HI REND="italic">R</HI> yho<HI REND="italic">ur,</HI> witerly.</NOTE></L>
<L>Wald haue gert me lig hir by; <NOTE PLACE="foot">4256 <HI REND="italic">R</HI> lyg.</NOTE></L>
<L>Bot I had leuer haue died als sone <NOTE PLACE="foot">4257 <HI REND="italic">R</HI> dyed.</NOTE></L>
<L>Þan þat dede to ȝow haue done." <NOTE PLACE="foot">4258 <HI REND="italic">R</HI> yhow.</NOTE></L>
<L><PB N="143" REF="257"/>
When þe Emp<HI REND="italic">er</HI>our<HI REND="italic">e</HI> herd how he sayd, <NOTE PLACE="foot">4259 <HI REND="italic">R</HI> Emp<HI REND="italic">er</HI>our.</NOTE></L>
<L>Of þat poynt he was noght payd; <MILESTONE N="4260"/> <NOTE PLACE="foot">4260 <HI REND="italic">W</HI> payde.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> sone he sent eft<HI REND="italic">er</HI> his whife, <NOTE PLACE="foot">4261 <HI REND="italic">R</HI> sent men, wyfe.</NOTE></L>
<L>Þat him had made so mekil strife. <NOTE PLACE="foot">4262 <HI REND="italic">R</HI> mykell stryfe.</NOTE></L>
<L>"Dame," he sayd, "es þis soth thing?" <NOTE PLACE="foot">4263 <HI REND="italic">R</HI> said, <HI REND="italic">W</HI> sothe.</NOTE></L>
<L>"Ȝa, sir," sho sayd, "by heuyn kyng; <MILESTONE N="48 c"/> <NOTE PLACE="foot">4264 <HI REND="italic">R</HI> Yha, scho said bi heuen.</NOTE></L>
<L>He says al soth in þis sesowne, <MILESTONE N="4265"/> <NOTE PLACE="foot">4265 <HI REND="italic">W om.</HI> al, <HI REND="italic">R</HI> als, sesoune.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> I sal say by what resowne: <NOTE PLACE="foot">4266 <HI REND="italic">R</HI> sall, be, resoune.</NOTE></L>
<L>For he sold do na harm þe till, <NOTE PLACE="foot">4267 <HI REND="italic">R</HI> suld, no harme, tyll.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> also for þis sertayne skyll, <NOTE PLACE="foot">4268 <HI REND="italic">R</HI> sertaine, <HI REND="italic">W</HI> skill.</NOTE></L>
<L>Þat mi sons sold be na bastardes, <NOTE PLACE="foot">4269 <HI REND="italic">R</HI> suld, no.</NOTE></L>
<L>Bot haue þi landes <HI REND="italic">and</HI> be grete lardes. <MILESTONE N="4270"/></L>
<L><HI REND="italic">"And,</HI> sir, I dred me ȝit alswa <NOTE PLACE="foot">4271 <HI REND="italic">W</HI> drede, <HI REND="italic">R</HI> yhit all swa.</NOTE></L>
<L>Þat he sold haue þe empir<HI REND="italic">e</HI> þe fra, <NOTE PLACE="foot">4272 <HI REND="italic">R</HI> suld, Empyre.</NOTE></L>
<L>Her<HI REND="italic">e</HI>eft<HI REND="italic">er</HI> when þou cums on elde <NOTE PLACE="foot">4273 <HI REND="italic">R</HI> comes, eld.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> may noght wele þiseluen welde; <NOTE PLACE="foot">4274 <HI REND="italic">R</HI> weld.</NOTE></L>
<L>Þarfor<HI REND="italic">e</HI> I wald haue had him dede, <MILESTONE N="4275"/> <NOTE PLACE="foot">4275 <HI REND="italic">R</HI> þar for, ded.</NOTE></L>
<L>Þat my barnes might be in þi stede. <NOTE PLACE="foot">4276 <HI REND="italic">R</HI> myght.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> on þis wise, sir, haue I soght</L>
<L>To ger hym vnto ded be broght." <NOTE PLACE="foot">4278 <HI REND="italic">W, R</HI> him.</NOTE></L>
<L>"A! dame," said þe Emp<HI REND="italic">er</HI>owr<HI REND="italic">e,</HI> <NOTE PLACE="foot">4279 <HI REND="italic">R</HI> Em∣peroure.</NOTE></L>
<L>"Þou haues bene a fals gilowr<HI REND="italic">e,</HI> <MILESTONE N="4280"/> <NOTE PLACE="foot">4280 <HI REND="italic">W</HI> ben, <HI REND="italic">R</HI> giloure.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> with þi treson done me tene;</L>
<L>Þat sal now on þiself be sene; <NOTE PLACE="foot">4282 <HI REND="italic">R</HI> sall.</NOTE></L>
<L>For þi gaudes <HI REND="italic">and</HI> þi gilry <NOTE PLACE="foot">4283 <HI REND="italic">W</HI> gandes, <HI REND="italic">R</HI> gylry.</NOTE></L>
<L>I gif þis dome þat þou sal dy. <NOTE PLACE="foot">4284 <HI REND="italic">R</HI> gyf, sall.</NOTE></L>
<L>Sakles þou wald my son haue slayne; <MILESTONE N="4285"/></L>
<L>Þiself sal haue þe same payne; <NOTE PLACE="foot">4286 <HI REND="italic">R</HI> sall.</NOTE></L>
<L>Þi witchecraft <HI REND="italic">and</HI> þi sorceri <NOTE PLACE="foot">4287 <HI REND="italic">W</HI> withcraft, <HI REND="italic">R</HI> wyche craft, sorcery.</NOTE></L>
<L>Sal þou now ful der<HI REND="italic">e</HI> aby. <NOTE PLACE="foot">4288 <HI REND="italic">R</HI> Sall, full.</NOTE></L>
<L><PB N="144" REF="258"/>
Þou grantes þiself her<HI REND="italic">e</HI> al þe gilt; <NOTE PLACE="foot">4289 <HI REND="italic">R</HI> g<HI REND="italic">ra</HI>untes, gylt, <HI REND="italic">om.</HI> al.</NOTE></L>
<L>Þarfor<HI REND="italic">e</HI> es reson þou be spilt. <MILESTONE N="4290"/> <NOTE PLACE="foot">4290 <HI REND="italic">R</HI> þar for, spylt.</NOTE></L>
<L>If þou lifed lenger, it war wath, <NOTE PLACE="foot">4291 <HI REND="italic">R</HI> lyfed lengar.</NOTE></L>
<L>For ful sone wald þou shend vs bath; <NOTE PLACE="foot">4292 <HI REND="italic">R</HI> full, schend.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> sen þou grantes þi werkes wrang, <NOTE PLACE="foot">4293 <HI REND="italic">R</HI> g<HI REND="italic">ra</HI>untes.</NOTE></L>
<L>It nedes no quest on þe to gang.</L>
<L>Þou ert worthy þe ded to take, <MILESTONE N="4295"/></L>
<L>By rightwis dome, for my son sake." <NOTE PLACE="foot">4296 <HI REND="italic">R</HI> Be ryghtwise.</NOTE></L>
<L>Þe Emp<HI REND="italic">er</HI>our<HI REND="italic">e</HI> gert bifor hym call <NOTE PLACE="foot">4297 <HI REND="italic">R</HI> Emperour, <HI REND="italic">W, R</HI> him.</NOTE></L>
<L>His knightes <HI REND="italic">and</HI> hys menȝe all, <NOTE PLACE="foot">4298 <HI REND="italic">R</HI> knyghtes, <HI REND="italic">W, R</HI> his, <HI REND="italic">R</HI> meneyhe.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> sayd: "Sirs, smertly for my sake, <NOTE PLACE="foot">4299 <HI REND="italic">R</HI> said Syrs, <HI REND="italic">W</HI> Sir.</NOTE></L>
<L>A grete fir<HI REND="italic">e</HI> þat ȝe ger make, <MILESTONE N="4300"/> <NOTE PLACE="foot">4300 <HI REND="italic">R</HI> fyre, yhe.</NOTE></L>
<L>Hastily at þe towns end; <NOTE PLACE="foot">4301 <HI REND="italic">W</HI> townes, <HI REND="italic">R</HI> tounes ende.</NOTE></L>
<L>For þaryn sal þis whif be brend, <NOTE PLACE="foot">4302 <HI REND="italic">R</HI> þare in sall, wife.</NOTE></L>
<L>With mekyl dole, þis day or none, <NOTE PLACE="foot">4303 <HI REND="italic">R</HI> mykell.</NOTE></L>
<L>For þe tresown þat sho has done; <NOTE PLACE="foot">4304 <HI REND="italic">R</HI> treson, scho.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> loke ȝe spar<HI REND="italic">e</HI> hyr neueradele, <MILESTONE N="4305"/> <NOTE PLACE="foot">4305 <HI REND="italic">R</HI> yhe, hir.</NOTE></L>
<L>For sho has serued it ful wele." <NOTE PLACE="foot">4306 <HI REND="italic">R</HI> scho, full.</NOTE></L>
<L>Þe barons war al of ane asent, <NOTE PLACE="foot">4307 <HI REND="italic">R</HI> all, assent.</NOTE></L>
<L>Þat sho sold haue þat same iugeme<HI REND="italic">n</HI>t. <NOTE PLACE="foot">4308 <HI REND="italic">R</HI> scho suld.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> al þe knyghtes fast gan cri: <NOTE PLACE="foot">4309 <HI REND="italic">R</HI> all, cry.</NOTE></L>
<L>"Do to ded þat fals lady, <MILESTONE N="4310"/></L>
<L>Þat with hir wichecraft <HI REND="italic">and</HI> hir rede <MILESTONE N="48 d"/></L>
<L>Wald haue gert þe childe be ded!" <NOTE PLACE="foot">4312 <HI REND="italic">R</HI> child, dede.</NOTE></L>
<L>Sone þai made, onane right, <NOTE PLACE="foot">4313 <HI REND="italic">R</HI> ryght.</NOTE></L>
<L>A fair<HI REND="italic">e</HI> fir<HI REND="italic">e,</HI> brinand ful bright. <NOTE PLACE="foot">4314 <HI REND="italic">R</HI> fayr fyre brynand full bryght.</NOTE></L>
<L>Þan þai tok þat fair<HI REND="italic">e</HI> lady; <MILESTONE N="4315"/> <NOTE PLACE="foot">4315 <HI REND="italic">W</HI> fayr, <HI REND="italic">R</HI> fair.</NOTE></L>
<L>Yt helpid hyr noght to ask mercy. <NOTE PLACE="foot">4316 <HI REND="italic">R</HI> helped hir.</NOTE></L>
<L>Þai band hir fast, bath fote <HI REND="italic">and</HI> hand, <NOTE PLACE="foot">4317 <HI REND="italic">R</HI> both.</NOTE></L>
<L>Þat sho myght nowþer rise ne stand. <NOTE PLACE="foot">4318 <HI REND="italic">R</HI> scho, nouth<HI REND="italic">er</HI> ryse.</NOTE></L>
<L><PB N="145" REF="259"/>
Hir fete þai fest vnto hir swyr<HI REND="italic">e,</HI></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> lete hir flye in myddes þe fir<HI REND="italic">e.</HI> <MILESTONE N="4320"/> <NOTE PLACE="foot">4320 <HI REND="italic">R</HI> fyre.</NOTE></L>
<L>Þus was þe ladies ending day, <NOTE PLACE="foot">4321 <HI REND="italic">R</HI> ladyse endyng.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> þus was sho quit her iornay. <NOTE PLACE="foot">4322 <HI REND="italic">R</HI> scho quyt, <HI REND="italic">W</HI> jornay, <HI REND="italic">R</HI> io<HI REND="italic">ur</HI>nay.</NOTE></L>
<L>Þe childe lifed with grete honowr<HI REND="italic">e,</HI> <NOTE PLACE="foot">4323 <HI REND="italic">R</HI> child lyfed, gret hono<HI REND="italic">ur</HI>e.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> eft<HI REND="italic">er</HI> his fader was Emp<HI REND="italic">er</HI>our<HI REND="italic">e,</HI></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> led his life with werkes wise, <MILESTONE N="4325"/> <NOTE PLACE="foot">4325 <HI REND="italic">R</HI> lyfe, wyse.</NOTE></L>
<L><HI REND="italic">And</HI> ended seþ[e]n in Goddes seruyse. <NOTE PLACE="foot">4326 <HI REND="italic">MS.</HI> seþn, <HI REND="italic">R</HI> sythen, godes.</NOTE></L>
<L>Þusgate endes al þis thing; <NOTE PLACE="foot">4327 <HI REND="italic">R</HI> all.</NOTE></L>
<L>Ih<HI REND="italic">es</HI>u grante vs his blyssyng! <NOTE PLACE="foot">4328 <HI REND="italic">W</HI> Jesu, <HI REND="italic">R</HI> g<HI REND="italic">ra</HI>unt, <HI REND="italic">W</HI> blessyng.</NOTE></L>
</LG>
<CLOSER>AMEN.</CLOSER>
</DIV2>
</DIV1>
<DIV1 TYPE="title page of part">
<PB REF="260"/>
<PB REF="261"/>
<P>NOTES</P>
</DIV1>
<DIV1 TYPE="list of abbreviations">
<PB REF="262"/>
<HEAD>ABBREVIATIONS</HEAD>
<LIST>
<ITEM>A: Auchinleck MS., published by Weber, <HI REND="italic">Metrical Romances,</HI> III, pp. 8 f.</ITEM>
<ITEM>A*: the group of MSS. typified by the O. F. prose text published in part by Leroux de Lincy, <HI REND="italic">Roman des Sept Sages,</HI> pp. 79 f.</ITEM>
<ITEM>Ar: MS. Arundel 140 (unpublished).</ITEM>
<ITEM>As: the Asloan MS. (unpublished).</ITEM>
<ITEM>B: MS. Balliol 354 (unpublished).</ITEM>
<ITEM>C: MS. Cotton Galba E. ix, published in the present volume.</ITEM>
<ITEM>cr: the lost M. E. MS. whence C and R were copied.</ITEM>
<ITEM>D: Cambridge University MS. Dd. I. 17, published by Wright, <HI REND="italic">Percy Society Publica∣tions,</HI> XVI, pp. 1 f.</ITEM>
<ITEM>D*: "Version Dérimée," published by G. Paris, <HI REND="italic">Deux Rédactions du Roman des Sept Sages,</HI> pp. 1 f.</ITEM>
<ITEM>E: MS. Egerton 1995 (unpublished).</ITEM>
<ITEM>F: Cambridge University MS. Ff. II. 38 (unpublished).</ITEM>
<ITEM>H: the group of MSS. and editions typified by the <HI REND="italic">Historia Septem Sapientum,</HI> published by G. Buchner, <HI REND="italic">Erlanger Beiträge,</HI> V, pp. 7 f., and others.</ITEM>
<ITEM>I: "Versio Italica," a group of Italian and Latin redactions, MSS. of which have been published by Cappelli, Mussafia, and others.</ITEM>
<ITEM>K: the O. F. metrical version published by Keller.</ITEM>
<ITEM>L: the O. F. prose version published by Leroux de Lincy, <HI REND="italic">Roman des Sept Sages,</HI> pp. 1 f.</ITEM>
<ITEM>M: "<HI REND="italic">La Male Marrastre</HI>" (unpublished).</ITEM>
<ITEM>R: MS. Rawlinson Poet. 175 (unpublished; but its variants from C appear in the foot∣notes to this edition).</ITEM>
<ITEM>S: the Latin prose version preserved in the <HI REND="italic">Scala Celi,</HI> and republished by Goedeke, <HI REND="italic">Orient und Occident,</HI> III, pp. 402 f.</ITEM>
<ITEM>W: Weber's edition of A.</ITEM>
<ITEM>x: the lost M. E. MS. whence y and D were derived.</ITEM>
<ITEM>Y: the group of M. E. MSS. (A, Ar, E, B, F, C, R) derived from y.</ITEM>
<ITEM>y: the lost M. E. MS. whence Y was derived.</ITEM>
</LIST>
</DIV1>
</BODY>
</TEXT>
</EEBO>
</ETS>
